Pesti Napló, 1850. szeptember (1. évfolyam, 144-168. szám)

1850-09-19 / 159. szám

1850. első évi folyam. ELŐFIZETÉSI FÖLTÉTELEK. Budapesten házba küldve: Egy hónapra 1 fr. 30 kr. p. Évnegyedre 4 „ — „ „ Félévre . . 8 „ — „ „ Egy évre ■ 15 „ — „ „ Egyes szám — „ 4 „ „ A lap polit. tartalmát illető minden közlés a szerkesztőséghez ; anyagi ügyeit tárgyazó pedig EMICH G. úrhoz intézendő. Vidéken postán küldve : Egy hónapra 1 fr. 50 kr. p Évnegyedre 4 „ 40 „ „ Félévre . . 9 „ 15 „ „ Egy évre . 17 „ 20 „ „ Egy­es szám— „ 4 „ „ 159. Csütört., sept/19-kén. Szerkesztési iroda : Uri­ntéza, 449. sz. A havonkénti előfizetés mindig a hónap 1-től számittatik. Megjelen a PESTI NAPLÓ — ünnepeket és vasárnapokat kivéve jelen ívnyi alakjában mindennap, délesti órákban. HIRDETÉSEK ÉS MAGÁNVITÁK. Hirdetések négyhasá­bos petit-sora 4. pengő krajczárjával számitta­­tik. A beigtatási díj elő­re lefizetendő E­ri­­­c­h Gusztáv ur könyvkeres­kedésében. Magán­viták háromha­sábos sora 6. pengő kraj­czárjával számíttatik. A fölvételi díj szinte min­denkor előre leteendő, a Pesti Napló szerkesztő­­hivatalában. Budapest, sept. 19-ieén. TELEGRAFI TUDÓSÍTÁSOK. Kasszel, sept. 17. A feltörvényszék a miniszterek elleni vádat visszautasította. Több felsőbb és alsóbb rendű hivatalnokokat hittak Hanauba, hol a miniszte­rek magukat rendezni igyekeznek. Karlsruhe, sept. 16. A kamara indítványozza, hogy a hátramaradt pénz a herczegségeknek azonnal kifi­zettessék. Paris, sept. 16. 5% rente 93 fr. 55 c.; 3% rente 58 fr. 50 c. A Siécle a bourbonág kibékülését lét­re nemjöttnek nyilvánítja. Turin, sept. 12. Pinelli küldetése nem sikerült. Turin, sept. 14. Pinelli elutazása Antonelli néhány javaslata miatt, elhalasztatott. Florenz, sept. 14. A községi választások tegnap bevégződtek. Több alaptörvények kihirdetését várják. Palermo, sept. 1. A Commune Hallam szerint, a kormány fél, hogy az itt állomásoló csapatok nem lesz­nek elegendők valami felkelés elnyomására, azért a városon kívül táboroztatja őket, hogy a várost a többi szigetrészekkeli minden közlekedéstől elzárja. Grátz, sept. 16. Dr. Ulm nagy szótöbbséggel pol­gármesterré választatott. Berlin, sept. 17. Üzleti csend. Bécs: 85%. Frankfurt, sept. 17. 5% met. 81%, 4%% 71. Vál­tóüzlet Bécsre 101%. Amsterdam, sept. 16. 5% met. 78%, 2%% met. 42. Új 82%. A központositási igazgatásnál az ügyviselőktőli félelem- s az ügyviselővé­lehetés reményétől vezettetnek a polgárok. Látni való, hogy az i­lyen igazgatás kutató és bíbelődő. Igaz, a központosítási igazgatás kényelmes, gyors és pon­tos. E szerint közvetlen hat a népek jólétére s a népeket a jó­lét szeretete vezérli; de másrészről azt sem lehet tagadni, hogy ezen jólét minden forrásait az igazgatás tartja hatalmá­ban , tehát, hogy azt a polgárok második kézből veszik. Az igazgatás nemcsak felügyelő, de teremtő hatalom képében is jelen meg egyszersmind. Erőt helyezek e megkülönböztetés­ben , mint azt később ki fogom fejteni. Mondhatnák talán ellenvetésül, hogy az igazgató hatalmat a bírói hatalommal összekeverem. Az alkotmányos bírák függet­lensége meghagyatik a központosítás mellett is. De az i­lyen ellenvetést, hamis okoskodásnak tartom, mivel az igazgatás soknemű ágainak minden különválasztása mellett is, összeke­veri azokat maga a központosítás, midőn az ezerféle szálakat egy kézbe veszi. A központosítási igazgatásnak czélja az, hogy a köz- és magán­ügyek egyszerre hajtassanak végre , tehát ezen eljá­rás nem kedvez a másodrendű hatalmak megfontolásának, sőt ki is zárja az illyen hatalmakat. Nem tagadom, hogy illy úton nagy dolgokat nem lehetne eszközölni, de azt egyenesen ta­gadom, hogy illy után nagyvonalú jellemeket lehessen terem­teni , pedig ez az igazgatás erkölcsi czélja. A közpolgárisultság mindinkább fontosabbá teszi az egyedi jogot és a személyes függetlenséget; központosítási igazgatás mellett ezen jogok annyival inkább csorbulnak, mennyivel fon­tosabbakká válnak. Két körülmény mentheti meg a közigazgatási szervezetet ezen árnyék­ oldalaktól: egyik: ha a tartományi gyűlés viszonyainkba uj situatio­­kat hoz; másik : ha szabad, és független községi életre számolha­tunk. 2. vonalnak teremtője. Igen, ő volt az, ki Edwards, Wollaston, Reid és Crampton urak társaságában a Góliát gőzösön in­tézkedett. Reggeli tizenegyedfél órakor a konduktor vége erősen és szaktudományilag leszögeztetett a tengerpart kellő pontjához, mellytől ismét egy más konduktor vonatott egy közel levő te­­egrafi géphez, mellynek segítségével az illetők rögtön meg­tudhatták: vájjon a tenger fenekére fektetendő konduktor, ezen fektetési működés alkalmával, nem szenvedett-e vala­mi kárt? A leszögezés után a Góliát megindult egyenes vonalban Ca­lais felé, és a konduktor lassankint le kezde hengerülni a ten­gerbe és fürödni annak hullámiban, mi hogy annál sikereseb­­ben történhessék, a Góliát, haladtában bizonyos, egymástól mintegy hatvan métre­nyi távolságra eső pontokon megállott, hogy minden illy állomási ponton a konduktor egy tíz kilo­gramme-ot nyomó ólomsúlylyal megterheltessék a végett, hogy ez a konduktort csakugyan magával rántsa le a ten­ger fenekére, mellynek mélysége harminc­három m­étre­től hetvenöt métre­ig változott. A Góliátnak e nehéz működés közben előfutárául szolgált a Bullock híres hajóskapitány vezérlete alatt álló Widgeon nevű gőzös, mellynek feladata vola: a maga után vontatott tengeri hordók által mathematikailag egyenes vonalt mutatni az azt kö­vető­­gőzös­ társának. S mihelyt e két hajó a felérintett délesti órákban a franczia parthoz, jelesen rendeltetések pontjához a Calaisb’a délfelé két myriametre távolságra fekvő Grinez nevű hegy fokához megérkezett volt: az ott várakozó föllelkesült nép ezrei egyhangúlag s ösztönszerüleg üdvözölték nemes vendégeiket: Vive la France! — Vive la Grande - Bre­tagne ! — Vive le Grand Géométre: M. Brett!4) És igy vége jön az emberi ész fokonkint haladó mindenhatóságát dicsőítő ezen népünnepélynek, melly után Brett­er Caesarral fölkiált­hat : Veni, Vidi, Vici!* 2) MAGYARORSZÁG KÖZIGAZGATÁSI SZERVEZETE. II. Mi a központosítást mindig olly értelemben fogtuk fel, hogy a helyhatósági dolgok a birodalmi dolgokkal össze ne elegyi­­tessenek. Biztosítva akartuk látni az állodalom alsóbb rétegei­ben a szabad és független mozgást. Természetes dolog, hogy birodalmi egység csak akkor lé­tezik , ha az emberek nagyszámú tárgyakat egy szempontból tekintenek s véleményeikben egyenlő benyomásoknak enged­nek , de másrészről, az is szükséges, hogy a tartományok politikai élettel bírjanak. Erre nézve pedig a polgárok közt az együttmunkálás alkalmát kell szaporítani, hogy ne kívülrők­, hanem egymástóli függésüket érezzék, mivel az emberek egy egyenetlen hatalom mellett mindig azt képzelik, hogy az egyenlőség csak el van velük hitetve, de nincs nekik meg­adva valósággal. E két elv egyeztetéséből természetesen foly azon körülmény, hogy mind a kormányzó hatalom központosítassék, mind a végrehajtó hatalom megosztva legyen; vagyis, a birodalmi, nagyobb vágású dolgok — és a tartományi, kisebb szabású ügyek közt különbség tetessék. Az egységet nem az eszközök­ben, de a czélban kellene keresni, mert ugyanazon czélhoz kü­lönböző utak és különböző eszközök egyformán vezetnek. Azért az téveszme, ha az egység fogalma, az egyformaság fogalmával fölcseréltetik. A végszélekig vitt központosításban e két különböző fo­galmak összezavartatnak. Igaz, a központosítás mellett több igazgatásbeli szabálysze­rűség , több methodikus rend van, s ezen oldalát a közigaz­gatási szervezetnek kiemeltük , hanem azt sem lehet tagadni, hogy Francziaország hatvan éven keresztül Európának mindig azt bizonyítgatja, hogy a politikai hatalom túlságos közpon­tosítása , végre a társaságot erejéből kivetkezteti s ezáltal a kormányt is elgyengíti.­­ Az ország ott gyárrá, a lakosok napszámosakká lettek. Ezen érvek nem a központosítás ellen hozták fel, mert az: az egy és erős kormány föltétele s megvan és fenáll Angliá­ban az arisztokratiai intézetek — és kollegiális igazgatás mel­lett épen úgy, mint Amerikában a demokratiai intézetek, — és az egyes státusok önálló igazgatása mellett — hanem az alkalmazásbeli határokról van a szó. A központosítás nem tűr másodrendű hatalmakat, és ha vala­­melly nép közéletében a forradalmak számosabbak, annak okát abban kell keresni, hogy midőn aristokrátiai intézeteit — mely­­lyek a státusban természetes másodrendű hatalmakat képeztek — egymásra borogatta s demokratiába ment által: ez uj igazga­tási elv alapján új másodrendű hatalmakat alapítni elfelejtett. A ki e tételben csupán elméletet lát, az méltóztassék az ame­rikai alkotmányok könyvét felütni. Azt mondják a publicisták, hogy Amerikában a békés fejlődésnek s azon körülménynek, hogy ott a háborúk és forradalmak csak kivételkép fordulnak elő, oka, az egyesült státusok geographiai helyzetében van; én úgy gondolom, hogy a politikai institutiókban. De messze is mentem tárgyamtól. Budapest, sept. 18-kán. Valahányszor a tudomány egy dicső szülötte egy fölfe­dezése által az embernek a durva erő alóli emancipatiojához járul: mindannyiszor jobban fogom föl az ó­ világbeli író ime mélyértelmű szavainak: magnus ab antiquo seculorum na­­scitur ordo — igaz voltát. Valamint a physikai világban ugrás nem létezik, úgy a haladást föltételező természettörvények, — legalább tetemes megrázkódtatások nélkül — visszalépést nem ismernek. Ugyanez, a koszmikus kötés logikájánál fogva, az emberiség erkölcsi világáról is áll, ámbár gyakran ennek történeti folyamában ollyasmit is veszünk észre, mit az óvatlan szem, melly képtelen a látszatot, a valóságtól megkülönböztet­ni , visszalépésnek tekint. A világ organikus törvénye tehát: a minden tekintetbeni szüntelen haladás, mellynek hatalmas kerekét sem az inquisitio, sem a diplomatia, sem végre a fegyverek hatalma nem képes megakasztani. Múlt augusztus 28-kán , délesti ötödik órában, láttuk létre­­jöni azt, miben a múlt századbeli emberek — sőt még a kitű­­nőleg praktikus irányú boldogult Peel Robert — sem hittek. A nagy probléma, mellynek az időt és tért úgyszólván meg­­semmite síikere az emberiség szabadsághozi haladásának uj nagy faktorát képezi, meg lön fejtve.­­ Ugyanis az érintett időben Doverből Calaisba a tenger alatti telegraf utján érke­zett meg az első telegrafi sürgöny, mellynek római betűkkel tökéletesen olvashatólag írt tartalma igy kezdődött: Fiat lux! így tehát Paxendull urnak egy doveri lakoma alkalmakor mondott ime nevezetes szavai: „Dover és Calais nemsokára a világgali sebes közlekedésnek kiindulási főpontjait képezen­­dik“ — igazolják. A Góliát nevű gőzös, mellynek neve tökéletesen öszhang­­zik a kérdéses nagyszerű vállalattal, Doverbe érkezett auguszt. 27-kén, fedezetén vivén az ötödfél myriamétre-nyi hosszú konduktort — rézsodronyt — melly a két szemközti l. i. az angol és franczia tengerpartot összekötendő volt. Ezen, két centimétre-nyi vastagságú gutta-perchával — keleti mézgá­­val — beburkolt és tiz­ezer kilogramme-ot nyomó konduktor egy cilindert hengerre körül, mellynek átmérője 2-től 5 métre­­ig változott. Az előkészületek, mellyeket a konduktornak tengerbe fek­­tethetése szükségelt, már jóval azelőtt, el valának rendezve, s azért könnyű­­ön a konduktornak első százhúsz métre­jét ólomcsővel ellátni, miszerint annál hathatósban ellenállhasson a tenger hulláminak. Az admirálság kikötőjében horgonyzó Góliát fedezetén, az említett konduktoron kívül, még egy nagyszerű telegráfi gép volt látható. De t. olvasóink hihetőleg még azt is akarják tud­ni , hogy hát ki rendezte,­­és ki hozta létre ezen magasztos fölfedezést, mellyről valóban elmondhatni: „Knowledge is power“ — a tudomány hatalom ! Megmondom: Brett Jakab úr, a nyomtató telegráf föltalálója, és a tengeralatti telegraf­ '") Metre = 3.184 vagy­is 3' 1" és 11%'", bécsi mérték szerint. Centimetre = 1100 metre. Myriametre = 10,000 metre. Kilogramme = 1,000 gramme vagy — 1.188 font, azaz : 1 font és 25 lat, bécsi súly szerint. LEVELEK A BIRODALMI SZÉKVÁROSBÓL. XLV. , Bécs, sept. 15. Magyarország közigazgatási szervezete, mint a Wiener Zeitung két utolsó száma a miniszteri előter­jesztést és arra vonatkozó rendeletet közzéteszi, csak azon körökben fog némelly meglepetést előidézni, mellyek még föl nem hagytak a martius előtti Magyarország reményével. A most kiadott szervezet mutatja, hogy az egységi eszme egész következetességgel vitetik keresztül, s Magyarországot, mint az oszthatlan monarchia minden más tartományát, pél­dául Morvaországot, szándékoznak igazgatni. Ezután nem lesz Nádor, hanem lesz Magyarországnak Helytartója, mint Salzburg­ vagy Sziléziának, és nehogy jövendőre valaki gú­­nyolólag mondhassa, miszerint Magyarországban megyék lé­teznek, mellyek olly nagyok, mint némelly németországi királyságok, czélszerűbb igazgatás tekintetéből a nagyobb megyéket felosztották, a kisebbeket pedig, mennyire lehetett, határaik közt meghagyták. Az öt kerületbeli főispánok neve­zete szinte megmaradt, valamint a megyéknél az Ispán és Szolgabiró nevezet is. De a mostani intézmények és a régi nevezetek között az a nagy különbség, hogy míg a régi ne­vezetek régi intézményeket képviseltek, a tisztviselők szava­zattal választottak, most pedig a fejdelem nevében neveztet­nek ki. Az előbbi megyei önkormányzás helyébe most a hi­vatalnoki hierarchiának egész fokozata lép.­­ A minisztereknek e szervezésrel­ előterjesztése több tekin­tetnél fogva érdekes. Ebben világosan kimutattatik, hogy Magyarországban a közigazgatást rendezni múlhatlanul szüksé­ges , s a körülmények a szervezet azonnali behozatalát sür­gően követelik, és a cs. határozat ez előterjesztés folytán a belügyminisztert a leggyorsabb végrehajtásra utalja. Ennél­fogva nem is meglepő, hogy az igazgatási szervezetet előbb veszik elő, semmint a politikai statútum megállapíttatnék. Sőt inkább föltehetni, hogy az igazgatási szervezet a statútum alapjául fog szolgálni, és hiszik, hogy azáltal nagy nehézsé­geket fognak legyőzni, mivel a közigazgatásban azon alapvo­nalak is kijelöltetnek, mellyek szerint az ország jövendő po­litikai állása rendeztetni fog. Úgy hisszük nem tévedünk, ha a kerületi főispánok azon tágasbított illetőségéből — melly szerint azok nem minden esetre rendeltetnek a helytartó alá, hanem bizonyos tárgyakra nézve közvetlen a miniszteri kum­mal létetnek összeköttetésbe — azt következtetjük, hogy maguk a kerületek is az ország felosztásában nagyobb fontosságot nyerhetnek, és a nagy magyarországi gyűlés könnyen öt ke­rületi gyülekezetté válhatnék. — De ez csak vélemény, habár lehetősége igen valószínű. — A községi választásokat elvégre nálunk is kissé nagyobb erélylyel kezdik vinni. Majd minden testület tulajdon gyüle­kezetébe csoportosul, hogy köréből érdekei képviselésére Éljen Francziaország ! — Éljen Nagybritannia ! — Éljen a nagy mérnök Brett úr ! 2) Igaz, hogy az itt leírt telegrafvonal elkészülte után nemsokára el­szakadt , azonban a probléma megoldásának nagyságából ez mit sem von le, mert helyreállítása s a közlekedés számára, maholnap megnyitása szinte bizonyos. .% ’) Mi is úgy találjuk, s ép azért akartuk azt­­. olvasóinkkal egész terjedelmében közleni. Szerk.

Next