Pesti Napló, 1851. október (2. évfolyam, 469-495. szám)
1851-10-18 / 484. szám
Azonban még semmi sincs megállapítva, s mint mondják, a köztársaság elnöke, kedden szándékozott a maga legfelsőbb akaratát tudatni. Mi lesz ezen akarat vagyis elhatározás ? Ez olyan kérdés, melyre bajosan lehet megfelelni. Annyi igaz, miszerint az elnöknek az utóbbi napokbani magaviseletéről ítélve, ő az úgynevezett Persigny-féle terv felé hajlott. Már azt is beszélik , hogy ezen imperialista érzelmű udvaroncz Girardin Emil mellett foglalna helyet egy új kabinetben. Azt is mondják, hogy ezen kabinetnek feladata lenne : a nemzetgyűléstől a revistot, a máj. 31-diki törvény eltörlését, •—az octroisk megszüntetését — és a sereg belebszállítását stb kívánni, s megtagadás esetében, a nemzetgyűlés egy megelőző rendelet által föl fogna oszlattatni, a népre hivatkoznának stb s végre megindulnának a kalandorok pályáján. Azonban azt mondják azok, kik a köztársaság elnöke szokásaival inkább ismeretesek , miszerint az elnök nem fogadná el Persigny merész terveit, s azok elenyészvén, hely fog ürülni egy Barrot-féle minisztériumnak, melynek hivatása, a máj. 31-diki törvényen kisebb vagy nagyobb fontosságú változásokat vinni véghez. Bár hogyan legyen i3 a dolog, egy bizonyos : hogy a champlatreuxi terv, mi a választások siettetéséből állott, megbukott, miből önként következik, hogy a legitimista- bonapartista szöveg is föl fog oszlani. Berryer és Falloux hasztalanul compromittálták magukat a bonapartei expediens által, s azon szégyennel kell visszavonulniok, hogy ilyen vállalathoz fogtak. Hogy minő következményei lehetnek a politika ezen megváltozásának, nem lehet fölszámítani, s némelyek szerint nagy veszély származhatik belőle, nemcsak Francziaország, hanem egész Európára nézve is. Még pár nap, s Lamartine-nek ismételni lehet: alea jacta est. Mi a miniszteri combinatiokat illeti, azok még a bizonytalanság színezetével bírnak. Beszélnek Lamartineról, mi azonban kevés hihetőséggel bír, mint az Odillon-Barroté is. Ez utóbbi, kinek már Párisba érkeztét jelentették, csak 25. vagy 26-kán fog viszszatérni. Beszélnek még Billault és Duclerc felől. Girraud is , ki az ideiglenes minisztérium alatt közoktatási tárczát hordozott, Párisban maradt, pedig vidékre akart távozni, látva a politikai zavarokat. Azt is hihetőnek tartják, hogy a jelen minisztérium némi módosítással megmarad, csak Carlier fogna határozottan visszavonulni, ki azt állítja, hogy a máj. 31-diki törvény fentartása és rendkívüli megszorító rendszabályok nélkül kétes a jövendő. Mi Léon Faucher bukását illeti: sokan annak tulajdonítják , hogy az elnök környezete ellenszenvvel viseltetett iránta , másfelől, hogy az aranyrudlotteria is befolyással bítt volna megbukására. A képviselők térnek vissza Párisba. A szélsőbaloldal tagjai dühöngenek Girardin ellen. Nem kegyelmeznek neki azért, hogy becsületét (?) a forradalom kikerülése kívonatának akarja föláldozni. A Siécle, mely legmérsékeltebb a democrat hírlapok közöl, nem hagy eziránt sem semmi kétséget. A baloldal minden árnyéklata összeülend a nemzetgyűlés kinyíltával, hogy általános magok viseletére nézve egy tervet állítsanak meg. Girardin Emilről a Messager de VAssemblée-ban im ezeket olvassuk: „Girardin gyakrabban látogatja az Élyséet. A Presse főszerkesztőjének a köztársaság elnökével találkozása nem titok senkire nézve is. Girardin úgy járhat be, mint dr. Véron. „Girardin hírlapjában revissét ajánl a köztársaság elnökének cserében a máj. 31-ei törvény eltörléséért, stb. (A Patrie még most is következőleg ír a miniszteri krízis felől. Sokat beszélnek a miniszteri krízisről a köztársaság elnöke és kabinetjének az általános politikát illető eltérő nézetei miatt. Ha jól vagyunk értesülve, a kabineti tanácsban csak a máj. 31-ei törvényre nézve voltak komoly értekezletek. Mindamellett, a jövő kedd előtt erre nézve semmi elhatározó lépés nem fog történni. A köztársaság elnöke, ki még eddig nem nyilatkozott, ekkor fogja határozatát tudatni. A Bulletin de Pari-ból az tetszik ki, mintha az elnök csakugyan a mérséklett baloldal felé hajlanék: „Bármik legyenek is eredményei azon helyzetnek , melybe mi léptünk, s mely nem eléggé nyomasztó és gyökeres, hogy krízisnek lehetne nevezni, ezen eredmények, minden bizonnyal, csak személyeket és nem elveket fognak érdekelni. Napóleon Lajos kormánya, mely oly bölcsen és oly becsületesen három évig conservativ volt, nem feledi el sem kötelességeit, sem törekvéseit, sem múltját, sem ünnepélyes kötelezettségét. Az elnök kormánya nem lesz soha sem hegypárti, sem socialista. Azonban a fentartást széles értelemben kell venni, nem mindennapi jelentőségében. A fentartás (conservation) nem zárja ki sem a polgárisodási előhaladásokat, sem a közigazgatási és pénzügyi javításokat, sem a társadalmi bölcs reformokat. „Napoléon császárnak ép oly gyakorlati és szabadelmű, mint czéljára nézve népszerű politikája vala, s e mellett, a demagógiát korlátozni s az anyagi és erkölcsi rendetlenséget vaskarjával lenyomni tudta. Ő a conservatiót nem egyedül a poitikai nyomásban helyezte, hanem minden nemzeti érdek kielégítésében. Az elnök követheti ezen dicső példát, anélkül, hogy a conservativ elveket elhagyja.“ stb. Nagybritannia, London, oct. 13. Az Observer egy jól értesült hírlap megcáfolja a miniszterváltozás felől szállongó híreket. A hír abból vette eredetét, hogy Clarendon lord Dublinba való hazautazását elhalasztotta a holnap tartandó minisztertanácsban résztvehetés végett. Greymik semmi szándéka a miniszteri tárczát egésségi tekintetekből letenni, sőt egéssége teljesen helyre állott és már holnap Londonba érkezik. A Times egyiptomi kérdésről értekezve, alkalmat vesz magának Palmerston herczeg megtámadására, hogy Kossuth szabadon bocsáttatására törekedett. A Nil melletti megveretés szerinte a Bosporus melletti állítólagos győzelem gyümölcse. Nevetséges a portánáli brit befolyásról beszélni, ha azt látja az ember, mikép ezen befolyás semmit sem volt képes keresztül vinni, hanem ha olyast, mi Angliára nézve igen közönyös , t. i. a magyar foglyok szabadon bocsáttatását, hogy ezért másik oldalon elveszítse azt, mi az angol érdekekre legnagyobb fontosságú, t. i. az egyiptomi vasutat. A portának nem lehet rész néven venni, hogy Ausztriával a viszályát Anglia rovására kívánja kiegyenlíteni. Kétségtelenül Abbas basa is engedend az osztrák befolyásnak. Az osztrák főügynök Huber nagy sietséggel ment Alexandriából Cairóba, hogy az alkirályt a Stephensonnali szerződés felbontására , s a bánatpénz kifizetésére indítsa. Ha ezen kísérlet sikerül, Anglia kénytelen leend elnézni oly idegen ügyekbe keveredéséért, melyek reá nem tartoznak. Kossuth-tól szombaton este a suthamptoni polgármesterhez érkezett levélben mondatik : „Még mindig el vagyok határozva a Southamptonbani kiszállásra, s Long kapitányt meg fogom kérni, hogy engem sebesen Gibraltárba vigyen, hol remélem és óhajtom, alkalmat nyerendek Anglia szabad és dicsőséges partjaira, hacsak egyórai időre is érkezhetni stb.“ Ebből látszik, hogy a Mississippi semmi esetre sem megy Southamptonba,mint a Times mondja, Long kapitány nem érzi magát följogosítva az eléje szabott útrendnek elhagyására.) A Jupiter tegnap Kossuthról minden tudósítás nélkül érkezett Southamptonba. Gibraltárt, 4-kén hagyta el; miután a Mississippinek Marseilletől Gibraltárig 4 napra van szüksége, Iberia pedig valószínűleg már 5-én eljött Gibraltárból, azt hiszik, Kossuth talán az Induson 22-én vagy a Madridon 24-én érkezendik meg. Kossuth érintett levele Marseilleből szombaton este londoni postajegygyel érkezett: egy gentlemann hozta azt Marseilleből Angliába, s itt adta postára, miután Kossuth a franczia postára bízni nem akarta. Egy southamptoni tudósító szerint Pulszky a kézírást azonnal megismerő, s igen sok embernek első gondja volt a polgármesteri hivatalhoz sietni Kossuth kéziratának láthatása végett. Habár a levél nem volt közönségnek szánva, a polgármester mégis kinyomatta , s Palmerston lordhoz, lord Dudley-Stuardhoz , Cobdenhez stb. példányokat küldött. Szombaton, oct. 11-én, mint utolsó napon 53061 egyén látogatta meg a kristálypalotát. Bevétel 4845 font sz. 10 sill. - den. Habár semmi berekesztési ünnepély nem rendeztetett, ilyest maga a közönség létesített. Sommer egész karával elkezdte a nemzeti hymnust, és az épületben levő minden hangszer, a Pignolol kezdve a legnagyobb orgonáig s a chinai Jongig megszólalt. A transeptbeni tolongás igen nagy volt. Paxton a karzaton fedetlen fővel állott. Naplement következvén , a policemanek szépen kezdték kérni a közönséget távozásra, s a közönséget egyszerre leirhatlan lelkesülés lepte meg; ezer meg ezer kendő, kéz, kalap lengett és mozgott a levegőben, mindenféle nyelven éljenek hangzottak Paxton-ért, Albert herczegért, a királynő ért és — Kossuth-ért! — Öreg és fiatal asszonyok sirva, és sok jó angol fájdalommal hagyta el a palotát, melyről hat hó előtt azt hitte, hogy Angliára végveszélyt hozand. Németország, Frankfurt, oct. 12. — A C. B. frankfurti levelezője alaptalannak mondja azon hírt, mely már több lapban megjelent, és miszerint közelebbi időben alkudozások vezettek volna folyamatba a Frankfurt közelébe vont szövetségi csapatok figyelmet érdemlő szaporítására nézve. A szövetséggyűlés oltalmára határozott hadtest létszáma s összeállítása már szövetséggyűlési határozattal szabályoztatott, és azon néhány hét alatt, mióta ez történt semmi sem jött közbe, mi nagyobb számú hadtest összevonását tenné szükségessé. A szövetségi hadtest nagy része a közel városokba helyeztetett el: Friedbergbe, Offenbachba Darmstadtba, Hanauba. Mint már érintők a hadtest főparancsnokának joga leend azon területen, melyen az alája rendelt csapa Iok felküsznek — bármely várost vagy községet ostrom állapot alá vetni, s a körülmények által igényelt katonai rendszabályokat foganatosítani. Frankfurt városnak a szövetségi hadtest főparancsnokához, és a helyőrség parancsnokáhozi viszonyára nézve még mi sem állapitatott meg, mégis mint hallani, alapelvül állitatott fel, hogy a főparancsnoknak ezúttal sokkal kiterjedtebb jogok lesznek adandók mint mennyivel 1833-ban és 1842-ben Frankfurt megszállásakor a főparancsnokok felruházva valának. A Pr. Ztungnak írják, miszerint az egyes államok alkotmányainak megvisgálására bundestagilag nevezett bizottmány arra látja magát indíttatva, hogy Frankfurt szabad várost a városi törvényhozásba különösen átvitt 1849. febr. 9-ki alapjogok megszüntetésére szólítsa fel. A frankfurti törvényhozó gyűlés egyik bizottmányában visgálatra bemutatott sajtótörvény 1-ső szakasza a sajtóvétségekről 37 cikkben, — 2-ik szakasz a sajtóra vonatkozó rendőrségi szabályokról 21 czikkben értekezik , — a 3-ik szakasz általános határozmányokat tárgyal 3 czikkben. Berlin, oct. 13. — Tegnapelőtt a pozeni tartománygyűlés mint előre hirdetve volt berekesztetett. Putzkammer elnök által ez alkalommal tartott beszéd semmi különöst nem tartalmaz. A követek legtöbbje már ugyanazon napon elutazott. A gyűlés tulajdonkép már 9-én befejezte működését, midőn a kormány elé terjesztendő országgyűlési tudósítás tárgyaltatott. Niemojewski követ alkotmányjavaslata szakadást vitt a lengyel párt soraiba, mennyiben arra nézve a túlzók és mérsékeltek egyet nem értenek. Niemojewski indítványa által a túlzókhoz csatlakozott ugyan, de még sem lehet őt ezen párt tagjául tekinteni, valamint az indítvány nem egyenesen tőle származott, mert annak megindítója s szerkesztője a minden tekintetben túlzó Krotowski volt. Krotowski, mint másod kamarai tag már 1849-ben szándékozott indítványt tenni Posenre vonatkozólag egy alkotmány behozatala érdekében; azonban még lengyel követtársainál is oly kevés viszhangra talált, hogy e fölötti boszújában a követségről lemondott, és most két év lefolyása után ismét előlép tervével, anélkül, hogy nagyobb szerencsét remélhetne. Krotowskinak a Goniecpolski szerkesztőjéhez a fönforgó kérdésben intézett és nyomtatásba vett levele , mielőtt kiszedetett volna, a nyomdában lefoglaltatott. Kevés idővel ezelőtt a lapokban körutat ten ama tudósítás, miszerint a porosz király Sulkowskinak sajátkezűleg irt a poseni tartománygyűlésen történt föllépésére vonatkozólag, és kijelenti, hogy az elnök nyilatkozatát tökéletesen helyesli s magáévá teszi; általán fogva eme legmagasb kéziratról azt mondák, hogy nem épen kegyelmes. Azonban újabb tudósítások szerint a király levele igen szelíd tartalmú, s egy helyen mondatik benne, hogy a király „barátait“ nem örömest látja az ellenzék soraiban. Az egész mindössze barátságos figyelmeztetés és helyreigazítás jellemével bir. Berlin, oct. 14. — Több lap a September 7-iki szerződés „titkos czikkeivel“ foglalkozik. És valóban létezik is ily titkos czikk kettő, de melyek tiszta szándékáról nemsokára mindenfelé meggyőződhetnek , miután azok legközelebb közzétetetnek. A brémai alkotmányviszonyok rendezését nem sokára a Bund veendi át. Hírlik miszerint erre nézve különös bizottmányt nevezne ki a szövetségi hatóság, és küldene Brémába. Mannheim, oct. 10. — A kivándorlás napirenden van, s szakadatlanul folytattatik, s oly mértékben , miszerint mindennapra lehet középszámmal 150 kivándorlót venni, kik Sveicz, Würtemberg, rajnai Bajorországból és Badenből vándorlanak ki. Ma a gőzösökön 1100 kivándorló indult a Rajnán lefelé, holnapra 300 menend el. Hannover, oct. 13. — A P.Z. telegraf útján azon tudósítást vettte, hogy Dűlen brémai lelkész , ki itt hit szónoklatokat akart tartani, kormányrendelet folytán befogatott. Fölségsértési per inditatik ellene. München, oct. 10. — A birodalmi tanácsosok kamarája tegnap először ismét összeült egy küldöttség nevezése végett, mely mint a követkamra bizottmánya a királyi családnál fájdalmat fog tolmácsolni. Vilmos porosz herczeg elhunyta.fölött. Berlin, oct. 13. —A király születésnapja, melyre az udvar kivételesen a Vilmos kir. herczegért öltött gyászt is leteendi, teljes fénynyel fog megünnepeltetni. Ma estvére az udvarnál még Mecklenburg-Strelitz eljövetét várják, az altenburgi koronaherczeg tegnap érkezett meg. — A ,Neue Preusz. Ztg. mai esti számában újra megszólal a leendő vámegyleti tanácskozmány tárgyában, és pedig határozottabb hangon. Miután e lap s az itteni sajtó egy ideig csak Szászországgal, mint a sept. 7-kei szerződvény ellenségével bajlódott, magán tudósítások szerint többé nem látszik kétségesnek, hogy Bajorország, nem tekintve saját kereskedelmi kamrájának szavazataira, komolyan gondolkozik a vámegylet feloszlatásán, és ezen eshetőséget ma a N. P. Z. nyilván kimondja. — Egy áthelyezés a jelen pillanatban az itteni közönségnél különös figyelmet gerjeszt. Bindewald ülnök, a ,Kreuzzeitung“ igen tevékeny dolgozótársa, — azelőtt az itteni hadtörvényszéknél államügyész és pártfogoltja Wrangel tábornoknak, ki őt a teltowi parasztoknak követül ajánlotta; legújabban a cultusminiszteriumnál lévén alkalmazva, egyszersmind ismeretes, mint számos újabb egyházi szigorú rendeletek szerzője, s csak nemrég kinevezett kormánytanácsnok, — hirtelen egyik tartományi törvényszékhez helyeztetett át; az ezzel összefüggő krízis alkalmit szolgált egyszersmind azon hírre, mintha maga a cultusminiszter is le fogna lépni. A sziléziai tartománygyűlés tegnap Schleinitz főelnök által berekesztetett. Spontini özvegye ide megérkezett, hogy a király személyes meghívására holnapután ,Olimpia nagyszerű előadatásában részt vegyen. — October 14. — A rendi párt egyik főkivánsága a tartományi tanács-választások ismétt visszaállítása , vagy legalább a tartományi tanácsnokoknak a kormány általi kineveztetésénél a nagy földbirtoknak nagyobb tekintetbe vétele. E kívánság valósítására a tartományi rendek gyűlésein élénken működnek. Eleinte a tanácsnokok a kerület nemes birtokosaitól önkebelükből választattak; e választási jog lassan kint egy, három jelöltnek bemutatási jogába ment által, kik közöl a kormány választotta aztán a tartománytanácsot. De mivel e bemutatási jogot a nemes birtokosok nem igen buzgón gyakorolták , ennélfogvást a tartománytanácsosok kinevezése lassankint egészen a kormánytól jön függővé, mely a tartománytanácsnoki hivatalokat eleinte ideiglenesen , s nem sokára végérvényesen igazgatási tisztviselőkkel , kormányszéki ülnökökkel és előadókkal töltötte be. A tartománytanácsi hivatal fontosságáról , mely a bureaukraticus igazgatási gépezettől a községek rendi önigazgatásához átmenetet képez, a rendi párt igen is meg van győződve, s ámbár legkisebb reménye sincs, hogy a tartományi tanácsosokra nézve a nemes birtokosok által és közös leendő választási jogát ismét visszaszerezhesse, legalább annyit törekszik elérni, hogy a tartománytanácsi hivatalokra ne oly tisztviselők, kiket semmi földbirtok nem csatol a kerület vagy a nemesi jószág érdekeihez , hanem egyenesen nemes földbirtokosok alkalmaztassanak. Ilynemű javaslatot épen most nyújtott be a pomerániai tartománygyűlés több követe; ugyanezen urak még a tartománytanácsnokok hatáskörének szélesbítését is kérik. A kormány nem látszik hajlandónak a rendi párt kivánataiba egyezni, melyek betöltése által az igazgatási gépezet egy részét ugyanezen a nagy földbirtokosok által személyesített párt kezeibe bocsátaná. Azon kérvények közöl, melyek szinte a pomerániai tartománygyűlésnél nyujtattak be, még a következőket emelem ki: a tartománygyűlés keresse meg a kormányt, miszerint ez a tartományi rendeknek minden, őket érdeklő , s utolsó együttlétek óta kibocsátott törvényeket jóváhagyás végett terjesszen elő s a tartományi rendeknek ősi jogokon alapuló alkotmányát otalmazza : — a tartománygyűlés indítványozva az állami javakból kármentesítést a vadászati jog eltörlesztése által megkárosultak részére ; — a tartománygyűlés hozza javaslatba a kormánynál a védvám rendszerreli elvileges felhagyást s egy szakértők gyűlésének mielőbbi egybehivását; továbbá még ugyanezen tartománygyűléshez egy kérvény érkezett az alkotmányi oklevél 40 §-ra vonatkozólag, mely a hitbizomány megszüntetését rendeli... 1852-dik évi jan. 1-jétől kezdve Varsó s a porosz határ közt rendes gőzhajózás (hetenkint háromszori menettel) fog életbe lépni, szintúgy Varsótól is Sandomirig. Varsó ily módon, különösen az Oroszország belsejéből kiágazó vasút által is , némi középponttá alakulna. Hamburg, oct. 12. — Itt tegnap reggel újabb elfogatások történtek. Az elfogottak, mint halljuk, egy daróczszövő, egy szivarkészítő, s egy szabó. Amint hiteles forrásból értesíttetünk, nem annyira oda törekszik ez által a hatóság, hogy a socialisticus öszszeköttetésekről gyanúsaknak látszó munkásokat megbüntesse, mint inkább oda , hogy ily egyéneket minden politikai működések és izgalmaktól visszarezzentsen. Bréma, oct. 11. — Az itteni polgársággal a senates egy nyilatkozata közöltetett, melyben ez oda utal, hogy, miután a sept. 17-kéről kelt előterjesztéseket megtette, csak a szövetséggyülés fölhívásának hódolt, és hogy a polgárságtól nyert válasz után nem marad egyéb teendője , mint a szövetséggűlésnek erről jelentést tenni, s a továbbit rendelkezésére hagyni. Kasszel oct. 7. — Az utóbbi napokban az újonnan megjelent államszolgálati törvény sokféleképen a tanítói karra alkalmaztatott. Számos tanárt, i. ötven s néhányat említenek —rendelkezésre hagyatott; közöttök vannak az utolsó országgyűlésen a baloldalhoz tartozott tanárok, névszerint Bayrhoffer Marburgból (az utolsó rendikamra elnöke) Graefe rector, idevaló ; Thorbald lelkész Hanauból, Berlitt, hersfeldi reáliskolai tanár, továbbá helybeli Jansen tanár és több. Más tudósítások szerint Ray Koller tanár és Graefe rector még hivatalaiktól is felfüggesztettek. Dánia, Kopenhága, oct. 11. — A Volksthing f. hó 9-kén tartott ülésében elfogadtatott. Tscherning követ azon indítványa, hogy a pénzügyi törvény ne utasíttassék bizottmányhoz, hanem egyenesen tárgyalás alá vetessék. Törökország, Konstantinápoly, oct. 4. — A török birodalom, ezen rozzant épület mindinkább s inkább korhadozik, egy kő a másik után kihull, s talán nincs messze már azon időpont, melyben összeomlani s lakóit romjai alá temetni fogja. A véres háborúk Bosnyák- és Bolgárországban az államnak annyi emberéletbe, s a mi reá nézve még érzékenyebb csapás, annyi pénzbe kerültek, hogy nem is képes a veszteségeiből felüdülni. Ugyanezen eset forog fen a kurdok fölkeléseinél, melyek — daczára a török hírlapok minden megnyugtató tudósításainak— mlég máig sincsenek elnyomva. Az egész Libanon erős, s csak kedvező alkalomra vár, hogy a portán újabb sebet ejtsen. Szamosz, most a legerősebb fegyverhatalom által elnyomatva, nem késendik alkalmat találni, hogy a török igát lerázza. Egyptusban a tanzimat és vasutkérdés tekintetében a portát oly bajok fenyegetik, melyek nehezen fognak javára kiegyenlítetni, ha Abbas basa a várt és a mint hírlik, meg is ajánlott segélyt Angliától megnyeri, melyre nézve a vasút kétségkívül a legfőbb érdekkel bír. A legújabb nyugtalanságok Nauplaseban még mindig nem tekinthetők bevégzetteknek, s a beduin törzsek, rabló megtámadásaik által, minden helyet közelükben veszélyeztetnek. Mialatt a porta minden erejét egyesíti, hogy széles birodalmának külön tartományaiban a rendet erőhatalommal helyreállítsa, ime mostan-