Pesti Napló, 1851. október (2. évfolyam, 469-495. szám)

1851-10-10 / 477. szám

477 185L másod évi folyam. ELŐFIZETÉSI FÖLTÉTELEK: Vidéken: Pesten: Évnegyedre 5 fr.— kr. p. Félévre . 10 „ — „ „ Egy évre . 18 „­­ , , A havi előfizetés, mint a szá­­monkinti eladás is, megszűnt. Egy hónapra 1 fr 30 kr.p. Évnegyedre 4 „ — „ „ Félévre . . 8 „ — „ „ Egy évre . 15 „ — „ „ Egyes szám — „ 4„ , A lap politikai tartalmát illető minden közlés a SZERKESZTŐ-HIVATALHOZ, anyagfigyeit tárgyaid pedig EMICH G­­árhoz intézendő,Pri­nt. Laffertház 449. Szerkesztési iroda: Pri­ntcia 8. sz. A havonkinti előfizetés (helyben) mindig a hónap 1-jétől számittatik. Minden bérmentetlen levél visszautasittatik. " Péntek, oct. 10-én. HIRDETÉSEK ÉS MAGÁNVITÁK. Hirdetések négyhasá­bos petit-sora 4 pgn kr.­­jával számittatik. A be­­igtatási s lop.krnyi külön bélyegdíj, előre lefize­tendő a Magánviták négyha­sábos sora 5 pengő kraj­­czárjával számittatik. A fölvételi díj szinte min­denkor előre leteendő, a PESTI NAPLÓ szerkesztő-hivatalában. Megjelen a PESTI NAPLÓ — ünnepeket és vasárnapokat kivéve — jelen ívnyi alakjában mindennap, délesti órákban. OCTOBER—DECEMBER. Előfizetési hirdetés F­esti mimi CZIMÜ POLITIKAI LAPRA. Megjelenik a Pesti Napló vasárnapot és ünnep­napot kivéve mindennap, délutáni órákban. A szerkesztőség ezután is mindent elköve­­tend e lap érdekességének növelésére, hogy az mind politikai részét, mind a lap műtárát ille­tőleg az előfizetők várakozásának megfeleljen. Előfizetési föltételek az OiVOiiig üfilüli, liiEliil® FOLYAMRA: Vidéken, postán küldve . . 5 ft p. p. Buda-Pesten, házhozhordással : „ „ Előfizethetni Pesten, a Pesti Napló kiadó­­hivatalában , úri-utczai Laffert házban 449. sz. a. és EMICH GUSZTÁV könyvkereskedésében az úri- és kigyó-utcza szögletén. Vidéken, minden cs. k. postahivatalnál. Az előfizetési leveleket és pénzeket bérmen­­tesittetni kérjük. TARTALOM: Telegrafi tudósítások. Elnökválasztási kinézések Francziaországban- 1 A Gazd lapok- az angol haszonbéri viszonyokról- II Berlin- (Elfogatások, házkutatások. A keleti porosz tarto­mányok kilépése a Bundból. Miniszterkrizis Kopen­­hágában. Bonin kineveztetése nem valósult. A ki­rályné útja. Poseni tart. gyűlés. Westmoreland gr.) Pozsony- (A­ magyar nép jelleme­s képessége.) Nagy-Bánya- (Termés. Piaczi viszonyok.) Mármaros- (Verhovina. Dohány, Bélyegpapír. Só.) Pécs- (Időjárás. Szüret. Műlovagtársaság. Német színé­szek. Kiss Lajos.) Hivatalos- (Tilos levélszállítás.) Vegyes hírek és események. Ausztria- (A császár gallicziai útja. Albert félig.) Politikai szemle. Francziaország- (Kossuth eltávolítása Francziaországból. Changarnier az állandó bizottmány ülésében. Egy mondása Léon Faucherra. Seregmozgalmak, Girardin. Lamoriciére.) Nagybritannia- (John Russell lord reformbillje. A Morning Chronicle véleménye Kossuthról. Különös bírói ön­kény Liverpoolban. Tengeri vihar.) Németország-­­Berlin : szövetségi sereg ; alapjogok ; sajtótörvény. Kasszel: a fejedelem bécsi útja. Wies­baden : kölcsön. München : kamarai tárgyalások és interpellációk. Hannover : miniszteri krízis . Schele. Hamburg: Mecklenburg és a vámegyesület. Carls­­ruhe : kormányi intézkedés a választásokra nézve.) Olaszország­ (Galvagno és Cavour: Liccardi emlék. Turin: angol haderő a középtengeren . Aumale­ . Nápoly : britt követelés. Róma : papírpénz beváltása . Alessan­­­driai: hadgyakorlat. Livorno : elitélések. A piemonti király Alessandriában.) Spanyolország­ (Fontos eseményekrőli hirek.) Törökország. (Az angol bank rendszabálya a török bank ellen. Angol politika. Hirek Syriából ; a drúzfenükök az összeírás ellen szegülnek.) Egyiptom. (Török-egyiptomi viszály.) Legújabb. Magyar nemzeti muzeum- Börze­ — Dunavízállás- Budapest, oct. 10-én. TELEGRAFI TUDÓSÍTÁSOK Frankfurt, oct. 3. — A hírlapi tudósítások, a szö­­vetséggyülésnek Frankfurtból szándéklott áttételé­ről, már az erre nézve előadott okoknál fogva is alap­talanoknak mutatkoznak. Velencze, oct. 7. — Proti Alajos bellunoi lelkész, egy felségsértő titkos társulatbani részvéte miatt az itteni haditörvényszék által négyévi várfogságra ítéltetett. Turin, oct. 4. — A műkiállításra küldött munká­sok visszatértek Londonból. Pasqua herczeg vissza­jött Monzából, hol ő felségénél az ausztriai császár­nál kitüntetéssel jön fogadva. A ,Liberia" czimü új hírlapnak mindjárt legelső száma is elkoboztatott. Bologna, oct. 2. — Nobili gróf altáborvezér Som­mából visszaérkezett. Nápoly, sept. 29. — Barrot, az új franczia követ átadta megbízási levelét. Lucera gróf, a király há­roméves fia, ma éjjel meghalálozott. Pest, oct. 10. Francziaország legközelebbi jövendőjének ügye tagadhatlanul az elnökválasztási kérdés­ben öszpontosul. Ennek álláspontjából tekintendők a többi főn forgó nagy kérdések, mert nagyobb részint arra vonatkoznak vissza, de melyek viszont ne­vezetes befolyást gyakorolnak az elnökválasz­tási kérdés megoldására. Ilyen kérdések : az alkotmány revisiója, a május 31-diki törvény módosítása vagy eltör­lése, és a Créton féle indítvány. Ezek egyszersmind az elnökjelöltséghez ké­pest előleges kérdések, melyeket előbb megol­dani szükséges, mielőtt az megoldását nyerhetné. Ha az alkotmány revisiója elvettetik , Bona­parte Lajos jelöltsége alkotmányellenes lenne. Ha a Créton féle indítvány keresztül nem megy a nemzetgyűlésen, Joinville herczeg je­löltsége alkotmányellenes lenne. Ha a május 31-diki törvény nem módosít­­tatik, vagy inkább el nem töröltetik, úgy leg­közelebbről is polgárháború veszélyétől tart­hatni , ha az ezen törvény által szavazatuktól megfosztottak fegyveres kézzel járulnának a sza­vazatládákhoz. Az említett három kérdés fölött az újonnan egybegyűlendő nemzetgyűlés h­atározand. A dolgok jelen állását tekintve, úgy vehető, hogy a május 31-diki törvénynek jelenleg más valódi pártolói nincsenek az orleanistákon kívül. Az a bourgeoisie törvénye, mely az orleanis­­musnak, a forradalmi polgár-királypártnak mag­­vát és húsát képezi. Az Elysée ellene van, mert az általa kezdeményezendő eltörlésből részére származandó népszerűség után szavazatokat re­mél. A legitimisták egyes töredékei korábban­­későbben védésével s pártolásával fölhagytak, s legközelebbről legügyesebb legitimista lovagja Berryer is lándzsáját leereszteni kényszerül, hacsak pártjától végkép izolálni nem akarja magát. Laroche Jacquelein a Gazette de Francé­ban már régóta azt sürgeti, általános szavazat által döntessék el: respublika, vagy törvényes királyság legyen-e Francziaországban. Más párt töredékei is a legitimistáknak át kezdik látni, hogy a május 31-ei törvény szellemében korlá­tolt választási jog nemcsak nem legitimismusi, de még csak nem is conservativ dolog, hanem or­­leanista fogás, mit kezdetben több oldalról nem is gyanítottak, s mi csak mostanság kezd a maga színében kitűnni. Az orleanismus aránylag legtöbb szavazatra az elnökválasztásnál a má­jus 31-diki törvény föntartása mellett számol­hatna. Természetesen, nem szükséges indokolni, hogy s miért ellenzői annak a republikánusok, különösen a hegypártiak. A Créton féle indítvány egészen új, s az ad­digit meghaladó jelentőséget nyert azóta, hogy Joinville herczeg jelöltsége fölmerült. Annak elfogadása ezt alkotmányszerűvé tenné, s a nem­zetgyűlés egybeülése után ez okból egyike lesz a legelőször szőnyegre kerülendő s legfontosabb eldöntendő tárgyaknak, s a pártok, mióta Join­ville jelöltsége komolyan valósulni látszik, elő­­renézőleg számítgatják az indítvány mellett vagy ellen szólandó szavazatok számát és súlyát. Végre az alkotmány revisiója, ezen eddig ezerszer előmondott, és soha meg nem fejtett talány, melyre nézve minden lehető­s lehetetlen megoldás javasoltatok, mindenesetre el kell, hogy egy, vagy más oldalra dőljön. Kik a jelen alkotmány változatban fentartását kívánják , azok csak fegyverül kívánják használni más há­térben tartott társadalomellenes czéljaikra. A mostani alkotmány szellemében vett tiszta poli­tikai republikánusok száma Francziaországban oly csekély, hogy kevés súlylyal bírnak más pár­tokkal számban. A rendpártnak egyes töredékei megegyeznek abban, hogy az alkotmány revi­­siojának megtagadása bűn volna a franczia hon és társadalom ellen, de e ponton túl, a revisio­­nak mily kiterjedésben s mily szellembeni léte­sítésére nézve szétágaznak. Teljes legyen-e vagy csak részbeli a revisio? s ha teljes, történjék-e a népre hivatkozás az iránt, monarchia legyen-e vagy köztársaság? S a monarchia kérdésének oldalán Bourbon vagy Orléans állíttassék-e fel ? Összeegyeztethetőnek találandják-e a legitimisták, hogy a Bourbonok legitim monarchiai joga az általános szavazásban nyilvánuló nép jogában nyerjen új , lényegével ellentétesnek látszó hasist ? Fogja-e szülni a re­visio azon eredményt, hogy Bonaparte újra megválasztása vagy hatalmának meghosszabbí­tása alkotmányszerűleg történhessék ? Vagy ha nem, Bonaparte alkotmányellenes jelöltségével szemben fel fog-e állíttatni Joinville törvényel­lenes jelöltsége (feltéve, hogy a visszahívási in­dítvány elvettetik.) Ki képes itt feltenni minden combinatiot, s megoldást jósolni a bizonytalanság ezen tömke­legében , oly országra nézve, mely oda jutott, hogy az alkotmányi gépezet rendes mozgását többé nem képes biztosítni a pártok egymás el­­lenébeni ellensúlya, sőt még az állodalom hajó­ját is alig képes megmenteni elmerüléstől. Az angol haszonbéri viszonyokról. (Kivonat alólírtnak egyik hivatalos jelentéséből.) NI) A bérlési időt illetőleg Angliában is nagy kü­­lönféleség létezik. Vannak szerződések: 1 , 7 , 14 , 21 évekre. A hoszabb idejű szerződéseket természe­tesen jobbaknak tartják, s Angliában is azon vidé­kek mutatják a legnagyobb virágzást és jövedelmet, melyek hosszabb idejű szerződések mellett vannak bérbe adva. Feltűnő például szolgál e tekintetben Norfolk grófság, hol ez alapon, úgy tartják, a föld­birtok értéke megnégyszeresíttetett, de Scótiának is azon helyei tűnnek ki leginkább, hol hosszú bérlé­sek léteznek. És ez természetes. — Okszerűleg te­kintve, a bérlési időnek legalább 13 oly hosszúnak szükséges lenni, hogy egy czélszerű gazdasági ve­tésforgást nemcsak létesíteni, hanem legalább há­romszor lejáratni ideje legyen a bérlőnek. Vannak mindazonáltal egyéves bérlések is Angliában, nem azért, mintha be nem látnák előnyeit amazoknak, hanem mivel igy a bérlő voksáról akarja magát a tulajdonos biztosítani. — De még az esetben is, mi­dőn a bérlő csupán évről évre (from Year to Year) szólő szerződés mellett van a birtokon, épen nem ritkaság találni olyanokat, kik már 20—30 évek óta ugyanazon farmon ülnek; mi úgy történik, hogy miután a farmer általában többet törődik gazdasá­gával mint politikával, voksát akkér adja mint urá­nak tetszik; az ur pedig aztán az egyéves szerző­dés mellett sem gondol soha arra, hogy a régi bér­lőn, mig kötelességét teljesítik, túl adjon. Nálunk szokszor — csupa megunásból is elűzik a régi bér­lőt. Angliában máskép van: ott mindenben a tar­tósságot s a megszokott viszonokat szeretik, mely ra­gaszkodás a létezőhöz — e nemzet nagyságának két­ségkívül egyik előkelő tényezője. Cautla, mint nálunk, Angliában a bérlőtől nem követeltetik; ezt ott a feljebb ismertetett czélszerű törvényes és szokásos intézkedések teszik fölösleges­sé. E körülmények hasznai, köz és magángazdasá­­gilag igen nevezetesek. A tőkék ugyan­is nem tetet­nek ekkér gyümölcstelenekké; továbbá, a nagyobb concurrentia miatt a tulajdonos több bért kap; végül a haszonbérlők azon összegeket, melyeket különben cautiókra kellene fordítaniok, mint forgó tőkét hasz­nálhatván­­ saját s a nemzet vagyonosságát gyara­pítják.­­ Mely intézkedésnek értéke annál nagyobb lesz, ha meggondoljuk, miszerint Angliában a bér­lőnek , amúgy is mily tetemes vagyonnal szükséges bírnia, hacsak valamivel nagyobb gazdaságot szán­dékozik is bérbe venni. — úgy tartják itt általában, hogy a gazdálkodásnak czélszerű viteléhez, szüksé­ges , miszerint a bérlő legalább is minden bérbe vett acre után 7—10 font sterlingnyi vagyonnal bírjon. Egy bérlőnek tehát, ki csak 400 acret bérel is, már 34.000 pge­ntnyi értékkel kell bírnia! — Ily tetemes vagyon azért szükséges, mert a földet és épületeket kivéve, az egész fundus instructusnak, s a megki­­vántató forgótőkének a bérlőtől kell kikerülni, és ez Angliában ennyire megy. Elképzel­hetni ennélfogva, hogy a 360, millió (1200 □ öles) holdra menő An­gol-Wales földön, mily roppant értéke van az an­gol bérlőosztálynak beruházva. E tőke maga lega­lább is mintegy három­ezer millió pgc forintnyi értéket képvisel. A követendő vetés-forgást illetőleg , mire közbe­­vetőleg legyen mondva, az angol igen nagy súlyt helyez, különféle szokás létezik az országban. Egy­némely szerződések e tekintetben jobban, mások ke­­vésbbé korlátozók, a szerint t. i. a mint a tulajdo­nos gazdasági tekintetben jobban vagy kevésbbé jár­tas , mely utóbbi esetben természetesen a régi for­mákhoz ragaszkodik inkább, s azok e tekintetben néha nagyon korlátozók A józan közvélemény azon­ban határozottan roszalja azon szerződéseket, me­lyekben a követendő gazdálkodási mód szigorún kijelöltetik, s általában azt tartja , igen helyesen , miszerint a czélszerű szerződésnek azt kell inkább megmondani, mit a bérlőnek egyáltalában tenni nem szabad, nem pedig azt, hogy mit tegyen.­­ Ez irány­ban, véleményem szerint, rövid idő múlva, önként meg­szűnik majd szüksége minden felparancsolásnak, miu­tán a gabnának szabad bevitelével beállott még na­gyobb előnyössége a hústermelésnek, a bérlőket magától odavienni, hogy az eddiginél még több ta­karmányt fognak termeszteni. Az építkezés a farmokon akkér történik, hogy mind­az , a­mi újból készül, a földtulajdonos által állíttatik elő; ellenben, minden kijavítás (reparatio) a bérlőt illeti oly móddal, hogy a hozzá szükséges anyagokat a földesúr, a munkát pedig a bérlő szol­gáltatja. Ily kijavítás tárgyai: épületek, kapuk, ke­rítések , utak, árkok, vízvezetések s­­. f. A gazda­sági épületek egyébiránt Angliában rendszerint igen mérsékelt költséggel készíttetnek, s kivéve a bérlő lakását , melyre a tulajdonos szándékosan nagyobb figyelmet fordít, azon okból t. i. hogy a bérlő sze­resse bérletét — a többi mind csak a szükségesség határáig állíttatik elő, és mivel az angol gazda, a gabnát és szénát, igen jól befedve , rendszerint szabad ég alatt tartja, a rideg marha pedig félsze­rekben áll, épületeiben aránylag igen mérsékelt tőke fekszik. Nevezetesebb gazdasági javítások (melioratio), milyenek például: a drain-ek készítése s az öntözés, oly formán szoktak eszközöltetni, hogy a munká­nak és anyagnak egy részét, rendszerint felét, a bér­lő adja. Akkor azonban, ha e javítások a bérlés utóbbi két évében történnek, az utánuk járandó költségeket, ha a bérlő a további maradásról előre nem biztosittatik, kizárólag a tulajdonos viseli. Oly esetben pedig, milyenek szinte előfordulnak, midőn ezen javítások egészen a tulajdonos által készíttet­nek, a bérben történik aránylagos fölemelés, s a bér­lő csak az anyagok bizonyos távolságreli fuvarozását látja el.­­ Mióta azonban a dram­irozásnak státus­­gazdászati nagy jelentőségét Angliára nézve a par­liament elismerte, azóta e javítást nemzeti vállalat­nak lehet tekinteni, mely, hogy mennyire legyen a számító angol előtt becses, mutatja azon körülmény, hogy alig egy-két év alatt, de volt a parliament által az e czélra adott 30 millió pgő forintnyi kölcsön ru­házva. E roppant összeggel egyedül — mivelhogy egy acre-nak drainirozása Angliában általában 45 pgő írtba kerül — mintegy hetedfélszáz ezer angol hold drainiroztatott!... A haszonbérfizetés kitűzött napokon, rendszerint félévenkint szokott történni, melylyel, ha a bérlő huszonegy napig hátralékban marad — a bérlőt már ennélfogva is megszűntnek tekintetik, sőt végképe­­n a nem­ fizetés esetében a bérlő személye és vagyona le is foglaltatik. A haszonbér Angliában is szerfelett különbözik, a szerint, a mint a jószág földje és fekvése jobb vagy roszabb. Acrenkint egy fonton alól ritkán fizetnek, jobbára fölül, két, sőt helylyel-kézzel három fontig is. Magam voltam farmon, hol a bérlő éves szerző­dés mellett 355 acre után 6600 pftnyi haszonbért fizetett. A haszonbéren kivül a szegényadót s a dézs­­mát is a haszonbérlő fizeti, mely tartozások értéke minden acre után egyenkint szinte felmegyen 2 ft — 2 ft 30 krra. Az egyetemes haszonbér, mely Ang­liában és Skócziában fizettetik, úgy tartják, tehet összesen 4—500 millió pgc forintot évenkint! A trágyázás tekintete a szerződésekben rendszerint nagy figyelemre méltattatik: nemkülönben a faül­tetvények és sövények állapota, miknek rendes ápo­lása és fentartása a bérlőnek különösen kötelessé­gévé tetetik; féltékenyen avatnak a fűtermő terek, melyeket rendszerint csak úgy sz­abad feltörni, ha helyettük ugyanannyi, mesterségesen készíttetik ; a gazdaságban termelt takarmányféléket csak úgy sza­bad eladni, ha helyettük határozott mennyiségben trágya vásároltatik (egy szekér széna = 3, szalma = 2 szekér trágya); a bérlett jószágból másnak át­engedni szorosan tiltatik; helylyel -közzel köteles­sége még a bérlőnek a jószágon lévő vadat is oltal­mazni, sőt számára, kellő megtérítés mellett, takar­mányféléket is veteményezni s. t. off. A tulajdonos a vadászatot, ásványokat, fák hasz­nálatát rendesen fentartja magának, valamint azon jogot is, miszerint a bérbe adott birtokból, időköz­ben, kellő kárpótlás mellett , faültetésekre, vagy egyéb czélokra, egy két darab földet, tizenkéthavi előleges felmondás mellett visszavehessen. Azt természetesen megemlítenem is alig szüksé­ges , hogy Angliában a jószágokat szabad egyezés, alku mellett, nem pedig árverés útján adják bér­be. — Azt az angol furcsának tekintené , ha látná, hogy máshol, mint p. o. nálunk is — a jószágot, mint valamelly kopott mobiliát — árverések mellett szokták haszonbérbe adni!... Az ő józan szokásuk

Next