Pesti Napló, 1851. április (2. évfolyam, 319-343. szám)

1851-04-26 / 340. szám

annyira nem volt képes magát feltalálni, mikép va­lódi communisticus izgatásokat kezdett a nép között, az 1848-as tavasz elején, úgy hogy a megye a vé­gett kénytelen volt ellene vizsgálatot is rendelni — később a magyar függetlenségi nyilatkozat után, ő volt első, ki azt követelte, hogy a respublica kikiál­­tassék, s ezt a megyei gyűlésen szokott nagy han­gon indítványozta. Nem sokára azonban valami fa­tális pletykánál fogva, a magyar hadsereg által el­fogatott , s a munkácsi várban tartatott valami 6 héten át — mig az általános fegyverletétel után, megszabadulhatott. Ezen fogság K. Zs. úrnak poli­tikai életébe épen úgy szövődött be, mint a mag­­bukott kereskedőnek életébe a 200.000 ftos Haupt­treffer. Pompás regressírozás volt ez, mert ő, ki már ez előtt senkinek sem kellett, fogságánál fogva, a jó érzelműekhez tartozónak tekintetvén, a fegyverle­tétel után rögtön Szatmár megye kormányzó elnö­kének kineveztetett, s ekkor sajátságos színpadi je­lenetekhez illő modorában kezdte itt azt, mit addig elérnie lehetetlen volt. E megyében megjelenve azt mondá, hogy ő felsége a császár minden lehető, és kigondolható jogait reá ruházta, s ha reá gondol, borzad azon hatalomtól, mely kezébe adatott, ha akarná, szatmári püspököt is tehetne stb. azt mondá, hogy ő muszka tábornok, és a tábornoki csákót, és veres bárson hajtokás egyenruhát el is készitteté, s emlegeté, hogy két regement lesz parancsnoksága alatt Szatmáron, de ez mégis elmaradt. E nép , mely fegyverletétel után, az áldozatra ki­tett elitélthez hasonlón remegett, még sokszorosan rémült el ily kijelentések után. Ennél fogva bizo­nyos körben, és egyének fölött ő az absolut hatalmat gyakorolta, s sikerült kegyelmet és önkényt felváltva osztania. Határtalan körű biróvá tette magát perek­ben, törvényszéki tagokat ő maga nevezett, s paran­csolt e törvényszéknek ; a felsőbb helyről érkezett rendeleteket is megvetette, és határtalanul gazdál­kodott a megyei pénztárral. — Kötelezvényeket, íté­leteket, pereket semmisített meg, egyoldalú folya­modásokra, a­nélkül, hogy az ellenfélt, a bepanasz­­tottat kihallgatta volna; rendeletei a dúló zivatarként jártak, és összevissza gázoltak; következetességet nem ismert, s úgy látszik, minden és az örökös fele­dés vonalát képezte; képes volt azért ugyanazon tárgyban ma a panaszló, holnap más folyamodásra a panaszlottnak igazságát kimondani, s ez mindennapi esetkép jött elő. Lehet képzelni, hogy ily magaviselet után, minő vádakért panaszoltatott be K. Zs. úr ? ítéletet mon­dani felettök nem szándékunk; de miután, több hí­zelgő czikkek őt közszeretetben állónak mondották, s miért egy a jelen viszonyok közötti politikai áldo­zatnak mutatták fel, szükséges megemlíteni: mik azon vádak, melyek hivatala felfüggesztésének okául szolgáltak ? A hivatalos határozásokban­ érdekelt­ség, mi számtalan esetekben, minden helyesen moti­válható okok hiányában kiadott ellenkező határoza­taival, és a közvéleménnyel is támogattatik ; a kö­réhez nem tartozó, és nevetséges hatalomnak gya­korlása, — egy pernek tovább félévnék­ duggatása; egy tisztviselőnek azért, a miért rendeleteinek, ezen viseleténél fogva vakon nem engedelmeskedett, go­nosz, fondorkodó úton hivatalából kiküszöböltetése, — oly vádaknak felterjesztései, és koh­olásai, me­lyek az ő hibáit és intrigyeit árulták el — voltak hivatalától felfüggesztésének okai. A vizsgálat folytán pedig még komolyabb vádak merültek K. Zs. úr ellen fel. Ilyenek, hogy: több rendbeli assignatiókért, melyeket izraeliták részére tett, magát szerfelett részesítette; minden oly dolgok­ban, hol pénz volt szóban, titkon, és négy szem közt szokott volt működni; egy esetben valami forradalmi embernek itten hagyott bútorait, egy simplex folya­modásra egyik követelőnek odaadatta, s minden ki­hallgatása nélkül az illetőknek elfoglaltatta, és Vég­­stére a követelő féllel azokban osztozott. — H hasonló vádak vannak , számra m mintegy 60—80 pontig. Hivatalától felfüggesztve, kegyenczei által rögtön százfelé kezdődtek éorteskedések. Elhitették a nép­pel, mikép­p kérvén Pr. ellen a vizsgálatot, mig ez tart, addig maga kívánta hivatalától felfüggeszteté­­sét, s azért általánossá vált a hit, hogy ő néhány nap múlva vissza fog hivatalába tetetni; más részről kegyenczei, nemcsak megyeszerte, hanem hirlapi­­lag is elhiresztelék azon hazug hirt, mikép a szeren­csétlen menekültek irányábani szelíd emberi érzelmű bánásmódjáért ü­ldöztetik a kormány által, igy egy­részt félelmet, másrészt sajnálkodást gerjesztett maga iránt. Sokan aggodalomba estek ily hirek után, s K. Zs. mint politikai áldozat mellett tettre keltek fel; mások nyilvános sérelmeiket is elhallgat­ták ; kegyenczei bizalmi volumokat szerkesztettek, s az említett hírek után sok eltolt, a bizalmi vo­­lumot alá­írta, sok félrevezetett hiedelműek gyű­lölni kezdték a vádlókat. De mit szól eh­ez a közönség , ha ezennel becsület szentségével erősítjük, mikép K. Zs. úr ellen hon­védek és menekültek iránt, vádak egy betűvel sem tetettek ? mit szó t­ehet, ha arról biztosítjuk, hogy mióta G. S. definitive kineveztetett e megye főnöké­nek , seregestül tódul a nép a vizsgáló biztossághoz panaszaival. Örvendjünk rajta, fia felsőbb helyeken az ily panaszok meghallgattatnak, s szigorúan ve­zetnek ; ez jele, hogy a kormány igazságot kíván szolgáltatni, s igy reméljük, miszerint panaszaink, bár tiszviselőelleniek legyenek is, méltányoltatnak. Az eredményről annak idején tudósitandom. —7.— Vasból, ápril 20. Az ország fővárosából Szombathelyre érkező kül­demények késedelméről kell legelsőben is pár szót szólanunk. — 1848-ks évben eleinte Körmenden ke­resztül szállíttatván, s utóbb a sárvári legegyenesb postavonalon a levelek és hirlapok; most ez megvál­tozott; és a minek akkor például ma r. 9. órakor bir­tokába jöhetünk, most Sopronon keresztül hozatván a pesti nyaláb, ahhoz csak másnap déltájban jutha­tunk , és e késlekedéssel még az is párosul gyakran, miszerint a győri vonalon járó posta, netán keveset késvén a gyorskocsi, a­nélkül, hogy a pesti szállít­­ványra várakoznék, útját folytatja, s így pesti lapja­ink sokszor igen későn érkeznek kezeinkhez. E rész­beni orvoslatra nézve, ha a késedelmezés egyesek­nek felróható, a felsőbbség erélyétől sik­ert várunk, annyival inkább, minthogy e czélra igénybe vehető utaink meglehetős karban vannak. A dohányegyedárusság m. hó 8-án lépett nálunk életbe. Azóta sokonként mind inkább tapasztalhatni, hogy sokan majdnem természetükké változott szü­n­­teleni dohányzás mérséklését szemlátomást tanúsít­ják , készülvén annak végképi elhagyására. Ez új intézmény a volt dohány- s burnetgyárosok s keze­lőkre leverőleg, s a­mint általán majd mindenkire kel­lemetlenül hatott. A jó jánosházi dohány ezután igen meggyérülend­ő termelési vágyukkal a lakosok fel­hagyván, kevesen fognak a tenyésztésre vállalkozni. A máskor említettük gazdasági egyesület a m. fő­nök vagy megbízottja jelenében rendezhető tanács­­kozmány és gyűléstarthatás végetti engedélyt fel­sőbb helyről megnyerte, s így leghatásosb tettekre hivatott állását, hisszük , rövid idő múlva, elfogla­­landja. Az ebekre nézve kell szigorú rendelet, miután pár esetben a megveszettek gyermekmarással rémí­tik el a közönséget, Szombathelyen is kidoboltatván, a szájkosarak alkalmazását az ölebeknél némelyek foganatosították, de az isszonyú szelindeket ama min­denesetre kívánatos parancs végrehajtása alól tulaj­donosaik , mint tapasztalók , fölmentendőknek vél­ték. A gyepmester erélyesen foglalkozott ugyan má­sok kutyáink üldözése­s összeszedésével, de laba körül gyanús külsejű dögfalatozóit szabadon bocsátá, mi a kálváriára járó közönségnek nem kis félelmére vált. Kívánatos a hatóság e részbeni intézkedése. Fogyasztási adóra nézve a kincstári hivatalnokok­kal megyénkben több helyen egyezkedés történt, névszerinti Kőszeg, Rohoncz és Szombathelyen: ez utóbbi 8 hónapra fizet 1400 pt; ez által nagy kelle­metlenség van kikerülve, mert fizetünk igy is meg amúgy is; de legalább minden odó fogytával nem kell megtekintés s újabb pecsétlés végett másokat fárasztani; a püspöki és herczegi haszonvételek nem váltatván meg, külön fizetik illetményeiket; az érintett összeg a fogyasztó polgárságra kivettetvén nagy része már be is adatott. Egy fejadó mennyiséget tartalmazó levélke az elöljáróságtól minden egyes polgárhoz szétküldetvén, sokan nem győzik bámulni, hogy például a tavali 30 -ról tartozásuk 3 p-ra emeltetett. Ha a tudo­mány s összes műveltségbeni haladás ez arányban fog növekedni, úgy nemzetünknek nagyszerű jö­vőre van kilátása, s ha mellette nemzetiségi rokon­­szenv s közérzület hason léptekkel haladand, úgy nincs mit rettegnünk a jövőtől. Az annyira elhirhedt nagypénteki kérvényezésre vállalkozottt hölgyek eljárásának eredményére jön egy idő óta mindenki figyelme függesztve. De fáj­dalom azt vesszük észre, hogy alaptalan hír volt az egész. A hótlan tél miatt méltán lehet­ aggódni, hogy ha a tavasz is száraz fogna lenni, nagy szükséggel küzdendünk. De Istennek hála, a múlt s e jelen hó­nap terményzésre legkedvezőbb időt hozott. Vetése­ink szemlátomást gyarapulnak s a reményben élő szegény magyar gazda bajait felejtendő, sötétesen zöldellő dús aratást ígérő vetésin nyugosztalja sze­meit. A szabad ég alatt, bár merre tekintünk, meze­ink­ s réteinken, az égnek malaszt teljes kegyeivel ta­lálkozunk. Gyümölcsöseink­ általános virágzásban díszlenek; s igy hol hernyóktól a fák megtisztít­­vák, bőségre van kilátás. Erdenk­esernyefészkekkel tarkitvák, azért gubacskereskedőink a már jócskán fölemelkedett ár mellett csak mosolylyal látják ve­vőiket, nem egy könnyen bocsátkozván nagyobb mennyiségű eladási szerződésbe. Zgy. IRODALMI ÜGY. Vas Gereben kitört. A Pesti Napló mellett szét­küldözött: „Egy két szó a Falu könyve ügyében“ nagy dolgokat mond el írók és közönség rovására Vas Ge­reben nevében. De szerencsére Vas Gereben csak író, s nem „írók“, a „Falu könyve“ csak egy folyó­iratka, nem iroda­lom. — Vas Gereben eddig elé kurtán jött ki e folyó­iratba szerencséjével, s már egerföldet verdes jajo­lásaival , mintha lesz a „Falu könyvétől“ függene a magyar nemzetiség s irodalom sorsa. Ennyit gondolni kákaság, oly siralmakra fakadni legalább is nem okosság. Vas Gereben igen emlegeti, hogy ő „magyarul“ ír, „magyarán“ mondja meg, hogy nem ismer „élő magyar embert, a­kinek példája arra ösztönözhetné, hogy vállalata még magyarabb legyen.“ Micsoda beszéd ez ? Mi nagy dolog az az ő ma­gyarsága ! De édes úr! nem elég az a magyaros irás, ha nincs benne, a­minek ott kellene lenni. Ön min­dig bohóczoskodik, s nem veszi észre, hogy nevetsé­gessé teszi fájdalmát, midőn maga nevében köt kar­dot a közönség ellen, s koronául földicséri magát minden magyar írók fölött. Bárcsak más mondta volna ezt ön felől ! • Kitűnik az egészből, mennyire nem ismeri Vas Gereben a hazai közönség lelkületét, mennyire sze­reti magát és a jövedelmet, s mily kevéssé bír ál­dozni ő. Vas Gereben elég rosz sró, s mit tehetünk róla, ha nincs equipagen. Hogy neki egypár hónapi újság Kaliforniát nem terem, azonnal kitör. A közönség mindamellett nem fog kétségbeesni, s az írók sem vállalják el Vas Ge­reben jajolásait, megjegyezvén, hogy Vas Gereben rajongása csak viszhang az irodalmi részről , amaz­ungi levelező fölszólalására, ki az előfizetések ellen panaszkodott minap a közönség nevében. Nyomorult szó mindkettő. Két kakuk , két erdőben , hadd fele­seljenek egymással! Vas Gereben,bármint beszél is „az utolsó magyar­ról“, nem fogja kikakukolni: a nemzeti jövendő med­dig tart, s az ungi levelező nem fog csak egy ma­gyart is elkedvetleníteni, ha annak úgy tetszik , az előfizetéstől. Vigyázzatok a szóra, urak! Vas Gereben jajve­­széklése az övé s nem az Íróké, s az ungi levelező óvakodása szinte nem a közönségé. Ki bennünket nem szeret, ily adatkákból gonosz egy képet írhatna rólunk a külföldi újságokba, s az önelhagyottság minden vádjait háríthatná nyakunkba egyfelől, mig jó kedvet csinálna ellenségeinknek másfelől, mitől mentsen az ég. # Nyolczadik tudósítás a „losonczi közkönyvtár“ számára felszólításom következtében begyűlt köny­vekről a beküldetés sorozata szerint: 83) Vajda Sámuel, szomódi ref. lelkész­­ 1 kötet 84) Rajcs Ferdinand, sziráki gyógy­szerész „ ,, „ ,, „ „ „ 9 „ 85) Beszédes József, főmérnök Duna­föld­várról „ „ „ „ „ „ 175 „ 86) Borbély Sámuel, rofi birtokos „ „ 28 „ 87) Rendek József, esztergomi képezdei tanár (ezenkívül 31 kötet a loson­czi iskolák számára.) „ „ „ „ 2 „ 88) Horváth Döme, az „Alföldi Szin­műtár“ kiadója „ „ „ „ „ 1 „ teszen 226 kötet, ehhez adva az eddig begyült 4247 „ összesen 4473 kötet. Könyvtári szekrényekre : 8) Klestinszky László, Kassáról „ „ 1 pft. 9) Beszédes József, főmérnök „ „ 4 „ teszen 5 pft. ehhez adva az eddig begyült 110 „ összesen 115 pft. Pesten, 1851-ki april 24-én HIVATALOS. Hirdetmény. A pesti cs. kir. főtörvényszéki kerületben állandóan lakó minden gyakorló ügyészeknek számbavétele a köz­­szolgálat tekintetében szükségesnek találtatván, ezennel hivatalosan felszólittatnak mindazon ügyészek, kik ezen­­túl is ezen főtörvényszéki kerületben ügyvédeskedni kivánnak, hogy magukat, és pedig a Buda-Pesten lakozók, kerületi főtör­vényszéki ülnök és iroda­igazgató Hubay József, a nevezett főtörvényszéki kerület egyéb vidé­kein lakók pedig az illető cs. kir. megyei törvényszék­nél, legkésőbb f. é. május 15-ig, mint vég­zárhatárnapig, hiteles ügyészi okleveleiknek előmutatása mellett sze­mélyesen jelentsék, és egy, e végett készentartott lajstrom­­ba mind neveiket, mind állandó lakhelyeiket egész pon­tossággal bejegyeztessék. A kitűzött határnap eltelte után az azonnal befejezett lajstrom nekem átküldendő leszen. Kelt Pesten, április 25-én 1851. Gróf Cziráky János, a pesti cs. kir. kir. főtörvényszék elnöke. Hirdetés. Folyó évi május 1-étől a budai császárfürdőben cs. kir. levélgyüjtőség és levéljegyek eladása állittatik föl, melynél levéljegyek által bérmentesítetett, továbbá nem bérmentesített levelek fölvétetnek. Az ott fölállított levélgyűjtő "szekrénybe berakott levelek, szükséges biztosság mellett, naponkint reggeli 6­2 órakor és délután 3­­ órakor tovaszállítás végett, a buda-vizivárosi cs. k. fiók. posta-hivatalhoz fognak át­vitetni. A fürdővendégekhez szóló levelek és hírlapok na­ponkint kétszer t. i. reggel 8% és estve 5 órakor a le­­vélszedőségnél fognak megérkezni és az illető feleknek haladéktalanul kézbesittetni. Pest apr. 20-án 1851. Cs. k. posta-igazgatóság, Magyarko­­onaországot illető országos törv.- és kor­mánylap II. évfolyama Vill. darabjából. Rendelet a császári királyi helytartóság ideiglenes fő­nökétől 1851-ki március 10-kéről, a kerületi igaz­gatóságokhoz­, a jövedelem-adónak Magyarkoronaor­­szágban 1851 évbeni beszedése iránt.­­ Adó-kivetés. 1. Az adó tárgya. 1. §. Ezen koronaországnak az 1850-iki October 10- ki legfelsőbb nyiltparancs és az 1850-iki november 8- ki miniszteri kibocsátvány alapján 1850-ki november 20-kán közzétett rendeletemben megállapított direct adóztatása kiegészítéséül, mindazon bevételi források, jövedelmezések és keresmények , melyek ez évre a föld- és épületadónak nincsenek alávetve, vagy a személyes kereseti adó által nem a kellő arányban vétettek igény­be , a jövedelemadó alá fognak vettetni. 2. §. Az adókötelezett jövedelmek osztályozása. A jövedelemadó alá tartozó jövedelmi tárgyak há­rom osztályba soroztatnak , jelesen : I. Osztály. A föld termékeiből s a földbirtokkal ösz­­szefüggő eddigi földesúri jogokból befolyó , eddig meg nem adóztatott jövedelmek. Ide tartozik: a) az erdők jövedelmezése; b) a kilenczedből, s átalában azon szolgáltatásokból, melyek az 1848-ks IX. törvényczikk által meg nem szüntetvék , befolyó jövedelem ; c) a királyi haszonvételek nevezete alatt foglalt ed­digi földesúri jogok jövedelmezése; d) a bánya- és hutaüzletbeli jövedelem ; e) azon nyeremény, melyet a falusi javak haszonbér­lői haszonvételeikből húznak; f) a gyáraknak , kereskedelmi vállalatoknak, művé­szeteknek, kézműveknek és az oklevelekkel vagy enge­délyekkel ellátott úgynevezett tisztesbek (honoratiorok), úgymint ügyvédek , földmérők, orvosok, sebészek, bá­bák , nemkülönben a magántanítás, ü­gyeszközlési és közbenjárási , vagy­ személyek és dolgoknak egy hely­ről a másikra átszállítását eszközlő vállalatok jövedelme. A II. osztály következő jövedelmeket foglal ma­gában : a) azon fizetéseket , személyi pótpénzeket, s átalá­ban azon állandó (előre megállapított) , határozott szol­gálati kiadások födezésének kötelezettségével egybe nem kapcsolt illetményeket , melyeket az álladalom , ren­dek , községek , közintézetek , s magánszemélyek vagy társaságok , szolgálatában lévő hivatalnokok vagy szol­gák , akár készpénzben, akár fizetés fejében termékek­ben húznak. A különös helybeli viszonyok, vagy a hivatalos ál­lás szükségletei tekintetéből engedett különös élveze­tek, mint hivatalos lak használása, szálláspénzek, hiva­­taloskodási pótpénzek s több efféle , a jövedelemadó alatt nem foglalják. b) Azon nyugdíjakat , nyugvási fizetéseket , vagy más nyugalmi élvezeteket, kegydíjakat, vagy tartási pótlékokat, melyeket az időleges vagy állandó nyugalmi állásba helyezett hivatalnokok, szolgák, vagy katonatisz­tek , továbbá a hivatalnokok, szolgák vagy katonatisz­tek özvegyei, avagy gyermekei kapnak. c) Azon pótlékokat, melyek javadalmasok (Pfründ­ner) , zárdák vagy egyházi rendek számára, az állodalmi kincstárból, közpénzalapokból vagy községek által tar­tásul rendelvék, általában egyházi személyek vagy tes­tületeknek jövedelme. d) Ápoló és életbiztosító intézetekből, állandó évi járandóságokból álló jövedelmet, mely azoknak jár, kik részére ezen intézetekben a betétesek történtek. III. osztály: kölcsönöktől vagy más állandó hitelzá­logos vagy hitelzálog nélküli adóssági követelésektől járó kamatok , életjáradékokat (Leibrenten), vagy valamely tőkepénztőli kamatélvezetet képviselő más járadékokat (Renten), a­mennyiben ezek a második osztályban nem foglalják. 3. Adótóli mentességek: a) A második osztályban: 3. §. Jövedelemadó alá nem vettetnek a második osztályban: a) a valóságos szolgálatban álló katonák és katona­tisztek szolgálati járandóságaik, b) azon járandóságok , melyek kolduló zárdák , to­vábbá a tanítás-, nevelés- vagy betegápolással foglalkozó egyházi rendek, annakutána iskolák, fenyvházak vagy más jótékony intézetek számára tartásul, az állodalmi kincstárból, közalapokból vagy községek által rendelvék; c) a második osztályba tartozó oly jövedelem, mely­nek évi összege, az azt húzó részére, 600 forintot pengő pénzben meg nem halad, melynél azon összegek, melyeket az adókötelezett ugyanazon vagy különböző nevezetek alatt, ugyanazon egy pénztárból, vagy ugyan­azon egy kötelezettől, vagy pedig különböző pénztárak­ból avagy kötelezettektől húz , összeszámitandók. b) A harmadik osztályban. 4. §. A harmadik osztályban adómentes marad azon jövedelem : a) mely takarékpénztárba betett összeg után ezen intézetből jár; b) kamat-és járadéki (menten) járadóságtóli jöve­delem , ha ezek hatására jogosított bebizonyítja hogy mind a jövedelemadó alatti, mind az ez alatt nem foglalt forrásokbóli összes évi jövedelme, az adósságok levoná­sa nélkül, mindössze háromszáz forinton aluli összeget tesz. 4. Adómérséklés a takarékpénztárak é­s ápoló intézetek­re nézve. 5. §. Ha valamely takarékpénztárnak, vagy maguk a betevők avagy a hozzájuk tartozók kölcsönös fölse­­gélésére intézett ápoló vagy életbiztosító intézetek jö­vedelme, az ettől járó jövedelemadó által oly mérték­ben kevesbíztetnék, hogy az által­a takarékpénztár a be­tétei kamatozásául biztosított százalékot, vagy az ápoló- és életbiztosító intézet, azoknak, kik részére a betétesek ezen intézetekbe történtek, szabályszerű járandóságaikat, az eddigi mértéken alul leszállítani kényteleníttetnék, az intézet, melyre nézve ezen eset adja magát elő, az em­lített viszony kimutatása mellett, az adóilletéknek azon összegig leendő mérsékletét kérheti, a­mennyivel az em­lített illetékek az adó miatt kevesbítendők lennének. (Folytatás kör.) M. H. Kubinyi Ágoston, múzeum igazgatója, VEGYES HIRSE ÉS ESEMÉNYEK. Budapest, ápril 26. Nemzeti színházunkban, ma szombaton adatik először: AZ EGRI NŐ, eredeti dráma 5 felv. irta Szigligeti. —­­ Kilányi és K­ilányiné tegnap estre léptek föl színpadunkon utolszor. Ismét egy magyart tánczoltak ép annyi ügyesség- s eredetiséggel mint először, s meg is tapsolták őket ép úgy mint először. Megemlítendő még Tarantella nápolyi tánct, melynek tréfás kedélyes­ségét jól sikerült visszaadniok; különben általánosan azt jegyezhetjük meg a Kilányipár előadásairól, hogy azokban több igyekezet, mint süker , több hideg sza­bályosság vagy mesterség, mint kellem volt észrevehető. Kurz A. a Jós hallétben ez estve is annyi művészi szép­séget , oly könnyű lebegést tanussta, hogy a legszegé­nyebb képzeletet is mozgásba hozta. A közönség zajos tapsokban nyilvánítá tetszését a légben lebegő tánczősnő

Next