Pesti Műsor, 2021 (76. évfolyam, 1-12. szám)
2021-04-01 / 3. szám
Titkok és következmények Amikor a Vatikánban pápát választanak, a bíborosok szavazataikat összefércelik, és vegyi anyagok hozzáadásával elégetik. Amíg nincs új pápa, olyan anyagokat adnak a szavazatokhoz, amelyek fekete füsttel égnek. Amikor megválasztották az új pápát, fehér füstöt adó anyagot kevernek a szavazatokhoz. Frédéric Martel francia író-újságíró jogi, filozófiai, társadalomtudományi és politológiai diplomával a zsebében, tucatnyi könyvvel a háta mögött hatalmas fába vágta a fejszéjét, amikor a füst mögött zajló élet titkainak nyomába eredt. Nyílt lapokkal játszott, megmondta, hogy könyvet ír, és azt sem rejtette véka alá, hogy meleg. Négy évig kutatott és négy évig írta a könyvét. Havonta egy hetet Rómában töltött, ahol egy idő után a Vatikánban kapott szállást. 1500 személyes interjú, 400 óra hangfelvétel, 80 jegyzetfüzet esszenciája, amit leírt. A szerző gigantikus kutató-feltáró munkájának eredményeként nem kevesebbet állít, mint azt, hogy a Vatikánban található a világ egyik legnagyobb homoszexuális közössége. A szerző úgy látja, minél nyíltabban homofób egy katolikus méltóság, annál valószínűbb, hogy homoszexuális. Martel könyve messzire mutató tények és történetek alaposan körüljárt sora. Például: nagy szerepe volt az óvszerhasználat egyházi tiltásának abban, hogy a múlt század 80-as, 90-es éveiben rengeteg áldozatot szedett az AIDS. A könyv izgalmas, kihagyhatatlan olvasmány. ■ Frédéric Martéi: A Vatikán kínos titkai Park Könyvkiadó, 2020 580 oldal/ 4950 Ft I Frédéric Martéi VATIKÁN KÍNOS TITKAI Egy párbeszédben, gondolkodó elnök Joseph R. Bident, Barack Obama alelnökét nevezték már a legszerencsésebb embernek és a legszerencsétlenebbnek is. Szerencsés, mert ötvenévnyi töretlen pályafutása a Fehér Házig vitte, és szerencsétlen, mert ezt a fél évszázadot fájdalmas személyes veszteségek kísérték. Az Amerikai Egyesült Államok 46. elnökének bemutatására a Harvardon végzett újságíró, Evan Osnos vállalkozott. A könyv gerincét Osnos 2014 után Bidennel felvett interjúi és a The New Yorkerben 2011-2020 között megjelent írásai képezik. A szerző alapos kutatást végzett, több száz, Bident ismerő emberrel is beszélgetett. Megismerkedhetünk Biden főnökének, Barack Obamának, családtagjainak, munkatársainak és politikai ellenfeleinek a véleményével is. Az érdekes és hiteles könyv megjeleníti az elnökjelölt hosszú szenátusi pályafutását, nyolcéves alelnöki megbízatását, a mellőzöttség éveit, amikor 2016-ban a demokraták Hillary Clinton mögé álltak, és a döntést, hogy harcba száll az elnökségért. A kötethez a neves külpolitikai újságíró, Avar János - aki a kötet egyik fordítója is - írt előszót. Avar János egyike volt azoknak, akik 1977 augusztusában az amerikai nagyköveti rezidencián beszélgethettek a frissen újranősült és nászútját Magyarországon, a Balaton mellett töltő Biden szenátorral. ■ Pesti Műsor ÉLETMÓD Ajánló----- Keleti Ágnes, a világ nyolcadik csodája Keleti Ágnes a legtöbb olimpiai éremmel (tíz) rendelkező magyar női sportoló, a legidősebb élő olimpiai bajnok. Klein Ágnes néven született 1921. január 9-én Budapesten, családja később Keletire magyarosított. Pályafutását a budapesti Vívó és Atlétikai Clubban kezdte, majd a Nemzeti Torna Egyletben sportolt. 1939-ben lett a válogatott tagja, 1940- ben megnyerte első bajnokságát, de zsidó származása miatt még abban az évben eltiltották minden sporttevékenységtől. A Magyarország 1944. március 19-i német megszállása utáni időszakot úgy sikerült túlélnie, hogy papírokat vett magának, és Juhász Piroska néven élt Szalkszentmártonban. Édesapja és több családtagja az auschwitzi koncentrációs táborban halt meg, édesanyját és testvérét a svéd diplomata, Raoul Wallenberg mentette ki Budapestről. A második világháború után a Budapesti Postás versenyzője lett, később több klub, végül a Budapesti Dózsa színeiben szerepelt. Elvégezte a Testnevelési Főiskolát, amelynek tanára lett. Nála többször senki nem nyert tornászbajnokságot Magyarországon. 1952-ben a helsinki olimpián talajgyakorlatával aranyérmet szerzett, 1956-ban a melbourne-i olimpián talajon megvédte címét, aranyat nyert gerendán, felemás korláton és a Bodó Andrea, Keleti Ágnes, Kertész Aliz, Köröndi Margit, Köteles Erzsébet, Tass Olga összeállítású kéziszercsapat tagjaként egyéni összetettben és csapatban is ezüstérmet szerzett. Ő lett a játékok legeredményesebb versenyzője, egyben a legidősebb tornásznő, aki aranyérmet tudott szerezni. A melbourne-i olimpiáról nem tért haza, Ausztráliában, majd 1957-ben Izraelben telepedett le, férjhez ment, két fia született. Meghatározó szerepet vállalt az izraeli tornasport megteremtésében, 1958 és 1980 között az izraeli válogatott szövetségi kapitánya volt. Az izraeli Testnevelési Főiskola torna tanszékének vezető tanára volt, edzőként és nemzetközi bíróként is dolgozott, 75 évesen fejezte be pályafutását. A tornászfenomén rendkívüli életútját bemutató könyvben 36 egykori sporttársa nyilatkozik a sokak szerint a „világ nyolcadik csodájának” is nevezett Keleti Ágnesről, itthonról és külföldről (Ausztrália, USA, Izrael). Köztük a TF-esek és a tornászok mellett a magyar olimpiai csapatok még élő tagjai. Érdekesség, hogy Vizi E. Szilveszter, mint egykori tornász neve is szerepel a nyilatkozók közt. Keleti Ágnes elképesztő életútja tanulságos és lebilincselően érdekes, kiegyensúlyozott derűje kivételes. Nagyszerű, hogy mostantól még többen megismerkedhetnek vele. ■ I Dávid Sándor - Dobor Dezső: Keleti 100 - „Mert szeretek élni...” Magyar Torna Szövetség, 2020 379 oldal/5690 Ft64