Pesti Műsor, 1983. január (32. évfolyam, 1-4. szám)
1983-01-12 / 2. szám
Fiatalember, egy szál gitárral Tizenkét-tizenhárom éve lehetett. A Fő utcában aprócska, ám roppant hangulatos kerthelyiségben — a Párizsi kertben — ötletes, eredeti muzsikájával a Rex együttes szórakoztatta vasárnap délutánonként az egybegyűlt ifjúságot. József Attila-verseket zenésítettek meg, időnként bemutattak egy-egy fiatal tehetséget. Egy ízben vékony, farmeres srác lépett a közönség elé, homlokába hulló hajjal, kezében gitárral. Cseh Tamás rajztanár, kedvtelésből zenél — konferálta be az együttes vezetője a fiút, aki egy különös kelet-európai kávéházról és egy rubinpiros tangóról dalolt. Soha nem hallott szövegét fülbemászó, kellemes dallamokkal kísérte. Óriási sikere volt. Aztán Cseh Tamás hol itt, hol ott tűnt fel. Lelkes törzsközönsége mindenhová követte. Megtudták, hogy a nemzedékének életérzését telibe találó szövegek Bereményi Géza fiatal író alkotásai. Az évek során a rajztanár egyre inkább átpártolt a zenéhez. Lemezei jelentek meg, szerepelt Jancsó Miklós filmjeiben és a 25., majd a Várszínház tagja lett. Az idei szezontól a Katona József Színházhoz szerződött, ahol Frontátvonulás című műsorával szerepel. A nézőtér zsúfolásig teli tizen-, huszonévesekkel, no meg zakós, nyakkendős harmincasokkal, az egykori „lázadókkal”. Az üres, éjfekete színpadkép közepén fiatalember áll, egy szál gitárral. Kócos haja szemébe hull, hunyorogva néz a lámpák fényébe. Énekelni kezd. Kerek történetet mesél el két Jóbarátról, akik itt élnek ebben a zajos, örökmozgó világvárosban, ahol mindig történik valami. A dalokban magától értetődő természetességgel ötvöződik realitás és fantasztikum. A Keleti pályaudvarról nem futnak ki vonatok, a restiben mégis népes sereg várja az indulást. Egy búgó hangú dizőz egy rubinpiros tangót énekel. Arthur Rimbaud hajóra száll, hogy eltöltse évadját a pokolban, levél érkezik a Valóság nevű nagybácsitól. Cseh Tamás énekel, előad, egyszemélyes színházat varázsol a színpadra. Az előadás végén zúg a taps, Cseh Tamás hunyorog, meghajol, óriási sikere van. Tarján Vera KATONA JÓZSEF SZÍNHÁZ IV. Petőfi Sándor u. Sel ISB—ÍM.) Jegypénztárnyitás 13-kor. Továbbá jegyeit válthatók még a Ráday utcai Jegyirodában (IX., Ráday u. 2. Tel.: 180-119) Szerdán, 12-én, szombaton, 15-én Kezdete este T-kor, vége kb. Vilkos CSEHOV: A MANÓ Komédia négy f elvonásban Fordította: Wessely László. Rendező: Zsámbéki Gábor. Díszlet- és jelmeztervező: Pauer Gyula. Dramaturg: Fodor Géza. A rendező munkatársa: Thuróczy Katalin. Szcenikus: Bakó József. Szerebrjakov Alekszandr Vlagyimirovics . . Jelena Andrejevna Szófja Alekszandrovna (Szonya) .... Vojnyickaja, Marija Vasziljevna . Vojnyickij, Jegor Petrovlca . ; Zsoltuhin Leonyid Sztyepanovies . . Julja Sztyepanovna Orlovszkij, Ivan Ivanovlcs : ; Fjodor ivanovlcs . . Hruscsov, Mihail Lvovics . . Gyagyin. Hraljics Rajhona Adám Udvaros Dorottya Csonka Ibolya Olsavszky Éva Sinkó László Papp Zoltán Szirtes Ágnes Horváth József Vajda László Cserhalmi György Gelley Kornél A manó nősei olyan emberek akik hagyományos életformák, társadalmi pozíciók, függőségek és kényszerűségek rabjaként élnek, egyéniségük és helyzetük nincs összhangban, de lehetőségeik korlátozottak, az életben nemigen kínálkoznak számukra értelmes célok. Mindentől szenvednek, de mivel se erejük, se módjuk nincs, hogy megváltoztassák életüket, kénytelenek öncsalással és hazugságokkal, vélt célokkal és áltevékenységekkel megteremteni az értelmes élet illúzióját. Csütörtökön, 13-án kezdete este 7-kor, vége kb. V,6-kor . EURIPIDÉSZ ORESZTÉSZ Tragédia Fordította: Tandori Dezső. Rendező: Zsámbéki Gábor. A rendező munkatársai: Tatár Eszter és Thuróczy Katalin. Dramaturg: Fodor Géza. Zeneszerző: Jeney Zoltán. Zenei vezető: Simon Zoltán. Díszlet- és jelmeztervező: Fasor Gyula. Szcenikus: Bakó József. C sas