Pesti Műsor, 1972. december (21. évfolyam, 38-41. szám)
1972-12-22 / 41. szám
December 22—28-ig PM MOMA JÓZSEF V., Petőfi Sándor u. 6. Tel.: 187-794, 383-181 Jegypénztár nyitás 10-kor Pénteken, 22-én BEMUTATÓ ELŐADÁS Szombaton, 23-án Szerdán, 27-én Kezdete 7-kor MURÁNYI Vígjáték 2 felvonásban Írta: CSIKY GERGELY Kamara színpadra írta: TARBAY EDE Rendezte: Egri István. Zene: Tamássy Zdenkó. Zenei vezető: Simon Zoltán. Vers: Mesterházi Márton. Díszlet: Bakó József. Jelmez: Vágó Nelly. Dramaturg: Forgács István. Segédrendező: Károlyi Irén. Mukányi .... Sinkovits Imre Olga..........................Pápai Erzsi Piroska.....................Császár Angéla Ödön..........................Sinkó László Vargáné .... Gobbi Hilda Kozák .... . Sztankay István Zápolya.....................Rajz János Ella..........................Máthé Erzsi Darnai.....................Horkai János Dr. Karó .... Pathó István Dr. Kokas . . . Blaskó Péter I I. rész: Mukányi Bódog, a jómódú vidéki polgár egy tudományos konferencia szervezésében való részvételét arra akarja felhasználni, hogy befolyásos ismeretségre tegyen szert, s ennek segítségével rangot, magas hivatalt szerezzen. A tudósok egy részét, a konferenciára érkező főispánt is, házában szállásolja el. Ella, a főispán unokahúga, menyaszszonya volt Mukányi fogadott fiának, Ödönnek. Még most is szereti a házasság elől megszökött fiatalembert. A véletlen találkozást akarja felhasználni arra, hogy visszahódítsa. Ödön azonban már Mukányi lányát, Piroskát szereti. Ella bosszúból elhiteti Mukányival, hogy csak úgy csinálhat karriert, ha lányát elválasztja Ödöntől, máshoz adja feleségül. Mukányi egy cinikus újságíró tanácsára a főispán unokahúgát értékes nyaklánccal igyekszik megvesztegetni. Ella tanácsát is megfogadja, és Ödönt elkergeti a házától. II. rész: Mukányinak kapóra jön az öreg Zápolya professzor ajánlata, aki Mukányi nagynénje unszolására megkéri Piroska kezét. Az elhamarkodott lépést Mukányi megbánja, mert lányát a cinikus újságíró is magának követeli egy Mukányit népszerűsítő cikk jutalmául. Piroskát most vele jegyzi el. Ide-oda kapkodása közben azonban megsérti a főispán unokahúgát, sőt a főispánt is. Minden összezavarodik körülötte. Felesége tudomást szerez az Ellának vásárolt ékszerről, a gyáva öreg tudóst párbajra kényszerítik. Ödön felpofozza az újságírót, s a főispán dühöngve távozik a házából. Csiky vígjáték a Katona József Színházban Csiky Gergely vígjátékában egy karrieristát mutat be s azt a légkört, társadalmi közeget, amelyben a karrierizmus tenyészik. A humoros szituációk sorát az teszi lehetővé, hogy Csiky olyan embert választ főhőséül, aki merőben alkalmatlan nagyratörő vágyai megvalósítására. Mukányi tevékeny, mohó, de naiv, hiszékeny vidéki polgár, akit egy fővárosból érkező szép özvegy meg egy cinikus fiatal újságíró az ujja köré csavar. Ismeri az életet annyira, hogy elhiggye nekik, hízelgéssel, vesztegetéssel könnyebb előre jutni, mint becsületes úton. Csak arra nem gondol, hogy az érvényesülésnek ez a módja egyúttal bonyolultabb és kockázatosabb is; sokkal több ravaszságot, körültekintést igényel, mint amennyivel ő nekilát tervei megvalósításához. Az eredmény: Mukányi egyik képtelen helyzetből a másikba kerül. Az 1880-ban írt vígjáték legszatírikusabban rajzolt alakjai a városban rendezett tudományos konferencia résztvevői. A konferencia komolysága egyedül Mukányi előtt kétségtelen. Valójában egy csomó léhűtő gyűlik itt össze, csupa áltudós, álszaktekintély, akik a konferencia ürügyén csak potyaszamiszomra, könnyű kalandokra lesve rándultak le a fővárosból. Csiky Gergely, a magyar, kritikai realista dráma megteremtője, élesen bíráló szemmel figyelte korát s a „Mukányi”-ban is jó humorral ábrázolta a csak látszat után ítélő, külsőségek után futó úrhatnamság, rangkórság, a felelőtlen sajtó, a protekcionizmus világát. Színdarabjának groteszk alakjai nemcsak saját koráról beszélnek, de sok mai jelenséget is eszünkbe juttatnak. _____Forgács István SZÍNHÁZ Császár Angéla Hétfőn, 25-én Kezdeten, vége 10-kor AZ UTOLSÓ HŐSSZERELMES Vígjáték 3 felvonásban Írta: NEIL SIMON Rendezte: Iglódi István. Fordította: Elbert János. Díszlet: Csányi Árpád. Jelmez: Schaffer Judit. Dramaturg: Bereczky Erzsébet. Zenei vezető: Simon Zoltán. A rendező munkatársai: Pós Sándor és Illés István id. Barney Cashman . Bessenyei Ferenc Elaine Navarro . . Váradi Hédi Bobbi Michele . . Dániel Vali Jeanette Fisher . . Kohut Magda * Rarney Cashman, a jómódú halvendéglős, 23 éve kiegyensúlyozott családi életet él. Egy délután az édesanyja lakásán mégis találkára várja Elaine-t. Sőt az első titkos randevút második és harmadik is követi, két másik hölggyel, Bobbival és Jeanette-tel. Milyen vágy indíthatta Cashmant a kalandkeresésre, miért szeretne kapcsolatot más nőkkel, s vajon létrejön-e a kívánt viszony, ezekre a kérdésekre derül fény az esemény során. Kedden, 26-án du. 1 23-kor Csütörtökön, 28-án Kezdeten, vége 1/210-kor DÖGLÖTT AKNÁK Vígjáték 2 részben Irta: CSURKA ISTVÁN Rendezte: Iglódi István. A rendező munkatársa: Bodnár Sándor. Dramaturg: Emődi Natália. Díszlet: Varga Mátyás. Jelmez: Vágó Nelly. Moór Jenő . . Paál Károly . . Béla, Moór fia . Zsóka, színésznő Paálné . . . . Orvos Ápolónő Látogató 1. ápoló 2. ápoló * A félreállítását megemészteni nem tudó Paál, a személyi kultusz éveinek vidéki kiskirálya és Moór, a letűnt úri osztály mai képviselője, idegösszeomlással egy kórterembe kerülnek. Moór felismeri Paált, aki megtagadta tőle a lángossütő iparengedélyt. Reméli, most célt ér. Paál nem emlékszik rá, de úgy véli, Moór adta 1945-ben őt a nyilasok kezére. Ádáz gyűlölettel turkálnak egymás múltjában és szekrényében. Moór ráakadt Paál rejtegetett pisztolyára. Mire bizonyítaná, a pisztoly a Dunába került, ő pedig a zárt osztályra, ahonnan nyolc hónap múlva kerül vissza. Acsarkodásuk már két szenilis öreg értelmét vesztett mániája. Közben Moór fia és Paál régi szeretője öszszeházasodnak. Ezt is „osztályuk” elleni támadásként veszik tudomásul. Moór újabb vádja, hogy Paál aláaknázta a villát és a kertet, ahol mindnyájan élnek. . Major Tamás , Kállai Ferenc Szokolay Ottó (26-án) Izsóf Vilmos (28-án) Zolnay Zsuzsa Pártos Erzsi | Horkai János I (26-án) ] Gyulay Károly (28-án) Jancsó Sarolta fh. Károlyi Irén Gyalog Ödön Horváth István fh. Kedden, 26-án Kezdetek, vége 1210-kor MEDEA Tragédia 2 részben Írta: FRANZ GRILLPARZER Rendezte: Babarczy László. Fordította: Keresztúry Dezső. Díszlet: Varga Mátyás. Jelmez: Vágó Nelly. Dramaturg: Bereczky Erzsébet. Zenei vezető: Simon Zoltán. Kreon .....................Agárdi Gábor Kreuza..........................Dániel Vali Jázón...............................Sinkó László Medea ..........................Kohut Magda Géza...............................Gobbi Hilda Thesszáliai küldött .... Pathó István * I. rész: Hosszú száműzetés után Jázon és felesége, Medea, Korinthoszhoz érkeznek. Medea elássa erejét jelentő varázsszereit. Kreon az arany gyapjúért harcoló Jázont és gyermekeit befogadja, de Medeának menedéket csak leánya, Kreuza rábeszélésére ad. Medeát Kreuza énekelni tanítja, de ő a könnyű dalocskát nem tudja megtanulni. Ez a házaspár lappangó ellentétét még inkább elmélyíti. Egy Jázon hazájából érkezett küldött átkot és száműzetést mond a házaspárra, de Kreon csak Medeát űzi el udvarából. — II. rész: Medea régi varázseszközei segítségével bosszút áll, elpusztítja Kreuzát, megöli saját gyermekeit is. TOVÁBBI MŰSOR: 29- én: Mukányi 30- án: Döglött aknák 31- én: Az utolsó hősszerelmes 7