Pesti Napló, 1851. március (2. évfolyam, 294-318. szám)

1851-03-26 / 314. szám

gok érdemei elismerésében méltánytalanok kívánnánk lenni. Hetényi Laura k. a. kellemes művészeti elő­adása, s lelkesítő szelleme — hisszük — bajainkat jóidőre feledtetni fogja, s közönségünk sem fog ma­gáról megfeledkezni, érezvén : mily boldogító, bajaink és nyomoraink terhétől csak pillanatokra is , annál­­ inkább hosszabb időre menekülni. S épen ezért a tisz­telt társaságot a mielőbbi feljövetelre közönségünk nevében fölhivom. S most böjtöljünk!... V. I. Figyelmeztetés. Miután az „Erdélyi régiségek“ czímű munkára az aláírási határidő — április eleje közeledik, ennél­fogva tisztelettel szólítjuk fel a t. ez. ivtartó urakat iveiket a kitűzött időre a kiadónak beküldeni szíves­kedjenek. TITSCH J. kolozsv. könyvárus és kiadó. HIVATALOS. Hirdetés. A helybeli postahivatalnál folyó hó 23-kától kezdve a levélkiadó-hivatal reggel 8 órától estve 9 óráig foly­vást nyitva álland. Mi közhírré tetetik. Pest márczius 22-én 1851. A cs. k. postaigazgatóságtól. Ő cs. kir. Felsége a magyarországi 7 ezredbeli csendőrt Buczewski Jánost egy rabló üldözésében 1851 január 5-én tanúsított bátor és elszánt viselete elismeréséül az ezüst érdemkereszttel méltóztatott leg­­kegyelmesebben földisziteni. Rendelete­i cs. k. helytartóság ideiglenes főnökének 1851 mart. 10 -kéről, a jövedelmi adónak Magyarkoronaországban 1850-51-re leendő behozatala iránt. 1. Adóalap. 1. Adó tárgya. 1. §. Magyar koronaországnak az 1850 oct. 10.ki . f. nyílt parancs, s az 1850 nov. 8-ki miniszteri ki­­bocsátvány alapján kiadott 1850 nov. 20-ki rendelő­imben megállapított egyenes megadóztatása kiegészíté­sére minden bevételi források és jövedelmek, melyek f­öld- és épületadónak ez évre alávetve nincsenek, vagy­­ melyekre a személyes szerzési adó kellő arányban ki­vetve nincs, a jövedelmi adó alá rendeltetik. 2. Az adóköteles jövedelmek osztályozása. 2. §. A jövedelmi adó alá tartozó jövedelem tárgyai három osztályra soroztatnak, és­pedig: 1- ső osztály. A föld és telkek terményeiből, és f­öld és telkek birtokával összefüggő eddigi földesúri ágekből származó eddig még meg nem adóztatott jö­vedelmek. Ide tartoznak: a) az erdők jövedelme ; b) a kilenczed s általában mindazon javadalmakból levett jövedelmek, melyek az 1848-ki IX. törvény­­cikk által meg nem szüntettettek; c) a királyi haszonvételek neve alatt foglalt eddigi éldesuri jogok jövedelmei; d) a bánya és huzaüzlet jövedelme ; e) a nyereség, melyet a jószágok bérlői bérlemé­­yeikből húznak ; f) a gyárak, kereskedelmi vállalatok, művészetek és párok, s az oklevelek­ vagy engedélyekkel ellátott úgy­­evezett tisztesbek, mint: ügyvédek, mérnökök, orvo­­sk, sebészek, bábák foglalkozásaiból, valamint a ma­­gn oktatásból és üzlet közbenjárási és képviselési vál­latokból, vagy személyek és dolgoknak egyik helyről másikra szállításából nyert jövedelmek. 2- ik osztály. Ez következő jövedelmi nemeket foglal magában: a) fizetvények, személyes pótdíjak, s általában a önálló (előre megállapított) bizonyos szolgálati kiadá­­ok fedezésének kötelezettségével össze nem kötött él­­ezetek, melyeket az államrendek, községek, nyilvános ítéletek és magán­személyek szolgálatában álló hi­­atalnokok vagy szolgák készpénzben, vagy in partem ilam­i termesztményekben húznak. S tekintettel a külön helyviszonyokra, vagy a hi­­atalos állás kellékeire engedélyezett külön élvezetek, mint a hivatali lakás használata, szálláspénzek, hivatali útdíjak stb. a jövedelmi adóba nincsenek belefoglalva. b) a nyugalmi díjak, ideiglenes nyugdíjak, vagy más nyugélvezetek, kegyelmi díjak, vagy tartási adomá­­yok, melyeket az ideiglenes vagy állandó nyugalomba elűzett hivatalnokok szolgák és tisztek, továbbá a hi­­atalnokok, szolgák, vagy tisztek özvegyei, vagy gyer­ekei húznak; c) adományok, melyeket prebendalusok, zárdaköz­­igek vagy papi rendek az államkincstárból, közala­­itványokból vagy a községektől tartásukra húznak, és Italában a papi személyek és testületek jövedelme. d) állandó évi jövedelmek ápoló-, vagy életbiz­­tsító intézetekből, melyeket azok húznak, kikért ez ítézetekbe a befektetések történtek. 3- dik osztály. Kölcsönök vagy más folytonos záro­­­s vagy zálog nélküli adóssági követelések, élelemdijak így más valamely tőke kamatélvezetét képviselő dijak, mennyiben azok a 2-ik osztályba foglalva nincsenek. Folyt. ki­v. Ideiglenes utasítás kereskedési és ipar-viszonyok szabályozása iránt Magyarkoronaországban. (Folytatás.) 188. g. Vagyon és jövedelem csak a czéh törvénye­­n megengedett szükségei födözésére fordíthatók. Ezek illatos és jótékony czélok, és sajátlagos czéhbeli kel­­kek; ilyenek a ládának megszerzése és fentartása, czéhkönyvek, írószerek, vándorkönyvek, szállásbér a gyüléshely- és tanyákért, a nagyobb czéheknél szük­séges bemondók és czéhirnokok fizetése, közös épületek és előkészületek fentartása némely czéheknél; ilyenek a közös festő és áztató vagy csávázó házak, zúzó-és szá­rító készületek, kalló malmok posztósimitók stb. A csupán gyönyörködtetésre szolgáló tárgyak p. o. kertek vásárlása meg nem engedtetik. Ott, hol ezéhek ilyeket bírnak , azok azonnal haszonbérbe vagy eladan­­dók. Tilos továbbá bármi ürügy alatt is a ezéh jövedel­meit lakomákra, vagy a ezéh akár egyetemes, akár né­hány tagjainak mulatsági czéljaira fordítani. A legény­láda jövedelmei kizárólag a 154. §-ban kitűzött czélokra tartandók fen. 189. §. A beteg mesterek­ és legényekről, ez utób­biak közt a bevándorlottakról is, a köz­kórházakban vagy évi átalány, vagy fizetés mellett kell gondoskodni. 190. §. A czéhvagyonróli számadás az azzal meg­bízott egyén (mester , czéh-irnok , vagy az elöljárók egyike) által az első elöljáró vezérlete alatt s egy vá­lasztott mesternek mint ellenőrnek aláírásával vezetendő s évnegyedenkint a gyűlés elé terjesztendő. Ha a számadás rendben találtatott, vagy a netalánt nehézségek a számadó által alaposan felvilágosítatnak, akkor a számadás befejeztetik és az év végén a száma­dónak fölmentvény szolgáltaik ki. Ha a czéh pénztárában hűtlen kezelés fedöztetnék föl, vagy az ez iránti gyanú alaposnak mutatkoznék, ez esetben az illető hatóságnál rögtön jelentés teendő. A czéhekrő a főfelügyelésről. 191. §. A czéhek a kézműiparvezető közigazgatá­si hatóságok főfelügyelése alá helyezvék. Ezek a területükben létező czéhekre folytonos fi­gyelemmel lenni, a közműrendszerrel ellenkező tetteket s rendetlenségeket megszüntetni, s körülményekhez ké­pest büntetés alá vonni kötelesek. A nem czéhbeli kézműiparágak belviszonyai. 192. §. Nagyobb számú nem czéhbeli kézműves társaknak meg van engedve, a hatóságnál tett bejelen­tésre vallásos, erkölcsi, jótékony és iparos (industrielle) közös czéljaik előmozdítására, különösen pedig a tanít­ványok rendes beszegődése, szemmeltartása, felszabadí­tása és az önálló üzleti társak (mesterek) és kellőleg képzett segédmunkásaik (legények) közti viszonyok rendezése végett egyletet alakítani, és e czélra kebe­lükből különös választmányt vagy képviselőket válasz­tani , kik a szükséges felvigyázatot gyakorolni, a ható­ságok rendeleteit s üzleti társaik kivonatait s javaslatit kézhez fogadni és ezeket a hatóságok elé terjeszteni fogják. Az üzleti társakra nézve kényszerítésnek, hogy az egylethez csatlakozzanak, nincs helye, úgy a hozzá csatlakozók sem igényelhetnek maguknak előnyt az egy­leten kívüliek fölött. 193. §. A­mi a tanítványok fölvételét és az ebből eredő viszonyos kötelességeket,­­ azok fölszabadítá­sát, a tanulási bizonyítványok­ s vándorlókönyveket — továbbá a munkaadó (mester) és a segédmunkások v.­legények között üzleti viszonyból származó kölcsönös jogokat s kötelességeket illeti : ezekre nézve a czéhbe­li mesteremberek e tekintetbeni viszonyait tárgyazó szakaszokban fölállított alapszabályok — a beírási és felszabadítási illetékekről szóló rendeletek kivételével — alkalmazandók. 194. §. Ha a munkaadó valamely a 192. §. sze­rint alakult egylethez csatlakozott , akkor a felérintett viszonyokra nézve az egylet (illetőleg ennek képvise­lői), ha pedig ily egylet nem létezik, vagy a munkaadó­­hoz nem csatlakozott, a helybeli elöljáró foglalandja el, azon állást, mely a czéheknél a czéhnek (tulajdonkép a czéh-elöljáróknak) jelöltetett ki. Ugyan az áll a munka­adó és segédmunkások (tanítványok és legények) közötti kölcsönös állásból eredő viszonyokra nézve is. Néhány más iparszerű foglalkozásokról. 195. §. A színházak felállítására, s játékszini vál­lalatok üzletére, bábjátékokra (Marionettentheater), kö­­téltánczosok, művészlovagok, vándorhangászok részére s egyéb ilynemű mutatványokra, vív- és tánczmesterek, lovagló- és úszóiskolák, harcrjátéki és fürdőintézetek, ügyvivőségek, tudakozó és cselédszerző intézetek szá­mára, táncztermek felállítására stb., adandó jogok külön rendszabályokhoz vannak kötve, és nem tartoznak a szo­rosabb értelemben vett iparágakhoz. 196. §. Az ezekre vonatkozó engedélyezéseknél a rendőri tekintetek különösen szem előtt tartandók. 197. q. A színházak állítására s játékszini vállala­tok üzletérel jogengedélyezés a helytartónak van fen­­tartva. A többi fentebb elősorolt vállalatokat a megyei­­, illetőleg községi főnök engedélyezi. E felett oly vállalatoknál, melyek vándorlás közben űzetnek, a mutatványok előadhatására esetenkint hely­­rendőri helybenhagyás kívántatik. Az iparüzletek megszűnéséről általánosan: 108. §. Kereskedési, gyári és kézműiparjogok meg­szűnnek : a) a tulajdonos halálával, kivévén azon eseteket, mi­dőn a jog az özvegyre, vagy kiskorú­­akra száll; b) lemondás által­; Ennek föltétlenül kell megtörténni. Lemondások egy harmadikrai átszállítás fentartása mellett, valamint özvegyeknek azon legény javára, kit férjül venni szándékoznak, tett felmondásaik is el nem fogadhatók. Ha valamely iparos oly vétség miatt, melynek kö­vetkeztében a törvények szerint iparjogvesztésre ítél­tethetik, bírói vizsgálat alatt áll, úgy szinte, ha a ke­reskedő, vagy gyártulajdonos csőd alá kerül, a vizsgá­lat bevégzése, és itélethozás előtt az iparjogróli lemon­dásnak nincs helye. c) Az iparágnak három éven általi folytonos nem­­űzése által, bárha az adó le volt is fizetve. d) Üzletvesztés által mindazon esetben, hol a törvé­nyek azt büntetésül mondják ki. 199­ g. Gyökerezett (radicirt) vagy eladó iparágnak eladása által nem az iparág szűnik meg, hanem csak az eladóra nézve az üzleti jog. Budapest, mart. 26. — Nemzeti színházunkban, ma szerdán adatik : KALMÁR ÉS TENGERÉSZ, ere­deti dráma 4 felv. irta Czakó Zsigmond. — •­■ Lakatos tánczművész , kit a közönség hírla­pokból is ismer, fővárosunkban mulat. Rövid itt mula­tása alatt órákat szándékozik adni a táncztanításban. Az általa szerkesztett új testvértáncz , melynek a fő­­városbani megismertetését s megkedveltetését tűzé ki czéljául, mind eredetisége, mind nemzeties jelleme s egyszerű szerkezeténél fogva megérdemli a közönség fi­gyelmét. Ez új szerzeményén kívül, melynek zenéje , alakcsoportozata nemsokára kikerül a sajtó alól, órákat ad L. úr más divatos és legszokottabb táncznem­ekben is. Ajánljuk mindazok figyelmébe , kik magoknak a tánczművészetben ügyességet s gyakorlottságot szerezni óhajtanak. Szállása van zöldfa utczán 318 szám alatt Lakiházban.­­­­ A közelgő fürdősaisonra mind vidéken, mind fővárosunkban lehető legnagyobb kényelemről gondos­kodnak az illető bérlők. Balaton Füreden már készítik a szobákat s pótolni fogják mindazon hiányokat, melyeket a múlt évben tapasztaltak a vendégek. A budai császár­fürdő egy erélyes s áldozatra kész bérlő kezébe jut­ván, tetemes javításoknak néz elébe mind kényelem mind szépítés tekintetében. Szobái újra csinosittatnak; kertje újra rendeztetik; a szomszéd Margitszigetről minden reggel fris virágokkal fogják ellátni nagy tetemét; sőt arról is gondoskodva van, hogy a gőzhajóbeli kiszállás épen a fürdő előtt történjék, s igy megkiméltessenek a vendégek azon kényelmetlen fáradságtól, melylyel ez­előtt a fürdőn felül megállni szokott gőzösbőli kiszállás összekötve volt. S legújabban — mintha a véletlen is kedvezni akarna ezen kellemes mulató helynek —­ a szomszéd hegyekben oly hegyi forrást találtak, mely nagy bőséggel szolgáltatja a legjobb izű fris vizet. E forrást ügyesen föl fogják használni a fürdő javítása s szépítése körül. Csatornák által könnyen vezethető e víz egészen a fürdő udvarára, s ott építhetnek egy csinos szökőkutat, mely egy részről emelni fogja az épület szépségét, más részről megbecsülhetlen kényelmére szol­gál a fürdővendégeknek. Ily ellátás mellett aztán igen megvárható, hogy egy ügyes vendéglős vegye át az éte­lek s italokróli gondoskodást, s ne kinoztassék a közön­ség , oly ízetlen, drága s gyakran a legsilányabb czik­­kel, minőket ezelőtt a császár-fürdőben látni megszok­tunk. Remélhető, hogy ez intézet aztán becsukja kapuját azon szerencsétlen flótások és hegedűsek előtt, kik lelket­len szerszámaikkal annyi boszúságot okoztak itt a vendé­geknek. Jó zenéről fog gondoskodni, vagy semmiről sem. —­s Hermann bűvész Bécsbe rándult föl néhány előadásra, de e hétvégén, mint mondják, vissza fog térni Pestre, s itt a német színházban folytatja előadásait. Visszatértével, hírszerint több új darabokkal fogja meg­lepni a közönséget, mert nemcsak liqueurrel fog trak­­tálni kifogyhatlanul, hanem valóságos jó fagylalttal is, mely sok nézőnek még kedvesebb. —­­ A folyamatban levő népösszeírás szerint, meny­nyire eddig tudni lehet, Zágráb város következő népes­séggel bir: 931 házban, 2310 lakáson van 5336 férfi, 4897 nő, összesen 10,323. Ezek közöl benszülött hor­­vát 6536, szlavón 100, szerb 11, cseh 85, német 435, magyar 116, olasz 53, illyr 162, lengyel 20, morva 34, zsidó 297; idegen belföldi az egyes korona tarto­mányokból 1466; vallásra nézve 9720 katholicus, 210 görög nem egyesült stb. —­­ Kerényi Frigyes magyarországi rokonaihoz is külde már levelet. Csakugyan részt vett azon tengeri részben, mely múlt év végén néhány Amerikába indult hajót útközben kapott. Két hajó nagyszámú utazókkal együtt elsülyedt. Az, melyen Herényi utazott, temér­dek küzdés után menekülhetett meg. Hatvan napnál to­vább voltak tengeren, s már annyira kifogytak az élelmi­szerekből, hogyha csak 10—15 napig nem érnek par­tot, az éhség miatt kellett volna elveszniük. Ezen kívül Kerényit még azon szerencsétlenség is érte, hogy midőn az utasokat partra szállító csomnakból ki akarna lépni, a tengerbe bukott s csak hirtelen jött segély menthető ki a habok közöl. E szenvedések annyira megviselték egés­­ségét, hogy két hónap alatt is alig bírt magához jöni. Kénytelen volt ez ideig Ne­wyorkban tartózkodni, anél­kül, hogy magát továbbmenetelre határozhatná. Le­velét is innen írta. POLITIKAI SZEMLE. Pest, mart. 26. (!) A Journal des Débatsnak utóbbi számunkban a német viszonyok fölött hozott érdekes czikke, mart. 20-káról, Párisból érkezett hírek szerint, nem bir elég hitelességgel. Egy Berlinből Párisba érkezett telegrafi tudósítás vonja kétségbe hitelességét. Az Ind. beige párisi levelezője nem írja , hogy hivatalosan, vagy fél­hivatalosan c­áfoltatik meg a kérdéses czikk , berlini la­pok pedig még e tárgyról nem szólanak. Annyi az egész czikkből még­is való, hogy Francziaország csak­ugyan komoly tartalmú jegyzékiratot intézett a német udvarokhoz. Ma vett telegrafi tudósítás szerint, Fran­cziaország még egy harmadikat is küldött, mely Ausz­triának azon állítása ellen intéztetik, miszerint Német­ország szervezete idegen tiltakozásoktól független volna. Újabb hírek szerint, kivált Francziaország déli ré­szeiben, az izgatottság egyre növekszik, mire az ujjon­­czozás is nagy mértékben befoly. A definitív minisztériumot illetőleg, semmi bizonyos megállapodás. A combinatio mindennap közbeszéd tár­gya, a kinevezés azonban még csak késik, sőt a Bulletin de Paris, félhivatalos lap szerint , az Elyséeben ko­molyan nem is gondolkoznak kabineti módosítás felől, s csak azután fogná Bonaparte úr a minisztériumot ki­nevezni, ha a németországi dolgok oly fordulatot veszn e­nek, hogy kényszeríttetni fog ez elhatározó lépés meg­tételére. A Bulletin de Paris szerint, a kormány nem látszik félni a németországi bonyodalmaktól. Michelet tanítványai ismét demonstráltak, s többen közölök befogattak. Németországra vonatkozólag, franczia lapok után közölhetjük, miszerint Francziaország kész volna a dol­got, ha Ausztria összes tartományait csakugyan bevinni akarná a német szövetségbe, hadüzenetig, s még tovább is vinni. A franczia követek utasítást kaptak, hogy Po­roszországnak és a kisebb államoknak Ausztria elleni antagonismusokat minden eszközzel segítsék. Londonból a la voix du Proscrit az európai demo­­crata komiténak lombard-velenczei és bécsi honfitár­saikhoz (!!) intézett proclamatióját hozza,aláírva Ledru- Rollin, Mazzini, Darasz, és Ruge urak által. Leszámít­ván a jelentéktelen phrasisokat, tartalma ez. Emlékezteti a bizottmány őket azon történeti tényekre , melyeket három év előtt végbevittek , fölszólítja őket, hogy ké­szüljenek az európai forradalomra, hogy a forradalom negyedik évfordulótáig győzedelmesek lehessenek , mi a proclamatio szerint a bizottmány előtt bizonyosnak is látszik. Az olasz és német nép, kik sokáig egymásnak ellenei voltak, egyesülésre szólíttatnak föl. Az olaszoknak a pápa­, a bécsieknek a császárral lesz tenni valójuk. Ez röviden a proclamatio tartalma. Úgy látszik a lon­doni democraták feladatul tűzték ki magukat politikai gyakorlatokkal mutatni. A Törökországból Liverpoolba érkezett magyar és lengyel menekültek közöl 63 mart. 18-kán reggel Ame­rikába elindult. Nagybritannia. v. — London mart. 18.— Felsőházi ülés mart. 17- kén. Carlisle az egérkő-eladást illető törvényjavaslat harmadszori olvastatását elhalasztatni kívánja, mi­után kívánatos a billbe némi változásokat hozni. Granville lord indítványára az extension-bill egy különös bizottmányhoz utasittatott. Az assurance-bill fölötti hosszas vitatkozás után a tanácskozás el­­halasztatott. — Alsóházi ülés mart. 17. — Baillie azon indítvá­nyával, miszerint Ceylon kormányzati ügyét, mely a whigminisztérium árnyoldalai közé tartozik , a parliament elé hozni igyekezett, okozta, hogy lord John Russell a budget fölötti vitát mindaddig elha­lasztatni kívánja, mig a Ceylon-ügy felülhaladtatik, vagy mint magát kifejezte, míg ezen a miniszterek fölött fenyegetve függő fegyver el nem háríttatik. Baillie kinyilatkoztatja most, hogy őt lord Russell igen kellemetlen helyzetbe hozta, mennyiben már most az országban őt tekintik okául annak, hogy a fontos ügyek tárgyalása haladékot szenved, azért eláll azon kivonatától, hogy a Ceylon-ügyet már 25-én ház elé hozhassa, fentartván még ennek későbben leendő teljesítését. John Russell lord ellenszegült. Egy oly vád, milyen lord Torrington, a ceyloni volt kormányzó ellen emeltetett, és mely most közvetve a gyarmat­ügyi miniszter, tehát a kabinet egyik legnevezetesebb tagja ellen emeltetik , el nem halasztható határozat­lan időre. Ő felsége kormányának méltósága ellen volna egy nagyszerű tárgyat, a budget-t parliament elé hozni addig mig a vád el nem utasíttatik, vagy meg nem c­áfoltatik. Az egészet pártcselnek tartja, de ügyetlenségnek tekinti határozatlan időre elha­lasztani azt, ha már munkába vezetett. (Tetszés.) D'Israeli, ki természetesen a budget fölötti vitá­nak elhalasztását nem kívánhatja, lord John Russellt máskép igyekezett hangolni, az elhalasztás okául azt adván, mikép a szükséges okiratok még nincsenek együtt a lord Torrington elleni vád megalapítására. Még ezen okiratok rendezve lesznek, a kormány előterjesztheti a budget-t. Ezen nyilatkozat folytán, melyet politikátlannak lehet mondani, mert az indítványozó eredeti előadá­sától különbözik, és a vitát a minisztériumra nézve kedvezőbb térre viszi át — a szóváltás hevesebbé jön. A minisztérium barátjai, szemrehányással illetik elleneiket, oly indítvány tételéért, melyről utólag be kell vallaniok, hogy a vád megalapítására szolgáló okiratok még nincsenek kezeik között. Az e tárgy fölötti vitatkozás végre abbanhagyatott és a czim­­billre tértek át. — Moore beszédje volt e részben legjelentékesebb. Ő öt pontra osztja fel a kérdést: — 1. A római szék beavatkozott-e a korona előjogaiba ? Szóló úgy hiszi, hogy igen. — 2. Ezen beavatkozás tisztán egyházi természetű-e vagy világi jogokat is sért? Szóló az utóbbit tagadja. —■ 3. Ha a pápa csak­ VEGYES HÍREK ÉS ESEMÉNYEK. Gyökerezett vagy eladó iparágak csak végképi le­mondás által szűnnek meg, s ez csak akkor lehetséges, ha általa egy harmadiknak jogai nem csorbulnak. 200. § Szabad foglalkozások vagy szabad kereske­dés csak a gyakorlónak halála által szűnnek me­g, vagy az adójegyzék visszaadása által, miből azonban a való­ságos nemgyakorlásnak kell következnie. Kikötések (Verbehalte.) 201. §. A fentebbi határozatok által sértetlenül maradnak: a) a már fenálló s az eddigi törvényes úton keletke­zett mindennemű iparvállalatok , ezek mindazáltal egyedjoggal vagy igénynyel új versenyzők kizárására nem bírhatnak ; b) a bányászati, katonai, pénzügyi és postahatóságo­­kat különös rendszabályok nyomán illető befolyás több iparszerű vállalatokra; c) az eddig létezett s úgynevezett királyi haszonvé­telek (földesúri javadalmak) melyek külön törvények által fognak rendeztetni; d) a török alattvalóknak szerződés szerinti kereske­dési jogaik; e) a találmányi, felfedezési vagy javítási szakadé­­kok oltalma alatt gyakorlott jogok. Ez utóbbiakról, továbbá a közkereseti és részvényes társaságokról, tőzsdékről (Börzén), bankokról s egyéb nyilvános hitelintézetekről, alkuszok­ és hajhászokról, nemkülönben a mesterjegyek, árufüggvények (Etikette) mustrák és rajzok oltalmáról külön rendszabályok tar­talmazzák a részletes­ határozatokat. M. H.

Next