Pesti Napló, 1851. március (2. évfolyam, 294-318. szám)

1851-03-11 / 302. szám

nak, saját nyilatkozata szerint ~ „minden áron“ hitelességet szerezni ígérkezett. S. úr költségvetésében azt mondja, — nem túlsá­gos a kiadás : — a túlságos — és kevés közt közép helyen áll a nagy. Egyébiránt A sokfélekép igénybe vett erszényünk mentesíte­tett volna, ha a közigazgatás valamely tagja cs. biz­tos ő nagysága rendelete szerint községenként meg­magyarázza a népösszeírás czélját, s a velejáró terheket. Hiszem, hogy cs. biztos ő nagysága ezt akarta el­­érni közrendelete által. Nem a protestáns lelkészek tapintatlansága — mint S. úr állítja — okozá a roppant kiadásokat, — hanem a cs. biztosi körrendelet közzé nem tétele. S. úr továbbá azt mondja, — az újonczozás sors­húzásra nem került, mert a községek által csekély jutalomért önkénytesek állíttattak. — Csak 800— 900 forintot tesz az a csekély jutalom — ide nem számítva azon 100—200 forintokat, melyekkel hely­­ségenkint bírált uraimék többet szedtek be , s ha ne­talán valaki ezen visszaélés ellen szót emelt, az mint rendzavaró megdorgáltatott , óhajtanék még több ügyet — elősorolni: — hallgatok, jelen felszóllalást is csak figyelmeztetésül akarván tekintetni. H. I. HIVATALOS. Ezennel köztudomássá tetetik , hogy Wagendrüssel közsé­ge Szepes m­egyében engedelmet nyert, hamvazd szerdán, s a pünkösd, sz. Lőrincz és sz. Demeter hetek szerdáin országos és egyszersmind marhavásárokat is tartani. Hirdetés■ a császári királyi helytartóság ideiglenes főnökétől 1851-diki január 27-kéről, melylyel a kereskedelmi s iparviszonyoknak Magyarkoronaországbani sza­bályzását tárgyazó ideigl. utasítás tetetik közzé. Hiányozván kielégítő, egyenalaku s Magyarkorona­­országban a kereskedelmi és iparügyet külön irányzatai­ban rendező szabályok, addig is, mig egy új közönsé­ges iparrendszer hozatnék létre, a cs k. kereskedelmi minisztérium jóváhagyásával, az 1840-ik évi XVI,XVII, XVIII, XIX és XX. törvényczikkeknek fentartása mel­lett, melyek által a gyárak, kereskedés, részvényes tár­sulatok és alkuszok viszonyai részenkénti szabályozást nyertek, tekintetbevételével a határos koronaországok­ban érvényes elveknek, a következő ideiglenes határo­zatok hozatnak, s a háztartás végett azon hozzáadással tetetnek közzé, miszerint ezen rendszabály 1851-dik évi ápril 1-jével lépene hatályba, s minden, ezzel ösz­­hangzásban nem levő eddigi rendszabályok érvényüket vesztik. Ideiglenes utasítás a kereskedési és ipar­viszonyok szabályozása iránt Magyar koronaországban, általános határozatok, 1. §. Vallás- vagy nemzetiség-különbségi tekin­tetből , valamint a szülők születése és állása miatt senki sem zárathatik ki valamely kereskedési, vagy iparfoglal­kozás m­egtanulásától vagy űzésétől, 2. §. Minden kereskedések- és iparoknál it szabad versenynek elve érvényes , úgy hogy mind­az, ki a tör­vényesen előírt föltételeknek megfelelni képes, egy­szersmind törvényes igénynyel bír az illető jog elnyeré­sére, s más kereskedők vagy iparosok károsodás miatti panaszai figyelembe nem veendők. ugyanaz a székileg űzött iparokra nézve is áll , s a széheknek a ezéhezím nem ad jogot, valamely ipar­üzleti jognak új folyamodókra átruházása ellen tilta­­l­­zzn­. I. Kereskedés. 3. §. A kereskedési foglalkozások ágaznak: A. szabad kereskedésre, B. rendes kereskedésre, C. kal­­márságra és I­. házaló kereskedésre. A. Szabad kereskedés. 4. §. A következő czikkekkeli kereskedés általá­nosan szabad : gabona , liszt és dara, fa , só, bor nagy­ban, pálinka nagyban, vágómarha nagyban, apró marha, vad nagyban, szárnyas állatok nagyban, halak nagyban, gyapjú, sajt és vaj nagyban, fagygyu, szappan, gyertya, bőrök (Haute, Felle), ló- és egyéb szőr, serték, tollszá­rak és ágytollak, szarvak és szarvhegyek, nád, szelvény­fa (Fournierholz), abroncsok, vászon és rongyok , nagy­ban, harisnyák , hímzések, czérnacsipkék , gyapot és gyapotat (watta), berchtoldsgadelli készítmények, közön­séges árok és gyermeki játékok, hajók és csónakok, virág-és veteménymag, madarak­, rovarok, nadályok stb. malom-, köszörű-, burkolat- és egyéb kövek, sövény-, kopályok (Platten) és minden belföldi nyers termények (széna, szalma, hüvelyes vetemények, gyümölcs s. t. e.) 5. §. A szabad kereskedés részint nagyban és ki­csinyben , részint csak nagyban űzhető. 6. §. Ki valamely szabad kereskedést mint önálló keresetforrást kíván űzni, az keresztelő- vagy születési levelének és erkölcsi bizonyítványának, végre, ha nem azon helyen született, hol a foglalkozást gyakorolni szándékozik, úti, vagy tartózkodási bizonyítványának előmutatása mellett, köteles magát az illető járás köz­­igazgatási hatóságánál írásban vagy szóval jelenteni, egyszersmind megnevezni azon helyet, hol a foglalko­zást, vagy kereskedést űzni kívánja. Szóbeli eljárásnál a hatóság részéről jegyzőkönyv vezetendő, s a folyamodónak neve mind az adólajstrom­ba, mind pedig a szabad kereskedési ágak külön elő­­jegyzékébe iktatandó. H ha az adóra nézve minden rendbe van hozva, ak­kor a kereskedési ismeretekre ili bizonyítvány követelése nél­kül a bejelentés tudomásul veendő s a jelentkezőnek a végzés kiadandó. 7. §. A szabad kereskedés és mindennemű szabad foglalkozás gyakorlása egyébiránt szintúgy, valamint az engedélyezett kézműiparoké, alá van vetve az adórend­­szabályoknak nemkülönben az egészségi-, építési-, tű­zi-, vizi-, utczai, erkölcsi, tisztasági és cselédi rendőr­szabályoknak is. 8. §. Ki valamely szabad kereskedést űz, fel van jogosítva segédmunkásokat fogadni, s a szükséges ős­anyagokat (Urstoffe) és termesztvényeket bárhonnét megszerezni. 9. §. Ha a szabad kereskedést tetemes kiterjedésben űzi, kérelmére a kerületi főispán által, — legalább is 8000 pengő­stnyi alaptőkének kimutatása után, — czi­­mének (Firma) bejegyeztetése megengedhető, mi által az, kereskedési üzletének tárgyaira nézve a valódi ren­des kereskedők jogaiban részesül, s magát a kereskedői testületbe (Gremium) kebleztetni köteles.. B. Rendes­ kereskedés (kaufmännischer Handel.) 10 §. Ez nagy- és részletkereskedésre oszlik. Általános kellékek. 11. §. Ezek: a) nagykorúság, b) erkölcsiség és feddhetlen élet, c) gyakorlati képesség, mely rendszerint a kereske­dés rendes megtanulásáról, s alkalmas számú, legalább is hat, jól töltött szolgálat-évekről szóló bizonyítványok által kimutatandó, végre d) a kitűzött alaptőkének leírása. 12 §. Az imént érintett kellékek kimutatása alól senki bármi ürügy vagy szín alatt is, milyen p. o. hogy özvegyet vesz nőül, hogy kereskedő fia, vagy valamely nyilvános kereskedésnek társa stb., föl nem menthető. 13 §. (1840-dik évi XVI. törv. czikk 2. §.) Rendes kereskedést nem nyithatnak, és czimüket be nem jegyez­tethetik, a­­kik még nagykorúságokat el nem érték; b) bármely vallás lelkészei és szerzetesek; c) valóságos szolgálatban álló katonaegyének ; d) alkuszok; e) kik csődület és bukás (Falliment) alá kerülvén, a csődü­leti bíróság ítélete által rendes kereskedés üzé­sétől eltiltanak ; f) kik csalási bűnök miatt megfenyittettek; g) a gyámság alá helyezett egyének; h) a d., e., f. alatt kijelölt személyek nejei. 14. §. Minden kereskedő köteles, szabályszerű keres­kedési könyveket az 1840-dik évi XVI. törv. czikk. által kijelölt rendszabályok szerint vezetni, s a váltókra nézve alá van vetve az 1850. január 25-kei köz váltó­rendeletnek, s a Magyarország részére kibocsátott s u­­gyanazon napról kelt ideiglenes rendszabálynak, mely által a magyar váltótörvény, 1840. XV. t. czikk módo­­sittatik, M. H. (Folytatása köv.) VEGYES HÍREK ÉS ESEMÉNYEK. Budapest, mart. 11. — Nemzeti színházunkban, ma kedden adatik: KEZTYÜ ÉS LEGYEZŐ, vígjáték 3 felv. irta Bayard és Sauvage francziából fordította Csepreghi Lajos. —­­ Azon nyilvános szavalás a görög irodalomból, melyet lapunk nemrég emlite, csakugyan megtartatott tegnap délután az egyetem 3-dik emeletében Télfy János tanár vezérlete alatt. Hallgató közönség oly szép számmal látogatta meg e nyilvános előadást, hogy rész­­vétlenség ellen panaszkodni legkisebb okunk sincs. Az elszavalt tárgyak közöl sokat tetszéssel fogadott a közön­ség ; az unalmasabb darabokat is keresztyéni türelemmel végig hallgatta. A görögül elszavalt darabok rögtön át­­fordíttatnak részint magyar, részint német nyelvre; azon­ban meg kell említnünk, hogy a magyarra fordítást több darabnál elhagyogatták , míg a német fordításokban a programmhoz igen híven jártak el. Nem akarunk e kis körülményből valami sokat következtetni; lehet hogy a közönség iránti tekintet, vagy más fontos okból történt így, a­mint történt. A szavaló ifjak közöl többen helyes fölfogást, meglepő ügyességet tanúsítottak. Mind az említett tanár úr, mind a derék ifjak méltányló elis­merést érdemelnek, hogy ily buzgón karolják föl a classicus irodalmat , melynek tanulását iskoláinkban eddig oly igen elhanyagolták. —­­ Tegnap kísérték temetőbe a báró, paffért ház udvaráról Grin­m Vincze testvérjét, egy becsületes jellemű ügyes fiatal embert, ki­ Walzel kőrajz intézeté­nek egyik legmunkásabb tagja, s ügyvezetője volt. Temetésén több ismerősei, jóakarói jelentek meg, é­s E napokban oly alkalmatlan esős havas időjárá­sunk volt, hogy az ntergi sétáknak teljesen vége szakadt még azoknál is, kiknek minden dolguk, sőt életmódjuk ezen sétából áll. Ha az eső nem szakadt, a hó olvadozott, s tócsává tette járdáinkat. Méltánylattal említendő, hogy a városi szolgák hűségesen fáradoztak seprűikkel, lapát­jaikkal az utczák tisztogatásában , de az ő fáradozásuk nem hatott fel a házak tetejére , melyekről omolva sza­kadt a héviz az alul levő járdákra. S igy a járókelő ember kénytelen volt, szinte az utcza közepén menni, hogy a lehulló záport kikerülje. Sokan boszankodva tapasztalták e kellemetlenséget, de eltávoztatásáról senki sem gondolkozik, így volt az apáink, sőt nagyapáink idejében is, miért tennénk mi javításokat, ha ők azok nélkül megélhettek!! Ekép vigasztalja, s nyugtatja ma­gát sok jámbor polgár. Pedig, ha egy csatornával látná el háza ereszét, megmentené nyakát a lehulló hévíztől, s nagyrészint megszűnnék a kellemetlenség , mely ellen most esős időben oly sokan zúgolódnak. A háztulaj­donosok, kik a házbér fölemelés mesterségét, különben is igen jól tudják, alkalmasint készséggel adnának néhány forintot arra, hogy házuknak utczára szolgáló eresze csatornával láttassák el. Az épitési, vagy szépitési bizottmány hivatalos figyelmeztetéssel járulhatna ez ügyhöz. — f A Temesvár és Pest közötti vasút 1852 év nyarára teljesen elkészül; mondják még nincs elhatá­rozva , vájjon Aradon, vagy Szegeden fog-e keresztül vizetni e vonal ? — f Pozsonyból írják, hogy ott a már fölállított dohányáruhelyek száma ismét néhánynyal szaporodott. Az engedélyek azonban mint hallani, csak 10 hónapi időre adatnak, f. évi márt. 1-sejétől jövő évi január 1-sejéig. A­f Hárban ismeretes szláv lelkész , Szakolczán egy szláv lapot fog megindítani jövő ápril­is 25-kén. A lap czíme Szlovenski pohladi (szláv szemle) leend. —­­ Nemzeti színházunk körül a légszeszvilágítást illetőleg nemsokára czélszerű javítások fognak te­tetni. Legalább oly régóta, s oly gyakran emlegetik, hogy már magától is kell valaminek történni ez ügyben. —­­ Veszprémi tudósítás szerint, márt. 3-kán egy fényes bált tartottak ott, melyben nemesek és nem ne­mesek, katonák és polgárok , zsidók és keresztyének, nők és férfiak a legbarátságosabb egyességben mulatoz­tak ki világos kiviradtig a nélkül, hogy e különböző elemek egyesülése legkisebb zűrzavart szült volna. —­­­ Som­ogy megyében még mindig veszélyben forog a vagyonbátorság. Nemrég három kereskedő utazott volna keresztül egy erdőségen , nappal délutáni 4 óra tájban. Egyszerre 7 fegyveres rabló rohanta meg őket, s minden pénzekből kifosztá. E körülmény annyival feltűnőbb, mivel a csendőrség mindent elkövet e rablók zabolázása s kevesbítése körül. —­s Bácsmegyének némely vidékei és Mohács kö­zött az országúti közlekedésnek a mohácsi szigeten ke­resztül történendő helyreállítását a keresk. minisztérium elhatározta. Már egy cs. kir. mérnök is érkezett a hely­színére, hogy a hely­viszonyokat megvizsgálja. Mivel e közlekedés által Mohács igen sokat fog nyerni, a város némi kedvező ajánlatokat ten az út építésére. Adni fog t. i. 20 ezer napszámot, továbbá a híd építéséhez szük­séges fát, s gondoskodni a munka egész ideje alatt a munkások tűzi­fájáról. —­­ A Presb. Z. írja, hogy Jaell zongoravirtuóz nemsokára Pestre fog lelőni Pozsonyból, hol nagy tet­szésben részesült; legalább mikor a Hunyadi és Rá­kóczi indulót játszotta, viharos éljen-kiáltásra fakadt a közönség. —­­ A bánatban a mártius elejével beállt téli hideg, valamint a félbeszakadt gőzhajózás miatt a gabona ára egyszerre magasra szökkent s több kereskedő, ki már útban volt vidékünkről azon táj felé, visszatért e hírre. —­­ Kolozsvárit múlt hó 24-kén színi előadás volt a hidelvei kisdedovó- intézet javára. Azonban mivel ez estre a közönség nagy részét barátságos házi táncr­­vigalmak foglalták el, az előadás igen kevés jövedel­met hajtott a kisdedovó-intézetnek. A színész társaság igazgatója új előadást ígért e czélra. —­­ A dohánymonopóliumra vonatkozólag Liptóból Írják , hogy azok, kik magokat négy hónapra dohány­nyal ellátni akarják, ott is kezdik már, magokat jelen­teni, s kifizetni a megtartott mennyiséget. Egy font kerti dohányért fizetnek 20 p.krt. 100 magyar szivarért 30 p. krt; külföldiért 1 ft 50 pkr. Azonban e jelentkezők száma nagyon kevés, mivel mint mondják igen sokan vannak, kik a dohányzásról végkép lemondtak , ha ugyan szavakat tartani képesek lesznek. POLITIKAI SZEMLE. Pest, mart. 11. (!) A külföldi posta máról kimaradván , igen szegé­nyek vagyunk kül újdonságokban. Olaszországból ezekben öszpontosíthatjuk az érde­­kes­eket. Gemeau tábornok helyzete Rómában igen szomorú ; katonaságát örökös feszült állásban kell tar­tani, minthogy a kedélyek nagyon föl vannak ingerülve, s a forradalom rejtett parázsa könnyen lángot lobbant­­hat. A politikai ügyekben semmi haladás. A pénzviszo­nyokat rendbe akarják hozni, s a kormány részéről tör­tént intézkedéseknek igen kevés a sükere , min épen nem lehet csodálkozni, midőn kormány és nép között semmi rokonszenv. A bankot közelebbről jobb karba hozták, azonban, dologhoz értők állítása szerint 1851 vége felé a deficit ismét 2 millió scudi leend , és így tovább. Fornari , ő Szentségének Párisbani nunciusa, útban van Roma felé. Hozzá sok reményt és tervet csa­tolnak, melyekből azonban alig lesz valami, minthogy Fornari egyfelől elöregedett, másfelől elbetegesedett ember. Németországból az A. A. Z. kívül más lapot nem kaptunk, a porosz újságok elmaradtak. Az Avgs. All. szerint a frankfurti tőkepénzesek Magyarországon nagy földbirtokokat vásároltak (haben angekauft) , hogy azon helyeket német gyarmatosokkal betelepítsék. Ré­szünkről még nincs tudomásunk ezen terjedelmes jószág­vásárlásokról , különben is német gyarmatok számára kevés alkalmas földdel bírván ; azt hisszük, hogy azon telepítések a Vojvodinában s Erdély némely részeiben fognak létesittetni, hol szerb és román atyánkfiai közt kétségkívül szíves elfogadásra találandnak. Az A. A. Z. a drezdai értekezletről híreket nem közöl. A svéd- és norvégországi socialista mozgalmak, újabb tudósítások szerint, lecsendesültek. A párisi, brüsszeli és londoni postát ma nem kaptuk. Francziaország. (!) Pár­is, mart. 5. — Girardin Emil úr, a Presse tulajdonosa, ismeretes publicista, jelenleg képviselő, Creton indítványával szinte hasonló szellemű indít­ványt adott be, mely is a következő : „Ezennel meg­szüntetnek mindazon kivételes törvények, melyek kimondása egyedül a bírói hatalomhoz tartozik, a törvényhozó hatalomtól, az alkotmány 19 dik czik­­kelye ellenére, mely kijelenti, miszerint a hatalmak elválasztására egy szabad kormánynak első feltétele­t egyenesen bocsáttatott ki.“ Ez indítvány a mér­­séklett baloldal egyik tagjától jő, s ezenkívül ösz­­szeköttetésben levén a Creton féle inditványnyal, an­nak idejében érdekes parlamenti vitára nyujtana anyagot. — A lyoni foglyok, kik a nem fölfedezett össze­­esküvésbeni részvétellel vádoltatván, azóta elitélés nélkül börtönben szenvednek, egy kérvényt nyúj­tottak be a nemzetgyűléshez, melyben kijelentvén, miszerint rájuk csak mesén alapuló bűntények ne­hezülvén , ítéltessenek el mielőbb, úgy is már 4 hó­nap óta ülnek börtönben, a nélkül, hogy, vagy egy bíró elibe állíttattak volna. E kérvényben többek közt a foglyok azt mondják : „Mi az igazság és ön­tudatnak egész erélyével tiltakozunk a belügyminisz­ter azon állításai ellen, melyek oda czéloznak, mint­ha valami összesküvés léteznék a Lyonban levő fog­lyok és a Helvétiában tartózkodó menekültek között.“ — A közelebbről meghatározott Code de la Bru­­nerie tábornagy , sok tekintetben nevezetes katonai egyéniség volt. Mint mérnök-hadnagy jelen volt Na­póleon egyptomi, s több hadjárataiban. A párisi erős­ségeket ő építette. A spanyol hadjáratról, mint mond­ják, érdekes emlékiratot hagyott hátra. — Az Echo du Midi legitimista, a Courrier de la Somme orleanista lapok, egyik Chambord gróf leve­lének commentatiojáért, a másik a febr. 24-kei ün­nepre tett kifejezéseiért lefoglaltatott. — Hirszerint Thiers úr utazni akar. Ellenei előre mondják, hogy mindig úgy szokott tenni, midőn vagy egy parlamenti csatát veszt. Nagybritannia. * v. — London, mart. 4. — A krízis nincs ugyan még hivatalosan bevégezve, de semmi kétség többé, hogy John Russell némely csekélyebb módosításokkal előb­bi társait megtartja. Egy esti lap bizonyosnak mondja : „Ma délelőtt 11 órakor a lelépett kabinet tagjai — a Brightonban levő Labonciere kivételé­vel — egy óra hosszáig értekeztek Russellnél. Az utóbbi ezután a királynőhöz ment. Azt mondják, hogy sir Francis Baring lesz kincstári kancel­lár.“ — Ezen tudósítást ma a Morning­ Chronicle is meg­erősíti, s szárazon azt mondja: „Tegnap este ké­sőn sok miniszteri combinatioról volt szó, de semmi sem határoztatott. Clarendon lordot várják, azonban am az állítás, miszerint érte küldöttek volna, alapta­lan. A papal-aggression még mindig nagy bökkenő, s a legtöbb értelmes e­mber lassan kint azon véle­ményre jó, hogy legokosabb politika lett volna az állítólagos megsértést inkább zsebre dugni, mintsem annak fölkarolásával Izlandban polgárháború elő­idézését merényleni. M­iden valószínűség szerint a whigek egy átmeneti minisztériumot fognak alkot­ni.“­­ A dolgok állásáról ez a közönség nézete: — A whigminisztérium újra­alakítása kicsinált dolog , ha­bár a jelen pillanatban még nem tudhatni, mi módon fog ez megejtetni. Russell tegnapelőtt óta kétszer volt a királynőnél, ismételve értekezett hivataltársai­­val, különösen pedig Lansdowne marquisval. Más részről a peeliták is gyakori összejöveteleket tarta­nak. Ezen párt vezérei, Newcastle, hg, Sidney, Gladstone s többen összejöttek tegnap Graham laká­sán, és az értekezés után ez Aberdeenhez ment. Palmerston viscount kilépéséről, melyet a fran­­czia s német lapok oly­annyira bizonyosnak tartot­tak, ekkorig szó sincs, és nem is leene szó, ha Russell lord ismét hivatalba lép. Sőt a Daily­ News ma azon különös hírt jelenti, hogy maga Palmerston fog ka­binetet alkotni. Azonban ez állítást senki sem veszi komolyan, mennyiben tudva levő dolog, hogy ekkorig még a királynő által felszólítva nincs. A lapok folytatják a miniszteri­ krízis fölötti okos­kodásaikat , mindenik a maga módja szerint. Habár a tory-lapok alantabb hangon szólanak, mint hat nappal ezelőtt, a szabadelvűek ellenben észreve­­hetőleg vndorabb színt öltenek, de általán véve a ti­zenegy napos küzdelemben az időszaki sajtó épen oly méltóságot tanúsított, mint a parliament. Alig van londoni lap , mely kétesnek tartaná Russell megma­radását , de azért a szabadelvű lapok, és ezek közt különösen a Spectator , Cronicle nem mulasztják el a whigek bünrovását mutogatni, hogy —­ mint mond­ják— jó tanítást adjanak a jövőre. Természetesen mindenik egyéni nézetek szerint zsákmányolja ki a múltat. — Még a Chronicle ismét és ismét arra tér vissza, hogy a jelen krízisre Russell adott okot pá­­paellenes bilijével, bármikép forgassák a dolgot, a Times azt mondja : a közelebbi napok története meg­mutatta , hogy sem a protectionisták, sem a peeliták nem voltak képesek az ügyek élére állani, de azt sem kell feledni, hogy a hivatalba visszalépő whigek aként fognak állani, mint állottak a krízis kezdetén. A parliamentben ismét ellenök lesznek a protectio­nisták és az izlandi katholikusok, míg másrészről a radikálok még határozottabban lépnek fel követelé­seikkel. A Daily­ News ismét boszankodik, hogy a királynétól egyetlen meghívólevél sem küldetett Cobdenhez; ezt a nevezett lap egyenesen az angol aristocratia kaszt­ szellemének tulajdonítja, s kemé­nyen megróvja a mostani statusférfiakat azért, hogy az ifjabb tehetségek statusférfiai képeztetéséről nem gondoskodnak, és aggodalommal tekint azon idő­pontra, midőn oly egyének mint Palmerston és Aber­deen nem lesznek többé.­­ Közelebb a világ minden részeiből nagy meny­­nyiségű­ küldemények érkeztek az ipar­kiállításra. Tegnapelőtt óta az épületbe vitetett: Bajorországból 45 csomó. Szászországból 135, Poroszországból 597. Belgiumból 257. Francziaországból 202. Spanyol­­országból 24. Mexikóból 4. Sve­ziából 19. Peruból 1. Helvétiából 140. Éjszakamerika egyesült államaiból 18. Chinából 43. Hollandból 56. Oroszországból több mint 200. A vámhivatal azon megjegyzést teszi, hogy a Németországból érkező küldemények a burkolást illetőleg legnagyobb hanyagságra mutatnak.

Next