Pesti Napló, 1852. január (3. évfolyam, 544–569. szám)

1852-01-13 / 553. szám

Macskási Lajos fj Hdlnoki Józsefnek teljesen elen­gedtetett. — A fegyveres fölkelésbeni részvétért, ka­tonák elszöktetése, s a zsandárságnak ellenszegülés­ért stb. negyvennégyen ítéltettek rövid fogságra, pénzfizetésre és betütlegre. Bajáról tudósítják a Presb. Z.-t. ■— A közbátorság ügye e vidéken nem a legjobb lábon áll. Eddig is rendesen történtek évenkint rablá­sok , tolvajságok, de most azok feltűnőleg megsza­porodtak. E mellett az időjárás is igen zord. Ködös nap, eső, hó, hideg egymást váltogatja, s a közleke­dést kimondhatóan nehezíti. Ezért a múlt decemberi vásár is roszul sikerült. Jövő tavaszra remélik a Ferencz csatorna szabályozását, mely a közlekedést e tájon némileg élénkitendi. AUSZTRIA, Bécs, jan. 10. — A cs. kir. csendőrség létszáma az ausztriai birodalomban az évi jegyzékek bezártá­­val összesen 15.000 főre terjedt. — E napokban az ausztriai nemzeti banknál egy 100 forintos legújabb kiadású hamis bankjegy ke­rült szemügyre, mely a valóditől alig vola meg­különböztethető. — Azon kérdés, várjon tartoznak-e hivatalnokok szolgálaton kívül is egyenruhát viselni, hallomás szerint a kép döntetett el, hogy arra csupán a kato­nai hivatalnokok kötelezték. — A bank-osztalékok kifizetése még e hó első felében veszi kezdetét. — Fensőbb rendeletnél fogva új vándorkönyvek adatnak ki változtatott személyleirási rovattal, s el­látva nyomtatott oktatással a vándorkönyvekkel uta­­zók kötelességeire nézve. Eddigien a koronaorszá­gokban különnemű vándorkönyvek divatoztak. — A kereskedelmi kamara elé terjesztett alapsza­bályok terve egy kereskedelmi és iparbanknak Bécs­ben alakítására már tanácskozás alá került. — Az új börzerendtartás, mikép a „L. Z. C.“ állítja , már átment az utolsó vizsgálaton s igy nem­sokára közzé fogna tétetni. Az új határozványok megállapításánál alapul szolgált azon börzetörvény­javaslat, melyet Kübeck báró s birodalmi tanács el­nöke 1847-ben terjesztett ő felsége a császár elé.­­ A bécsi katholikus egylet utolsó gyűlése ismét igen népes volt. Előadásokat tartottak Ariebas ud­vari káplán az uralkodó hitetlenségről; Schwandt­­ner Ádám a hitetlenség leküzdésének módjáról; Gärtner Miksa amerikai missionarius a térítésekről, és Odoneil gróf a keresztény művészet állapotáról. Ezen utóbbi szellemdús és érdekes előadást a gyü­lekezet élénk ügyelemmel hallgatta s hihetőleg a a legközelebbi gyűlésben folytattatni fog. — Ma tartotta az ausztriai-német kereskedelmi congressus harmadik ülését, Baumgartner báró és miniszter úr elnöklete alatt. A tanácskozmány vé­geztével, mely reggel 10 órától délután 3 óráig tar­tott, az eredményről Schwarzenberg­iy miniszter­­elnök legott értesítve jön. •— A csendőrség folytonosan fogdossa itt össze a czigányokat s igy talán valahára a vidék megtisztúl tőlök. F. hó 1-jén a brodecki erdőben, Gitschin mel­lett Csehországban ismét egy 15 főbü­l álló czigány csoport került kézre, mely már igen sok lopást kö­vetett el. KÜLFÖLD Francziaország. (!) Páris, jan. 5. — A kormány nagyon igyekszik az idegen hatalmasságoknál­ köve­teléseit behajtani; ezek között a spanyolországi leg­jelentékenyebb. Az 1828. dec. 30-ai madridi egyez­mény által, az 1823-ai háború költsége 80 millió fró­­ban állíttatott meg. X. Károly miniszterei, Spanyol­­ország pénzügyi zavara következtében, tőle Majorca, Minorca és Ivica szigeteket kívánták. Ezen terv ellen Anglia nehézségeket gördítvén, abban egyeztek meg, hogy Spanyolország évenkint 4 millió francot űzessen Francziaorgnak, ebből 2,400,000 fre 3 % kamatul, és 1,600,000 fre a tőke törlesztésére. 1829-től 1834-ig ezen egyezmény megtartatott, de azóta mit sem fizet­vén, az adósság kamatostul együtt 115 millióra nö­vekedett , melynek megfizetését Francziaország most követeli. Narvaez tábornok, ki közelebbről Parisba érkezik, a spanyol kormánynak ezen adósságra vo­natkozó javaslatát meghozandja. Ismét nagyon beszélik , hogy Bonaparte az új al­kotmányban császári czímet veend föl, s ennek bebi­zonyítására több apró jelt hoznak föl,­ mint t. i. hogy a Notre Dame templomban a rendes R. F. betűk he­lyett L. N. tettek, hogy a Moniteur a Bonaparte csa­lád hagyományait emlékezetbe igyekszik hozni, s a császári sas fölvétele stb. Az új pénzek az elnök mellképével nem jól estek ki, tehát új Dán­iákat fognak készíteni. Holnap az elnök egy nagy ebédet ad a tuilleriákban a vidéki képviselők szá­mára; estve az operában a Prófétát adják ugyanezek tiszteletére a parancs következtében. Páris, jan. 6. — A börzeüzlet rendkívüli lendüle­tet kapott. A tőkepénz annyira átadatva a nyerész­kedésnek, hogy nem lehet átlátni, mindez hova veze­­tend. Ezen, mondhatni lázasan emelkedő mozgalom­ban résztvesznek minden valuták,­­nevezetesen ma a franczia bankrészvények hágnak, mit azon körül­ménynek tulajdoníthatni, hogy a kormány a fő­ pénz­­szedő hivatalokat megszüntetni s kötelességeiket a nemzeti bankra átruházni meghatározta. A nemzeti bank tehát a nagyobb városokban fönálló és még ala­kítandó irodái által, mint ez Belgiumban fenáll, az állam pénztárnoki hivatalát ezen főpénzszedők he­lyett átvéve, általa neki nagy előnye fogna lenni. Az aláírások a Rotschild testvérek, Hottinger et comp. és a londoni Baring ház által kiállítandó ösz­­szegre, kik a páris-lyoni vasút építését átvették , 111, egy milliárdot meghaladnak. Egy részvény sem for­dul meg a pénzpiaczon nyereség nélkül s bizonynyal a 100 é­e meg fogja haladni. A társulatnak engedett különös kedvezmények,­­ nevezetesen a 99 eszten­­deigi átengedésből magyarázhatni ki ezen rendkívüli mozgalmát a tőkepénzesek­ és nyerészkedőknek. De nemcsak ez, hanem más vasúti részvények is , még a 2 és 3 petesek is kerestetnek, és az agrotairek elég okot találnak annak megmutatására, miszerint az ilyen papírok is igen jók. Hasonló lázasszerű mozga­lom volt 1846—47-ben, és sok ház általa igen szo­morú katasztrófának jön áldozata, most azonban azt hiszik, hogy így nem járnak, mert egészen mások a körülmények. Azon követségi titkár, ki a muszka czár levelét a köztársaság elnökének átadta, mint első követségi titkár menend Konstantinápolyba (az orosz czár le­vele némely versiók szerint nem való), még azon megbízása volt, hogy a keleti szent hely tárgyában a franczia kormánynyal egyezkedjék, s mint mond­ják, ezen ügy is békésen igazíttatott el. Bizonyosnak mondják, hogy az új alkotmány az elnöknek a néphez intézett nyilatkozványa- és meg­lehetős terjedelmű bűnbocsánattól fog kisértetni. Az alkotmány elvileg minden szabadságot megenged , de két évig ezen szabadság fölfüggesztetik. Napoleon Lajos már beköltözött a tuilleriákba s hétfőn est­e a vidéki képviselők számára 400 terí­tékű ebédet adott, s a jelenlevők a herczeg iránt rendkívüli lelkesedést fejtettek ki. (A jelenlevők ter­mészetesen mind hivatalnokok voltak). Ma az elnök a képviselőkkel jelen lesz az operában , hogy az ál­lamfőt méltólag fogadják, két páholy pompás meny­­nyezettel lesz fölékesítve, fönt a császári sas fog lebegni. Tegnap est­e a külügyminiszter fényes estélyt adott a capucinusok utczájábani hotelben. A franczia társaság java, az egész diplomatiai kar, St Germain külváros (többnyire aristocraták lakják), a politikai világ nagy nevei, a sajtó, irodalom, művészet számos képviselője voltak jelen ezen ünnepélyen. Pál würtembergi herczeg, a würtembergi király testvére, vendome-piaczi hötelében veszélyes beteg; attól félnek , hogy egésségét csak hallása elvesztésé­vel fogja visszakapni. Pál herczeg, kinek nővére a császárság alatt westphali királynő volt, 65 éves. A párisi érsek ezen a héten meglátogatja a népesb városrészeket és hírszerint a fogházakat is. Claude Augustin Saupique ügyvéd és egy lap szerkesztője , Passyban elfogatott, minthogy a dec. 20- 21-ki választások alkalmával nem­es szavazati jegyeket osztott szét, s a szavazatra befolyást igye­kezett gyakorolni. A volt képviselők teremének eltakarításán szorgal­masan dolgoznak. Ezen úgynevezett Carton Salle 1848-ban 400,000 fre­ került; az anyagokért most nem adnak többet 45,000 frcnál. A régi követi tere­met tisztítják, s ott fognak az ezután következő tör­vényhozók ülésezni. A fogházban még következő képviselők vannak : Besse , Benoit, Burgard, Belin, Collavru, Chain, Cholat, Dufraisse, Duprat, Delbery, Faure, Greppe, Gambon, Laton, Lagrange, Laboulay, Latrode , Ma­det, Nadaud, Perdiguier, Richardet, Racouchot, Re­­naud, Thouret, Valentin. Forestier ezredes is ezek­kel együtt St. Pelagie börtönben ül. Baune még min­dig a Mazasban. Avril és Boichot volt képviselők, egy házban sokáig lappangva, Helvétiában elfogat­tak. Kopp tanárt is innen kiutasították. Duvergier de Hauranne Lausanne melletti szép mezei házába köl­­tözendik. (A jan. 7-ki posta kimaradt). Nagybritannia, London, jan. 5. — Az Observer, mely Palmerston kilépése után is fen tudta a foreign office barátságát tartani magának, ma már az utolsó negyed állambevételének átnézetét közli. Ezen át­nézet szerint az e negyedre eső csökkenés 700,000 ft st. tesz. E csökkenés különböző díjfizetések eltör­léséből származnék, — nevezetesen az ablak-adó eltörléséből. — A vámjövedelem, mint az első év­negyedben 1851. négy c,3 fél millió fontot tesz , el­lenben a jövedék 450,000 ft st. csökkenést szenved, így a bélyegjövedelem 40—50,000 ft és a jövedelmi adó , 10—20,000 ft sterlinggel kevesebb. A posta­jövedelem azonban 100,000 ft sterlinggel több. Az ily eredmény valóban fölülmúlja a várakozást, ha az adóreductiókat az utolsó sessio óta figyelembe vesz­­szük. Még kedvezőbb lesz az eredmény, ha a tett meggazdálkodások­­összegét tudni fogjuk, mondja az Observer. Az ezen évi fölösleg többet fog tenni négy és fél millió fontnál. A Euxine gőzös a decemb. 24-iki lissaboni pos­tával és 121,000 ft sterling értékkel megérkezett Southamptonba.­­• Az ország nyugodt volt, s hosszas szárazság után jótevő eső esett. A cortes a választások megvizsgálására 3 választmányt neve­zett ki. A congressus legközelebbi ülése érdektelennek mondatik. Az elnök a legközelebb Nagybritannia és Amerika közt fölmerült kérdésben még nem volt hajlandó kimerítőleg nyilatkozni. London, jan. 8. — Mexicóból Írják nov. 19-kéről, miszerint Vera Cruz előtt 5 angol hadihajóból álló hajócsapat jelent meg, a­nélkül, hogy annak szán­dékát valaki tudná. A banképületben tűzlárma keletkezett, a körül­fekvő vidék minden fecskendői siettek az épület men­tésére, de kisült, hogy csak a múltévi bankjegyek égettettek el, s innen a tűzlárma. Portsmouthban az admiralitás nagyszerű csalás­nak jött nyomára. A galaczi nagy gyárból szétkül­detni szokott húsnem­nek a bádog szelencze fülnyi­tásakor mind romlottaknak bizonyultak be, s a vizs­gálatból kisült, miszerint azok legroszabb húsokkal rakattak tele, úgy, hogy 491 bádog szelencze közöl 437 volt romlott. Folyó hó 5-kén halt itt meg Kemény báró , a ma­gyar és erdélyi harczokból ismert.­­ A Constitutionnel egy igen nevezetes czikket közöl azon veszélyekről, melyeket a forradalmi pro­paganda készített Angliában az országnak. A vul­káni tév­tanok befolyása a munkás osztályokban mindinkább mutatkozik , s hogy ha a kifejlődés ed­digi folyamát Angliában szemügyre vesszük, meg kell vallanunk, miszerint az efféle tünemények hord­­erejét megmérni alig vagyunk képesek. A 18. század végéig az angol ügyek, az iroda­lom , a társasélet, egy egészen kizáró nyomatot vi­­s­­elt magán. Az 1688-as esemény hatását igen sokáig megtartotta, s Anglia tökéletes szigeti elzárkózott­­ságban mozgott. Csak az 1789-ki forradalom , s az amerikai sza­bad állodalmak megállapítása , hinták ismét ki ide­gen tanok, idegen szemléletek magvait. Legnagyobb túlsúlylyal bírtak azonban a franczia események, melyek az akkori parliament ellenzéki pártját után­zásra ragadák. Fox nyílt barátja volt Francziaor­­szágnak s phylosophiai alapelveinek, s Napóleon , császár egyik legbuzgóbb tisztelője, egészen ellen­tétben Pitt-tel, ki az ország históriai állását, s nem­zeti fejlődését tartá mindenkor szemei előtt. A mostani Manchester-iskola nem egyéb, mint folytatása ama franczia szabadelvű ellenzéknek a múlt század végéről. Aláássa az alkotmány régi alapjait, hogy a continentális nézeteket tisztán doc­­trinair módon érvényre juttassa , s az emigratio for­radalmi theóriáiban keres bizonyítványokat és gyá­molt törekvései számára. A chartisták képezik a Manchester-iskola leg­szélső oldalát. Ezek szinte a szárazföldi propaganda magvából keltek ki. Mint tudva van , az 1848-diki forradalmi mozgalmat akarták czéljaik kivitelére fölhasználni, de hasztalanul. Rövid parliament, ál­talános szavazatjog képezek programmjuk alap­­elveit. Sokkal veszélyesebbek, mint a Manchester-iskola s a chartisták, a munkások egyesületei, s a socialis­­ticus tanok. A munkásoknak titkos társulatokkal alakulása leginkább német socialisták műve, innen eredt a munkamegtagadás miatti legelső összeütkö­zés is. A socialismus terén képes Anglia más tüne­ményeket is fölmutatni, melyek, mint a 17- és 18- dik század irányai, könnyen fölismerhetők. Az angol socialismushoz a német és franczia emigránsok a legtöbb anyagot szolgáltatták. Mindezen csirák a legfőbb mesterek működése ál­tal , mintegy költő melegnél kikeltek. Mazzini, Ledru Rollin stb. pártfogása alatt, szítja magába az elhanyagolt munkás osztályú szárazföldi socialismus alapelveit. „Harcz a munkának a tőkével“ ez a mostani phrasis az angol munkások szájában. Az ily forradalmi érzület következményei könnyen előre láthatók, s a Constitutionnel következőleg említi föl a társadalmi fölbomlás fenyegető, s mindinkább sza­porodó tüneményeit: „Anglia már kezdi az országban elterjesztett tév­­tanok gyümölcseit aratni. Midőn Európa békéjével mit sem gondolt, vendégszeretetének határokat nem tűzött ki, a minden országokból ide sereglő forra­dalmi férfiaknak szabad működési tért engedett, csak a continensen akart szélvészt támasztani; erre nézve azonban aligha iszonyatosan nem csalódott. A Német- és Francziaországban fölvirágzott erkölcstelen s ab­surd tanoknak és apostolainak jelenléte a Temze partján a socialisticus irodalmat különös tevékeny­ségre serkentette. Ezen fél zsoldra szállított forra­dalmi emberek, a szokás hatalmánál fogva, egészen arra szentelték magukat, hogy összeesküdjenek, a­mennyiben nem conspirálnak , írjanak, s a­mennyi­ben nem írhatnak, prédikáljanak. Oly vélemények, melyek Angliában eddig ismeretlenek volának, a nyilvános előadások és journalistika útján a népbe szivárogtak át. Olaszország összes apostatái a fana­ticus protestánsoktól ovatiókat fogadtak el, s város­ról városra elterjeszték politikai szenvedélyeiket, s elhanyagolt erkölcseiket. Látni lehetett London­ és Liverpoolban, miként nyitottak a m­enekvők nyilvá­nos előadásokat, melyek eleinte sokaktól kíváncsi­ságból , a henyélőktől utánzási vágyból igen számo­san látogatattak, hol azonban a tudatlanság és köny­­nyen hivőség az együgyűeket és elégedetleneket vissza­tartó. A hírlapok nem készek megjelenni, a fourie­­rizmus , a „század szellemét“ különös orgánumul karolt föl, s a socialisticus doctrinák ezen példa után, egy alapelveiknek szentelt lapot nyertek. A föld a Chartismus által úgy elő volt készítve, hogy a dús aratás ki nem maradhatott. A Chartismus e pillanatban nyilvános átalakulás­nak néz eb­be, tovább pusztán politikai vélemény nem maradhatott, s most antisociális álmodozása okba merül. Ezen átalakulás a continens menekvőinek műve; a chartisták nyilt karokkal fogadták, s a munkás osztálylyal érintkezésbe hozták őket. Feor­­gus O’Connor úrnak sincs többé sem hitele, sem te­kintélye. Egyébiránt semmi sem oly különös, mint az angol chartisták tanulékonysága continensi tanítóik irányá­ban. Lapjaik, elkezdvén a „Northern­ Star " — O’ Connor úr lapjától, kötelességüknek tartjuk mind­azt, a­mi franczia vagy német demagógok szájából kerül ki, szorgalmasan fölvenni. Ezek négy év óta egy beszédet sem tartottak, egy levelet sem írtak, egy manifestumot nem fogalmaztak, egy pamphle­­tet sem adtak ki, hogy az a chartista folyóiratok ál­tal , mint az evangélium szavát hűn nem közöltettek volna, a lancastershirei és yorkahirei munkások lelki épülésére. Nincs egy franczia klubbista sem, sem német mázoló, kit Angliában vértanúnak vagy szent­nek nem tekintenének , kire , mint oraculumra nem hallgatnának, kinek nem volnának csodáiói, tanít­ványai. Mi lesz még egykor ezen socialisticus iskolából, ha ily tevékenységgel s eredménynyel halad előre ? nem tudjuk. Egy eredmény már tudatik, t. i. a manchesteri munka megszüntetése. (Erre előadja a Constitutionnel a munkások és gyárosok rendelke­zéseit , s igy végzi) . A háború a munkások és gyárosok közt ki van mondva. Ha a forradalom vezetőinek sikerülne, könnyen hivő társaikat e szomorú útra vezetni, mi­után az oldhatni műhelyek dec. 31-én odahagyattak. 10. januárban mintegy 30,000 munkás marad hir­telen foglalkozás nélkül, mivel néhány eltévedt szel­lemnek úgy tetszett a békés és virágzó iparba a nyugtalanság konkolyát hinteni. Szomorú, de kérlel­­hetlen szükségesség. Ezen harcz, mely mind­két részről igen nagy áldozatokkal fog járni, igen ko­moly teend; mi azt azonban szemeink előtt még ko­molyabbá teszi, az , hogy igy elszigetelve nem ma­­radnod , és benne egy fenyegető symptomát látunk a jövőre nézve. Hol egyszer a socialismus mutatkozik, biztos lehet az ember, hogy ott nemsokára romokat fog látni.“ Németország, Berlin, jan. 7. — Miután Thümen gróf tábornok holsteini porosz kormánybiztos állo­mására visszatért, Mendsdorf gróf és osztrák kor­mánybiztos is kevés napok alatt megérkezendik. — Palmerston visszalépése után Poroszország rögtön visszahúzta a menekültek végett beadott jegy­zékiratát követe által. — Bonin tábornok leend­ő volt hadügyminiszter utóda. Napoleon Lajos levele, melyben a reichsstadti her­czeg tetemének kiadását kéri, dec. 27-kén adatott át Bécsben. — Berlin, jan. 8. — A Neue Pr. Zig a miniszté­rium elbocsájtása felől keringő híreket czáfolja, és azt mondja , miszerint sohasem volt a minisztervál­tozás híre valószínűtlenebb, mint épen e pillanatban. — Bernstor­f gróf legközebeb Bécsben volt követ, hir szerint egy nagy udvarhoz küldetik ugyan ily minőségben. A mostani bécsi követ Arnim gróf pe­dig , miután kevés idővel ezelőtt gutaütést kapott, elbocsájtatását kérendi. — A Lipcséből érkezett kereskedők az ottani vá­sárt igen"silánynak mondják. Egyedül a kézműipar­­czikkek keltek jó áron. — Stuttgart, jan. 5. — A Staats-Anzeiger írja : Azon hírek , melyek az ország különböző részeiből a rablás és más bűnök gyarapulásáról szólanak, biztos tudomás szerint elhatározták a belügyminisztériumot a kerületi rendőrhatóságokat oda utasítani, hogy a köz­vagyonbátorság föntartását egész erejükből esz­közöljék , és szükség esetében mindent tegyenek, mi azt előmozdíthatja. Frankfurt, jan. 6. — Az Amtsblatt mai száma következő rendőri rendeletet közöl: „A rendőrhivatal határozata nyomán veszedelmes politikai irányok végett következő egyletek tiltattak be: 1) A munkásegylet. 2) A munkások olvasó­­egylete. 3) A Montagskränzchen. 4) A népegylet. 5) A Guttenberg-egylet. 6) A szivargyárosok egylete. 7) A testgyakorló egylet. Az ezen egyletekbeni rész­vétel büntetés alatt, az idegenekre nézve a városból és területrőli kiutasítás büntetése alatt van megtiltva. A vendéglősök és háztulajdonosok, kik házaikban összejövetelét türendik, minden egyes esetben 50 fttal bűntetteinek. Költ Frankfurtban jan. 5. 1852. Rendőrhivatal által.“ Helvétia, Genf, jan. 2. — Igazságügyi és rend­őri hivatalosztályunk egy kibocsátványban értesíté a közönséget, hogy a franczia menekvőknek városunk­ban tartózkodniok nem szabad; azok , kik a helvé­­tiai köztársaságnál menedékhelyet nyerni kívánnak, kötelesek magukat a rendőrhivatalban jelenteni, hon­­nét Helvétia belsejébe lesznek utasítandók. — Tes­sin kantonban nagy kivándorlás készül Kaliforniába, h­onnét nemrég a Levina völgy több lakosa tetemes aranynyereménynyel tért vissza. — A zürichi nagy­tanács dr. Eschert választó 107 szózattal elnökévé ; másodelnökké Dubs államügyvéd, kormánytanács­nokká pedig Sulzer álladalmi írnok lön. — A st. galleni és appenzelli kézmives-egylet 1852-ik évi aug. 2-ra St. Gallenben iparműkiállítást szándéko­zik létesíteni. — Bern, jan. 3. — A tessini kormány összeüt­közésbe jött a Curiával. Tény , hogy a nagytanács a majlandi érsek ellenében a mellett volt, tartsanak a poleggioi papnövelde növendékei katonai gyakorla­tokat is. Az érsek két követet küldött Belinzonába, követelni a kormánytól, hogy a nagytanács legkö­zelebbi összejöveteléig az illető végzés ne lépjen ha­tályba , de a kormány ebben nem egyezett meg. A püspök ennélfogvást levele által vonakodott a pap­növeldét megnyitni, állítván , hogy a katonai gya­korlatok sem isteni, sem egyházi törvényekkel meg nem férnek. A kormány legott az igazgató s a szük­séges tanárok megválasztásához kezdett, s most a papnöveldét önmaga nyitja meg. Graubündten kan­tonnak is hasonló baja volt a curiával a kantonbeli tanulók katonai gyakorlata végett; azonban az ot­tani papság meghajolt a kormány rendeleteinek. —■ Avril és Boichot, a franczia németgyűlés volt tagjai Chaillyban, Lausanne környékén elfogattak. Kopp is parancsot kapott az eltávozásra.­­ A Lausanne­­ban tartott Sylvester ünnepén több mint 500 egyén vett az éji menetben részt, mely 200 fáklyatartó ál­tal volt megvilágítva. Egyes csoportozatok ábrázó-

Next