Pesti Napló, 1851. október (2. évfolyam, 469-495. szám)

1851-10-27 / 491. szám

a új sarjadékit, elérte az élet ama magas hegyesét , honnan, mint fáradt vándor, nyugodtan pilt alá a lent küszködőkre, azzal az édes öntudattal, hy ő már túlhatolt e viharos orkánokon. Minthogy tanitáról vala szó, meg kell említenem, hy felsőbb rendelet következtében Erdélyben többé kath. intézet sem élhet cs. királyi, hanem rom. fiolikus czímmel: — meg kell említenem továbbá aniták silány ellátását, — nem tekintve a mostani igaság iszonyatosságát, egy középtanodai tanitányszerülve van 300 pfr. évi fizetés mellett — mint élelmét és ruházatját sem képes fedezni — az újolaj rendszer igénye szerint működni. Egy irodaigény 360 pfr. fizetése mellett büszkén pillant le a ugalmát s tán egésségét is föláldozó tanitúra. Mi az elemi tanítókat illeti, az még sajnosabb,gyrésze 6, mondhat, más 10 pfr. havi fizetés mell kínlódik a csintalan kisdedek oktatása körül, ily , noha fát és szállást kapnak, mégis csak mint 5 gúnypénz marad. Míg a tanítói ellátás ily lábon, a legüdvösebb iskolai reformok is süker nélkül knyszeríttetnek maradni. Az itteni román nemzet nemrég tévéje alapkövét is építendő terjedelmes iskolának, ■— mi csak üdözölhetjük e törekvést, mert szívünk mélyéből hajtjuk, hogy a román nemzet is valahára a civilistie felé haladjon, melynek hiányát erősen be tudták eltelt időkben bizonyítani. Minden , mit erőltetnek, idétlen szüleménynyé fair , — különösen vallási tekintetben legbiztosabban alasul. a helybeli kifejezhetlen buzgalmú kath.dkészünk, külömbféle, önfejűleg behozott templomiurgolkodása által, melyekbeni részvétre a tanuló jóság nem tudom miféle törvény szerint kényszerítetik, annyira vitte az értelmesebb részt, hogy még a templom felé sem megyen. Én e tekintetben őt orvosságra intem , mert tartani lehet, miszerint a heyett, hogy Brassót megtérítsük, azokat is elvesztjük ti, kikkel birunk. Furcsa dolog, hogy az ember szállást sem fogadtat , — daczára minden bélyeges körlevélnek, ha jócska a szállás, még Sz. Mihály napján is kihajtják belőle s elveszik tiszti szállásnak, aztán a szegény polgár takaródzék az ég alatt. A zálogházból sok téli kabát kikerült, mivel levegőnk annyira meghűlt, hogy már borzadva pillantunk a télekbe. A mészárosok mégis megereszkedtek, s 17jakrról 13% krra leszállottak, — de a zsemlés jól tudván, hogy hidegben minden összehúzódik , még kisebbre veszi mértékit. Háromszéken egy igen csinos és tehetős falu — Mártonfalva — a napokban lángok martaléka lett; mint mondják, rosz ember gyujtá föl. Szomorú e vidéken a nép demoralizált helyzete, reggel megharagszik valakire, s estére fölégeti. Egy brassói lakos. VEGYES HÍREK ÉS ESEMÉNYEK Budapest, oct. 27. — Nemzeti színházunkban, ma hétfőn adatik LECOUVREUR ADRIENNE, dráma 5 felv., írták Seribe és Legouvé, francziából fordították Csepreghi és Egressi. — A Palikárus testvérek közkedvességű zenebandája holnap Jászberénybe utazik. Meghívást kaptak, hogy azon ünnepélyes fogadtatásnál, melyben ott Albert főlig ő ínségét részesíteni szándékoznak , az ő kedves magyar zenéjük szerepeljen. — Azon német vígjáték, mely Bajtársak czím alatt S. F. átdolgozása után múlt szombaton fordult meg színpadunkon először, nem részesülhetett a közönség tetszésében. Nem is tetszhetett az másnak , mint épen S. F.nek, ki az ily férezelményekkeli bibelődésben, mint látszik, nagy gyönyörűséget talál. Hiában gyúrja, hiában fúrja és faragja — a mi eredetileg, rész , nem képes ő abból jót teremteni. S kár is efélékkel saját erejét és a közönséget fárasztani. — Debreczenből érkezett hitek szerint Albert hgy cs. k. ínségét e városban a lehető legfényesebb fogadtatásban részesiték s mindent elkövettek, hogy megérkezését s ott mulatását valóságos ünnepélylyé tegyék. • A Dunán inneni evang. superintendentia f. hó 15-kén tarta gyűlését Pozsonyban. Tanácskozmány tárgya volt az iskoláknak a kormány által kiadott tanterv értelmébeni rendezése. Eredménye az lett, hogy e fontos tárgynak végső megvitatását egy küldöttségre bízták, mely működésének eredményét eldöntés végett egy újonnan tartandó kerületi convent elé fogja terjeszteni. — Tapasztaltatván, hogy gyakran fordulnak elő oly esetek, midőn régiségek , pénzek , kincsek találói az e részben felálló szabályokhoz nem igen tartják magukat, a megyei elöljárók utasittattak , hogy ezen szabályokat közmegismerés végett újólag hirdettessék ki. Ezen szabályok szerint a talált kincsnek egy harmada a kir. fiscusé , egy harmada a földesúré, egy harmada a megtalálóé. De ha a találó jelentést tenni elmulasztja , s a kincset szándékosan eltitkolja, azon harmad rész, mely őt illette volna , a följelentőé lesz. Ha pedig a jelentést csupán tudatlanságból, vagy más akadályok miatt nem tette meg, akkor illetőségéből csak egy részt kap, két rész pedig a följelentőé. Ezek a szabály főbb pontjai. — Most jelent meg: „Ásványtan, középtanodák használatára irta Mihalka Antal. Első rész Ásványisme (Oryktognosie) 62 fametszvénynyel. Ara 50 kr. pp. Szerzőnek föladata volt e munkájával segíteni azon hiányon , mely természettani kézikönyveket illetőleg a tanodai ifjúságnál tapasztalható. Világosan, s röviden adja elő e tudományt, úgy, hogy az kézikönyvül igen alkalmas mind a tanárok, mind a tanulókra nézve. S mivel a tankönyv a tárgyak szemléltetése nélkül csekély eredményre vezet, e végett a szerző tankönyve szerint ásványgyűjteményeket rendezett , melyekkel a tanodáknak illendő áron szolgálni kész. A megszerzási feltételek könyvének utolsó lapján megtekinthetők. Lakása Pest, Molnár utcza, Jerney-ház 12. sz. első emelet. Ajánljuk az illetők figyelmébe. — Az operabiráló választmány első ülését már megtartotta, s legelső teendője, mint halljuk, Fáy Gusztáv Freskó czimü eredeti operájának átvizsgálása , s megbirálása. A mű minden taghoz külön elküldetik , s azt átnézvén rövid véleményt ad róla az elnökhöz. A titkos szavazat ezután következik. Brandt úr helyét Them K. tölti be a választmánynál. A múlt nyári árvíz által megkárosult magyarországi helységek fölsegélésére Budán s a Budán is gyűjtenek adakozásokat. Pesten a nagyváradiak segélésére már jelentékeny összeg gyűlt be. — A dunaparton a lánczhid környékén nemsokára két csinos, s egyszersmind tartós őrházat fognak építeni kőből. Egyiket a hídfőn felől a katonaság, másikat azon alól a rendőrség számára. — A fogyasztási adót az egyes községek és városok egymásután váltják meg. Nagyszombat f. évi nov. 1-sejétől jövő évi oct. utoljáig 5 ezer pontot ajánlott váltságul, mely illető felsőbb helyre jóváhagyás végett már jó ideje fölterjesztetett. — Debreczenből is a fogyasztási adónak árverés utjáni haszonbérbe adásáról írtak. Mindenütt maguk a községek vették ezt haszonbérbe , bár némely helyen sok fáradságba került azt tenniök némely nyerészkedő izraeliták miatt. — A nemzeti conservatorium javára színházunkban, mint hallatszik, egy operai előadás lesz, melyben ígérete szerint Hollósi Kornélia k. a. fog föllépni. Az előadandó opera hir szerint Doppler Benyovszkija lesz, melyen a szerző némi javításokat tett. — Albert főlig ő cs. kir. ingéhez, mihelyt visszatér, egy tisztelgő küldöttség menend a conservatorium részéről , melynek tagjai báró Prónay G. mint szónok, Kubinyi, Mátray, Asztalos, Szekrényessi, Weisz, Fleischer, Ritter és Elischer urak. Mindnyájan magyar nemzeti diszöltönyben fognak megjelenni. — Megjelent s 1 ft 30 p.krért kapható „Egressi Gábor törökországi NAPLÓJA 1849 —1850.“ — A 241 lapra terjedő csinos könyvet ajánljuk az olvasó közönség figyelmébe. Mindenre kiterjedő figyelemmel, sőt sok helyen valódi költői melegséggel van az írva. A török szokások, s népélet megismeréséhez számos adatot szolgáltat, s a mi bennünket még inkább érdekel, a magyar emigrationak történetét, a menekülés napjaiban élénk vonásokkal rajzolja, s rajzolja magyar érzéssel , ottan ottan egy hontalan hazafi sajgó fájdalmával. De, hogy érdekes voltáról még jobban meggyőződjék az olvasó, ajánljuk, hogy e könyvet minél előbb szerezze meg. — A vágómarha ára a koronatartományokban most általánosan lejebb száll. Magyar- és Erdélyországokban a hús ára, különösen a háború bevégeztével, rendkívül felszökkent, de jelenleg Brassóban a marhahús fontja 132 váltó krajczáron adatik. Bécsben , hasonló mennyiségű hús 14 pengőárba kerül, s imigy a vágómarhának Erdélyből Bécsig szállítása a vételárnak nem kevesebb mint 150 pcentjét igényli. A pénzügyi minisztérium Magyarországban, Selmeczen, egy fő dohány- és bélyegpapiros-eladási raktárt rendelt állíttatni, mely hihetőleg f. évi decemb. 1-jén már hatályba lépend. Bibllographia. Hungari, Muster-Predigten. 2-te Auflage. Zwölfter Band : Predigten auf die Sonntage des Kirchenjahrs. 2-ter Theil. 2 fl. 6 kr. C.M. Schlossers Weltgeschichte für das deutsche Volk. Band 1 bis 11. ä 1 fl. 30 kr. Güntner, Handbuch der gerichtlichen Medizin , mit Rücksichtsnahme auf die Schwurgerichte. 3 fl. 36 kr. Arezzo Musterpredigten. 3. 4. Band, ä 1 fl.48 kr. Wittstein, analytische chemische Untersuchungen. 1 fl. 12 kr. Vogt, zoologische Briefe 11. 2. 3. 1 fl. 38 kr. Schmidt, historischer Katechismus. 6-le Auflage 2. 3.ter Band, ä 1 11. 40 kr. Gousset, Moraltheologie zum Gebrauche für den Curatclerus. 1. Band 2 11 30 kr. Baulain , Conferenzen über Religion und Freiheit. 44 kr. Hochstetter, architectonische Ausführungen. Heft 1. 2. 7 fl. 12 kr. Melford , englisches Lesebuch. 4. Aull. 1 fl. 20 kr. Düsseldorfer Monatshefte IV. 9. 54 kr. Titz, Naturgeschichte des gesummten Thierreichs in Versen , mit 8 color. Stahlst. 1 fl. 48 kr. Drobisch’s musicalisch und humoristischer Kalender für 1852. 45 kr. -Anleitung zur Aufzucht, Vermehrung und Miistung der Hühner , Hähne und Capaune. 18 kr. Anleitung zur einträglichsten Taubenzucht. 18 kr. Hartig, Dr., Lehrbuch für Förster. Neunte Aufl. Mit Kupfertafeln etc. 3 Bände. 8 fl. 24 kr. Weckherlin , die landwirtschaftliche Thierproduction. 3 Bände. 7 fl. 12 kr. Webers Volkskalender für 1852. 48 kr. Atlas zu Humboldts Cosmos 1. Liefrg. 1 fl. 48 kr. Günther, Briefe an eine Mutter über die Erziehung der Töchter höherer Stände. 2 fl. 24 kr. Zenner , Dr., Instructio practica confessarii in compendium redacta. Editio V. 2 fl. Könyvismertetés. Egri A. B. C. és olvasókönyv. Szerkesztő Párkányi B. Jr. — az egri érseki hatóság jóváhagyásával. Egerben 1851. 8. r. 48 l. ára kötetlen 4 p.kr., kemény kötésben vászonsarkkal 6 p.kr. A tartalmas és szabatos költeményeiről ismert szerzőt annál örömestebb látjuk a népirodalmi pályán , mennél fájdalmasabban kell tapasztalnunk, hogy irodalmunk ez ága tehetségesebb íróink által a szükségekhez képest most sincs még eléggé művelve; s kik azon sükerrel működnek is, nem áll mindenkor hatalmuk vagy akaratukban a nép számára irt műveiket oly jutányos áron adni, hogy azt a legszegényebb sorsú ember is megszerezhesse. Más részről, pedig az is való, hogy sok népirat czimén ott áll ugyan ajánlatul, hogy a „nép számára“ készült, azonban tartalma fellengzőbb nyelven van írva, mintsem azt a nép kellően fölfoghatná és éldelhetné. — Nemrég esett érzésünkre, hogy Tárkányinak több rendbeli iratai, különösen az általa ügyesen átdolgozott egyházi énekek, imakönyvek, katekizmusok stb. sok ezer példányban forognak a nép kezén és folyvást kelendők; minek oka a példátlan olcsóságon kívül az, hogy a szerző biztos tapintattal eltalálta , miképen kell a népnek írni, és ami figyelmet érdemel, az egély egyenes biztos útján viszi műveit a néphez s teszi előtte ajánlatossá. Ez aranyfonal szövődik keresztül fönczímzett művén is. Lássuk közelebbről, megérdemli-e valóban a választott „egri“ nevet ? A betűk ismerete és szók elemezése után olvasási gyakorlatai néhány vallási és erkölcsi mondat egytagú szavakban , néhány ismét kéttagúakban adatik *) *) E rovatot Emich Gusztáv könyvkereskedésének szívességéből leírjuk, mely ezutánra is megígérte , hogy az általa beszállítandó minden könyvek czimét velünk közlendi. Mi az európai irodalom e termékeit hetenkint olvasóinkkal tudatni fogjuk, ezáltal t. előfizetőink legnagyobb részének kedves dolgot vélvén cselekedni. Szerk.elő megszaggatva szótagonkint. Ezek után két jelenet következik Jézus életéből, egyik midőn a kisdedeket magához hagyá jőni és megáldá ; másik midőn tizenkétéves korában a jeruzsálemi templomba ment s visszatérvén engedelmes volt szüleinek, szinte szaggatott szótagokkal. — E két jelenetet nyolczvan magyar közmondás váltja föl, minthogy a közmondásokban a népnek érzése, jelleme és philosophiája nyilatkozik , és pedig sokszor úgy kifejezve , minél jobban a legelső stylista sem tudná kifejezni .... igen szerencsés tapintattal és válogatással véve föl azokat szerző könyvecskéjébe, mert azonfölül, hogy azok rövid voltuknál fogva első olvasási gyakorlatai igen alkalmasak, a gyakori ismétlés által úgy megmaradnak a gyermek emlékében, hogy azokat egész életében nem fogja elfeledni. — A magyar közmondások után „Szentirási A.B.C.“ következik, melyben betűrend szerint — akarat, alamizsna, békesség, beszéd, boszú, élet, gazdagság, igazság, lelkiismeret sat. czímek alatt rövid, velős, életre szóló mondatok foglaltatnak az örök igazság könyvéből, a szent írásból. — Ezt a „Keresztély ABC.at követi versekben, mely a könyvecske gyöngyének mondható , s a népnek valódi kincsévé fog válni. Szerző a kor. kath. elemi iskolák számára írván e művet a keresztény ABC-ben vallásának hit- és erkölcsi alapigazságait betünkint három verspárban oly tisztán s oly szabatosan és kenetdúsan írja le, hogy az egész kis káténak tekinthető , mely sajátságos formájánál fogva állandóan megmarad a gyermek emlékezetében. Mutatványul álljon itt egy kettő , p. o. a D betű alatt ■. Dolgainknak lelke legyen a jó szándék, Hogy munkánk mindenkor jó hasznunkra váljék, Kenyerét Istennek segítsége által keresse mindenki igaz munkájával. Ki mint vet úgy arat, ha más megcsalása A csalónak mindig bizonyos romlása, az Ny betű alatt: Nyugodjál meg mindig Isten akaratján, Akármi sorsban vagy , neki hálát adván ; Minden állapotnak meg van maga sorha, De erején fölül senki sincs terhelve; Az Isten el nem hagy, és csak az mondhatja, Hogy elhagyattatik, ki Istent elhagyja. a T betű alatt : Tiszteld szüleidet, háládatlan ne légy. Roszért fizess jóval , senkinek kárt ne tégy. Egy anyának vagyunk mindnyájan gyermeki. A rosz testvéreket ő sem szeretheti, Mennyit tűr más tőled, ha ezt elgondolnád , Könnyebben viselnéd a mások bántalmát. És ez így megy végig egyenlő tisztasággal és szabatossággal. A valódi arany ABC-nek mondható „Keresztény ABC“ után tizenkilencz rövid elbeszélés következik , többnyire a világszerte ismert népiró Schmid Kristófnak műveiből válogatva , tisztán népszerűen fordítva, s mindenik egypár jó izű verssel megtoldva , p. o. „A viszhang“ czimü után : A minő mértékkel mérsz az embereknek , Neked is hasonló mértékkel fizetnek. „A dió“ czimü után: A díj , mit a legtöbb peresek aratnak , Az, hogy két szék között a földön maradnak. „A szőlő“ czimü után: Legjövedelmesebb kincsbánya a dolog, Annak ki körülte jó lélekkel forog. „A kő“ czimü végén : A ki téged kővel, hajítsd te kenyérrel, Ez a legnemesebb bosszú s elégtétel. „A kakas-szó“ czimü után : Gaztettét a gonosz hiába takarja, Kakas is kiszólja, tyúk is kikaparja, stb. Az „elbeszélések“ után jő az „Erkölcsi A. B. C.“, mely már közönségesen ismeretes, ha jól tudom, Edvi Illés könyvéből. Az egészet „Számok“ sokszorozó tábla,és „római számok“ ismertetése fejezi be. E rövid kivonatból látható, hogy a szerző méltán választó könyvének az „egri“ nevet. — S ehhez véve a szép s hibátlan kiállítást, vászonsarkú kemény jó kötést, és mind e mellett is a 6 piras árt, e könyvet népirodalmunk nagy nyereségének tartjuk. — Addig szágban, mert a mely része Dunanmten fekszik, annak mind földe , mind levegője kedvező , csakhogy néhol homokos, néhol mocsáros lévén, amott meleg, imitt vizenyős levegő van. A Duna és Tisza közt az erdélyi határig terjedő síkság is homokos , azért levegője száraz, s minthogy ezen tartomány délhez közelebb esik , a hegy kevés s nem magas , a napsugaraknak nagyobb erejök van a rónaságon , mivel a hegyek által szét nem vettetnek, így a levegőnek is melegebbnek , hígabbnak kell lenni, főleg a fövenyes s homokos helyeken sokkal nagyobb a melegség. Mivel pedig a fövény vagy homok nagy terjedésű , sok szegletű, nehéz, e mellett picziny apró test, igen alkalmatos a nap sugarainak felfogására, ennélfogva a meleg öregbítésére; tudjuk ugyanis a természettanból, hogy minél nagyobb a részek száma , melyekre a test fel van osztva, annál nagyobb a felület, s minél nagyobb ez , annál több a pontok száma , melyeket a nap sugarai érdekelnek ; és mivel még a mellett kemény is , annál több meleget vesz be, s azt tovább megtartja. A homokos föld leghamarább elnyeli a fölötte úszkáló nedvességet a levegőből , és a maga kebliből a gőzöket nem oly könnyen közli a jéggel, honnan következik , hogy a homokos föld szárazabb levegője kevésbbé terhelt, s a nap melegsége rekkenőbb. Más földek középszerűek , és természetükhöz képest párolognak. De a folyóvizek környékebeli lég különböző. Mert a Duna , Tisza, Rába , Körös, s más folyóvizek körüli léget, a gyakori kigőzölgések miatt, a nedves és vizes levegők közt méltán fő helyre tehetni, főleg, mivel e vizek kiáradván, sok tavat s mocsárt okoznak. Hasonlóan a Balaton, Fertő sat, körül igen nedves a lég, kivált midőn a hóolvadás is növeli a kigőzölgést; de a sok szelek, melyeket itt a szabadon, szélesen és hosszanra való fuvásban semmi sem akadályozza, széjjel űzik a nedves léget. Más homokos , sík, száraz és meleg részeken pedig kevesebb szelek uralkodnak, de mikor fúnak, annál nagyobb erővel dühösködnek, minél kevesebb akadályra találnak , sőt még a homokdombokat is rakásba torolják, hogy más kártételekről hallgassak. Azonban sokkal gyakoribb s egetségesebb is az éjszaki és nyugati szél, mint másféle. A meleg szelek meleg tartománynak mindig ártanak , de mégis a tavasz első és az ősz végső napjaiban használhatnak. Lássuk már most elég nehézségét és könynyűségét is részletesen. Minthogy ezen tartomány jobbára egyenes és sík terjedésű, tehát a nyomó légoszlopok is szinte egyenlő terhűek vagy nehézségűek itten. A kigőzölgésektől, a meleg és hideg változásaitól is sokat függ a lég nehézsége, vagy könnyűsége az ország e részében. Mert e vizek körül, hol több a kigőzölgés, sűrűbb a levegő; a száraz és meleg helyeken pedig tiszta, száraz, könnyű. E szerint látjuk, hogy ezen tartomány levegője különböző a felső-magyarországitól, mert ez hűvös, amaz meleg; ez nedves, amaz is nedves néhol, de nagyobb részint száraz; ez gyakran szeles, amazt ritkán tárja szél, de ha neki ered , nagyobb dühösséggel fú; ez nehezebb és sokfélével terhelt; emez könnyebb és tisztább, csak néhol nehéz. Az is való, hogy ezen tartomány nyugati része sok oknál boldogabb , mint a keleti, vagy az ország közepe felé hajló, mi némely írók állítása szerint a jóltevő föld természetétől függ. Végre ami alsó Magyarországot illeti, ezen tartomány is sík, jó és termékeny föld, amely része pedig itt a Duna és Dráva, amott a Tisza és Duna egybefolyásánál, és ennek szomszédjában fekszik, az vízáradásoknak és mocsároknak van kitéve, alacsony fekvése lévén a földnek, és a vizek sebessége is okozván azt. Mert ezen vizek mind nagyságukra, mind sebességükre nézve megnövekedvén, nemcsak gyakran kiöntenek, s pusztító hullámaikkal a tartományt szélesen beborítják, hanem talán a földalatti üregeket is keresztül hatván, az alacsonyabb s lapályos helyeket eltöltik vízzel, azért sok helyhez csak hideg télben jégen, vagy mi ritkábban esik meg, száraz nyarakon közelítheti. Ha tehát e tartomány fekvését a felső magyarországival egybehasonlítjuk, kitetszik, miszerint ezen tartomány a nap melegét huzamos ideig, tartósabban, s erősebben érzi, mint honunknak bármely része. Természetes volna ennek az, mivel a nap sugarait közelebbről egyenesen, tetemes elhajlás és akadály nélkül kapja, minek ismét természetes következménye, miszerint e tartomány éghajlatának szükségkép melegebbnek kell lennie. Innét van az is, hogy mind a föld a vizekkel, mind pedig a legalkalmatosabbak nemcsak a sűrűbb kigőzölgésre, hanem annak elfogadására s keblébeni tartására is. Itt sok lévén a viz , sok a viz fölszine is, melyre a lég ránehezedvén, s ehez járulván a nap meleg sugarai, a kigőzölgés növekedő arányban szaporodik, honnan ismét nyomasztó légnek, ködöknek, esőknek kell származniok. Ugyanez okból a jég is folytonosan túlterhelve van vízgőzökkel. Az álló tavak pedig, hacsak a szelek szüntelen nem mozgatják, könnyen megbüzködnek ; ha pedig a tavakat szüntelen meleg szitt, a finomabb vízrészek elillanván , csak a megbüzhödt, pöshedt vastagabb salak marad vissza. Mivel pedig már maga ezen víz fölött ártalmas, hogy ne volnának a belőle emelkedő gőzök is ártalmasak? Ezt itt nálunk is, kivált derék tavasszal tapasztaljuk. De itt is gondoskodott a magán enyhítni igyekvő természet, mint fölőbb mondottuk, hogy a vízgőzökkel teljes vagy a sebesen mozgó víz fölötti lég egyensúlya csakhamar felbomlik, azért lengenek itt gyakori szellők, mert, hogy ha a levegő nehézsége, vízgőzökkel terhes nagysága, és a meleg nap lágyító ereje összecsapnak, nem csoda, ha a jég kiterjedvén , folydogál és szél támad. Folytatjuk.