Pesti Napló, 1851. szeptember (2. évfolyam, 444-468. szám)
1851-09-19 / 459. szám
Arad megyéből, sept. 12-kén. Ő felségének julius 25-kén kiadott azon rendelete, mely szerint a volt honvédeknek, mint ilyeneknek, felelősség alá vonatásuk,s besoroztatásuk jövőre megszüntettetett, méltányló s hálás megismeréssel fogadtatott vidékünkön. Ezen rendelet által családaiknak visszaadatva hasznos egyénekké tetettek mindazok, kik a forradalom óta rejtőzve titkos menhelyeken tartózkodtak, hogy a katonává besorozás büntetését kikerüljék. E napokban hivatalos körlevélből egy különös esetről értesültünk. Egy földmíves magyar ember, kinek neves lakhelye a körlevélben nem volt említve, birság fizetésére ítéltetvén , ezt magyar forradalmi bankjegyekben akarta lefizetni. Ezen esemény folytán az érintett bankjegyek betiltása iránt fönálló rendelet ismételése mellett, a tisztviselőknek a népessége részbeni fölvilágosítása újból kötelességül tétetett. Míg némelyek a fogyasztási adónak jövő évben különbség nélkül minden helységbe behozatalát híresztelik, addig saját tapasztalásunk szerint a 2000 lélekkel bíró helységekből is több helyen a financzőrség egészen visszavonatott, minthogy eddigi tapasztalás bizonyító, hogy főkép román helységekben, melyekben a lakosok hússal nem élnek, házaiknál szeszes italt nem tartanak, a finanszerségre fordított költségek a jövedelmet tetemesen felülmúlják. Fogyasztási adóval köteles némely románajku községeink 12 pengő frtnyi összeggel sem akartak a kincstárral fogyasztási adó megváltása fejében egyezésre lépni. A marhadög még mindig uralkodik vidékünkön. Román népességünk leginkább suttatik általa, mert vonómarhául ló helyett rendesen ökröt szokott használni. A marhadög folytonos pusztításai sok helyen a románokat is az eddigi szokás megváltoztatására bírja , s azért a románok közt is most lovak gyakrabban kezdenek föltűnni. A nép átaljában kevés bizalommal viseltetik az orvosi rendeletek, sovószabályok iránt, s a csendőrség által teljesíteni szokott házmotozás s tetemes pénzbüntetés miatt félelemből inkább, mint győződésből adja beteg marháit orvoslás alá. A román nép inkább babona s kuruzsolás, mint rendes orvoslás által hiszi elejét vehetni a marhadög csapásainak. A helység papja egyházi díszöltönyben ünnepélyes körmenetet tart a helység körül, ennek négy szögletére keresztet állít, ezt megszentelve a néppel elhiteti, hogy a marhadög a körmenet vonalán túl a helységbe be nem hat. Másutt a marhadögnek azzal hiszik elejét vehetni, hogy a nyavalyába esett marhákat eleinte a dög kezdetekor, gyógyítás helyett leölik. A dög leginkább a gyönge vagy fiatal marhákat lepi meg. A közlekedés a marhadög pusztítása miatt nagy mértékben akadályoztatik; ökröt, tehenet, borjukat sehol sem szabad hajtani egésségi levél nélkül, s az országutak némely vonalain a marhávali közlekedés egészen el vagyon zárva. A czéhekkel ellátott városokon kívül lakozó kontárok öszveírása iránt közelebbről oly hozzáadással körrendelet érkezett, a közigazgatási tisztviselőkhöz, miszerint azok munkaengedélyért a megye főnökéhez folyamodni kötelesek. A Marosnak Aradon s Radna tájékán kiöntése felől szomorú hírek terjedeznek vidékünkön. Mindig eső, folytonos áradások, szokatlan hideg az időjárást rendkívülivé teszik, minek gyászos következései elnem maradandóak.Ifjó Arad, sept. 15-én A hatalmas léptekkel virágzásnak indult Arad városát az 1844-ik évi nagy árvíz, s azután forradalmi viszontagságok alatt sokat szenvedett Arad városát, mielőtt ez utolsó szenvedéseinek sebei behegedtek volna, a mostoha sors súlyos csapása újra meglátogató. Folyó hó 8kán viradóra a város alatt elnyúló Maros folyam hullámai földuzzadván, miután a Mikalaka helységes Arad városa közt fölállított töltésnek, a mikalakai biró által állítólag czélzott átvágása meg nem történt, miáltal a víztömeg a várostól elvonatva a közel vonaságba lett volna leszármaztatva, a város tövében védtöltések hiányában szabadon lefolyó viz a városba, törve, ennek alacson részeit borzasztó robajjal, nyilsebeséggel elborította. A rémülés, életveszély , s kárszenvedés a város éjszak-nyugati részében legmagasb fokra hágott. Hitelt érdemlő felszámítás szerint 120-nál több épületet romboltak össze a folyam hullámai. A csapás annál súlyosb,mivel többnyire oly lakosait érte a városnak, kik szegénységük miatt, önerejükből nem képesek azt kipótolni. Az árvíz által okozott kárösszeg hiteles kiszámítása eddig meg nem történt, nagyságát azonban az összeomlott házak sokaságán kívül azon körülmény is gyaníttatja, hogy a két napig tartott vizár az 1844- ik évinek nagyságát fölülmúlta. A nap borzasztóságát az is növelte hogy rögtönitéleti bíróság utján halálra ítélt két kóborló czigánynak kivégeztetése ugyanazon napra volt határozva. Az érintett kóborczigányok még néhány társaikkal ezelőtt két héttel Borosjenő mezővárosában elkövetett rablás-gyilkolás miatt ítéltettek kötél által halálra. A vádlottak születéshelyét és idejét a bíróság ki nem nyomozható, mert a keresztlevelek bekivonása iránt sürgetésen tett megkeresések eredménytelenek maradtak, mi annak bizonyításául szolgál, hogy kóborlásaik közben útfélen születni szokott czigánygyermekek keresztelés által valamely vallás tagjaivá föl nem avattatnak, s hogy e szerint keresztény államban pogányok is léteznek. A rablásgyilkolási tény botrányos merénnyel követtetett el Borosjenő végutczáiban. A több szekérrel kóborló czigányok, a város szélén levő házakba berontva, ezekből az ingóságokat szabadon elrablók, s szekereikre hordozták mind addig, mig egy háztulajdonos mezei munkája közben a merényt megpillantva, ezt akadályozandó, háza felé siető, s a czigányokat elűzni törekedett. A halálra ítélt két czigány azonban bunkos botjával őt földre terítette, ütötte, s végre kezében fölemelve a kerítésfához sújtotta, hogy néhány óra múltával borzasztó kínszenvedések közt, meghalálozott. A czigányok folytonos üldözésben még aznap elfogattak, s az általuk elrablott ingóságok, mint bűnjelek szekereiken találtattak. A statáriális bíróság ítéletének végrehajtásával megbízott egyének a városba tolakodó árvíz miatt különös zavarba jutottak, a halálos ítéletek fogatosítására alkalmas tér találása iránt, s mivel az ítéletek végrehajtása fenálló szabály szerint az árvíz levonulásáig nem halasztathatott el, a végrehajtók az úgynevezett szerb- (rácz) városban, az árvíz folytonos növekedése miatt megrémült lakosok veszéklése mellett, teljesíté a kötélre ítélt két egyén ellen a sújtó igazság büntető rendeletét. S különös ! A város nagy része vízben állott, a hullámok folyvást nagy zajjal előre tolakodtak, házak düledeztek , az omhorn L- L0.r a .. gyonuk őrizésére s biztosítására, bonmaradásra elegendő okot találhattak , s az érintett két rablógyilkos kivégeztetésénél mégis rendkívül nagy száma gyűlt öszve a bámuló s csodáló sokaságnak. A borzasztó vizár okai felől a hírek különböznek. Némelyek szerint Erdélyben, a székely havasokban nagymennyiségű hó esett, s ezt felhőszakadás követé. Mások szerint ritka természeti tünemény gyanánt Erdélyben, közel a Maroshoz egész hegy a föld gyomrába sülyedt, s volt helyén víztömeg fakadt a föld felületére, mely az egész látható tért elborító. A szokatlan áradások okai Erdélyből nyerendő hiteles tudósítások után leendőnek csak földerítve. Az aradi árvízzel egy időben a Marosnak Lippán, a radnai nagy bucsujáró helyen, és Makón hasonló kiöntései felől értesültünk. Az 1844-ik évi aradi nagy árvíz alkalmával a segélynyújtás s emberi könyörület különbféle nemei fölhasználtattak a mostoha sors által sújtott aradi lakosok fölsegéllésére. Ezen segelemnyujtások bizonyosan most sem hiányzandnak. Arad városa lelkes honleányai újabb időkben, több ízben magasztos példáját adák mostoha csapások által sújtott felebarátaikon segíteni kész nemeslelkűségüknek. Megyei derék főnök Atzél János úr a vész perczeiben élelmiszereknek a város szorongatott lakosai közt kiosztása iránt azonnal intézkedett, s a közigazgatási tiszviselők több ezer kenyeret azonnal beszállítottak a súlyos csapásban részesülő lakosok számára. Helybeli törekvések, vidékünk kicsin körére szorított adakozások , egész hon pártfogására méltó Arad városa szerencsétlen lakosai kárszenvedésein érezhetőleg nem enyhitendnek; felebaráti könyörület, s honpolgári részvét kötelességénél fogva ez okból jelen soraink által az egész hont, s ennek mindenrendű polgárait fölkérjük, hogy midőn Arad városa szerencsétlen lakosai részére nyújtandó segedelem iránt fölhivatandnak, ennek nyújtásában ne késedelmezzenek. Észak-Szabolcs , sept. 8. Az idő viszontagságai, melyek különösen ez évnek oly föltűnő sajátságai, mintegy folytonos izgatottságba , elégületlenség- s lázas hangulatba helyezik a földmívest azon rémteljes elemi viharok ellen, melyek a világot szintén rendkívüli állásba látszanak helyezni, s magánkívül mindenkit a kétes jövő fölött, miután sokoldalú jövendöléseinkből csakugyan kiviláglik, hogy : „a világ veszni készül“. A törvénykezési szervezetre nézve, míg mások — kik tán sem képességük, sem reményük által nem biztattatónak — örömteli lélekkel gondolnak vissza, mi még most is csak az ideiglenesség közepette küszködünk, teljes lelkünkből s teljes erőnkből oda igyekvők, hogy feledtessük a múltakat, megyénknek nyomatékot szerezzünk , s nyugalmasb jövőt élvezhessünk. Plakátok hirdetik megyénkben a tilalmat hivatalnoknak diurnumot (?) (ajándékot) adni, vagy inkább elfogadni, miután ez által, mint tudjuk , tekintélynélküliekké lesznek , elvesztvén egyeneslelkűségök s részrehajlatlan jellemük tisztaságát. És ez igen helyén van, bár szorosabb értelemben tartatnék is meg, nem mondom mindnyájokra, mert hiszen igen szép példáját tudom egy tántoríthatlan tisztviselői hűség és erélynek , tiszta s magasztos szigornak, melyet, hogy napfényre hozzak, méltán megérdemli. Ugyanis a nyíregyházi járás főbiráját igen furfangos megvesztegetési kísérlet övezte körül, melyet egy egész társulat (korcsmabérlők) tervezett, hogy t. i. 14—15 ezer ember sarczolása , csalása s huzavonásának elnézésére bírhassa. És ezt a tisztelt társulat a legnemtelenebb mód, vagyis 100 ponttal gondoló kieszközölhetni, hanem, hála a nemeslelkű úrnak, hű maradott tiszti buzgalmához, s igen eredetileg cselekvők, n.m. az összeget elfogadó, hanem annak felét azonnal a jég által károsultak számára , felét pedig a Nyíregyházán építendő artéziai kút építésére szentelő és adó. Mi által az ártatlan adakozók annyira confundálódtak, hogy eltökéltek magokat, inkább soha rosz bort nem árulni, és nem csalni. Ez által megmutatta. főszolgabírónk, logy fiirTWUrrriref'UUBUX ««roim. Citcmj mily diadalt arat, mig ellenkező esetben örök szégyent von fejünkre. De csodálatos tettekben sem szűkölködünk, mert hisz annyira áldva vagyunk az egektől, hogy bátran kimondhatjuk , miszerint korszakunk a csodák korszaka, így , ki nem hallotta Mária-Pécs mezőváros hírnevét, hova búcsújáró ájtatos híveink határtalan buzgalom-s számmal jelennek meg , hacsak a felebaráti szeretet pontjait oly teljes értelemben hajtanák végre, hogy 2—3 embert az üdvözület országába küldeni nekik igen csekély teher. Márpedig tisztelet a búcsúknak, de emberélettel megfizetni, igen drága bűnbánat. Azért kívánatos , a soknemű botrányt némikép eltávolitni igyekezni. Említettem volt már Kemecse helységének az emberiség fájdalomban résztvevő ifjúsága lankadhatlan buzgalmát, mely véget nem ismer, mert a műkedvelői előadások a legjobb siikerrel egymást érik. Éljenek a derék ifjak s leányok ! SZIKLÁSSÁ. Léva, sept. 12. Városunk szellemi s anyagi előhaladásáról a közelmúlt elég bizonyságot ten. Jelenleg én, csak a közönség felhívó akaratának engedve , a hon és a losoncziak érdekében kénytelen vagyok felhívni K. D. urat: várjon a műkedvelő társulat-jövedelmezte pénzösszeg elküldetett-e már rendeltetése helyére ? Iskoláinkban a tanfolyam a magas kormány kegyes engedménye következtében ez évben újólag beáll. — Kötelességem érzete fendobogva ösztönöz megemlítenem azon nagylelkű férfiú nevét, ki iskoláink létesithetését legerélydúsabban eszközlé, s ez, elnökünk Botka Tivadar úr, ki is egy aláírási ívet nyitott meg 1000 p. forinttal, mit többek már is szépen elősegítenek. Farkas Pál úr, azon nemes részvétéért, melylyel iskoláink ügyét felkarolta, s azon ernyedetlen erélyért, melyet abban kifejtve tanúsított s folytonosan tanúsít, vegye legforróbb hálás köszönetünket. A sajtó alatt levő Barsi Emlény czimű munka jövedelme is kizárólag iskoláink javára van szentelve. Reményem, hogy a műkedvelő társaság is ennyi buzdító példák után rendezene néhány előadást. Szóval, teszünk annyit, mennyit nehéz napjainkban hatáskörünk tennünk enged. Sajnálattal kell még megírnom, hogy néhány héttel ezelőtt kísértük ki az örök nyugalom honába hölgyeink legszellemdúsabbikát,Juhász Nina kisaszonyt. Áldás és béke lengjen porai fölött, ugy a mint az előttünk megjelenik, — amint azt minnyájan ismerjük. Nincs rabul ejtve valamely modor merev korlátai közt, melyektől sem ki-, sem be nem mozdulhatni. Alakokat, jellemeket vesz rajzónja alá ; egyénit s nem bolyong az ideális általánosságok pusztájában. Előttünk levő beszélje a vidéki színészet képét rajzolja, úgy mint az Magyarországon nem rég, sőt még most is színről színre látható. A vén Dávid beszéli el saját életét, keserű csalódás fél víg , fél gúnyos hangján. S e hang, mely az öreg Dávid jellemének tüköre, oly jól esik, és mégis úgy fáj az olvasónak... Mintegy csillagos hideg őszi éj, mintegy rózsabokor a sirkanton !. . Elmondja , mily őrült ábránddal veté magát egykor a színészet karjaiba ; lefesti a vándor csapatot, melyhez először belépett, oly híven , hogy róla leggyönyörűbb alakjait veheti egy genrefestő. Szeretett, s szerelmese, egy ártatlan ifjú lányka, szinte erővel szökött meg vele. Dávidnak nem volt kedvére, hogy a lány vele megy , sem az , hogy színésznővé akar lenni, de azért elment, és színésznővé lett, és úgy égetvén őt a művészet lángja , mint Dávidot. Kornélia végre megcsalja kedvesét, a becsületes és szenvedélyes Dávidot s Othello a színpadon megöli Desdemonát, megöli , nem szinleg, hanem igazán. S Othellónak még csak egy vágya van: megbeszélni a csábító grófot. — E mű tagadhatlanul legsükerültebb darab az emlékkönyvben. Szigligeti „Constantin“ czimű szomorújátékának 4-dik fölvonásáról, mint töredékről nem szólhatunk részletesen- s töredék és mutatvány helyett az egészet óhajtjuk m.^. u, himni színpadunkon. ,,Eau vonás a múltból •• •, , , , , r,, t , j V’ny rövid vonásocska ; leginkább az adja meg érdekét, „v Fty András veteránirónk tollából került s tartalma kb. megye** ki: Széchenyi István grófnak sokat kellett küzdenie, mig kivihető az országos választmányban , hogy a budapesti lánczhidon a híd vám általános fizetését elfogadják. Zarskoje Selo czímű novellában Kuthy Lajos élénk, ragyogó színnel rajzolja Katalin czárnő udvari életét. Az egész beszély folyamán szembetűnő azon ügyesség s elsajátított művészies csin, mely Kuthy-t a színezésben elsőrangúvá teszi. A mit rajzol, élénken, szabatossággal van az rajzolva , amit elbeszél, ragyogó nyelven, bár kissé mesterkélt s ezért néha nehézkes modorban van az elbeszélve. Nem kérdezzük az írót, miért kellett épen Katalin czárnő zarskojcselei tündérkertét választania beszélye tárgyáél, csak azt sajnáljuk, hogy a hosszú ékes beszéd pillangós függönyei alatt nem lelünk többet egy vékony kalandocskánál, melynek a novella hátuljára vetett két sorban, házasság a vége. Semmi erkölcsi czél, semmi melegség, mely szivünket megragadná; oly hideg, mint azon udvari fény, melynél az író alakját szemlélte. Idegen udvarok mestereinél sokkal érdekesebb , sokkal méltóbb tárgyakat lelhetni magunkhoz közelebb. Rogonyi Czeczilia egyike Jókai Mór jobb műveinek. A vitéz Rozgonyi becsületessége, házi élete, Czeczilia hőslelkü elszántsága s egyszersmind női gyöngéd szerelme s a boldogtalan szerelmi lengyel ifjú Szávának elborult kedélye, mely már csak a halálban remél vigasztalást — mind ügyes kézzel ecsetelvék. Egy idő óta Jókai gyakrabban meríti VötW^nt a magyar történetből, s törekvését e tekint oVíV» méltánylattal említhetjük. Most van rá Un£,rg »,».*" » ***dalom is. Elevenítse szemet az TM kezetét, s mutassa föl annak u.r1. nafySa£ minlez sok érdekest állíthat elő e mezőn, há'iaPAI- dókái ide is azon mysticus ábránd , mely legtöbb műve fölött, sötét nyomasztó köd gyanánt lebeg s alakjait sokszor nem élő, hanem csak ködalakoknak mutatja. Egy népies beszélyt veszünk „Hal ökrös pógár“ czím alatt Vas Gereben-től. Csak ruhája van, de teste nincs. Minden tekintetben messzemarad az első kötetben közölt „Egy falu, két bakter-tel. Emberei beszélnek , beszélnek , de semmit nem mondanak, még kevesebbet c csekesznek. Szembetűnő, találó vonásokkal adja az esküdt alakját, de az általa tett gyermekes vallatás, valamint a vallatásból kierőszakolt házasság nem mutat be találékonyságra. Az egésznek vidor hangja, elevensége s a köznépnek híven utánozott szójárása, beszéde mégis mulattató olvasmánynyá teszik ez elbeszélést. S most sok emberre nézve a mulattatás is elég jótétemény. Vakot Imre egy nagyobb kiterjedésű munkájából közöl egyes részeket e czím alatt „Vaguerreotypek az óvilági magyar életből.“. Töredék lévén az egész, nem mondhatunk róla véleményt. Az itt közlött mutatvány kissé elömlött s kelleténél terjedelmesebb. Még egypár rövid czikket szükség felemlítenünk, hogy a Phönix kötetlen beszédben írott részét végig lapozzuk. Egyik a „Báthonak jelleme“ Nagy Ivántól. Jellemzésnek ugyan legkevésbbé mondhatni, mivel a családjának statistikai leírása, némely tények elsorolása s a viselt hivatalok megemlítése még nem tesz jellemrajzot, mindazáltal adatai miatt figyelmet érdemel. In Géza rövid töredéket közöl olaszországi azon fényes Ünüftyt IfjaT, mely^eUX^ius papa Romába visszatért. Sima nyelv'ny8 o]6 melegseggel van írva Egyebet róla nem mondhatunk. Latin való, mikent a m-z , . , „ . . ., a Prózai rész, tarka valtozaossaggal kínálkozik az olvasónak. Hogy e változaossagban helyijei helyijei gyönge darabkák is találkoznak, az alán csak azon buzgóságnak tulajdonítható melylyel szerkesztő az albumnak minden áron erdőket szerezni igyekezett. Mi azt hiszi szük hogy egymásra halmozott sokféleségnél többet ez a kevés jó ha mindjárt nem veszünk is abban észre nagy változatosságot. Aminek érdeme van, az nem fog becset ruházni aki mellette álló gyöngére, sőt ez amannak meg kárára szolgál némileg az árnyék által, melyet maga körül vet. S ezt leginkább a nagyszámú közönséges olvasók fogják megérezni. Könyvismertetés. Müller Gyula NAGY NAPTÁRA, 1852-dik szökő évre. Mindenrendű hivatalok, bármely szakban működő áradalmi, úgy magán tisztviselők, ügyvédek, orvosok, iparosok, kereskedők , lelkészek s minden ügyes bajosok nélkülözhetlen használatára. Szerkesztette Friebeisz István. Elsőévi folyam. Pest, 1852. Müller Gyula sajátja. Nagy 8-ad rét. 311 lap. Ára borítékba fűzve 1 ft. 20 p. kr. E nagy naptárral , mely mind kiállítására mind tartalmára nézve messze hagyja maga után magyar nyelven akkorig megjelent naptárunkat, egy érdekes közhasznú házi könyvet vesz az olvasó. Szép irodalmi részét tekintve, pusztán irodalmi tekintetből is figyelemre méltó jelenségnek kell ezt tartanunk. Be kell mutatnunk a közönségnek, hogy lássa és méltányolja a buzgóságot, mely szerint a vállalkozók áldozatot nem kímélő szorgalommal igyekeztek annak érdekessé tételében. Azonkívül, hogy mind azt magában foglalja, miket eddig közönséges kalendáriumokban látni megszoktunk, számos ismertető, értekező, mulattató, sat. czikkel van e naptár ellátva. Kiki találhat benne olyat, mit részint gyönyörűséggel, részint tanúsággal olvashatni. Szembetűnik mindjárt, hogy a rendes naptári rovatok közt czélszerű gazdászati jegyzeteket vesz az olvasó. Minden hónap gazdászati foglalkozásai rüviszerint, s azok kedvéért, kik a kalendáriumból időt jósolni szeretnek, minden hónap végére oda van illesztve néhány sorból álló időjóslat a 100 éves naptár útmutatása szerint. A magyarországi, erdélyi, az összes birodalmi s külföldi vásárok följegyzése után, a közéletben gyakran előforduló s nélkülözhetlen számtani kimutatásokat közli. Ilyenek : a bankóczédula skála, erczpénzek értékét kimutató tábla, kamattábla, bélyegskála, csalédbér, haszonbér, sat. mutató lap, különféle mértékek összehasonlítása stb. De hogy minden egyes rovatnak elősorolása által hosszasak ne legyünk, csupán a főbbeket emeljük ki, melyek magukban is elégségesek arra hogy a könyv érdekes voltát szembetűnővé tegyék. Az egész naptár szerkesztéséből kilátszik azon jó irány, mely szerint a szerkesztő főleg hazánk különböző viszonyait igyekezett megismertetni olvasóival. Gazdászati magyarázatai s fejtegetései különösen megérdemlik a figyelmet. A kertészet, erdészet és marhatenyésztés teendőit egyes hónapokra osztva sorolja elő. — Részletes ismertetését adja nevezetesebb fürdőinknek mind orvosi, mind társadalmi, mind helyirati tekintetben. — Ábrákkal ellátott s marosak statistikai szempontból is érdekes czikket hozzá