Pesti Műsor, 1992. szeptember (41. évfolyam, 36-39. szám)
1992-09-25 / 39. szám
Hangversenyek a Budai Corvin Teremben (I., Szentháromság tér 6. Tel.: 115-0122. Jegyek válthatók: a helyszínen 0- 24 óráig, a Pegazus Tours Múzeum Souvenir, I., Szentháromság tér 7., tel.: 155-8165, a Nemzeti Filharmónia pénztárában, V., Vörösmarty tér 1., tel.: 118-0441, Madách LTD., VII., Erzsébet krt. 29., tel.: 122-9282, a Music Mix Ticket Service irodáiban: V., Bárczy I. u. 1-3., tel.: 117-1385 és V., Felszabadulás tér 5., tel.: 118-2430, a Pegazus Tours Irodáiban: V., Ferenciek tere 5., tel.: 117-1644, V., Kecskeméti u. 1., tel.: 117-7694, a Tourinform irodájában, V., Sütő u. 2., tel.: 117-9800.) Pénteken, 25-én, vasárnap, 27-én, szerdán, 30-án, este 9-kor. A Budapesti Tomkins Énekegyüttes hangversenye Vezényel: Dobra János. Közreműködnek: Mezei János és a Vonósegyüttes. Műsor - Esterházy Pál: Harmonia caelestis (1711); Concertók és kantáták; Liszt: Salve Regina; Via crusis - részletek; Orosz liturgikus énekek (Glinka, Csajkovszkij, Rachmaninov); Spirituálék; Kodály: Ének Szent István királyhoz; Esti dal; Bartók: Négy szlovák népdal. A 37. heti számunkban megjelent ZODIAC Horoszkóp szelvénnyel 3-3 darab ZODIAC parfümdezodort nyertek: Kalapáthy Istvánná (1137 Budapest), Csajági András (3390 Füzesabony), Antal Éva (4400 Nyíregyháza), Pinka Beáta (1132 Budapest), Varga Gábor (1061 Budapest) Gratulálunk! A nyereményeket postán küldjük el. 30 III / I Térszínház (III., Fő tér 1., Zichy-kastély. Jegyek az előadás előtt a helyszínen válthatók.) Csütörtökön, 24-én, pénteken, 25-én, csütörtökön, 1-jén, este 7-kor. ARISZTOPHANÉSZ: A béke Fordítási ősbemutatói: Arany János. R.: Bucz Hunor. Szcenika: Békés Rozi, Zanotta Vera, Ferenczy Károly, Krizbai András, Tóth József. Játsszák: Kovács J. István, Balogh László, Budai Edit, Nagy Zsolt, Péterfy Borbála, Takács János, Varga Mária, Vida Péter, Zanotta Vera. Szombaton, 26-án, hétfőn, 27-én, csütörtökön, 1-jén, este 7-kor. EÖRSI ISTVÁN: Változat Ödipuszra Ősbemutató R.: Bucz Hunor. Maszk-Báb: Perger László. J.: Zanotta Vera. 1. színész (Ödipusz, Teresziasz) - Nagy Zsolt. 2. színész (Teiresziasz, Pásztor) - Kovács J. István. Színésznő (Őr, Iokaszté, Kreon) - Péterfy Borbála, Zanotta Veronika: Anno... E heti két történetem hőse a színészóriás, Somlay Artúr. 1947-ben a Nemzetiben jelentős sikerrel mutattuk be Szimonov Orosz kérdés című színművét. Ebben Somlay egy újságkirályt játszott, olyan partnerei voltak, hogy rájuk még 45 év távlatából is emlékszem: Gobbi Hilda, Básti Lajos, Olty Magda, Balázs Samu, Maklári Zoltán és a még mindig köztünk lévő remek Lukács Margit. Nemcsak azért emlékezetes ez az előadás, mert kitűnő volt, hanem azért is, mert ez volt az első produkció, amely magas művészi színvonala miatt az addig ismeretlen nívódíjban részesült. A jutalmakat az egyik előadás előtt a színpadon a Gazdasági Főtanács vezetője, Vas Zoltán adta át a résztvevőknek, köztük nekem is, aki kettős minőségben is részt vettem az előadásban, ügyelője és egy kis szerep megformálója voltam. Vas Zoltán kiosztotta a jutalmat tartalmazó borítékokat, és amint a néhány kísérő szó elhangzott, szokás szerint mindenki lázasan borítékja tartalmát kezdte kutatni Básii meg én is így tettünk és rövid kutatás után nagy megelégedéssel vettük tudomásul a borítékban rejlő pénz összegét. Pontosan emlékszem az akkoriban nem jelentéktelen 500 forintra, de mindenki elégedett volt a kapott pénzzel. Annál nagyobb meglepetéssel láttuk azonban, hogy Somlay reménytelenül kutat, a borítékban nem volt semmi. Nem értettük a dolgot, hiszen Somlay alakítása nagyon is méltó volt a nívódíjra. Az előadás végére Lala fényt derített a rejtélyes esetre, szokásos éjjeli lokállátogatásunkon közölte velem a megfejtést. Árgyél (ez volt Somlay beceneve), mint mindig, akkor is anyagi gondokkal küzdött és neki előre kifizették az emlékezetem szerinti 3.000 jó forintot, ő azonban reménykedett, bízott a csodában és azért kutatott a borítékjában, hátha... Egy másik jellemző történet, amelyet Somlay igen nagy tisztelője, később utóda a Nemzetiben, Básti Lala talált ki és mondott el a színház kiskapuja előtt. A sztori szerint Somlay pici lányával, Emilyvel álldogált a kiskapu előtt. Egyszer csak a gyerek felnézett édesapjára és hamisítatlan „somlays" hangsúllyal a következőket mondta: ,Pápá, kérj a contót!" Ez a jelenet természetesen soha nem játszódott le a valóságban, de kedves utalás a csodálatos művész állandó anyagi gondjaira. Az akkor divatos ," conto" kifejezés ugyanis - csak a fiatalabbak kedvéért említem meg - előleget jelent. Sívó Emil