Pesti Napló, 1850. május (1. évfolyam, 44-67. szám)

1850-05-22 / 60. szám

legyen, mellyen ollykor ollykor csak egy-egy kigyúlt hit se czikázhassék végig éji lidérczként, halottainak megjelenteni, miként kereszteikre a valahai feltámadás reményhorgonya van vésve... Örök gyász, kétségbeesés, köny s panasz nem mentik meg soha e hazát, ha fiai munkára nem kelnek. Az elcsüggedés nagyon kevés orvosság, inkább rontja a beteget mint gyó­gyítja. — Az elnyomatás­ még nem bizonyság arra, hogy örökké elnyomva maradjunk. Mindenkire ad lánczol az élet, de elszakad az felettünk, csak min magunkban legyünk erősek. Igaz, hogy nincs mélyebb tenger, mint egy nemzetnek gyá­sza. Nincs zajlóbb ár, mint egy népnek bánata. Annak mély­ségébe még a képzelet is csak ritkán hatolhat le, ezt sokszor csak századok térítik ki medréből! De épen ezen ok az, melly mindenkinek erejét igénybe veszi. Mert ha összes erővel mun­kálunk e hon jóllétén, — úgy, s csak úgy leszen hosszas útja bevágva a bánat-árnak ... Az összes erő sokszor győz a szá­zadok makacsságán. Kössük be a sebeket. Annyi vérért igényelhetünk becsüle­tet, nemzethez illő életet; s ez igények valóvá érése min­­erénkben rejlik. Ha erőnket meg nem feszitjük, — minden magas igényeink elporlanak. Semmi csüggedés ! tett, és csak tett, barátom !! Gyávaság koporsóba fektetni s elénekelni a nemzetiséget, hol még annyi felzajgó szív s lángoló lélek van, mint e hazának vérboritott szent földén. — Ki hazáján búsulni tud, abban még megvan a magas honszerelem, segitni a nagy betegen... Mi karoljunk fel mindent, kiket része, békéje, gyásza, és gyönyöre együtt és itthon tart e hazának !!! Mi leszünk fele­lősök az unokák sírjain s a századok emlékében, ha elhanya­goljuk a tetterőket, virágzásba emelni e dicső nemzetet. Nagy urainkba mit bizzunk ?! Egy része Londonban fütyörész, a másik rész Bécsben tánczolja a kozákot; egyik a narancsok hazájában kocsikáz, másik Párisban dobálja a fekete koczkát.. . Így könnyen el lehet fütyölni, tánczolni, kocsikázni, s kocz­­kázni a nemzetiséget! — Mi tegyünk, kik e véres földet tapod­­juk, naponkint, — mert legörbednek sírjaink a méltó átkok súlya alatt! Fel munkára, jó barát! Ragadj tollat,! sokszor győzött már ott a toll, hol a kardnak hüvelyében kellett maradnia. Légy boldog barátom !------­Emlékezzél.----------­ VEGYES HÍREK és ESEMÉNYEK. Budapest. Május 22. Nemzeti színházunkban, ma szerdán először adatik: ÖCSÉM, HÁZASODJÁL, eredeti vígjáték 3 felvonásban. Irta Dobsa Lajos. —­­ B. Geringer úr ő exilja, Magyarország teljhatalmú polgári biztosa, mai napon családjával együtt Bécsbe utazott, on­nan csak egypár hét múlva visszatérendő. Távolléte idejére, mint halljuk, gr. De la Motte urat helyettesité. —­­ Többet lát, többet hall, ki ollykor odahagyja drága szállását, és kirándul ide oda idegen emberek közé, vagy épen beül a váczi gőzkocsiba, mellyel a különféle vendégek tele füstölnek, és tele politizálnak... Pofók szőke fiatal ember vi­tázott a kocsiban egy barna fiatal emberrel... A pofók fiatal embernek vállát verte a sülű­ szőke haj; savószemeiben Ár­va vármegye tükröződött. „Már moja dusu!­én mondhatom magának, hogy minden nagy ember a ki vöt, tot vöt. Maga Napoleon tot vöt, mert ez a szó azt teszi tótul: ott van ő a mezőn!“ .. S valóban beszélik, hogy K.... r ur röpiratot ké­szít, mellyben megmutattatik, hogy Napoleon csakugyan tót származású. A keresztnév (Napoleon) már tót rámára volna vonva, de a fontosabb, a vezetéknév (Bonaparte) még ma­gyarázatot vár. — t Andrási Aladár gróf tegnap érkezett fővárosunkba Párisból. —­­ E napokban ismét egy szerencsétlen próféta ijeszt­gette az embereket Pest utczáin. . . . Dühösen járt fel s alá mint a forgó szél; beszédbe akart ereszkedni mindenkivel, s ismerkedésének legelső záloga az volt, hogy ismeretlen tár­sát kegyetlenül pofon vágta. E barátságot többekkel közölte , kiket az utczán elöl utól talált. A gróf Károlyi palota előtt álló fegyveres őrhöz is ellátogatott; egy pár szót beszélt hozzá, azután mindjárt a képb­e mászott. Az őr nem vette tréfára s szuronyával köszönte meg a látogatást. Könnyű sebet szúrt a szegény bódult emberen... Magát egészen össze­vérezve ment tovább... Az egyetem előtt állt egy bérkocsi, fölugrott annak bakjára, kezébe kapta az ostort s vagdalni kezdé a lovakat... Szerencsére egyszerre föltartóztatták, leszálltták a bakról, ki­mosakodott a vérből és bevitetett oda, hol mind ő másoktól, mind mások ötöle teljes bátorságban lesznek. Fenhangon hir­dette, hogy pokolból jött e világra őrangyal képében s a ma­gyaroknak megváltója akar lenni. —­­ Mai napra viradóra a zöldfa-utczában egy hónapos szobácskát raboltak ki. A szobának utczára nyíló ablakai erős vasrostokkal voltak ellátva. A tolvajok kifeszítették a vasat, az ablakon másztak be és a­mit hirtelenében összeszedhettek — ágy- és ruhanemüeket — magokkal vitték. A­­ úgy halljuk, hogy azon művész hazánkfia, kinek neve oláhczigány s művészete medve-tánczoltatás és a kit a négy­lábú művésztársasággal egy füst alatt említettünk meg, a rendőrség által már régebben befogatott. Nem az volt az ő bűne, hogy medvét tánczoltatott, nem is az, hogy gyilkos fegyverrel, szörnyű doronggal járt az utczán sánta medvéje körül, hanem hogy titkos leveleket hozott bizonyos távolhely­­ről némelly fővárosi egyének számára. Most már a medve ár­ván maradt s árván maradt az oláhczigány is. —­­ Az ó­budai katonai ruhabizottmány m­egfeszített szor­galommal működik. Tömérdek ruhakészletet hordanak el tőle a sereg fölszerelésére, miből következik, hogy igen sok mun­kás kézre van szüksége a bizottmánynak. El is láttatik ott fog­lalkozással minden jó mesterember, ki elegendő biztosítékot tud kimutatni. — Beküldetett hozzánk az egri főtanodai nyomda legújabb termékének egy-egy példánya. Az egri egyházi főmegye név­könyve 1849-ik évre, melly statistikai és történeti tekintetben némi érdekkel bir. Egyetemes történetek, a tanulóifjúság hasz­nálatára, irta Markovics Mihály, 1848. ára 1 ft p.p. Termé­szeti jog, Ahrens után, fordította Magyar Ferencz, 1850. ára 2 ft p.p. E két utóbbi munkát, különösen a Természeti jogot, ajánljuk a közönség figyelmébe. Megszerezhetők Egerben a nyomdai raktárban, Pesten Geibel, Eggenberger és Hartleben könyvárusoknál. —­­ Pünköst másodnapján zivataros eső volt több vidéken. A csömöri hegyeken, mint mondják, jégzápor esett s annyira befizetett a szőlőnek, hogy ez évben a legsilányabb borter­mésre is alig van ott kilátás. — A nagyszombatkerületi cs. kir. főtörvényszék f. évi ápril 4-én rendes bíráskodását megkezdette; ezt a perlekedő felek érdekében tudatjuk. Debreczen, május 20. Az igazságügyi minisztériumnak folyó hó 10-kéről kelt le­irata által a debreczeni kerületi főtörvényszék tagjaiul követ­kező urakat méltóztatott , meg a miniszteri biztos Szerdahelyi Pál úr előterjesztésére kinevezni . ÜLNÖKÖKÜL: Józsa Péter, Rhédey László, Bálinth Elek, Reviczky Dénes, Pózner Antal, Szathmáry József, Temesváry István, Somosheöy Antal, gr. Vay Dániel, Szűcs Sámuel, Szmercsányi János, Wéber György urakat. IGTATÓUL: Szö­­gyény István. KIADÓUL: Markos Pétert. Két ülnöki hely még üres. — A jegyzőkre nézve még nem jött válasz. — Üléseit e főtörvényszék folyó hó 23-kán fogja megkezdeni. Francziaország. ••Páris, máj. 16. A választási törvény megvizsgálására ki­küldött bizottmány, miután a belügyminisztert meghallgatta volna, rüszint megállapíta még azon ülésében jelentésének alapját. Említettünk már néhány változást, melly az eredeti javaslatban történt. A katonaságot illetőleg abban állapodott meg a bizottmány, hogy a zászló vézetvén a lakház helyett, illy esetek az átalános törvény szabályai szerint intéztessenek el. A nyert szavazatok többsége csak úgy fog érvényes lenni, ha e többség a beirt választók legalább egy negyede által ké­­peztetik. A bizottmány elvetette a módositványt, melly a beirt választóknak, kik nem fognának szavazni, megbünte­tését czélozza. A csalókat, a tulajdon, vagy családi jogok megsértőit azonban kizárni javasolja. A törvény tárgyalása f. h. 20 vagy 21-én fog hihetőleg megkezdetni. Rigai úr az utolsó választások statistikai jegyzékét adja be a nemzetgyűlésnek azon kérelemmel, hogy a választási tör­vény tárgyalása előtt nyomassák ki. E statistikai jegyzék a beírt választók, és a résztvett választók számát, a különb­séget , minden választott által nyert szavazat mennyiségét, az adózók számát, sat, tárgyazza. Cunin-Gridaine, de La Rochette, és de La Boulie urak a nemzetgyűlés asztalára egy indítványt tettek le, melly a mi­niszterek és a végrehajtó hatalom egyéb ügynökeinek felelő­ségét tárgyazza. Az indítvány következő : „A nemzetgyűlés a szokott formában tizenöt tagból álló bi­zottmányt nevezend, egy szerv, törvény kidolgozására, melly a miniszterek és a végrehajtó hatalom egyéb ügynökeinek felelőségét határozza meg.“ A klubbok iránti törvényjavaslattal foglalkozó bizottmány előadóul Boinvilliers urat választotta. Berryer a bizottmányból kilépvén, helyét Dalmatie úr foglalta el. A választmány a tör­vényjavaslatnak módosítvány nélküli elfogadását ajánlja.­­ A nemzetgyűlés mai ülésében Piscatory úrnak, a görög ügyeket illető interpellációja volt napi­renden. Lahitte kül­ügyminiszter következő nyi­atkozatot adott: „Uraim! A szombati ülésben nyilvánítom, hogy a köztár­sasági kormány a görög ügyeknek kellemetlen és váratlan ki­fejtése miatt kötelességének tartotta eziránt az angol kor­mánytól felvilágosítást kérni. Miután azonban e felelet nem ollyan volt, millyet e két ország barátságos viszonyainál fogva várhattunk, a köztársaság elnöke, követve a minisztertanács javaslatát, nekem követünknek Angliából leendő visszahivatá­­sát megparancsolta. (Helyeslés, később a baloldal néhány tagjainak figyelmeztetésére egyszerre lecsöndesül). — Hogy a gyűlésnek tudtul adjam azon okokat, mellyek a kormányt e lépésre bírták, nem tehetek czélszerübbet, mint felolvasni a levelet, mellyet eziránt Drouin de Lhuis úrnak irtam­ : „Drouin de Lhuis követ úrnak, Londonban“ „Páris, máj. 14-én 1850.“ „Uram! Mint már önnek tegnap is tudtára adtam , a mi­nisztertanács a londoni kabinetnek ama válasza felett tanács­kozott , melly önnek tett kérdésére adatott. Előbbi tudósítá­saimból előre látható a végelhatározást, mellyet a köztársa­ság kormánya követend. Francziaország a jóakarat és béke szellemében elhatározta magát azon barátságos közremunká­­lásra, melly a békét Angol- és Görögország közt becsületes alapokon biztosítsa. . „Megvolt az egyezés az iránt, hogy a közbenjárás idejére a kényszerítő rendszabályok függesztessenek fel, és ha a franczia közbenjáró által ajánlott egyezkedés az angol meg­bízott által nem tartatnék elfogadhatónak, az iránt, mielőtt újra megkezdetnék az erőszak, jelentés küldessék Londonba. Mi e pont felett a legkétségtelenebb biztosítást vettük, melly azonban meg nem tartatott. „Azon sajnos eredmény következett be, hogy azon pillanat­ban , mellyben a két — franczia és angol — kabinet közt Londonban megkötött conventio, Athénében megérkezendő volt, Görögország a franczia közbenjáró ellenvetései daczára a tengeri erő által újra megtámadtatott, s hogy tökéletes el­veszéstől meneküljön, kényszerült minden vitatkozás nélkül, a sokkal nyomasztóbb ultimátumot elfogadni. Midőn mi, köz­benjárásunk e különös eredményének tudomására jöttünk, elején csak valamelly félreértés hatását akartuk abban látni. Mi reménytettük, hogy a londoni kabinet olly tényeket, mely­­lyek mindenki előtt igen sajnosaknak tűnnek fel, mint nem­történteket tekintendi, annál is inkább, mert azok csak egy nekünk adott ünnepélyes biztosítás megsértésével történhet­tek, és a velünk kötött egyezkedési tervet fentartandja. „Ön megbizatott, hogy ezt tőle követelje. Miután e köve­telés meg nem hallgattatott, nekünk úgy tetszett, hogy önnek tovább is Londonbani maradása a köztársaság méltóságával meg nem egyeztethető. (Élénk helyeslés) Az elnök nekem meghagyó, hogy önt a haza­jövetelre felhívjam, miután Ön Marescalchi urat mint ügyvivőt előbb megbizondotta. Egy­út­tal azt is meghagyta nekem, hogy önnek a köztársasági kor­mány megelégedését nyilvánitsam azon buzgalma és ügyes­sége , azon szintúgy határozott mint kibékülésre hajlandó lel­kületű fölött, mellyet e közbenjárás alkalmával tanúsított, melly, önnek hibája nélkül, kívánt eredményű nem lehetett. „Ön olly szives leend jelen tudósítást Palmerston lordnak felolvasni. Aláírva: de Lahitte.“ A külügyminiszter alig végezte el e tudósítás elolvasását, midőn Dronin de Lhuis a terembe érkezett, és élénk tapsok­kal fogadtatott. Előadta a miniszter tovább, hogy, ha a nemzetgyűlés az egész kérdést alaposan szándékozik megbírálni, annak kinyo­­matása elker­ü­lhetően szükséges. Elhatároztatott tehát az ide vonatkozó iratok kinyomatása, és a képviselők közt történen­dő kiosztása. Az ülés kis időre felfüggesztetvén, folytattatott a bevételi költségvetés tárgyalása. Az ülés elején ismét sok kérvény jött be a választási törvény ellen. — A fent érintett, s Londonban ápr. 18-án Palmerston lord, és Drouin de Lhuis urak által, az angol-görög viszályok ki­­egyenlítése végett kötött egyesség szövege következő: „1-ső ez. Megegyeznek abban, hogy 8,500 font sterling­ből álló öszszeg tétessék le az Athénében létező angol követ­kezetbe, a követelések kifizetésére, hogy azt a különböző követelők közt kioszthassa. „2-dik ez. Mihelyt a görög kormány a mondott öszveget lefizetendi, az angol czirkáló hajók által letartóztatott görög kereskedelmi hajók azonnal vissza fognak adatni. „3-dik ez. Mivel ö­n,britanniai felsége kormánya egy királyi tengerész tiszt, s le Fantom hadihajóról néhány matróz elfo­­gatása ellen panaszkodott, s e helleni felsége kormánya azon óhajtását fejezi ki, miszerint ezen elfogatásból történt félre­értéseket jóvátenni szándékozik, kölcsönösen megegyeztek abban, hogy ezen nehézségek egy okirat által bevégzettekül tekintessenek, e jegyzékiratot a görög külügyminiszter bocsá­­tandja az angol követhez. „4-dik ez. Ezen oklevél vétele után, az ideiglenesen letar­tóztatott görög hadi­hajók azonnal vissza fognak adatni. „5-dik ez. A felemlített feltételek betöltése által, minden a­z. évi január hó 17-ki jegyzékiratban előforduló követelések megszűntettekül tekintendők, kivévén Pacifico urnak bizo­nyos elveszett okiratait , mellyek a portugali kormány­nál teendő követeléseire vonatkoznak. Mivel­­a követelés ezen része hosszabb ideig tartó vizsgálatot kiván, két itélő­­biró és egy elnök neveztessék ki minél előbb Gros, Wyse és Londos urak által ez ügynek vizsgálatára. A görög kormány késznek nyilatkozik Pacifico urat illő kárpótlásban részeltetni, ha a vizsgálatokból az sülne ki, hogy a portugáli kormány e követelések némellyikének alapját elismeri, s csak azért vo­nakodik fizetni, mivel Pacifico úr az okleveleket, mellyek házának kirablásakor elvétettek vagy elégtek, előmutatni nem képes. „6-dik ez. A fenebbi czikkekben foglalt ajánlatok, jelen egyezkedés aláírása után azonnal foganatositassanak, minden helybenhagyásral várakozás nélkül. „7-dik ez. A három hatalmasság által biztosított kölcsönt illető követelések, valamint Cervi és Sapienza szigetekrei igények, jelen egyezkedésben nem foglaltatnak.“ Németország, Berlin, május 17. Mi a fejedelmi congressus véghatáro­zatait illeti, Poroszország példájára a képviselt kormányok többsége által kimondatott: először, az au­óhozi szoros ra­gaszkodás , másodszor az unió kivitelének, s elismert állásá­nak megalapítása a német szövetségben. Az unió belső alkot­mányozásának lényegére nézve az erfurti alkotmány fogadta­tott el, különösen a­mi az unió kormányzatát s a fejedelmek collegiumát illeti. A szavazati viszonyok rendezete későbbi egyezkedésre tartatik fen. Az unió ügyeinek kormány­zása előlegesen a porosz bel- és külügyi miniszterre bi­­zatik; az utóbbi miniszter e végre az egyesült német feje­delmektől még különösen is s elhatározólag fog felhatal­­maztatni. A kormányzási tanács hatásköre illy körülmé­nyek között nemsokára megszünendik. A porosz felhatalma­zott Radovitz úr indítványára, a tegnapi tanácskozásban még az is elhatároztatott, hogy az unió ügyei ideiglenes elrende­zése csak f. é. július hó 45-kéig legyen érvényes. Reményük azonban, hogy a Gothában és Frankfurtban tartandó egyez­kedések elhatárzó végeredményre vezetendnek. A­mi továbbá az uniónak a frankfurti gyűléshezi állását il­leti , az unió tagjai egyhangúlag elhatárzák, hogy vagy min­den kormány saját felhatalmazottját küldje Frankfurtba, vagy pedig bízza meg a porosz felhatalmazottat képviseletére. A többség egyszersmind azt is elhatárza, hogy az uniós köve­tek, valamint az új provisorium alkotmányozását, úgy nem különben a német szövetségi viszonyok szabályozását illetőleg is, egy közös utasításhoz tartsák magukat. Mindenek előtt azonban az egyesült kormányok, az ausztriai kabinethez egy ugyanazon időben kelt s egyenlően fogalmazott jegyzékiratot bocsássanak, mellyben a német szövetségi viszonyok újra­szer­vezéséhezi készségük mellett, a porosz kormány május 3-dikai jegyzékiratában kimondott ellenvetések is foglaltassanak. Egy illy jegyzékirat tervezete tegnap már el is készült. Holnap az itteni minisztérium a Frankfurtba küldendő felhatalmazottat nevezendi ki. Mint halljuk, nem szándékoznak oda az unió kérdésében részvett egyént küldeni, s a figyelem Savigny arra van fordítva, ki eddig Karlsruheban követ volt, s már 8 napja mulat Berlinben. Hír szerint, a szász király is Varsóba készül a fejedelmi congressusra.

Next