Pesti Napló, 1851. szeptember (2. évfolyam, 444-468. szám)
1851-09-26 / 465. szám
hogy a községre nézve kötelezővé a választmányi végzés csak a tanácsnak is hozzájárulása után váljék. Ezek a magyarországi városok s rendezett tanácscsal bird egyéb községei községi ügyének ideiglenes rendezésére nézve kiadott utasítás főbb elvi határozatai. Reméljük, hogy habár minden kivonatot ki sem fog elégitni, mégis községi ügyeink jó rendjében s előmenetelében lényeges haladást fog eszközölni addig is , mig hazánk községi ügye országos törvény által végérvényesen fog rendeztethetni. A Frankfurter Oberpostamts-Zignak Bécsből következőleg imák : „Jelenleg minden várakozás természetesen oda van irányozva , minő módosításokon menend, keresztül a mart. 4-ki alkotmány az aug. 20-ai császári kéziratok következtében. Már maguk az ezekben foglalt határozatok oda mutatnak, hogy annak politikai része teljes változáson menend keresztül, vagy inkább meg fog szüntettetni. Elmellőztetvén egyszer a minisztereknek minden más , mint a császár iránti felelőssége, természetesen elmarad a birodalmi gyűlés is, és ez maga után vonandja a tartományi és községi alkotmányoknak és szervezeteknek mindazon változtatásait, melyek következtében ezekből a politikai rész kimarad. E közben azonban biztosítások jöttek közre, hogy nemcsak az alkotmány által testületeknek s egyeseknek nyújtott anyagi könnyebbségekben fognak tartatni, hanem a törvények előtti egyenlőség s a különböző vallásfelekezetek polgári egyenlősége is. Az új alkotmányos épület — ha a mostani szólásmód szerint institutiokat, midőn a legfőbb hatalmat osztatlanul az uralkodó tartja kezében, így nevezhetünk —nem fog politikai elvre alapíttatni, hanem az új állodalmi szervezet, a legfőbb kormányműszereknek máris kijelölt hatáskörén kívül, valószínűleg épen annyi egyes statútumból fog állani, ahányat a birodalom újjászervezése szükséges, s hogy ezen épület alulról fog kezdetni. Legközelebbről egy átalakított községi törvény várható alapvonalai már meg lesznek állapítva. A kormány kétségkívül siikeresebb befolyást biztosítana magának a községi igazgatásra, éspedig azáltal,hogy az elöljárók megválasztását maga teendi meg. S az úgynevezett átruházott hatáskört, valamint a helyrendőrséget s több efejét alkalmasint újra az álladalom vállalandja át. Aztán a tartománygyűlések statútumai fognak átvizsgálás alá kerülni, s természetesen belőlük mindaz ki fog küszöböltetni, mi egybeköttetésben áll a birodalmi gyűlés felőli határozatokkal, vagy ezeknek épen alapját képezi. A tartománygyűléseknek tartományi belügyek körüli illetőségére vonatkozólag, minthogy ez a mostani kormányelvvel is egybehangzó , a rá tartozó határozatok sem fognak valószínűleg lényeges változáson menni át. De másként lesz a dolog az országgyűlések egybealkotásával, nevezetesen a választási mód korlátoltatni s módosíttatni fog. Nem lehet kétleni, hogy egyszersmind örökös, vagy legalább jogosítványnyal személyes állásunknál fogva felruházott tagok is birandanak azokban helylyel. De habár e tartománygyűlések egyfelől viszont rendi alakot ültendenek, úgy másfelől nehezen leend kizárva a váraknak , mezővárosoknak s faluközségeknek bővített képviselete választás útján. Mint már mondok, a mártius 4-ei alkotmány értelmébeni birodalmi gyűlés lehetlen valami , és tapasztalt hazafi nem bánkódhatik oly institutio eltörlésén, mely a birodalmat és népeit folytonos lázban tartotta, s a birodalmi egység erejét paralizálta volna. Mindazonáltal a korona fontosabb ügyekben nem fogja nélkülözni akarni értelmes és meghívott férfiak tanácsadását, s ha a birodalmi tanácsnak már alkotásában benne fekszik e szándék, könnyű lesz képes és tekintélyes férfiak meghívása által mindenkor oly módon tágítni, hogy mind a fetalin. — árt neki, különben is nagyon heves természetű. Kucsuk elmosolyodva vonta ajkaihoz Katalin ► kezét. — Mit szépíted a dolgot ? mert nem vallod meg, hogy nem iszom bort, mert az Alkorán tiltja, mert török vagyok. Béldi megcsóválva fejét tekinte felségére, s hogy más tárgyat adjon a beszédnek, az egymás mellett ülő gyermekekre mutatott. — Úgy látszik, Kucsuk hasa, fiad már egészen megszokott nálunk. Meglásd, mire visszajösz, milylyen magyar fiút nevelünk belőle ? Kucsák és Feriz egyszerre valami büszke tekintetvillámmal néztek egymásra s azután mindketten Béldire. A gyermek arcza egyszerre elváltozott, s e pillanatban apjáéhoz kezde hasonlítani, ugyanazon kemény szemszögezés, azon merész hátratartás, azon büszke homlokemelés. — Beszédedből azt kezdem érteni, szólt Kucsuk kemény hangon , mintha te azt hinnéd, hogy én fiamat csak azért hoztam magammal, hogy itt hagyjam. — Hisz tán csak nem viszed e gyermeket magaddal a csatába ? — Gyermeket ? Ő négyszáz lovas spahi parancsnoka, már háromszor volt ütközetben, két lovat lőttek ki alóla, s a legközelebbi harezon seregem bal- Márnyát fogja vezényleni ! Béldiék csodálkozva kezdenek a gyermekre tekinteni, ki észrevéve a rászegzett pillantásokat, még egyszer oly büszke kinézést igyekezett magának adni.jedelemnek , mind a népeknek lelkiismeretes és kimentő tárgyalás elegendő kezességét nyújtja fontosabb teendő kormányrendszabályokra nézve. Azt hisszük , birodalmi gyűlés helyett benne fog feltünni a tanácsadó szavazat.“ Arad. sep. 19. Valahára időnk is megelégli talán már fölöttünk az annyi borús napokat, s úgy látszik, mosolygóbb színben láttatja magát, mint eddig. Ideje is; hadd érjék a szőlő, mely már úgy is a reménylett termésnek felét elvesztette a kedvetlen időjárással: csak ez érjék meg, s szedhessük le becsületesen, a mi még megmaradott, bálát adhatunk. Vizünk is elapadott, azaz, az utczákon már nincsen Marosviz s medrébe visszaesett, — de azért azóta is, mi egyik 24 órában elapad, a másikban már ismét föltelik, azonban pinczéink még nagyobb részint tele vannak ott , hol a hanyagság vagy feledékenység miatt rá nem értek kihúzni : kárunk s az ínség nagy. Ha találkozandanak, — miről semmi kétségünk — mert hazánk nagylelkű női, s férfiai elégszer adák már fényes tanúbizonyságát jótéteményüknek, — kik e szegény, annyi csapással illetett város jelenlegi sorsát felkarolva, annak szenvedőbb egyénei részére néhány szót szántak, fölkérjük önt szerkesztő miszerént azokat fölvéve, az adakozók nevének köztudomás végetti közlésére lapjában egy kevés helyt engedjen, s egyszersmind egyelőre a szenvedő emberiség nevében egy felszólítást intézzen. Tegnap végeztetett ki ismét nálunk egy román a rendes törvényszék útján , ki ezelőtt többedmagával, három évvel a fegyverlerakás táján, egy szegény menekült magyar honvéd őrnagyot nejével s gyermekével az erdőben kiszámított terv után agyon vérzőt a legfelsőbb törvényszék is halálra ítélte, a többi czinkostársait 16 és 12 évre büntették. Társas életünk hallgat, mint aki mély álmát aluszsza, a városunk fölött elvonult viharok annyira megviselték, minden tekintetben, hogy ki ezelőtt négy-öt évvel volt Aradon, nem ismerné többé, s igy bár mint óhajtanék is valamit róla szedhetni, mégcsak nem is böngészhetek. Nem is csoda, ha egész napot hon ülnek nagyobbrészint szépeink, még estve sem merve kimenni az utczára, — nehogy a sötét estében a lámpa csak egy fertályóráig is alig égve becsületesen, azután töbnyire kialudva, valaki, vagy valami olyanba botoljék, akit, vagy amit nem óhajtana, és nem egyszer történik, hogy a kibocsátott rendelet daczára is szájkosaratlan kutyák rohanják meg az embert esti sétáján, mire egy kevéssé több gondjuk lehetne az illetőknek. Uszodánk is széjjel szedődött, s nyughatik borostyánain a télen, melyeket oly hősen kitartott vizárellem daczczal nyert magának. — Bár jönnének mihamarább derék színészeink, kiket oly hőn várunk mindnyájan. Nagy-Bánya, sept. 21. Tisztelt szerkesztő úr! Az ön lapjában 451. szám alatt megjelent nagybányai czikket lehetetlen felelet nélkül hagyni. Folyó hó 18-át köztiszteletű, szeretett s erélyességgel teljes bányászati főigazgatónknál, a nagy naphoz illőleg, ünnepeltük meg. Számra 40-en fölül, kik között mindenszaku hivatalnokok túlságosan voltak képviselve, vettek részt, és nyertek alkalmat szívérzelmeiket nyilvánítani, és S. I. remek szónokunk, és képviselőnk, tisztelt bányászati igazgatónk, —ki beteges állapota miatt a barátságos ebédet velünk el nem költheté, — véleményében osztozhatni. Ezen rész előterjesztése az ügy mibenvoltának, mutatja, mennyi becset igényelhet az érintett közlés! Rágalom nem maradhatna megtorlás nélkül, még kevésbbé midőn ily nemes indok forog fen. A közlő nem volt meghíva! a válogatott társaság bizonyos bűzt el nem szenvedhet! és a tisztség, melynek elnöke megtámadtatott, az említett, jól ismert uracsot csak avval sérté meg, hogy tőle, egy — De kegyelmed legalább fia mellett fog lenni a harczban ? kérdezé Béldiné látható aggodalommal. — Épen nem. Én a derék sereget vezénylem. Ő is végzi a maga dolgát. — Ily idős koromban , mint ő, én már a Nisan rendet viseltem mellemen. De reményem, hogy ezúttal ő sem fog a nélkül visszatérni. — De ha kardra kerül a sor, s ő a viadalba talál keveredni? kérdezősködik tovább aggódva Béldiné. — Akkor harczolni fog, ahogy illik, kiálta Kucsuk végig pödörve bajuszát, mely ismét egyszerre helyre kunkorodott. — Ah! Gyenge ő még arra, hogy férfiakkal küzdjön . — szólt Béldiné sajnálkozva. — Feriz! kiálta fiára Kucsuk. Emelj le egy kardot onnan a falról, s mutasd meg barátainknak, ha megtudod-e azt forgatni úgy, miként valaki más? A fiú fölugrott helyéről, s a falra aggatott fegyverek közöl bizakodó büszkeséggel, nem kardot, hanem egy nehéz buzogányt emelt le, s azt legvégén megmarkolva, kimeresztett karral oly könnyűséggel forgatá meg maga körül, mely akármi férfinak is becsületére válandott. Az általános csodálkozás hangjai jutalmazák erőmutatványát. Terrengette magyarba oltott törökje! kiálta föl meglepetve Béldi. — nem hiába lopták ennek az anyját. Te bacsuk, add nekem azt a fiút. —* Szivesen. Add te nekem leányodat. Melyiket ? Válasz. ■— Azt, a melyik mellette ül; épen neki való lesz, mire megnő, s akkor lesz mindkettőnknek fiunk is, leányunk is. Béldi jókedvűen fölkaczagott a két nő egymás?» már rég bevégzett hivatalos eljárás feletti számadást, fájdalom minden siiker nélkül — kérte. Többire, midőn az előre bocsátott soraim közlését komolyan kívánom, illő tisztelettel vagyok. VI. A nagyszőlősi ütközet. Ezalatt Apafi Mihály Ali bábától azon jó reménységben hagyva, hogy nemsokára segítsége fog érkezni, Segesvárra vette be magát s ott várta a sors forgandó voltát. Kemény János nagy hadsereggel jött ellene , magyar és német hadak feles számmal voltak nála, csupán vállalkozóbb hadvezére hiányzott a hadseregnek. Mindezzel Apafi Mihály nagyon kevés erőt tudott szembe állítani. Néhány száz makacs, rendezhetetlen lándzsás székely, — a melléje állt szász polgárőrsereg, — és a testőrül hátrahagyott kék janicsárok, — mindez összesen egy tized részét nem érte föl Kemény János seregének. Apafi István tanácsára tehát elhatározá a fejedelem, hogy Segesvárott védelmi állásban tartandja magát mindaddig, míg a török pártfogótól valahonnan felmentő sereg érkezhetik. A szász polgároknak tetszett a határozat, kik városaik falain belől tudtak vitézül küzdeni, de a síkon sohasem érezték magukat jól. Épen ellenkező hatása volt azonban a székelyekre. Naláczi uramra lévén bízva , hogy őket harczias hangulatban tartsa, az egy éjjel a bortanyán úgy föltalálta őket tüzelni, hogy reggelre viradva nagy kiálktozással mentek a fejedelem ablakai alá, esküdve mennyre földre, hogy nekik nyittassa ki a kaput, mert ők rajta akarnak hajtani Keményre, s megverekedni vele mindhalálig. A fejedelem és tanácsosai ijedten jöttek le közéjük s minden módon iparkodtak őket felvilágosítani arról, hogy Keménynek csak az udvari kísérete is nagyobb számú , mint ők valamennyien, s legalább fele a seregének puskás, itt pedig puskával a szász urakon kivül alig tud valaki bánni; ha ők egyik kapun kirontanak , az ellenség a másik kapun bejön s akkor aztán sem kint, sem bent, s több efféle. Szépen csalódik azonban , aki azt hiszi, hogy amit egyszer a székely fejébe vett, azt onnan ki lehessen verni. — Vagy eresszenek bennünket az ellenségre, vagy elmegyünk haza. Mondanak. Mi bizony nem maradunk itt tíz esztendeig, mint a trójaiak, mert nekünk otthon is van dolgunk. Vessék ki minden emberre , hogy kire hány ellenség esik, aztán vágja le mindenki a maga rátáját, s eresszék Isten hírével. Mi ugyan nem hagyjuk itt magunkat bekerítetni, hogy kiéheztessenek, s kutya- és patkányhúsra szoruljunk. — Ha nem maradtok édes atyámfia!, hát elme- HIVATALOS. Miután ő cs. kir. felsége f. évi május he 11-rl kelt legmagasabb határozatánál fogva legkegyelmesebben megengedni méltóztatott, hogy a cs. kir. szabadalmazott osztrák nemzeti bank igazgatóság részéről Pesten különös fiókváltóintézet felállíttassék ; az említett igazgatóság egyszersmind elhatározta, hogy ezen intézethez az eddigelé Budán létezett, s az álladalom felügyelése és ellenőrködése alatt állott bankváltó-hivatal áttetessék. Ennek következtében az említett budai bankváltóhivatal folyó évi sept. hó 28-án fog a pesti fiókváltó-intézettel összekapcsoltatni. Mi is oly megjegyzéssel teteüik közhírré , hogy ezen időponttól fogva az említett Budán fenállott bankváltó-hivatal teendői, a pesti bankintézet által fognak teljesittetni. Budavár, sept. 21-én 1851. A cs. k. igazságyi miniszter úr f. hó 18-án kelt m. rendeletével gr. Aith Alajost a pestker. cs. k. álladalmi főügyvéd helyettesét, a provisorium idejére is , egy és ugyanazon rangu hivatalosztályba, melybe a kerületi főtörvényszéki tanácsosok tartoznak, helyezni méltóztatott. — Pest, sept. 25. 1851. M. H. Hivatalos hirdetés. A pesti nagy gymnasium igazgatósága részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint az 1856-diki tanév October 1-sején veendi kezdetét: 5-dikig tart a beírás, 6-dikán rendes előadások. Kelt Pesten, sept. 6-dikán 1851. VEGYES HÍREK ÉS ESEMÉNYEK. Budapest, sept. 26. — Nemzeti színházunkban, ma pénteken adatik : NŐI HARCZ, vígjáték 3 felv. írták Seribe és Legouvé, francziából ford. Csepreghi. — Pestváros részére 42 községtanácsos b. Geringer helyt, az ő excellja által e napokban kineveztetvén, azok névsora következő : Rebig Rudolf, Alter József, Appel Józs; Appiano Józs; Becker Lipót; Boskovitz Józs; Bozda Naum; Buchler Benedek; Degen János, Ebner Fidél, Eggenberger, Erlesbeck; Eötvös József; Fröhlich Ferencz; Gross Ferencz; Guggenberger Lipót; Haibauer Ján; Hegyessi; Hild József; Holitscher Karkas ; Julicz Mihály; Jurenák Pál ; Koller Ignácz; Kassovicz J. II; Mack Gusztáv ; Malvieux Jakab; Muraly Konstant; Nagy István; b. Orczy György; b. Podmaniczky László; Pósch; Pscherer Miklós; Rosmanith Antal; Simoncsics Ignácz, Szányi János, Steigenberger, Wagner János; Wahlkampf; Wallasky Ján; Weisz M. A. Wieser Ferencz, Wippel Ferencz. — Boskovicz, Kassovitz , Holitscher és Weisz urak izraeliták. ■— A pesti kir. képezdében a szokott előadások, October elején fognak kezdetni. • Pozsony vidékén, mint az ottani német lapban olvassuk , nemsokára egy terjedt hatáskörű leányiskolát fognának fölállítani, melynek czélja lesz oktatást adni a leánykáknak mindabban , mit egy jó és kitanult háziasszonynak tudnia okvetlen szükséges. Azért ez iskolában az illető tudományok tanítása egybe lesz kötve a gyakorlattal. Az intézet valamely egésséges levegővel biró városban , egy tiszta házban lesz , melynek nagy kertében minden szükséges főzelékek-s konyhanövényeket termeszthetnek. Taníttatni fog itt gyakorlatilag a tejkezelés , sertéshizlalás , aprómarhatenyésztés , kender-, len-, lóheretermesztés, szövés, fonás, mosás, gyertyamártás, szappanfőzés, ételfőzés, étkamra- és pinczekezelés, gyümölcstartás, gyümölcsök becsinálása, ugorkasavanyitás és száz meg száz tudnivaló dolog, úgy hogy a leányka ezen iskolából mint tökéletesen kikészített háziasszony kerül ki. Ezeken kívül korántsem feledkeznek el a magasabb női műveltség igényeiről, mint zene- és nyelvtanulás-, rajz-, festészet-, finom varrás-, ruha,mosolygó, Kucsuk basa elégülten tekintő fiára, ez pedig kiránta turbánja mellől kócsagos forgóját, s leszakítva róla a drágaköves boglárt, mely Arankának legjobban megtetszett rajta, oda nyujtá azt a lyánkának nagylelkű galantériával. A gyermek csak félve mert hozzá nyúlni a nagybecsű ajándékhoz, melynek sem anyagi, sem szellemi értékét még akkor sejteni sem tudta , s azután meg , hogy egyszer elvette , sem nem tette volna azt kezéből. Szüleik egyszerre úgy elhallgattak. Arczaik mosolyogtak és szemeikben méla komolyság ült a készítésről. Azon kérdésre azonban, hogy e csudaintézet hol lesz , vagy inkább hol van tehát? csak azzal felelhetünk, hogy a Presburger Zeitungban. — E napokban egy tót leány néhány hónapos csecsemőt hurczolt karján, s mindenkinek oda akarta ajándékozni csupa szívességből. De nem talált embert, ki a nyifogó kis ajándékot elfogadta volna tőle, azért a városházhoz fordult vele, s ott előadta, hogy e gyermeket egy ismeretlen asszony bizta kezére, s többé vissza sem jött érte. A leány viselete azonban gyanúsnak tetszett, s kissé szigorúbban kezdték kérdezni. Nemsokára kivallotta, hogy jól ismeri a gyermek anyját, tudja szállását s elvezeti oda az illetőket. Az anyát rögtön befogták. A Duna felvidékén nemrég emelkedő gabonadrágaságot, mint írják, nem az idei aratás minősége okozta, mert az ellen nem igen lehet nagy panasz. E drágaságot leginkább idegen vásárosoknak tulajdoníthatni, kik mostanában nagymennyiségű életet vásároltak s szállítottak külföldre. A Gellérten kezdett erődítési munkálatok már csaknem régek felé járván , legközelebb a Svábhegyen tettek előkészületeket egy várda építéséhez. Legelőször ép úgy, mint a Gellérten történt, itt is alkalmas szekérutakat kell készíteni , hogy a közelebbi munkálatok megkezdessenek. • A Bánátban nemrég pusztított vízáradás alkalmával Perjámos helységében egy bölcsőt fogtak ki a hullámok közöl. A bölcső magában nem lett volna nagy dolog, ha benne egy ártatlan csecsemő nem fekszik, minden sérelem nélkül, teljes épségben. A perjámosiak nem tudták honnan ragadta hozzájuk a víz a bölcsőben fekvő kis Mózest, kit az Isten csodálatosan oltalmazott a habok között. Várták , vagy tán még most is várják szüleinek megérkezését. — A Rókuskórházban jelenleg 427 beteg van ápolás alatt. — Kreutzberg úr elhagyta a dunapartot állatseregletével. Búcsút vettek tőlünk a tigrisek , hiénák , és minden csúszó mászó állatok, azaz csupán azok, melyeket itt ama deszkabódéban pénzért mutogattak. Hogy a dunapart üresen ne maradjon, jövő héten Beranrk hites műlovagtársulata érkezik hozzánk Bécsből, s a lánczhíd közelében fognak fölállítani egy nagy cirkusz. Tehát legkevésbbé sem leszünk szűkében a látványoknak; itt lesz a lómutatvány , a parányi Tom Ponce, a piros szemű, fejér hajú lányka és Toldy János. — A lánczhid igazgatósága tetemesen leszállította a bérkocsik által évenkint fizetendő hidvámot. Eddig egy bérkocsi esztendőnkint szokott fizetni a hidoni átkeléséért 40 p. ftot ; a legközelebbi évben már csak 24 p.ftot fizet. — Folyó hó 17-kén s 18-kán tartottak a helybeli izraelita normál iskola közvizsgálatai Majer István isk. főfelügyelő, s több előkelő vendégek jelenlétében. A próbatétel eredménye, mint mondják, mindenkit teljesen kielégitett.— A dunagőzhajózási társaság múlt julius hóban 211,202 utazót szállított, s az ezért bevett jövedelem 178,816 p.ftra 7 krra megy. A raábaszállitás jövedelme 320,291 ft 20 pkr. Az évben jul. végéig bevett összeg 2,014,247 ft 34 kr. pp. — A losonczi helv. hitv. tanoda elöljárósága hirdeti, miként a losonczi helv. egyház folyó hó 17-én tartott iskolai tanácskozmányában elhatározá tanodájának a kormány rendeletete , s terve szerinti átalakítását. Losonczon a helv. hitv. egyház az elemi tanodán kivül 8 osztályú főgymnasiumot állított fel, mely f. é. oct. 1-ső napján nyittatik meg. Bibliographl». Rheinisches Taschenbuch für das Jahr 1852. Mit 8 Stahlstichen, prachtvoll gebunden in Goldschnitt, 4 11. 30 kr. C. M. Vergissmeinnicht, Taschenbuch für 1852. Mit 4 Stahlstichen, geh. in Goldschnitt 4 fl. Mignel’s Marie Stuart, 2 vol. 7 fl. 12 kr. *) E rovatot Emich Gusztáv könyvkereskedésének szívességéből beírjuk , mely ezutánra is megígérte , hogy az általa beszállítandó minden könyvek czimét velünk közlendi. Mi az európai irodalom e termékeit hetenkint olvasóinkkal tudatni fogjuk, ezáltal t. előfizetőink legnagyobb részének kedves dolgot vélvén cselekedni. Szerk.