Pesti Műsor, 2021 (76. évfolyam, 1-12. szám)

2021-04-01 / 3. szám

Titkok és következmények Amikor a Vatikánban pápát válasz­tanak, a bíborosok szavazataikat összefércelik, és vegyi anyagok hozzáadásával elégetik. Amíg nincs új pápa, olyan anyagokat adnak a szavazatokhoz, amelyek fekete füst­tel égnek. Amikor megválasztották az új pápát, fehér füstöt adó anyagot kevernek a szavazatokhoz. Frédéric Martel francia író-újságíró jogi, filozófiai, társadalomtudományi és politológiai diplomával a zsebében, tucatnyi könyvvel a háta mögött hatalmas fába vágta a fejszéjét, amikor a füst mögött zajló élet titkai­nak nyomába eredt. Nyílt lapokkal játszott, megmondta, hogy könyvet ír, és azt sem rejtette véka alá, hogy meleg. Négy évig kutatott és négy évig írta a könyvét. Havonta egy hetet Rómában töltött, ahol egy idő után a Vatikánban kapott szállást. 1500 sze­mélyes interjú, 400 óra hangfelvétel, 80 jegyzetfüzet esszenciája, amit leírt. A szerző gigantikus kutató-fel­­táró munkájának eredményeként nem kevesebbet állít, mint azt, hogy a Vatikánban található a világ egyik legnagyobb homoszexuális közössé­ge. A szerző úgy látja, minél nyíltab­ban homofób egy katolikus méltóság, annál valószínűbb, hogy homoszexuá­lis. Martel könyve messzire mutató tények és történetek alaposan körül­járt sora. Például: nagy szerepe volt az óvszerhasználat egyházi tiltásának abban, hogy a múlt század 80-as, 90-es éveiben rengeteg áldozatot szedett az AIDS. A könyv izgalmas, kihagyhatatlan olvasmány. ■ Frédéric Martéi: A Vatikán kínos titkai Park Könyvkiadó, 2020 580 oldal/ 4950 Ft I Frédéric Martéi VATIKÁN KÍNOS TITKAI Egy párbeszédben, gondolkodó elnök Joseph R. Bident, Barack Obama alelnökét nevezték már a legszeren­csésebb embernek­­ és a legszeren­csétlenebbnek is. Szerencsés, mert ötvenévnyi töretlen pályafutása a Fehér Házig vitte, és szerencsétlen, mert ezt a fél évszázadot fájdalmas személyes veszteségek kísérték. Az Amerikai Egyesült Államok 46. elnö­kének bemutatására a Harvardon végzett újságíró, Evan Osnos vállal­kozott. A könyv gerincét Osnos 2014 után Bidennel felvett interjúi és a The New Yorkerben 2011-2020 között megjelent írásai képezik. A szerző alapos kutatást végzett, több száz, Bident ismerő emberrel is beszélge­tett. Megismerkedhetünk Biden főnö­kének, Barack Obamának, családtag­jainak, munkatársainak és politikai ellenfeleinek a véleményével is. Az érdekes és hiteles könyv megjeleníti az elnökjelölt hosszú szenátusi pálya­futását, nyolcéves alelnöki megbíza­tását, a mellőzöttség éveit, amikor 2016-ban a demokraták Hillary Clin­ton mögé álltak, és a döntést, hogy harcba száll az elnökségért. A kötethez a neves külpolitikai újságíró, Avar János - aki a kötet egyik fordítója is - írt előszót. Avar János egyike volt azoknak, akik 1977 augusztusában az amerikai nagyköveti rezidencián beszélget­hettek a frissen újranősült és nász­­útját Magyarországon, a Balaton mellett töltő Biden szenátorral. ■ Pesti Műsor ÉLETMÓD Ajánló-----­ Keleti Ágnes, a világ nyolcadik csodája Keleti Ágnes a legtöbb olim­piai éremmel (tíz) rendel­kező magyar női sportoló, a legidősebb élő olimpiai bajnok. Klein Ágnes néven született 1921. január 9-én Budapesten, családja később Keletire magyarosított. Pályafutását a budapesti Vívó és Atlétikai Clubban kezdte, majd a Nemzeti Torna Egyletben sportolt. 1939-ben lett a válogatott tagja, 1940- ben megnyerte első bajnok­ságát, de zsidó származása miatt még abban az évben eltiltották minden sporttevé­kenységtől. A Magyarország 1944. március 19-i német megszállása utáni időszakot úgy sikerült túlélnie, hogy papírokat vett magának, és Juhász Piroska néven élt Szalkszentmártonban. Édesapja és több családtagja az auschwitzi koncentrációs táborban halt meg, édes­anyját és testvérét a svéd diplomata, Raoul Wallenberg mentette ki Budapestről. A második világháború után a Budapesti Postás versenyzője lett, később több klub, végül a Budapesti Dózsa színei­ben szerepelt. Elvégezte a Testnevelési Főiskolát, amely­nek tanára lett. Nála többször senki nem nyert tornászbaj­nokságot Magyarországon. 1952-ben a helsinki olimpián talajgyakorlatával aranyérmet szerzett, 1956-ban a melbour­­ne-i olimpián talajon meg­védte címét, aranyat nyert gerendán, felemás korláton és a Bodó Andrea, Keleti Ágnes, Kertész Aliz, Köröndi Margit, Köteles Erzsébet, Tass Olga összeállítású kéziszercsapat tagjaként egyéni összetettben és csapatban is ezüstérmet szerzett. Ő lett a játékok leg­eredményesebb versenyzője, egyben a legidősebb tornász­nő, aki aranyérmet tudott szerezni. A melbourne-i olimpiáról nem tért haza, Ausztráliá­ban, majd 1957-ben Izraelben telepedett le, férjhez ment, két fia született. Meghatáro­zó szerepet vállalt az izraeli tornasport megteremtésé­ben, 1958 és 1980 között az izraeli válogatott szövetségi kapitánya volt. Az izraeli Testnevelési Főiskola torna tanszékének vezető tanára volt, edzőként és nemzetkö­zi bíróként is dolgozott, 75 évesen fejezte be pályafu­tását. A tornászfenomén rendkívüli életútját bemutató könyvben 36 egykori sporttársa nyilat­kozik a sokak szerint a „világ nyolcadik csodájának” is nevezett Keleti Ágnesről, itt­honról és külföldről (Auszt­rália, USA, Izrael). Köztük a TF-esek és a tornászok mel­lett a magyar olimpiai csapa­tok még élő tagjai. Érdekes­ség, hogy Vizi E. Szilveszter, mint egykori tornász neve is szerepel a nyilatkozók közt. Keleti Ágnes elképesztő életútja tanulságos és lebilin­­cselően érdekes, kiegyensú­lyozott derűje kivételes. Nagyszerű, hogy mostantól még többen megismerkedhet­nek vele. ■ I Dávid Sándor - Dobor Dezső: Keleti 100 - „Mert szeretek élni...” Magyar Torna Szövetség, 2020 379 oldal/5690 Ft64

Next