Pesti Napló, 1851. március (2. évfolyam, 294-318. szám)

1851-03-04 / 296. szám

Nagybritannia. ..— Végre megérkezett febr. 24-nek várva várt estéje. Mindkét házban vitatkozás tárgya jön a mi­niszteri krízis. Különösen az alsóház tömve volt, hol maga lord John Russell ten előterjesztést. A tár­gyalások világot vetnek a dolgok állására; megér­demlik, hogy figyelemmel kisérjük. — Alsóházi ülés febr. 24-én. John Russell lord : „Pénteken megígértem a ház­nak, hogy ma előadandom a budget fölötti vitatkozás elhalasztásának okát, szót emelek, hogy ígéretemet beváltsam. A ház emlékezni fog, miszerint a jelen ülésszak kezdete után mindjárt, egy tisztelt gentle­man (D’ Israeli) ő felsége minisztériumát felszóli­­tatni indítványozta, hogy a földbirtokosok és haszon­bérlők állapotának javítása végett haladéktalanul rendszabálylyal lépjen elő. A háznak minden tagja s általjában mindenki az egész országban azonnal meg­győződött, hogy ezen indítványnak semmi más c­élja, mint a kormányt kivenni a jelen minisztérium kezé­ből. A tisztelt tag egészen parl­amenti modorban járt el, és én nem panaszkodom, hanem csak azt akarom megmondani, mi eredménye leendett ezen indítvány­nak, ha keresztül megy. — A ház 279 tagja szavazott mellette, ellene pedig 283, és így a kormány 14 szó­többséget nyert. —• Egy kérdésben, mely a kormány ellen annyi ingerültséggel támasztatott, és kivált oly időben, midőn a kincstári cancellár már jelenté, hogy pénzügyi előterjesztését ház elé hozandja — ily cse­kély többségnek nyerése világosan oda mutat, hogy általa a kabinet gyengítése czéloztatott. Még­is oly véleményben valók, hogy eme többség, habár számra csekély, szavazatával mintegy azt akarta kifejezni, hogy az indítvány által alapjaiban megtámadott po­litikai elveket fenn­tartani kívánja; a többség össze­tartása kárpótlást nyújthatott a szám csekélységéért, és a kabinet győzelmesen folytathatta volna a köz­ügyek vezetését. Azonban a körülmények megfonto­lása után úgy találtam, mikép a szavazás amaz ered­ménye oly gyengeségre mutat, milyent egy kormány viselni nem képes.­­ Mindjárt ezután következett a szavazás Locke King úr indítványa fölött. Más kö­rülmények között az idő késő voltának, és a szava­zók kis számának figyelembe vételénél fogva joga lett volna a minisztériumnak hivatalban maradni, de a jelen viszonyok között kötelességemnek tar­tottam az ország kormányát ő felsége kezébe le­tenni. (Halljuk!) Hozhattunk volna rendszabályo­kat eme többség hatásának semlegesítésére, azon­ban a kilátásba jött ellenzék irányában a jöve­delmi adóra nézve , s a közelebbi szavazás ál­tal mutatott kisebbségben­­ maradás folytán meg­valók győződve , hogy ha a jelen nehézségeket szerencsésen elhárítanék is , legfőlebb a jelen ülésszak alatt volna lehetséges vezetni az ügye­ket (halljuk, halljuk !).­­ Meggyőződésem sze­rint ily kísérlet hátrányára lett volna az ország­nak, úgy mint a háznak. E gondolatok még in­kább megerősítik aggodalmamat, melyet Buckin­ghamshire tisztelt követének (D'Israeli) indítványára vonatkozólag nyert többségünk csekélysége minden más időben is támasztott volna bennem, és megmu­tattam hivataltársaimnak, mikép nem tehetünk egye­bet, mint, hogy hivatalunkat ő felsége kezébe tesz­­szük. — Hivataltársaim — a kabinet legfontosabb tagját, Landsdownelondot kivéve, ki falusi kastélyá­ban volt, de kit azonnal tudósítani nem késtem — egyetértettek velem. Miután Landsdowne lord csak szombaton érkezett meg, lemondásunkat hamarább be nem adhattuk. Ekkor azonban elmentem ő felségéhez, átnyújtottam a lemondást, mely elfogadtatott, és ő fel­sége kijelenté, hogy Stanley lordot szándékozik meg­bízni kabinet alakításával. Délután hírt vettem, hogy a palotában­ megjelenésem kívántatik. Azonnal oda siettem , és megtudtam , hogy lord Stanley azt nyil­vánító, mikép nincs oly helyzetben, hogy egy kabinet alkotását átvehesse, mert ő felsége engem bízott meg annak alkotásával (halljuk!). Kötelességemnek tartot­tam kijelenteni, hogy habár részemről minden lehe­tőt elkövetek a parancs teljesítésére, de ő felségének készen kell lenni ama nagy nehézségekre, melyekbe ily feladat keresztülvitele ütközendik (halljuk! hall­juk !). Igen ,­­ nehéz feladat, de úgy gondolom, a megtörténtek után nem kell fejtegetnem a kiegyenlí­tés lehető módjait (halljuk). Arra kérem a házat,­­ halassza el péntekig üléseit, midőn aztán oly hely­zetben leszek, hogy a kabinet újra alkotására nézve teendő lépésekről jelentést tehetek.“ (A lord, mindkét oldal kitörő örömzaja közt tért helyére). D' Israeli: „Uraim ! nem akarom a házat hosszas válasszal fárasztani (halljuk ! halljuk !). Mindenki tudja hogy lord Stanley , ő felsége által egy audien­­czián fogadtatott, és ha ő felségétől felhatalmazást nyer az értekezés tárgyának elmondására, ő ezt bi­zonyosan alkotmányos úton parliamenti üléséről teen­­di (halljuk ! halljuk !). Még­is Uraim ! a nemes lord nyilatkoztában egy megjegyzést ten, melyet ez­úttal el nem hallgathatok (halljuk!). Uraim! A nemes, ál­lítja, hogy Stanley lord nyilvánító, mikép ez idő sze­rint nem alakíthat kormányzatot.“ John Russell lord : „Nem azt nyilvánító lord, hogy nincs oly pillanatban, hanem hogy nincs oly hely­zetben (that he was not then prepared).“ D' Israeli: „A kiigazított szó b­en nem tartozik arra, mit mondani akarok. Még egyszer,­­ meg vagyok győződve, hogy ha a nemes lord azt mondja, mikép Stanley nyilvánító, hogy nem képes kabinetet alkot­ni : —• (kevés szünet után) úgy olyasmit mond, mi — bővebb megfontolás után bizonyára elismerendő — valósággal megtörtént dologra alapítva nincs.“ John Russell lord: „A tisztelt gentleman előadása után, egy megjegyzést tenni szükségesnek tartok (halljuk ! halljuk!). A tisztelt gentleman kétségtelenül jól van értesülve, ha azt mondja, hogy Stanley annak idejében és ő felsége engedelmével el fogja mondani, mi közte s a királynő között történt. Én is erősen meg vagyok győződve, hogy akkor előbbi nyilatko­zatomat , miszerint nincs oly helyzetben, hogy kabi­netet alkothasson, megerősítendi (halljuk! halljuk!).“ Roebuck : „Kötelességemnek tartom, mielőtt az el­napolásra nézve szavaznánk, egypár észrevételt tenni e szokatlan helyzetet illetőleg, melyben vagyunk (halljuk! halljuk!). A nemes lord javasolja az elna­polást, hogy a kabinet megalakítására idő legyen, de javasolja a nélkül, hogy a háznak legkisebb alkal­mat nyújtana e tárgy fölötti nyilatkoztatásra. Ő fel­sége — hogy úgy szóljak — kénytelen jön valakit hozatni­, hogy a kormány alakításával megbízhassa, s e czel még elérve nincs. Remény­em uraim ! a ne­mes lord, ki ekkorig nemcsak egy nagy pártnak ve­zére , hanem egyszersmind egy nagy politikai elvnek vezére volt, semmiféle eventualitások közt sem fogja feledni, hogy ezen elv egyedül az ő kezében nyugo­­szik. Bármi történjék a pénzügyre vonatkozólag, minden ama rendszabálytól függ, melyet a nemes lord foganatba venni czélszerűnek lát; miért őt fogja nyomni a felelősség terhe, ha ismét oly helyzetbe taszíttatunk , hogy csatát kellessék vívni a szabad kereskedés érdekében.“ (Hosszasan tartó örömkiáltás). Az elhalasztásra vonatkozó indítvány ezután el­fogadtatott , és a háznak péntekig ülése nem leend. — London, febr. 24. — A brit követségi sze­mélyzet fizetése valósággal leszállíttatott. Ezentúl csak két követ fog valóságos ambassador méltósá­got viselni: t. i. Párisban és Konstantinápolyban. Jövendőre a párisi követség 8000 font sterlinget kap 10,000 font helyett, — a madridi 5780 fontot, 6550 helyett, — a. bécsi 5900 fontot, 9900 font helyett. — Bécsben a követségi titoknok fizetése 500 font leend 900 helyett. Jóban több zárdákat meglátogatott, misézett,gyóntato­tt, búcsút engedett, s egy szóval úgy viselte magát, mint kire fontos egyházi küldetés van bízva, így jőve ide is, s a nagyherczegnek bemnitattatá magát, ki öt ki­tüntetéssel fogadta. Kérte tőle, hogy bocsáttatnék be Guerrazihoz, kinek lelke idvén munkálódnék. Oly férfinak, kit a nép félszentnek hisz, kívánatot nem tel­­­jesitni, illemtelennek látszott, s kérése teljesittetett. Több ideig maradt bezárkózva Guerazzinál, hogy meggyóntassa! — Aztán hirtelen eltűnt, mire csak­hamar Rómából intelmek jöttek, miszerint ily ember­től őrizkedni kell, mert levelei és előadásai általá­ban hamisak volnának, hogy ő nem lelkész, még nem lehetett kipuhatolni , ki legyen tulajdonképen, annyi bizonyos, miszerint czéljai politikai természe­tűek volnának, s valószínűleg ő maga Mazzini. Helvétia, yBern, febr. 18.— A berni nagy­tanács ülései tegnap megnyittattak. A ház tömve volt. A kormány jelen­tése a közelebbi eseményekre vonatkozólag 1­2 óráig tartott. Oly nézet fejeztetik ki ebben, hogy ezen ese­mények egy összefüggő felkelésnek tekintendők. Cour­­ielayban és St. Imerben régóta működnek a tör­vények aláásásán , és a kormány azért utasította ki dr. Grassevitzot. Muller helytartóra irányzott lövés hallatlan esetnek mondatik, Bern történetében. A csa­patok viselete , a szövetség-tanács készsége dicsér­tetik , a radikál sajtó kárhoztatik. Végül nagy­ta­nácsi határozat nem kívántatik, miután a kormány, alkotmányszerű jogainak körében működött.­­ Egy kis csatát idézett elő azon kérdés, hogy a kormány, intézkedéseinek és jelentésének igazolására minemű okiratokat tartoznék előterjeszteni. Slaemp­li mind­azon iratokat kívánja , melyek a vizsgálatnál nélkü­lözhetők. De Blösch azt mondja, hogy ezt nem lehet tenni, mert azok közt sok oly bizodalmas tudósítás foglaltatik, mely tisztviselőket és hatóságokat com­­promittálna (!!), hanem azt javasolja, hogy az elő­terjesztendő iratok kiválasztása a kormányra bizas­­sék. Szavazásnál 100 mellette, és 100 ellene nyilat­kozott ennek, az elnök pedig a kormány részére nyomta le a mérleget szavazatával. A Német és franczia lapok abbeli figyelmezteté­sei, hogy Drezdában a Helvétia ellen intézendő had­járat fölött tanácskoznak, a helvét lapok különböző nyilatkozatát vonták maguk után. A radikálok ka­­czagják az egészet, és gúnyolják conservativ hon­fiaikat, kik készek lennének kezet nyújtani az el­lenségnek.­­ A bázeli újság következő megjegyzésre méltó elmélkedéseket tartalmaz: „Igen természetes, mi­szerint a helvét lapok is értekeznek a német hírla­pokban fölmerülő interventiós lárma fölött. Mivel ez egyelőre csak hírlapi zaj, a nyilatkozatok is egészen különbözők. A körülményekhez alig illő könnyelmű­séggel neki­esik a JV. Z. Z. a „hírlapi röppentyűk­nek,“ melyektől minden jelentőséget meg akar ta­gadni. A Bund ellenben sokkal komolyabban fogja fel az ügyet, „szükséges-e Slorvéziának félnie“ föl­­iratú, majdnem kétségbeesett hangon fogalmazott czikkében, melyben fölszámítja azon külviszonyo­­kat, melyek Helvétiát minden külbeavatkozás ellen oltalmazni látszanak , főleg a különböző zavarokat, melyek a porosz királyt ostromolják, s a franczia dolgok állását, melyek épen nem bátoríthatják föl a re­­actiot. Nyíltan megvalljuk, miszerint mi nem bátor­kodunk a Bundot e téren követni; már gyakran meg­jegyeztük , miszerint a kabinetek eljárása gyakran a távol állók még oly helyesnek látszó számításaikat is kijátszotta, s hogy itt oly tényezők munkálnak közre, melyek csak később jutandnak nyilvános­ságra.“ A Zürich kantonban a jogállapot vizsgálatára nevezett választmány határozottan az esküdtszék be­hozatala mellett nyilatkozik. Ezen valóban példány­állam , melynek a közéletre vonatkozó minden intéz­ményei, minden kanton számára előképül szolgál­hatnak—szegényeket érdeklő törvényét is re alá vette. Dr. Zehender polgármester és dr. Est Ilelvétiának legfölvilágosultabb státusférfiai me foglalnak helyet. Bern, febr. 21. — Nemcsak Ausztria és Nőt ország által fordít­tatik Helvétiára folyvástt ügyei Francziaország is gondoskodik mindent megélí mi csak Ilelvétiából az európai békét megzavarl­a A fegyverszállítások, melyek Ilelvétiába tetet­e franczia kormány által gondosan ellenőriztetnek, egy lüttichi fegyvergyárnok engedelemért folya­dott, miszerint a berni és zürichi fegyvertárba­n rendelt fegyvereket Francziaországon küldhesse tesztül. Ezen kívánat, mely egyébkor nem aka­lyoztatott, a franczia kormány által, mert előbb a tudakozta, vájjon a fegyverszállítás a köztársa részére történik-e, s megtudván hogy nem , telje­lenül hagyatott. Az itteni kormány 4 századnyi végleszállítást rendelt, minthogy Interlakenben csönd helyreállítottnak tekinthető. Olaszország, Florence, febr. 17.— Mazz­­i Florenczben. Itt egy csodálatos történet adta magát elő. Nemrég jött át a római határon egy kapuczinus fölhatalmazó levéllel ellátva, a kapuczinus-zárdák megvizsgálására. 13 va­ .. A MAGYAR NEMZETI MÚZEUM igazgatójá­nak részé­ről közhírré tetetik, hogy miután a gy­­eményi termek fűtésre nem alkalmatosak, nem is c­sak a téli hónapokon át bizonyos napokon nyitva ler idegenek számára azonban, a napnak világos óráik ezentúl is akármikor ki fognak nyittatni. menetrendé Gőzkocsik 1850-diki december 16-tól , további intézkedés Vegyes vonat: Szolnokról indul. •. . . Pestre reggeli 5 órakor 45 perczk­ Ceglédről „ .... , „ 6 n 45 „ 1 estről „ ----- Bécsbe „ 9 _ 45­­»TM« . • •• . „ n­ : - : Annáról „ ----- „ délutáni 12 „ 30 „ Érsekújvárról „ ----- „ „ 2­­ 30 . Pozsonyból .... „ . 6 „ - „ Ganserndorfból ___ „ . „ 7 B 45 „ Megérkezik Bécsben esti 8 órakor 45 perczkor. Bécsből ................... Pestre reggeli 7 órakor — „ Gänserndorfból .... 8 „ _ Pozsonyból „ ........... . „ 9 ” 45 ” Érsekújvárról „ ----- délutánit „ 15 „ Nánáról „ 2 „ 45 „ Vac*"»l » ........ . » 4 . 15 „ Pestről „ ........Szolnokba „ 6 _ — „ Czeglédröl „ .......... „ „8 „30 „ Pestről indul .........Szolnokba reggeli 6 órakor — per« Pilisről „ „ „ 8 „ 30 „ Czeglédröl ...... „ „ 9 . 30 „ Szolnokból „ .......... Pestre délutáni 1 „ — „ Czeglédről „ „ „ 2 , 15 , Pilisről „ „ . 3 „ 45 . IGAZÍTÁS. Tegnapi tározónkba következő sajtóhibák csúsztak Chordai e helyett Corday. — Tragédie e. h. Tra­gédie. — Oszlasd el kedélyem e. h. oszlasd el ké­telyem. — Robespierre hírével e. h. hitével. — A meg­veretett sebész e. h. A megvetett sebész. — Decent e. h­. décents. — Involutions e. h. révolutions. — Továbbá a vegyes hírek és események els czikkében gróf Rádainé assz. helyett gróf Rédeyn assz. olvasandó. Tulajdonos : CSÁSZÁR FERENCZ. Felelős szerkesztő : BÁNFFAY SIMON. Dunavisállás mart. 4-én 3' 50­0'" 0 fölött. AGÁN HIRDETÉSEKÉI// 119 . 3—3 KILIÁN GYÖRGY könyvárus-, és kiadónál váczi utcza, (Parkfrieder házban) és általa minden hiteles könyv­árusnál kaphatók. Elemi fi- és leánytanulók SZAVALÓ S OLVASÓ KÖNYVE. Mindkétnemü elemi tanodák, úgy szinte kisebb ma­gános növendékek használatára s éldéletére, szorosan a gyermeki korhoz, fölfogáshoz és érdekhez, szint­úgy mint a nevelési szempontokhoz alkalmazva, jobb írókból, több oktatóval egyetértésben szerkeszté Tatay István, Pesten, 1847. VIII és 180 oldal, n. 8-ban fűzve 30 kr. pp. Grammatikai és polgári tanulók 10—15 éves fiú-, vagy leánytanulók akár nyilvános, akár magános használatára, — ugyanezeknek korá­hoz, fölfogásához, s érdekéhez szintúgy mint a neve­léstannak szempontaihoz szabva, szerkesztő Tatay István. Pesten, 1847. 160 old. nagy 8-ban fűzve 30 kr. pengő pénzben. KÖLTÉSZETI ÉS SZÓNOKLATI mmwmMK. Magyar prosodiával, metrikával, s a költői és szónoki­­ beszédnemek és fajok rövid elméleti felvilágosításával,­­ eme nemek és fajok szerint osztályozva, szónokköl­tészeti és bölcsészeti osztályú tanulók, nemkülönben egyéb serdü­ltebb mindkétnemü olvasóknak használa­tára, közrebocsátja TATAY ISTVÁN. Pesten, 1847. 580 old. n. 8-ban fűzve, 2 sor p. p. 115 3—3 MEGHÍVÁS a gazdasági egyesület f. 184­1. martius 16- kán reggeli 10 órakor a casino termében tar­tandó közgyűlésére. A gazdasági egyesület igazgató bizottmánya fel­sőbb helyre beadott folyamodványára, melyben az egyesület reorganisatiója tárgyában f. évi martius havában egy előkészítő, s júniusban egy főközgyülés megtarthatását kérvényezte, a cs. k. ideigl. helytar­tóságnak január 21-kén kibocsátott iratánál fogva kedvező választ nyerni szerencsés lévén: siet erről az egyesület t. tagjait azon hazafiai kérése mellett értesíteni, miszerint a fen kitűzött f. évi mártius 16-dik napján reggeli 10 órakor, a casino teremé­ben tartandó közgyűlésre annyival inkább, minél számosabban megjelenni méltóztassanak, minthogy az egyesület alapszervezetének megállapítása, mitől függ leginkább jövője az egyesületnek, teendi a ta­nácskozás tárgyát. Pesten, február 12. 1851. A gazd. egyesület igazgató bizottmánya. 109­6-6 Kilián György, egyetemi könyvárusnál Pesten, a váczi utczában Parkfriederházban megjelent és minden könyvárusnál kapható : EA.T­E.KEZRS AZ ANGOL FORRADALOMNAK története felett. Irta G . I Z Ó T. Erő­­s végszóval ellátva fordította Somssich Pál. Nagy 8-rét borítékba kötve 1 ft. pengő pénzben. KEGYELMES KIRÁLYI UTASÍTÁS. A váltóbiróság számára. Legfelsőbb engedelem­­mel közrebocsátotta JÁSZAY PÁL-nagy 8-adrét borítékba kötve 30 kr. p. p. KILIÁN GYÖRGY könyvárus- és kiadónál váczi utcza,(Parkfrieder házban) kapható: GÖRÖG-ROMAI MITHO­LOG­IAI ZSEBSZÓTÁR. Készítette CSÁSZÁR FERENCZ. 20 kőnyomatu képpel, XVI és 520 lap. 16-rét csinosan fűzve csak 1 ft. 12 k., aranyozott táblával 1 ft. 30 k. p. CSÁSZÁR FERENCZ Bővített kiadás. Nagy 8-rét borítékba fűzve, 2 ft. 30 kr. p. p. Császár Ferencz Két kötet 8-rét 400 lap. borítékba fűzve. Előbbi ára 2 ft. p., most 1 ft. p. KIADJA EMICH GUSZTÁV. — EISENFELS ÉS EMICH KÖNYVNYOMDÁJA, URI-UTCZA 449. SZ.

Next