Pesti Napló, 1851. szeptember (2. évfolyam, 444-468. szám)

1851-09-12 / 453. szám

ingyen szolgáltatandók, s a szokott házi tápla helyett oly e­tkek adandók , minőket az orvos rendel. Betegsége vagy felüldűlése alatt a kényszeröncsöt az orvos véleményéhez képest munkától vagy egészen kímélni kell, vagy neki csak oly munkát és oly mér­tékben adni, mint az orvos jónak látja. VI. Bánás a dolgozókkal erkölcsi javításuk czéljából. 30. §. A kényszermunkásokkal­ egész bánás alatt pillanatig sem szabad szem elől téveszteni, miként az egész intézet czélja csak az egyén jobbítása s munka­ösztön ébresztése, ennélfogva a kényszermunkások irán­ti egész bánásmód e czélra irányoztassék, az eljárás em­beri és oktató legyen s mellette minden szenvedélyes­ség teljesen kerültessék. Következőleg minden aljas bá­násmód , különösen szidalmak és káromkodások egészen száműzessenek, s a komolyság és szigor , melyet a dolgozók irányában mutatni kell , keménységgé vagy durva bánássá soha ne fajuljon, jelesül a munkást sem­minemű veréssel sem szabad sanyargatni, kivéve az e­­setet, hol az világosan büntetésként szabatik rá. 31. §. Mindaz, mi az istentiszteletet s erkölcsi ok­tatást illeti, a házi lelkész utasítványában foglaltatik, s pontosan kell rá vigyázni, hogy azon , a házi kápol­nában a kényszermunkások megjelenjenek , s ott magu­kat illedelmesen viseljék. Az istentiszteleten más hitvallású kényszerönezök is épen úgy tartoznak jelen lenni, mint a többiek, azon­ban saját lelkészüknek az oktatásbani vezetés nem ta­­gadtathatik meg, hanem ez nehézség nélkül a dolgozók­hoz bocsátandó, de csak oly időben s oly módon, hogy az által­a házi rend s a dolgozók ne háboritassanak. 32. §. Minden teremben egy szobaatya s egy szo­baanya van felállítva, kik a többiekre felvigyáznak. Erre a dolgozók közöl olyan választandók , kik magokat leginkább megkülönböztetik. (Folytattatik). M. H. VEGYES BIBÉK ÉS ESEMÉNYEK Budapest, sept. 12.­­• Nemzeti színházunkban, ma, pénteken adatik : PRÓFÉTA , opera 5 fölv. Scribetel. Szövegét francziából ford. Egressi Béni és Szerdahe­lyi. Zenéjét írta Mayerbeer, é­s Rachel k.asszony tegnap est­e lépett föl utol­jára Adrienne Lecouvreur szerepében. Remek játéká­ról fölösleges volna hosszú áradozó dicséretet írnunk; annyit mondhatunk , hogy tömérdek számmal összegyűlt közönséget még jobban elragadta , mint előbbi föllépé­seivel, mindazért, mert játékában sűrű jeleit adta mű­vészi roppant erejének, mindazért, mert e föllépése utolsó volt. Játéka közben igen gyakran előtapsolták , s egy szerény bokrétát is dobtak lábaihoz valahonnan, já­ték végén pedig oly viharos tapsokban tört ki a közön­ség tetszése, hogy a művésznőnek ötszöri hatszori kijö­vetelével sem elégedett meg, mintha nem akart volna megválni e halvány szellemalaktól, mely a drámai mű­vészetnek eddig nem látott, nem tapasztalt bűbájos ere­jét fedözte föl előttünk. Örülünk, hogy közönségünk mind műszlésének, mind lelkesedésének számos jelét adta Rachel k. a. szereplése alatt. Bár nyilatkoznék a nagy művésznő itteni látogatásának jó eredménye drá­maügyünk mielőbbi emelkedésében , mit egyrészt szí­nészeink , másrészt a közönség igyekezete fog eszközöl­hetni.­­ A Tiszaszabályozás ügyét alkalmasint újra föl­­elevenítik, miután ez ügy néhány év óta, mintegy alvó félben látszik. A kereskedelmi minisztérium ismételve oly utasítást bocsátott ki, hogy a Tiszaszabályozás kö­rüli működések , minél gyorsabban történjenek. Mikor fog azonban e nagy munka véget érni , bizonyosan meg nem mondhatni. A szabályozás által ekkorig művel­­hetővé, termékenynyé tett föld 200 ezer holdra megy. Ha a szabályozás bevégeztetik, az ez által nyert föld­terület két millió hatszáz­ötvenkilencz­ezer holdat, tehát, mintegy 192 négyszegmértföldet fog tenni- E tetemes nyeremény már magában is méltó arra, hogy a szabá­lyozás munkáját, minél gyorsabban igyekezzenek vég­rehajtani , s még fontosabbá válik ez ügy, ha meggon­doljuk azon tetemes előnyöket, melyeket általa köz­lekedés tekintetében minden esetre nyerni fogunk. — Egy német lapban olvassuk , hogy Magyaror­szágon a mértékek legközelebb szabályoztatván , e sza­bályzás alapjául a német mértéket fogják venni; e sze­rint — így biztat bennünket a német lap — jövendőre egy akó bor hat egész ittzével teend többet, mint ez­előtt. Az nincs megírva , hogy az akó bor hat ittze borral szaporodik-e, vagy hat — tttze — vízzel! — A bevégzett aratás felől hazánk különböző vidé­keiről nem a legkedvezőbb hírek érkeznek. A több hét óta folyvást tartozó esőzés mindenfelé szembetűnő káro­kat okozott, s nagy akadályul szolgált kivált a behor­dott termés kikészítésében. Vannak gazdák, kik még ez ideig annyi gabnafélét sem tudtak előállítani, mennyi a legközelebbi vetésre múlhatlan szükséges. A közelgő szüret szint nemigen biztat fényes eredmények­kel. A hideg, kellemetlen időjárás miatt éretlenül marad­tak a szőlőfürtök , s a gyakori esőzések azon kevés ter­mést is tönkre teszik , mihez néhány héttel ezelőtt még bízni lehetett. — Rachel k. a.-nak előadásai folyvást annyira lá­togatottak voltak , hogy az első három előadás jövedel­me , mintegy 6169 pengő forintra ment. Első föllépte (les Horaces) 1956 p.ftot jövedelmezett; Phedra 1767 p.ftot; Adrienne 2446 pftot; Stuart Mária 2000-nél valamivel kevesebbet. E jövedelem eléggé mutatja, hogy a közönség, mily érdekkel, s méltányló elismeréssel viseltetik a nagy művésznő tehetsége iránt. — Hollósy Kornélia k. a. mint értesültünk hétfőn fog először föllépni alkalmasint Lindában. — Lapunk egyik számában Csabay Károly nevű székely fiatal­ember holléte iránt tett fölszólitásunkra B. J. aláírással azon rövid tudósítást kaptuk Kolozsvár­ról , hogy nevezett Cs. K. a ráczok elleni hadjáratban Verbász körül megbetegedvén, ott kórházban feküdt, s s későbbi hitek szerint mégis halt. — Örömmel láttuk , hogy Rachel k. a.-nak közöt­tünk megjelenését vidéki színészeink közöl többen igye­keztek fölhasználni , mi előretörekvésüknek egyik bizonyságául szolgál. Debreczenből jöttek Jánosi és neje, Kiabainé, Feleki, Rónai, stb. — A ,,Bocarmé por“, mely nemrég az egész euró­pai sajtó figyelmét magára vonta, mint némely lapok írják , egész terjedelmében meg fog jelenni magyar nyel­ven Birányi Ákostól. A pör összeállítása az esküdt­széki eljárásról értekező czikkel lesz ellátva.­­ Az ideiglenes községszabályzási utasítás a ma­gyarországi kir. városi és más rendezett tanácsú köz­ségeket illetőleg, már kiadatott. A lélek száma szerint minden községben egy községi választmány , s egy tanács állíttalik. Pestre esik 36 községi választott 10 tanácsnokkal , Budára 30 választmányi tag 8 tanács­nokkal. Hogy e községi képviselők választatnak vagy kineveztetnek-e , azt a helytartó határozza meg. A választás vagy kinevezés tartóssága a választmányi tagoknál­ 3 évre telezik. — A londoni világ iparműkiállítására még most is igyekeznek hazánkból, holott az (t. i. a műkiállítás) már csaknem vége felé jár. E napokban Malvieux pesti nagy­kereskedő utazott annak megtekintésére. Nyilatkozat: Körülményeim a fővárosbeli eltávozásomat igényel­vén , az általam szerkezteti s bevégzett „Romemlékek“ kezelését Lukács László úrra biztam, ki is a t. ez. elő­fizetők kivonatainak rövid időn eleget teend. Ennyit igazolásomér t. előfizetőim érdekében tudatni köteles­ségemnek tartottam. Pest. sep. 1i. 1851. Beöthy Lászlót Ausztria-Bécs­ sept. 9. —Valószínűleg rövid időn meg fog jelenni a bel- és pénz­ügy-miniszteriumtól egy ren­delet, melylyel az úrbéri kárpótlás törlesztésére nézve megállapított módszer közzé tetetik. Erre nézve a kötelezettek szabadságában álland választani a bizo­nyos évszámra megállapított törlesztés, vagy a kiszá­mítandó kárpótlási tőke kamatainak fizetése között. Hír szerint az Ausztria s Bajorország közt kötött vasúti­ egyezmény még nem hagyatott helybe, s né­mely bár nem lényeges változások teendlnek közbe. A kereskedelmi-ü­gy-minisztérium részéről meg­­nyitatott azon utasítás, minél fogva a Tiszaszabályozás körüli munkálatok szorgalmaztatnak. Közelebb érintők , hogy Galicziában a lengyel mérték helyébe az osztrák mérték használata hozatott gyakorlatba. A Wanderer tudni akarja, hogy Ma­gyarországban a magyar mértékekkel is hasonló fog történni. Az eddigi rendelkezések szerint ő Felsége mindjárt a marchfeldi hadgyakorlat bevégzése után Olaszor­szágba indult, és minden feltartóztatás nélkül Triesz­ten , Velenczén át Veronába megy, hol a hadgya­korlatok f. hó 14-én veendik kezdetöket. A hadgya­korlatok ideje alatt ő Felsége meglátogatandja Man­­tuát, Peschierát és a Garda-tó több nevezetes pont­jait. 21-én ő Felsége Monzába rándul. E napon a Monza s Majland között öszszevont csapatok had­gyakorlata veszi kezdetét. Ő Felsége távolléte oct. 5-ig fog tartani.»• Miután Velencze szabadkikötői jogot nyert, a köz­lekedési eszközök főigazgatósága részéről közhírré tetetik, mikép Velenczébe szánt minden küldemény­nyel úgy kell bánni, mint azokkal, melyek az osz­trák vám­vonalt átlépik. A telegraf-hivatalban tegnap igen sok magán tu­­­dósítás adatott be előmozdítás végett, melyek való­színűleg mind az új kölcsönre vonatkoznak. Az alá­írások mind egyszerre tegnap kezdettek meg bel­földön úgy, mint a külföld kijelölt kereskedelmi pia­­­czain. A koronaországok fővárosaiból az első napi eredmény felől tudósítások is érkeztek. Több itteni lakos , ki 1848 óta az úgy nevezett német-katholikus községhez csatlakozott , az illető egyházkerületi lelkészhez járulván kijelenti, hogy vissza szándékozik térni az anyaegyház kebelébe. —A Folyó hó elsője óta nyolcz ily egyén akadt, és ez nevezetes a német­ katholikusok csekély száma mellet. Velencze, sept. 7. — A romai rendőri ülnök Ban­dini sérelme nem halálos. Mint már érintők, a tőr, melylyel a szúrás történt, mérgezve volt, — de a méreg nem hatott be. Fjabb tudósítás szerint bizonyos Guagni nevű egyén hirtelen meghalt, és a közvéle­mény őt jelöli ki a merény végrehajtójául, hozzá­­­tévén, mikép őt társai végezték ki, a merény nem si­kerü­lte miatt. Majland, sept. 3. — Két katonatiszt agyonlőtte magát a kártyázás által magasra nőtt adósságok miatt. Ennek következtén a főparancsnokság által azon parancs bocsáttatott ki, miszerint, ha valaki hazard játékon kapatik , minden tekintet nélkül azonnal megfosztatik rangjától. Bécs, sept. 9. — Wertheimber idevaló nagyke­reskedési háza hirdetés útján kinyilatkoztatta, hogy oly felekre nézve, kik a kezeléssel nem akarnak ma­guk bajlódni, aláírásokról ingyen gondoskodik s el­vállal, és pedig nemcsak egészen a pénzügyminisz­térium által közzé­­tett módon és föltételek alatt. POLITIKAI SZEMLE. Pest , sept. 12. (!) Párosban még most is befogatásokkal foglalkoz­nak. Mi az egészben újdonság, az, hogy a befogottak nagy része elbocsáttatott, a megmarasztaltakat átvitték a Maras-féle fogházba. Ezen történet következtében, most sokféle hírek keringenek. Azt mondják , hogy a megyékben fontos irományokat koboztak el, s a börzén azt is beszélték, hogy több hegypárti képviselőt fognak be, azonban ez utóbbi hír a Patrie nyilatkozata szerint legcsekélyebb alappal sem bír. Joinville kijelölése egyike a napi kérdéseknek, a­nél­kül azonban , hogy valami haladást tett volna pár nap óta. Joinvillenek egy versenytársa is akadt, a fusionista Malé személyében. A Patrie szerint Narvaez tábornagy visszautazott Spanyolországba. Elutazását némelyek összeköttetésbe hozzák Bravo Murillo minisztériuma ingadozásával. Turin­ból írják , hogy a szárd király Genuában mu­lassa alatt bűnbocsánatot vala adandó azon egyének­nek, kik az 1849. áprilisi eseményekben résztvettek volt. London­bal jelenti a Times, hogy Norfolk herczeg, a három királyság első herczege és marshallja a kath. hitről az angolra fogna áttérni. Gróf Lavradio , a portugáli új miniszter, Montrose gőzösen Londonba érkezett. Az angol börzére nagy hatással vannak a cubai események. Francziaország. (!) Páris, sept. 6. — Ismét Joinville herczeg ki­jelölése azon tárgy, mely a párisi sajtónak gazdag anyagot szolgáltat a vitára, annyival is inkább, mi­vel a többi pártok visszavonultak az előtérről, jelöl­teikkel most nem szándékozván kilépni. Azonban vannak még más hypothesisek is. A champlatreuxi értekezletben, melyről lapjainkban is történt említés, azon gondolatot fejezték ki, hogy Malé nevét han­goztassák , e név köré gyűjtvén a legitimistákat s azon fusionistákat, kik nem akarják határozottan a bonapartista zászlót kitűzni, s kik másfelől félnek Changarnier tábornoktól, hogy vagy orleanista utó­gondolatai vagy pedig igen szeszélyes ösztönei vannak. Melé, mint az Indépendance belge párisi levele­zője írja , érett politikai véleményén kívül, szemé­lyesen is nagy tisztelet tárgya. Modora , barátságos vendégszeretete sok barátot szereztek neki. Különben , mint érintettük, ezen kijelölés csupán hypothesis , s meglehet, hogy már holnap le lesz tö­rülve ezen név is a kijelölési tábláról. Ezen kijelölésnél valamivel nagyobb hitellel bír azon hír, hogy a többség fejei megegyeztek volna a választások siettetésében. Berryer, Falloux, Brog­lie a többség fejei, s ezek jan. vagy mart. hónapra szeretnék tenni a választások idejét. A Corsaire azon hírt közli, hogy Berryer, Cham­­bord grófhoz fogna menni, hadjárati tervét előter­jesztendő. Ma a börzén azon hír keringett, hogy több hegy­párti képviselőt befognának, azonban mindeddig nem valósult, s alkalmasint annyiban is marad. Az Independance írja, hogy némely versio sze­rint, a porosz rendőrség fedezte volna föl a franczia­­német összeesküvést; egy más versio szerint pedig egy magyar kém, ki az összeesküvésbe vegyült, hogy azt meghiúsítsa. A Message de­sAssemblée ezt írja: A megyei tanácsok ülése vége felé közelget. Mint mondják, ezután nagy változások lesznek a megyei főnöki és alfőnöki hivatalokban. A Patrie írja, hogy Crény tábornok, ki enge­­delem nélkül Angliába utazott Lajos Fü­löp király halotti évünnepélyére , a hadügyminiszter javas­latára, mivel­ a katonai törvényekkel ellenkezőleg cselekedett, aktív szolgálatától megfosztatott. Crény tábornok afrikai dandárvezér, s csak en­­gedelemmel volt Francziaországban. A Bulletin de Paris megc­áfulja azon hírt, mintha Joinville herczeg nemsokára Finistéreben képviselői jelöltül tűzetnék ki. Bejacquenak Les Lazaréennes czímű röpirata , a polgároknak egymásra ingerlése miatt, letiltatott. Bourgesból, sept. 4-kéről írják, hogy ott köze­lebbről egy tánczvigalom alkalmával rendetlenség ütött ki. Nagy néptömeg csoportosult össze, az ablakokon kövekkel dobáltak, s csak a gendarmerie oszlathatta őket széjel. Mintegy 20 egyén befoga­tott. St. Gervaisben is hasonló rendetlenségek tör­téntek. Néhány egyén elfogatott, s midőn a socialis­­ták őket megszabaditni akarták, a gendarmerie be­avatkozott , s a rendetlenkedőket szétkergette. Páris, sept. 5. — Joinville herczeg kijelö­lésére vonatkozólag, mi már fönebb érintve volt, érdekesnek véljük a Tim­esnek következő czikkét közölni: „A királyi család aug. 27. 28­, és 29-kén számos látogatókat fogadott el Claremontban. Többnyire a megboldogult király hű barátai valának , kik, kevés kivétellel Joinville herczeg elnöki kitűzése ellen van­nak hangolva. Az elfogadás azonban nemcsak a régi barátokra szorítkozott; új barátokat lehetett látni, azok közöl, kik szinte utolsó pillanatig küzdöttek a júliusi trón ellen, s alkalomszerű­leg a király szemé­lyes ellenségeihez társultak; kétségkívül ez°n utób­biak Joinville herczeg párthívei; ezek indították meg Joinville herczeg kijelölését, s folytonosan nagy küz­delemmel működtek rajta. Úgy látszott, hogy ezen új barátok kedvesebbek voltak az orleans­­ház látogatói közt, mint a régiek. Főleg az ők mu­­lattatásokon igyekeztek, láthatólag csak körökben találták jól magukat, m­íg a ház régibb, érdemes barátait szemlátomást kerülték, s az ezen rész­ről történt legcsekélyebb észrevétel is nekik nem tet­szett. Egy közülük, még pedig nem a legcsekélyebb s nem legkevésbbé elhatározott, elhatározta magát, hogy a jelen alkalmat kölcsönös nyilatkozatokra föl­használja. „Ezen nyilatkozat szerdán, aug. 27-kén történt. Ezen nap a királyné előre többeket jelölt ki elfoga­dás végett, kik azon kivánatukat fejezték ki, hogy neki bemutattassanak. A királyi család a vár egyik teremében vala. A királyné oldala mellett valának Nemours herczeg, Orleans herczegnő s Nemours her­­czegnő. Dumas és Chabannes tábornokok jelentet­ték a belépendőket, s ezek vezették őket előre. Gui­zot és Ramon együtt valának a többiekkel. A be­szélgetés általánosságban folyt, s a bemutatás vége felé közelgetett, midőn Guizot Nemours felé köze­ledvén, azon kérdést téve, talán a herczeg részéről ő vagy barátai valami megbizást fognának kapni, azon eseményekre vonatkozólag, melyek közelebb­ről Francziaországban bekövetkezhetnek , mielőtt a kérdezőnek szerencséje lehetne a királyi családot viszont láthatni. „A herczeg azt felelte, hogy épen nincs semmi közölni valója. A család törvényül tűzi ki­­magának a legtökéletesb visszavonulást, s azon határozatot téve, hogy elvárja az ország eldöntését s magát rendelkezése alá adandja. Guizot azt felelte, hogy ő mindig sajnálta ezen visszatartózkodást s valami cselekvő politikát ajánl. Minthogy azonban egyszer a visszatartózkodás elfogadtatott, ezt neki, mint teljest előre kell bocsátnia, hogy tehát mi sem történendik, minek más jellege volna, s mi a jelen állás- és vi­szonyokon változtathatna. (3 nehéznek és szinte le­­hetlennek találja Joinville herczeg kijelölését a visz­­szatartózkodási czéllal összeegyeztetni. Barátai, va­lamint önmaga nevében nem mellőzheti, hogy ezen ügyben tudomást ne vegyen a herczeg, Nemours herczeg és az egész királyi család nézetei felől. Ő tehát ezen fontos ügyben értesítés­ és utasításért esedezik. „Leh­etlen vala ezen kérdést kikerülni, mely tisz­telettel, de kikerülhetlenül egy ily ünnepélyes alka­lom s oly számos tanú előtt intéztetett hozzája. A herczeg azt felelte, hogy az elnökségre testvérének nincs még semmi megállapított elhatározása. Join­ville neve az ő felhatalmazása nélkül emlegettetik ; ő az ellen mit sem tehet, hogy egy nevet fölhasznál­nak vagy azzal visszaélnek, azt meg nem akadályoz­hatja. A herczeg nem tartja magát kötelezettnek, hogy barátait megtagadja, s azt nem is teszi. „Ezen nyilatkozat nem volt elégséges, és nem elé­gített ki senkit sem. Ezen hatást Nemours észrevette, s hozzátéve , hogy igen jól tudja, hogy testvére ki­jelölése kedvező eredményekre nem számíthat, mivel a rendpárt nagyrészint ellene van, s csak a túlzó köztársaságiak lennének mellette, ha a kijelölés ko­molyan szóba jöne. „Erre azon észrevételt tették, hogy nem az ered­mény felöli kilátásokról van szó, mint azon alapelvi kérdésről, hogy váljon Lajos Fü­löp ífjához illő vol­na-e magát összekötni egy oly politika elleneivel, mi a meghalt királyt vezette. Másfelől ez ellen gördítet­ték, miszerint a herczeg egyetlen lehetséges verseny­társa Bonaparte-nak, kinek viszonti megválaszta­tása kétséget sem szenved, ha Joinville herczeg so­rompóba nem lép. Hozzátették : ha a jelenlegi elnök hatalma meghosszabbítására törekszik, a megoszlá­sok kikerülhetlenek. „Nemours herczeg erre úgy nyilatkozott,­ hogy ő az összeolvasztás (fusio) és a királyság tökéletes visszaállítása mellett van, azonban meg kell valla­nia , miszerint az összeolvasztás csekély haladást ten. „E fölött vitatkoztak, ő mindazáltal nem akarta érvényesítni azok igényt, miszerint az összeolvasztás létrejött volna, ha az Orleans-ház herczegei ráállot­­tak volna kivonataik formaszerinti kijelentésére, hanem azoknak is, kik 50,000 ftnál, sőt a törvé­nyes aláírási minimumnál, t. i. 1000 ftnál keveseb­bet akarnak — másokkal egyesülve aláírni, az alá­írt öszvegtől­et tőzsdést szolgáltatva. — Az Oest. Corr.­e bánásmódot igen elismerésreméltónak ta­lálja, minthogy általa a fenforgó kölcsön előnyei ke­­vésbbé vagyonosoknak is hozzájárulhatókká tétetnek. — Egy kasszeli levél említi, hogy a választó feje­delem ő fensége október közepén Hassenpflug mi­nisztertől kisérve Bécsbe fogna utazni. — Hir szerint, az új iparrenddel az úgynevezett sebészeti mesterségek szabályozása is egybe fog köttetni; nevezetesen határvonal fogja elválasztani a sebészeti mesterséget a vele eddig egybekötve lenni szokott borotváló műhelyektől.­­ Mint hallik, a birodalmi tanácsban, már a jö­vő héten meg fognak kezdetni a tanácskozások az új vámtariffa felett. — A telekfelszabaditási ügyben már történtek lé­pések s előkészületek arra, hogy a telekfelszabadi­tási kárpótlási pénzalap már f. évi nov. 1-vel életbe­­léptettessék. — A f. igazgatási évi költségvetés még nem ada­tott ki, bár kinyomatott, mert csak néhány példány jött a közönség kezébe. Mint hallatszik, az ő Fel­sége által a miniszterelnökhöz kiadott legf­ kéziratok következtében több adataiban változtatások fognak tétemni, mikor egyszersmind tekintetbe fog a takaré­kosság kitűzött czélja vezetni.­­ A szőlő állásáról mindenünnen igen szomorú hírek érkeznek, már nem remélik többé a fürtök megérését.

Next