Pesti Napló, 1850. május (1. évfolyam, 44-67. szám)
1850-05-22 / 60. szám
legyen, mellyen ollykor ollykor csak egy-egy kigyúlt hit se czikázhassék végig éji lidérczként, halottainak megjelenteni, miként kereszteikre a valahai feltámadás reményhorgonya van vésve... Örök gyász, kétségbeesés, köny s panasz nem mentik meg soha e hazát, ha fiai munkára nem kelnek. Az elcsüggedés nagyon kevés orvosság, inkább rontja a beteget mint gyógyítja. — Az elnyomatás még nem bizonyság arra, hogy örökké elnyomva maradjunk. Mindenkire ad lánczol az élet, de elszakad az felettünk, csak min magunkban legyünk erősek. Igaz, hogy nincs mélyebb tenger, mint egy nemzetnek gyásza. Nincs zajlóbb ár, mint egy népnek bánata. Annak mélységébe még a képzelet is csak ritkán hatolhat le, ezt sokszor csak századok térítik ki medréből! De épen ezen ok az, melly mindenkinek erejét igénybe veszi. Mert ha összes erővel munkálunk e hon jóllétén, — úgy, s csak úgy leszen hosszas útja bevágva a bánat-árnak ... Az összes erő sokszor győz a századok makacsságán. Kössük be a sebeket. Annyi vérért igényelhetünk becsületet, nemzethez illő életet; s ez igények valóvá érése minerénkben rejlik. Ha erőnket meg nem feszitjük, — minden magas igényeink elporlanak. Semmi csüggedés ! tett, és csak tett, barátom !! Gyávaság koporsóba fektetni s elénekelni a nemzetiséget, hol még annyi felzajgó szív s lángoló lélek van, mint e hazának vérboritott szent földén. — Ki hazáján búsulni tud, abban még megvan a magas honszerelem, segitni a nagy betegen... Mi karoljunk fel mindent, kiket része, békéje, gyásza, és gyönyöre együtt és itthon tart e hazának !!! Mi leszünk felelősök az unokák sírjain s a századok emlékében, ha elhanyagoljuk a tetterőket, virágzásba emelni e dicső nemzetet. Nagy urainkba mit bizzunk ?! Egy része Londonban fütyörész, a másik rész Bécsben tánczolja a kozákot; egyik a narancsok hazájában kocsikáz, másik Párisban dobálja a fekete koczkát.. . Így könnyen el lehet fütyölni, tánczolni, kocsikázni, s koczkázni a nemzetiséget! — Mi tegyünk, kik e véres földet tapodjuk, naponkint, — mert legörbednek sírjaink a méltó átkok súlya alatt! Fel munkára, jó barát! Ragadj tollat,! sokszor győzött már ott a toll, hol a kardnak hüvelyében kellett maradnia. Légy boldog barátom !------Emlékezzél.---------- VEGYES HÍREK és ESEMÉNYEK. Budapest. Május 22. Nemzeti színházunkban, ma szerdán először adatik: ÖCSÉM, HÁZASODJÁL, eredeti vígjáték 3 felvonásban. Irta Dobsa Lajos. — B. Geringer úr ő exilja, Magyarország teljhatalmú polgári biztosa, mai napon családjával együtt Bécsbe utazott, onnan csak egypár hét múlva visszatérendő. Távolléte idejére, mint halljuk, gr. De la Motte urat helyettesité. — Többet lát, többet hall, ki ollykor odahagyja drága szállását, és kirándul ide oda idegen emberek közé, vagy épen beül a váczi gőzkocsiba, mellyel a különféle vendégek tele füstölnek, és tele politizálnak... Pofók szőke fiatal ember vitázott a kocsiban egy barna fiatal emberrel... A pofók fiatal embernek vállát verte a sülű szőke haj; savószemeiben Árva vármegye tükröződött. „Már moja dusu!én mondhatom magának, hogy minden nagy ember a ki vöt, tot vöt. Maga Napoleon tot vöt, mert ez a szó azt teszi tótul: ott van ő a mezőn!“ .. S valóban beszélik, hogy K.... r ur röpiratot készít, mellyben megmutattatik, hogy Napoleon csakugyan tót származású. A keresztnév (Napoleon) már tót rámára volna vonva, de a fontosabb, a vezetéknév (Bonaparte) még magyarázatot vár. — t Andrási Aladár gróf tegnap érkezett fővárosunkba Párisból. — E napokban ismét egy szerencsétlen próféta ijesztgette az embereket Pest utczáin. . . . Dühösen járt fel s alá mint a forgó szél; beszédbe akart ereszkedni mindenkivel, s ismerkedésének legelső záloga az volt, hogy ismeretlen társát kegyetlenül pofon vágta. E barátságot többekkel közölte , kiket az utczán elöl utól talált. A gróf Károlyi palota előtt álló fegyveres őrhöz is ellátogatott; egy pár szót beszélt hozzá, azután mindjárt a képbe mászott. Az őr nem vette tréfára s szuronyával köszönte meg a látogatást. Könnyű sebet szúrt a szegény bódult emberen... Magát egészen összevérezve ment tovább... Az egyetem előtt állt egy bérkocsi, fölugrott annak bakjára, kezébe kapta az ostort s vagdalni kezdé a lovakat... Szerencsére egyszerre föltartóztatták, leszálltták a bakról, kimosakodott a vérből és bevitetett oda, hol mind ő másoktól, mind mások ötöle teljes bátorságban lesznek. Fenhangon hirdette, hogy pokolból jött e világra őrangyal képében s a magyaroknak megváltója akar lenni. — Mai napra viradóra a zöldfa-utczában egy hónapos szobácskát raboltak ki. A szobának utczára nyíló ablakai erős vasrostokkal voltak ellátva. A tolvajok kifeszítették a vasat, az ablakon másztak be és amit hirtelenében összeszedhettek — ágy- és ruhanemüeket — magokkal vitték. A úgy halljuk, hogy azon művész hazánkfia, kinek neve oláhczigány s művészete medve-tánczoltatás és a kit a négylábú művésztársasággal egy füst alatt említettünk meg, a rendőrség által már régebben befogatott. Nem az volt az ő bűne, hogy medvét tánczoltatott, nem is az, hogy gyilkos fegyverrel, szörnyű doronggal járt az utczán sánta medvéje körül, hanem hogy titkos leveleket hozott bizonyos távolhelyről némelly fővárosi egyének számára. Most már a medve árván maradt s árván maradt az oláhczigány is. — Az óbudai katonai ruhabizottmány megfeszített szorgalommal működik. Tömérdek ruhakészletet hordanak el tőle a sereg fölszerelésére, miből következik, hogy igen sok munkás kézre van szüksége a bizottmánynak. El is láttatik ott foglalkozással minden jó mesterember, ki elegendő biztosítékot tud kimutatni. — Beküldetett hozzánk az egri főtanodai nyomda legújabb termékének egy-egy példánya. Az egri egyházi főmegye névkönyve 1849-ik évre, melly statistikai és történeti tekintetben némi érdekkel bir. Egyetemes történetek, a tanulóifjúság használatára, irta Markovics Mihály, 1848. ára 1 ft p.p. Természeti jog, Ahrens után, fordította Magyar Ferencz, 1850. ára 2 ft p.p. E két utóbbi munkát, különösen a Természeti jogot, ajánljuk a közönség figyelmébe. Megszerezhetők Egerben a nyomdai raktárban, Pesten Geibel, Eggenberger és Hartleben könyvárusoknál. — Pünköst másodnapján zivataros eső volt több vidéken. A csömöri hegyeken, mint mondják, jégzápor esett s annyira befizetett a szőlőnek, hogy ez évben a legsilányabb bortermésre is alig van ott kilátás. — A nagyszombatkerületi cs. kir. főtörvényszék f. évi ápril 4-én rendes bíráskodását megkezdette; ezt a perlekedő felek érdekében tudatjuk. Debreczen, május 20. Az igazságügyi minisztériumnak folyó hó 10-kéről kelt leirata által a debreczeni kerületi főtörvényszék tagjaiul következő urakat méltóztatott , meg a miniszteri biztos Szerdahelyi Pál úr előterjesztésére kinevezni . ÜLNÖKÖKÜL: Józsa Péter, Rhédey László, Bálinth Elek, Reviczky Dénes, Pózner Antal, Szathmáry József, Temesváry István, Somosheöy Antal, gr. Vay Dániel, Szűcs Sámuel, Szmercsányi János, Wéber György urakat. IGTATÓUL: Szögyény István. KIADÓUL: Markos Pétert. Két ülnöki hely még üres. — A jegyzőkre nézve még nem jött válasz. — Üléseit e főtörvényszék folyó hó 23-kán fogja megkezdeni. Francziaország. ••Páris, máj. 16. A választási törvény megvizsgálására kiküldött bizottmány, miután a belügyminisztert meghallgatta volna, rüszint megállapíta még azon ülésében jelentésének alapját. Említettünk már néhány változást, melly az eredeti javaslatban történt. A katonaságot illetőleg abban állapodott meg a bizottmány, hogy a zászló vézetvén a lakház helyett, illy esetek az átalános törvény szabályai szerint intéztessenek el. A nyert szavazatok többsége csak úgy fog érvényes lenni, ha e többség a beirt választók legalább egy negyede által képeztetik. A bizottmány elvetette a módositványt, melly a beirt választóknak, kik nem fognának szavazni, megbüntetését czélozza. A csalókat, a tulajdon, vagy családi jogok megsértőit azonban kizárni javasolja. A törvény tárgyalása f. h. 20 vagy 21-én fog hihetőleg megkezdetni. Rigai úr az utolsó választások statistikai jegyzékét adja be a nemzetgyűlésnek azon kérelemmel, hogy a választási törvény tárgyalása előtt nyomassák ki. E statistikai jegyzék a beírt választók, és a résztvett választók számát, a különbséget , minden választott által nyert szavazat mennyiségét, az adózók számát, sat, tárgyazza. Cunin-Gridaine, de La Rochette, és de La Boulie urak a nemzetgyűlés asztalára egy indítványt tettek le, melly a miniszterek és a végrehajtó hatalom egyéb ügynökeinek felelőségét tárgyazza. Az indítvány következő : „A nemzetgyűlés a szokott formában tizenöt tagból álló bizottmányt nevezend, egy szerv, törvény kidolgozására, melly a miniszterek és a végrehajtó hatalom egyéb ügynökeinek felelőségét határozza meg.“ A klubbok iránti törvényjavaslattal foglalkozó bizottmány előadóul Boinvilliers urat választotta. Berryer a bizottmányból kilépvén, helyét Dalmatie úr foglalta el. A választmány a törvényjavaslatnak módosítvány nélküli elfogadását ajánlja. A nemzetgyűlés mai ülésében Piscatory úrnak, a görög ügyeket illető interpellációja volt napirenden. Lahitte külügyminiszter következő nyiatkozatot adott: „Uraim! A szombati ülésben nyilvánítom, hogy a köztársasági kormány a görög ügyeknek kellemetlen és váratlan kifejtése miatt kötelességének tartotta eziránt az angol kormánytól felvilágosítást kérni. Miután azonban e felelet nem ollyan volt, millyet e két ország barátságos viszonyainál fogva várhattunk, a köztársaság elnöke, követve a minisztertanács javaslatát, nekem követünknek Angliából leendő visszahivatását megparancsolta. (Helyeslés, később a baloldal néhány tagjainak figyelmeztetésére egyszerre lecsöndesül). — Hogy a gyűlésnek tudtul adjam azon okokat, mellyek a kormányt e lépésre bírták, nem tehetek czélszerübbet, mint felolvasni a levelet, mellyet eziránt Drouin de Lhuis úrnak irtam : „Drouin de Lhuis követ úrnak, Londonban“ „Páris, máj. 14-én 1850.“ „Uram! Mint már önnek tegnap is tudtára adtam , a minisztertanács a londoni kabinetnek ama válasza felett tanácskozott , melly önnek tett kérdésére adatott. Előbbi tudósításaimból előre látható a végelhatározást, mellyet a köztársaság kormánya követend. Francziaország a jóakarat és béke szellemében elhatározta magát azon barátságos közremunkálásra, melly a békét Angol- és Görögország közt becsületes alapokon biztosítsa. . „Megvolt az egyezés az iránt, hogy a közbenjárás idejére a kényszerítő rendszabályok függesztessenek fel, és ha a franczia közbenjáró által ajánlott egyezkedés az angol megbízott által nem tartatnék elfogadhatónak, az iránt, mielőtt újra megkezdetnék az erőszak, jelentés küldessék Londonba. Mi e pont felett a legkétségtelenebb biztosítást vettük, melly azonban meg nem tartatott. „Azon sajnos eredmény következett be, hogy azon pillanatban , mellyben a két — franczia és angol — kabinet közt Londonban megkötött conventio, Athénében megérkezendő volt, Görögország a franczia közbenjáró ellenvetései daczára a tengeri erő által újra megtámadtatott, s hogy tökéletes elveszéstől meneküljön, kényszerült minden vitatkozás nélkül, a sokkal nyomasztóbb ultimátumot elfogadni. Midőn mi, közbenjárásunk e különös eredményének tudomására jöttünk, elején csak valamelly félreértés hatását akartuk abban látni. Mi reménytettük, hogy a londoni kabinet olly tényeket, melylyek mindenki előtt igen sajnosaknak tűnnek fel, mint nemtörténteket tekintendi, annál is inkább, mert azok csak egy nekünk adott ünnepélyes biztosítás megsértésével történhettek, és a velünk kötött egyezkedési tervet fentartandja. „Ön megbizatott, hogy ezt tőle követelje. Miután e követelés meg nem hallgattatott, nekünk úgy tetszett, hogy önnek tovább is Londonbani maradása a köztársaság méltóságával meg nem egyeztethető. (Élénk helyeslés) Az elnök nekem meghagyó, hogy önt a hazajövetelre felhívjam, miután Ön Marescalchi urat mint ügyvivőt előbb megbizondotta. Egyúttal azt is meghagyta nekem, hogy önnek a köztársasági kormány megelégedését nyilvánitsam azon buzgalma és ügyessége , azon szintúgy határozott mint kibékülésre hajlandó lelkületű fölött, mellyet e közbenjárás alkalmával tanúsított, melly, önnek hibája nélkül, kívánt eredményű nem lehetett. „Ön olly szives leend jelen tudósítást Palmerston lordnak felolvasni. Aláírva: de Lahitte.“ A külügyminiszter alig végezte el e tudósítás elolvasását, midőn Dronin de Lhuis a terembe érkezett, és élénk tapsokkal fogadtatott. Előadta a miniszter tovább, hogy, ha a nemzetgyűlés az egész kérdést alaposan szándékozik megbírálni, annak kinyomatása elkerülhetően szükséges. Elhatároztatott tehát az ide vonatkozó iratok kinyomatása, és a képviselők közt történendő kiosztása. Az ülés kis időre felfüggesztetvén, folytattatott a bevételi költségvetés tárgyalása. Az ülés elején ismét sok kérvény jött be a választási törvény ellen. — A fent érintett, s Londonban ápr. 18-án Palmerston lord, és Drouin de Lhuis urak által, az angol-görög viszályok kiegyenlítése végett kötött egyesség szövege következő: „1-ső ez. Megegyeznek abban, hogy 8,500 font sterlingből álló öszszeg tétessék le az Athénében létező angol következetbe, a követelések kifizetésére, hogy azt a különböző követelők közt kioszthassa. „2-dik ez. Mihelyt a görög kormány a mondott öszveget lefizetendi, az angol czirkáló hajók által letartóztatott görög kereskedelmi hajók azonnal vissza fognak adatni. „3-dik ez. Mivel ön,britanniai felsége kormánya egy királyi tengerész tiszt, s le Fantom hadihajóról néhány matróz elfogatása ellen panaszkodott, s e helleni felsége kormánya azon óhajtását fejezi ki, miszerint ezen elfogatásból történt félreértéseket jóvátenni szándékozik, kölcsönösen megegyeztek abban, hogy ezen nehézségek egy okirat által bevégzettekül tekintessenek, e jegyzékiratot a görög külügyminiszter bocsátandja az angol követhez. „4-dik ez. Ezen oklevél vétele után, az ideiglenesen letartóztatott görög hadihajók azonnal vissza fognak adatni. „5-dik ez. A felemlített feltételek betöltése által, minden az. évi január hó 17-ki jegyzékiratban előforduló követelések megszűntettekül tekintendők, kivévén Pacifico urnak bizonyos elveszett okiratait , mellyek a portugali kormánynál teendő követeléseire vonatkoznak. Mivela követelés ezen része hosszabb ideig tartó vizsgálatot kiván, két itélőbiró és egy elnök neveztessék ki minél előbb Gros, Wyse és Londos urak által ez ügynek vizsgálatára. A görög kormány késznek nyilatkozik Pacifico urat illő kárpótlásban részeltetni, ha a vizsgálatokból az sülne ki, hogy a portugáli kormány e követelések némellyikének alapját elismeri, s csak azért vonakodik fizetni, mivel Pacifico úr az okleveleket, mellyek házának kirablásakor elvétettek vagy elégtek, előmutatni nem képes. „6-dik ez. A fenebbi czikkekben foglalt ajánlatok, jelen egyezkedés aláírása után azonnal foganatositassanak, minden helybenhagyásral várakozás nélkül. „7-dik ez. A három hatalmasság által biztosított kölcsönt illető követelések, valamint Cervi és Sapienza szigetekrei igények, jelen egyezkedésben nem foglaltatnak.“ Németország, Berlin, május 17. Mi a fejedelmi congressus véghatározatait illeti, Poroszország példájára a képviselt kormányok többsége által kimondatott: először, az auóhozi szoros ragaszkodás , másodszor az unió kivitelének, s elismert állásának megalapítása a német szövetségben. Az unió belső alkotmányozásának lényegére nézve az erfurti alkotmány fogadtatott el, különösen ami az unió kormányzatát s a fejedelmek collegiumát illeti. A szavazati viszonyok rendezete későbbi egyezkedésre tartatik fen. Az unió ügyeinek kormányzása előlegesen a porosz bel- és külügyi miniszterre bizatik; az utóbbi miniszter e végre az egyesült német fejedelmektől még különösen is s elhatározólag fog felhatalmaztatni. A kormányzási tanács hatásköre illy körülmények között nemsokára megszünendik. A porosz felhatalmazott Radovitz úr indítványára, a tegnapi tanácskozásban még az is elhatároztatott, hogy az unió ügyei ideiglenes elrendezése csak f. é. július hó 45-kéig legyen érvényes. Reményük azonban, hogy a Gothában és Frankfurtban tartandó egyezkedések elhatárzó végeredményre vezetendnek. Ami továbbá az uniónak a frankfurti gyűléshezi állását illeti , az unió tagjai egyhangúlag elhatárzák, hogy vagy minden kormány saját felhatalmazottját küldje Frankfurtba, vagy pedig bízza meg a porosz felhatalmazottat képviseletére. A többség egyszersmind azt is elhatárza, hogy az uniós követek, valamint az új provisorium alkotmányozását, úgy nem különben a német szövetségi viszonyok szabályozását illetőleg is, egy közös utasításhoz tartsák magukat. Mindenek előtt azonban az egyesült kormányok, az ausztriai kabinethez egy ugyanazon időben kelt s egyenlően fogalmazott jegyzékiratot bocsássanak, mellyben a német szövetségi viszonyok újraszervezéséhezi készségük mellett, a porosz kormány május 3-dikai jegyzékiratában kimondott ellenvetések is foglaltassanak. Egy illy jegyzékirat tervezete tegnap már el is készült. Holnap az itteni minisztérium a Frankfurtba küldendő felhatalmazottat nevezendi ki. Mint halljuk, nem szándékoznak oda az unió kérdésében részvett egyént küldeni, s a figyelem Savigny arra van fordítva, ki eddig Karlsruheban követ volt, s már 8 napja mulat Berlinben. Hír szerint, a szász király is Varsóba készül a fejedelmi congressusra.