Pesti Napló, 1851. március (2. évfolyam, 294-318. szám)
1851-03-26 / 314. szám
gok érdemei elismerésében méltánytalanok kívánnánk lenni. Hetényi Laura k. a. kellemes művészeti előadása, s lelkesítő szelleme — hisszük — bajainkat jóidőre feledtetni fogja, s közönségünk sem fog magáról megfeledkezni, érezvén : mily boldogító, bajaink és nyomoraink terhétől csak pillanatokra is , annál inkább hosszabb időre menekülni. S épen ezért a tisztelt társaságot a mielőbbi feljövetelre közönségünk nevében fölhivom. S most böjtöljünk!... V. I. Figyelmeztetés. Miután az „Erdélyi régiségek“ czímű munkára az aláírási határidő — április eleje közeledik, ennélfogva tisztelettel szólítjuk fel a t. ez. ivtartó urakat iveiket a kitűzött időre a kiadónak beküldeni szíveskedjenek. TITSCH J. kolozsv. könyvárus és kiadó. HIVATALOS. Hirdetés. A helybeli postahivatalnál folyó hó 23-kától kezdve a levélkiadó-hivatal reggel 8 órától estve 9 óráig folyvást nyitva álland. Mi közhírré tetetik. Pest márczius 22-én 1851. A cs. k. postaigazgatóságtól. Ő cs. kir. Felsége a magyarországi 7 ezredbeli csendőrt Buczewski Jánost egy rabló üldözésében 1851 január 5-én tanúsított bátor és elszánt viselete elismeréséül az ezüst érdemkereszttel méltóztatott legkegyelmesebben földisziteni. Rendeletei cs. k. helytartóság ideiglenes főnökének 1851 mart. 10 -kéről, a jövedelmi adónak Magyarkoronaországban 1850-51-re leendő behozatala iránt. 1. Adóalap. 1. Adó tárgya. 1. §. Magyar koronaországnak az 1850 oct. 10.ki . f. nyílt parancs, s az 1850 nov. 8-ki miniszteri kibocsátvány alapján kiadott 1850 nov. 20-ki rendelőimben megállapított egyenes megadóztatása kiegészítésére minden bevételi források és jövedelmek, melyek föld- és épületadónak ez évre alávetve nincsenek, vagy melyekre a személyes szerzési adó kellő arányban kivetve nincs, a jövedelmi adó alá rendeltetik. 2. Az adóköteles jövedelmek osztályozása. 2. §. A jövedelmi adó alá tartozó jövedelem tárgyai három osztályra soroztatnak, éspedig: 1- ső osztály. A föld és telkek terményeiből, és föld és telkek birtokával összefüggő eddigi földesúri ágekből származó eddig még meg nem adóztatott jövedelmek. Ide tartoznak: a) az erdők jövedelme ; b) a kilenczed s általában mindazon javadalmakból levett jövedelmek, melyek az 1848-ki IX. törvénycikk által meg nem szüntettettek; c) a királyi haszonvételek neve alatt foglalt eddigi éldesuri jogok jövedelmei; d) a bánya és huzaüzlet jövedelme ; e) a nyereség, melyet a jószágok bérlői bérleméyeikből húznak ; f) a gyárak, kereskedelmi vállalatok, művészetek és párok, s az oklevelek vagy engedélyekkel ellátott úgyevezett tisztesbek, mint: ügyvédek, mérnökök, orvosk, sebészek, bábák foglalkozásaiból, valamint a magn oktatásból és üzlet közbenjárási és képviselési vállatokból, vagy személyek és dolgoknak egyik helyről másikra szállításából nyert jövedelmek. 2- ik osztály. Ez következő jövedelmi nemeket foglal magában: a) fizetvények, személyes pótdíjak, s általában a önálló (előre megállapított) bizonyos szolgálati kiadáok fedezésének kötelezettségével össze nem kötött élezetek, melyeket az államrendek, községek, nyilvános ítéletek és magánszemélyek szolgálatában álló hiatalnokok vagy szolgák készpénzben, vagy in partem ilami termesztményekben húznak. S tekintettel a külön helyviszonyokra, vagy a hiatalos állás kellékeire engedélyezett külön élvezetek, mint a hivatali lakás használata, szálláspénzek, hivatali útdíjak stb. a jövedelmi adóba nincsenek belefoglalva. b) a nyugalmi díjak, ideiglenes nyugdíjak, vagy más nyugélvezetek, kegyelmi díjak, vagy tartási adomáyok, melyeket az ideiglenes vagy állandó nyugalomba elűzett hivatalnokok szolgák és tisztek, továbbá a hiatalnokok, szolgák, vagy tisztek özvegyei, vagy gyerekei húznak; c) adományok, melyeket prebendalusok, zárdaközigek vagy papi rendek az államkincstárból, közalaitványokból vagy a községektől tartásukra húznak, és Italában a papi személyek és testületek jövedelme. d) állandó évi jövedelmek ápoló-, vagy életbiztsító intézetekből, melyeket azok húznak, kikért ez ítézetekbe a befektetések történtek. 3- dik osztály. Kölcsönök vagy más folytonos záros vagy zálog nélküli adóssági követelések, élelemdijak így más valamely tőke kamatélvezetét képviselő dijak, mennyiben azok a 2-ik osztályba foglalva nincsenek. Folyt. kiv. Ideiglenes utasítás kereskedési és ipar-viszonyok szabályozása iránt Magyarkoronaországban. (Folytatás.) 188. g. Vagyon és jövedelem csak a czéh törvényen megengedett szükségei födözésére fordíthatók. Ezek illatos és jótékony czélok, és sajátlagos czéhbeli kelkek; ilyenek a ládának megszerzése és fentartása, czéhkönyvek, írószerek, vándorkönyvek, szállásbér a gyüléshely- és tanyákért, a nagyobb czéheknél szükséges bemondók és czéhirnokok fizetése, közös épületek és előkészületek fentartása némely czéheknél; ilyenek a közös festő és áztató vagy csávázó házak, zúzó-és szárító készületek, kalló malmok posztósimitók stb. A csupán gyönyörködtetésre szolgáló tárgyak p. o. kertek vásárlása meg nem engedtetik. Ott, hol ezéhek ilyeket bírnak , azok azonnal haszonbérbe vagy eladandók. Tilos továbbá bármi ürügy alatt is a ezéh jövedelmeit lakomákra, vagy a ezéh akár egyetemes, akár néhány tagjainak mulatsági czéljaira fordítani. A legényláda jövedelmei kizárólag a 154. §-ban kitűzött czélokra tartandók fen. 189. §. A beteg mesterek és legényekről, ez utóbbiak közt a bevándorlottakról is, a közkórházakban vagy évi átalány, vagy fizetés mellett kell gondoskodni. 190. §. A czéhvagyonróli számadás az azzal megbízott egyén (mester , czéh-irnok , vagy az elöljárók egyike) által az első elöljáró vezérlete alatt s egy választott mesternek mint ellenőrnek aláírásával vezetendő s évnegyedenkint a gyűlés elé terjesztendő. Ha a számadás rendben találtatott, vagy a netalánt nehézségek a számadó által alaposan felvilágosítatnak, akkor a számadás befejeztetik és az év végén a számadónak fölmentvény szolgáltaik ki. Ha a czéh pénztárában hűtlen kezelés fedöztetnék föl, vagy az ez iránti gyanú alaposnak mutatkoznék, ez esetben az illető hatóságnál rögtön jelentés teendő. A czéhekrő a főfelügyelésről. 191. §. A czéhek a kézműiparvezető közigazgatási hatóságok főfelügyelése alá helyezvék. Ezek a területükben létező czéhekre folytonos figyelemmel lenni, a közműrendszerrel ellenkező tetteket s rendetlenségeket megszüntetni, s körülményekhez képest büntetés alá vonni kötelesek. A nem czéhbeli kézműiparágak belviszonyai. 192. §. Nagyobb számú nem czéhbeli kézműves társaknak meg van engedve, a hatóságnál tett bejelentésre vallásos, erkölcsi, jótékony és iparos (industrielle) közös czéljaik előmozdítására, különösen pedig a tanítványok rendes beszegődése, szemmeltartása, felszabadítása és az önálló üzleti társak (mesterek) és kellőleg képzett segédmunkásaik (legények) közti viszonyok rendezése végett egyletet alakítani, és e czélra kebelükből különös választmányt vagy képviselőket választani , kik a szükséges felvigyázatot gyakorolni, a hatóságok rendeleteit s üzleti társaik kivonatait s javaslatit kézhez fogadni és ezeket a hatóságok elé terjeszteni fogják. Az üzleti társakra nézve kényszerítésnek, hogy az egylethez csatlakozzanak, nincs helye, úgy a hozzá csatlakozók sem igényelhetnek maguknak előnyt az egyleten kívüliek fölött. 193. §. Ami a tanítványok fölvételét és az ebből eredő viszonyos kötelességeket, azok fölszabadítását, a tanulási bizonyítványok s vándorlókönyveket — továbbá a munkaadó (mester) és a segédmunkások v.legények között üzleti viszonyból származó kölcsönös jogokat s kötelességeket illeti : ezekre nézve a czéhbeli mesteremberek e tekintetbeni viszonyait tárgyazó szakaszokban fölállított alapszabályok — a beírási és felszabadítási illetékekről szóló rendeletek kivételével — alkalmazandók. 194. §. Ha a munkaadó valamely a 192. §. szerint alakult egylethez csatlakozott , akkor a felérintett viszonyokra nézve az egylet (illetőleg ennek képviselői), ha pedig ily egylet nem létezik, vagy a munkaadóhoz nem csatlakozott, a helybeli elöljáró foglalandja el, azon állást, mely a czéheknél a czéhnek (tulajdonkép a czéh-elöljáróknak) jelöltetett ki. Ugyan az áll a munkaadó és segédmunkások (tanítványok és legények) közötti kölcsönös állásból eredő viszonyokra nézve is. Néhány más iparszerű foglalkozásokról. 195. §. A színházak felállítására, s játékszini vállalatok üzletére, bábjátékokra (Marionettentheater), kötéltánczosok, művészlovagok, vándorhangászok részére s egyéb ilynemű mutatványokra, vív- és tánczmesterek, lovagló- és úszóiskolák, harcrjátéki és fürdőintézetek, ügyvivőségek, tudakozó és cselédszerző intézetek számára, táncztermek felállítására stb., adandó jogok külön rendszabályokhoz vannak kötve, és nem tartoznak a szorosabb értelemben vett iparágakhoz. 196. §. Az ezekre vonatkozó engedélyezéseknél a rendőri tekintetek különösen szem előtt tartandók. 197. q. A színházak állítására s játékszini vállalatok üzletérel jogengedélyezés a helytartónak van fentartva. A többi fentebb elősorolt vállalatokat a megyei, illetőleg községi főnök engedélyezi. E felett oly vállalatoknál, melyek vándorlás közben űzetnek, a mutatványok előadhatására esetenkint helyrendőri helybenhagyás kívántatik. Az iparüzletek megszűnéséről általánosan: 108. §. Kereskedési, gyári és kézműiparjogok megszűnnek : a) a tulajdonos halálával, kivévén azon eseteket, midőn a jog az özvegyre, vagy kiskorúakra száll; b) lemondás által; Ennek föltétlenül kell megtörténni. Lemondások egy harmadikrai átszállítás fentartása mellett, valamint özvegyeknek azon legény javára, kit férjül venni szándékoznak, tett felmondásaik is el nem fogadhatók. Ha valamely iparos oly vétség miatt, melynek következtében a törvények szerint iparjogvesztésre ítéltethetik, bírói vizsgálat alatt áll, úgy szinte, ha a kereskedő, vagy gyártulajdonos csőd alá kerül, a vizsgálat bevégzése, és itélethozás előtt az iparjogróli lemondásnak nincs helye. c) Az iparágnak három éven általi folytonos neműzése által, bárha az adó le volt is fizetve. d) Üzletvesztés által mindazon esetben, hol a törvények azt büntetésül mondják ki. 199 g. Gyökerezett (radicirt) vagy eladó iparágnak eladása által nem az iparág szűnik meg, hanem csak az eladóra nézve az üzleti jog. Budapest, mart. 26. — Nemzeti színházunkban, ma szerdán adatik : KALMÁR ÉS TENGERÉSZ, eredeti dráma 4 felv. irta Czakó Zsigmond. — •■ Lakatos tánczművész , kit a közönség hírlapokból is ismer, fővárosunkban mulat. Rövid itt mulatása alatt órákat szándékozik adni a táncztanításban. Az általa szerkesztett új testvértáncz , melynek a fővárosbani megismertetését s megkedveltetését tűzé ki czéljául, mind eredetisége, mind nemzeties jelleme s egyszerű szerkezeténél fogva megérdemli a közönség figyelmét. Ez új szerzeményén kívül, melynek zenéje , alakcsoportozata nemsokára kikerül a sajtó alól, órákat ad L. úr más divatos és legszokottabb táncznemekben is. Ajánljuk mindazok figyelmébe , kik magoknak a tánczművészetben ügyességet s gyakorlottságot szerezni óhajtanak. Szállása van zöldfa utczán 318 szám alatt Lakiházban. A közelgő fürdősaisonra mind vidéken, mind fővárosunkban lehető legnagyobb kényelemről gondoskodnak az illető bérlők. Balaton Füreden már készítik a szobákat s pótolni fogják mindazon hiányokat, melyeket a múlt évben tapasztaltak a vendégek. A budai császárfürdő egy erélyes s áldozatra kész bérlő kezébe jutván, tetemes javításoknak néz elébe mind kényelem mind szépítés tekintetében. Szobái újra csinosittatnak; kertje újra rendeztetik; a szomszéd Margitszigetről minden reggel fris virágokkal fogják ellátni nagy tetemét; sőt arról is gondoskodva van, hogy a gőzhajóbeli kiszállás épen a fürdő előtt történjék, s igy megkiméltessenek a vendégek azon kényelmetlen fáradságtól, melylyel ezelőtt a fürdőn felül megállni szokott gőzösbőli kiszállás összekötve volt. S legújabban — mintha a véletlen is kedvezni akarna ezen kellemes mulató helynek — a szomszéd hegyekben oly hegyi forrást találtak, mely nagy bőséggel szolgáltatja a legjobb izű fris vizet. E forrást ügyesen föl fogják használni a fürdő javítása s szépítése körül. Csatornák által könnyen vezethető e víz egészen a fürdő udvarára, s ott építhetnek egy csinos szökőkutat, mely egy részről emelni fogja az épület szépségét, más részről megbecsülhetlen kényelmére szolgál a fürdővendégeknek. Ily ellátás mellett aztán igen megvárható, hogy egy ügyes vendéglős vegye át az ételek s italokróli gondoskodást, s ne kinoztassék a közönség , oly ízetlen, drága s gyakran a legsilányabb czikkel, minőket ezelőtt a császár-fürdőben látni megszoktunk. Remélhető, hogy ez intézet aztán becsukja kapuját azon szerencsétlen flótások és hegedűsek előtt, kik lelketlen szerszámaikkal annyi boszúságot okoztak itt a vendégeknek. Jó zenéről fog gondoskodni, vagy semmiről sem. —s Hermann bűvész Bécsbe rándult föl néhány előadásra, de e hétvégén, mint mondják, vissza fog térni Pestre, s itt a német színházban folytatja előadásait. Visszatértével, hírszerint több új darabokkal fogja meglepni a közönséget, mert nemcsak liqueurrel fog traktálni kifogyhatlanul, hanem valóságos jó fagylalttal is, mely sok nézőnek még kedvesebb. — A folyamatban levő népösszeírás szerint, menynyire eddig tudni lehet, Zágráb város következő népességgel bir: 931 házban, 2310 lakáson van 5336 férfi, 4897 nő, összesen 10,323. Ezek közöl benszülött horvát 6536, szlavón 100, szerb 11, cseh 85, német 435, magyar 116, olasz 53, illyr 162, lengyel 20, morva 34, zsidó 297; idegen belföldi az egyes korona tartományokból 1466; vallásra nézve 9720 katholicus, 210 görög nem egyesült stb. — Kerényi Frigyes magyarországi rokonaihoz is külde már levelet. Csakugyan részt vett azon tengeri részben, mely múlt év végén néhány Amerikába indult hajót útközben kapott. Két hajó nagyszámú utazókkal együtt elsülyedt. Az, melyen Herényi utazott, temérdek küzdés után menekülhetett meg. Hatvan napnál tovább voltak tengeren, s már annyira kifogytak az élelmiszerekből, hogyha csak 10—15 napig nem érnek partot, az éhség miatt kellett volna elveszniük. Ezen kívül Kerényit még azon szerencsétlenség is érte, hogy midőn az utasokat partra szállító csomnakból ki akarna lépni, a tengerbe bukott s csak hirtelen jött segély menthető ki a habok közöl. E szenvedések annyira megviselték egésségét, hogy két hónap alatt is alig bírt magához jöni. Kénytelen volt ez ideig Newyorkban tartózkodni, anélkül, hogy magát továbbmenetelre határozhatná. Levelét is innen írta. POLITIKAI SZEMLE. Pest, mart. 26. (!) A Journal des Débatsnak utóbbi számunkban a német viszonyok fölött hozott érdekes czikke, mart. 20-káról, Párisból érkezett hírek szerint, nem bir elég hitelességgel. Egy Berlinből Párisba érkezett telegrafi tudósítás vonja kétségbe hitelességét. Az Ind. beige párisi levelezője nem írja , hogy hivatalosan, vagy félhivatalosan cáfoltatik meg a kérdéses czikk , berlini lapok pedig még e tárgyról nem szólanak. Annyi az egész czikkből mégis való, hogy Francziaország csakugyan komoly tartalmú jegyzékiratot intézett a német udvarokhoz. Ma vett telegrafi tudósítás szerint, Francziaország még egy harmadikat is küldött, mely Ausztriának azon állítása ellen intéztetik, miszerint Németország szervezete idegen tiltakozásoktól független volna. Újabb hírek szerint, kivált Francziaország déli részeiben, az izgatottság egyre növekszik, mire az ujjonczozás is nagy mértékben befoly. A definitív minisztériumot illetőleg, semmi bizonyos megállapodás. A combinatio mindennap közbeszéd tárgya, a kinevezés azonban még csak késik, sőt a Bulletin de Paris, félhivatalos lap szerint , az Elyséeben komolyan nem is gondolkoznak kabineti módosítás felől, s csak azután fogná Bonaparte úr a minisztériumot kinevezni, ha a németországi dolgok oly fordulatot veszn enek, hogy kényszeríttetni fog ez elhatározó lépés megtételére. A Bulletin de Paris szerint, a kormány nem látszik félni a németországi bonyodalmaktól. Michelet tanítványai ismét demonstráltak, s többen közölök befogattak. Németországra vonatkozólag, franczia lapok után közölhetjük, miszerint Francziaország kész volna a dolgot, ha Ausztria összes tartományait csakugyan bevinni akarná a német szövetségbe, hadüzenetig, s még tovább is vinni. A franczia követek utasítást kaptak, hogy Poroszországnak és a kisebb államoknak Ausztria elleni antagonismusokat minden eszközzel segítsék. Londonból a la voix du Proscrit az európai democrata komiténak lombard-velenczei és bécsi honfitársaikhoz (!!) intézett proclamatióját hozza,aláírva Ledru- Rollin, Mazzini, Darasz, és Ruge urak által. Leszámítván a jelentéktelen phrasisokat, tartalma ez. Emlékezteti a bizottmány őket azon történeti tényekre , melyeket három év előtt végbevittek , fölszólítja őket, hogy készüljenek az európai forradalomra, hogy a forradalom negyedik évfordulótáig győzedelmesek lehessenek , mi a proclamatio szerint a bizottmány előtt bizonyosnak is látszik. Az olasz és német nép, kik sokáig egymásnak ellenei voltak, egyesülésre szólíttatnak föl. Az olaszoknak a pápa, a bécsieknek a császárral lesz tenni valójuk. Ez röviden a proclamatio tartalma. Úgy látszik a londoni democraták feladatul tűzték ki magukat politikai gyakorlatokkal mutatni. A Törökországból Liverpoolba érkezett magyar és lengyel menekültek közöl 63 mart. 18-kán reggel Amerikába elindult. Nagybritannia. v. — London mart. 18.— Felsőházi ülés mart. 17- kén. Carlisle az egérkő-eladást illető törvényjavaslat harmadszori olvastatását elhalasztatni kívánja, miután kívánatos a billbe némi változásokat hozni. Granville lord indítványára az extension-bill egy különös bizottmányhoz utasittatott. Az assurance-bill fölötti hosszas vitatkozás után a tanácskozás elhalasztatott. — Alsóházi ülés mart. 17. — Baillie azon indítványával, miszerint Ceylon kormányzati ügyét, mely a whigminisztérium árnyoldalai közé tartozik , a parliament elé hozni igyekezett, okozta, hogy lord John Russell a budget fölötti vitát mindaddig elhalasztatni kívánja, mig a Ceylon-ügy felülhaladtatik, vagy mint magát kifejezte, míg ezen a miniszterek fölött fenyegetve függő fegyver el nem háríttatik. Baillie kinyilatkoztatja most, hogy őt lord Russell igen kellemetlen helyzetbe hozta, mennyiben már most az országban őt tekintik okául annak, hogy a fontos ügyek tárgyalása haladékot szenved, azért eláll azon kivonatától, hogy a Ceylon-ügyet már 25-én ház elé hozhassa, fentartván még ennek későbben leendő teljesítését. John Russell lord ellenszegült. Egy oly vád, milyen lord Torrington, a ceyloni volt kormányzó ellen emeltetett, és mely most közvetve a gyarmatügyi miniszter, tehát a kabinet egyik legnevezetesebb tagja ellen emeltetik , el nem halasztható határozatlan időre. Ő felsége kormányának méltósága ellen volna egy nagyszerű tárgyat, a budget-t parliament elé hozni addig mig a vád el nem utasíttatik, vagy meg nem cáfoltatik. Az egészet pártcselnek tartja, de ügyetlenségnek tekinti határozatlan időre elhalasztani azt, ha már munkába vezetett. (Tetszés.) D'Israeli, ki természetesen a budget fölötti vitának elhalasztását nem kívánhatja, lord John Russellt máskép igyekezett hangolni, az elhalasztás okául azt adván, mikép a szükséges okiratok még nincsenek együtt a lord Torrington elleni vád megalapítására. Még ezen okiratok rendezve lesznek, a kormány előterjesztheti a budget-t. Ezen nyilatkozat folytán, melyet politikátlannak lehet mondani, mert az indítványozó eredeti előadásától különbözik, és a vitát a minisztériumra nézve kedvezőbb térre viszi át — a szóváltás hevesebbé jön. A minisztérium barátjai, szemrehányással illetik elleneiket, oly indítvány tételéért, melyről utólag be kell vallaniok, hogy a vád megalapítására szolgáló okiratok még nincsenek kezeik között. Az e tárgy fölötti vitatkozás végre abbanhagyatott és a czimbillre tértek át. — Moore beszédje volt e részben legjelentékesebb. Ő öt pontra osztja fel a kérdést: — 1. A római szék beavatkozott-e a korona előjogaiba ? Szóló úgy hiszi, hogy igen. — 2. Ezen beavatkozás tisztán egyházi természetű-e vagy világi jogokat is sért? Szóló az utóbbit tagadja. —■ 3. Ha a pápa csak VEGYES HÍREK ÉS ESEMÉNYEK. Gyökerezett vagy eladó iparágak csak végképi lemondás által szűnnek meg, s ez csak akkor lehetséges, ha általa egy harmadiknak jogai nem csorbulnak. 200. § Szabad foglalkozások vagy szabad kereskedés csak a gyakorlónak halála által szűnnek meg, vagy az adójegyzék visszaadása által, miből azonban a valóságos nemgyakorlásnak kell következnie. Kikötések (Verbehalte.) 201. §. A fentebbi határozatok által sértetlenül maradnak: a) a már fenálló s az eddigi törvényes úton keletkezett mindennemű iparvállalatok , ezek mindazáltal egyedjoggal vagy igénynyel új versenyzők kizárására nem bírhatnak ; b) a bányászati, katonai, pénzügyi és postahatóságokat különös rendszabályok nyomán illető befolyás több iparszerű vállalatokra; c) az eddig létezett s úgynevezett királyi haszonvételek (földesúri javadalmak) melyek külön törvények által fognak rendeztetni; d) a török alattvalóknak szerződés szerinti kereskedési jogaik; e) a találmányi, felfedezési vagy javítási szakadékok oltalma alatt gyakorlott jogok. Ez utóbbiakról, továbbá a közkereseti és részvényes társaságokról, tőzsdékről (Börzén), bankokról s egyéb nyilvános hitelintézetekről, alkuszok és hajhászokról, nemkülönben a mesterjegyek, árufüggvények (Etikette) mustrák és rajzok oltalmáról külön rendszabályok tartalmazzák a részletes határozatokat. M. H.