Pesti Műsor, 1988. november (37. évfolyam, 44-47. szám)
1988-11-09 / 45. szám
Az ősi anyag modern formában Üveg. Áttetsző, rideg anyag. Az emberiség sok ezer éve ismert, hiszen természetes üveget már a bronzkorban is használtak. Az üveggyártást — mondják — az egyiptomiak találták fel, de vannak, akik azt állítják, hogy a föníciaiak készítettek mesterséges üveget először. Az tény azonban, hogy a legrégibb üveg a rómaiak korából, az i. e. 1. századból maradt ránk . . . Hazánkban 1792-ben már működött tükörüveggyár, de az üveg tömegméretekben csak a szódagyártás kifejlődésével egyidőben, a 19. század közepén terjedt el. Az üvegtervezés, -készítés és díszítés mai legreprezentánsabb alakjainak egyike L. Szabó Erzsébet, akinek Ernst múzeumbeli — november 20-ig nyitva tartó —, kiállításán az utóbbi néhány év terméséből láthatunk válogatást, Kratochwill Mimi rendezésében. Az üvegtervező iparművész munkásságát elsősorban az állandó kísérletezés jellemzi. A múlt hagyományait jól ismerő, technikai tapasztalatait kitűnően hasznosító L. Szabó Erzsébet a tervezés mellett technológiai kérdésekkel is foglalkozik, s találmányai újító szellemét, kutató szenvedélyét méltón igazolják. Az üvegművészet szinte minden ágát műveli, lámpái, ékszerei, dísztárgyai, ivókészletei gazdag forma- és színvilágukkal ékes díszei és használati tárgyai az otthonoknak. A szabad kézzel alakított dísztárgyak felülete hol sima, hol domborzatokkal élénkített, máskor a külső faluk vagy a közbenső rétegük színezett, de az is előfordul, hogy a dekorációt két üvegréteg közé teszi vagy üvegtextil-rátétet alkalmaz, olykor pedig a különböző fémoxidok kombinációja teszi különlegessé tárgyainak felületét. Fátyolrepesztett. ..jégvirágosított” lámpáinak üvegteste a fényt intenzívebbé teszi. L. Szabó Erzsébet tárgyai — ki vitatná — műtárgyak. Ékszerei fantáziagazdagok, készletei egyszerűek, ízléses szín- és formavilágúak, s nem utolsósorban jól használhatóak. A művész közösségi tereinkbe üvegfalakat, ólomfoglalatú színes üvegablakokat, plasztikus tükörüveg-felületburkolatokat is készít. Újabban az öntött üvegplasztikai alkotások létrehozása izgatja képzeletét. Csorba Mária Egy festő- és egy grafikusművész közös kiállításának ad otthont november 10—19. között a miskolci Szőnyi István Terem. M. TÓTH ÁGOTA Kmetty János, Ék Sándor és Hincz Gyula növendékeként 1960-ban végzett a Képzőművészeti Főiskolán. Rajzaival rendszeresen szerepel az országos bemutatókon. A pedagógusként tevékenykedő művész elsősorban sokszorosított grafikákkal foglalkozik. SZ. KÁRPÁTY MAGDA Berény Róbertet és Bernáth Aurélt tekinti mestereinek. Bizonyára sokan ismerik gyönyörű ékszerzománcait. A tűzben érlelt piktúra mellett azonban állandóan kísérletezett, így mostani tárlatán az új festészeti anyagokkal készített alkotásaiból láthatunk válogatást. FEJÉR CSABA képeit csak úgy érdemes nézni, ahogy készültek: elmélyült figyelemmel. Minél inkább feszegetjük titkait, annál gazdagabb mondanivaló tárul föl előttünk. Csodálhatjuk az ábrázolás szépségét, élethűségét, hogy milyen biztonsággal fest meg jellemeket, helyzeteket, hangulatokat; értékelhetjük töprengéseit a sorsról, a fejlődésről, a társadalomról, az átalakulás lélektani folyamatáról; s megvilágosodhatnak előttünk indítékai, világnézeti, erkölcsi alapállása. Fejér Csabát minden — ^2~l J u 1 • KÉPZŐMŰVÉSZET • legyen az tárgy, jelenség vagy egy ember — hosszas meditálásra készteti. Szociográfikus pontossággal vizsgál minden apró részletet, ugyanakkor tévedhetetlenül tapint a lényegre. Egyszerre érezteti objektivitását és együttérzését. Fejér a körülötte zajló élet folytonos változásának, apró örömeinek, kisebb-nagyobb drámáinak, a természet fölülmúlhatatlan szépségének hű krónikása. Kiállítása a Csók István Galériában, november 10-től 19-ig tekinthető meg. (a) Gyerekek a vízparton SZABÓ ZOLTÁN kiállítása november 27-ig tekinthető meg a Csepel Galériában. A grafikus- és festőművész munkáit a monumentalitás, a tömör, konstruktív formaadás, a summázott mondanivaló kifejezése jellemzi. Művészetének központi témája az ember, az emberi kapcsolatok, a munkában való szenvedélyes hit. Ahogy Tasnádi Attila is írja katalógusa előszavában, a mester ,.hisz a művészet ideológiát teremtő hatalmában, a természeti és társadalmi folyamatokat befolyásoló erejében”. De a munkásélet mellett állandóan visszatérő témája a művésznek az anyaság, a béke is. Legújabb művei — tájak, csendéletek — harmónia iránti vágyát tükrözik.