Pesti Napló, 1851. január (2. évfolyam, 245-269. szám)

1851-01-20 / 259. szám

i árnyéklatai képviselve vannak, melynek feladata idén előforduló esetben elhatározni, mikép szavaz-­i az összes, egyesült baloldal. Az ekként egygyé­­adt párt, 200 szavazatával a fenálló jobboldali kodás ellenében mindig dönteni fog. A nemzetgyűlési biztossági bizottmány — a mint­­ek által elneveztetett — folyvást tanácskozik, és aslata valószínűleg már holnapután kerülend­ő ülés elébe. Úgy látszik, egy határozatban fognak jegyezni, mely egyrészt a minisztérium s közvetve elnök ellen rászólást fejezend ki, másrészt Chan­­­niernek köszönetet és bizalmat szavazand. Az orleanista és legitimista lapok nagy része még­sz is bátor, erélyes eljárást tanácsol a gyűlésnek ennök ellenében , egyedül a Journal des Débats ásol mérsékletet a rend és béke érdekében, s figyel­­ztet a hegypárt előnyeire, miket ez a jobboldal zenetlenségéből meríthetne. HIVATALOS. A cs. k. financzminiszterium járásbiztosokká Magyar­­ságban és pedig : első osztályú biztosokká : Weic­­­a Károly, Simonchich Pál, Perczel Sándor , Dubas­­vics Ferencz felügyelőségi biztosokat és Richter Fe­nz galicziai járásbiztost. Másodosztályú biztosokká: Pritz Károly , Teller Ig- 3z, Kaim Kamill és Kapeler Ferencz felügyelőségi védeket; Schwarzhuber Otto járási biztost, Walters­­ig Walter galicziai járási biztost; Hermann Károly főhivatali ellenőrt; Harmadosztályú biztosokká: Dessewfy László, Rad­­zsef, Hanély József és Udvardy Ferencz felügyelő­­­i tollnokokat, Szukováty Rudolf igazgatósági tollno­­t, Leeb Pétert, az id. magyar kamrai igazgatóság halmazó gyakornokát, Berger András harminczadost, velandt Gáspár főharminczadi kiadót, Csépkey Ká­­y fóbevevőt, Szessich Ferencz főhivatali ellenőrt; Őry Ad­ám kamarai jószágfelügyelőt; Kiss Péter keze­­hivatali ellenőrt ; Andreánszky Alajos tiszttartót; Ba­­­ner Károly kasznárt; Kassay Józsefet, az ideigl. így. kam. igazgatóság jegyzőkönyvi segédét; továbbá ettstein József és Smuthy József pénzügym. fogal­­izó segédeket; Ebner Venczel és Mally Venczel cseh­­sz. kamarai fogalmazót; Feichtinger Venczel styriai marai fogalmazót; Fasztl Eduard, Reidl Lipót és Kei­­i Márton partvidéki kamarai fogalmazót; Novák Mátyás, Schwarczböck Ignácz, Czech János, Isenau János, Pollich Károly, Bobin Alajos , Wittek Zsef,Nakladal József, Guth Mátyás, Göttinger Dominik, Ágl János, Siroky Pál, Hruband János, galicziai marai fogalmazókat. Faulhaber Károly morvaorsz. kamarai fogalmazót, Impel Ferencz, morvaorsz. pénzügyigazgatósági fogal­­mzót; Scholz János morvaorsz. pénzügyőrségi biztost; ala Antal cs. k. hadnagyot, volt fogalmazó gyakor­nkot ; Sikora Jakab, Mitska Ferencz és Matzenauer F Jencz galiczia pénzügyőrségi biztosokat; b. Bibra ügyes austr. pénzügyőrségi biztost; Dittrich József Przyporszky Tivadar cseh pénzügyőrségi biztosokat, Onopassek Ágoston styriai pénzügyőrségi biztost ki­­­vezte. Hirdetmény. Vonatkozva a Z. voeso0 dec. 11. hirdetményre, mely bécs-szolnoki délkeleti vaspálya megnyitása folytán rendelt postajárási változtatásokat tartalmazza , a le­­dező közönségnek a pest-bécsi vaspálya-postára nézve m­ely Budán 7%, és Pesten 8 órakor reggel záratik be, lennel tudtára adatik, hogy a Pozson, Bécs, Brünn, Gratz, Kieszt, Laibach , Lipcse , Berlin, Boroszló stb. közti vérközlekedés könnyítése végett egyúttal intézkedés­tetett, mely szerint 20-kától kezdve levéljegyekkel­­ármentezett, nem ajánlott levelek, melyek a pesti pos­­.hivatali levélgyűjtő szekrénybe 9 óráig reggel beté­rnek, a nevezett helyre innen s tüstént azután Bécsbe iduló vaspályavonattal küldetnek el. Azon intézkedésen, mely szerint az itteni kiadói iratalból a vaspályával Bécsből érkezett fióklevelek, este restante levelek, hírlapok s hivatalos levelezések óráig este elvitethetnek, semmi változtatás nem tör­­énik. Pest, jan. 18. 1850. Cs. k. postaigazgatóság.­­ Magyarországot illető országos törvény-és kor­mánylap XXIX. darabjával (Kiadatott és szétküldetett német magán-kiadásban 850. nov. 30-kán , a jelen kettős kiadásban 1850. december 31-kén.) A pénzügyminiszternek 1850-diki October 19-kén élt rendelete, kiható Magyar-, Erdély-, Horvát-, letországra, a Szerbvajdaságra, temesi bánságra és atonai határőrvidékekre, a ser és égetett szeszes olvadékoktóli fogyasztási adó beszedése iránt 1850- iki September 29-kén kelt legfelsőbb nyiltparancs rendelkezéseinek végrehajtása tárgyában. B. Melléklet. Folytatás. 6. (lemondandó továbbá , hogy naponkint mely égető észület, és az üzlet mely nemére, nevez­etesen a czefre­­égetésére vagy a vodka leeresztésére, fog használ­­itni. Ezen égetőkben sem szabad sem beczefrézésnek, sem z égető készület használatának különös engedelem nős­ül , a VI. 1j-ban a beczefrézésre és égetési időre nézve Italában megállapított órák előtt vagy után történnie. 8. (Ha a bejelentett beczefrézések oly terjedelműek, így az égető készületnek, a czefre kiégetésére vagy vodka leeresztésére, a bejelentett napokon , az égető észület tisztogatásához és megtöltéséhez kivántató idő­­őrre való tekintettel, az egész tizennégyórányi égetési­dő alatt reggeli 5 órától estéli 7 óráig használatban kell ilania, úgy csupán azt kell bemondani, mindenik na­­pn melyik égető készület fog használtatni és hányszor­ig mindenik a bejelentett napon megtöltetni. Ugyanez áll azon esetre is, ha az engedély az ége­tőnek éjjel nappal folytatandó szakadatlan üzletére ada­tott , és a bejelentett beczervezések oly terjedelműek, hogy az égető készületeknek a bejelentett használati időközben szakadatlan működésben kell lenniök , hogy a bejelentett czefrét és az abból nyert vodka mennyisé­get feldolgozhassák. 9. Ha ellenben a bejelentett beczefrézések nem oly terjedelműek, hogy a használatra bejelentett égető ké­születeknek , az egész tizennégy órányi égetési idő alatt működésben kelljen lenniök, akkor a bejelentőnek ki kell nyilatkoztatnia, hány órafolyásig fog az égető ké­szület naponkint használtatni. Ily esetben az égető készület használatának mindig reggeli 5 órakor kell kezdődni. Ha az adózó az égető készületet későbben kívánja használatba venni, ezt a bejelentésben világosan ki kell nyilatkoztatnia. Az eb­beli időpontnak azonban az egész hónapban , melyre a bejelentés tetetett, ugyanannak kell lennie, mert nem engedtetik meg az égetést különböző napokon különböző órákban tenni. Az égetési időnek ez okból esteli 7 órán túl sem szabad haladnia. 10. Az égetési idő kitételére nézve itt is a VIII. §. 6. pontjában foglalt rendelkezés áll. 11. A bejelentés csak azon esetben fogadtathatik el, ha a beczervezések mennyisége és időpontjai, a haszná­latba veendő égetőkészületek minősége és tartalma, és azon időszakok közt, melyeken által az égetőkészületek használatban fognak állani, a bejelentett eljárás mi­voltára való tekintettel, a rendszabályszerű határoza­toknak megfelelő helyes arány megvan. X. §. 2. Nemlisztes anyagok alkalmazásánál. A készletben­­levő termeleti anyagok ellenőrzése. A nemlisztes anyagokkali adózó eljárás, a pálinka­termelésre szánt anyagoknak az égető készületbe átvite­lével kezdődik. Ezen időpontig az adózó, készletben levő termelési anyagaira nézve következő rendelkezéseket köteles megtartani. Ha ugyanis valamely égető tulajdonosa, ki nemlisztes anyagokból szeszes folyadékokat termel, kinyilatkoz­tatja , hogy ő az égetőt egy hónapon vagy hosszabb időszakon által, üzleten kívül fogja hagyni a nemlisz­tes anyagok tartása, csomoszlása, (mozskolás, zúzás) vagy más módon­ elkészítése iránti bejelentés neki mindaddig elengedtetik, míg égető készletei hivatalos őrizet alatt vannak, vagy a jövedéki hivatalnokok vagy alkalmazottak részéről, más módon használaton kívül tetettek. De ha az égető egészen vagy részint üzletben áll, vagy nem minden égető készületet tetettek hivatalosan használaton kívül, vagy az égető szünete egy hónapnál rövidebb időszakra szorítkozik, úgy annak tulajdonosa köteles. a) Azon készletet, melyet nemlisztes anyagokból a pálinkatermelésre alkalmas állapotban, ennél fogva kü­lönösen gyümölcsöt, vagy más anyagokat, melyek a pálinkatermelésre előkészítésül, csomaszolást vagy aprí­tást szükségesnek, lecsomszolt vagy megaprított állapot­ban bír , bemondani. b) Mindenkor, mielőtt a pálinkatermelésre alkalmas állapotban levő anyagok a termelési műhelybe (az üzleti helyiségbe) vitetnek, vagy mielőtt oly anyagok, melyek a pálinkatermelésre különös elkészítést szükségelnek , ezen elkészítésre megkívántaib eljárás alá vettetnek, ezen anyagok mennyiségét és nemét, és azon edényeket, melyekben ezek tartatni fognak, azon jövedéki hivatal­noknak, kihez e részben utalva vagyon följelenteni. A jövedéki közlönyöknek meg van engedve: 1. Valahányszor szükségesnek találják, a pálinkaége­­tők tulajdonosainál létező , ilyetén pálinkatermelésre alkalmas anyagoknak nemlisztes anyagokbeli készleteit megvizsgálni s azok államát fölvenni, miről saját szem­leivek készítendők. 2. Ha az állodalmi jövedék biztosítására szükséges­nek látják, azon edényeket, melyekben, a pálinkater­melésre alkalmas nemlisztes anyagok léteznek, hivatalos zár alá tenni. Ezen szabály az égető üzletének gyakor­lata közben is használható, de ennek az anyagokra és az azokbeli szeszes folyadékkészítési eljárásra nézve ár­talmatlan módon kell történni. Ezen határozatok által az égető tulajdonosa, tulaj­dona fölött egyébként tetszése szerint rendelkezhetési jogában nincs korlátolva. Ha a pálinkatermelésre alkalmas nemlisztes anya­goknak, melyek az említett módon följelentettek és hi­vatalos szemügy alá helyeztettek, más rendeltetésük lesz, mint a pálinkatermelésre használtatás, különösen ha az ily anyagok eladatnak, úgy ezt csupán a jövedéki hiva­talnoknál, kire az égető vállalat bízva van, mégpedig ha az érintett anyagok hivatalos zár alá vannak téve, mielőtt a termelési műhelyből kivitetnek , a zár levétele végett, egyéb esetekben ellenben, az adózó eljárás leg­közelebbi bejelentésekor, vagy ha hivatalos szemle előbb létetett, apnál kell följelenteni. M. H. Folytatása köv. Högl; Lövényi József; Kappel Frigyes; Rumer Ru­dolf cs. kir. fő 30-adi hivatal igazgatója; Schnirer Antal 30-di ellenőr; Molnár Miklós; Havelandt Gáspár, 30-adi kiadó; Gabriely Vilmos, 30-adi ki­adó; Grassinger János, 30-adi felügyelő; Frie­­valdszk­y Imre és családa. Beserédy István; Jálics Ferencz, nagykereskedő; Kern Albert; Landau Lenhart; Magyar Mihály, könyvárus és családa; Thurn Eliza, (folytatása következik) Pesten 1851 -ki január 16-kán. Külkey és Soltész titkárok. BUDAPESTI JÓTÉKONY NŐEGYLETEK. Jegyzéke azon emberbarátoknak , kik a budapesti nőegyletek feszólítása következtében önkéntes ado­mányaikkal a szegénység jajai enyhítéséhez járuló­nak , de elkésés miatt a külön nyomatott névsorból kimaradtak. Ezek következők: Várffy Károly cs. k. könyvvivő ; Várffy Erzsébet, szül. Seeberg bárónő ; Tost Borbála, udvari kertész­ özvegye; Tost Ludo­­vika; Tost Sándor; Balás Ágoston nejével. Buda vízivárosi albiróság. Irgalmas barátok szerzete; Cul­­mann György Fülöp, budavárosi tanácsnok; Cul­­mann Róza szül. Schmidt; Culmann Ignácz, adó-el­lenőr. Culmann Antonia, férjezett Valovits­, Cul­mann Magdolna, férjezett Bogisich; Culmann Ludo­­vika, férjezett Trenkl bárónő; Culmann György Fü­löp , cs. kir. alapítványi főfizetőhivatal dijnoka; Cul­mann Rózsa; Reich Antal, nejével; báró Rédl, nejé­vel ; Cziegler Ignácz cs. kir. hadi főpap; Cassian VEGYES HÍREK ÉS ESEMÉNYEK. Budapest, jan. 20. nemzeti színházunkban ma hétfőn adatik: VID, eredeti dráma 4 felv. kardalokkal; irta Szigligeti. —­f Ez előtt néhány nappal leérkezett már a városi hatósághoz azon engedély, mely szerint tekintetbe vé­­vén a városnak szigorú pénzügyi állapotát, megenged­tetik, hogy ezután Budapest fölmentessék azon terhek nagyobb részétől, melyeket eddig a katonaság ellátása körül viselni tartozott. Mindenki méltó elismeréssel fogadta e rendeletét, mert általa tetemes pénzkiadástól kiméltetik meg a közönség s a városi pénztár. —­­ Tegnap ismét több csavargó és ittas egyéni­ségeket vezetett be a rendőrség. Egy teliképű nyúlánk német legényt láttunk többek közt egy csendőr társasá­gában. Társalkodásuk anyiból állt, hogy a németlegény összekötött kézzel s tántorgó lábakkal előre ballagott, a csendőr pedig fegyveresen ment utána. A németlegény egyébiránt azt sem tudta, fut-e vagy leány, s csak úgy kolompolt egyik oldalról a másikra, mint a harangütő. Hogy ily séta mellett a csendőr nem lehetett mindenütt, nyomában, természetes. Mondják, hogy e fiatal egy tá­vol csapszékban mulató társaival összekapott, s azon­kívül, hogy ott jól m­egoldalgatták , még a dologházban is helyet készitnek számára.­­ •­• Tegnapestre ismét a két mobrit adták színpadun­kon. Közönség nagy számmal, minek oka nema két jobri, hanem az, hogy vasárnap volt. E gyönyörűséges szín­művet , mely színpadi hatásra és keresetre van számít­va , bizonyosan több ízben fogják még adni, már csak azért is, mert a journalistica egyhangúlag rászalva nyi­latkozott felőle. — f Mondják, hogy országunk herczegprimása a jövő nyarat Budán fogja tölteni. Szállását a császárfürdő közelében már bútorozzák és csinolgatják. — f A lócziféle magyar zenebanda kitűnő tetszés­ben részesül Prágában. A különféle hírlapok tudósí­tásai nem győznek kifogyni a dicséretből s azon lelke­sedés tolmácslásából, melyet e zenekar kivált magyar­dalok játszása által a közönségben előidézett. Megvált­ják , hogy Prágában talán soha sem hallottak oly meg­ragadó s a nemzeti jellemet annyira kifejező hangver­senyt , mint minővel meglepte őket a Kálózdi vezetése alatt 15 tagból álló magyar zenekar. Gyönyörű csár­dásaik feledhetlenekké váltak a prágai közönség előtt. A derék banda szándékozik meglátogatni Európa főbb városait. A külföld, bizonynyal kedvezőleg ítélendi meg az ő előadásaik után a magyar zenét. —­­ Egy czifra módjáról hallunk mostanában a rab­lásnak , mely fővárosunkban nemrég követtetett el. Késő éjfél után egy csendőr nagy lármával és haraggal riaszta föl egy emeletes háznál a házmestert, ki álmá­ból fölugorva mohó sietséggel nyitá ki a kaput a lár­mázó csendőr előtt. A csendőr feddeni kezdé a házmes­tert , hogy ilyen amolyan vigyázatlan, s hogy nyugod­tan tud aludni, mikor rabló jár a háznál, ki mint az utczáról is látszik, gyertyát gyújtott egy felső szobá­ban s ott ugyancsak gazdálkodik. A csendőr csakugyan bevezeti a házmestert az említett szobába , s ott talál­ták a rablót, ki a drágább ruhanemüeket már magához vette, némely részét pedig az ablakon kihányta. Elug­­ra­ni nem volt ideje ; a csendőr megkötözte s a már nála levő ruhanemüekkel együtt útnak indította, megmond­ván az illetőknek, hogy reggel melyik hivatalnál je­lentsék magokat. Reggel aztán jelentették is ott mago­kat az illetők , hanem ott ugyan semmit sem tudtak ez eseményről s a gondos csendőr a rablóval és lopott jó­szággal együtt szépen eltűnt. A rablónak rablótársa volt, csendőr ruhába öltözve. —­­ A kolozsvári kereskedelmi kamra , a vámtarifa fölött Bécsben megnyitandó keresk.­tanácskozásokra, az elnököt Dietrich Sámuelt választa meg képviselőül. —­­­ A minap kivégezett Grimmer nevű péklegény öregapja Szászországból levelet intézett a pestvárosi ha­tósághoz, melyben fia részére kegyelemért esdekel. Az irat a fölakasztás előtt pár nappal érkezett ide s termé­szetesen semmi eredményt nem szült. A kivégzett le­gény holtteste az egyetemben boncttani műtétekre ada­tott át. —­­ A népiskolák ügyének rendezése végett Bécs­ben egybegyült iskolai férfiak tanácskozmánya bevégez­tetett. Tárgyát tevék e tanácskozmánynak, népiskolai kézikönyvekrőli gondoskodás s a tanítók állapotának, képzésének megvitatása. —­­ Amaz ismeretes cosmopolita, és költő Hugo Károly magyar nevén dr. Bernstein, mint írják párbaj következtében halálos sebet kapott s benne Brüsselben mégis halt. Halála előtt néhány héttel adott ki egy mü­vet, mely köztetszéssel fogadtatott. Szinte tetszéssel fo­gadták a théatre françaisben színre került comedie infernale czimü müvet. —­­ Azokra nézve, kik szerencséjüket a lotteria számaival kergetik, legújabban azon kedvezés történt, hogy a Bécsben kihúzandó nyertes számok telegrafi tu­dósítás utján rögtön Pestre küldetnek s igy a kihúzás után egy órával, már kiki megtudhatja vájjon széna-e vagy szalma. —­s Komárom városa részéről folyamodvány intéz­­tetett a cultusminiszteriumhoz aziránt, hogy e város­ban azon gymnasium, mely eddig hat osztályból állott s most 4 osztályra kell leolvadnia, hagyassák meg régi állapotában, hat osztálylyal. —­­fr Eigerben nemrég egy gazdag görög kereskedő halt meg. Már közel volt halálához, midőn gyermeke kérték és figyelmeztették, hogy födözné föl előttök, mely helyen tartja elásva nagy mennyiségű pénzét. A görög azt mondá : lesz még rá elég idő, még ő nem fog meg­halni. De a halál nem várt utána, elragadta, s gyer­mekei mai napig sem tudják hova ásta pénzét az öreg fukar. — ■­• Triesztben, f. hó 7-kén kezdődtek az esküdt­széki tárgyalások. A törvényszék nagy ünnepélylyel téve a megnyitást és a hallgatóság nagy számmal gyűlt össze a teremben. Klagenfurtban jövő febr. 11-re van kitűzve az esküdtszékek ottani első megnyitására. POLITIKAI SZEMLE. Pest, jan. 20. (!) A párisi viszonyokat vizsgálva, lehetlen, hogy eszünkbe ne jusson Aesop­ebe, mely a vizen zsákmány­nyal úszva keresztül, meglátja saját arczképét, s a má­siktól is zsákmányát elvenni akarja. A nemzetgyűlési többség alkalmasint igy járt. Legalább Pakis felől ilyen hírek szárnyalnak. A többség, cselszövényeivel, saját magát dönté meg. Aki másnak vermet ás, maga esik belé. Azonban, mitsem lehet menteni Bonaparte úr kormá­nyát is, mintha a fönálló alkotmányos rendnek valami pajzsos bajnoka lett volna. Azon sebek , miket Bona­parte úr kormánya alatt, az alkotmány testén ütöttek, még nem hegedtek be , következőleg , nincs Franczia­­országnak nyugodalma. Azon párt, mely minden túl­zásai mellett is, legalább becsülettel védte az alkot­mányt , s igy a vele összekapcsolt fenálló rendet, úgy látszik, elvégre is győzelemre jut. Értjük: a mérsékleti, józan ellenzéket, melynek sorai között Francziaország legjelesebb férfiait szemléljük, azon súlyra jutand, hogy az alkotmány megtartása mellett biztosíthatja a nemzet becsületét és békéjét. Nem tartozunk azok közé, kik a baloldal ábrándjait és túlzásait jóváhagyólag kísérnek; épen ellenkezőleg, részrehajlatlanul mondjuk ki véle­ményünket minden pártra nézve , mely egy már létező alkotmány conservatioja mellett működik. A baloldal most épen conservativ. A jelen komoly viszonyok közt, úgy látszik , illő állást szándékszik elfoglalni. A Journal des Débats különben egyesülésüket nagyon féltékenyen nézi, s rosz czélokat akar belőle kimagyarázni. Lássuk a Débats panaszát : „Azon szakadás, mi az eddig elé rendpártiaknak nevezetteknél becsúszott, már egy ered­ményt idézett elő : a rendetlenség pártját egyesítő. A baloldal minden pártárnyéklata ma összegyűlvén , egy bizottmányt neveztek ki, mely a jelen helyzetet figye­lemmel kísérte. Ebben mi egyet igen tisztán látunk, mond a Débats, azt t. i. hogy azalatt, míg mi egymás közt megoszlunk, ezen szomorú és botor harcz tanúi készül­nek azon tért, melyet készítettünk, elfoglalni. Tiszta helyet akarunk-e a forradalomnak készíteni ?“ így a nagyon mérséklett orleanista lap , mely különben al­kalmasint nem bánná, ha forradalom élén menne be Joinville vagy más a Palais-Royalba. A védelmi bizottmányban, 14-kén beadta jelenté­sét a nemzetgyűléshez. Az előadó Lanjamnais volt. A bizottmány 8 szavazattal 7 ellen, következő határoza­tot javasol a nemzetgyűlésnek: ,,A nemzetgyűlés elis­merve a végrehajtó hatalom elvitázhatlan jogát, rászalja a minisztérium eljárását és kinyilatkoztatja , miszerint a párisi sereg volt főparancsnoka azon rokonszenv je­lére, mely neki a nemzetgyűléstől, a jan. 3-kai szava­zat által adatott, minden jogát megtartó.11 Az előter­jesztő kérte a nemzetgyűléstől, hogy fejezné ki az­ e tárgybani sürgetősséget, mi meg is történt, és megvita­tása más­napra kitüzetett. Parisban ismét hírlik, miszerint az elnök a balol­dalból fogná minisztériumát kikeresni. Olaszországból azon hírt vesszük, hogy Turin és Róma között­ a kívánt egyetértés nem sokára (?) létre­­jövend. Angliából semmi különös érdekű. Az angol lapok nagyon helyeslik, hogy az elnök Changarniert letette, kinek parancsnokságát úgy tekinték, mint harmadik, alkotmányellenes hatalmat, dictátorságot stb. így véle­kednek az Observer, Morning Post, Chronicle, Daily News és a Times is. A Timest nem tudjuk mi érte. Köztudomás szerint eddig Ausztriát pártolta, s most pénzviszonya, leggyen­gébb oldala , körül tapogatózik , s ezenkívül, a mart. 4-kei alkotmány mellett is, némi rész tendentiával vá­dolja. Mi a pénzviszonyt illeti , feltűnő, hogy most kezdi azt feszegetni, midőn több hónap óta , sem jóra sem roszra, mitsem változott. Az Indépendance bécsi levelezője szerint, Schwar­zenberg hg. osztrák külügyminiszter jegyzékirata, me­lyet a Journal des Débats közlött volt, a bécsi poli­tikai körökben nagy sensatiot idézett elő. Azt nem tud­ták megfogni, hogy jelenhetett meg egyszerre a Times és Debatsban. Alkalmasint egy kéz juttatta mindkét laphoz. Ez igen természetes. Ugyan­e lapnak jan. 8-káról írják , miszerint nem­csak Fiuméban, hanem Károlyvárott is véres összeüt­közések történtek. Egy határszéli és egy német zászló­alj közt fegyveres összeütközés volt, anélkül, hogy a tisztek ez ügyben fölléptek volna. Ez utóbbi hírekről mi mit sem tudunk. Francziaország. (!) Páris, jan. 14. — Párisi lapok jan.­ 13-káról a baloldal egyesüléséről szólnak. E nevezetes eseményt, ha Bonaparte Napoleon Lajos úr után szabad következtetnünk, valami veszélynek kellett előidéz­ni , ugyanis, a tisztelt elnök úr mondá városházi felköszöntésében: a veszély egyesít. S inne­n a bal­oldal minden árnyéklata egyesült. A konservatív la­pok ez egyesülésnek szeretnének eldöntő befolyást nem jósolni; ők már előre kürtölgetik, miszerint a baloldal, a vörös republicánusok és socialisták miatt, nem sokat tehetenk. Azonban, lássuk magukat, a köztársasági, vagyis ellenzéki lapokat, mikép véle­kednek ez ügyben.

Next