Pesti Napló, 1850. szeptember (1. évfolyam, 144-168. szám)

1850-09-17 / 157. szám

1850. első évi folyam. ELŐFIZETÉSI FÖLTÉTELEK. Budapesten házba küldve: Egy hónapra 1 fr. 30 kr. p. Évnegyedre 4 „ — „ „ Félévre 8 „ — „ „ Egy évre . 15 „ — „ „ Egyes szám — „ 4„„ A lap polit. tartalmát illető minden közlés a szerkesztőséghez ; anyagi ügyeit tárgyszó pedig EMICH G. úrhoz intézendő. Szerkesztési iroda : Uri­ utcza, 449. sz. A havonkénti előfizetés mindig a hónap 1-től számittatik. Megjelen a PESTI NAPLÓ — ünnepeket és vasárnapokat kivéve jelen ívnyi alakjában mindennap, délesti órákban. Vidéken postán küldve: Egy hónapra 1 fz. 50 kr. p Évnegyedre 4 „ 40 „ „ Félévre 9 „ 15 „ „ Egy évre . 17 „ 20 „ „ Egyes szám— „ 4 „ „ 157. Kedd, sept. 17-kén. HIRDETÉSEK ÉS MAGÁNVITÁK. Hirdetések négyhasá­bos petit-sora 4. pengő krajczárjával számitta­­tik. A beigtatási díj elő­re lefizetendő E­r­i­c­h Gusztáv ur könyvkeres­kedésében. Magánviták háromha­sábos sora 6. pengő kraj­czárjával számíttatik. A fölvételi díj szinte min­denkor előre leteendő, a Pesti Napló szerkesztő­­hivatalában. Figyelmeztetjük azon­t. előfizetőinket, kiknek — havi, vagy évnegyedi — előfizetési idejük sept. 30val lejár, a­mennyiben lapjainkat továbbra is járatni akarnak, szíveskedjenek eziránt minél előbb rendel­kezni, hogy kiadó­hivatalunknál a megküldésben hiány ne történjék. Emlékezetbe hozzuk itt egyúttal azt is — mi egyébiránt lapunk homlokzatán naponkint olvasható —­ hogy a havi előfizetés mindig a hónap első nap­jától annak utoljáig számittatik. Egy másik kérésünk is van­­­ ez: vidéki előfizető­inkhez. Szíveskedjenek minden lehető tévedés elhá­­ríthatása végett, borítékczim őket lakhelyük s az utolsó postaállomás pontos és hibátlan felj­egy­zésével együtt lapunk kiadó­hivatalához beküldeni. Budapest, sept. 17-kén. Mi érdekelné, mi érdekelhetné e pillanatban inkább hazánkat s igy t. olvasóinkat, mint Magyarország köz­­igazgatási hatóságainak szervezése feletti Ő felsége által legközelebb jóváhagyott, s a belügyi miniszter úr által f. hó 13-ikán kiadott határozat? Sietünk tehát azt közölni. Véleményünk iránta röviden ez. A megkezdett, s mint látjuk, szigorúan követett köz­pontosítási rendszer abban szorosan fentartatik, s a hisztériai elnevezések majd általánosan megtartják. Mindenesetre nagy jótétemény gyanánt veendő azon kö­rülmény, hogy általa a hosszú ideiglenességnek vége­­vettetvén, életbeléptetésével az ország közigazgatási ü­­gyeinek vezetésébe bizonyos,meghatározott rend hozatik. A szervezet bővebb ismertetésére legközelebb visz­­sz­atérünk. Ám annak szövege: „A birodalmi törvény- és kormánylap CXX. darabja magában foglalja a belügyminiszter rendeletét 1850 sept. 13-ról, mely­­lyel az 1850 sept. 8-dikan kelt legfelsőbb határozat értel­mében Magyarországon a közigazgatási hatóságok szervezete iránti határozatok kiadatnak és közzétételnek: I. Magyarország közigazgatása élén a helytartó áll, ki Budapesten székel. A személyzet, melly vezetése és felelőssége alatt a közigaz­gatási ügyeket ellátandja, áll, egy alelnökön kívül, a szolgálat szükségletének megfelelő számú helytartói tanácsosokból, tit­károkból, fogalmazókból és kezelési hivatalnokokból. II. Magyarország, közigazgatási tekintetben , öt közigazga­tási vidékre — kerületre — osztatik , mellyek, fő helyeiktől, Budapest, Pozsony, Soprony, Kassa és Nagyváradbalevét viselik. II. A kerület közigazgatását vezeti és ellátja a cs. kir. ke­rületi főispán. Az ügyellátás végett melléje adott személyzet áll, egy helytartói tanácsoson kívül, a megkívántató számú kerületi tanácsosokból, titkárok-, fogalmazók-, és kezelési hivatal­nokokból. A kerületi főispán, szolgálati állásában, a helytartónak van alárendelve. A kerületi főispán határozata elleni hivatkozások (felebbe­­zések) a minisztériumokhoz intézendők, mellyek azok felett vagy maguk határoznak, vagy a határozat hozatalát a hely­tartóra bízzák. A közelebbi határozatok azon esetek és módok iránt, mellyekben a minisztériumok és kerületi főispánok közt közvetlen ügyközlekedésnek lesz helye, a hivatali utasítás által fognak megszabatni. IV. A kerületek vármegyékre oszlanak. A budapesti kerület magában foglalja: Pest-Pilis , Pest- Solt, Székesfejérvár, Esztergom, Heves, Szolnok, Borsod, Csongrád vármegyét és a Jászságot a Kunsággal. A pozsonyi kerülethez tartozik: Pozsony, Felső- és Alsó- Nyitra, Trencsin, Árva, Liptó, Hont, Zólyom, Bars, Nógrád és Komárom vármegye. A kassai kerület magában foglalja: Gömör, Szepes, Sáros, Abaúj-Torna, Zemplén, Ungvár, Beregh-Ugocsa, és Márma­­ros vármegyét. A sopronyi kerület áll: Mosony, Soprony, Győr, Vas, Veszprém, Zala, Somogy, Tolna és Baranya vármegyékből. A nagyváradi kerületben foglaltatnak : Arad, Csanád, Bé­kés, Felső Bihar, Alsó Bihar, Szathmár és Szabolcs várme­gyék a Hajduvárosokkal. V. A vármegye igazgatását megyei főnökök (comites, ispá­nok) vezetik, kik mellé az ügyek ellátása végett titkárok, fogalmazók és kezelési hivatalnokok adatnak. A Jászság és Kunság megyei főnöke Jászok és Kunok ka­pitánya czimét viseli. A megyei főnök közvetlenül a kerületi főispánnak van alá­rendelve. Közvetlenül elintézi azon ügyeket, mellyekben az első ha­tározás neki van fentartva, az alájarendelt hivatalok ügyve­zetésére felügyel, s minden rendszabályt megtesz, melly szük­séges arra, hogy a törvények végrehajtassanak, és a felsőbb hatóságok meghagyásai pontosan és haladéktalanul teljese­désbe vétessenek. VI. Az országnak legalsó felosztását, közigazgatás tekinte­téből , képezik a szolgabirói járások. Ezek igazgatását járási biztosok, igazgató-szolgabirák neve alatt viszik. Segéd­hivatalnokokul segédek adatnak melléjük. A járási hatóságok közvetlenül a megyei főnököknek ren­­delnék alá, és közigazgatási szolgabirói járásukban a köz­­igazgatásnak , megyei hatóságoknak fen nem tartott minden ügyeiben, az első elhatározó hatóságot képezik. VII. A helytartó, a kerületi főispánok, a megyei főnökök és a szolgabírák mellé kellő szolgai személyzet fog adatni, és irodai szerek megszerzésére, világítás és fűtésre, valamint az irnoki munkák ellátására , mennyiben e szükségletnek rendelkezés alatt álló hivatalnokok odasorozása, vagy rend­szerezett , bár nem az állodalmi hivatalnokok sorába tartozó írnokok fölvétele által elég nem létezik, irodai általányösszeg fog utalványoztatni. VIII. A közigazgatási hatóságnál alkalmazott egyének állan­dóan azon hatóságnak, mellynél alkalmazvák, székhelyén kö­telesek lakni. Közigazgatási vidékök körén belől tett szolgá­lati utazásaik költségeinek viszszapótlását a hatóság számára rendelt utazási általányból fogják kapni; közigazgatási vidé­kükön kívül tett hivatalos utazásaik alkalmával a szolgálati osztályoknak megfelelő napdíjakra és útiköltség megtérítésére van igényük. IX. A közigazgatási hatóságok elöjárói kötelesek a felsőbb hivatalok meghagyásait és rendeleteit pontosan és gyorsan végrehajtani. Ők felelősek az összes ügykezelésért. Kötelességek a rájuk bízott hivatalvidék állapotáról és ren­des igazgatásáról azok ismételt beutazása által meggyőződni, és minden fontosabb eseményről előjáróiknak jelentést tenni. Az alárendelt hivatalbeli személyzet, melly fölött — a hi­vatali utasítás által közelebbről megállapítandó határok közt — őket fegyelmi hatalom illeti, legszorosabban köteleztetik hivatalos rendeleteiket és meghagyásaikat pontosan és hala­déktalanul teljesítni, és a rájuk bízott ügyeket a hivatali elö­­járó utasítása szerint utazni. X. Akadályozás eseteiben addig, m­íg a felsőbb hatóságtól más intézkedés nem létezik, a helytartó helyét az alelnök, a kerületi főispán helyét a mellé adott helytartói tanácsos, a megyei főnök helyét titkára, az igazgató szolgabiró helyét a rangban első s a hivatal helyén találtató segéd látja el. XI. A közigazgatási hivatalnokok, hivatalkodásuknál a fen­­álló törvényeket és rendeleteket tartsák szemek előtt, és kö­vessék azon utasításokat, mellyeket eléjök a felsőbb hatósá­gok különös meghagyásokban, vagy saját utasításokban adnak. A közigazgatásnál alkalmazott hivatalnokok hivatalos állá­sa és ügykezelése iránti közelebbi határozatokat a hivatali utasítás fogja tartalmazni. XII. A közigazgatás különösen a belügyminisztérium kö­rébe tartozik. Ennélfogva a közigazgatási hivatalokat illetik kiválólag az ezen minisztérium hatáskörébe vágó ügyek, a más miniszté­rium alá tartozó ügyek közöl pedig azok, mellyekre nézve különös, az illető minisztériumoktól közvetlenül függő, hiva­talok rendelve nem lévén, ellátás végett a közigazgatási hi­vatalokra bízatnak. A közszolgálat ezen utóbbi ágaiban, a köz­­igazgatási hivatalnokok annyiban kötelesek föllépni és mű­ködni, mennyiben ez nekik a közönséges törvényes szabályok által, vagy az illető minisztériumoktól a belügyminisztérium­mal egyetértőleg kiadandó meghagyások és utasítások által kötelességül tétetik vagy megengedtetik. XIII. A közigazgatási hatóságok működési körébe tartozik a törvények kihirdetése és végrehajtása, a közbátorság, köz­rend és csend fentartása és helyreállítása iránti gondoskodás, hivatalvidékek egész körében. Azon hivatalnokokkal, kik állandóan , vagy ideiglenesen a közszolgálat ezen ágaiba vágó egyes ügyek ellátására rendel­tetnek , a közigazgatási hatóságok buzgón, és készséggel kö­telesek együtt hatni. XIV. A közigazgatási hatóságok hatásköre, a fenálló vagy kiadandó szabályok által kijelölt határok között, magában fog­lalja különösen : a népesség nyilván­tartását, statistikai ada­tok fölvételét és összeállítását, a születési, házassági és ha­lálozási lajstromokra a felügyelést, a hadsereg kiegészítése, élelmezése és szállásozásáhozi együtthatást, és az előfogott ügyet, a csendőrség és más örcsapatok alkalmazását, az út­levél, hanság és idegenek ügyét, az ipar- és kereskedelmi ügyeket, a közegészség ügyét, a községi ügyekre és a hely­beli rendőrséget illető minden intézetek és intézkedésekre a fel­ügyelést, az egyházi, iskolai és alapítványi dolgokat, a jóté­konysági és közintézetekrei felügyelést; a fogházak igazga­tását; a sajtóra és társulatokrai felügyelést; a birodalmi és országos határok nyilván, és a száraz- és víziutak jó karban tartásáróli gondoskodást; együtthatást az egyenes adók kive­tése , beszedése, és kitörlésénél, s a jövedéki hivatalok gyá­­molítását az adó- és jövedéki törvények értelmében ; az or­­szágmivelési dolgokat, a kiváltságok ügyeit, föllépést a ki­sajátításoknál , vízjog és építések feletti villongásoknál; hi­vatalvidékek közigazgatása és állodalmi intézetei számára előt­leges költségvetés készítését. XV. Magyarországon a közigazgatás szervezetének és az új hatóságok beállítására vonatkozó rendszabályoknak kivitele egy különös, a belügyminisztériumnak alárendelt szervezési bi­zottmányra fog bízatni. E bizottmány, az igazsági hivatalok és más igazgatási ágak szervezetének kivitelére rendelt orgánumokkal egyetértve, gondoskodni fog különösen kellő hivatali helyiségek kikeresé­séről és elrendezéséről, a hivatali állomások kihirdetéséről, és ezekre betöltési javaslatok fölterjesztéséről a belügyminisz­tériumhoz, a hivatalá átadás előkésztéséről és véghezvitelé­ről, s mindazon rendszabályok megtételéről, mellyeket az ez­után nem a közigazgatási hivatalok hatáskörébe tartozandó ügyek elkülönzése, és más módom­ ellátása szükségesnek fog kitüntetni. XVI. A pályázat kihirdetése által mindazon egyéneknek, kik magukat közigazgatási szolgálatra akarják szánni, alka­lom fog nyuttatni képességük, s ha már eddig is közszolgálat­ban állottak, vagy állanak, eddigi alkalmazásuk kimutatása mellett, állandóan betöltendő hivatali állomásokra pályázni. A betöltésnél kiválólag a képesség és alkalmasság magasabb foka a pályázókban, valamint eddigi hivatalos állásukban már­is sikeresen tett szolgálataik, veendők tekintetbe. A szervezési bizottmány ajánlatára történendő kinevezések a közigazgatási hatóságoknál rendelt hivatali állomásokra ál­landó érvényességgel bírnak, és az alkalmazottaknak megad­ják az állodalmi hivatalnokokat az eddigi szabályok szerint illető jogokat és igényeket. A jelenleg ideiglenesen alkalma­zott hivatalnokok, hacsak fegyelmi okokból el nem mozdut­­tatnak, az állandó szervezésig állomásukon maradnak, s ha a közigazgatás körében akár az eddigi, akár más szolgálati minőségben most már állandó alkalmazást nyernek, azon idő, mellyet ideiglenes alkalmaztatásuk napjától számítva, szaka­datlanul közhivatalban töltöttek, be fog számíttatni állandó szolgálati idejükbe.“ BACH, m. k. Pest, sept. 15-én. A Lloydnak egy nem­régiben megjelent czikke a magyar viszonyokról komor gondolatokat ébresztett bennünk. Az mon­datik ebben, nem szeretné a birodalomra alkalmazni a meg­halt Peernek azon mondását, hogy Anglia sebhelye Izland, s Magyarországot a birodalomban nem felbomlás eleméül, hanem élet kutforrásául kívánja tekinteni, daczára azon nehézségek­nek, mellyek Magyarország teljes kielégítését hátráltatják; nem osztozva azoknak gondatlan pessimismusában, kik ebben épen olly gondatlan optimismus után estek. Miért lett Izland Anglia sebhelye ? Nem azért, mintha a kettőnek érdekei összeegyeztethetlenek lettek volna; nem azért, mintha az egyiknek élete a másiknak okvetlen halála, pusztulása lett volna. Angliára nézve, Izland birtoka nagylé­­tének s hatalmának életfeltétele volt, épen úgy mint Skócziá­­nak Angliávali egysége; de midőn Anglia Irlandot meghódí­totta, nem következett, hogy olly politikát kell a legyőzöttek irányában követnie, mellynek hibáit az utódnemzedékek sinlik, s melly igazságtalanságok, ínségek s ferdeségek olly lánczola­­tát vonzotta maga után, mellyböl menekülni, kibontakozni sem a nagy reformernek Peelnek, sem a szándékukban Izland iránt a toryknál állandón jobb akarattal viseltetett whigeknek eddig­­elé nem adatott meg. Mi is azt óhajtjuk, Magyarország ne váljék Ausztria Izland­­jává; mert Izlandnak lenni nyomorúság, s Izlandot bírni nyo­morúság. De ha Magyarországnak azon, a birodalmi egységnek alá­rendelt önállósága, melly azzal igen is megférhető, csak ár­nyékká válik, s égető nyugtalan eszméül fog élni népei lelké­ben, mellyek azt a birodalom többi részeiveli egyesülés után századokig bírták; s ha a magyar nemzet Magyarországon csak múlt dicsőségi emlékein leend kénytelen merengeni, nemzeti­­leg kietlen jelenéből oda visszapillantva; ha az epesztő vágy, akkor, midőn a m­egvalósithatót is m­egtagadtatni látja, s a ko­mor tétlenség, mellybe érdektelenség s közönyösség miatt könnyen sülyedhet, szellemi rugékonyságát eltompitja, tett­erejét paralysalja , hiányozni fog a birodalom tényezői közöl egy, melly a birodalomért és uralkodó házért nem egyszer bi­zonyította tettre készségét. S a politikai és szellemi pangásnak mi természetesebb következménye, mint anyagi pangás, sőt sülyedés azon állásról alá, mellyre, az utóbbi évtizedek alatt, politikai életének szabadabb mozgása, de egyszersmind nem­zeti életének hatalmas lendülete mellett, emelkedett, s melly állásponcton a birodalom anyagi szükségeinek fedezésére tete­mes osztályrészszel lenne képes járulni, holott sülyedésében ezen áldozatképességét elveszti, s szegénységében majd maga fog áldozatokat igénybe venni.

Next