Pesti Napló, 1851. október (2. évfolyam, 469-495. szám)
1851-10-10 / 477. szám
477 185L másod évi folyam. ELŐFIZETÉSI FÖLTÉTELEK: Vidéken: Pesten: Évnegyedre 5 fr.— kr. p. Félévre . 10 „ — „ „ Egy évre . 18 „ , , A havi előfizetés, mint a számonkinti eladás is, megszűnt. Egy hónapra 1 fr 30 kr.p. Évnegyedre 4 „ — „ „ Félévre . . 8 „ — „ „ Egy évre . 15 „ — „ „ Egyes szám — „ 4„ , A lap politikai tartalmát illető minden közlés a SZERKESZTŐ-HIVATALHOZ, anyagfigyeit tárgyaid pedig EMICH Gárhoz intézendő,Print. Laffertház 449. Szerkesztési iroda: Printcia 8. sz. A havonkinti előfizetés (helyben) mindig a hónap 1-jétől számittatik. Minden bérmentetlen levél visszautasittatik. " Péntek, oct. 10-én. HIRDETÉSEK ÉS MAGÁNVITÁK. Hirdetések négyhasábos petit-sora 4 pgn kr.jával számittatik. A beigtatási s lop.krnyi külön bélyegdíj, előre lefizetendő a Magánviták négyhasábos sora 5 pengő krajczárjával számittatik. A fölvételi díj szinte mindenkor előre leteendő, a PESTI NAPLÓ szerkesztő-hivatalában. Megjelen a PESTI NAPLÓ — ünnepeket és vasárnapokat kivéve — jelen ívnyi alakjában mindennap, délesti órákban. OCTOBER—DECEMBER. Előfizetési hirdetés Festi mimi CZIMÜ POLITIKAI LAPRA. Megjelenik a Pesti Napló vasárnapot és ünnepnapot kivéve mindennap, délutáni órákban. A szerkesztőség ezután is mindent elkövetend e lap érdekességének növelésére, hogy az mind politikai részét, mind a lap műtárát illetőleg az előfizetők várakozásának megfeleljen. Előfizetési föltételek az OiVOiiig üfilüli, liiEliil® FOLYAMRA: Vidéken, postán küldve . . 5 ft p. p. Buda-Pesten, házhozhordással : „ „ Előfizethetni Pesten, a Pesti Napló kiadóhivatalában , úri-utczai Laffert házban 449. sz. a. és EMICH GUSZTÁV könyvkereskedésében az úri- és kigyó-utcza szögletén. Vidéken, minden cs. k. postahivatalnál. Az előfizetési leveleket és pénzeket bérmentesittetni kérjük. TARTALOM: Telegrafi tudósítások. Elnökválasztási kinézések Francziaországban- 1 A Gazd lapok- az angol haszonbéri viszonyokról- II Berlin- (Elfogatások, házkutatások. A keleti porosz tartományok kilépése a Bundból. Miniszterkrizis Kopenhágában. Bonin kineveztetése nem valósult. A királyné útja. Poseni tart. gyűlés. Westmoreland gr.) Pozsony- (A magyar nép jellemes képessége.) Nagy-Bánya- (Termés. Piaczi viszonyok.) Mármaros- (Verhovina. Dohány, Bélyegpapír. Só.) Pécs- (Időjárás. Szüret. Műlovagtársaság. Német színészek. Kiss Lajos.) Hivatalos- (Tilos levélszállítás.) Vegyes hírek és események. Ausztria- (A császár gallicziai útja. Albert félig.) Politikai szemle. Francziaország- (Kossuth eltávolítása Francziaországból. Changarnier az állandó bizottmány ülésében. Egy mondása Léon Faucherra. Seregmozgalmak, Girardin. Lamoriciére.) Nagybritannia- (John Russell lord reformbillje. A Morning Chronicle véleménye Kossuthról. Különös bírói önkény Liverpoolban. Tengeri vihar.) Németország-Berlin : szövetségi sereg ; alapjogok ; sajtótörvény. Kasszel: a fejedelem bécsi útja. Wiesbaden : kölcsön. München : kamarai tárgyalások és interpellációk. Hannover : miniszteri krízis . Schele. Hamburg: Mecklenburg és a vámegyesület. Carlsruhe : kormányi intézkedés a választásokra nézve.) Olaszország (Galvagno és Cavour: Liccardi emlék. Turin: angol haderő a középtengeren . Aumale . Nápoly : britt követelés. Róma : papírpénz beváltása . Alessandriai: hadgyakorlat. Livorno : elitélések. A piemonti király Alessandriában.) Spanyolország (Fontos eseményekrőli hirek.) Törökország. (Az angol bank rendszabálya a török bank ellen. Angol politika. Hirek Syriából ; a drúzfenükök az összeírás ellen szegülnek.) Egyiptom. (Török-egyiptomi viszály.) Legújabb. Magyar nemzeti muzeum- Börze — Dunavízállás- Budapest, oct. 10-én. TELEGRAFI TUDÓSÍTÁSOK Frankfurt, oct. 3. — A hírlapi tudósítások, a szövetséggyülésnek Frankfurtból szándéklott áttételéről, már az erre nézve előadott okoknál fogva is alaptalanoknak mutatkoznak. Velencze, oct. 7. — Proti Alajos bellunoi lelkész, egy felségsértő titkos társulatbani részvéte miatt az itteni haditörvényszék által négyévi várfogságra ítéltetett. Turin, oct. 4. — A műkiállításra küldött munkások visszatértek Londonból. Pasqua herczeg visszajött Monzából, hol ő felségénél az ausztriai császárnál kitüntetéssel jön fogadva. A ,Liberia" czimü új hírlapnak mindjárt legelső száma is elkoboztatott. Bologna, oct. 2. — Nobili gróf altáborvezér Sommából visszaérkezett. Nápoly, sept. 29. — Barrot, az új franczia követ átadta megbízási levelét. Lucera gróf, a király hároméves fia, ma éjjel meghalálozott. Pest, oct. 10. Francziaország legközelebbi jövendőjének ügye tagadhatlanul az elnökválasztási kérdésben öszpontosul. Ennek álláspontjából tekintendők a többi főn forgó nagy kérdések, mert nagyobb részint arra vonatkoznak vissza, de melyek viszont nevezetes befolyást gyakorolnak az elnökválasztási kérdés megoldására. Ilyen kérdések : az alkotmány revisiója, a május 31-diki törvény módosítása vagy eltörlése, és a Créton féle indítvány. Ezek egyszersmind az elnökjelöltséghez képest előleges kérdések, melyeket előbb megoldani szükséges, mielőtt az megoldását nyerhetné. Ha az alkotmány revisiója elvettetik , Bonaparte Lajos jelöltsége alkotmányellenes lenne. Ha a Créton féle indítvány keresztül nem megy a nemzetgyűlésen, Joinville herczeg jelöltsége alkotmányellenes lenne. Ha a május 31-diki törvény nem módosíttatik, vagy inkább el nem töröltetik, úgy legközelebbről is polgárháború veszélyétől tarthatni , ha az ezen törvény által szavazatuktól megfosztottak fegyveres kézzel járulnának a szavazatládákhoz. Az említett három kérdés fölött az újonnan egybegyűlendő nemzetgyűlés határozand. A dolgok jelen állását tekintve, úgy vehető, hogy a május 31-diki törvénynek jelenleg más valódi pártolói nincsenek az orleanistákon kívül. Az a bourgeoisie törvénye, mely az orleanismusnak, a forradalmi polgár-királypártnak magvát és húsát képezi. Az Elysée ellene van, mert az általa kezdeményezendő eltörlésből részére származandó népszerűség után szavazatokat remél. A legitimisták egyes töredékei korábbankésőbben védésével s pártolásával fölhagytak, s legközelebbről legügyesebb legitimista lovagja Berryer is lándzsáját leereszteni kényszerül, hacsak pártjától végkép izolálni nem akarja magát. Laroche Jacquelein a Gazette de Francéban már régóta azt sürgeti, általános szavazat által döntessék el: respublika, vagy törvényes királyság legyen-e Francziaországban. Más párt töredékei is a legitimistáknak át kezdik látni, hogy a május 31-ei törvény szellemében korlátolt választási jog nemcsak nem legitimismusi, de még csak nem is conservativ dolog, hanem orleanista fogás, mit kezdetben több oldalról nem is gyanítottak, s mi csak mostanság kezd a maga színében kitűnni. Az orleanismus aránylag legtöbb szavazatra az elnökválasztásnál a május 31-diki törvény föntartása mellett számolhatna. Természetesen, nem szükséges indokolni, hogy s miért ellenzői annak a republikánusok, különösen a hegypártiak. A Créton féle indítvány egészen új, s az addigit meghaladó jelentőséget nyert azóta, hogy Joinville herczeg jelöltsége fölmerült. Annak elfogadása ezt alkotmányszerűvé tenné, s a nemzetgyűlés egybeülése után ez okból egyike lesz a legelőször szőnyegre kerülendő s legfontosabb eldöntendő tárgyaknak, s a pártok, mióta Joinville jelöltsége komolyan valósulni látszik, előrenézőleg számítgatják az indítvány mellett vagy ellen szólandó szavazatok számát és súlyát. Végre az alkotmány revisiója, ezen eddig ezerszer előmondott, és soha meg nem fejtett talány, melyre nézve minden lehetős lehetetlen megoldás javasoltatok, mindenesetre el kell, hogy egy, vagy más oldalra dőljön. Kik a jelen alkotmány változatban fentartását kívánják , azok csak fegyverül kívánják használni más hátérben tartott társadalomellenes czéljaikra. A mostani alkotmány szellemében vett tiszta politikai republikánusok száma Francziaországban oly csekély, hogy kevés súlylyal bírnak más pártokkal számban. A rendpártnak egyes töredékei megegyeznek abban, hogy az alkotmány revisiojának megtagadása bűn volna a franczia hon és társadalom ellen, de e ponton túl, a revisionak mily kiterjedésben s mily szellembeni létesítésére nézve szétágaznak. Teljes legyen-e vagy csak részbeli a revisio? s ha teljes, történjék-e a népre hivatkozás az iránt, monarchia legyen-e vagy köztársaság? S a monarchia kérdésének oldalán Bourbon vagy Orléans állíttassék-e fel ? Összeegyeztethetőnek találandják-e a legitimisták, hogy a Bourbonok legitim monarchiai joga az általános szavazásban nyilvánuló nép jogában nyerjen új , lényegével ellentétesnek látszó hasist ? Fogja-e szülni a revisio azon eredményt, hogy Bonaparte újra megválasztása vagy hatalmának meghosszabbítása alkotmányszerűleg történhessék ? Vagy ha nem, Bonaparte alkotmányellenes jelöltségével szemben fel fog-e állíttatni Joinville törvényellenes jelöltsége (feltéve, hogy a visszahívási indítvány elvettetik.) Ki képes itt feltenni minden combinatiot, s megoldást jósolni a bizonytalanság ezen tömkelegében , oly országra nézve, mely oda jutott, hogy az alkotmányi gépezet rendes mozgását többé nem képes biztosítni a pártok egymás ellenébeni ellensúlya, sőt még az állodalom hajóját is alig képes megmenteni elmerüléstől. Az angol haszonbéri viszonyokról. (Kivonat alólírtnak egyik hivatalos jelentéséből.) NI) A bérlési időt illetőleg Angliában is nagy különféleség létezik. Vannak szerződések: 1 , 7 , 14 , 21 évekre. A hoszabb idejű szerződéseket természetesen jobbaknak tartják, s Angliában is azon vidékek mutatják a legnagyobb virágzást és jövedelmet, melyek hosszabb idejű szerződések mellett vannak bérbe adva. Feltűnő például szolgál e tekintetben Norfolk grófság, hol ez alapon, úgy tartják, a földbirtok értéke megnégyszeresíttetett, de Scótiának is azon helyei tűnnek ki leginkább, hol hosszú bérlések léteznek. És ez természetes. — Okszerűleg tekintve, a bérlési időnek legalább 13 oly hosszúnak szükséges lenni, hogy egy czélszerű gazdasági vetésforgást nemcsak létesíteni, hanem legalább háromszor lejáratni ideje legyen a bérlőnek. Vannak mindazonáltal egyéves bérlések is Angliában, nem azért, mintha be nem látnák előnyeit amazoknak, hanem mivel igy a bérlő voksáról akarja magát a tulajdonos biztosítani. — De még az esetben is, midőn a bérlő csupán évről évre (from Year to Year) szólő szerződés mellett van a birtokon, épen nem ritkaság találni olyanokat, kik már 20—30 évek óta ugyanazon farmon ülnek; mi úgy történik, hogy miután a farmer általában többet törődik gazdaságával mint politikával, voksát akkér adja mint urának tetszik; az ur pedig aztán az egyéves szerződés mellett sem gondol soha arra, hogy a régi bérlőn, mig kötelességét teljesítik, túl adjon. Nálunk szokszor — csupa megunásból is elűzik a régi bérlőt. Angliában máskép van: ott mindenben a tartósságot s a megszokott viszonokat szeretik, mely ragaszkodás a létezőhöz — e nemzet nagyságának kétségkívül egyik előkelő tényezője. Cautla, mint nálunk, Angliában a bérlőtől nem követeltetik; ezt ott a feljebb ismertetett czélszerű törvényes és szokásos intézkedések teszik fölöslegessé. E körülmények hasznai, köz és magángazdaságilag igen nevezetesek. A tőkék ugyanis nem tetetnek ekkér gyümölcstelenekké; továbbá, a nagyobb concurrentia miatt a tulajdonos több bért kap; végül a haszonbérlők azon összegeket, melyeket különben cautiókra kellene fordítaniok, mint forgó tőkét használhatván saját s a nemzet vagyonosságát gyarapítják. Mely intézkedésnek értéke annál nagyobb lesz, ha meggondoljuk, miszerint Angliában a bérlőnek , amúgy is mily tetemes vagyonnal szükséges bírnia, hacsak valamivel nagyobb gazdaságot szándékozik is bérbe venni. — úgy tartják itt általában, hogy a gazdálkodásnak czélszerű viteléhez, szükséges , miszerint a bérlő legalább is minden bérbe vett acre után 7—10 font sterlingnyi vagyonnal bírjon. Egy bérlőnek tehát, ki csak 400 acret bérel is, már 34.000 pgentnyi értékkel kell bírnia! — Ily tetemes vagyon azért szükséges, mert a földet és épületeket kivéve, az egész fundus instructusnak, s a megkivántató forgótőkének a bérlőtől kell kikerülni, és ez Angliában ennyire megy. Elképzelhetni ennélfogva, hogy a 360, millió (1200 □ öles) holdra menő Angol-Wales földön, mily roppant értéke van az angol bérlőosztálynak beruházva. E tőke maga legalább is mintegy háromezer millió pgc forintnyi értéket képvisel. A követendő vetés-forgást illetőleg , mire közbevetőleg legyen mondva, az angol igen nagy súlyt helyez, különféle szokás létezik az országban. Egynémely szerződések e tekintetben jobban, mások kevésbbé korlátozók, a szerint t. i. a mint a tulajdonos gazdasági tekintetben jobban vagy kevésbbé jártas , mely utóbbi esetben természetesen a régi formákhoz ragaszkodik inkább, s azok e tekintetben néha nagyon korlátozók A józan közvélemény azonban határozottan roszalja azon szerződéseket, melyekben a követendő gazdálkodási mód szigorún kijelöltetik, s általában azt tartja , igen helyesen , miszerint a czélszerű szerződésnek azt kell inkább megmondani, mit a bérlőnek egyáltalában tenni nem szabad, nem pedig azt, hogy mit tegyen. Ez irányban, véleményem szerint, rövid idő múlva, önként megszűnik majd szüksége minden felparancsolásnak, miután a gabnának szabad bevitelével beállott még nagyobb előnyössége a hústermelésnek, a bérlőket magától odavienni, hogy az eddiginél még több takarmányt fognak termeszteni. Az építkezés a farmokon akkér történik, hogy mindaz , ami újból készül, a földtulajdonos által állíttatik elő; ellenben, minden kijavítás (reparatio) a bérlőt illeti oly móddal, hogy a hozzá szükséges anyagokat a földesúr, a munkát pedig a bérlő szolgáltatja. Ily kijavítás tárgyai: épületek, kapuk, kerítések , utak, árkok, vízvezetések s. f. A gazdasági épületek egyébiránt Angliában rendszerint igen mérsékelt költséggel készíttetnek, s kivéve a bérlő lakását , melyre a tulajdonos szándékosan nagyobb figyelmet fordít, azon okból t. i. hogy a bérlő szeresse bérletét — a többi mind csak a szükségesség határáig állíttatik elő, és mivel az angol gazda, a gabnát és szénát, igen jól befedve , rendszerint szabad ég alatt tartja, a rideg marha pedig félszerekben áll, épületeiben aránylag igen mérsékelt tőke fekszik. Nevezetesebb gazdasági javítások (melioratio), milyenek például: a drain-ek készítése s az öntözés, oly formán szoktak eszközöltetni, hogy a munkának és anyagnak egy részét, rendszerint felét, a bérlő adja. Akkor azonban, ha e javítások a bérlés utóbbi két évében történnek, az utánuk járandó költségeket, ha a bérlő a további maradásról előre nem biztosittatik, kizárólag a tulajdonos viseli. Oly esetben pedig, milyenek szinte előfordulnak, midőn ezen javítások egészen a tulajdonos által készíttetnek, a bérben történik aránylagos fölemelés, s a bérlő csak az anyagok bizonyos távolságreli fuvarozását látja el. Mióta azonban a dramirozásnak státusgazdászati nagy jelentőségét Angliára nézve a parliament elismerte, azóta e javítást nemzeti vállalatnak lehet tekinteni, mely, hogy mennyire legyen a számító angol előtt becses, mutatja azon körülmény, hogy alig egy-két év alatt, de volt a parliament által az e czélra adott 30 millió pgő forintnyi kölcsön ruházva. E roppant összeggel egyedül — mivelhogy egy acre-nak drainirozása Angliában általában 45 pgő írtba kerül — mintegy hetedfélszáz ezer angol hold drainiroztatott!... A haszonbérfizetés kitűzött napokon, rendszerint félévenkint szokott történni, melylyel, ha a bérlő huszonegy napig hátralékban marad — a bérlőt már ennélfogva is megszűntnek tekintetik, sőt végképen a nem fizetés esetében a bérlő személye és vagyona le is foglaltatik. A haszonbér Angliában is szerfelett különbözik, a szerint, a mint a jószág földje és fekvése jobb vagy roszabb. Acrenkint egy fonton alól ritkán fizetnek, jobbára fölül, két, sőt helylyel-kézzel három fontig is. Magam voltam farmon, hol a bérlő éves szerződés mellett 355 acre után 6600 pftnyi haszonbért fizetett. A haszonbéren kivül a szegényadót s a dézsmát is a haszonbérlő fizeti, mely tartozások értéke minden acre után egyenkint szinte felmegyen 2 ft — 2 ft 30 krra. Az egyetemes haszonbér, mely Angliában és Skócziában fizettetik, úgy tartják, tehet összesen 4—500 millió pgc forintot évenkint! A trágyázás tekintete a szerződésekben rendszerint nagy figyelemre méltattatik: nemkülönben a faültetvények és sövények állapota, miknek rendes ápolása és fentartása a bérlőnek különösen kötelességévé tetetik; féltékenyen avatnak a fűtermő terek, melyeket rendszerint csak úgy szabad feltörni, ha helyettük ugyanannyi, mesterségesen készíttetik ; a gazdaságban termelt takarmányféléket csak úgy szabad eladni, ha helyettük határozott mennyiségben trágya vásároltatik (egy szekér széna = 3, szalma = 2 szekér trágya); a bérlett jószágból másnak átengedni szorosan tiltatik; helylyel -közzel kötelessége még a bérlőnek a jószágon lévő vadat is oltalmazni, sőt számára, kellő megtérítés mellett, takarmányféléket is veteményezni s. t. off. A tulajdonos a vadászatot, ásványokat, fák használatát rendesen fentartja magának, valamint azon jogot is, miszerint a bérbe adott birtokból, időközben, kellő kárpótlás mellett , faültetésekre, vagy egyéb czélokra, egy két darab földet, tizenkéthavi előleges felmondás mellett visszavehessen. Azt természetesen megemlítenem is alig szükséges , hogy Angliában a jószágokat szabad egyezés, alku mellett, nem pedig árverés útján adják bérbe. — Azt az angol furcsának tekintené , ha látná, hogy máshol, mint p. o. nálunk is — a jószágot, mint valamelly kopott mobiliát — árverések mellett szokták haszonbérbe adni!... Az ő józan szokásuk