Pesti Napló, 1850. augusztus (1. évfolyam, 119-143. szám)
1850-08-07 / 124. szám
1850. első évi folyam. ELŐFIZETÉSI FÖLTÉTELEK. Budapesten Vidéken házba küldve : Egy hónapra 1 fr. 30 kr. p. Évnegyedre 4. „ Félévre . . 8 „ — „ „ Egy évre . 15 „ — „ „ Egyes szám—„ 4 „ „ A lap polit. tartalmát illető minden közlés a szerkesztőséghez ; anyagi ügyeit tárgyazó pedig EMICH G. úrhoz intézendő, postán küldve : Egy hónapra 1 fr. 50 kr. , Évnegyedre 4 „ 40 „ n Félévre . . 9,15., Egy évre. 17 „ 20 „ „ Egyes szám— „ 4 „ „ 124. Szerda, august 7-én. HIRDETÉSEK ÉS MAGÁNVITÁK. Szerkesztési iroda : ar-utcza, 449. sz. A havonkénti előfizetés mindig a hónap 1-től számittatik. Megjelen a PESTI NAPLÓ — ünnepeket és vasárnapokat kivéve jelenévnyi alakjában mindennap, délesti órákban. Hirdetések négyhasábos petit-sora 4. pengő krajczárjával számittatik. A boigtuitási díj előre lefizetendő Emlch Gusztáv ur könyvkereskedésében. Magán viták három hasábos sora 6. pengő krajczárjával számittatik. A fölvételi díj szinte mindenkor előre leteendő, a Pesti Napló szerkesztőhivatalában. Budapest, August 7-kén. TELEGRAFI TUDÓSÍTÁSOK. Rendsburg, aug. 2. Willisen proclamatiót adott ki, mellyben többi közt ez áll: „Rendsburgnál a nagyszerű erősítési munkálatok bevégzettekül tekinthetők s még csak néhány napi munkát kívánnak. Ha az ellenségnek csak legnagyobb vesztesége által sikerült minket a nyílt harczmezei csata felhagyására kénytelni, nem fog bátorkodni sánczaink mögött keresni fel.“ Épen most előőrsi csatázás van Breckendorfnál, Slezvig fele útján. Turin, aug. 1. Királyi rendelet által a tartományi tanácsok aug. 19-re, a kerületi tanácsok sept. 16-ra hivatnak egybe. Ámbár maga a kormány ajánlja a kamarák előtt a helyhatósági ülések nyilvánosságát, mégis a minisztérium az alessandriai syndicatushoz parancsot adott a községi tanács hátralevő üléseit nem tartani nyilvánosan. A belügyminiszter betegsége miatt, tározását a kereskedési miniszter vette át. Közönségesen beszélik, hogy 300 menekült fog kiutasíttatni. Nápoly , jul. 27. Thomenes franczia ügyvivő a görög udvarnál, ide megérkezett. A setta dell’ unità italiana nagy politikai perének tárgyalása újra fölvétetett. Puemio a fő vádlott 4 egész órán át beszélt. Parma, aug. 1. A herczegség külföldön utazó alattvalóinak meghagyatik, útleveleiket elömutatni minden parmai követség- és consulságnál, mellyet utazásuk alatt valahol találnak. Roma, jul. 30. A bibornokok folyvást rendkívüli gyűléseket tartanak. Bizton várják több fontos szervezeti törvény kihirdetését. Paris , aug. 3. Neumacher tábornok a versaillesi tábor parancsnokává neveztetett. A törvényhozó gyűlés elvégezte a költségvetés tárgyalását. Megengedtetett állodalmi erdőségek eladása 50 millió frank értékig. 5% rente 97 fr. 30 ct. 3% 58 fr. 55 ct. Brüssel, aug. 3. Thiers megérkezett ide Metternich hg. látogatására. Rotschild meghívására az aacheni vasúti congressus tagjai Brüssel s Antwerpenen át Párisba utaztak. Athén, júl. 30. Lamartine megérkezett ide Smyrnából, és azonnal Marseillebe tovább utazott. A helyhatósági választások harcza elkezdődött. A követkamara által elfogadott költségvetés a senatus elibe terjesztetett. Turin , aug. 2. Azt állítják, hogy Antonéni bibornok, a római egyháznak Piemontbani állapotja iránt részvétet ébresztendő, a Sassari-i érseket érdeklő ismeretes nótáját az európai főbb hatalmasságokkal közölte. Roma, jul. 31. A szervezeti törvények váratnak, egyes diplomatákkal már közöltettek. A tervezett Consulta, melly különben csak tanácsadó szavazattal biránd, pénzügyekben döntő szavazatot kap. Patras, jul. 30. Igen gazdag selyem-terményzet. Corfu, aug. 2. Mi Siciliából jő, vesztegzár alá vettetik. Páris, aug. 4. Semmi politikailag fontos. A nápolyi kormány elismerte a brit követelést Siciliában. 5 évente 97 fr. 40 dt. London, aug. 2. A minisztérium határozata szerint Rotschild ügye a jövő parlamenti ülésszakra halasztatott. Az alsóháznak eziránt gondoskodnia, s az esküformát a zsidó alattvalók részére megváltoztatnia kellene. Pest, aug. 7. Az élet olly változékony, hullámzó, színváltó; viszonyai , állapotjai olly különböző alakzatokban tűnnek fel, hogy túlfeszített de vesztett fáradság, mindent szilárd szabály alá akarni sorozni, s előre meghozott rendszabályok szerint intézni el; örökös mozgásban van az élet, mint a tenger; egyik hullám sem hasonlít a másikhoz; változók az életben is az állapotok és szükségek , s ritka dolog, hogy egyik eset a másikhoz minden részletben hasonlítson. Természetesen törvény s általános rendszabályok nélkül a polgári társaság fen nem állhat, s épen úgy nem kívánhatjuk a hatóságok nézetét s kényét zsinórmértékül állíttatni minden egyes eset elintézésére, de mindenesetre óhajtandó, ezek számára, bizonyos saját önálló szabad hatáskör az általános rendszabályok alkalmazásánál , hogy az egyes esetek sajátsága ne maradjon tekintet és érvény nélkül. Az úgynevezett sok kormányzás, — melly az európai szárazföldi kormányzási módnak nagyrészint saját jellemvonása, — hol már régóta fenáll, sem bírja a nép rokonszenvét, s ellene a legmérséklettebb és legjózanabbak panasza hangzik: annál kevésbé lehet ennek megkedvelését remélni ott, hol az ország a helyhatósági önkormányzásnak több századokon át zavartalan gyakorlatában volt. A dolog természetéből következik, hogy a legtudósabb s legkörülnézőbb, legélesb elméjű s legtapasztaltabb főknek is lehtetlen minden következményeket előrelátni, minden viszonyt áttekinteni, s minden lehető esetet szemügyre venni, mellyek az élet kisebb részleteibe is beható közönséges rendszabályoknál, tekintetbe veendők volnának. Nagy tévedés, ha az állodalmi igazgatás abban keresi dicsőségét, hogy rendeletei s intézkedései által, mennyire csak lehető, minden tekintetben szabályzólag és intézőleg lépjen közbe, a polgári élet minden viszonyai és történhetőségeire kész normákat alkosson, mellyek szerint azokat rendezze s elhatározza, s nagy hiány a rendszerben, lehető legnagyobb tökéletességet törvényhozás- és rendelvényekben tűzni ki feladatul. Úgy látszik előttünk, inkább abban fekszik lényeges előny és jelesség, ha az állodalmi igazgatás, törvények és rendelvényekben nem állapít több pozitív és közönséges szabályt, mint mennyi okvetlenül megkivántató, s mennyi összeegyeztethető avval, hogy az élet szabadon mozoghasson s fejlődhessék; hogy minden viszony, minden erő, ha lehet minden egyéniség érvényesüljön, és minden egyes eset sajátságaihoz képest méltányoltassék s intéztessék. Az állodalmi kormány s igazgatási gépezet szükséges; de hogy e gépezet ne holt gép legyen, mellyet csak az egyetlen középponti akarat mozgat, hanem az állodalmi szervezetnek egyik önálló, eleven rendszere: szükséges a szabadság, szükséges a szabad férfiak, tevékeny egyéniségek eleven kölcsönhatása szabad községi s megyei életben. Ha ez elhanyagoltaik, a kormány azon tévirányba szoríttatik, hogy mesterséges eszközök által érje el azt, mi különben természetes egyszerű eszközök által elérhető. De a tapasztalás, és pedig Francziaországnak keserű tapasztalása tanítja, hogy ebből sem a kormány, sem A PESTI NAPLÓ MISTÁRA. JACOPO ORTISZ UTOLSÓ LEVELEI. Olasz regény. Forditotta CSÁSZÁR FERENCZ. E levélből eltévedt két lap, mellyeken Jacopo bizonyos kellemetlenségről szóla, mellyet neki indulatos természete, s igenis nyilt modora okozott volt. A kiadó, híven azon föltételéhez , hogy egélyesen teendi közzé az eredeti kéziratot, helyén látja ideigtatni, mi az egész levélből fenmaradt, annál inkább minthogy ebből csaknem ki lehet találni azt is, mi hiányzik. Hiányzik az első lap. — — — valamint megemlékezem a jótéteményekről, úgy igen megemlékezem a bántalmakról is; s mégis, te tudod, hányszor megbocsátottam azokat: jót tettem azzal, ki megbántott , s némellykor szánakoztam azon, ki elárult. De a szivemnek okozott sebeket, Lorenzo meg kelle beszólnom. Nem tudom , ki irta meg neked, s nem is vagyok tudni. De midőn szemem elé került azon boldogtalan, noha közel három éve már, hogy nem láttam, égni éreztem minden tagomat, s mégis mérsékeltem magamat. Hanem új gúnyokkal kellett-e elmérgesítnie régi haragomat? Oroszlánként ordítottam azt Lásd PESTI NAPLÓ 119. 120. 121. 122. és 123-dik számát. nap, s úgy látszék, szétszaggattam volna, habár a szentélyben találom is ötét. Két nappal azután a gyáva kerülé a becsület utát, mellyet én neki ajánlottam, s mindannyian kereszteshadat hirdettek ellenem , mintha békével kellett volna elnyelnem annak sértéseit, ki a múlt időkben megemésztette felét szivemnek. Ezen udvarias pórcsoport nagylelkűséget segélyez, mert nincs bátorsága nyíltan beszélni meg magát, hanem a ki látná az éji tőröket, a rágalmakat és czivódásokat! — Másrészről pedig nem éltem fortélylyal irányában. Ezt mondám neki: van karod és melled, mint nekem, és én halandó vagyok, mint te. Ő sírt és kiáltozott; s akkor a harag s azon fúria, melly rajtam uralkodik, szelídülni kezdett, mert meggyalázódásából észrevettem, miszerint nem illő, hogy a bátorság feljogosítson a gyönge elnyomására. Hanem azért ingerelnie kell-e gyöngének azt, ki képes boszút állni ? Hidd nekem : ostoba aljasság, vagy emberfeletti bölcseség kell ahhoz, hogy magunkat tetszetére bízzuk az olly ellenségnek, kinek arcza szemtelen, lelke fekete és keze reszketeg. Azonban ezen alkalom leálarczozta mindazon uracsokat, kik nekem annyiszor esküvének barátságot, kik minden szavamat bámulák, s kik minden órában kínálták erszényüket és szívüket! Sírboltok, szép márványok és pompás síriratok, de ha felnyitod, férgeket és bűzt találsz bennöd. Azt hiszed, én Lorenzom, miszerint ha a balsors annyira vinne bennünket, hogy kenyeret kellene kéregetnünk, akadna közölök csak egy is, ki megemlékeznék ígéretéről ? nem egy is, vagy csak azon álnék, ki jótéteményivel meggyalázódásunkat akarná megvásárolni. Barátok a szélcsöndben , a szélvészben hullámokba dobnak. Ezeknél mindig számítás van a háttérben. Miért is ha találkozik, kinek bensőjében forrnak a nemesbb szenvedélyek, vagy el kell azokat fojtania, vagy visszavonulnia , mint sasok és nagylelkű vadak a meghágyatlan hegyekbe s rengetegekbe, távol az emberek irigységes boszujától. A magas szellemek feje felett járnak a sokaságnak, melly megsértetve nagyságuktól, megkísérti őket lenyűgözni, vagy kikaczagni, és kábaságoknak nevezi a testeket, mellyeket maga sárba merülve nemcsak csodálni nem képes, de elismerni sem tud. Nem szólok magamról, hanem ha meggondolom az akadályokat, mellyeket a társaság gördít a lángész és emberszív elé; s miként a szabados vagy zsarnok kormányok alatt minden csak ármány, önérdek és rágalmazás — én térdre omolva adok hálát a természetnek, melly engemet minden szolgaság iránt ellenséges tulajdonnal ajándékozván meg, le hagyta győznöm a sorsot, s megtanított fölülemelkednem nevelésemen. Tudom, hogy az első, egyetlen és valódi tudomány az emberismeret, mellyet nem szerezhetni meg a magányban és könyvekből, és tudom, miszerint mindenkinek saját, vagy mások szerencséjét kell használnia, hogy némi támaszszal járhasson az élet örvényei felett. Ám legyen, mi engem illet, én félek, hogy megcsalna, ki képes volna tanítani; hogy érvénybe sújtana ugyanazon szerencse, melly fölemelhetne, s megverne a kéz, mellynek annyi ereje volna , hogy fentartson------------— — — — — — — — Hiányzik egy másik lap --------ha tapasztalatlan volnék, de vadul éreztem minden szenvedélyt, s azzal sem kérkedhetem, hogy illetetlenül maradtam minden hibától. Igaz, hogy semmi bűn sem győzött le soha, s hogy földi zarándokságomban gyakran rögtön léptem át kertekből pusztákba, de megvallom egyúttal, hogy magamba térésim némi gőgös haragból származzanak s a feletti kétségbeesésből, hogy feltalálhassam a dicsőséget és boldogságot , mellyek után kora éveim óta sóvárogtam. Ha eladtam volna hitemet, megtagadtam volna az igazságot, üzérkedtem volna eszemmel, azt hiszem, nem becsültetném jobban s nem élnék nyugalmasan ? De a tisztelet és nyugalom, mellyet az én romlott századom adhat, megérdemlik talán, hogy lelkem áldozatával szerezzem meg azokat ? Talán inkább a pulyaságtóli félelem, mint szeretete az erénynek, tartóztatott gyakorta vissza azon bűnöktől, mellyek tiszteltetnek a hatalmasokban szeretnek többekben, de mellyek, hogy az igazság bálványa áldozat nélkül ne maradjon, megbüntettetnek a szegényekben. Nem; sem emberi erő, sem isteni erőszakolás nem viendnek engemet annyira, hogy a világ színpadán a kis