Pesti Napló, 1850. december (1. évfolyam, 221-244. szám)
1850-12-31 / 244. szám
Szegedre követte, s annak tanácskozásaiban és határozataiban forradalmi szellemben legbuzgóbban résztvett. Különösen a forradalom rettegtetéssé fajulásának meggátlásával többször kitüntetett törekvése daczára mégis az 1848 dec. 7-ki határozatba, melly által ő Ige trónörökösödése bitorlásnak nyilváníttatott , beleegyezését adta ; 1849 jan. 13-kán ugyan a békeküldöttség vissza nem hivattatása, de egyszersmind a harcz folytatása mellett szólt; — a vésztörvényszékek felállítására, ámbár eleinte ellenségük, mégis szavazott; az 1849 ápr. 13- ai conferentiában saját vallomása szerint Kossuth függetlenségi nyilatkozat és trónvesztési indítványának indokolása végett összeállított vádakat az austriai dynastia ellen helyeseknek elismerte; az elhatározott függetlenségi nyilatkozat jegyzőkönyvének az apr. 15-ei ülésben történt hitelesítése alkalmával észrevétele által; az uj alkotmányra leteendő eskü iránti indítványa által; a Kossuth által a háború folytatására s a függetlenség megvédésére kívánt 50000 ujoncz kiállításának jóváhagyása által, beleegyezését a statusalkotmány 1849 ápr. 14-én kimondott felforgatásába nyilván felismertette. 5. Siper Antal, marosvásárhelyi erdélyi sz., 48 éves, kath., nős, 5 gyermek atyja, ezelőtt az erdélyi felső országos biztosság írnoka, a fogarasi kerület követe, a törvénytelen magyar országgyűlés üléseiben, kis időközök kivételével, egész szegedi feloszlásáig résztvett, s az 1849. ápril 14- dike előtt és után a forradalmi szellemű vitákban s a kormánynyali egyenes közlekedésben az által vett részt, hogy azon tiszteket, kik az alkotmányra megesküdni nem akartak, törvénykivülieknek nyilatkoztatta, az erdélyi szászok jószágaikat elkoboztatni kívánta, hogy a vésztörvényszékek fölállításában közremunkált, s a kormánynak Erdély megtartása és szervezete iránt javaslatokat tett. G. Buda Sándor, remetei kövárvidéki erdélyi sz., 28 éves, g. e. nős, 2 gyermek atyja, ügyvéd s középszolnokmegyei követ, az 1848. oct. 3-ai legf. nyilatkozvány kibocsátása után is a magyar országgyűlésnek, egész annak a hadesemények folytán Szegeden történt feloszlásáig, tagja maradt, s annak tanácskozásaiban ápril 14-ke előtt és után résztvett; továbbá 1848. oct. és nov. havában hazájában földjeit a magyar forradalom ügyének megnyerni ügyekvék, melly végre egy a legtulságosb rettegtetési szellemben szerkesztett nyílt levelet a románokhoz az 1848. oct. 29-ki 141. sz. Közlönybe iktatott, s egy még vérszomjasabb czikket, mellyben az akkori alezredes Urban ledöfésére 100 arany jutalmat tett ki, az 1848. oct. 25-ki 191. sz. ,Márczius Tizenötödikedben kiadott , 1848. nov. 2-kán a császári gondolkozásu románok ellen vitt rónai csatában tettleg résztvett, miért a 159. sz. Közlöny tudósításában a magyarok által kinyert győzelem egyik fötényezőjének neveztetik, s végre beleegyezését a státusalkotmánynak az ápril 14-ei határozat által, mellyben a függetlenségi nyilatkozat, az austriai dynastia trónvesztése és száműzetése kimondatott, leendő tökéletes fölforgatásába s ragaszkodását a fölségsértőileg behelyzett forradalmi kormányhoz az által is kitüntette , hogy még 1849. júniusban a kormányzó Kossuthnál kövárvidéki kapitánynyá leendő kineveztetése iránt lépéseket tett, s 1849. jul. 5-kén Szemere miniszterelnöknek, a románoknak a magyar kormánynyal kibékítése iránt, szolgálatait fölajánlotta. 7. Dedinszky József, makói sz., 25 éves, evang. vall., nőtelen, ügyvéd, csanádmegyei követ, ápril 14-ke előtt és után a törvénytelen országgyűlés tagja maradt, s a vitákban gyakran s a fölforgató párt szellemében az által vett részt, hogy a minisztériumot Both és Filippovich fogoly tábornokokra rémuralmi szellemben interpellálta, hogy Madarász József ismeretes, Európa népeihez intézett proclamatiója mellett nyilatkozott, a kormányzóvá nevezett Kossuth által leteendő eskü formulázása iránti vitában szót emelt s a Kossuth legbuzgóbb párthiveül ismert Madarász Lászlót a kért szabadságidőre nézve pártolta. 8) Gr. Degenfeld Imre, erdő szadai szathmármegyei szül., 39 éves, nős, 5 gyermek atyja, földbirtokos s felsőházi tag, 1849 márciusban a törvénytelen országgyűlés néhány üléseiben Debreczenben részt vett; továbbá Szabolcsmegye főispánjaként az egész forradalmi idő alatt működött, s a megye fegyveres védelmére befolyt, nevezetesen még jun. 28- kan az oroszok közeledését a forradalmi kormánynak följelentette , a népfölkelés könnyebb eszközlése végett ágyukat és katonaságot kért, végre 1849 máj. 2-án a függetlenségi nyilatkozat kihirdetése alkalmával a megyei ülésen elnökölt, s ez iránt Kossuth Lajos forradalmi kormányelnöknek a 1. f. dynastia iránt tartozó tiszteletet sértő tudósítást küldött. 9) Fekete Lajos, kiskőrösi pestmegyei szül. 29 éves, evang. nételen, ügyvéd és somogymegyei követ, a törvénytelen országgyűlésnek egész Szegeden történt föloszlásáig tagja maradt, s annak tanácskozásaiban forradalmi szellemben, különösen az által vett részt, hogy a máj. 5,24. és 26-ki ülésekben a vésztörvényszékek hatásköre s az ide vonatkozó törvény visszaható ereje, a kormányzóvá nevezett Kossuth helyébe történendő új választás és az adótörvény feletti vitákban mint szónok akként lépett föl, hogy beleegyezése az ápril 14-ki felségsértő határozatba, s a forradalmi kormány s minden további az alkotmányos rend felforgatására hozott határozataiba kétségtelenül kitűnt. 10. Halász Boldizsár, gyóri pestmegyei szül., 45 éves, ref., nős, 2 gyermek atyja, földbirtokos, volt pestmegyei táblabiró, árvagyámnok és követ, a törvénytelen magyar országgyűlés egyik legtevékenyebb tagja volt egész annak feloszlásáig, és mint a forradalmi kormány hivatalos lapjában közlütt, általa igazaknak elismert többnemű, különösen az 1848. dec. 7, 9 , 12 és 14-i és 1849 febr. 26, april 26, és május 3,4,5 és 13-i ülésekben tartott beszédeiből s javaslataiból kitűnik, az april 14-ki felségsértő határozat előtt és után a forradalom előmozdítása, s a republikai kormányforma behozatalára nézve a forradalmi conventnél kitünő és veszélyes tevékenységet fejtett ki. 11. Horváth Ferencz, szentesi csongrádmegyei szül., 31 éves, evang., nőtelen, 1846 óta jegyző. Szentesvárosi követ , a törvénytelen országgyűlést Debreczenbe követte s tanácskozásaiban még az ápril 14-ki felségsértő határozat után is egész a forradalmi conventnek Szegeden történt tényleges feloszlásáig résztvett, továbbá a 1. f. dynastia elleni gyalázó kifakadásokkal teli s lázító modorban szerkesztett czikket a forrad. tábornok Bemnek érdemrendbeli földiszitésének ünnepélyéről a „Marcsiak 15-en radikal lap 1849 april 55. számába iktatott, végre 1849 april végén választó kerületét az 50,000 ujonczból reá eső résznek halladéktalan kiállítására írásban felszólító s ugyanazon időben a forradalmi kormánytól Erdélybe egy a forradalmiak által politikailag bevádlott főispán ellen fölhozott vádpontok kihallgatása iránt missiót fogadott el s abban el is járt. 12. Irinyi József, albisi biharmegyei szül., 28 éves, ref., nőtelen, ügyvéd, iró és volt biharmegyei követ, a törvénytelen országgyűlésnek egész annak Szegedem feloszlásáig tagja maradt, és a magyar forradalom alatt a felforgató párt szellemében azáltal, kitünőleg résztvett, hogy 1848 oct. 8-kán a forradalmi kormánytól egy titkos missióval 800 pftnyi előleggel Parisba küldetést fogadott el, és ott az úgynevezett magyar követségnél gr. Teleky László vezetése alatt mint követségi tanácsos 500 pftnyi havi fizetéssel alkalmaztatta magát;— 1849 máj. 15-én pedig az ápril 14-ei függetlenségi nyilatkozat s trónfosztási határozat biztos híre után a Párisban levő londoni követségtől „Louis Laccone Corfuból“ névre nyert útlevél segélyével Magyarországba visszasietett, a törvénytelen országgyűlésnek még két üléseiben Debreczenben résztvett, az 1849 jul. 21 és 28-ki ülésekben Szegeden, mint szónok föllépett s a forradalom ügyéhezi ragaszkodást s ápril 14-ki felségsértő határozatbai belegyezését leplezetten kitüntette. 13. Stállay Ödön, napkori szabolcsmegyei szül., 35 éves, kath., nős, egy gyermek atyja, földbirtokos és szabolcsmegyei követ, 1848-ban mint kormánybiztos Fehérvárt, továbbá nov. és dec. havakban Komárom vára élelmezése által a forradalmat előmozdította, a törvénytelen országgyűlést Debreczenbe követte, ott tartott beszédeiben ápril 14-ke elött és után az tszmonarchia és a. I. f. dynasztia elleni törekvéseit