Pesti Napló, 1850. december (1. évfolyam, 221-244. szám)

1850-12-31 / 244. szám

Szegedre követte, s annak tanácskozásaiban és határozataiban forradalmi szellemben legbuzgóbban résztvett. Különösen a forradalom rettegtetéssé fajulásának meggátlásával többször kitüntetett törekvése daczára mégis az 1848 dec. 7-ki határo­zatba, melly által ő Ige trónörökösödése bitorlásnak nyilvánít­tatott , beleegyezését adta ; 1849 jan. 13-kán ugyan a béke­küldöttség vissza nem hivattatása, de egyszersmind a harcz folytatása mellett szólt; — a vésztörvényszékek felállítására, ámbár eleinte ellenségük, mégis szavazott; az 1849 ápr. 13- ai conferentiában saját vallomása szerint Kossuth független­ségi nyilatkozat és trónvesztési indítványának indokolása végett összeállított vádakat az austriai dynastia ellen helyeseknek elismerte; az elhatározott függetlenségi nyilatkozat jegyző­könyvének az apr. 15-ei ülésben történt hitelesítése alkalmával észrevétele által; az uj alkotmányra leteendő eskü iránti in­dítványa által; a Kossuth által a háború folytatására s a füg­getlenség megvédésére kívánt 50000 ujoncz kiállításának jó­váhagyása által, beleegyezését a statusalkotmány 1849 ápr. 14-é­n kimondott felforgatásába nyilván felismertette. 5. Siper Antal, maros­vásárhelyi erdélyi sz., 48 éves, kath., nős, 5 gyermek atyja, ezelőtt az erdélyi felső országos biztosság írnoka, a fogarasi kerület követe, a törvénytelen magyar országgyűlés üléseiben, kis időközök kivételével, egész szegedi feloszlásáig résztvett, s az 1849. ápril 14- dike előtt és után a forradalmi szellemű vitákban s a kormány­­nyali egyenes közlekedésben az által vett részt, hogy azon tiszteket, kik az alkotmányra megesküdni nem akartak, tör­­vénykivülieknek nyilatkoztatta, az erdélyi szászok jószágaikat elkoboztatni kívánta, hogy a vésztörvényszékek fölállításában közremunkált, s a kormánynak Erdély megtartása és szerve­zete iránt javaslatokat tett. G. Buda Sándor, remetei kövárvidéki erdélyi sz., 28 éves, g. e. nős, 2 gyermek atyja, ügyvéd s középszolnok­­megyei követ, az 1848. oct. 3-ai legf. nyilatkozvány kibocsá­tása után is a magyar országgyűlésnek, egész annak a had­események folytán Szegeden történt feloszlásáig, tagja maradt, s annak tanácskozásaiban ápril 14-ke előtt és után résztvett; továbbá 1848. oct. és nov. havában hazájában földjeit a ma­gyar forradalom ügyének megnyerni ügyekvék, melly végre egy a legtulságosb rettegtetési szellemben szerkesztett nyílt levelet a románokhoz az 1848. oct. 29-ki 141. sz. Közlönybe iktatott, s egy még vérszomjasabb czikket, mellyben az ak­kori alezredes Urban ledöfésére 100 arany jutalmat tett ki, az 1848. oct. 25-ki 191. sz. ,Márczius Tizenötödikedben ki­adott , 1848. nov. 2-k­án a császári gondolkozásu románok ellen vitt rónai csatában tettleg résztvett, miért a 159. sz. Közlöny tudósításában a magyarok által kinyert győzelem egyik fötényezőjének neveztetik, s végre beleegyezését a státusalkotmánynak az ápril 14-ei határozat által, mellyben a függetlenségi nyilatkozat, az austriai dynastia trónvesztése és száműzetése kimondatott, leendő tökéletes fölforgatásába s ragaszkodását a fölségsértőileg behelyzett forradalmi kormány­hoz az által is kitüntette , hogy még 1849. júniusban a kor­mányzó Kossuthnál kövárvidéki kapitánynyá leendő kinevez­­tetése iránt lépéseket tett, s 1849. jul. 5-kén Szemere mi­niszterelnöknek, a románoknak a magyar kormánynyal­ kibé­­kítése iránt, szolgálatait fölajánlotta. 7. Dedinszky József, makói sz., 2­5 éves, evang. vall., nőtelen, ügyvéd, csanádm­egyei követ, ápril 14-ke előtt és után a törvénytelen országgyűlés tagja maradt, s a vitákban gyakran s a fölforgató párt szellemében az által vett részt, hogy a minisztériumot Both és Filippovich fogoly tá­bornokokra rémuralmi szellemben interpellálta, hogy Mada­rász József ismeretes, Európa népeihez intézett proclamatiója mellett nyilatkozott, a kormányzóvá nevezett Kossuth által le­teendő eskü form­ulázása iránti vitában szót emelt s a Kossuth legbuzgóbb párthiveül ismert Madarász Lászlót a kért szabad­ságidőre nézve pártolta. 8) Gr. D­e­g­e­n­f­e­l­d Imre, erdő­ szadai szathmármegyei szül., 39 éves, nős, 5 gyermek atyja, földbirtokos s felsőházi tag, 1849 márciusban a törvénytelen országgyűlés néhány üléseiben Debreczenben részt vett; továbbá Szabolcsmegye főispánjaként az egész forradalmi idő alatt működött, s a me­gye fegyveres védelmére befolyt, nevezetesen még jun. 28- kan az oroszok közeledését a forradalmi kormánynak följe­lentette , a népfölkelés könnyebb eszközlése végett ágyukat és katonaságot kért, végre 1849 máj. 2-án a függetlenségi nyilatkozat kihirdetése alkalmával a megyei ülésen elnökölt, s ez iránt Kossuth Lajos forradalmi kormányelnöknek a 1. f. dynastia iránt tartozó tiszteletet sértő tudósítást küldött. 9) Fekete Lajos, kiskőrösi pestmegyei szül. 29 éves, evang. nételen, ügyvéd és somogymegyei követ, a törvény­telen országgyűlésnek egész Szegeden történt föloszlásáig tagja maradt, s annak tanácskozásaiban forradalmi szellemben, különösen az által vett részt, hogy a máj. 5,24. és 26-ki ülésekben a vésztörvényszékek hatásköre s az ide vonatkozó törvény visszaható ereje, a kormányzóvá nevezett Kossuth helyébe történendő új választás és az adótörvény feletti vi­tákban mint szónok akként lépett föl, hogy beleegyezése az ápril 14-ki felségsértő határozatba, s a forradalmi kormány s minden további az alkotmányos rend felforgatására hozott ha­tározataiba kétségtelenül kitűnt. 10. Halász Boldizsár, gyóri pestmegyei szül., 45 éves, ref., nős, 2 gyermek atyja, földbirtokos, volt pestmegyei táblabiró, árvagyámnok és követ, a törvénytelen magyar or­szággyűlés egyik legtevékenyebb tagja volt egész annak fel­oszlásáig, és mint a forradalmi kormány hivatalos lapjában közlütt, általa igazaknak elismert többnemű, különösen az 1848. dec. 7, 9 , 12 és 14-i és 1849 febr. 26, april 26, és május 3,4,5 és 13-i ülésekben tartott beszédeiből s javas­lataiból kitűnik, az april 14-ki felségsértő határozat előtt és után a forradalom előmozdítása, s a republikai kormányforma behozatalára nézve a forradalmi conventnél kitünő és veszé­lyes tevékeny­séget fejtett ki. 11. Horváth Ferencz, szentesi csongrádmegyei szül., 31 éves, evang., nőtelen, 1846 óta jegyző. Szentesvárosi követ , a törvénytelen országgyűlést Debreczenbe követte s tanácskozásaiban még az ápril 14-ki felségsértő határozat után is egész a forradalmi conventnek Szegeden történt tényleges feloszlásáig résztvett, továbbá a 1. f. dynastia elleni gyalázó kifakadásokkal teli s lázító modorban szer­kesztett czikket a forrad. tábornok Bemnek érdemrendbeli földiszitésének ünnepélyéről a „Marcsiak 15-en radikal lap 1849 april 55. számába iktatott, végre 1849 april végén választó kerületét az 50,000 ujonczból reá eső résznek halladéktalan kiállítására írásban felszólító s ugyanazon időben a forradalmi kormánytól Erdélybe egy a forradalmiak által politikailag bevádlott főispán ellen fölhozott vádpontok kihall­gatása iránt missiót fogadott el s abban el is járt. 12. Irinyi József, albisi biharmegyei szül., 28 éves, ref., nőtelen, ügyvéd, iró és volt biharmegyei követ, a törvény­telen országgyűlésnek egész annak Szegedem feloszlásáig tagja maradt, és a magyar forradalom alatt a felforgató párt szellemében azáltal, kitünőleg résztvett, hogy 1848 oct. 8-kán a forradalmi kormánytól egy titkos missióval 800 pftnyi előleggel Parisba küldetést fogadott el, és ott az úgy­nevezett magyar követségnél gr. Teleky László vezetése alatt mint követségi tanácsos 500 pftnyi havi fizetéssel alkal­maztatta magát;— 1849 máj. 15-én pedig az ápril 14-ei függetlenségi nyilatkozat s trónfosztási határozat biztos híre után a Párisban levő londoni követségtől „Louis Laccone Corfuból“ névre nyert útlevél segélyével Magyarországba visszasietett, a törvénytelen országgyűlésnek még két ülései­ben Debreczenben résztvett, az 1849 jul. 21 és 28-ki ülé­sekben Szegeden, mint szónok föllépett s a forradalom ügyé­hezi ragaszkodást s ápril 14-ki felségsértő határozatbai belegyezését leplezetten kitüntette. 13. Stállay Ödön, napkori szabolcsmegyei szül., 35 éves, kath., nős, egy gyermek atyja, földbirtokos és szabolcsme­gyei követ, 1848-ban mint kormánybiztos Fehérvárt, továbbá nov. és dec. havakban Komárom vára élelmezése által a forradalmat előmozdította, a törvénytelen országgyűlést Deb­reczenbe követte, ott tartott beszédeiben ápril 14-ke elött és után az tszmonarchia és a. I. f. dynasztia elleni törekvéseit

Next