Pesti Napló, 1850. december (1. évfolyam, 221-244. szám)

1850-12-03 / 222. szám

engedni, hogy az igazgató ne tartozzék egyúttal tanár lenni; ennélfogva a szentkereszti apát úr, honunk egyik legkitűnőbb tudós férfiút , Bitnicz Lajos kanonok urat, ki a mér- és mennyiségtani tanulmánynak 39 évi ernyedetlen buzgalma ok­tatása mellett, nemzeti nyelvünket minden díj nélkül a bölcsé­szeti növendékségnek 31 éven keresztül tanu­á, egyszersmind 13 évig a lyceumban, mint igazgató hivataloskodott, terhelni nem is bátorkodhatván : csornai prépost ö­nsága kijelöltjét Szenczy Imre premontrei r. tanár urat, Julius Caesar remek fordítóját, irodalmunk egyik legavatottabb fölkentjét ajánló legfelsőbb helyre megerősítés végett. Minek következtében közoktatási miniszter úr e most nevezett ritka tulajdonú e­­gyént, a fenebb említett urak ideiglenes igazgatóságát meg­szüntetvén , főgymnasiumi kormányzóul megerősítette, ki is a sopronyi kerületbeli miniszteri biztos b. Hauer úr rendeletére, mainap, az összes növendékség és tanári kar jelenlétében, sőt. Bitnicz Lajos úr által beigtattatott. — Nálunk tehát csakugyan vége az ideiglenességnek. A főt. beigtató kanonok úrral mi is szerencsésnek mondjuk korunk szépreményű­ növendékségét, mert valóban új igazga­tójában ismét megnyerte azt, mit az érdemesültekben könyez­­ve elvesztett. Adja az ég , hogy ritka tulajdoni­, lankadni nem is tudható erélyességét, kívánt si­ker koszorúzza. Legyen az ég kegyes megengedni , miszerint ifjú nemzedékünkből tiszta erényü, tudományos, honszerető hű magyar alattvalók növe­kedjenek. De mielőtt búcsút vennénk t. olvasóinktól, az érdemnek mindig hű­ tisztelői lévén, sőt. Bitnicz Lajos kanonok és apát urnák azon ezrek nevében, kiket gazdag ismeretivel gya­­rapítni minden időn törekedett, azon örökre hálát rebegő ne­mes lelkületű szülőkkel, kiknek gyermekeit igaz atyai szigor­ral párosított szelíd eljárása és ügyes vezetők által az erény- és tudományosság útjára kalauzolva, e honnak nevelt Sajóban szilárdított, teljes épségű, egy szebb jövőre alkotott munkás éltére a kegyelmek Urától áldást kérünk : „Tartsa meg az igaz­ságos ég e nemeskeblű nagy emberbarátot, nemzeti irodal­munk egyik legmunkásabb tagját, mindenkit tiszteletre köte­lező szerény, jó papot, hosszú évek során nemzetünk díszére az emberiség javára. S mi ivadékról ivadékra hirdetni meg ne szűnünk , miként főt. Bitnicz Lajos érdemesült igazgató úr egyike azon keveseknek, kik megvontan, egyedül a tudo­mányos műveltségnek és az összes emberiségnek szentelve életöket, nemzeti nyelvünk tisztítása­ és emelésében fáradal­mat nem ismervén, egyedül hazájok s az emberiség javára él­ni, tartják szent hivatásuknak. Uzsay Ágoston hittanár úr kellő méltánylattal viseltetvén az érdemgyűjtésben kitüntetett nagy munkásságu rendtársa és ügyfele iránt, ki nála sokkal éltebb, s máskoron kormányzója is volt, tanári foglalkozásán kívül még 5 órát vállalt a latin remekírók előadására. Mi szeretjük hinni , hogy az illy ritka vállalkozása­egyének minden részrőli méltánylatot, s a kor­mány figyelmét sohá el nem kerülhetendik. Az összes tanuló ifjúság száma a fölnevezett intézetben 326, kik fejenkint — levonva a legszegényebb sorsunkat, kik a díjtól fölmentvék — iskolai mindennemű szükségletek fede­zéséül 2 pftot fizettek; a bejött észletről nyilvános számadás fogván vezettetni. — —M—N— Rendszabály a Magyarországban jelenleg folyamatba veendő újonczállí­­tásra nézve. Vége. C­­XXVI. §. A hadszolgálatra kötelezettek testépsége fölötti vizs­gálatot a katonaorvos az eziránt elészabott s hasonlókép meg­érintendő utasítás szerint, tekintettel mindazáltal a 25. §. zár­szakaszában foglalt bővebb meghatározásra, intézendi, ő nyilat­koztatja ki minden egyénnél, vájjon alkalmasnak tartja-e azt a katonai szolgálatra, vagy pedig nem. Ha a katonaorvos a megvizsgáltat alkalmasnak nyilvánítja, to­vábbi eljárásnak nincs helye , s az alkalmasnak talált egyén be­­soroztatik. Ellenben ha a katonaorvos a megvizsgált egyént nem alkalmas­nak jelenti, akkor ez utóbbit a polgári orvos veszi újabb vizs­gálat alá. Ha a polgári orvos a katonaorvos nyilatkozatával ellenkezőt­tl­tt, akkor az öszves bizottmány­­tagok újabb tanácskozása és szavazata következik, mellynél, minden további menedék kizár­tával, a szavazatok többsége határoz. XXVII. §. Ha egy besorozott egyén, valamelly később felfede­zett testi hibája miatt, melly már a besoroztatáskor észrevehető volt, mint nem alkalmatos elbocsáttatik, ez esetben a bizott­­mányi tagokat, mint kik okai voltak illy egyén besoroztatásának, illetendő a növekedett költségekérti jótállás. Ezen jótállásnak mindazáltal csak akkor van helye, ha a testi hiba az ujonczoknak a hadseregbe lépésük napjától egy hónap alatt fedeztetik fel s a katonai politikai felülvizsgálati bizottmány azt utólagosan elismeri. Ellenben azon bizottmányi tagok ellen is, kik valamelly alkal­mas egyént egy testileg nem alkalmasnak ürügye alatt a katonai szolgálattól elvonták , legszigorúbb eljárás fog intéztetni. XXVIII. §: Meg nem jelentekre nézve , — történt légyen az elmaradás akár betegség, akár fogvatartás, vagy hadszolgálat előli megszökés következtében — az utólegény állittatik be ideiglene­sen az előlegény beléptéig. XXIX. g. Mihelyt egy ujonczul állam­ kötelezett az állító bizottmánynál kimaradt, a nélkül, hogy kimaradása bebizonyí­tott, önvétségén kivüli lehetlenség által igazolva volna , a kiállí­tási lajstromban e megjegyzés teendő: „nem jelent meg.“ XXX. §. Bevégeztetvén a megjelent beállani kötelezettekkel a hivatalos működés, tüstént e meg nem jelentekre nézve indíttatik meg az eljárás. Legelőbb is a községi elöljáróság jelenlevő tagja, vagy a be­állani kötelezettek kísérője a közelebbi körülményekről, valamint arról, mit a községi elöljáróság ezen okból előidézett, jegyző­könyvileg röviden kihallgatandó ; itt egyszersmind azon körül­ményt is, vájjon a beállani kötelezett meg nem jelenésének még kívüle más valaki oka-e, ki kell nyomozni. XXXI. §. a) Hogy az utonezállító bizottmány előtti meg nem­­jelenés miatt a megszökésről alaposan gyanúsítottak mielőbb kéz­­rekerüljenek, kötelességében áll a községi elöljáróságnak azokat rögtön kitudakolni és szükség esetében erőszakosan is az ujoncz­­állító hatóság elé teremteni. Ha a megjelenni kötelezett megszökött, ez esetben a csendőr­séggel a személy szükségelt leírása közöltetvén, egyszersmind a vidékről, hol az valószinüleg tartózkodik , értesittetvén, mód nyujtatik neki az elfogatást sikeresen elősegélni. XXXI. §. b) Egyúttal az ország hivatalos lapjában 3-szor ki­hirdetendő , s az utonezállító hatóság elé szólítandó. XXXII. §. 11a egy távollevő , ha a honban tartózkodik, csak egy hónap alatt kerül elő, amaz pedig, ki külföldön volt, a beállás napjától számítva három hónap alatt önszántából jelenik meg, és ha alapos okokkal támogatja elmaradtát, ez esetben, ha hadszolgálatra alkalmasnak találtatik , minden további büntetés­től menten soroztassék be. XXXIII. §. Ha az ujonczul­ kötelezett csak a kitűzött határidő eltelte után jelenik meg, vagy ha akármelly időben erővel hoza­­tik be, akkor az első esetben egy, az utóbbiban 2 évig tovább fog szolgálni; ha pedig testileg nem alkalmas , akkor 60­0. fo­rintig terjedő pénzbírsággal, vagy ha ez öszveget lefizetni nem képes , egy havi fogsággal lakoland. XXXIV. §. Az önmagát megcsonkító nemcsak hogy hivatalból fog egy katonai szolgálatkörben használható , bárminemű , neki még egyedül lehetséges szolgálattétel végett a katonasághoz adatni, de azon felül két évig még tovább is szolgáland. XXV. §. Ki az ujonczul kötelezettnek megszökésében , vagy önmegcsonkításában bűntárs, az 1 egész 500 forintig terjedő pénzbírsággal, nem fizethetés esetében pedig 1 egészen 6 hóna­pig terjedő fogsággal fog büntettetni. XXXVI. q. A XXXIII, XXXVI és XXXVII-dik §§-ban meg­határozott bírságok az önkénytesek fölvételére képezendő alapít­ványhoz folynak, mire nézve további utasítások következendnek. XXXVII. g. Ha valamelly besoroztatott, nyolcz évi szolgálat ideje alatt, olly viszonyokra jut, miszerint — tekintettel e rend­szabály IV. g. i. pontjára — otthon nélkülözhetlenné lön, ekkor szolgálatidejének lefolyta előtt is, a törvényesen meghatározott eljárás utján a hadiszolgálatból ideiglen vagy mindenkorra is el­bocsáttatik. Bécs, november 14-kén 1850. B. Geringer Károly, a polgári ügyekben teljhatalmú cs. biztos. Rovatpéldány: az ujonczállítási rendszabály 5. §-ához , az itt megrendelt hadkötelezettek lajstromainak szerkesztésére. NYÍLT levél a losoncziakhoz. Tisztelt Rokonim ! Önök rendkívüli szenvedései, és roppant veszteségeinek némi enyhítése s kárpótlása végett Losonczi Phönix czím alatt megindított irodalmi vállalatomat már eddig elő is szép sükerrel áldá meg az emberbaráti részvét és hazafiúi rokonszenv jótékony géniusza. Miután az általam szerkesztett s néhány nap múlva megjele­nendő Emlékkönyv tetemes kiadási költsége már nagyobbára fö­­dözve van; siettem önök részére a bejött előfizetési pénzekből eleve is 2000 pengő forintot megküldeni, s ezenfölül a majd könyvárusi után eladandó példányok jövedelméből is rövid időn ismét szép összeget remélek átadhatni Önök romokba dőlt városá­nak némi fölsegélésére. És hogy ezen , nemzeti irodalmunk bajnokai, mondhatnám sörvitézei és pártolói által Losoncz újjászületésének oltárára ho­zott tettleges áldozat szent lángja , ápoló ereje minél inkább nö­vekedjék , lelkesítve a tanúsított részvét melegétől , elhatározom e czélból tavaszra a Losonczi Phönix második kötetét is kiadni. S meg vagyok győződve, hogy a nyomasztó körülmények fellegei közöl is jótékony napként előragyogó magyar nagylelkűség ismét erélyesen fogja segíteni vállalatom folytathatását , s ezáltal a már letett alaptőkének mindinkábbi növelését. Az általam előlegesen megküldött 2000 p. forintot azon tőke­pénz közé kérem befektetni, melly a hatóságok s egyesek részé­ről Losoncz gyámolitására már eddig elő összegyűlt s későbbi in­tézkedésig a legnagyobb biztosság mellett kamatokra van kiadva. Ha majd az Emlékkönyv mindkét kötetének jövedelmét, — melly számításom szerint legalább is 6—7000 pengő forintot teend, — szerencsém lesz egészen átadhatni; engedjék meg Önök, miként a hely­színen személyesen szerzendő tapasztalásaim nyomán intéz­­kedhessem annak hová s milly czélokra leendő fordításáról, előre is kikötvén azt, hogy szellemi vállalatom jövedelmének nagyobb részével Losoncz szellemi intézeteinek új alapítványait kívánom gyarapítani. Legyenek Önök meggyőződve a felől, miszerint irodalmi pá­lyámnak egyik legkedvesebb, leglelkesitőbb foglalkozása volt és lesz Önök hamvaiból emelkedni kezdő magyar városának fölsegí­­tését erőm és tehetségem szerint előmozdítani. Adja az ég, hogy VEGYES HÍREK és ESEMÉNYEK. Budapest, decemb. 3.—Nemzeti színházunkban ma, ked­den Benza javára adatik MÁRTHA vagy a richmondi vásár, víg opera 4 felv. irta Fridrich, zenéjét Flottow, fordította Szer­dahelyi­ Reszler úr mint vendég lép föl. —­­ A pozsonyi állodalmi lycealis gymnasiumban franczia nyelv tanárául Dubier Alfonz úr , Párisban a rhetorikának volt tanítója, neveztetett ki. Ugyancsak ő rá bízatott a franczia nyelv rendkívüli tanítása a városi reáliskolánál is. —­­ A marhadögvész még most is számos helyeken pusztít. A Bánátból érkezett kimutatás szerint, a krassói kerületben ekkorig 64 helységben mutatkozott a marhavész s 29,162 darab közös, 6,905 betegült meg, 1524 felgyógyult, 5,240 eldöglött, 141 még beteg. —­­ Több visszaélések közt igen föltűnő piaczunkon a sertés­hús és efféle zsiradék monopolizálása. Azon helybeli hentesek, kik a fővárosi közönség előtt ,,­Würstler“ név alatt ismeretesek, mindent elkövetnek, hogy piaczunkon a közönség ne vásárolhas­son másoktól, csak épen ő tőlök. És ők aztán tetszésök szerint szabják a hús és szalonna árát olly magasra, hogy az ember ugyancsak elkészítse az erszényét, midőn hozzájuk folyamodik. Eddig szokásban volt, sőt most is úgy történik , hogy a fővárosi piac­ra a vidékről, különösen Kecskemétről, szállítanak hetivá­sárok alkalmával sertéshúst, szalonnát, stb. Eddig az illy vidé­kieknél sokkal jutányosabban volt kapható ez áruczikk, mint helybeli „Würstlereinknél.“ És ezt a Würstlerek már rég irigy szemekkel nézték. Most, mint több oldalról panaszosan említik, a mi jó henteseink úgy segítenek magukon, hogy mihelyt a vi­dékről egy illy eladó érkezik, ők seregestül megrohanják , s tőle — mielőtt a fogyasztó közönség hozzáférhetett volna — az egész mennyiséget bevásárolják. Ők is kimérik aztán a bevásár­lóit húst és szalonnát, hanem náluk egy font már két három ga­rassal drágább , mint a kecskemétieknél. Ez is több ok egygyel arra nézve , hogy rendezett piaczi árszabályunk mielőbb megal­­kottassék. M­i Szebenben a hadi törvényszék legújabban ismét több ítéleteket hozott. Ötven — többé kevésbbé terhelt— egyén fölött mondott különböző ítéletet. Némellyek több évi fogságra, mások ismét 5—70 po­ntnyi pénzbírságra bűntettettek. —­­ A Vakot Imre úr által a losoncziak fölsegélésére ki­adandó „Losonczi Phönix­ czímű albumra olly számos előfize­tés érkezik, menyire előlegesen alig mert számolni a buzgó kiadó. Már eddig, mint halljuk, 2000-en fölül van az előfizetők száma é s még naponkint szaporodik. E nagyobb segélyzési összeg min­denesetre érezhető jótékony hatást fog eszközölni. Hisszük, hogy az illy segélypénzek kiosztásánál leginkább a közintézetek eme­lését fogják szemmel tartani az illető rendelkezők. —­­ Tegnapelőtt hajnalban tartatott a ferenczvárosi egyház­ban az első Roráte. Nagy számmal seregjen össze az ájtatos kö­zönség. Midőn az isteni tisztelet véget ért, a sokaság kíméletle­nül tolongott az ajtón kifelé Különösen feltűnt egy testes asz­­szonyság, ki minden módon igyekezett előre. Szomszédait két könyökével taszigálta s midőn e miatt várakozásra figyelmeztet­nék , a figyelmeztetésre azzal felelt, hogy a figyelmeztetőt min­den élőbeszéd nélkül pofonütötte. Nem volt, ki megfeddette volna e barátságért a kövér asszonyságot. Odább állott minden szó nélkül. —­s E napokban két pénzkufárt kerített kézre a rendőrség , kik csalárd foglalkozásukban épen tetten kapattak. Illy titkos pénzhalászok igen sűrűen mutatkoznak most fővárosunkban, kik a jelen időket, a harczias hirek terjesztését, saját hasznukra föl­használni törekszenek. A katonai hatóság múltkori rendelete al­kalmasint kevesbítendi ezek számát, —­s A tűz által károsult losoncziak fölsegélésére sok helyen a legélénkebb részvét mutatkozik. Gyakran van alkalmunk hal­­­lani jótékony adakozások, hangversenyek, műkedvelői előadások felől, mellyek által hazánkfiai a szerencsétlenek sorsát enyhíteni törekednek. Legközelebb Pozsonyban tartatott egy akadémia, mellynek tiszta jövedelme a losoncziak részére volt szánva. Az összes jövedelem, némelly magánadakozásokkal együtt, 103 pgc forintot tett. —­­ Tahiné asszonyság, ki a múlt tavaszt, mint annak ide­jében irtuk és tapasztaltuk Margitszigetünk illatos lombjai alatt töltő, keleti útjára már elindult. Keresi a tavaszt, költözik arra, merre a tavasz költözött s a telet óhajtja messzehagyni maga után. Érdekes úti naplóját majd a M. H. tárczája hozaadja. Legalább a M. H. biztatja vele olvasóit. Vederemo! POLITIKAI SZEMLE. lest, dec. 3. (!) Az olmützi értekezletről a bécsi tagok semmi bizonyost nem hoznak. Schwarzenberg­hg úr még novem 30-kan reggel visszaérkezett Bécsbe, s itt azon nap mindig tanácskoztak. A Reichs­zeitung azt mondja, hogy bárha bizonytalanok is az olmützi konferentia eredményei, azon jó­hiszemben lehetünk , miszerint a dolgok békés fordulatot vettek. Frankfurtból jött tudósítások szerint : a hesszeni választó­fejedelem serge élén szándékszik hazamenni, s az alkotmányt nem fogja többé bántani. 0$ Vezetéknév a & Jegyzet S várjon vannak-e és kereszt-vagy I £ £ mi okok vannak a g •£ o 15 katonáskodás alóli előnévvel. 1 1 1 3 « törvényes fölmen­■3 « Sg g?­g tésre ? ______________J W te 5- EH_____________________ (') Lásd PESTI NAPLÓ 219. 220. és 221. számait, a sors által szinte keményen sújtott irodalmunkon kivül, hazánk minden más közérdekeinek képviselői is versenyző buzgósággal igyekezzenek Losoncz felvinlását eszközölni, valamint Önök is egykor , jobblétek boldog korszakában mindent, a­mi szép, jó, nemes és hazafias volt, legforróbb részvéttel fölkarolni, tettlege­sen pártolni, soha el nem mulasztották. Isten áldja és segítse meg Önöket! — Pest, december 2-kán 1850. VAHOT IMRE.

Next