Pesti Napló, 1851. október (2. évfolyam, 469-495. szám)

1851-10-28 / 492. szám

nyeivel egybe nem férhető, valósulást nem ér­hetne , csalódások s kedvetlen érzések szülője legyen. Már pedig azt ildomosan senki sem remélheti, hogy annyi áldozat gyümölcse, a birodalmi egy­ség , újra föláldoztassék ellentétének, a dua­­lismusnak. Berlin , oct. 25. Legnagyobb újdonság, mit innen írhatok, a con­­servativ párt keblében történt végszakadás. E sza­kadást nemcsak előkészítette, de már akkor elő is idézte Bethmann-Hollweg úrnak vonakodása elfo­gadni a reá esett választást; megerősítette azt a tar­tományi rendek visszaállítása ügyében újonnan nyil­vánított nézete , s befejezi az , hogy önálló új párt­­orgánumot akar alapítni, melynek neve Altpreus­­sische Zig lesz. A Beth­mann-Hollweg vezérlete alatt alakult új konservatív párt programmja már kiadatott, s ez több tekintetben érdekes okirat. A programainak jelentékenyebb helyei követke­zőleg hangzanak. A bevezetésben előadatik, hogy a múlt évi november óta történt dolgok mély szakadást idéztek elő a conservativ párt kebelében. Az elvált új conservativ párttöredék az 1848. novemberben ki­vívott győzelem gyümölcseit veszélyeztetve, kívülre Poroszországnak , mint német nagyhatalmasságnak állását s ez által Németországnak nemzeti jövőjét koczkáztatva lenni, benn pedig erkölcstelen forra­dalmi fölbomlást lát előkészítve. Az elszakadást a Kreuzzeitungféle párttól követ­kezőleg indokolja : „Azon conservativek, hogy az uralkodó rendszernek fenebb jelölt fölfogásában osz­toznak , a király és haza iránti kötelességeik ellen vétnének, ha továbbra is passivitásban maradnának, ha a conservativ érdekek képviseletét továbbra is kizárólag átengednék oly vezéreknek, orgánumok­nak, melyeket benső meggyőződések szerint többé magukénak nem ismerhetnek. Nehogy az egész con­­servativ párt indentificáltassék az annak nevében je­lenleg kizárólag föllépő személyekkel s orgánumok­kal , s ennélfogva a közvélemény által Poroszország sorsára határozólag behatni képtelennek s alkalmat­lannak nyilvánittassék : szükséges, hogy azon tagjai, kik az uralkodó rendszert károsnak tartják, attól ün­nepélyesen jelentsék ki megválásukat, rászallásukat nyíltan s határozottan fejezzék ki, s nézeteik s elveik képviselésére saját orgánumokat használjanak. Legfőbbek, miket az uralkodó rendszernek a Pro­gramm szemrehány, következők. Az, miként fogja föl ez a konservatív érdekek solidaritását, mint Po­roszország külpolitikája vezérelvét, mintha ellentét­ben állana Poroszország státus­érdekeiben s német hivatásával, s mintha concessiokat igazolna Porosz­­ország német politikájában. — Azt mondja továbbá, Poroszország szakaszszon a forradalommal, de ne német hivatásával. Az 1815-ki szövetségi alkot­mányhoz­ visszatéréssel még nem tekinthető befeje­zettnek a n­émet alkotmányügy kifejlődése, sőt in­kább Poroszországnak mindig szeme előtt kell tar­tania abbeli föladatát, hogy a német nép törzsekeit egyesítő kötelék minél szorosabbra fűzessék s a nem­zeti szükségekkel jobban egybehangzásba hozassák. Bírálja továbbá Poroszországnak Kurhesszenben s Slesvig-Holsteinban követett politikáját. Végre belpolitikáját is megtámadja. Kószálja, hogy törvé­nyesség színével környeztetnek olyan kormányrend­­szabályok , melyek az alkotmány megdöntésére ve­zetnek. S kimondja, hogy az esküvel pecsételt 1850. január 31-ki alkotmány levél csak az ebben kijelölt alkotmány­szerű úton megváltoztatható. S erre nézve törekvési pontul tűzi ki, hogy a főszám- és talléros képviselet helyébe organikus rendi­ képviselet állít­tassák, tekintetbe véve a tettleges viszonyokat, külö­nösen a falusi népességre nézve azon megváltozott viszonyokat, melyek a földesúri s jobbágyi kötelék megszüntetésének eredményei.­­ Kifejtendőnek tűzi az önkormányzást a legalsóbb köröktől kezdve a fel­sőbbekig, s ez­által lényegesen egyszerűsítni a bureau­­kratia eddigi működését. Az ezen programjéban letett elvek annál fontosab­baknak tűnnek föl, hogy tagadhatlanul ezek, s a párt, mely magáénak vallja, valószínűleg nem utolsó szerepet fog játszani, nemcsak a közelgő kamarai gyűlésen, hanem befolyást gyakorland Poroszország legközelebbi jövendője intézésére. A Kreuzzeitung azon nehézségekkel foglalkozik, melyek a sept. 7-ki szerződésnek az egész vámegye­­sületrel kiterjesztése elébe némely vámegyesületi kor­mányok részéről gördíttetnek Ezeket a bécsi keres­kedési politika fegyverhordozóinak nevezi, s azt mondja, hogy Ausztria Poroszországgal kereskedési tekintetben sohasem fog találkozhatni a védvámok, hanem csak a kereskedési szabadság mezején. Ugyan­azon lap szerint a minisztérium közelebbről azon változásokat fogja tanácskozás alá venni, melyek a tartománygyűlések véleményezése alapján a községi s kerületi rendben lennének teendők. Dániai hírek szerint az itteni dán követ Bille-Brahe vissza fog hivatni. site. Az albumot Szilágyi Ferenci­nek történeti rajza nyitja meg „Erdély gyásznapjaiból“ czím alatt, a novellás részt pedig Jókai Mór, Kemény Zsigmond, Kushi Lajos beszélyei érdekesítik , s Egressi Gábor „Törökföldi jegyzeteket"­ közöl naplójából. Vegyes köl­teményeket írtak Arany János, Erdélyi, Gyulai, Lé­vai , Petőfi, Sütkei, Szász K. Szilágyi István, Sze­mere Miklós, Tompa stb. Nem akarunk e helyen az egyes dolgozatok kitűnő becséről szólni, csak annyit mondunk, hogy azok között szépirodalmunknak ez idő­­szerint legjobb termékeivel találkozunk. Az egész album helyes tapintattal s ízléssel van összeállítva, s külseje oly csinos, hogy sok külföldi almanachd­al bátran ki­állja a versenyt. Szerkesztő szándékozik az albumnak második kötetét is kiadni, melynek czime lesz „Nagy- Enyedi Album. Almanach, 1852-re.“ Előfizetési ára 2 ft p. p. postai küldéssel 2 ft 30 kr p. p. ■— A magyar gazdasági egyesület részére kisérletétel végett Angliából megrendelt gabona és egyéb vetemény­­magvak megérkeztek , s érdekes összehasonlításul min­­denikből küldetett a nemz. múzeumba tartandó ter­­ménykiállításra; különösen búza 6-féle, közte a legne­hezebbnek pozsonyi mérője 91 font 4 lat, árpa 77 font 8 lat, zab 61 font 16 lat súlyos. Többféle bab, borsó és lencse. •— A süketnémák és vakok intézeteit Magyarországon újra fogják rendezni egészen új alapokon, s oly módon, mely szerint feladatuknak inkább megfeleljenek. Az újraszervezésben a bécsi intézetek szabályait fogják szem előtt tartani. •—Nagyszombatban egy 13 éves fiút nemrég meg­harapott egy kutya, melyet senki sem tartott veszettnek. A seb szépen beforrt, azonban 5 hét múlva mutatkozni kezdtek a gyermeken a veszettség jelei. Nem lehetett többé megmenteni, s iszonyú kínok közt végezte életét. Hogy másutt is ily szomorú példák nem történnek, leg­inkább csak a gondviselésnek köszönhetni, annyi a szájkosár nélkül kóborló eb mindenfelé. •— Ő felsége megengedte, hogy Magyarországon az úrbéri kárpótlási előlegezéseket, mint eddig, úgy ezután is tovább folytassák. —­ Bernát Gáspár Fresco képeinek III-dik kötetét Müller Gyula könyvárus vette át, s egyedül ő nála kap­ható. Figyelmeztetjük rá az olvasó közönséget, s ki­vált azokat, kik olvasmányaikban fölvidító mulatságot keresnek, s többre becsülnek egy jó izó nevetést három­napi fejtörésnél. — Fáy Gusztáv­nak „Fiesco“ czímű eredeti ope­rájából hallánk eljátszatni némely részleteket maga a szerző által, s ha műérzésünk után itélni szabad, mond­hatjuk, hogy e zeneműben annyi tűz, annyi erő és ere­detiség van, mikép annak színpadunkon előre is leg­jobb sükert jósolhatni. Introductiója kivált majd zene­karra téve erős, fölrázó, gyöngédebb dallamai egy­önte­­tűek stb. Hisszük, hogy a bíráló választmány, mely működését ezen opera bírálatával kezdi meg, nem fogja sokáig húzni halasztani annak átvizsgálását.­­ A pozsonyi német lap egyik közelebbi száma írja, hogy Albert fő­rg­ ő Inge elutazása előtt, nem­zeti színházunknak 500 pontot ajándékozott volna elis­merése s magas tetszése jeléül. Erről azonban még ed­dig csupán a nevezett lap levelezője tud valamit, s a nemzeti színház épen semmit sem tud. A budai városi német színház ,mihelyt ő Inge visszatér, 1200 p.ft év­­díjt fogna húzni az udvari páholyért. Ezt is ugyanazon levelező írja. — A budai Lipótmezőn nemrég fölfedezett kőszén­telep oly szép jövendővel biztat, hogy attól sokan a tűzifa magas árának csökkenését remélik. —­ Appert lovag úr, a hires fogház-javitő, mint nem­rég írtuk városunkban mulat. Mint hiteles forrásból tudjuk, fölhatalmazást kapott a fejedelmtől, a magyar­­országi fegyenczházaknak belátása szerinti rendezésére. Halljuk, hogy jövő tavaszig Pesten szándékozik mu­latni , néhány hét múlva azonban Magyarország déli részeit és Erdélyt látogatja meg, s tavasszal Olaszor­szágba utazik. Megemlítjük egyúttal, hogy Appert urat a moldvai fejdelem Ghyka igen kedvező, elismerő le­véllel tisztelte meg. Ausztria, Bécs , oct. 25. — Ő Felségének a császárnak ga­­litziai útjáról több rendű levelek értesítenek. Sze­­rintök ő felsége oct. 21-én utazott Zloczowon ke­resztül a lakosság örömzajongása közben. Az egész úton hazafiság s a legmélyebb tisztelet érzelme nyi­latkozott a fejedelem iránt. A vidéki nép mérföldnyi távolból sietett az úthoz, hogy a császárt láthassa s a fogadási ünnepélyekben részt vehessen. Zloczowból az út Zoborowon keresztül Tarnopoly s Trembowka felé s a Dnieszteren át Czernowiczba viszen. Minde­nütt diadalkapuk állítvák, mindenfelé elfogadási ünnepélyek rendeztetnek s minden irányban a meg­lepő külsőségek mellett tapasztalhatni ama szíves és szinlés nélküli törekvést, hogy a fejedelmet mint hű alattvalók fogadhassák, s a felséges uralkodó ház iránt hű érzelmeket tanúsítsanak. Ő felségének a császárnak Galicziából visszaérke­zését a jövő hét első napjaira várják. Ő felsége a császár azon fogadtatás iránt, melyet Galicziában s különösen Krakóban és Lembergben tapasztalt, legfölsőbb tetszését s megelégedését igen kegyes módon nyilatkoztatta ki, s a helytartó urakat megbizá, hogy a lakosságnak ezt tudomásul adják. A hadsereg kevesbítése iránti császári leirat meg­jelent. Az ez által megtakarítandó összeg mintegy 15 millió pengő forintra rúg, s ez összeg még tete­mesen fog növekedni, ha az ez által számfölötti ál­lapotba lépett rangok ellátáson kívül jőnek. A börzére vonatkozó törvényjavaslat legújabban tárgya lett a pénzügyminiszteriumbani tanácshoz­ VÉGIES HÍREK ÉS ELESENYEK. Budapest, oct. 28. — Nemzeti színházunkban, ma kedden adatik Hollósi Kornélia k. a. vendégjátékáél: ALVAJÁRÓ, opera 3 felv.; irta Romani, zenéjét szerzette Bellini­, ford. Deáki Fülöp Sámuel. — Pár nappal ezelőtt jelent meg a Szilágyi Sándor által szerkesztett Nagy-Enyedi Album. A 276 lapnyi terjedelmes emlékkönyv mind kiállítását, mind belbe­csét tekintve tagadhatlanul megérdemli azon pártfogást, melyben e jótékony czélú vállalatot a közönség része­tánynak. A bizottmány több tagjainak távolléte miatt az huzamos­ ideig félben volt szakasztva. Hallomás szerint javaslatba van hozva, miszerint egy rablónak följelentéséért vagy behozásáért ki­tűzve volt jutalmuk , melyek eddig rendesen kiszol­gáltattak , többé ne utalványoztassanak. Az időtől fogva, mióta a községeket illeti a kiu­tasítás (Schubhwesen), nem ritkán fordultak elő sza­bály elleni esetek. Egy helytartósági rendelet ennél­­fogvást az eziránt fönálló határozatokat újabb emlé­kezetbe hozza, s különösen figyelmeztet, hogy a vissza- vagy kiutasítottaknak mindig lábbelivel, s egyéb haszonvehető ruházattal kell ellátva lenniök. A tébolyodási esetek itt föltűnő média szaporod­nak. Tegnap ismét öt egyén vitetett az őrültek há­zába. Közöttök egy asztalos legény volt, ki azt kép­­zelé , hogy herczegi vérből származott és számos rendjelekkel van díszesitve ; továbbá egy tanuló , ki azt hivé, hogy méreg által kell az emberiség javá­ért meghalnia ; végre egy kézmives legény , ki ma­gát kaliforniai háztulajdonosnak tartotta. Azon fiatal egyptusiak, kik most már közel egy év óta Bécsben tartózkodnak s Fuhrmann úr tanító- és nevelő-intézetében nyernek képeztetést, eddig igen örvendetes elő­aladást tettek. Ők már értel­mesen beszélnek és olvasnak németül és francziául, s nem csekély ismereteket szereztek a latin nyelv­ben, földleírásban, történet-, természettan- és ma­­thematikában. Sőt már a tánczban, testgyakorlás­ban , szépírás- és rajzolásban is oly ügyességgel bír­nak , hogy mind­az, ki e fiatal afrikaiakkal összejő, csodálkozik előhaladások és képzékenységek fölött. POLITIKAI SZEMLE. I’est, oct. 28. (!) Páris-ból, minden újságot e pár szóban öszpon­­tosíthatunk : semmi újság. A miniszteri krízisnek még nincs vége, s mikor lesz? alig lehet hozzávetni. A Billault- combinatio meghiúsult, s most újra a tehétle­­neken (impuisantes) van a sor, tudniillik az átmeneti­eken Vagyis a parlamenten kívüli egyéniségeken. Az Avénement ezekből alkot egy combinatiót, mely sze­rinte 21-én ide­s­tova terjengett. Cher­ és Nièvre megye ostromállapotba helyeztetett. A belügyminiszter ezen utolsó csapását jóváhagyni lát­szanak, azon hírek, melyek az ország különböző ré­szeiből érkeznek. Francziaország déli része forradalmi izgatottságban, a rhone megyei főnök ily tartalmú sür­gönyt küldött Párisba Lyonból. Joinville herczeg nyilatkozványa és képviselői kije­­löltetése ismét szóban forog, a­nélkül, hogy valami fontosságot tulajdoníthatnánk az ezen tárgyban elterjedt híreknek. Trognon , Joinville hű titkára, annyi igaz, hogy Párisba érkezett, s hogy Thiers-nél az orleanista párt fejei értekeztek , de minő megállapodással, octob. 22-ei tudósítások nem érintik. Londonból az Indépendance belge közli azon jegy­zékiratot, melyet lord Palmerston Castelcicalához, ő felsége a nápolyi király londoni miniszteréhez intézett : „Uram , volt szerencsém venni önnek e hó­­­kéreli levelét. Melléje a nápolyi kormány és lord Gladstone czimü röpiratocska (pamphlet) vala csatolva, melyet ön, az európai különböző udvaroknál levő királyi kö­veteknek, másolatban megküldetni kér. „Azt kell önnek felelnek, miszerint kérését nem tel­jesíthetem , nem akarván egy oly irat terjesztéséhez já­rulni, mely, szerintem, nem válik becsületére, sem szerzőjének, sem azon kormánynak, melyet védni igyek­­szik, sem végre azon politikai pártnak, melynek magát bajnokává téve. „Én kényszerítve érzem magamat kinyilatkoztatni, miszerint lord Gladstonenak Aberdeenhez írott levelei a törvénytelenség, igazságtalanság és kegyetlenkedés rendszerének oly szomorú képét tüntetik élőnkbe, miről az ember azt hinné, hogy olyat nem lehet gyakorolni napjainkban Európa földén. Azon tudósítások, melyeket én különböző forrásokból vettem , meggyőznek a felől, miszerint az angol publicista nem nagyitá az általa rajzolt roszokat. „Ellenkezőleg úgy látszik, hogy szerző czélul tűzé ki magának : felhíni a közfigyelmet azon visszaélésekre, melyek ha még sokáig tartanak, a nápolyi kormány alapját szükségkép fölforgatnák , s utat nyitnának azon erőszakos kitörésekre, melyek előbb vagy később elő­állnak , midőn az igazságtalanság még tovább tart és súlyosodik. Különben a nápolyi kormány csalódik , ha azt hiszi, hogy alapnélküli ráfogások és vakmerő ha­zugságok férezeléke összeszőve a politikai pártok felőli leggorombább megtámadások­ és aljas szólásformákkal neki valódi szolgálatot teend , s a kívánt czél elérésére segítendi. Végül megjegyzem , miszerint Mac­Farlane közleményeiben oly közvetlen és közvetett vallomások vannak , melyek, akarata daczára , ezen meggyőző­dést inkább megerősítik, mintsem lerontanák. PAL­MERSTON:" A Morning Herald szerint, az előbb tartott kabineti tanácsban csak három miniszter pártolta lord Russel reformtervét, a többi ellene van minden nyításnak. A Morning Post szerint az egyptomi vasútü­gy, a porta és a basa közt, Anglia érdeke­ és becsületének megfelelőleg döntetett el. törvénynek eltörlése, abból az egyedüli hírből ki­indulva , hogy ez lesz a közjó megmentője, s a so­­cialismus elleni védfal, igen különös esemény. És ha mellette megmaradnak, ez Francziaországban a dolgok rendét megváltoztatandja , sőt még nagyobb következésű eseményeket is vonhat maga után. A kabinet megbukása eltávolítá a közbátorság leg­eré­lyesebb s képesebb védőit. A 31-ik májusi törvény visszahozása, s a korlátlan és általános szavazati jog helyreállítása az elnöknek a nemzetgyűléstőli elsza­kadása épen oly pillanatban, midőn a pénzfolyam­nak határt akartak szabni. Ezen esemény Napóleon Lajost szorosabban köti a republikánus — sőt még az ultra democrat párthoz is, mely feledve mindent kész saját föltételeit az övéivel összeolvasztani. És ez által az egész ország államférfiait, kik az intelligentiát és vagyont kép­viselik, ellenkezésbe hozza az elnöki politikával, s következéskép az újrai megválasztással. És igy, ugyan azon tény , mely képes neki millió népszerű szava­zatot szerezni, megfosztandja őt legjobb barátai­tól; könnyebb lévén hatalmát föntartani, mint a jö­­vendőrei kilátással magára, s a nemzetre nézve kor­mányozni. Nem tulajdonítunk magunknak oly tudo­mányt , miszerint Francziaországban a végrehajtó hatalom politikájának változásából eredhető kiszá­­míthatlan eseményeket előre látjuk; de hogy oly törvény eltörlése­, melyet a nemzetgyűlés hozott, s mely egy következő forradalom védbástyájául állítta­tott föl általa , bizonyára ellenzésre találand, s váj­jon meggyőzhető-e ezen ellentállás az új coalitio ál­tal , a következés fogja megmutatni, de annyit min­denesetre eszközlend, miszerint az ellenzék egész erejét egyik vagy másik elnökségi jelölt mellett fogja öszpontositani, s ezek vagy Joinville herczeg, vagy Changarnier tábornok leendenek. Ezen terve Napoleon Lajosnak bizonyítja, misze­rint politikája oly emberek befolyásának,­­ S oly véleménynek szüleménye, melytől czimzetes minisz­terei idegenek. Ha ezen terv kivitetik, ez csak is­métlése leend azon ténynek, mely 1849-ben meg­­buktatá az Odilon-Barrot minisztériumot. És vizs­gáljuk, mi történt azóta. Semmi. Ez talán titka azon türelmetlenségnek,mely mindazon okos és alkalmatlan tanácsadókat eltávolitá,kik kalandos politikát követ­ni nem akartak, oly embereket látván a hatalom polczára jutni, kik egy kézcsapással mindent meg­nyerni hisznek. Azt gondolják talán, ha szerencsét­lenségből győznének, és Francziaország erővel kény­­szeríttetnék lábaik elébe, könnyebben kormányozhat­nák azt akkor, mint ma, vagy foghatják-e egy nagy nemzet szabad kormányát az imperiális kormányzat szerencsétlen rongyaival helyreállíthatni ? vagy azon pártnál keresnek támaszt, melyet nevetségessé tet­tek , s üldöztek, vagy Lamartine esztelenségeiben, melynek utolsó robbanása a Bonaparte faj ellen ki­dolgozott gunyiratban látható, vagy a népszerű mi­­neurökben, kik Napoleon Lajost legveszedelme­sebb ellenségeiül tekinték ? Mind­ezen combinatiok mit sem érnek, és ha a kerekedő zivatarban meg­hallható volna szavunk, kérjük az elnököt, marad­jon a létező törvények korlátai között, s mennyire tőle kitelik, tartsa fen kormányának alkotmányos jellemét; s minden áron igyekezzék a nemzet által tisztelt férfiakat szolgálatában tartani, s ne lépjen a véletlen és esetlegesség terére, hol sem neki, sem a kormánya alatt levő országnak nem lehet szeren­cséje. (!) Páris, oct. 22. — A miniszteri krízis ugyan­azon stádiumban , tudniillik a legnagyobb bizonyta­lanságban. Leginkább látszik azonban hihetőnek, hogy az elnök ismét valami átmeneti minisztériumot alkotand , s már előre említik Brenner, Waisse, Ro­yer stb neveiket. A Patrie is, Léon Fauchernak hű­séges lapja , ezen véleményt látszik osztani, midőn a következő sorokat írja: „A miniszteri krízis új phasisba lépett. „Azon combinatio, melynek Billault lett volna alapköve, tökéletesen meghiúsult. „A köztársaság elnöke új alkudozásokba ereszke­dett , melyek szerint a megoldás gyorsan fog bevé­geztetni. „Mindamellett nem hisszük, hogy az új minisz­térium pár nap előtt megalakuljon. „Mindaz , mit bizonyossággal tudhatunk , annyi­ból áll, hogy az elnök rajta szorgalmasan munkál­kodik.“ A Patrie érintett sorai azon állításunkat igazol­ják , hogy csakugyan minden még a legnagyobb bi­zonytalanságban. Az Avenementben pedig ezt olvassuk : „Azon pillanatban midőn lapunkat sajtó alá bo­csátjuk, vesszük a hírt, hogy egy parlamenten kí­vüli miniszteri sorozat kering : „Royer, igazságügyi. Brenner, külügyi.­­ Saint-Arnaud, tábornok hadügyi. Michel Chevalier, tengerészeti. Peauger, belügyi. Sallandrouze, földészeti és kereskedelmi. Schneider, közmunkaügyi. Giraud, közoktatási. Duclerc, pénzügyi. Maupas, rendőrfőnök. Victor Foucher, főügyvéd.“ Ezen sorok pedig azt mutatják, miszerint egy át­meneti, színtelen minisztériumra nagy kilátás mutat­kozott. Az Independance helge a többek között következő újságokat írja: A börzén azon hír terjedt el, mintha Joinville h­­egy nyilatkozata csakugyan Párisba érkezett. A Francziaország, Napóleon Lajosnak azon szándéka, miszerint az 1850-ik évi május 31-diki törvény eltörlését eszköz­­lendi, bizonnyára legelhatározóbb jele annak , mily nyakas és hatalmas, szeretnék, ha ezt ítélő tehet­ségére nézve is tapasztalnék; de a végrehajtó hata­lom főnöke által egy a nemzetgyűlés által elfogadott

Next