Pesti Műsor, 1989. április (38. évfolyam, 14-17. szám)

1989-04-12 / 15. szám

Hétfőn, 17-én Ifjúsági előadás Du. 6-kor, vége kb. 3/48-kor RAMAJANA Indiai eposz két részben Jánossy István fordításának felhasználásával bábszínpadra írta: Szilágyi Dezső. R.: Urbán Gyula. Z.: Decsényi János és a Calcutta Trió. Bábok: Bródy Vera. D.: Koós Iván. Drama­turg: Tarbay Ede; Indiai narrátor — Pataky Im­re ; Európai narrátor — Meixler Ildikó; Visnu isten, Ráma ki­rályfi — Gruber Hugó; Brah­­má, az ősatya — Gyurkó Hen­rik ; Rávana,­­ a ráksaszák tíz­fejű démon­királya — Elekes Pál; Vája isten, Dasaratha ki­rály, Hanumán, a majmok ve­zére — Erdős István; Bharata király, Vibhisana Rávana fia — Csajághy Béla; Laksmana, Rámák királyfi öccse — Vara­­nyi Lajos; Szitá királylány, Szumitra királyasszony — Sal­­lay virág; Kajkési királyasz­­szony, Máricsa ráksaszi — Sza­­kály Márta; Kausálja király­asszony, Manthará, gonosz dajka, Szampati, a saskeselyű — Kássa Melinda; Dzsanaka király, Szugriva, a m­ajmok ki­rálya — Szívós Károly; Visvá­­mitra remete — Joshi Bharat. Továbbá: Dasaratha király mi­niszterei, démonok, erdei álla­tok, majmok, őrök, háremhöl­gyek, remeték, brahmánok. A szanszkrit eposz legfonto­sabb eseményeit bemutató bábjáték arról szól, hogy ho­gyan testesül meg Visnu isten Rámában, hogyan harcol a re­metéket sanyargató ráksaszák ellen, hogyan szerzi meg fels­égnek a gyönyörű Szitát, miért kell száműzetésbe mennie, és hogyan győzi le a majomkirály és népe segítségével a Szítát elrabló Rávanát, a démonok gonosz királyát. (Kedden, 18-án NINCS ELŐADÁS) az Állami bábszínház BUDAPESTI VENDÉGJÁTÉKAI Pénteken, 14-én, de. 10-kor: EZÜSTFURULYA a Csepeli Munkásotthonban (XXI., Ár­pád u. 1.) Vasárnap, 16-án, de. 10-kor: KACSALAKI REJTÉLY a Nagytétényi Művelődési Köz­pontban (XXII., Nagytétényi u. 35.). Vasárnap, 16-án, de. 10-kor: FOLTOS ÉS FÜLENAGY a Pestimrei Közösségi Házban (XVIII., Vasút u. 48/a.). ÁLLAMI BÁBSZÍNHÁZ X VI., Jókai tér 10. T.: 120-622, 534-633. Jegypénztár: hétfőn szünnap. Kedd, szerda, csütör­tök, péntek de. ‘/110—’/12-ig, szombat du. 2—5-ig. Vasárnap de. 9—12-ig.­ Szerdán, 12-én, csütörtökön, 13-án, pénteken. 14-én De. 10-kor, vége kb. V/12-kor Szombaton. 15-én Du. ‘/23-kor, vége kb. 4-kor és du. V25-kor, vége kb. 6-kor Vasárnap, 16-án De. ‘/210-kor, vége kb. ll-kor és de. 1/212-kor, vége kb. 1-kor PETŐFI SÁNDOR: JÁNOS VITÉZ Bábjáték két részben R.: Urbán Gyula. Petőfi Sán­dor elbeszélő költeménye nyo­mán írta: Szilágyi Dezső. Bá­bok—D.: Koós Iván. Z.: And­rás Béla. János vitéz — Kormos Gyula. Iluska, Francia királylány — Halmy Izolda; Banya — Far­kas Éva; Óriás király. Fran­cia király,­ Zsivány vezér — Vanyó János; Huszárkapitány, Gazda. Zsivány — Bánky Ró­bert; Bogár kutya — Kazin­czy Ildikó. Továbbá: griffmadár, óriás­szúnyog, bárányok, zsiványoss boszorkányok. Kukorica Jancsi, a juhász­­bojtár, talált gyermek, gazdá­ja birkáit őrzi. Szerelme is ár­va lány. Amíg a mezőn évől­nek egymással, Iluska gonosz mostohája varázslattal tünteti el a fiú nyáját. Jancsinak el kell bújdosnia. Útja során egy huszárkapitányt ment ki a zsiványok fogságából, maga is huszár lesz, és így jut el a törököktől sanyargatott Fran­ciaországba. Legyőzik a pogá­­nyokat, és a francia király lá­nya kezét kínálja jutalmul. Jancsi — ekkor már János vi­téz — azonban inkább haza­indul Iluskához. A szegény leány nem él már. János vi­téz sok kalandon megy ke­resztül: tengeri vihart, óriások királyát és boszorkányokat le­győzve jut el Tündérországba. Itt leli meg elveszett párját, és víg lakodalmat ül vele. ITTEIU­I • SZÍNHÁZ • 0 (Hétfőn, 17-én NINCS ELŐADÁS) Kedden, 18-án, szerdán, 19-én De. 10-kor, vége kb. 1/212-kor HEGEDŰS GÉZA— TARBAY EDE: A CSODASZARVAS NÉPE Bábjáték két részben R.: Urbán Gyula. Bábok: Bró­dy Vera. D.: Koós Iván. Z.: Orbán György; Sámán, Ménrót, Dúló — Gaz­dag László; Terem isten — Szívós Károly; Ártó — Knap­­csik József; Éné — Juhász Ibo­lya; Hunor — Felszeghy Ti­bor; Magyar — Németh Tibor; Ilda — Hárai Ágnes; Csilla — Kovács Mariann; Szalárd — Deák Sándor. Valamint: Román Kati, Havas Zsolt. A honfoglaló magyarok Sá­mánja fölidézi a múltat: azt, hogy teremtette Terem a vilá­got, hogyan vált Hunor és Ma­gyar anyja csodaszarvassá, s hogyan vezette kiválasztott né­pét napnyugat felé. Megjele­nik Ártó is a gonosz szellem, aki meg akarja akadályozni Tórem isten célját: Ménrót né­pe és a békés belár nép egye­sülését. Hunor és Magyar ve­zetésével sorra legyőzik Ártó akadályait, s az asszonyaikká lett belár lányok a Csodaszar­vas segítségével békét terem­tenek a két nép között. Hirdessen a Pesti Műsorban! Hívjon! Várjuk! Telefon: 415-585

Next