Pesti Napló, 1850. április (1. évfolyam, 19-43. szám)

1850-04-20 / 35. szám

a pest-budai postaigazgatási-kerületbe, elölegesen Pesten tartandó hi­vatalszékkel . 2. Brands­aelter József ellenőrködő postatisztet Teschen­­ben, ideiglenesen a pozsonyi posta­igazgatási-kerü­letbe, elölegesen Po­zsonyban tartandó hivatalszékkel. 3. Nonner Fridrik pozsonyi postatisz­tet , előlegesen Sopronyban tartandó hivatalszékkel , az ottani posta­­igazgatási­ kerü­letbe. 4. Wanczass Antal pozsonyi ellenőrködő postatisz­tet ideiglenesen a kassai posta­kerületben, Kassán leendő hivatalszék­kel. 5. Matinovich Virgil nagyváradi ellenőrködő postatisztet, ugyanott leendő hivatalszékkel, az ottani posta­kerületbe. A kassai katonai kerületben , tehát az ahoz tartozó kassai, lőcsei és ungvári polgári kerületben a főnökségek (fiókmegyék) szaporítása foly­tán több megyei főnökök s átalában nagyszámú igazgatási hivatalnokok lesznek újabban kinevezendők, melly czélból ezennel pályázat hir­­dettetik. Az ideiglenes igazgatási szervezet határozmányai szerint a politikai administrativ nevezett állomásaival e következő javadalmak vannak összekötve : 1) megyei főnök, 1600, 1800 vagy 2000 ft, 400 ft úti és 500 ft irodai átalánynyal, a VI. osztályú 7 ft 30 krnyi napidijjal; 2) járási titoknak, 800 vagy 900 ft, IX. osztályú 3 ft 4 krnyi napidijjal; 3) járási kiadó ; 4) járási lajstromzó, 600—700 ft X. osztályú 3 ft 12 krnyi napidijakkal; 5) adószedő 1000 ft. IX. osztályi dijakkal; 6) pénztári ellenőr, 700 ft, X. oszt. napidijakkal; 7) pénztári tiszt, 400 vagy 500 ft XI. osztályú 2 ft 24 kr. napidijakkal ; 8) könyvvivő, 800 vagy 900 ft IX. oszt. napidijakkal; 9) számadótiszt, mint 7. sz. a.; 10) megyei mér­nök, 400, 500 vagy 600 ft XI. oszt. napidijakkal ; 11) megyei orvos 400 vagy 500 ft XI. oszt. napidíjakkal ; 12) sebész 300 ft XII. oszt. napidijakkal ; 13) szolgabiró 800 vagy 900 ft 200 ft úti és 100 ft irodai átalánynyal, XI. oszt. napidijakkal ; 14) járási segédtiszt, 400 vagy 500 ft XI. oszt. napidijakkal. Végre 15­ napdijasok 30 kr., 45 kr. , 1 ft és 1 ft 30 kr. napidíjakkal. Ezen állomások a politikai igazgatási szervezet 16. §-a szerint csak ideiglenesen töltetnek be. Azok, kik ez állomásokra folyamodni szándékoznak, sajátkezüleg irt kérvényeiket 1850. május 15-ig a kassai cs. k. miniszteri biztosságnak nyújtsák be. Ezen kérvények mellé a kor, személyes viszonyok , vég­zett tanulmányok, nyelvismeretek, eddigi szolgálattételek és alkalmaz­tatások, végre az 1848 és 1849. évek alatti politikai viselet iránti kimu­tatások hiteles oklevelekben, valamint annak bejelentése is melléklendő, vájjon és milly fokon áll a folyamodó az illető főnökségben már alkal­mazott politikai hivatalnokokkal rokoni vagy sógori viszonyban. Kassa, april 13. 1850. — A kassai kat. kerület cs. k. miniszteri biztossága. VEGYES HÍREK és ESEMÉNYEK. Budapest. April 20. Nemzeti színházunkban, ma szombaton először fog adatni bérszünettel FIDIBUS, eredeti népszínmű 3 szakaszban, dalokkal. Irta Szigligeti, zenéjét Egressi Béni. — Hír szerint a városkapitány bevégezte már a városi fogházak megvizsgálását, mellyel b. Haynau t.­szernagy ur egyenes utasítása folytában vitt véghez. Jelentéséből kitűnik, hogy a főváros börtönei nagyon elhanyagolt állapotban van­nak , s bár a foglyokkali bánásmód ellen panaszkodni nem lehet, maguk a börtönök mindenesetre minél előbbi javítást kívánnak. Reméljük, hogy az nem is fog sokáig elmaradni. — Gróf Waldstein János Pestre megérkezvén, a m. kö­zépponti vasútnak átvételét az állodalom részére már megkez­dette. Tegnapelőtt, mint halljuk, tartott egy bizottmányi ülést ez érdemben, s tegnap Szolnokra rándult, az egész vonalt odáig szemügyre­ veendő. — Az állodalmi vasúti főigazgatóságtól, hir szerint, uta­sítás érkezett a m. középponti vasút pesti felügyelőjéhez, mellynél fogva az itteni mozdonyvezetők és vezetnökök fel— hivandók, hogy a mennyiben a csehországi úton megnyílt pályarésznél szolgálatot vállalni akarnának, magukat jelent­sék. Találkoztak többen, kik e felhívásra készeknek nyilat­koztak Csehországba átmenni. — A Bécs és Pest közötti telegráfvonal felállítása elhatá­roztatván , Vácznál a szükséges földmunkák már megkezdet­tek. Mondják, hogy a vonalnak 1. évi octoberig leendő felállí­tása csakugyan meg fog történni. — A természet mindenfelé zöldülni kezd. Hegyeink, lige­teink levetkezték a szomorúság öltönyét. . . zöld lombok, ma­dárdal . . . s mulatni-vágyó látogatók ékesítik azokat. . . A svábhegy, a zugliget és a városi kertek gyönyörű nyári lak­jai várva várják a vendégeket. Sokan ki is költözködtek már. Napjainkban nagy szüksége van a léleknek a természetteli barátkozásra, s e barátság gyönyörei közben kinek jutna eszé­be , hogy mind a zugligetben, mind a svábhegyen iszonyún — megfizettetik! ! — Lejövén a svábhegyről, betévedhetünk a budai nyári színházba. Ott a játék mellett még hatalmas pipázási verseny szokott adatni, csibukból a legerősebb török dohánynyal, s ezerféle fajával a kapadohánynak. A szegény nők csak úgy tüszkölnek és sóhajtoznak, a fér­fiak pedig még jobban szo­rítják ... No de mit panaszkodunk ? hisz ez mindig így volt. Avagy annyi szabadságunk se legyen egy színházban, mint egy csárdában szokott lenni? gondolják, persze csak azok, kik nem sokat törődnek az Hiedelemmel és jobb ízléssel. — Uszodáink is majd elkészülnek lassanként. Nagy szük­ségünk van rá, hogy megtanuljunk úszni a folyam ellenében is. Egyébiránt heres tavaszi napjaink nem igen óhajtatják ve­lünk a még hűvösebb dunavizet, kivált, miután igen sokan gőzre építjük reményünket, s gőzfürdőt használunk. Váczi futár, ápril 18-ról. Rendkívüli eset történt a napok­ban városunkban! Egyszerre riadót dobolnak egy egészen lehangolt dobon, nem tudtuk a tatár vagy török jön-e, vagy nem tűz ütött-e ki ismét? Volt lárma, szaladgálás a dunasoron. A dobrecsegés elnémul, a dobos szétvetett lábakkal, kidefesz­­tett mellel, fülig nyitott szájjal orditja: „Ma este, az az. f. april 17-kén a Fejér-hajó czimü vendéglő nagy teremében Fém bűvész úr rendkívüli mutatványokkal lesz szerencsés föllépni. Kikéri a t. ez. közönség forró részvétét és pártfogá­sát, sat. Kezdete pontban 7 órakor, a beléptidíj első helyen 20, a 2-ikon 10, a 3-on 6 kr. pengő pénzben. „Az össze­csődült nép szétszéled dörmögve, és ismét csend jön. Az est bekövetkezett, az óra hetet ütött, a dob ismét recsegett, és tudata az óriási művek kezdetét, mellyek 9. óra felé csak­ugyan elkezdődtek. A csodavesszővel fel­adatott, a zene el­némult , bűvészünk első mutatványul — mi egyébiránt annyi dobzaj nélkül is megtörténhetett volna — egy palac­k vörös borból kétfélét varázsolt elő — és vacsorára megitta. Váljék egészségére! — Városunk az ide érkezendő csendőrségnek igen csinos lakást bérlett ki, mellyel valóban megelégedhet­nek , — csak aztán a katonatartásra nézve némi könnyítést nyerhetne! — A tébolydáról sokat beszélnek, hogy t. i. a Ludoviceum-féle épületet azzá alakítják; de ekorig még nem látjuk, hogy dolgoznának rajta, — bár sokan várakoznak rá. — Székesegyházunk fedelét az idei nagy szélvész annyira megrongálta, hogy csináltatása 8000 frtba kerülend. Már hozzá fogtak a kijavításhoz, a kárt majd egy ács élete is ne­velte, kinek lába m­egcsusszanván, félig már alálógott, hanem szerencséjére a létra fokát megragadhatta, s igy élete mentve jön, az­nap nem folytathatta munkáját . . . alkalmasint meg­ijedt! A többiek okultak vigyáztalanságán, s most már meg­kötik magokat. — Némellyek, május 1-jén a városunktól órányira eső „Migazzi“ nevű vadaskerti kastélyban tánczvigal­­mat terveznek, mi épen legjobbkor fog esni, mert a jubileu­­mi böjt is az napra határoztatott. A Steinhäuser kávéháza egészen vándor­életet visel: egy év alatt már negyedik helyen van, s mint halljuk, a mostanitól is nemsokára búcsút veend! Csak e sok búcsúvételnek ne az legyen vége, hogy ez árnyék­világtól végkép elbúcsúzik! . . . A szántóvetők és szőlőmun­­kások szürete is megérkezett. Egy ekéért 6—7 forintot, s egy napszámért 30 garast fizetünk, e mellé még az áldomás is megjárja. A napokban egyes szamárral is láttunk koronáltatni. Lám milly haladás! Már a szamarak is a lovak osztályába soroztatnak ! — A bor ára csökkenni kezd. Az utóbbi évben termettnek adója 15—18 váltó forintról 12—15-re szállt alá. — A lopás itt is kezd uralkodni. Efféle művészek az arany­szarvas vendéglőben adták újabban jelét ügyességüknek. X. A Wanderer, egyik újabb számában, a következő czikket közli: Felső-Ausztriából, ápril. 15. Legyen szabad, egy papnak is a királyi tetszvényről véleményét közölhetni. „Végre ki­vittük, — monda e napokban örömtelien egy katholikus pap, — a királyi tetszvény, e rém-szülöttje a vallástalan József­­korszaknak eltöröltetett; most reményünk van, hogy az egy­ház ismét felvirágzandik. Mi nem irigyeljük a reményvidor urnak ezen örömét, de nem állhatjuk meg, hogy arra néhány szóval a papi ellenpárt vélemény­nyilatkozatát is ne tudassuk. A királyi tetszvény, mint a történet bizonyítja, nem az isten­telen József-korszak szüleménye, hanem valami sokkal idősb. De még kevésbé lehet és szabad azt mondani (mint többnyire mondatni halljuk), hogy mit az állodalom az egyház ellen ed­dig gyakorlott, igazságtalanság, az csupán a státushatalom­nak a hierarchia ellenébe fölállított nélkü­lönözhetlen védbástya volt. Annak behozatalakor nem annyira Roma tartalék szem­­előtt, mint inkább a hazai hierarchák, azok túlzó kereszté­nyiessége, vagy — mondjuk ki nyíltan — azok vakbuzgósá­ga , melly magát csak igen könnyen, mint a történet eléggé tanúsítja, a legveszélyesb tényekre engedé ragadtatni. Azon­ban aligha csalatkozunk, midőn azt hiszszük, hogy a királyi tetszvény eltörlése — ezen nyereménye az egyháznak, mint mondogatni szeretik, koránsem érdemel olly fontosságot, mint miilyent annak tulajdonítanak. Időnkben a világosság mindenütt elterjedt, a műveltség a haladás ösvényén van, s az nem egyes emberosztályok tulajdona többé. Bizonyos egy­házi közlönyök fondorkodásai és jezsuitaféle cselszövevényei nem maradhatnak soká titokban; a szabadsajtó a nyilvános­ság itélőszéke elé idézi azokat, és nem engedi meg, hogy gyö­keret verjenek. Egy, egyházi rendeletekrel a királyi tetszvény­­nek az elöhaladó népműveltségnél önmagától kell megszűnnie. Egyedüli előny, mellyet a papi aristokratia a királyi tetszvény eltörlése által nyer, az, hogy az alsóbb rendű papság föltét­lenül átszolgáltatik önkényének. De úgy hiszszük, csak rövid­­időre. A szellemi mozgalom, melly eddig majd kizárólagosak a politikai téren tartotta fen magát, épen illy túlterjeszkedé­sek által az egyház körébe is át fog vitetni, s ez kényszerít­ve lesz hinni, hogy uj korszak tűnt fel, hogy fáradozások s küzdések alkotmányuknak a régi pontra visszavitelére, hogy a régi formákhozi makacs ragaszkodás, s a néptöl­ el­­és ki­zárás , s hogy jezsuitás jámborkodások nem alkalmasak az időnek erkölcsi baját orvosolni, és a nép legalsóbb rétegébe hatott vallástalanságot megszüntetni. A főbb papság a har­­czot megkezdette, és fájdalom, a közmondás itt is valósulni fog: Ki szelet vet, szélvészt arat! Németország, Berlin, ápril. 15. Bonin tábornok a porosz kormánytól rendeletet kapott, mellynek folytán berlini parancsnokká ne­veztetett ki; egyúttal a slezvig-holsteini seregben szolgált porosz tiszteknek megparancsoltatott eddigi szolgálatuk he­lyét Jüszint elhagyni, és Poroszországba térni vissza. Száma a tiszteknek 33-ra megy. Erfurt, ápril. 15. A gyűlés 11 órakor megkezdetett. Né­hány újság bejelentése után az alkotmány átvizsgálása volt a viták tárgya. Indítványoztatott az alkotmánynak először álta­lános tárgyalása, és csak azután szakaszonkénti felolvasása. Az elnök észrevétele folytán az általános tárgyalás elmaradt, s a szakaszonkénti felolvasás megkezdetett. Bismark az 1-ső §-ra azon módosítványt indítványozza, hogy Birodalom he­lyett mindenütt Unió tétessék. Gerlach pártolt ez indítványt, az indítvány elvettetett. Folytattatván a tárgyalás, a 101. §-ig átvizsgáltatott, kevés módosítással. Magdeburg, april. 12. A würtembergi herczeg azért, mert útitárczájába Magdeburg várának némelly részeit leraj­zolta, elfogatván bezáratott. Néhány napi letartóztatás után azonban szabadon eresztetett, s utazását tovább folytatta. Erfurt, april. 13. A népházban kimondotta Radovitz tábor­nok , hogy a balodal indítványa az egyesülés munkáját nem­­­kissé fogja veszélyeztetni. Szavazáskor a következő javasla­tok , u. m. 1. Lenden indítványai, mellyek szerint a ház határoz­za el: a) az alkotmánytervezetek, rövidített alakban mi­­nél előbb leendő gondos átvizsgálását; b) a vizsgálat bevé­gezte után az elfogadott változtatási ajánlatok, a kormányzó­­tanács tudomására juttassanak, hogy a szövetséges kormá­nyok véleménye azoknak elfogadásáról kitudassék, s ezek­nek hozzájárulása által az alkotmány munkája elősegítessék. 2. Trieszt indítványa: „hogy a végső elhatározást, várjon az indítványok változatlanul fogadtassanak-e el vagy sem? az in­dítványok és változtatások fölötti tanácskozások előzzék meg.“ 3. Hasselbach indítványa: „A ház határozza el, a változta­tási indítványokat az igazgató kormány tudomására juttatni, hogy a szövetséges kormányok véleménye azoknak elfogadá­sáról kitudassék, s maguk számára tartsák fen a véghatároza­tot, azon esetben, ha a változtatási indítványok el nem fogad­tatnának ! ! Elvettettek. A baloldal indítványának l-ső pontja „a népház, a kormá­nyok közt egyesített, s a szövetség 1849. május 20-dikai ha­tározatához mellékelt tervezetét Németország alkotmányának, s az azt magyarázó emlékiratot, valamint az ugyanazon idő­ben egyesített tervezetet is, a népházi követek választását ille­tő törvényre nézve teljesen s föltétlenül megegyez.“ — 125 szavazattal 89 ellenében elfogadtatott. A baloldal indítvá­nyának 2. és 3. számai, u. m­. 2. „A népházi, a Né­metország alkotmánya tervezetéhez csatolt pótlékiratot is teljesen s föltétlenül elfogadja.“ — 3. „A néph­áz, a szövetsé­ges kormányok indítványára, fölhatalmazza a birodalmi elnö­köt, hogy azon szövetséghez tartozó státusokkal, mellyek va­lamilg Holstein és Lauenburg , vagy egyik ezen státusok közöl a szövetségi státusokon kivü­l áll, kereskedelmi törvé­nyeik szabályozásánál s kereskedelmi viszonyaiknál, a nem szövetséges státusokhoz, Németországon kívül és belől, s ke­reskedelmi érdekeiket különös követségi ügyvivők által kép­viseltették , az Unió épségbentartása mellett eszközölte, s azt a legközelebbi országgyűlésnek végelhatározás végeit terjesz­­sze elő.“ — Felállás által elfogadtattak. A miniszterek és Radovitz tábornok, a 2-dik pontot kivé­­vén, a kisebbséggel szavazott. Francziaország. •• Páris, ápril 14-kén. A nemzeti gyűlés tegnapi ülése zajo­san folyt le. Némelly érdektelenebb tárgyakra vonatkozó tör­vényjavaslatok elfogadása után, mellyek közt a Remin­g úr által indítványozott ebadó is volt, Baune képviselő felhívást intézett Baroche igazságügyi miniszterhez némelly socialista­­választási gyálhelyek bezáratása iránt. Baroche válaszolván a felhívásra, felsorolta az okokat, mellyeknél fogva a kormány magát az 1849-diki junius 19-diki törvény által felhatalmazva érzé ezen bezáratást megrendelni. E törvény így hangzik: „A kormánynak hatalmában áll, a jelen törvény kihirdetését követő egy év alatt betiltani azon klubbokat és nyilvános gyü­lekezeteket, mellyek képesek volnának a közbátorságot ve­szélyeztetni.“ Indokolandó, hogy e törvény alkalmazása he­lyén volt, némelly nyilatkozatokat hoz fel, mellyek ama gyül­­helyeken múlt martiusban tétettek, s előadását jegyzőkönyvi kivonatokkal támogatja, mellyek nyomán személyességig menő éles szóváltások keletkeztek, mig az elnök a napi­rendrei át­térést sürgetvén, az ülés eloszlott. Mig az ülésben ezek történnek, a kormány azalatt más három socialista­ választási egyletet záratott be, a de-la-cha­­pelleit, a boulougneit és montrougeit, hol a bezáratás okául szinte azon körülmény vezetett, hogy ezen gyülhelyeken lá­zító s erkölcstelen szónoklatok tartattak. A hivatalos nyomo­zások t., i. azon eredményre vezettek, hogy ezen egyletek egészen eltérve választási minőségüktől valóságos klubbokká fajultak, mellyek a felebbi törvény rendelkezése alá esnek. Illyetén eljárás által a kormány kétségkívül csak növelni fogja az ingerültséget, s a rész, mellyet eltávolítni óhajt, aligha go­noszabbá nem lesz. Egyébiránt, ha a socialistai választó-egy­letek rendre bezáratnak: az ápril 28-ai választásnál sikerül­­het a rendpártnak diadalmaskodni. De az illy után nyerendett diadalom aligha javára lesz a társadalomnak, miután a kedé­lyek folytonos forrongása illy rendszabályok által csak inkább felizgattatik. A kabinet megmaradván azon reactionális úton, mellyre a martiusi választások óta nyíltan kilépett, csak siet­tetni fogja a minden jelek szerint közelgő vihar kitörését, mellyet jelenen néhány ügyes és békeszerető hazafi tart féken valódi mérséklete által. Páris, ápr. 14. A „Napoleon“ mai számában igen neveze­tes czikk találtatik, Francziaország 60 év ótai alkotmányai­ról , melly czikkből a jelenen érvényes alkotmány felöl a kö­vetkező ítéletet veszszük ki: „Senki sem várt az 1848-iki törvényhozóktól, az első alkotmányozóktól , lángészt s eré­­lyességet; de mégis mindnyájan azt remélték, hogy azok, kik a köztársaság szervezését magukra vállalták, a 60 éves tapasztalatokból, mellyek minket ama nagy­gyűléstől elvá­lasztanak , még­is valami tanulságot hozandnak. S épen el­lenkezőt tapasztalunk: az 1848-diki alkotmány, öszszehason­­lítva minden előbbiekkel, ide nem számítván az 1793-diki kivételes művet, legelső pillanatra is, feltűnő hiányossága által lep meg. Ki hihetne ezen alkotmány tartósságában ? Hi­szen a szerzők maguk is, átlátván ingadozó tulajdonait, azért tűztek ki bizonyos időt annak átvizsgálatára , mivel igen ke­vés bizalommal bírnak saját művek iránt. Igen veszélyes, és Francziaországra nézve nem illő volna, magát olly sok szem­beszökő akadályok által sakkban tartatni, midőn a közvéle­mény mindennap elég alkalmat nyújthat az alkotmány átvizs­gálásának önkénytes megkezdésére.“ — Clankicarde őrgróf az angol postaintézet fő­igazgatója rövid i­t mulatása alatt a postabér alábbszállítása iránt új szer­ződést eszközlött. Nagybritannia. Az alsóház folyó hó 12-dikén tartott gyűlésében, a kabi­­binet egyszer ismét fényes győzelmet aratott. Mint tudva van, d’Israeli nem rég jelenté, hogy a hivatalnokok fizeté­sének leszállítása iránt indítványt teend. Lord John Russel­lt azonban megelőzte, s egy bizottmány kineveztetését sürgette, melly az öszves fizetéseket megvizsgálván, e felöli vélemé­nyét beadandja. Igen könnyen megfogható, hogy illy huza­mosan tartó hivatalos vizsgálat által időt szándékozott nyerni. Beszédének folytán a miniszteri­elnök hisztériai adatokból igyekezett kitüntetni, egy illynemű bizottmány már régótai fenállását, s statistikai adatokkal bizonyította be, minő dij—­leszállítások történtek már eddig is. — Disraeli a nemes lordnak ez időnyereményt nem akarta átengedni, s indítványt ten, hogy a szükséges dijlevonások, minden bizottmány köz­benjárása nélkül tanácskozás alá vétessenek, s a kormány­t kényszeríttessék e kérdést illető politikájának minél előbbi

Next