Pesti Műsor, 1983. január (32. évfolyam, 1-4. szám)

1983-01-12 / 2. szám

Fiatalember, egy szál gitárral Tizenkét-tizenhárom éve lehetett. A Fő utcában aprócska, ám roppant hangula­tos kerthelyiségben — a Párizsi kertben — ötletes, eredeti muzsikájával a Rex együttes szórakoztatta vasárnap délutá­nonként az egybegyűlt ifjúságot. József Attila-verseket zenésítettek meg, időn­ként bemutattak egy-egy fiatal tehetsé­get. Egy ízben vékony, farmeres srác lépett a közönség elé, homlokába hulló hajjal, kezében gitárral. Cseh Tamás rajztanár, kedvtelésből zenél — konfe­rálta be az együttes vezetője a fiút, aki egy különös kelet-európai kávéházról és egy rubinpiros tangóról dalolt. Soha nem hallott szövegét fülbemászó, kelle­mes dallamokkal kísérte. Óriási sikere volt. Aztán Cseh Tamás hol itt, hol ott tűnt fel. Lelkes törzsközönsége minden­hová követte. Megtudták, hogy a nem­zedékének életérzését telibe találó szö­vegek Bereményi Géza fiatal író alko­tásai. Az évek során a rajztanár egyre inkább átpártolt a zenéhez. Lemezei je­lentek meg, szerepelt Jancsó Miklós filmjeiben és a 25., majd a Várszínház tagja lett. Az idei szezontól a Katona József Színházhoz szerződött, ahol Front­átvonulás című műsorával szerepel. A nézőtér zsúfolásig teli tizen-, hu­szonévesekkel, no meg zakós, nyakken­­dős harmincasokkal, az egykori „láza­dókkal”. Az üres, éjfekete színpadkép közepén fiatalember áll, egy szál gi­tárral. Kócos haja szemébe hull, hu­nyorogva néz a lámpák fényébe. Énekel­ni kezd. Kerek történetet mesél el két Jóbarátról, akik itt élnek ebben a zajos, örökmozgó világvárosban, ahol mindig történik valami. A dalokban magától értetődő természetességgel ötvöződik realitás és fantasztikum. A Keleti pá­lyaudvarról nem futnak ki vonatok, a restiben mégis népes sereg várja az in­dulást. Egy búgó hangú dizőz egy rubin­piros tangót énekel. Arthur Rimbaud hajóra száll, hogy eltöltse évadját a po­kolban, levél érkezik a Valóság nevű nagybácsitól. Cseh Tamás énekel, előad, egyszemélyes színházat varázsol a színpadra. Az előadás végén zúg a taps, Cseh Tamás hunyorog, meghajol, óriási sikere van. Tarján Vera KATONA JÓZSEF SZÍNHÁZ IV. Petőfi Sándor u. S­­el­­ ISB—ÍM.) Jegypénztárnyitás 13-kor. Továbbá jegyeit válthatók még a Ráday utcai Jegyirodában (IX., Ráday u. 2. Tel.: 180-119) Szerdán, 12-én, szombaton, 15-én Kezdete este T-kor, vége kb. V­il­kos CSEHOV: A MANÓ Komédia négy f elvonásban Fordította: Wessely László. Rendező: Zsámbé­­ki Gábor. Díszlet- és jelmeztervező: Pauer Gyula. Dramaturg: Fodor Géza. A rendező munkatársa: Thuróczy Katalin. Szcenikus: Bakó József. Szerebrjakov Alekszandr Vlagyimirovics . . Jelena Andrejevna Szófja Alekszandrovna (Szonya) .... Vojnyickaja, Marija Vasziljevna . Vojnyickij, Jegor Petrovlca . ; Zsoltuhin Leonyid Sztyepanovies . . Julja Sztyepanovna Orlovszkij, Ivan Ivanovlcs : ; Fjodor ivanovlcs . . Hruscsov, Mihail Lvovics . . Gyagyin. Hra­­ljics Rajhona Ad­ám Udvaros Dorottya Csonka Ibolya Olsavszky Éva Sinkó László Papp Zoltán Szirtes Ágnes Horváth József Vajda László Cserhalmi György Gelley Kornél A manó nősei olyan emberek akik hagyo­­mányos életformák, társadalmi pozíciók, füg­gőségek és kényszerűségek rabjaként élnek, egyéniségük és helyzetük nincs összhangban, de lehetőségeik korlátozottak, az életben nem­igen kínálkoznak számukra értelmes célok. Mindentől szenvednek, de mivel se erejük, se módjuk nincs, hogy megváltoztassák életüket, kénytelenek öncsalással és hazugságokkal, vélt célokkal és áltevékenységekkel megteremteni az értelmes élet illúzióját. Csütörtökön, 13-án kezdete este 7-kor, vége kb. V,6-kor . EURIPIDÉSZ­ ORESZTÉSZ Tragédia Fordította: Tandori Dezső. Rendező: Zsámbéki Gábor. A rendező munkatársai: Tatár Eszter és Thuróczy Katalin. Dramaturg: Fodor Géza. Zeneszerző: Jeney Zoltán. Zenei vezető: Si­mon Zoltán. Díszlet- és jelmeztervező: Fasor Gyula. Szcenikus: Bakó József. C­ sas

Next