Pesti Napló, 1851. szeptember (2. évfolyam, 444-468. szám)
1851-09-18 / 458. szám
458 135L másod évi folyam. ELŐFIZETÉSI FÖLTÉTELEK. Vidéken: Pesten: Évnegyedre 5 fr.— kr. p. Félévre . 10 , — „ « Egyévre . 18 , — , , A havi alápaelén, mint a számonkinti eladás ia. negszünt. Egy hónapra 1 fr 30 kr. p. Évnegyedre 4 n — „ , Félévre . . 8 „ — „ „ Egyévre . 15 „ — „ . Egyes siám — 1, , A lap politikai tartalmát illető minden közlés a SZERKESZTŐ-HIVATALHOZ, anyagi ügyeit tárgyazó pedig EMICH G. úrhoz intézendő,úri-ut. Lalfertház 449 Szerkesztési iroda: Drintcia 8. sz. A havonkinti előfizetés (helyben) mindig a hónap 1-jétől számíttatik. Minden bérmentetlen levél visszantagíttatik. ■■■■ i. Csütörtök, sept. 18-án. HIRDETÉSEK ÉS MAGÁN VITÁK. Hirdetések négyhasábos petit-sora 4 pgö kr.jával számittatik. A beigtatdsi s lop.krnyi külön bélyegdíj , előre lefizetendő a Magánviták négyhasábos sora 5 pengő krajczárjával számittatik. A fölvételi díj szinte mindenkor előre leteendő, a PESTI NAPLÓ szerkesztő-hivatalában. Megjelen a PESTI NAPLÓ — ünnepeket és vasárnapokat kivéve_jelen ívnyi alakjában mindennap, délesti órákban. OCTOBER—DECEMBER. Előfizetési hirdetés A CZIMÓZ POLITIKAI LAPRa! Megjelenik a Pesti Napló vasárnapot és ünnepnapot kivéve mindennap, délutáni órákban. A szerkesztőség ezután is mindent elkövetend e lap érdekességének növelésére, hogy az mind politikai részét, mind a lap műtárát illetőleg az előfizetők várakozásának megfeleljen. Előfizetési feltételek az FOLYAMRA: Vidéken, postán küldve Buda-Pesten, házhozhordással Előfizethetni Pesten, a Pesti Napid kiadóhivatalában , úri-utczai Laffert házban 449. sz. a. és EMICH GUSZTÁV könyvkereskedésében az úri- és kigyó-utem szögletén. Vidéken, minden cs. b. postahivatalnál. Az előfizetési leveleket és pénzeket bérmentesíttetni kérjük. TARTALOM: Földbirtokviszonyok. IV. Az „Oest- Corr“ a német államok törvényhozásairól-Páris- (A cubai események fontossága. A frank-német complot. Carlier rendelete. Dr. Véron ) Sztojkafalva- (Sztojkafalvi fürdőélet.) Lévárad- (Aratás. Esőzés. Dinnyészek. Dózsa gyilkosa.) Hivatalos- (Kinevezések. Orsz. türv. és kormánylap tartalma.) Vegyes hírek és események. Ausztria (Bécs : Magyarországi hadjárat története. Állodalmi kölcsön. Trieszt: chinai és indiai tudósítások. 10 Felsége olaszországi körútja. Albert főherczeg. Schwarzenberg K. herczeg. Tengerészet. Állodalmi kölcsön.) Politikai szemle-Francziaország (Miniszterváltozási hírek. Elnökségi jelöltek kinézései. Vegyes hírek.) Nagybritannia* (Cuba és az éjszakamerikai kormány. Nagybritannia s Brazília.) Németország- (A porosz király elleni gyanúsítások. Kiutasítások. Tann és Dönnigesseidben. Wormsban házmotozások.) Spanyolország- (Csapatok küldése Cubába.) Portugálba- (Terceira hg. alatti választási központi bizottmány.) Görögország (Pénzügyi rendszabályok. Tanárok és törökországi ügynökök fölváltása, összeesküvések. Hamis bankjegyek.) Oroszország. (A nemesség fölszólittatása katonai szolgálatokra.) Magyar nemzeti múzeum- Dunavizálás-Mutár.(ERDÉLY ARANYKORA. Regény JÓKAI MÓRTÓL. II.) Budapest, sept. 18-án. FÖLDBIRTOKI VISZONYOK. *) ív. Magyarországon a nemesi birtok rendi kötöttsége újabb törvényeink által, a paraszt birtok rendi kötöttsége pedig az úrbéri viszony eltörlése, s a közteherviselés megvalósitása által hasonlóképen megszüntettetett. A nemesi birtok családi kötöttségének eltörlése elvileg ki van mondva az által, hogy ki van mondva elvileg eltörlése azon alaknak, melyben létezett, t. i. az ősiségnek. Az ősiség elvileg kimondott eltörlésének mielőbbi megvalósítása közgazdászati tekintetekből szükséges, mert teljesen tisztába hozott, s biztos tulajdonjogi viszonyokra van szükségünk, hogy a gazdaságok haladását belterjességben ne akadályozzák zavaros tulajdoni viszonyok, perrel megdönthető tulajdoni jogok, annyival inkább , mivel az ősiségnek, mint az nálunk az utolsó századokban kifejlődött, idomtalan bilincseit csak tévedő eltérés teremtette a régibb kor hagyományától. A paraszt birtok családi kötöttségét, mennyiben még létezik, merőben föloldozni, nem látszik ugyan előre szükségesnek, de viszont föntartásától sem lehet korunkban nevezetes eredményeket várni önálló vagyonos , kis és közép földmivelő osztály teremtésére, s föntartására nézve. Mennyiben azon kötöttség föntartása a föld túlságos eldarabolásáról, félelemből tartatnék szükségesnek, meg kell gondolni, hogy e túlságos földarabolás nem annyira szülője a nép gazdászati nyomorainak, mint inkább nemzeti hanyatlás jele szokott lenni; ez ellen pedig, ha beáll, valamint a halál ellen, nincs orvosság. Van azonban a birtokkötöttségnek egy egészen más neme, melynek hatása sokkal közvetlenebb, s nyügzőbb minden mesterségesebb gazdasági üzletre nézve. Ez a községi birtokkötöttség. Ennek eltörlését foglalja magában az 1836. 6-dik törvényczikk, mely a földek commassatiója , s a közlegelők fölosztása iránt határozott. Két olyan rendszabály ez, mely az ország földmivelésének fölvirágoztatására a legfőbb lépést foglalja magában, mely nélkül minden *) Lásd Pesti Napló 456. sz. egyéb arra intézett rendszabályok s eszközök, vagy sükertelenek, vagy legalább csak sokkal kisebb mértékben nyerhetnek sükert, s nem segítnek eleget. A földösszesítés gazdászati jelentősége kettős fokozatú. Egyik, hogy az elszórva létező egyes kisebb földdarabok összesítve kevés nagyobb, s ha lehet fekvésre nézve is alkalmasabb darabokban vágatnak ki gazdáiknak. Másik, s magasabb fokozat, hogy a földösszesítés mind nagyobb kiterjedést képes szerezni az egyes tanyagazdálkodási rendszernek, ellentétben a falusi gazdálkodással. A tanyagazdálkodás a földmivelés alacsony állása mellett csak kivételképen, s különös okok következtében szokott előfordulni, mint p. o. alföldi pusztáinkon a községi köteléken kívül álló nagy allodialis birtokokon, vagy pedig népes és roppant kiterjedésű határokkal biró falvak, mezővárosok, s földmivelő városok földbirtokain , az utóbbi azonban teljességgel nem egyértelmű az előbbivel, mert nem elszigetelt gazdálkodás. Vegyes gazdálkodása az egyfalusi gazdáknak a falu dűlőin, talán a tökéletesebb gazdasági rendszerekre áttérés legnagyobb akadályának mondható. S az összesítés a földmivelés tökéletesítésére egyik legnagyobb szolgálat. Ezt vitatni most szükségtelen. Az ország közvéleménye ez iránt rég tisztába jött, s az idézett törvényben szentesítését nyerte. Annál sajnálandóbb, hogy hazánkban az öszszesítési törvénynek oly szép sükerrel megkezdett végrehajtása, a forradalmi zavarok kiütésével fölakadt. Óhajtandó, hogy a kormány, éspedig minél előbb, sikeres intézkedéseket tegyen e törvény végrehajtásának újonnani megindítására, s az eldöntetlen függőben levő arányperek befejezésére. Ha szükségesnek találtatott azelőtt e törvény pusztán a gazdászati állapot tökéletesítése czéljából, még sürgetőbb szüksége most, midőn a telekadó minden birtok által egyenlőn hordoztatik, midőn a föld jövedelmezőségére és gazdászati rendszerére az úrbéri szolgáltatások eltörlése zavarólag hatott, mely nem kedvező hatást, az úrbéri kárpótlás bekövetkezendő rendszabályán kivül, mindenek fölött a commassationak, s a közlegelők fölosztásának minél nagyobb kiterjedésben kivitele által lehetne helyrehozni. Nem csekély tekintetet érdemel e részben az új telekadós kataszter, s a telekkönyvek készítése is, mi rendkívül könnyítve lett volna, ha összesített birtokok képeznék a fölvétel tárgyát, holott igy a számtalan parcellák a munkát szaporítják, s nehezítik, s később a netalán bekövetkezendő összesítés új fölvételt teend szükségessé az illető birtokrészletekre nézve. Pest, sept. 18. Az Oest. Corr. következő czikket hoz az egyes német állodalmak törvényhozásainak állásáról, s a Bund irányában: ,,A dolog természetében fekszik, miszerint az egyes német államok törvényhozásában nem fordulhatnak elő rendelmények és intézmények, melyek a Bund alaptörvényei és czéljaival ellenkeznek. És ha a Bund lényege épen a nemzet legmagas és fontosabb érdekeinek összetartásából áll, akkor mellette külön törvényhozás nem létezhet, mely iránya és hatásában a Bund határozmányai és akaratával ellenkezésben állana. Ezen igazság oly egyszerű, oly világos, hogy több magyarázatra nincs szüksége. Ha a Bund élő igazság, s erős és rendezett egészet képez , úgy minden össze nem egyeztethetőt el kell vetnie, s minden saját kebelébe dobott ellenséges elemeket a benne létező elv gyógyereje által el kell hárítania.“ „A német Bund legbensőbb tartaléka szerint lényegesen monarchiai természetű. A Bundesadhe I-fő czikke mint szerződőket Németország semveraen fejedelmeit és szabad városait említi. A fejedelmek felségi joga tehát a főpont, mely körül az ország öszszes organisatiója forog. Lübeck, Frankfurt, Bréma, és Hamburg négy szabad város politikai állásának jelentősége a többi Bund tartalék monarchikus alkotásának irányában bizonyos mértékben eltűnő, és magától értetik, hogy különös politikai intézményeik a Bund alapjellemére semmi befolyással nincsenek.“ „A szerződő német fejedelmek fenségi joga, menynyiben a szövetségi jog alapját teszik, egyedül a Bundesadhe határozmányaiban és a Bund czéljaiban találja föl meghatározását. Ezen czélok közt első helyen áll Németországban a csend és rend föntartása , s Európa csaknem minden országainak vésztjósló állása által különös jelentőségre emelkedett. Ez úgy az egyes államok, mint a Bund fönállásának és életének kérdése, mely más tekinteteket háttérbe szorít. Hogy ezen fő feladatnak minden kormány megfelelhessen, mindenek előtt szükséges, miszerint a fejedelmek a monarchiai hatalom azon lényeges ismertető jeleit föntarthassák, melyek nélkül nem képesek szövetségi kötelességeik és egységes politikájuk követését biztosítani. Miután a Bundnak csak a fejedelmek vannak lekötelezve, a Bund feladata a fölött őrködni, hogy fejedelmek maradjanak, és hogy hatalmuk ne jusson oly kezek közé, melyek a Bunddal nincsenek kötési viszonyban, s melyektől a Bund czéljainak előmozdítása nem is kivántathatik.“ „Minden törvényhozási tények, melyek a német fejedelmek elidegeníthetetlen fenségi jogát vagy egészen eltörlik, vagy lényegesen megszorítják, a Bund álláspontjából meg nem engedhetők. Azért hol bármiként csúsztak légyen is be, a monarchiai elv hatalmának ereje által, melyet egy német szövetséges fejedelem sem adhatott föl, vagy szabadságában nem állott azt föladnia, eltörlendők lesznek.“ „Ide tartoznak legközelebb a frankfurti parlament által hozott és ittott az országos törvényhozásokba fölvett alaptörvények.“ „Ezen munkálat a republikánus elv, az ugyneve 5 ft p. p. 4)) A PESTI NAPLÓ MŰTÁRA. ERDÉLY ARANYKORA. REGÉNY IRTA JÓKAI MÓR. Folytatás. *) II. Az ebesfalvi ház. Lépjünk előbbre egy országgal és hátrább négy esztendővel. Erdélyben vagyunk. 1662-dik az év. Egy egyszerű nemesi lak áll előttünk Ebesfalva aljában, szinte legutolsó ház a helységben. Az épület inkább hasznosság, mint regényesség nézetei szerint van építve, minden czélra külön épület, alakra, minőségre, elhelyzésre. Két oldalt ólak, akrok, kocsiszínek, köböl, vályogból, vagy keményfadeszkából, ketreczek, szárnyas állatok számára, nyitott csűrök, zsúppal fedve, s nagytetejű birkarekeszek, hátul gyümölcsöskert, melyből egy méhes félszeg teteje látszik ki, s a széles udvar közepén a fehérre meszelt lakóépület, félszárnyra épitve, előtte *) Lásd P. N. 457. számát. árnyékos diófák, melyek alatt malomkőből hevenyészett gömbölyű asztal áll. A lakó udvar kőkerítéssel van elválasztva a szűrűskerttől, melyben hegyesre rakott boglyák, megkezdett szénakazalok, s roppant nagyságú asztagok láthatók, miknek búbjáról kellemetlenül kiáltoz egy fölröppent páva. Este van, a béresek haza takarodtak, az ökröket kifogták a széles társzekerek mellől, melyek érett tengerivel rakottan tértek haza, a juhnyáj kolompolva jön meg a legelőről, a sertések végig röfögve az úton vágtatnak be a nyitott kapun egyenesen futva vályúikhoz, a kakasok czivakodnak a nagy diéfákon, hova már naplementkor elültek, a távolban hallik az estharangszó, még távolabb a hátrajáró falusi leányok éneke, a béresek marháik után látnak, ki egy nagy nyaláb friss kaszált muhart hoz, ki meg nagy sajtárban hozza a már kifejt habzó, illatozó sárgafehér bivaltejet. A konyhából kivilágít a lobogó tűz, melyre piros pozsgás leány tart egy nagy serpenyőt, a jó rántás illat messzire elérzik. Majd hozzák az ételt nagy zöld mázostálban, a cselédség a malomkőasztal körül telepedik s eszik jó étvágygyal, a fehér kuvaszok áhítattal néznek fel a falatozókra. Aztán elhordják az edényt, leszórják a tengerit a szekerekről az ereszek alá. Innen onnan a szomszédból átjönnek a lyányok, a tengeri fosztásban segíteni. Ráülnek az illatozó halmazra, mely átfülik a nyers melegségtől, valami pajkos fiú érett tököt vájt ki, annak szemet szájat vágott, s gyertyát gyújtva bele kitette lámpásnak, a lyányok úgy szeretnének tőle félni. A hozzáértő legények hosszú füzéreket fonnak a megfosztott tengeriből, megfordított szakajtóra ülve, és e csöndes munka közben foly a víg dal, folynak a tündéres mesék aranyhajú királylyányról, s árva gyermekekről. Itt ott csók nélkül sem esik meg a tréfa, amit hangos sikoltozás kíván tudtul adni; a kis gyermeknépek örülnek, ha tarka vagy piros csövet találtak a sok közt. S addig ülnek ott és mesélnek és dalolnak és nevetnek a legcsekélyebb semmiségek fölött, mig semmi sem marad alattuk, akkor jójezakát kívánnak egymásnak s csevegve, sikongva elbúcsúznak hosszan, a távozók végig dalolnak az utczán , féltükben, vagy jó kedvükben. Azután letakarodnak mindannyian, becsukják az ajtókat, eloltják a tüzet, a komondorok felelgetnek egymásnak a faluban, a félhold feljön, az éji őr elkezd kiáltozni vontatott rithmusokat, a többiek alszanak és nem hallják az abban foglaltatott aranymondatokat. Csupán egy ablakában a faluvégi nemes háznak látszik még valami világ, ott nem feküdtek el. Egy vén, tisztességesen megaggott cseléd s egy ifjabb szolgáló a virrasztók. A vénasszony valami zsoltárból olvas keservesen, melynek minden sorát könyv nélkül tudja már; a szolgáló pedig, mintha nem dolgozott volna naphosszant eleget, guzsalynak ült s hosszú szálakat ereszget a selyemsima lenből, melyet tegnap filózott, s ma gerebenezett el. — Eredj feltünni Klári, szólt jó szívvel a vén asszony, elég lesz, ha én fenn vagyok. Holnap úgy is majd korán kelsz. " — Úgy sem tudnék addig elaludni, mig nagyasszonyom haza nem jő, szólt munkáját folytatva a leány, ha minden férfi itthon van is, úgy félek mig ő meg nem jött, s ha pedig nagyasszonyom itthon van, olyan bizton érzem magamat, mintha kerített várban volnék. — Biz leányom, sok férfinál többet ér ő. Hogy ne szegény ? Annyi esztendő óta minden gond az ő vállán van, ami csak egy férfit illet. Az egész nagy gazdaságot neki kell folytatni, s mintha nem lett volna a magáé elég, testvérei Bánfiné és Telekiné nagyasszonyomék itt levő jószágait is hozzá vette bérbe. Mennyi processusa van majd ezzel, majd amazzal, szomszédokkal, atyafiakkal; de bezzeg’emberükre találnak ő ’ bennne ; maga megy a túrákhoz, a törvényszékre, s oly okosan beszél, hogy tanulhatna tőle akármicsoda prókátor; hát mikor Kemény János uram eljött ide legyeskedni, azt gondolva, hogy asszonyom is csak amolyan fajta szalmaözvegy, hogy ki adta neki az utat! A jó úr azt sem tudta, melyik lábával lépen ki? pedig fejedelem volna. S aztán boszújában sárczoltató hadnagyot küldött ellenünk egy csoport láncsás gyülevésszel. Ott voltál úgy-e, mikor azokat kiverette asszonyom a faluból ? Hogy elfutottak szegények, mikor meglátták, hogy asszonyom maga is puskát ragadott ellenük. — Hiszen csak ne futottak volna ! beszélt közbe kérkedőleg a tűzről pattant leány, tudom istenem, hogy majd én is végig húztam volna egynek a hátán a pemetefával.