Pesti Napló, 1850. augusztus (1. évfolyam, 119-143. szám)

1850-08-26 / 138. szám

kezte után Kasselt ismét elhagyó , a néhány nap óta itt tar­tózkodó hesszeni választóherczegnek udvarlását teendő, s az arany oroszlány házi rend nagy keresztjével­ feldíszítésért személyesen köszönetét mondandó. Egyébiránt remélhető volt, hogy csak a mostani minisztériummal meghasonlott ve­zér örömest használta az alkalmat az ausztriai császár szüle­tése ünnepén uralkodója iránti tántoríthatlan ragaszkodását bebizonyítni. Azonban Haynau i. sz. n. városunkat nem so­kára ismét elhagyandja. Várjon a hesszeni választóherczeg a rendek gyűlésének megnyitásáig Kasselbe visszatérendett-e kétséges, de nem kétséges hogy a kamara inkább megkísért mindent, mintsem a Hassenpflug minisztériumnak az adót meg­szavazza. Azon körsürgönyre, mellyet az ideiglenes szövetségi köz­ponti bizottmány a tengeri hatalmasságokhoz bocsátott, a né­met hadi zászló elismerését kieszközlendő, Nagybritannia részéről a válasz megérkezett. A st. jamesi kabinet ki­nyilat­koztatja az ideiglenes szövetségi központi bizottmánynak, hogy azon zászló elismerése iránti nyilatkozatát fentartja ma­gának , míg a német szövetséget képviselendő hatóság elha­­tározólag fog alakulni. Slezvig-Holstein, Holstein, aug. 20. Vak örömzaj vala az, midőn hallatszék, az ellenség elhagyá Gardingot, Tönninget, Fridstadtot, és Eiderstedt a dánok nyomása alól felmenekült. Hiú öröm vala az, mert a dánok épen e gazdag és termékeny vidéken erő­sebb lábon állnak mint valaha. Csak tünékeny haszon vola az, hogy a mieink az ellenségtől mintegy nyolc­van ökröt elvet­tek , mert egyébiránt a dánok folytatják azon tartományok kiszívását, az ökrök prédája nemhogy az olderstedtiek javára nem lett, sőt azokat még egyszer kicsikarták tőlük. A dánok­kal nem daczolnak többé a slezvigi földmivelők és polgárok, mint tavai; nem áll többé ellen uralmoknak a slezvigiek jogön­tudata, solly hadseregbeni birodalma, melly Holsteinban harcz­­készen áll, és még csak a diplomatia által tartóztatik vissza, hogy győzelmesen Slezvigbe bem­enjen. Ez évben a dánok előtt rettegés és futás jár. Mindenki fut, a­ki csak némileg compromittálva érzi magát, vagy félnie kell nehogy a dánok által besoroztassék. Húsomban különösen nagy az ijedtség, mert a városka lakói közöl a dánok által csak huszonöten ismertet­nek jó érzelműeknek. A Globe azon törekvést, mellyel Slez­­inget Németországnak megtartani akarják, épen olly viszás­­nak nevezi, mintha valaki fodrozatot készítetne és csipkével beszegné, mielőtt az inget bírná: az ing, Németország még nem kész, és nincs is reá kilátás, hogy az ing alakot nyerjen. A Globe ugyanazon czikkben a németekhez fordul, és azt tanácsolja nekik, hogy országuknak legelőbb is alakot adja­nak , mert csak akkor fognák a „tehetlenség hullámzásit“ a tettleges erő vállalatitól megkülönböztethetni, csak akkor fog­nák tudni, vájjon a slezvig-holsteini kérdésbeni állhatatosságuk egy lankadozónak ábrándja-e, vagy pedig ép néperőnek szü­leménye. Olaszország. A milánói Era Nouva legújabb számában egy tudósítást kö­zöl Romából f. aug. 9-ről, mellyel, minthogy nagyban szol­gál az ottani polgári ügyek földerítésére, ezennel közlendő­nek hittünk. „Mint bizonyost mondották — igy ír a levelező — misze­rint tegnapelőtt az osztrák követ a bibornoki tanácsnak jegy­zéket adott volna át, melly­ben erélyesen követelé, vettessék vége a dolgok mai rendszerének, s fogadtassák el szabályo­sabb kormányzás, adassák amnesztia s tettlegítessék a statuto (alkotmány) , hozzátévén, hogy ez óhajtása minden többi ha­talmasságoknak is. „Bizonyára a bécsi kabinet az elfoglalt tartományok kato­nai parancsnokainak jelentéséből egészen meggyőződhetett kormányunk rész­politikájáról, s arról, hogy a jelen rend­szer egy párt szeszélye lévén, csak egy kasztot biztosít. Va­lóban minden becsületes embernek csodálkoznia kell, hogy a föld hatalmasságinak kell kegyelemre ösztönözni a római kor­mányt. És mégis úgy van. A múlt dúlásokban kifáradt nép lel­két megnyerhetni, a legszebb alkalom mutatkozott a pápai kormánynak, szerencsétlenségünkre ellökte azt magától, s olly egyének kezébe került, kik nem tudták használni. „A kormánynak be kellett volna látnia, hogy a népek elé­­gületlenségének egyik oka a püspökök határtalan önkénye volt, nálok lévén t.i. a közigazgatási és igazságszolgáltatási hata­lom, helyetteseik által olly hatalmat gyakoriolnak, melly el­len nem volt sikeres semmi­szer. S e hatalom ma még tevéke­nyebben gyakoroltatik, s ellenkezik valóban az igazság min­den eszméjével: látni a püspökök pompás palotái mellett a bor­zasztó és egészségtelen börtönöket, mellyekben annyi boldog­talan szenved valamelly lelkész szeszélye miatt. „Riminiben az odavaló püspök nemrég bírságot szabott azok­ra , kik ünnepeken misét nem hallgatnak; több más püspök­ségekben a középkorbeli törvényeket keresék elő, hogy a káromkodókra alkalmazzák.­­ A türelmetlenség legmagasb fokra hágott. „Nálunk , mint általánosan tudva van , senki sem bocsátta­­tik próbatérre , nem élvezhet semmi köz előnyt, sőt még út­levelet sem kérhet a lelkész bizonyítványa nélkül. — A lelké­szek pedig megtagadják azt mindenkitől, ki legkisebbé is gya­nús szabadoinál gondolkozásáról, s ím­ ez egyik oka azon gyű­löletnek , melly itt olly közönséges a papok ellen. „Ankonából a következő történetről tudósittatunk. Törvény, vagy helyesben, szeszély ott, hogy a színházi igazgató es­­tenkint két belépti jegyet tartozik küldeni a sz. officium inqui­­sitorának. — Az igazgató egy estre, nem tudom mi okból, csak egyet külde. Megharagudván ő atyasága két zsandárt küld utána s elfogatja. — „Az igazgató lombardi lévén, s igy osztrák alattvaló, az ankonai parancsnokló generálhoz folyamodott; s ezer sze­rencse volt ez rá nézve, mert máshoz hiába folyamodott volna, nem lévén az inquisitornak ott semmi fölebbvalója. — A pa­rancsnok magához hivatá­t­t. urat, ki eleinte nem akarván hozzá menni, utóbb kénytelen lön megjelenni, a foglyot, a generál parancsához képest azonnal szabadon bocsáttatni s An­­konát rögtön elhagyni. „Az inquisitor, pater Salti, sz. domokosrendi szerzetes, jelenen, mint mondják, Flórenczben van. — Illy esetek gyak­ran történnek, de minthogy majd mindennapiak s jóvá­ nem­­tehetők, nem is említtetnek. — Íme, így van biztosítva az egyéni szabadság a romai tartományokban. — A bibornok­­helyettestől kezdve le az utolsó lelkészig, a rendőri minisz­tertől le az utolsó biztosig, a tő inquisitortól le az utolsó ba­rátig, mindnyájan rendelkezhetnek mások szabadságával a nélkül, hogy a felelőség terhétől félnének. — Íme a kormány, mellynek minta gyanánt kellene szolgálnia minden más kor­mánynak !“ E közléshez igen szép kommentárt lehetne írni dolgokról, mellyek más országokban is történnek, azonban e kommen­tárt azon időkre halaszszuk, mikor sajtótörvények alatt ír­hatunk. Az olasz határszélekről, aug. 18. Victor Manó ismét Tu­­rinban van. A piemonti főváros nemsokára erős diplomatikai mozgalom középpontja leendhet, kivált ha Antonelli jegyzék­irata vagy tulajdonkép segélyhívása Piemontban itt-ott meg­­hallgattatik. Nem lehet ugyan olly könnyen gondolni, mikép eszközölhető e segéd. Minden látszat szerint diplomatikai ke­resztes háború lenne belőle, mit azonban tulajdonkép már most sem javasolnak, mert Piemont diplomatikai czivódás miatt nehezen fog pályájáról eltérni. A kormány rendszabályai a népnél mindenütt viszhanggal találkoznak. Nemzetőrség s nép demonstrátiókat tesz, a gyűjtések Santa Rosa tiszteletem­lékére mindenütt viszhangra találnak, a gyászünnepélyeket igen látogatják. A cuneoi municipium különösen egybegyűlt, gyász­isteni szolgálatot szavazandó. Bianchi Giotini, mint mondják, csak egy hónapig fog Turinon kívül maradni. Nizzában keres­kedelmi és földművelő iskola fog felállíttatni. S. Garnier az igazgatóságot átveendi. A turini municipium, utolsó ülésében elhatározta a kor­mánynak javaslatot tenni, hogy a szervitáktól az eddig rájuk bízott plébánia gondviselés vétessék el, és máskép láttassák el, hogy egyrészről a népjelenetek elmellőztessenek, másrészről az isteni szolgálat félbe ne szakasztassék. Livornoból írják, hogy az egyházi párt Franzoni elfogatá­­sába nagy reményt helyez. Khina. A khinai császár, mint czímzetes Doctor, bizonyosan új tü­nemény a föld kerekségén, s azért, ha fölösleges is, legalább mulatságos lesz­­. olvasóinknak tudni: mikép s melly tudós testület által emeltetett ö mennyei fölsége földi tudorságra, s mint hálálja meg ö, mint tudor, ezen kitüntetést. Az oxfordi egyetemnek jutott azon szerencse ö mennyei fölségét czimzetes tudorai sorába igtatni, hogy lenne aztán buzgóbb pártfogója M­athea szabad kivitelének az ö mennyei birodalmából. A kinevezési pergament, kétségkívül olly czif­­rafényesen elkészítve, hogy annak látása ö mennyei felségét elbájolja, kezeihez jutván az újnemű tudornak, ez Ti-fo-fu nevű követét küldé Londonba, ki saját mennyei kezével irt levelét ő felségének az angol királynénak megvinné. Ti-fo-fu szerencsésen megérkezvén küldetése helyére, átadá Viktória királynénak a következő tartalmú sorokat: „Én egyes egyedüli uralkodója a mennyei birodalomnak , császára minden Khinainak a földön , az Istennek árnya , sat sat, kegyelmesen láttam az én legkünyörű­letesb szememmel azon pergament­ivet, mely­­lyet nekem küldél, mellyből megértem , hogy te , vörös szőrű fiaiddal együtt, egész hódoló tisztelettel megígéritek tenmegjobbitástokat a bé­­kébenmaradás által. Hogy a föld egész kereksége kifejezze , milly kö­nyörületes vagyok , békét kötöttem. Ezentúl ti nyugottan élhettek , s azért a te versenygésednek ellenem meg kellett szűnnie. Én bizonyosan megtartom szavamat. „Megparancsoltam , hogy fiaid többé ne neveztessenek vörös barbá­roknak s hogy népeim többé ne okozzanak nekik félelmet; jöjjenek bát­ran kereskedni, hogy ihassák a theát s megjavíthassák idővel itt az ő szomorú sorsukat, de csak úgy mindazonáltal, hogy csalárdul le ne rontsák az én városimat az ő nagy golyóikkal és szemtelen bűneikkel ; megengedtetik nekik , jó kíséret mellett, bejönni a birodalomba is , s távolról egy pillantást vetni az én bölcseségem árnyékára , hogy meg­szégyenüljenek. Még nem késtek el fölötte, ha valóban kedvük van rá, sokat fordíthatnak hasznukra és kiképzésükre a tudományokból. Meg­parancsoltam Ti-fo-fu-nak, nevezzen ki tégedet unokájául a nagy Med­vének és Saturnus nővérének , s adjon át neked egyúttal , különös tisz­telet jeléül, egy gombot zsinórral, s egy burnótszelenczét, melly föl­­ébreszszen . Ne láss hiányt soha a theában és lábaid mindig kisebbedjenek. Az én kegyelmem végtelen.“ így közli e levelet a Gazetta di Milano­, és mi utána, azon megjegyzéssel, ha talán nem­ maga a khinai felség írta volna is azt, hanem valamellyik európai titoknoka, látszik minden szavából, hogy jól be van avatva mind a mennyei birodalom curialis stylusába, mind pedig a thea-fogyasztó angolok Khi­­nát érdeklő ügyeikbe. AUGUSTUS 25. — REGGELI LAPOK SZEMLÉJE. Magyar hírlap. Az állami szigorvizsgálatokról értekezik fő­­czikkében. Nem akarja vizsgálni e vizsgálatot szabályzó rendele­tet. E szabályok honunkra nézve nem voltak alkalmazhatók, ezért a minisztérium könnyítő módosításokhoz nyúlt. Czikkiró azonban attól tart, nehogy a szigorvizsgálat szabályai újólag elriasszanak számos egyéneket az állami hivataloktól. E szabályok nálunk csak néhány év múlva lesznek megtarthatók. Pester Zeitung. Első czikkében néhány okot említ föl arra nézve, hogy a bélyegadó mért hozatik be Magyarországra is. Legfőbb ok, hogy a monarchiának most nagy szüksége van pénz­re , s hogy a teherben minden koronaország aránylag részesülni köteles. Azt mondja: az okosabb rész semmit sem szóland elle­ne. — A ,,Wanderer“nek magyarázgatja,hogy miképen érti a P. Z. a magyar és az ungar nevezetet. Ez értelmezésből az jő ki, hogy magyar az, kinek eredete, nemzetisége is magyar, ungar az, ki nem magyar, de Magyarországon lakik: német, tót, oláh, rácz stb. Hanem ez esetben nem tudjuk, mi szükség e külön­­fajokra a felesleges ungar czimet tukmálni s mi jelentősége van ennek. Pester Morgenblatt. Vitába ereszkedik az „Unióval“ mellyben a vojvodina ügyét illetőleg nemrég azon vád foglaltatott különö­sen az Ostd-Post ellen, hogy ezen lapnak és az ó-liberaloknak egyesitő törekvése, gyűlölni mindent, mire a szlávok törekszenek. A P. M. azért szól, mivel itt, mint mondja, a németség van meg­támadva. — A bank ügyében iratik Bécsből egy hosszú czikk, melly az intézetnek rosz helyzetét, sülyedését tünteti ki. — Egy rövid czikkben a Magyar hírlapot akarja rendre igazítani azért, hogy a Morgenblatt ellen „furkós bottal polemizál.“ S e rendre­­igazítás azon kijelentéssel végződik: „mikép a Mgbt. megtette a szükséges lépéseket sértett becsületének védelmére.­'" És miért ? mivel sértetett meg az a becsület ? ... vagy a Mgbl. akarja azt tenni, mit a M. H. elébb szint annyi vagy több joggal tehetett volna a Mbl. ellenében ? És maga e rendre-utasítás sokkal gyöngédebb-e annál, mellyről mondja „hogy furkós bottal“ íratott?... Mi úgy hiszszük, maguk az illetők belátandják , hogy itt nincs elég ok némelly szükséges lépések tételére. Gazdasági lapok. Folytattatik a mezőgazdaságunk hiányai fölötti szemle. Mezőgazdaságunkban szembetűnők azon hiányok, mellyek a gabona-takarmány-termesztés és marhatartás közti hely­telen arányból s a termeszetni szokott növények hibás sorozatából erednek. — Egy nyílt levelet olvasunk az amerikai gyűjtő gép tárgyában, mellyben e gép próba és tapasztalás után ajánltatik. Felelős szerkesztő RÉCSI EMIL. Börzehírek, megjelent, s általa a hon minden könyvárusinál kapható. OLCSÓ SZÉPIRODALMI KÖNYVTÁR. I. füzet: Ezer év előtt. — Marius Carthago romjain- Eredeti beszélyek Ke­­­menfy Lász­lótól. N8r. 94 1., ára borítékba fűzve 20 kr. pp. II. füzet: A zárdai kisértet (angol novella). — Görgey Buda alatt (német novella). N8r. 78 1., ára borítékba fűzve 15 kr. pp. III. füzet: A tardi ház. Ervintől — A tánczosnő. Eredeti beszélyek. Nor. 63­­., ára borí­tékba fűzve 15 kr. pp. EMIC­H GUSZTÁV nemzeti könyvkereskedésében GÓZKOGSIK F. évi május 1-jétől. MENETRENDÉ. további rendelkezésig. délelőtt Pestről Szolnokra indul 6 órakor 30 perczkor. Szolnokról Pestre „ 6 „ 40 „ Pestről Váczra „ 7 „ — „ Váczról Pestre „ 8 „ 30 „ délután Pestről Szolnokra indul 1 órakor — perez Szolnokról Pestre „ 1 „ 10 „ Pestről Váczra „ 3 „ 30 „ Váczról Pestre „ 5 „ 30 „ ICF* F. hó 26-kától kezdve, minden vasárnap és ü­n­n­e­p,n­a­p­o­n, ha az idő kedvező leend, mindig külön szem­ély­vonat induland délután 2% órakor PESTRŐL PALOTÁRA, és onnan este 8 órakor ide vissza, ennél fogva azon napokban lehetséges. PESTRŐL PALOTÁRA 7 órakor reggel, 2% ór. délut., 3% ór. délut. 7% ór. este ; PALOTÁRÓL vissza PESTRE 9% ór. reggel, 3 ór. délut., 6% és 8 órakor este, a vasúton ezen kirándulásokat tenni. Bécs , augustus 24-én. Pénz­­ Árú Pénz Árú Bankrészv................. 1165­­ 1168 Dunagőzhaj. részvény 533 536 5%-os metall............. 96% 96% Pesti lánczhid­ „ — 90 4%% „ ............ 84% 84% G­rj ................ 4% ................. ..... ..... Idegen vallók es pens. 4% • n sorsh. u. f. 89% 89% Amsterdam (2 h.) .. — 162 3% » ............ 56% 56% Augsburg (szak.)... 117 — 2% „ ............ 52 52% Hamburg (2 h.)----- 172 — B. kötelez. 2%% .... 50% 51 Lipcse....................... — — 1834-kisorsj............. 183 184 London...................... 11,39 11.39 1839-ki­s 118% 118% Mailand........................ _ 105 Esterházy 40 ft. sorsj. 63% 64 Marseille...................... . 137% Windischgraetz v 19% 19% Paris.......................... 138 138 Eszterházy 20 ftos .. 14% 15 Triest (2 h.)............... — — Waldstein „ 18% 18% Cs. kir. új arany .... 21% 21% Keglevich sorsj......... 9% 9% Cs. kir. régibb ............ 21% 21 % Éjsz. vaspálya­ „ 111% 111% Napoleonsd’or.......... 9.19 9.20 Ilasland „ „ 78?s 78% Souverainsd’or......... 16,4 16.6 Gloggniczi „ „ 118 119 Fríedrichsd’or ......... 9.24 9.26 N. Szombati „ — i — Font Sterling ........... 11.30 11.32 Sopronyi „ „ 48 %! 49 Orosz Imper............... 9.28 9.29 Gmundeni „ — | — Dupla Arany.......... 35 35% Lloyd részv............... 590 600 Ezüst........................ 15% 16% TULAJDONOS CSÁSZÁR FERENC Z.— KIADJA EMICH GUSZTÁV. — EISENFELS ÉS EMICH KÖNYVNYOMDÁJA, URI-UTCZA 449. SZ.

Next