Pesti Napló, 1850. június (1. évfolyam, 68-91. szám)

1850-06-03 / 69. szám

lomba, mellyben az összes nép imádja nemzetiségének iste­nét, és magas szentjeit. Gyujtsanak itthon világot, s a kül­földhöz csatoló szenvedélyeknek lángjait oltsák ki. Ragadjon mindegyik kezébe lobogót, mellyen ez legyen a jelszó: „min­denek felett a haza.“ Szó a mi szó, méltóságos urak! tegyenek önök már egyszer valami jót. — Hisz eddig előre ritkán, többnyire mindig hátra tolták e nemzetnek haladás-kocsiját. Eleget éltek önök késeik­nek, — jusson már egyszer e hazának is valami! Könnyű ám, nagyon könnyű kint a külföldi csalogányok mesterkélt hang­jait tapsolgatni, mig itthon még századoktól nem látott sebet ejtenek a hazának szíverén___Tudják-e méltóságtok, hogy ekkor a nemzetnek jajait tapsolták meg!! Csak vissza elszállt kedves madarak! Elöl a lobogóval! a nép szegény létére is áldozni fog, s kiséri önöknek jóra intő lo­bogóját. Vissza az édes hazának földére ! Áldozzunk. A nemzetiség terepélyfa, melly akkor hajt legtöbb zöld le­velet , minél többen s minél többször öntözzük a részvét és szerelem harmatával gyökerét. A szegény úgy is odadobja fillérét; tegyék ezt önök száz­szorozva, hogy az oltár nagyobb lángokban éghessen... Vissza.. vissza.. fel az áldozatra ! s nagggyá levénk. Sza­bad hazában, dicsőség és hit között mennyivel szebb az a mél­tóságos név. Elöl a lobogóval — ti hatalmasaink ! Áldozzunk tettel a ha­zának ! áldozzunk tettel a nemzetiségnek! !! VEGYES HÍREK és ESEMf­ÉNYEK. Budapest. Junius 3. Nemzeti színházunkban , ma hétfőn adatik: EVANGELIUM és CSALÁDÉLET; dráma 5 felv. Irta Louvestre és Bourgeois. Francziából ford. Csepreghi és Egressi Béni. —­­ De la Grange asszonynak nemeslelküségét, finom tár­salgását nem győzik eléggé magasztalni, kik közelébe juthatni szerencsések. E privát körülményt nem említjük föl, ha általa egyszersmind a művészet iránti hódolatunkat nem nyilváníta­nék. A koszorús művésznő kitűnő részvéttel és figyelemmel viseltetik nemzeti színházunk iránt. Szimanszka kisasszony mindennapos vendég nála s reméljük, hogy e látogatás sok haszonnal van összekötve színházunkra nézve is ... La Grange asszony egyetlen fölléptével­­a Szevillai borbélyban­ 3000 vít­­tal növelte nemzeti conservatoriumunk pénzalapját. Ő nemcsak kitűnő művésznő, a melegkeblü emberbarát! Ezért önkénte­sen hajlik hozzá minden, ki az emberiség ügyét szivén hor­dozza. — Legújabban, mint halljuk, a pestbudai hangászegye­sület, dísztagjává választotta őt. Az elválasztási oklevelet pom­pás kiállításban most készítik számára. — Legyen az olly em­léklap, mellyen a magyarok tiszteletét s rokonszenvét viendi "** —­­ Folyó hónap elsejével életbe lépett postáinknál azon felsőbb rendelet, miszerint ezután csak a bérmentesített leve­lek küldetnek el egyszerű díjért, az előlegesen ki nem fize­tettekért 3 p. krajczárral többet fog fizetni az, ki a levelet ki­­váltandja. Erre nézve előre vásárolhatni levélár­jegyeket min­den postahivatalnál. Ezen árjegyek csinosan nyomott apró papirdarabkák, mellyekre föliratokt a vitelbér 3, 6, 9 stb. p.kr. Egyik oldaluk be van vonva ragadós anyaggal, hogy a küldendő levélre rögtön rá lehessen ragasztani, vásárolhatni belőlök ki­sebb nagyobb számmal, kifizetvén a rájok irt összeget. Két po­ktért kap az ember az árjegyek mellett egy posta menetren­det, mellyen az állomáshelyek (3, 6, 9 kros rovat szerint) följegyezvék. Ebből megnézi küldendő levelének helyét, vagy utolsó postáját s a levélre ragaszt egy jegyet a szükséges ro­vatból. — E szerint ezen árjegyeket a levelekre nézve kész­pénz gyanánt tekinthetni. — * A helybeli tud. Egyetem reorganizatióját igen bölcsen, czélul tűzte ki kormányunk, és pedig, mint halljuk, a bécsi­ és prágai-egyetemmel egyenlő lábra szándékozik állítani; az átalakítási tervezet közölve van már egyetemünk karaival, mellyek a tanítás-szabadság megszorítása nélküli átalakulás tervezete megvizsgálásához szokás szerint kari­ gyűlésekben hozzá is fogtak. Csak uraim, kiket az ügy illet, ne felejtsék a tanodát összekötni az élettel! —­­ A földön futó novellái temérdek bosszúságot okoznak némelly földön járó embereknek. Megveszik a könyvet azon jó reményben, hogy az csakugyan nagy újdonság, talán egy emigráns irta, talán külföldről jött, talán igy, talán úgy, stb. s mikor meglátják a második levél alján kisbetűkkel: Pálfi nö­veli. Első kötet, második kötet: mikor meglátják, hogy e no­vellákat már két évvel ezelőtt ismerték, bezzeg száll az áldás amúgy esőstül Heckenast fejére. ... Hja! igy szokták a vén könyvet megújítani! Egy fátyol a vén arczra, egy czimlap a könyv ebbe ! készen van az újdonság! — ! Piaczunkon megjelent immár a tavasz első gyümölcse, a cseresznye! Nagyon éretlen, sőt egészségtelen! vele együtt e napokban három , négy forradalmi röpirat jelent meg egy­szerre. .. Az is mind ollyan mint a cseresznye. Ilyen röpiratot nyelhetett el gyümölcs helyett ama külföldi utazó, ki azon csu­dadolgot irta hazánkról, hogy nálunk a cseresznyének kemény héja a gyümölcs külsején van, mint a diónak, s húsa belől a kemény héjon. Egyébiránt, mivel újdonság, nagyon drága. Egy puttonnak ára csak 8 pee forint. Ennyiért falun egész darab szőlőt vehetnénk! A­­ Klapka memoirájai szerint, mint mondják, Aulichnak jelmondata volt: „Légy szerény a szerencsében, nagy a sze­rencsétlenségben !“ Nagy Sándor mindig azt szokta mondani: „hódié mihi, eras tibi!“ Guyon : „Stürmen! Stürmen !“ —­­ A budai váron még mindig gyászos jelei láthatók a forradalom veszedelmének. A bástyák s egyes magánépületek sok helyütt omladozott állapotban veszteglenek. Pedig megfe­szített szorgalommal működnek mindenfelé, hogy a zivataros idők sötét emléke eltörültessék békés napjaink által. Francziaország. ( Páris, máj. 27. A Journ. d. 1). Palmerston lorddal foglal­kozván a többi közt illy formán nyilatkozik: „Mi nem azok közé tartozunk , kik hiszik, hogy Palmerston lordnak a görög ügyben Francziaország iránt tanúsított különös eljárása neki Angliában tüszint bukását okozná. Mi sértetteknek mutatkoz­tunk , s igazságunk volt, de mi meg vagyunk győződve, hogy a királyné és a parliament sietni fognak a mi megengesztelé­­sünkre Palmerstont feláldozni. Ha Angliának egy minisztere valami kül­hatalmassággal összeütközésbe jő, az rendesen föntartatik, s pártoltatik, hogy később megtagadtathassék s­elejtessék. Mi a nemzeti becsület illyetén felfogását helyesel­jük. Mi ennélfogva mit sem teendünk, mi a viszályt Palm­er­­stonnal még nevelhetné, s óvakodni fogunk azt egy nép és nép közti harczczá változtatni. Nem, bármilly felötlő legyen is, Francziaországnak Palmerston lorddal van baja, melly olly szerencsétlen, hogy a nemes lordnak nem tetszik, és már régtől fogva illy szerencsétlen, volt legyen bár annak ural­kodója vagy minisztere Lajos Fülöp, vagy Napoleon Lajos, Malé vagy Thiers, de Broglie vagy Guizot. Tán megválthatná magát, ha Caussidiére urat vállalná el diktátornak, de ez igen nagy ár volna. „Mi nem fogunk várni, míg Palmerston lordnak tetszeni fog kegyeivel újra megajándékozni. De várunk és pedig nyugod­tan várunk, míg Anglia jónak találand­ó a külhatalmakkali tár­gyalásokra békéltethetőbb és legálisabb ügynököt választani. Addig ugyan hasztalanság volna Angliával az európai viszo­nyok felett értekezni, mert ama szomorító kénytelenségre kell jutnunk, hogy szavainak hitelt adni nem lehet. Sokkal udvariabbb az emberekkel nem is beszélni, mint csak azért beszélni velük, hogy őket meghazudtoljuk. „Még egyszer, mi nem hibáztatjuk Angliát azon különös íz­lése miatt, mellyet Palmerston lordon talál. Ismeri jó tulaj­donait szintúgy mint hibáit; tűri kártékonyságát ezeknek, hogy amazok előnyeit élvezhesse: ez az ő dolga, nem a mienk. S most magunkat, az angol külügyminisztertől bizonyos tá­volságban kell tartanunk: Ferrum habet in cornu; cornuferit ille, cate to“ — Proudhon Doullensból Párisba megérkezett, hogy sze­mélyesen jelen lehessen a perbeli tárgyaláson, melly a törvény­szék előtt ellene, mint a Voix du peuple néhai főszerkesztője ellen, meg fog indíttatni. — Castellane tábornok rendelete eltiltja a lyoni fegyver­árusoknak, a városban és kerületében bárminemű fegyver­­árulhatást, hacsak a vevő egy a polgármester által aláírt, és az alpréfet által látomásozott erkölcsi bizonyítványt nem mu­tatna elő.­­ A köztársaság elnöke ma a mérsékelt párt kitűnőbb egyéneivel az egész reggeli órákon keresztül tanácskozmányt tartott. — Párisban a legmélyebb csend uralkodik. Már azon tör­vényekkel kezdenek foglalkozni, mellyek a választási törvé­nyek hihetőleges elfogadása után napirendre fognak kerülni, s mellyek közöl a polgármesterek kinevezése és letétele iránti, meglehetős tért kezd elfoglalni a véleményekben. — Changarnier tábornok Thiers úrral, ez utolsónak laká­ban , számosabb értekezéseket tart. — Egy sajátszerű anekdota kering itt a városban. A Kon­sulat és Császárság története, kiadói Thiers úrnak életét egy angol társaságban biztosítani szándékoztak. Már meg­volt a feltételek feletti egyesség is, midőn egyszerre az életbizto­sító társaság igazgatói a biztosítéki jegyet kiadni nem akar­ták, mert, mint állíták, beszéde olvasása után azt hiszik, hogy életét azon kitörések miatt, mellyek beszédében az alávaló tömeg ellen foglaltatnak, semmi áron sem képesek bizto­sítani.­­ Több katonánál socialistikus irányú munkák és felhívá­sok találtattak. Tulajdonosaik azonnal az illető tábornok által a katonai börtönökbe küldettek; mások, kik ellen súlyosabb izgatási vádak is voltak, Algierba szállítottak. Nagybritannia, London, május 27-én. „John Bull“ szerint a lordkanc­ellár egészsége tekintetéből hivataláról le fogna mondani. — Egy nápolyi követ érkezett ide 24 kísérővel. Hírlik, hogy 200,000 font értékű ajándékokat hozott a királynőnek. — „Canada“ gőzös május 16-kai tudósításokat hoz Új-Yorkból. „Hiber­nia“ megérkezett Bosztonba. A Washingtonbani minisztervál­tozás hire folytonos. A rabszolga-kérdés a gyűlésben még nem döntetett el. Egy Lopez tábornok parancsa alatti, s Kuba ellen irányzandó hadjáratról van szó, mellyhez 6000 önkény­­tes ajánlá magát. A kanadai parlament Torontóban nyittatott meg. A főkormányzó megnyitó beszédében a vitelbér leszál­lítását , a halálbüntetés eltörlését, és igazságügyi reformokat ajánl. — Mig a királynő legifjabb fia születését azon kerület egy­háza szülöttei könyvébe irató, mellyhez tartozik, 1­7 shil­ling s 6 pv. szokott pénzbírságra ítéltetett azért, mivel fia beigtatásánál a meghatározott időt elmulasztotta. Dánia, Kopenhága, május 26. A király Krogh vezérőrnagyot ru­házta fel az egész hadsereg fölötti főparancsnoksággal; a tá­bornok , tisztkara főnökéül Flensburg ezredest választotta. A fegyveres csapatok egyre húzódnak Juttland és Fü­hnen felé; nagyszerű had­erő vonul­ott össze , mellynek brigádokra fel­osztása az illető parancsnokok kinevezésével már megtörtént. Tegnap az őrhadtest is elhagyta városunkat, miből azt követ­keztetik , hogy nemsokára ő felsége a király is a hadsereghez menend, hihetőleg addig ott maradandó, míg valami elhatá­rozó történendik. Minden tudósítás erősíti, miszerint ott nagy harezvágy uralkodik, s előrelátható, hogy a fejdelem megér­kezése katonáinkat a legfőbb fokig lelkesítendi. Olaszország, Nápoly, máj. 22. Mondják miszerint a napokban a királylyal a kül­hatalmak követei tanácsot tartottak. Ezer különféle hit szár­nyal a tanácskozás tárgya felett, biztossággal csak annyit mondhatunk, hogy a nápolyi kormánynak újabban egyik első rendbeli hatalom által erélyes jegyzetek küldettek át. Nem jött tudomásra azok tartalma, azonban mindenki saját óhajtása sze­rint hiszi azt tudni. A kül­diplomatia meg van indulva, s hiszszük igyekezni fog megoldani a kérdést, mielőtt ahoz nagyobb ne­hézségek csatlakoznának. — Az angol-görög ügy befejezésé­nek példája s főkép azon politikai ügyesség, mellyel az vég­­hezvitetett, az ittlevő egész kül diplomatiának keserűen esett, s keserűen min kormányunknak is. Sok föllegvár meghiúsult, sok léhaság elcsilapult. Németország, Berlin, május 30. A porosz hadi mozgalmakról különféle tudósítások érkeznek; némelly lapok Varsóban vélik elintéz­­tetni a dolgot, mások pedig egy porosz-ausztriai összeüt­közéstől tartanak, m­elly hitben őket a legutabbi porosz hadi intézkedések megerősíteni látszanak. Az A. Z. C. jelenti, hogy az őrségi testület már mozgóvá tétetett, minden százada az őrségi gyalogságnak 30 emberrel szaporíttatik; az őrségi tü­zérségből három gyalog és egy lovas század Magdeburgba költözendik. Úgy látszik, hogy a porosz herczegnek az orosz czárrali értekezése eredményétől fog függni: várjon az egész sereg hadi­lábra állitassék-e vagy nem. Egyébiránt minden készület megtétetik, hogy e hadilábra­ állitás 8—14 nap alatt tökéletesen bevégeztethessék. A Schloss Zeitung levelezője Berlinből tudósít, hogy 288 álgyának mozgóvá tétele tény, úgy­szintén a déli várak fel­szerelésére kellő lőszerkészlet bevásárlása is, mi 500,000 tal­lérba került. Erfurt, május 29. A hadminisztérium rendelete, miszerint Erfurt s valamennyi porosz erősség Szászország­ és Sziléziában hadi állapotba helyezendő, tegnap közöltetett az itteni őrség­gel. Ezen munkálatokat ma már megkezdik a fáknak a Gla­­cis­n kivágatásával. Oroszország, Kalisch, május 26. F. h. 20-án Varsóban rendelet jelent meg, mellynek következtében esti 10 órakor már a zenék­nek meg kell szűnni, a vendéglők, kávéházak, s éttermek bezárandók. A rendőrség rendszabályai a czár közeledtével aránylag szigorúbbak lesznek. — A száműzések, s börtön­zések napi­renden vannak. BIRODALMI LAPOKBÓL. Lloyd. Jun. 1­­0 felsége a császár ma reggel utazott el Varsóba. — Báró Haynau táborszernagy­­ excja e hónapban körutazást teend Magyarországban ; távolléte alatt Lichtenstein hg altá­bornagy veendi át a katonai főparancsnokságot. II Corriere Italiano. Egy berlini urhölgy fogát huzatván — a használt kénégenygöznek a velörei viszhatása következté­ben két nap múlva meghalt. Hir szerint a fogorvos bűnhődni fog, hogy orvosi engedelem nélkül alkalmazta a kénépfenygezt. — Pünkösd más­napján Eszéken tréfából egy hölgy agyon­lövetett — a fegyver ugyanis olly rosz állapotban volt, hogy el nem sülhetőnek ítéltetett —s mégis a szegény hölgy rögtöni halála volt e bizony rosz tréfa szomorú következménye. — Vasúton megérkezett utazók állítása szerint Prerauban jelentékeny zsidóüldözés ütött ki — mellyet a közbenjárásra felszólított nemzetőrség közbenjötte sem volt képes lecsen­­desitni. — A zágrábi német színházban a sebesült szerbek föl­­segélésére volt előadás. A Neuigkeitsbureau jelenti, miszerint egy, Hygel itteni könyvárus rokonánál levő szolgáló, nemrég azon tudósítást kap­, hogy ő három millió font sterlingből álló összeget örök­lött légyen. Az örökségi tőke a londoni bankban van letéve, s egy rokonától származik, ki több év előtt, mint szegény fiatal­ember vándorlott ki Amerikába.­­ A währingi vonalon m. hó utolsó napján igen botrányos jelenet fordult elő. Néhány fuvaros kocsis egy arra elvonuló izraelita temetést durva s gúnyos kifejezésekkel csúfolt, s egyik közölök csendre intetvén, tettleges kihágásokra is ve­temedett, csak a megjelenő katonaságnak sikerült a rend­zavarokat lecsilapítni. — F. hó elsején délben érkezett meg Schwarzenberg hy mi­niszterelnök a birodalmi fővárosba. — Egy gumpendorfi kovács 13 éves fia 2 p­ontos, Magyar­­ország jövedelmeire kibocsátott, hamisított bankjegyek kiadása miatt elfogatott. Az azonnal megtörtént házkutatásból kisült, hogy a pénzhamisító maga a gyerköcz volt. Iskolai szükség­letei között olly eszközre is találtak, melly a tényt kétség­kívül bebizonyitá, annyival is inkább, mivel a hamisított je­gyem irás a fiú kezeirásával tökéletesen megegyez. JUNIUS 2. — REGGELI LAPOK SZEMLÉJE. Magyar Hírlap hivatalos részében imezt olvassuk : Hogy a legtöbb fensőbb tanulmányi intézeteknél a még ezen tanul­mányi évben előveendő újítások megtételére a szükséges idő megnye­­ressék, és hogy az óhajtandó egyformaság az uj tanulmányi év kezdeté­ben külön intézkedésekkel ne zavartassák, a cs. k. közoktatási miniszter urf. évi máj. 15-ki sz. a. leiratával az idei őszi szünidő-tartás idejét minden cs. k. egyetemnél, a magyar, erdély és horvát akadémiák­nál, és az orvossebészi iskolákon 1850. oct. 14-kig terjeszté ki, anélkül hogy ez által különben jövőre nézve a tanulmányi rendezetnek az őszi szünidők tartása iránti, illető határozatai általában megelőztetnének. Nem hivatalos részében emlittetnek és czáfoltatnak az „Ungarns Ge­­genwart“-nak némelly pontjai, mellyek különösen a hirlapirásra vonat­koznak. Azon állításra, hogy most a pesti sajtótól nem várhatni az or­szág állapotának hív ecsetelését, utal czikkire a M. Hírlap vidéki leve­leire. Arra, hogy a lapok most ollyakaz imák, miket magok sem hisz­nek, megjegyzi czikkiró, miként nem imák ugyan meg mindent, a mit hisznek, de nem imák semmit, a mit nem hisznek. Meghazudtolja azon reá nézve olly hízelgő állítást is, hogy a „sajtó egyes hivatalnokok által monopolizáltatik.“ Az e-conservativek mozgalmától nem remél nagy sükert, de annyi következménye már is látszik, hogy az országban a bi­zalom érzete csökkent. Bizalmas békére van szükségünk, hogy a nem­zeti közvélemény nyilatkozatának egyetlen érvényes tere, az országos képviselet megnyittassék. — A belgrádi szerb lapban egy magyar válást foglaltatik, mellyben arra szólittaték föl a Hirlap, hogy e derék két nemzet (magyar és szerb) kölcsönös rongálásával hagyjanak föl. E föld­szólitást közölvén czikkiró, kitünteti azon szembeszökő különbséget, melly a két nemzet múltja s jelene közt van. A szerb most, mikor az öt befogadott nemzet birtokából elváló s vele egy czélra nem törekedhető országot követel, nem kívánhatja, hogy ezen nemzet által szerettessék s törekvései kivitelében gyámolitassék.

Next