Pesti Napló, 1851. április (2. évfolyam, 319-343. szám)
1851-04-26 / 340. szám
annyira nem volt képes magát feltalálni, mikép valódi communisticus izgatásokat kezdett a nép között, az 1848-as tavasz elején, úgy hogy a megye a végett kénytelen volt ellene vizsgálatot is rendelni — később a magyar függetlenségi nyilatkozat után, ő volt első, ki azt követelte, hogy a respublica kikiáltassék, s ezt a megyei gyűlésen szokott nagy hangon indítványozta. Nem sokára azonban valami fatális pletykánál fogva, a magyar hadsereg által elfogatott , s a munkácsi várban tartatott valami 6 héten át — mig az általános fegyverletétel után, megszabadulhatott. Ezen fogság K. Zs. úrnak politikai életébe épen úgy szövődött be, mint a magbukott kereskedőnek életébe a 200.000 ftos Haupttreffer. Pompás regressírozás volt ez, mert ő, ki már ez előtt senkinek sem kellett, fogságánál fogva, a jó érzelműekhez tartozónak tekintetvén, a fegyverletétel után rögtön Szatmár megye kormányzó elnökének kineveztetett, s ekkor sajátságos színpadi jelenetekhez illő modorában kezdte itt azt, mit addig elérnie lehetetlen volt. E megyében megjelenve azt mondá, hogy ő felsége a császár minden lehető, és kigondolható jogait reá ruházta, s ha reá gondol, borzad azon hatalomtól, mely kezébe adatott, ha akarná, szatmári püspököt is tehetne stb. azt mondá, hogy ő muszka tábornok, és a tábornoki csákót, és veres bárson hajtokás egyenruhát el is készitteté, s emlegeté, hogy két regement lesz parancsnoksága alatt Szatmáron, de ez mégis elmaradt. E nép , mely fegyverletétel után, az áldozatra kitett elitélthez hasonlón remegett, még sokszorosan rémült el ily kijelentések után. Ennél fogva bizonyos körben, és egyének fölött ő az absolut hatalmat gyakorolta, s sikerült kegyelmet és önkényt felváltva osztania. Határtalan körű biróvá tette magát perekben, törvényszéki tagokat ő maga nevezett, s parancsolt e törvényszéknek ; a felsőbb helyről érkezett rendeleteket is megvetette, és határtalanul gazdálkodott a megyei pénztárral. — Kötelezvényeket, ítéleteket, pereket semmisített meg, egyoldalú folyamodásokra, anélkül, hogy az ellenfélt, a bepanasztottat kihallgatta volna; rendeletei a dúló zivatarként jártak, és összevissza gázoltak; következetességet nem ismert, s úgy látszik, minden és az örökös feledés vonalát képezte; képes volt azért ugyanazon tárgyban ma a panaszló, holnap más folyamodásra a panaszlottnak igazságát kimondani, s ez mindennapi esetkép jött elő. Lehet képzelni, hogy ily magaviselet után, minő vádakért panaszoltatott be K. Zs. úr ? ítéletet mondani felettök nem szándékunk; de miután, több hízelgő czikkek őt közszeretetben állónak mondották, s miért egy a jelen viszonyok közötti politikai áldozatnak mutatták fel, szükséges megemlíteni: mik azon vádak, melyek hivatala felfüggesztésének okául szolgáltak ? A hivatalos határozásokban érdekeltség, mi számtalan esetekben, minden helyesen motiválható okok hiányában kiadott ellenkező határozataival, és a közvéleménnyel is támogattatik ; a köréhez nem tartozó, és nevetséges hatalomnak gyakorlása, — egy pernek tovább félévnék duggatása; egy tisztviselőnek azért, a miért rendeleteinek, ezen viseleténél fogva vakon nem engedelmeskedett, gonosz, fondorkodó úton hivatalából kiküszöböltetése, — oly vádaknak felterjesztései, és koholásai, melyek az ő hibáit és intrigyeit árulták el — voltak hivatalától felfüggesztésének okai. A vizsgálat folytán pedig még komolyabb vádak merültek K. Zs. úr ellen fel. Ilyenek, hogy: több rendbeli assignatiókért, melyeket izraeliták részére tett, magát szerfelett részesítette; minden oly dolgokban, hol pénz volt szóban, titkon, és négy szem közt szokott volt működni; egy esetben valami forradalmi embernek itten hagyott bútorait, egy simplex folyamodásra egyik követelőnek odaadatta, s minden kihallgatása nélkül az illetőknek elfoglaltatta, és Végstére a követelő féllel azokban osztozott. — H hasonló vádak vannak , számra m mintegy 60—80 pontig. Hivatalától felfüggesztve, kegyenczei által rögtön százfelé kezdődtek éorteskedések. Elhitették a néppel, miképp kérvén Pr. ellen a vizsgálatot, mig ez tart, addig maga kívánta hivatalától felfüggesztetését, s azért általánossá vált a hit, hogy ő néhány nap múlva vissza fog hivatalába tetetni; más részről kegyenczei, nemcsak megyeszerte, hanem hirlapilag is elhiresztelék azon hazug hirt, mikép a szerencsétlen menekültek irányábani szelíd emberi érzelmű bánásmódjáért üldöztetik a kormány által, igy egyrészt félelmet, másrészt sajnálkodást gerjesztett maga iránt. Sokan aggodalomba estek ily hirek után, s K. Zs. mint politikai áldozat mellett tettre keltek fel; mások nyilvános sérelmeiket is elhallgatták ; kegyenczei bizalmi volumokat szerkesztettek, s az említett hírek után sok eltolt, a bizalmi volumot aláírta, sok félrevezetett hiedelműek gyűlölni kezdték a vádlókat. De mit szól ehez a közönség , ha ezennel becsület szentségével erősítjük, mikép K. Zs. úr ellen honvédek és menekültek iránt, vádak egy betűvel sem tetettek ? mit szó tehet, ha arról biztosítjuk, hogy mióta G. S. definitive kineveztetett e megye főnökének , seregestül tódul a nép a vizsgáló biztossághoz panaszaival. Örvendjünk rajta, fia felsőbb helyeken az ily panaszok meghallgattatnak, s szigorúan vezetnek ; ez jele, hogy a kormány igazságot kíván szolgáltatni, s igy reméljük, miszerint panaszaink, bár tiszviselőelleniek legyenek is, méltányoltatnak. Az eredményről annak idején tudósitandom. —7.— Vasból, ápril 20. Az ország fővárosából Szombathelyre érkező küldemények késedelméről kell legelsőben is pár szót szólanunk. — 1848-ks évben eleinte Körmenden keresztül szállíttatván, s utóbb a sárvári legegyenesb postavonalon a levelek és hirlapok; most ez megváltozott; és a minek akkor például ma r. 9. órakor birtokába jöhetünk, most Sopronon keresztül hozatván a pesti nyaláb, ahhoz csak másnap déltájban juthatunk , és e késlekedéssel még az is párosul gyakran, miszerint a győri vonalon járó posta, netán keveset késvén a gyorskocsi, anélkül, hogy a pesti szállítványra várakoznék, útját folytatja, s így pesti lapjaink sokszor igen későn érkeznek kezeinkhez. E részbeni orvoslatra nézve, ha a késedelmezés egyeseknek felróható, a felsőbbség erélyétől sikert várunk, annyival inkább, minthogy e czélra igénybe vehető utaink meglehetős karban vannak. A dohányegyedárusság m. hó 8-án lépett nálunk életbe. Azóta sokonként mind inkább tapasztalhatni, hogy sokan majdnem természetükké változott szünteleni dohányzás mérséklését szemlátomást tanúsítják , készülvén annak végképi elhagyására. Ez új intézmény a volt dohány- s burnetgyárosok s kezelőkre leverőleg, s amint általán majd mindenkire kellemetlenül hatott. A jó jánosházi dohány ezután igen meggyérülendő termelési vágyukkal a lakosok felhagyván, kevesen fognak a tenyésztésre vállalkozni. A máskor említettük gazdasági egyesület a m. főnök vagy megbízottja jelenében rendezhető tanácskozmány és gyűléstarthatás végetti engedélyt felsőbb helyről megnyerte, s így leghatásosb tettekre hivatott állását, hisszük , rövid idő múlva, elfoglalandja. Az ebekre nézve kell szigorú rendelet, miután pár esetben a megveszettek gyermekmarással rémítik el a közönséget, Szombathelyen is kidoboltatván, a szájkosarak alkalmazását az ölebeknél némelyek foganatosították, de az isszonyú szelindeket ama mindenesetre kívánatos parancs végrehajtása alól tulajdonosaik , mint tapasztalók , fölmentendőknek vélték. A gyepmester erélyesen foglalkozott ugyan mások kutyáink üldözéses összeszedésével, de laba körül gyanús külsejű dögfalatozóit szabadon bocsátá, mi a kálváriára járó közönségnek nem kis félelmére vált. Kívánatos a hatóság e részbeni intézkedése. Fogyasztási adóra nézve a kincstári hivatalnokokkal megyénkben több helyen egyezkedés történt, névszerinti Kőszeg, Rohoncz és Szombathelyen: ez utóbbi 8 hónapra fizet 1400 pt; ez által nagy kellemetlenség van kikerülve, mert fizetünk igy is meg amúgy is; de legalább minden odó fogytával nem kell megtekintés s újabb pecsétlés végett másokat fárasztani; a püspöki és herczegi haszonvételek nem váltatván meg, külön fizetik illetményeiket; az érintett összeg a fogyasztó polgárságra kivettetvén nagy része már be is adatott. Egy fejadó mennyiséget tartalmazó levélke az elöljáróságtól minden egyes polgárhoz szétküldetvén, sokan nem győzik bámulni, hogy például a tavali 30 -ról tartozásuk 3 p-ra emeltetett. Ha a tudomány s összes műveltségbeni haladás ez arányban fog növekedni, úgy nemzetünknek nagyszerű jövőre van kilátása, s ha mellette nemzetiségi rokonszenv s közérzület hason léptekkel haladand, úgy nincs mit rettegnünk a jövőtől. Az annyira elhirhedt nagypénteki kérvényezésre vállalkozottt hölgyek eljárásának eredményére jön egy idő óta mindenki figyelme függesztve. De fájdalom azt vesszük észre, hogy alaptalan hír volt az egész. A hótlan tél miatt méltán lehet aggódni, hogy ha a tavasz is száraz fogna lenni, nagy szükséggel küzdendünk. De Istennek hála, a múlt s e jelen hónap terményzésre legkedvezőbb időt hozott. Vetéseink szemlátomást gyarapulnak s a reményben élő szegény magyar gazda bajait felejtendő, sötétesen zöldellő dús aratást ígérő vetésin nyugosztalja szemeit. A szabad ég alatt, bár merre tekintünk, mezeink s réteinken, az égnek malaszt teljes kegyeivel találkozunk. Gyümölcsöseink általános virágzásban díszlenek; s igy hol hernyóktól a fák megtisztítvák, bőségre van kilátás. Erdenkesernyefészkekkel tarkitvák, azért gubacskereskedőink a már jócskán fölemelkedett ár mellett csak mosolylyal látják vevőiket, nem egy könnyen bocsátkozván nagyobb mennyiségű eladási szerződésbe. Zgy. IRODALMI ÜGY. Vas Gereben kitört. A Pesti Napló mellett szétküldözött: „Egy két szó a Falu könyve ügyében“ nagy dolgokat mond el írók és közönség rovására Vas Gereben nevében. De szerencsére Vas Gereben csak író, s nem „írók“, a „Falu könyve“ csak egy folyóiratka, nem irodalom. — Vas Gereben eddig elé kurtán jött ki e folyóiratba szerencséjével, s már egerföldet verdes jajolásaival , mintha lesz a „Falu könyvétől“ függene a magyar nemzetiség s irodalom sorsa. Ennyit gondolni kákaság, oly siralmakra fakadni legalább is nem okosság. Vas Gereben igen emlegeti, hogy ő „magyarul“ ír, „magyarán“ mondja meg, hogy nem ismer „élő magyar embert, akinek példája arra ösztönözhetné, hogy vállalata még magyarabb legyen.“ Micsoda beszéd ez ? Mi nagy dolog az az ő magyarsága ! De édes úr! nem elég az a magyaros irás, ha nincs benne, aminek ott kellene lenni. Ön mindig bohóczoskodik, s nem veszi észre, hogy nevetségessé teszi fájdalmát, midőn maga nevében köt kardot a közönség ellen, s koronául földicséri magát minden magyar írók fölött. Bárcsak más mondta volna ezt ön felől ! • Kitűnik az egészből, mennyire nem ismeri Vas Gereben a hazai közönség lelkületét, mennyire szereti magát és a jövedelmet, s mily kevéssé bír áldozni ő. Vas Gereben elég rosz sró, s mit tehetünk róla, ha nincs equipagen. Hogy neki egypár hónapi újság Kaliforniát nem terem, azonnal kitör. A közönség mindamellett nem fog kétségbeesni, s az írók sem vállalják el Vas Gereben jajolásait, megjegyezvén, hogy Vas Gereben rajongása csak viszhang az irodalmi részről , amazungi levelező fölszólalására, ki az előfizetések ellen panaszkodott minap a közönség nevében. Nyomorult szó mindkettő. Két kakuk , két erdőben , hadd feleseljenek egymással! Vas Gereben,bármint beszél is „az utolsó magyarról“, nem fogja kikakukolni: a nemzeti jövendő meddig tart, s az ungi levelező nem fog csak egy magyart is elkedvetleníteni, ha annak úgy tetszik , az előfizetéstől. Vigyázzatok a szóra, urak! Vas Gereben jajveszéklése az övé s nem az Íróké, s az ungi levelező óvakodása szinte nem a közönségé. Ki bennünket nem szeret, ily adatkákból gonosz egy képet írhatna rólunk a külföldi újságokba, s az önelhagyottság minden vádjait háríthatná nyakunkba egyfelől, mig jó kedvet csinálna ellenségeinknek másfelől, mitől mentsen az ég. # Nyolczadik tudósítás a „losonczi közkönyvtár“ számára felszólításom következtében begyűlt könyvekről a beküldetés sorozata szerint: 83) Vajda Sámuel, szomódi ref. lelkész 1 kötet 84) Rajcs Ferdinand, sziráki gyógyszerész „ ,, „ ,, „ „ „ 9 „ 85) Beszédes József, főmérnök Dunaföldvárról „ „ „ „ „ „ 175 „ 86) Borbély Sámuel, rofi birtokos „ „ 28 „ 87) Rendek József, esztergomi képezdei tanár (ezenkívül 31 kötet a losonczi iskolák számára.) „ „ „ „ 2 „ 88) Horváth Döme, az „Alföldi Szinműtár“ kiadója „ „ „ „ „ 1 „ teszen 226 kötet, ehhez adva az eddig begyült 4247 „ összesen 4473 kötet. Könyvtári szekrényekre : 8) Klestinszky László, Kassáról „ „ 1 pft. 9) Beszédes József, főmérnök „ „ 4 „ teszen 5 pft. ehhez adva az eddig begyült 110 „ összesen 115 pft. Pesten, 1851-ki april 24-én HIVATALOS. Hirdetmény. A pesti cs. kir. főtörvényszéki kerületben állandóan lakó minden gyakorló ügyészeknek számbavétele a közszolgálat tekintetében szükségesnek találtatván, ezennel hivatalosan felszólittatnak mindazon ügyészek, kik ezentúl is ezen főtörvényszéki kerületben ügyvédeskedni kivánnak, hogy magukat, és pedig a Buda-Pesten lakozók, kerületi főtörvényszéki ülnök és irodaigazgató Hubay József, a nevezett főtörvényszéki kerület egyéb vidékein lakók pedig az illető cs. kir. megyei törvényszéknél, legkésőbb f. é. május 15-ig, mint végzárhatárnapig, hiteles ügyészi okleveleiknek előmutatása mellett személyesen jelentsék, és egy, e végett készentartott lajstromba mind neveiket, mind állandó lakhelyeiket egész pontossággal bejegyeztessék. A kitűzött határnap eltelte után az azonnal befejezett lajstrom nekem átküldendő leszen. Kelt Pesten, április 25-én 1851. Gróf Cziráky János, a pesti cs. kir. kir. főtörvényszék elnöke. Hirdetés. Folyó évi május 1-étől a budai császárfürdőben cs. kir. levélgyüjtőség és levéljegyek eladása állittatik föl, melynél levéljegyek által bérmentesítetett, továbbá nem bérmentesített levelek fölvétetnek. Az ott fölállított levélgyűjtő "szekrénybe berakott levelek, szükséges biztosság mellett, naponkint reggeli 62 órakor és délután 3 órakor tovaszállítás végett, a buda-vizivárosi cs. k. fiók. posta-hivatalhoz fognak átvitetni. A fürdővendégekhez szóló levelek és hírlapok naponkint kétszer t. i. reggel 8% és estve 5 órakor a levélszedőségnél fognak megérkezni és az illető feleknek haladéktalanul kézbesittetni. Pest apr. 20-án 1851. Cs. k. posta-igazgatóság, Magyarkoonaországot illető országos törv.- és kormánylap II. évfolyama Vill. darabjából. Rendelet a császári királyi helytartóság ideiglenes főnökétől 1851-ki március 10-kéről, a kerületi igazgatóságokhoz, a jövedelem-adónak Magyarkoronaországban 1851 évbeni beszedése iránt. Adó-kivetés. 1. Az adó tárgya. 1. §. Ezen koronaországnak az 1850-iki October 10- ki legfelsőbb nyiltparancs és az 1850-iki november 8- ki miniszteri kibocsátvány alapján 1850-ki november 20-kán közzétett rendeletemben megállapított direct adóztatása kiegészítéséül, mindazon bevételi források, jövedelmezések és keresmények , melyek ez évre a föld- és épületadónak nincsenek alávetve, vagy a személyes kereseti adó által nem a kellő arányban vétettek igénybe , a jövedelemadó alá fognak vettetni. 2. §. Az adókötelezett jövedelmek osztályozása. A jövedelemadó alá tartozó jövedelmi tárgyak három osztályba soroztatnak , jelesen : I. Osztály. A föld termékeiből s a földbirtokkal öszszefüggő eddigi földesúri jogokból befolyó , eddig meg nem adóztatott jövedelmek. Ide tartozik: a) az erdők jövedelmezése; b) a kilenczedből, s átalában azon szolgáltatásokból, melyek az 1848-ks IX. törvényczikk által meg nem szüntetvék , befolyó jövedelem ; c) a királyi haszonvételek nevezete alatt foglalt eddigi földesúri jogok jövedelmezése; d) a bánya- és hutaüzletbeli jövedelem ; e) azon nyeremény, melyet a falusi javak haszonbérlői haszonvételeikből húznak; f) a gyáraknak , kereskedelmi vállalatoknak, művészeteknek, kézműveknek és az oklevelekkel vagy engedélyekkel ellátott úgynevezett tisztesbek (honoratiorok), úgymint ügyvédek , földmérők, orvosok, sebészek, bábák , nemkülönben a magántanítás, ügyeszközlési és közbenjárási , vagy személyek és dolgoknak egy helyről a másikra átszállítását eszközlő vállalatok jövedelme. A II. osztály következő jövedelmeket foglal magában : a) azon fizetéseket , személyi pótpénzeket, s átalában azon állandó (előre megállapított) , határozott szolgálati kiadások födezésének kötelezettségével egybe nem kapcsolt illetményeket , melyeket az álladalom , rendek , községek , közintézetek , s magánszemélyek vagy társaságok , szolgálatában lévő hivatalnokok vagy szolgák , akár készpénzben, akár fizetés fejében termékekben húznak. A különös helybeli viszonyok, vagy a hivatalos állás szükségletei tekintetéből engedett különös élvezetek, mint hivatalos lak használása, szálláspénzek, hivataloskodási pótpénzek s több efféle , a jövedelemadó alatt nem foglalják. b) Azon nyugdíjakat , nyugvási fizetéseket , vagy más nyugalmi élvezeteket, kegydíjakat, vagy tartási pótlékokat, melyeket az időleges vagy állandó nyugalmi állásba helyezett hivatalnokok, szolgák, vagy katonatisztek , továbbá a hivatalnokok, szolgák vagy katonatisztek özvegyei, avagy gyermekei kapnak. c) Azon pótlékokat, melyek javadalmasok (Pfründner) , zárdák vagy egyházi rendek számára, az állodalmi kincstárból, közpénzalapokból vagy községek által tartásul rendelvék, általában egyházi személyek vagy testületeknek jövedelme. d) Ápoló és életbiztosító intézetekből, állandó évi járandóságokból álló jövedelmet, mely azoknak jár, kik részére ezen intézetekben a betétesek történtek. III. osztály: kölcsönöktől vagy más állandó hitelzálogos vagy hitelzálog nélküli adóssági követelésektől járó kamatok , életjáradékokat (Leibrenten), vagy valamely tőkepénztőli kamatélvezetet képviselő más járadékokat (Renten), amennyiben ezek a második osztályban nem foglalják. 3. Adótóli mentességek: a) A második osztályban: 3. §. Jövedelemadó alá nem vettetnek a második osztályban: a) a valóságos szolgálatban álló katonák és katonatisztek szolgálati járandóságaik, b) azon járandóságok , melyek kolduló zárdák , továbbá a tanítás-, nevelés- vagy betegápolással foglalkozó egyházi rendek, annakutána iskolák, fenyvházak vagy más jótékony intézetek számára tartásul, az állodalmi kincstárból, közalapokból vagy községek által rendelvék; c) a második osztályba tartozó oly jövedelem, melynek évi összege, az azt húzó részére, 600 forintot pengő pénzben meg nem halad, melynél azon összegek, melyeket az adókötelezett ugyanazon vagy különböző nevezetek alatt, ugyanazon egy pénztárból, vagy ugyanazon egy kötelezettől, vagy pedig különböző pénztárakból avagy kötelezettektől húz , összeszámitandók. b) A harmadik osztályban. 4. §. A harmadik osztályban adómentes marad azon jövedelem : a) mely takarékpénztárba betett összeg után ezen intézetből jár; b) kamat-és járadéki (menten) járadóságtóli jövedelem , ha ezek hatására jogosított bebizonyítja hogy mind a jövedelemadó alatti, mind az ez alatt nem foglalt forrásokbóli összes évi jövedelme, az adósságok levonása nélkül, mindössze háromszáz forinton aluli összeget tesz. 4. Adómérséklés a takarékpénztárak és ápoló intézetekre nézve. 5. §. Ha valamely takarékpénztárnak, vagy maguk a betevők avagy a hozzájuk tartozók kölcsönös fölsegélésére intézett ápoló vagy életbiztosító intézetek jövedelme, az ettől járó jövedelemadó által oly mértékben kevesbíztetnék, hogy az általa takarékpénztár a betétei kamatozásául biztosított százalékot, vagy az ápoló- és életbiztosító intézet, azoknak, kik részére a betétesek ezen intézetekbe történtek, szabályszerű járandóságaikat, az eddigi mértéken alul leszállítani kényteleníttetnék, az intézet, melyre nézve ezen eset adja magát elő, az említett viszony kimutatása mellett, az adóilletéknek azon összegig leendő mérsékletét kérheti, amennyivel az említett illetékek az adó miatt kevesbítendők lennének. (Folytatás kör.) M. H. Kubinyi Ágoston, múzeum igazgatója, VEGYES HIRSE ÉS ESEMÉNYEK. Budapest, ápril 26. Nemzeti színházunkban, ma szombaton adatik először: AZ EGRI NŐ, eredeti dráma 5 felv. irta Szigligeti. — Kilányi és Kilányiné tegnap estre léptek föl színpadunkon utolszor. Ismét egy magyart tánczoltak ép annyi ügyesség- s eredetiséggel mint először, s meg is tapsolták őket ép úgy mint először. Megemlítendő még Tarantella nápolyi tánct, melynek tréfás kedélyességét jól sikerült visszaadniok; különben általánosan azt jegyezhetjük meg a Kilányipár előadásairól, hogy azokban több igyekezet, mint süker , több hideg szabályosság vagy mesterség, mint kellem volt észrevehető. Kurz A. a Jós hallétben ez estve is annyi művészi szépséget , oly könnyű lebegést tanussta, hogy a legszegényebb képzeletet is mozgásba hozta. A közönség zajos tapsokban nyilvánítá tetszését a légben lebegő tánczősnő