Pesti Napló, 1850. szeptember (1. évfolyam, 144-168. szám)
1850-09-17 / 157. szám
1850. első évi folyam. ELŐFIZETÉSI FÖLTÉTELEK. Budapesten házba küldve: Egy hónapra 1 fr. 30 kr. p. Évnegyedre 4 „ — „ „ Félévre 8 „ — „ „ Egy évre . 15 „ — „ „ Egyes szám — „ 4„„ A lap polit. tartalmát illető minden közlés a szerkesztőséghez ; anyagi ügyeit tárgyszó pedig EMICH G. úrhoz intézendő. Szerkesztési iroda : Uri utcza, 449. sz. A havonkénti előfizetés mindig a hónap 1-től számittatik. Megjelen a PESTI NAPLÓ — ünnepeket és vasárnapokat kivéve jelen ívnyi alakjában mindennap, délesti órákban. Vidéken postán küldve: Egy hónapra 1 fz. 50 kr. p Évnegyedre 4 „ 40 „ „ Félévre 9 „ 15 „ „ Egy évre . 17 „ 20 „ „ Egyes szám— „ 4 „ „ 157. Kedd, sept. 17-kén. HIRDETÉSEK ÉS MAGÁNVITÁK. Hirdetések négyhasábos petit-sora 4. pengő krajczárjával számittatik. A beigtatási díj előre lefizetendő Erich Gusztáv ur könyvkereskedésében. Magánviták háromhasábos sora 6. pengő krajczárjával számíttatik. A fölvételi díj szinte mindenkor előre leteendő, a Pesti Napló szerkesztőhivatalában. Figyelmeztetjük azont. előfizetőinket, kiknek — havi, vagy évnegyedi — előfizetési idejük sept. 30val lejár, amennyiben lapjainkat továbbra is járatni akarnak, szíveskedjenek eziránt minél előbb rendelkezni, hogy kiadóhivatalunknál a megküldésben hiány ne történjék. Emlékezetbe hozzuk itt egyúttal azt is — mi egyébiránt lapunk homlokzatán naponkint olvasható — hogy a havi előfizetés mindig a hónap első napjától annak utoljáig számittatik. Egy másik kérésünk is van ez: vidéki előfizetőinkhez. Szíveskedjenek minden lehető tévedés elháríthatása végett, borítékczim őket lakhelyük s az utolsó postaállomás pontos és hibátlan feljegyzésével együtt lapunk kiadóhivatalához beküldeni. Budapest, sept. 17-kén. Mi érdekelné, mi érdekelhetné e pillanatban inkább hazánkat s igy t. olvasóinkat, mint Magyarország közigazgatási hatóságainak szervezése feletti Ő felsége által legközelebb jóváhagyott, s a belügyi miniszter úr által f. hó 13-ikán kiadott határozat? Sietünk tehát azt közölni. Véleményünk iránta röviden ez. A megkezdett, s mint látjuk, szigorúan követett központosítási rendszer abban szorosan fentartatik, s a hisztériai elnevezések majd általánosan megtartják. Mindenesetre nagy jótétemény gyanánt veendő azon körülmény, hogy általa a hosszú ideiglenességnek végevettetvén, életbeléptetésével az ország közigazgatási ügyeinek vezetésébe bizonyos,meghatározott rend hozatik. A szervezet bővebb ismertetésére legközelebb viszszatérünk. Ám annak szövege: „A birodalmi törvény- és kormánylap CXX. darabja magában foglalja a belügyminiszter rendeletét 1850 sept. 13-ról, melylyel az 1850 sept. 8-dikan kelt legfelsőbb határozat értelmében Magyarországon a közigazgatási hatóságok szervezete iránti határozatok kiadatnak és közzétételnek: I. Magyarország közigazgatása élén a helytartó áll, ki Budapesten székel. A személyzet, melly vezetése és felelőssége alatt a közigazgatási ügyeket ellátandja, áll, egy alelnökön kívül, a szolgálat szükségletének megfelelő számú helytartói tanácsosokból, titkárokból, fogalmazókból és kezelési hivatalnokokból. II. Magyarország, közigazgatási tekintetben , öt közigazgatási vidékre — kerületre — osztatik , mellyek, fő helyeiktől, Budapest, Pozsony, Soprony, Kassa és Nagyváradbalevét viselik. II. A kerület közigazgatását vezeti és ellátja a cs. kir. kerületi főispán. Az ügyellátás végett melléje adott személyzet áll, egy helytartói tanácsoson kívül, a megkívántató számú kerületi tanácsosokból, titkárok-, fogalmazók-, és kezelési hivatalnokokból. A kerületi főispán, szolgálati állásában, a helytartónak van alárendelve. A kerületi főispán határozata elleni hivatkozások (felebbezések) a minisztériumokhoz intézendők, mellyek azok felett vagy maguk határoznak, vagy a határozat hozatalát a helytartóra bízzák. A közelebbi határozatok azon esetek és módok iránt, mellyekben a minisztériumok és kerületi főispánok közt közvetlen ügyközlekedésnek lesz helye, a hivatali utasítás által fognak megszabatni. IV. A kerületek vármegyékre oszlanak. A budapesti kerület magában foglalja: Pest-Pilis , Pest- Solt, Székesfejérvár, Esztergom, Heves, Szolnok, Borsod, Csongrád vármegyét és a Jászságot a Kunsággal. A pozsonyi kerülethez tartozik: Pozsony, Felső- és Alsó- Nyitra, Trencsin, Árva, Liptó, Hont, Zólyom, Bars, Nógrád és Komárom vármegye. A kassai kerület magában foglalja: Gömör, Szepes, Sáros, Abaúj-Torna, Zemplén, Ungvár, Beregh-Ugocsa, és Mármaros vármegyét. A sopronyi kerület áll: Mosony, Soprony, Győr, Vas, Veszprém, Zala, Somogy, Tolna és Baranya vármegyékből. A nagyváradi kerületben foglaltatnak : Arad, Csanád, Békés, Felső Bihar, Alsó Bihar, Szathmár és Szabolcs vármegyék a Hajduvárosokkal. V. A vármegye igazgatását megyei főnökök (comites, ispánok) vezetik, kik mellé az ügyek ellátása végett titkárok, fogalmazók és kezelési hivatalnokok adatnak. A Jászság és Kunság megyei főnöke Jászok és Kunok kapitánya czimét viseli. A megyei főnök közvetlenül a kerületi főispánnak van alárendelve. Közvetlenül elintézi azon ügyeket, mellyekben az első határozás neki van fentartva, az alájarendelt hivatalok ügyvezetésére felügyel, s minden rendszabályt megtesz, melly szükséges arra, hogy a törvények végrehajtassanak, és a felsőbb hatóságok meghagyásai pontosan és haladéktalanul teljesedésbe vétessenek. VI. Az országnak legalsó felosztását, közigazgatás tekintetéből , képezik a szolgabirói járások. Ezek igazgatását járási biztosok, igazgató-szolgabirák neve alatt viszik. Segédhivatalnokokul segédek adatnak melléjük. A járási hatóságok közvetlenül a megyei főnököknek rendelnék alá, és közigazgatási szolgabirói járásukban a közigazgatásnak , megyei hatóságoknak fen nem tartott minden ügyeiben, az első elhatározó hatóságot képezik. VII. A helytartó, a kerületi főispánok, a megyei főnökök és a szolgabírák mellé kellő szolgai személyzet fog adatni, és irodai szerek megszerzésére, világítás és fűtésre, valamint az irnoki munkák ellátására , mennyiben e szükségletnek rendelkezés alatt álló hivatalnokok odasorozása, vagy rendszerezett , bár nem az állodalmi hivatalnokok sorába tartozó írnokok fölvétele által elég nem létezik, irodai általányösszeg fog utalványoztatni. VIII. A közigazgatási hatóságnál alkalmazott egyének állandóan azon hatóságnak, mellynél alkalmazvák, székhelyén kötelesek lakni. Közigazgatási vidékök körén belől tett szolgálati utazásaik költségeinek viszszapótlását a hatóság számára rendelt utazási általányból fogják kapni; közigazgatási vidékükön kívül tett hivatalos utazásaik alkalmával a szolgálati osztályoknak megfelelő napdíjakra és útiköltség megtérítésére van igényük. IX. A közigazgatási hatóságok elöjárói kötelesek a felsőbb hivatalok meghagyásait és rendeleteit pontosan és gyorsan végrehajtani. Ők felelősek az összes ügykezelésért. Kötelességek a rájuk bízott hivatalvidék állapotáról és rendes igazgatásáról azok ismételt beutazása által meggyőződni, és minden fontosabb eseményről előjáróiknak jelentést tenni. Az alárendelt hivatalbeli személyzet, melly fölött — a hivatali utasítás által közelebbről megállapítandó határok közt — őket fegyelmi hatalom illeti, legszorosabban köteleztetik hivatalos rendeleteiket és meghagyásaikat pontosan és haladéktalanul teljesítni, és a rájuk bízott ügyeket a hivatali elöjáró utasítása szerint utazni. X. Akadályozás eseteiben addig, míg a felsőbb hatóságtól más intézkedés nem létezik, a helytartó helyét az alelnök, a kerületi főispán helyét a mellé adott helytartói tanácsos, a megyei főnök helyét titkára, az igazgató szolgabiró helyét a rangban első s a hivatal helyén találtató segéd látja el. XI. A közigazgatási hivatalnokok, hivatalkodásuknál a fenálló törvényeket és rendeleteket tartsák szemek előtt, és kövessék azon utasításokat, mellyeket eléjök a felsőbb hatóságok különös meghagyásokban, vagy saját utasításokban adnak. A közigazgatásnál alkalmazott hivatalnokok hivatalos állása és ügykezelése iránti közelebbi határozatokat a hivatali utasítás fogja tartalmazni. XII. A közigazgatás különösen a belügyminisztérium körébe tartozik. Ennélfogva a közigazgatási hivatalokat illetik kiválólag az ezen minisztérium hatáskörébe vágó ügyek, a más minisztérium alá tartozó ügyek közöl pedig azok, mellyekre nézve különös, az illető minisztériumoktól közvetlenül függő, hivatalok rendelve nem lévén, ellátás végett a közigazgatási hivatalokra bízatnak. A közszolgálat ezen utóbbi ágaiban, a közigazgatási hivatalnokok annyiban kötelesek föllépni és működni, mennyiben ez nekik a közönséges törvényes szabályok által, vagy az illető minisztériumoktól a belügyminisztériummal egyetértőleg kiadandó meghagyások és utasítások által kötelességül tétetik vagy megengedtetik. XIII. A közigazgatási hatóságok működési körébe tartozik a törvények kihirdetése és végrehajtása, a közbátorság, közrend és csend fentartása és helyreállítása iránti gondoskodás, hivatalvidékek egész körében. Azon hivatalnokokkal, kik állandóan , vagy ideiglenesen a közszolgálat ezen ágaiba vágó egyes ügyek ellátására rendeltetnek , a közigazgatási hatóságok buzgón, és készséggel kötelesek együtt hatni. XIV. A közigazgatási hatóságok hatásköre, a fenálló vagy kiadandó szabályok által kijelölt határok között, magában foglalja különösen : a népesség nyilvántartását, statistikai adatok fölvételét és összeállítását, a születési, házassági és halálozási lajstromokra a felügyelést, a hadsereg kiegészítése, élelmezése és szállásozásáhozi együtthatást, és az előfogott ügyet, a csendőrség és más örcsapatok alkalmazását, az útlevél, hanság és idegenek ügyét, az ipar- és kereskedelmi ügyeket, a közegészség ügyét, a községi ügyekre és a helybeli rendőrséget illető minden intézetek és intézkedésekre a felügyelést, az egyházi, iskolai és alapítványi dolgokat, a jótékonysági és közintézetekrei felügyelést; a fogházak igazgatását; a sajtóra és társulatokrai felügyelést; a birodalmi és országos határok nyilván, és a száraz- és víziutak jó karban tartásáróli gondoskodást; együtthatást az egyenes adók kivetése , beszedése, és kitörlésénél, s a jövedéki hivatalok gyámolítását az adó- és jövedéki törvények értelmében ; az országmivelési dolgokat, a kiváltságok ügyeit, föllépést a kisajátításoknál , vízjog és építések feletti villongásoknál; hivatalvidékek közigazgatása és állodalmi intézetei számára előtleges költségvetés készítését. XV. Magyarországon a közigazgatás szervezetének és az új hatóságok beállítására vonatkozó rendszabályoknak kivitele egy különös, a belügyminisztériumnak alárendelt szervezési bizottmányra fog bízatni. E bizottmány, az igazsági hivatalok és más igazgatási ágak szervezetének kivitelére rendelt orgánumokkal egyetértve, gondoskodni fog különösen kellő hivatali helyiségek kikereséséről és elrendezéséről, a hivatali állomások kihirdetéséről, és ezekre betöltési javaslatok fölterjesztéséről a belügyminisztériumhoz, a hivatalá átadás előkésztéséről és véghezviteléről, s mindazon rendszabályok megtételéről, mellyeket az ezután nem a közigazgatási hivatalok hatáskörébe tartozandó ügyek elkülönzése, és más módom ellátása szükségesnek fog kitüntetni. XVI. A pályázat kihirdetése által mindazon egyéneknek, kik magukat közigazgatási szolgálatra akarják szánni, alkalom fog nyuttatni képességük, s ha már eddig is közszolgálatban állottak, vagy állanak, eddigi alkalmazásuk kimutatása mellett, állandóan betöltendő hivatali állomásokra pályázni. A betöltésnél kiválólag a képesség és alkalmasság magasabb foka a pályázókban, valamint eddigi hivatalos állásukban máris sikeresen tett szolgálataik, veendők tekintetbe. A szervezési bizottmány ajánlatára történendő kinevezések a közigazgatási hatóságoknál rendelt hivatali állomásokra állandó érvényességgel bírnak, és az alkalmazottaknak megadják az állodalmi hivatalnokokat az eddigi szabályok szerint illető jogokat és igényeket. A jelenleg ideiglenesen alkalmazott hivatalnokok, hacsak fegyelmi okokból el nem mozduttatnak, az állandó szervezésig állomásukon maradnak, s ha a közigazgatás körében akár az eddigi, akár más szolgálati minőségben most már állandó alkalmazást nyernek, azon idő, mellyet ideiglenes alkalmaztatásuk napjától számítva, szakadatlanul közhivatalban töltöttek, be fog számíttatni állandó szolgálati idejükbe.“ BACH, m. k. Pest, sept. 15-én. A Lloydnak egy nemrégiben megjelent czikke a magyar viszonyokról komor gondolatokat ébresztett bennünk. Az mondatik ebben, nem szeretné a birodalomra alkalmazni a meghalt Peernek azon mondását, hogy Anglia sebhelye Izland, s Magyarországot a birodalomban nem felbomlás eleméül, hanem élet kutforrásául kívánja tekinteni, daczára azon nehézségeknek, mellyek Magyarország teljes kielégítését hátráltatják; nem osztozva azoknak gondatlan pessimismusában, kik ebben épen olly gondatlan optimismus után estek. Miért lett Izland Anglia sebhelye ? Nem azért, mintha a kettőnek érdekei összeegyeztethetlenek lettek volna; nem azért, mintha az egyiknek élete a másiknak okvetlen halála, pusztulása lett volna. Angliára nézve, Izland birtoka nagylétének s hatalmának életfeltétele volt, épen úgy mint Skócziának Angliávali egysége; de midőn Anglia Irlandot meghódította, nem következett, hogy olly politikát kell a legyőzöttek irányában követnie, mellynek hibáit az utódnemzedékek sinlik, s melly igazságtalanságok, ínségek s ferdeségek olly lánczolatát vonzotta maga után, mellyböl menekülni, kibontakozni sem a nagy reformernek Peelnek, sem a szándékukban Izland iránt a toryknál állandón jobb akarattal viseltetett whigeknek eddigelé nem adatott meg. Mi is azt óhajtjuk, Magyarország ne váljék Ausztria Izlandjává; mert Izlandnak lenni nyomorúság, s Izlandot bírni nyomorúság. De ha Magyarországnak azon, a birodalmi egységnek alárendelt önállósága, melly azzal igen is megférhető, csak árnyékká válik, s égető nyugtalan eszméül fog élni népei lelkében, mellyek azt a birodalom többi részeiveli egyesülés után századokig bírták; s ha a magyar nemzet Magyarországon csak múlt dicsőségi emlékein leend kénytelen merengeni, nemzetileg kietlen jelenéből oda visszapillantva; ha az epesztő vágy, akkor, midőn a megvalósithatót is megtagadtatni látja, s a komor tétlenség, mellybe érdektelenség s közönyösség miatt könnyen sülyedhet, szellemi rugékonyságát eltompitja, tetterejét paralysalja , hiányozni fog a birodalom tényezői közöl egy, melly a birodalomért és uralkodó házért nem egyszer bizonyította tettre készségét. S a politikai és szellemi pangásnak mi természetesebb következménye, mint anyagi pangás, sőt sülyedés azon állásról alá, mellyre, az utóbbi évtizedek alatt, politikai életének szabadabb mozgása, de egyszersmind nemzeti életének hatalmas lendülete mellett, emelkedett, s melly állásponcton a birodalom anyagi szükségeinek fedezésére tetemes osztályrészszel lenne képes járulni, holott sülyedésében ezen áldozatképességét elveszti, s szegénységében majd maga fog áldozatokat igénybe venni.