Pesti Napló, 1850. április (1. évfolyam, 19-43. szám)
1850-04-20 / 35. szám
a pest-budai postaigazgatási-kerületbe, elölegesen Pesten tartandó hivatalszékkel . 2. Brandsaelter József ellenőrködő postatisztet Teschenben, ideiglenesen a pozsonyi postaigazgatási-kerületbe, elölegesen Pozsonyban tartandó hivatalszékkel. 3. Nonner Fridrik pozsonyi postatisztet , előlegesen Sopronyban tartandó hivatalszékkel , az ottani postaigazgatási kerületbe. 4. Wanczass Antal pozsonyi ellenőrködő postatisztet ideiglenesen a kassai postakerületben, Kassán leendő hivatalszékkel. 5. Matinovich Virgil nagyváradi ellenőrködő postatisztet, ugyanott leendő hivatalszékkel, az ottani postakerületbe. A kassai katonai kerületben , tehát az ahoz tartozó kassai, lőcsei és ungvári polgári kerületben a főnökségek (fiókmegyék) szaporítása folytán több megyei főnökök s átalában nagyszámú igazgatási hivatalnokok lesznek újabban kinevezendők, melly czélból ezennel pályázat hirdettetik. Az ideiglenes igazgatási szervezet határozmányai szerint a politikai administrativ nevezett állomásaival e következő javadalmak vannak összekötve : 1) megyei főnök, 1600, 1800 vagy 2000 ft, 400 ft úti és 500 ft irodai átalánynyal, a VI. osztályú 7 ft 30 krnyi napidijjal; 2) járási titoknak, 800 vagy 900 ft, IX. osztályú 3 ft 4 krnyi napidijjal; 3) járási kiadó ; 4) járási lajstromzó, 600—700 ft X. osztályú 3 ft 12 krnyi napidijakkal; 5) adószedő 1000 ft. IX. osztályi dijakkal; 6) pénztári ellenőr, 700 ft, X. oszt. napidijakkal; 7) pénztári tiszt, 400 vagy 500 ft XI. osztályú 2 ft 24 kr. napidijakkal ; 8) könyvvivő, 800 vagy 900 ft IX. oszt. napidijakkal; 9) számadótiszt, mint 7. sz. a.; 10) megyei mérnök, 400, 500 vagy 600 ft XI. oszt. napidijakkal ; 11) megyei orvos 400 vagy 500 ft XI. oszt. napidíjakkal ; 12) sebész 300 ft XII. oszt. napidijakkal ; 13) szolgabiró 800 vagy 900 ft 200 ft úti és 100 ft irodai átalánynyal, XI. oszt. napidijakkal ; 14) járási segédtiszt, 400 vagy 500 ft XI. oszt. napidijakkal. Végre 15 napdijasok 30 kr., 45 kr. , 1 ft és 1 ft 30 kr. napidíjakkal. Ezen állomások a politikai igazgatási szervezet 16. §-a szerint csak ideiglenesen töltetnek be. Azok, kik ez állomásokra folyamodni szándékoznak, sajátkezüleg irt kérvényeiket 1850. május 15-ig a kassai cs. k. miniszteri biztosságnak nyújtsák be. Ezen kérvények mellé a kor, személyes viszonyok , végzett tanulmányok, nyelvismeretek, eddigi szolgálattételek és alkalmaztatások, végre az 1848 és 1849. évek alatti politikai viselet iránti kimutatások hiteles oklevelekben, valamint annak bejelentése is melléklendő, vájjon és milly fokon áll a folyamodó az illető főnökségben már alkalmazott politikai hivatalnokokkal rokoni vagy sógori viszonyban. Kassa, april 13. 1850. — A kassai kat. kerület cs. k. miniszteri biztossága. VEGYES HÍREK és ESEMÉNYEK. Budapest. April 20. Nemzeti színházunkban, ma szombaton először fog adatni bérszünettel FIDIBUS, eredeti népszínmű 3 szakaszban, dalokkal. Irta Szigligeti, zenéjét Egressi Béni. — Hír szerint a városkapitány bevégezte már a városi fogházak megvizsgálását, mellyel b. Haynau t.szernagy ur egyenes utasítása folytában vitt véghez. Jelentéséből kitűnik, hogy a főváros börtönei nagyon elhanyagolt állapotban vannak , s bár a foglyokkali bánásmód ellen panaszkodni nem lehet, maguk a börtönök mindenesetre minél előbbi javítást kívánnak. Reméljük, hogy az nem is fog sokáig elmaradni. — Gróf Waldstein János Pestre megérkezvén, a m. középponti vasútnak átvételét az állodalom részére már megkezdette. Tegnapelőtt, mint halljuk, tartott egy bizottmányi ülést ez érdemben, s tegnap Szolnokra rándult, az egész vonalt odáig szemügyre veendő. — Az állodalmi vasúti főigazgatóságtól, hir szerint, utasítás érkezett a m. középponti vasút pesti felügyelőjéhez, mellynél fogva az itteni mozdonyvezetők és vezetnökök fel— hivandók, hogy a mennyiben a csehországi úton megnyílt pályarésznél szolgálatot vállalni akarnának, magukat jelentsék. Találkoztak többen, kik e felhívásra készeknek nyilatkoztak Csehországba átmenni. — A Bécs és Pest közötti telegráfvonal felállítása elhatároztatván , Vácznál a szükséges földmunkák már megkezdettek. Mondják, hogy a vonalnak 1. évi octoberig leendő felállítása csakugyan meg fog történni. — A természet mindenfelé zöldülni kezd. Hegyeink, ligeteink levetkezték a szomorúság öltönyét. . . zöld lombok, madárdal . . . s mulatni-vágyó látogatók ékesítik azokat. . . A svábhegy, a zugliget és a városi kertek gyönyörű nyári lakjai várva várják a vendégeket. Sokan ki is költözködtek már. Napjainkban nagy szüksége van a léleknek a természetteli barátkozásra, s e barátság gyönyörei közben kinek jutna eszébe , hogy mind a zugligetben, mind a svábhegyen iszonyún — megfizettetik! ! — Lejövén a svábhegyről, betévedhetünk a budai nyári színházba. Ott a játék mellett még hatalmas pipázási verseny szokott adatni, csibukból a legerősebb török dohánynyal, s ezerféle fajával a kapadohánynak. A szegény nők csak úgy tüszkölnek és sóhajtoznak, a férfiak pedig még jobban szorítják ... No de mit panaszkodunk ? hisz ez mindig így volt. Avagy annyi szabadságunk se legyen egy színházban, mint egy csárdában szokott lenni? gondolják, persze csak azok, kik nem sokat törődnek az Hiedelemmel és jobb ízléssel. — Uszodáink is majd elkészülnek lassanként. Nagy szükségünk van rá, hogy megtanuljunk úszni a folyam ellenében is. Egyébiránt heres tavaszi napjaink nem igen óhajtatják velünk a még hűvösebb dunavizet, kivált, miután igen sokan gőzre építjük reményünket, s gőzfürdőt használunk. Váczi futár, ápril 18-ról. Rendkívüli eset történt a napokban városunkban! Egyszerre riadót dobolnak egy egészen lehangolt dobon, nem tudtuk a tatár vagy török jön-e, vagy nem tűz ütött-e ki ismét? Volt lárma, szaladgálás a dunasoron. A dobrecsegés elnémul, a dobos szétvetett lábakkal, kidefesztett mellel, fülig nyitott szájjal orditja: „Ma este, az az. f. april 17-kén a Fejér-hajó czimü vendéglő nagy teremében Fém bűvész úr rendkívüli mutatványokkal lesz szerencsés föllépni. Kikéri a t. ez. közönség forró részvétét és pártfogását, sat. Kezdete pontban 7 órakor, a beléptidíj első helyen 20, a 2-ikon 10, a 3-on 6 kr. pengő pénzben. „Az összecsődült nép szétszéled dörmögve, és ismét csend jön. Az est bekövetkezett, az óra hetet ütött, a dob ismét recsegett, és tudata az óriási művek kezdetét, mellyek 9. óra felé csakugyan elkezdődtek. A csodavesszővel feladatott, a zene elnémult , bűvészünk első mutatványul — mi egyébiránt annyi dobzaj nélkül is megtörténhetett volna — egy palack vörös borból kétfélét varázsolt elő — és vacsorára megitta. Váljék egészségére! — Városunk az ide érkezendő csendőrségnek igen csinos lakást bérlett ki, mellyel valóban megelégedhetnek , — csak aztán a katonatartásra nézve némi könnyítést nyerhetne! — A tébolydáról sokat beszélnek, hogy t. i. a Ludoviceum-féle épületet azzá alakítják; de ekorig még nem látjuk, hogy dolgoznának rajta, — bár sokan várakoznak rá. — Székesegyházunk fedelét az idei nagy szélvész annyira megrongálta, hogy csináltatása 8000 frtba kerülend. Már hozzá fogtak a kijavításhoz, a kárt majd egy ács élete is nevelte, kinek lába megcsusszanván, félig már alálógott, hanem szerencséjére a létra fokát megragadhatta, s igy élete mentve jön, aznap nem folytathatta munkáját . . . alkalmasint megijedt! A többiek okultak vigyáztalanságán, s most már megkötik magokat. — Némellyek, május 1-jén a városunktól órányira eső „Migazzi“ nevű vadaskerti kastélyban tánczvigalmat terveznek, mi épen legjobbkor fog esni, mert a jubileumi böjt is az napra határoztatott. A Steinhäuser kávéháza egészen vándoréletet visel: egy év alatt már negyedik helyen van, s mint halljuk, a mostanitól is nemsokára búcsút veend! Csak e sok búcsúvételnek ne az legyen vége, hogy ez árnyékvilágtól végkép elbúcsúzik! . . . A szántóvetők és szőlőmunkások szürete is megérkezett. Egy ekéért 6—7 forintot, s egy napszámért 30 garast fizetünk, e mellé még az áldomás is megjárja. A napokban egyes szamárral is láttunk koronáltatni. Lám milly haladás! Már a szamarak is a lovak osztályába soroztatnak ! — A bor ára csökkenni kezd. Az utóbbi évben termettnek adója 15—18 váltó forintról 12—15-re szállt alá. — A lopás itt is kezd uralkodni. Efféle művészek az aranyszarvas vendéglőben adták újabban jelét ügyességüknek. X. A Wanderer, egyik újabb számában, a következő czikket közli: Felső-Ausztriából, ápril. 15. Legyen szabad, egy papnak is a királyi tetszvényről véleményét közölhetni. „Végre kivittük, — monda e napokban örömtelien egy katholikus pap, — a királyi tetszvény, e rém-szülöttje a vallástalan Józsefkorszaknak eltöröltetett; most reményünk van, hogy az egyház ismét felvirágzandik. Mi nem irigyeljük a reményvidor urnak ezen örömét, de nem állhatjuk meg, hogy arra néhány szóval a papi ellenpárt véleménynyilatkozatát is ne tudassuk. A királyi tetszvény, mint a történet bizonyítja, nem az istentelen József-korszak szüleménye, hanem valami sokkal idősb. De még kevésbé lehet és szabad azt mondani (mint többnyire mondatni halljuk), hogy mit az állodalom az egyház ellen eddig gyakorlott, igazságtalanság, az csupán a státushatalomnak a hierarchia ellenébe fölállított nélkülönözhetlen védbástya volt. Annak behozatalakor nem annyira Roma tartalék szemelőtt, mint inkább a hazai hierarchák, azok túlzó keresztényiessége, vagy — mondjuk ki nyíltan — azok vakbuzgósága , melly magát csak igen könnyen, mint a történet eléggé tanúsítja, a legveszélyesb tényekre engedé ragadtatni. Azonban aligha csalatkozunk, midőn azt hiszszük, hogy a királyi tetszvény eltörlése — ezen nyereménye az egyháznak, mint mondogatni szeretik, koránsem érdemel olly fontosságot, mint miilyent annak tulajdonítanak. Időnkben a világosság mindenütt elterjedt, a műveltség a haladás ösvényén van, s az nem egyes emberosztályok tulajdona többé. Bizonyos egyházi közlönyök fondorkodásai és jezsuitaféle cselszövevényei nem maradhatnak soká titokban; a szabadsajtó a nyilvánosság itélőszéke elé idézi azokat, és nem engedi meg, hogy gyökeret verjenek. Egy, egyházi rendeletekrel a királyi tetszvénynek az elöhaladó népműveltségnél önmagától kell megszűnnie. Egyedüli előny, mellyet a papi aristokratia a királyi tetszvény eltörlése által nyer, az, hogy az alsóbb rendű papság föltétlenül átszolgáltatik önkényének. De úgy hiszszük, csak rövididőre. A szellemi mozgalom, melly eddig majd kizárólagosak a politikai téren tartotta fen magát, épen illy túlterjeszkedések által az egyház körébe is át fog vitetni, s ez kényszerítve lesz hinni, hogy uj korszak tűnt fel, hogy fáradozások s küzdések alkotmányuknak a régi pontra visszavitelére, hogy a régi formákhozi makacs ragaszkodás, s a néptöl elés kizárás , s hogy jezsuitás jámborkodások nem alkalmasak az időnek erkölcsi baját orvosolni, és a nép legalsóbb rétegébe hatott vallástalanságot megszüntetni. A főbb papság a harczot megkezdette, és fájdalom, a közmondás itt is valósulni fog: Ki szelet vet, szélvészt arat! Németország, Berlin, ápril. 15. Bonin tábornok a porosz kormánytól rendeletet kapott, mellynek folytán berlini parancsnokká neveztetett ki; egyúttal a slezvig-holsteini seregben szolgált porosz tiszteknek megparancsoltatott eddigi szolgálatuk helyét Jüszint elhagyni, és Poroszországba térni vissza. Száma a tiszteknek 33-ra megy. Erfurt, ápril. 15. A gyűlés 11 órakor megkezdetett. Néhány újság bejelentése után az alkotmány átvizsgálása volt a viták tárgya. Indítványoztatott az alkotmánynak először általános tárgyalása, és csak azután szakaszonkénti felolvasása. Az elnök észrevétele folytán az általános tárgyalás elmaradt, s a szakaszonkénti felolvasás megkezdetett. Bismark az 1-ső §-ra azon módosítványt indítványozza, hogy Birodalom helyett mindenütt Unió tétessék. Gerlach pártolt ez indítványt, az indítvány elvettetett. Folytattatván a tárgyalás, a 101. §-ig átvizsgáltatott, kevés módosítással. Magdeburg, april. 12. A würtembergi herczeg azért, mert útitárczájába Magdeburg várának némelly részeit lerajzolta, elfogatván bezáratott. Néhány napi letartóztatás után azonban szabadon eresztetett, s utazását tovább folytatta. Erfurt, april. 13. A népházban kimondotta Radovitz tábornok , hogy a balodal indítványa az egyesülés munkáját nemkissé fogja veszélyeztetni. Szavazáskor a következő javaslatok , u. m. 1. Lenden indítványai, mellyek szerint a ház határozza el: a) az alkotmánytervezetek, rövidített alakban minél előbb leendő gondos átvizsgálását; b) a vizsgálat bevégezte után az elfogadott változtatási ajánlatok, a kormányzótanács tudomására juttassanak, hogy a szövetséges kormányok véleménye azoknak elfogadásáról kitudassék, s ezeknek hozzájárulása által az alkotmány munkája elősegítessék. 2. Trieszt indítványa: „hogy a végső elhatározást, várjon az indítványok változatlanul fogadtassanak-e el vagy sem? az indítványok és változtatások fölötti tanácskozások előzzék meg.“ 3. Hasselbach indítványa: „A ház határozza el, a változtatási indítványokat az igazgató kormány tudomására juttatni, hogy a szövetséges kormányok véleménye azoknak elfogadásáról kitudassék, s maguk számára tartsák fen a véghatározatot, azon esetben, ha a változtatási indítványok el nem fogadtatnának ! ! Elvettettek. A baloldal indítványának l-ső pontja „a népház, a kormányok közt egyesített, s a szövetség 1849. május 20-dikai határozatához mellékelt tervezetét Németország alkotmányának, s az azt magyarázó emlékiratot, valamint az ugyanazon időben egyesített tervezetet is, a népházi követek választását illető törvényre nézve teljesen s föltétlenül megegyez.“ — 125 szavazattal 89 ellenében elfogadtatott. A baloldal indítványának 2. és 3. számai, u. m. 2. „A népházi, a Németország alkotmánya tervezetéhez csatolt pótlékiratot is teljesen s föltétlenül elfogadja.“ — 3. „A népház, a szövetséges kormányok indítványára, fölhatalmazza a birodalmi elnököt, hogy azon szövetséghez tartozó státusokkal, mellyek valamilg Holstein és Lauenburg , vagy egyik ezen státusok közöl a szövetségi státusokon kivül áll, kereskedelmi törvényeik szabályozásánál s kereskedelmi viszonyaiknál, a nem szövetséges státusokhoz, Németországon kívül és belől, s kereskedelmi érdekeiket különös követségi ügyvivők által képviseltették , az Unió épségbentartása mellett eszközölte, s azt a legközelebbi országgyűlésnek végelhatározás végeit terjeszsze elő.“ — Felállás által elfogadtattak. A miniszterek és Radovitz tábornok, a 2-dik pontot kivévén, a kisebbséggel szavazott. Francziaország. •• Páris, ápril 14-kén. A nemzeti gyűlés tegnapi ülése zajosan folyt le. Némelly érdektelenebb tárgyakra vonatkozó törvényjavaslatok elfogadása után, mellyek közt a Reming úr által indítványozott ebadó is volt, Baune képviselő felhívást intézett Baroche igazságügyi miniszterhez némelly socialistaválasztási gyálhelyek bezáratása iránt. Baroche válaszolván a felhívásra, felsorolta az okokat, mellyeknél fogva a kormány magát az 1849-diki junius 19-diki törvény által felhatalmazva érzé ezen bezáratást megrendelni. E törvény így hangzik: „A kormánynak hatalmában áll, a jelen törvény kihirdetését követő egy év alatt betiltani azon klubbokat és nyilvános gyülekezeteket, mellyek képesek volnának a közbátorságot veszélyeztetni.“ Indokolandó, hogy e törvény alkalmazása helyén volt, némelly nyilatkozatokat hoz fel, mellyek ama gyülhelyeken múlt martiusban tétettek, s előadását jegyzőkönyvi kivonatokkal támogatja, mellyek nyomán személyességig menő éles szóváltások keletkeztek, mig az elnök a napirendrei áttérést sürgetvén, az ülés eloszlott. Mig az ülésben ezek történnek, a kormány azalatt más három socialista választási egyletet záratott be, a de-la-chapelleit, a boulougneit és montrougeit, hol a bezáratás okául szinte azon körülmény vezetett, hogy ezen gyülhelyeken lázító s erkölcstelen szónoklatok tartattak. A hivatalos nyomozások t., i. azon eredményre vezettek, hogy ezen egyletek egészen eltérve választási minőségüktől valóságos klubbokká fajultak, mellyek a felebbi törvény rendelkezése alá esnek. Illyetén eljárás által a kormány kétségkívül csak növelni fogja az ingerültséget, s a rész, mellyet eltávolítni óhajt, aligha gonoszabbá nem lesz. Egyébiránt, ha a socialistai választó-egyletek rendre bezáratnak: az ápril 28-ai választásnál sikerülhet a rendpártnak diadalmaskodni. De az illy után nyerendett diadalom aligha javára lesz a társadalomnak, miután a kedélyek folytonos forrongása illy rendszabályok által csak inkább felizgattatik. A kabinet megmaradván azon reactionális úton, mellyre a martiusi választások óta nyíltan kilépett, csak siettetni fogja a minden jelek szerint közelgő vihar kitörését, mellyet jelenen néhány ügyes és békeszerető hazafi tart féken valódi mérséklete által. Páris, ápr. 14. A „Napoleon“ mai számában igen nevezetes czikk találtatik, Francziaország 60 év ótai alkotmányairól , melly czikkből a jelenen érvényes alkotmány felöl a következő ítéletet veszszük ki: „Senki sem várt az 1848-iki törvényhozóktól, az első alkotmányozóktól , lángészt s erélyességet; de mégis mindnyájan azt remélték, hogy azok, kik a köztársaság szervezését magukra vállalták, a 60 éves tapasztalatokból, mellyek minket ama nagygyűléstől elválasztanak , mégis valami tanulságot hozandnak. S épen ellenkezőt tapasztalunk: az 1848-diki alkotmány, öszszehasonlítva minden előbbiekkel, ide nem számítván az 1793-diki kivételes művet, legelső pillanatra is, feltűnő hiányossága által lep meg. Ki hihetne ezen alkotmány tartósságában ? Hiszen a szerzők maguk is, átlátván ingadozó tulajdonait, azért tűztek ki bizonyos időt annak átvizsgálatára , mivel igen kevés bizalommal bírnak saját művek iránt. Igen veszélyes, és Francziaországra nézve nem illő volna, magát olly sok szembeszökő akadályok által sakkban tartatni, midőn a közvélemény mindennap elég alkalmat nyújthat az alkotmány átvizsgálásának önkénytes megkezdésére.“ — Clankicarde őrgróf az angol postaintézet főigazgatója rövid it mulatása alatt a postabér alábbszállítása iránt új szerződést eszközlött. Nagybritannia. Az alsóház folyó hó 12-dikén tartott gyűlésében, a kabibinet egyszer ismét fényes győzelmet aratott. Mint tudva van, d’Israeli nem rég jelenté, hogy a hivatalnokok fizetésének leszállítása iránt indítványt teend. Lord John Russellt azonban megelőzte, s egy bizottmány kineveztetését sürgette, melly az öszves fizetéseket megvizsgálván, e felöli véleményét beadandja. Igen könnyen megfogható, hogy illy huzamosan tartó hivatalos vizsgálat által időt szándékozott nyerni. Beszédének folytán a miniszterielnök hisztériai adatokból igyekezett kitüntetni, egy illynemű bizottmány már régótai fenállását, s statistikai adatokkal bizonyította be, minő dij—leszállítások történtek már eddig is. — Disraeli a nemes lordnak ez időnyereményt nem akarta átengedni, s indítványt ten, hogy a szükséges dijlevonások, minden bizottmány közbenjárása nélkül tanácskozás alá vétessenek, s a kormányt kényszeríttessék e kérdést illető politikájának minél előbbi