Pesti Napló, 1852. január (3. évfolyam, 544–569. szám)
1852-01-14 / 554. szám
munkával legszorosabb viszonyba jutott. Lehetetlen birtokot megtartanunk, ha magunk is nem dolgozunk. Ezen tételt bármennyire resteljük is, azért kiforgatni nem bírjuk. Hajdan a vitézé volt a birtok, mert ő forgatta a kardot, mely a birtokot védte és foglalta. Most a tőke azon kard, mely foglal és véd. A tőkét munka szüli, mint hajdan a vitézség tette a kardot hatalmassá : innen a munkásé most a birtok, mint hajdan a vitézé volt. A jog az élettel jár; a ki élni akar, az dolgozzék , mert jogot bírni és nem dolgozni — még pedig, ha nemzetről van szó, szellemileg anyagilag nem dolgozni, már összeférhetetlen. LAPSZEMLE: A Magyar Hírlap (jan. 14.) a bécsi vámértekezletnek politikai tekintetben is fontosságáról szólva, reményét fejezi ki, hogy „a császári kormány bölcsesége , mély belátása, mint helyes tapintata kezes az iránt hogy az említett nagy és egész birodalom anyagi,mint politikai érdekével szorosan összeforrott tervnek kívánt czélrajutását eddig is tanúsított leyális bánásával s minden akadályokat legyőző munkásságával eszközlendi.“ — A Pester Zeitung (jan. 14.) azon nézet ellen küzd, mintha jelenleg csupán kormányzásról és igazgatásról volna szó , s discussióknak helye nincs. Rajzolja azon hangulatot, mely Európán hatalmat von akkor, midőn a valóban hatalmas Napóleon császár hatalma alá hajtotta Európa legnagyobb részét és a többség ép úgy mint most gyáván politikai indifferentismusba burkolózott. Állítja, mikép valamely hatalom túlnyomó ereje ellen a politikai súlyegyen rendszere biztosítékot nem nyújt, s vissza kell térni Európa régi alkotmányára az országok közötti foederativ rendszerre. — Az Oesterr. Corresp. (jan. 12.) a porosz lapok azon irányát támadja meg, miszerint Ausztriának Németország anyagi érdekei előmozdítására irányzott törekvését folyton gyanúsítani meg nem szűnnek, és különösen a Kreuzzeitung a szabadkereskedés elvei mellett küzdve azon alaptalan tételt állítja fel, hogy Németországban alig néhány száz gyámol óhajtja az Ausztria által felkarolt védvámrendszer fentartását, a többi rész érdekeit pedig határozottan a szabad kereskedés mozdítja elő. Az Oest. Corresp. megjegyzi erre , hogy ha Németország angol árukkali elárasztatástól, mely gyáriparát tönkre juttatja , menekülni akar, védvámszerre van szüksége. — A Lloyd (jan. 13.) Cairóból egy igen érdekes tudósítást közöl, mely a dolgok ottani állapotát rajzolja, s e rajzolat értelme oda megy ki, hogy az egyptomi alkirály, mulató kastélyából Cairóba viszszatérvén hatórai értekezletet tartott az angol ügynökkel , minek eredménye jön, hogy Abbás basa egészen a brit kabinet karjaiba vetette magát, miután az európai hatalmak nagy részét a cairo-alexandriai vasút építésének megengedésével eljátszván, arról győzetett meg Murray által hogy az angol kormány protectióját minden áron fen kell tartania. — A Morgen Post, (jam 13.) Sajnálattal említi azon törekvést, mely a birodalomnak több földmivelő vidékén az Amerikába való kivándorlásra irányul. Azon veszélyeket és szükséget, melyekkel a kivándorló küzdeni kénytelen Amerikában — megemlítvén, figyelmezteti az illetőket azon terekre, melyek Magyarországban munkás kezekre várnak. Igaz — úgymond —, hogy némely kivándorlási kísérlet az országban hajótörést szenvedett, azonban a bajokon segítend, ha a kormány fölkarolja az ügyet. Azokat — kik mindemellett csak Amerikába kívánkoznak — figyelmezteti, hogy mielőtt e veszélyes útra kelnének, jól ellássák magukat a szükséges értesülésekkel. — Az Ost. Deutsche Post (jan. 13.) egy berlini levelet hoz főczikkül a bécsi vámértekezletről, s elmondja azon hangulatot, melyet az értekezlet megnyitása Poroszország fővárosában előidézett. — A Presse (jan. 13.) a birodalmi főváros községtanácsát azon testületek közé sorozza, melyeknek napjai a dec. 31-ki legfelsőbb rendeletek folytán meg is számlálják. Szerinte ezen választott községtanács Az elefánt túlsó oldalán egy férfi lovagolt, izmos, vad tekintetű alak, ki Herode beszédjére hangosan felkaczagott. — Anyám , szólt félénken Herode, Maeon itt lovagol mellettem és kikaczag, nem merek oda tekinteni , mert rámnéz. Érzem, hogy sötét fekete szemei rajtam függnek, kérd meg, hogy maradjon el tőlünk, én szeretem őt, de mégis félek tőle. — Maeon ! kiálta a nő , miért nem sietsz előbbre ? Maeon Zenobia elé lovagolva, égető szemeit a hölgyre függesztő s daczosan kérdé tőle : — Mivel van nekem kevesebb jogom melletted lehetni , ki férjednek öcscse vagyok, mint Ilefodenak ? — Te férfi vagy , ő gyermek , neked erős karokat adott a sors, neki gyönge szivet. Eredj oda, ahol veszély van. — Nincs rám nézve nagyobb veszély, mint szemeidbe néznem. Örömestébb mennék a tigris barlangjába , s puszta kézzel fojtanám meg, örömesebb ülnék fel a szarvorrú hátára , minthogy tégedet lássalak , és én mégis tégedet akarlak látni, tégedet kereslek. — Maeon! monda a nő erényes borzalommal, arczom elpirul előtted. Még most csak a szégyen pirulása az, vigyázz, hogy a haragé ne legyen. — Haragudjál rám. Tégy semmivé, tapodj el lábaiddal, lássam szemeidben a gyűlöletet, csak a hidegséget ne. Én csak szívedtől félek, nem kezeidtől. — Minő daemon szól belőled ? — Hát daemon-e a szerelem ? Csak egy neme van-e a szeretetnek, te szereted Odenathot és szereted Herodét, nem találkozik-e kettőjük között számomra is egy kis parányi hely ? — Férjemet szeretem, mint nő, fiát szeretem, mint anya. — No hát szeress engemet, mint testvér. ■— Odenath bátor, Herode érzékeny; hát neked mi érdemed van arra, hogy szerettessél ? — Tudod te azt, tudod , mert mindig el akartál magadtól távolítani. Csatákban a legveszélyesebb helyekre küldtél, mindig a halálhoz én álltam legközelebb mindenütt, de visszajöttem úgy-e mindenünnen ? nem sikerült elvesztened, és nem fog sikerülni soha. Híjába küldesz a viharos tengerbe egy rozzant naszádon, én visszajövök hozzád, híjába vettetsz oroszlányok vermébe, én kiszabadulok onnan, híjába küldesz rám bérgyilkosokat, férfi karja el nem olthat engem, ezt egyptomi máguszok jósolták én nekem. Értettél engemet, vesztemre törhetsz. Ha te elhallgatnád is, amit mondtam, az a pulya ott fenn czifra tornyában füleit hegyezve szítta hegyébe minden szavamat, s még ez órában el fog atyjának mindent mondani, de te látni fogod , hogy engem összetörni senki keze sem elég erős, s nincs oly magasság , melyről én leesve, összezúzzam magamat.• Bámullak. Nem hallottam még férfit ennyi ideig beszélni egy házamban. Ha csak azért nem hordtál fel ennyi vadat, hogy mire társaid a többit elejtik , neked is maradjon valami. Attól ne tarts, hogy üres szavaidért megbüntessen valaki, ha csak úgy nem jársz , hogy kézihúrral hátadra nem vernek , mint olyan vadásznak, aki semmit sem lőtt. — Értelek Zenobia , szeretnél oly dühössé tenni szégyenemben , hogy azt a hírt vedd, miként engem Valami fenevad összetépett. Oda megyek. De nem veszek el ottan. Elhozom neked a hyena megfojtott kölykeit, a víziló agyarát, a mérges kígyó fejét, hogy azokat lábaidhoz rakva, mosolyogva mondhassam: úgy-e, nem vesztem el? E szavakkal daczosan megsarkantyúzó paripáját Maeon s kopjája nyelével ráütve az elefánt orrmányára , kaczagva kiálta vissza futtában az egész beszéd alatt sápadtan hallgató ifjúra. — Öcsém ! Herode! próbáld meg, belém tudnál-e lőni azzal a nyíllal ott kezedben. S azzal az erdőben eltűnt. Herode borzadva rejte el arczát palástjába. — Anyám , ez a Maeon ugye nem jól beszél? — Ne hallgass szavaira gyermekem , felelt nyugodtan a nő, apád előtt is hallgasd el amit hallottál. Bolond beszédekre nem indul meg az ég. — Hallgatni fogok anyám. Rebegő a gyámoltalan, s reszketve nyujtá tegzét a mögötte ülő néma rabszolgának, kérve, hogy ereszsze le felajzott ideget, nehogy kárt találjon tenni vele. (Folytatjuk). ---------HOH--------- Iépen azért, mert igen széles működési térrel láttatott el, nem mindig felelt meg hivatásának; lelépése sajnálatot nem gerjesztene, miután mindenki meg van győződve, hogy a községtanács részére kitűzendő szűkebb kör azt eszközlendi, hogy hivatásának, a város közjava előmozdítását illetőleg, jobban megfelelem. Egy másik czikkében a magyarországi közbátorság mibenlétéről szólva kijelenti, hogy a kormánynak minden erőfeszítése nem használand addig, míg mindenrangú községi hivatalnok őszinte buzgalommal nem csatlakozandik e törekvéshez. Hogy ez még jelenleg nincsen igy, példát hoz föl reá. — A Wanderer (jan. 13.) azon szakadásokról szól, melyek Németországban jelenleg politiko-oeconomialis tekintetben léteznek. HIVATALOS. Magyar koronaországot illető országos törvényes kormánylat II. évfolyama XXVI. darabjából. (Folytatása.) Egyes tantárgyak kezelése, 14. §. Oktatási s másod élő nyelv. Mindkét nyelvbeni oktatásra első és második osztályban nyolcz nyolcz, a harmadikban hét óra rendeltetett. Hogyan legyen ezen óraszám a két nyelv közt felosztandó, s minő czél mindeniknek tanításában megállapítandó , esetről esetre kell elhatározni, tekintettel mind a két kérdéses nyelv irodalmi állapotára, valamint azoknak szintúgy az ügyforgalom mint a tanítványok művelése irányábani fontosságára. A német nyelvre mint oktatási nyelvre nézve a következő határozványok érvényesek, más nyelvek irányában azok a viszonyokhoz képest módosítandók. Czél: Folyó és tiszta kiejtés; biztosság a nyelv írásbeli használatában , nyelvtan, helyesírás és pontozás elleni hiba nélkül, közönséges ügyködési fogalmazások ismerete ; kezdetek az Ízlésnek olvasmányok által művelésére. 4. Osztály, hetenkint 5 óra. a) Olvasmányok. Olvasás , elemezés , betanulás (könyv nélkül), előadás. Tulnyomólag kötetlen elbeszélések , mondák, mesék, természet- és földisme egyes tárgyai. Az alapul veendő olvasókönyv nemcsak helyes kimondás és hangjelzés gyakorlására használtatik , hanem egyszersmind a tanítványok eszmekörének tágítására a tanítótól értelmezendő olvasmánydarabok tartalma által, továbbá beszédgyakorlatokra, az olvasott tárgynak ismét elbeszélésére s betanult olvasmánydaraboknak előadására. b) Szókötési formáknak átalános átnézete, az egyszerű , összetett és összevont mondat biztosabb megkülönböztetése végett mustrapéldákkal világítva (pontozás). A helyesírást legjobban kapcsolhatni össze a különböző hangzók kimondásával, szótagok nyújtásával és élesítésével. Erős (rendhagyó) igék hajlításának ismerete, azok származtatása (szócsaládok). c) Utánzó modorú írásbeli gyakorlatok (elbeszélések és leírások). A tanítványok minden héten egy fogalmazatot iskolában vagy honn dolgoznak ki. Ezek kijavítása iránt v. ö. a 33. §-t.) II. Osztály, hetenkint 5 óra. a) Olvasmány és gyakorlatok mint az első osztályban. Kötetlen szövegű előterjesztvények s (leginkább elbeszélő) költemények olvastatnak, fejtegettetnek, újra olvastatnak s részleg betanultatnak. b) Egyszerű szókötés, különösen a mondat viszonyai és tagjai, főtekintettel az igék és névelők vonzatára s azon esetekre, melyekben az ejtegetés ellen legtöbb hiba követtetik. Az összetett szókötetnek mindkét főfaja (mellé- és alárendelés) csak átalában tárgyaltatik. Erős igék különböző jelentései, származtatásai. Folytatólagos gyakorlatok helyesírásban. c) Folytatott írásbeli gyakorlatok, kapcsolatban a már olvasottakkal s elbeszéltekkel és a történelem- s természettanbeli egyidejű oktatással. III. Osztály, hetenkint 4 óra. a) Kötetlen és költészeti darabok olvasása. Ezeknek bizonyos száma könyv nélkül tanultatik. b) Összetett mondat vagy szókötet különösbben; mellé- és alárendelés nemei, mellékmondatok nemei: I összevonások és röviditések; pontozás és helyesírás. I Néhány szócsalád , tekintettel a nevek több jelentőségére és értelemrokonságára. c) Irmódbeli gyakorlatok folytatása, különös tekintettel a leggyakrabban előforduló ügyködési fogalmazatokra, melyeknek számos példányai az olvasókönyvbe igtatva lesznek. (Folytattatik.) M. H. FŐVÁROSI ÉLET. — Fővárosi hírlapjaink száma jövő február elejétől egygyel szaporodik. Ez új lap Értesítő czímet viselő tulajdonos szerkesztője Szilágyi Virgil úr, kiadója Kozma Vazul. A mutatványszám mai nap küldetett szét. Fontos közlönyül szolgálandó hírlap az irodalom, művészet, ipar és kereskedelem körében, s előlegesen is ajánljuk azt a közönség pártfogásába. Szerkesztő és kiadó igyekeztek rajta, hogy lapjukat lehető legolcsóbb árért juttassák az olvasó közönség kezébe , s így minél többeknek alkalmat nyújtsanak e komoly tartalmú közlöny megszerezhetésére. Előfizetési ára, mindamellett, hogy hetenkint háromszor egy-egy tömött ivén jelenik meg, két hónapra Pesten csak 2 ft 20 kr. pp., vidéken 2 ft 40 kr., öt hónapra, azaz február elejétől jun. 30-ig Pesten 5 ft, vidéken 6 ft. Ily vállalatnak, mely a közönség méltányos pártolásába vetett bizalommal indul meg, arra van szüksége mindenek fölött, hogy megindultának első hónapjaiban mindjárt némi részvétet tapasztaljon, mely legalább bátorítsa föl az előre törekvésre jobb jövendő reményében. Hisszük, hogy e részvét nem fog hiányzani a közönségnél. Az új lap, mutatványszámának kiállításáról ítélve is, meg fogja érdemelni pártfogását. — A pesti jótékony nőegyesület által múlt vasárnap a német színház épületében tartott álarczos báljáról mások után megemlítjük , hogy az minden tekintetben megfelelt az óhajtott czélnak. A terem terve volt, a közönség elég nagy számmal sietett résztvenni a jótékonysággal összekötött táncrvigalomban. A páholyok már idejekorán kibéreltettek. Álarczos látogatók is elegen voltak. Egyébiránt a zenéről megjegyzik , hogy az kivált éjfél után nem birt elég tüzet, vidámságot önteni a közönségbe. — Nemzeti színházunk a közelgő új szerződési időszakra , mint hírlik , már el van látva egy új altistánéval, kit Bécsből hoznak, s kiről sok dicséretest mondanak; el van látva bassistával is, kit nem tudni honnan hoznak , de kiről szinte sok dicséretest mondanak. Londoni tudósítások szerint b. Kemény Farkas erdélyi magyar menekült, Londonban gutaütés következtében jan. 5-kén meghalálozott. A guta ép akkor érte, midőn a Daily Nettóban Tulmin Smithtől egy levelet olvasott. Életéről következő adatokat jegyezheti: báró Kemény Farkas tagja volt Erdély egyik legrégibb, s legfényesebb családjának, mely Erdély húszévi alkotmányos mozgalmaiban,mint ellenzéki hajlamú tünteté ki magát. Régebben katona volt, de quietálván a háziélet körébe vonult, mezei gazdasággal foglalkozott, s a politikában részt nem vett. A forradalom árja azonban őt is elragadá. 1848-ban tordai nemzetőrségi főparancsnok lett. Azonban Torda, és Kolozsvár Waldener cs. kir. tábornok és Urbán cs. kir. ezredes által elfoglaltatván, Kemény F. nemzetőreivel Csúcsára vonult, hol mindaddig tartózkodott, míg Bem Kolozsvár felé közeledett-Lem zászlóaljparancsnoknak nevezte ki, s mint alezredes jelen volt többek közt a piski csatában. Később Gyulafejérvár ostromában is részt vett, s eleinte a megszálló sereg parancsnoka volt. Ezenkívül több hadi kirándulásokat tett az oláhok ellen. Végre a kolozsvári katonai kerület parancsnokságával bízatott meg, s Kolozsvárról vonult ki az oroszok elől Vajda-Hunyad felé. Utoljára Zsibón volt látható, honnan sok viszontagság után Lengyelországba, majd Párisba s Londonba menekült. Londonban legközelebb a magyar menekültek javára gyűlt segélypénzek kiosztásával volt megbízva. Élete 63 év volt. A testgyakorló intézet javára múlt pénteken a Beranek-féle cirkusban rendezett jótékony előadás igen kedvezőleg ütött ki. A nevezett intézet részére tiszta jövedelműi, s Beranek- alapítvány czim alatt 262 ft., 50 pkr. adatott át. Ez alkalommal a Khevenhüller ezred zenekara is a jótékony czél iránti tokínt°tből minden díj nélkül volt szives játszani. VIDÉKI ÉLET. Győr, jan. 10. A farsangon kívül az egész várost a vasút foglalkoztatja. Lesz-e, nem lesz-e ez a kérdés. A kereskedő világ a brucki vonalnak csak Győrig nyújtását óhajtaná; rájuk , különösen a gabnakereskedőkre nézve ez annyival hasznosabb lenne, minthogy Moson kárára Győr leendene azon üzlet főlakhelye. Általában azonban mindenesetre jobb lenne , ha az építendő vonal Pesttel is összeköttetésbe hozna bennünket. Úgy mondják, most tartatnak Bécsben ezen ügy iránt az értekezletek. A farsang nem sokat ígér, az itt szállásoló Weiden zászlóalj tisztikarát kivéve, nem igen történnek bábrai készületek, egyedüli élvet még eddig a színház ad. Az igazgató Latabár Endre,— mennyire csak vidéken lehetséges , teljes számú társaságot hozott városunkba. — Telekiné, Kecskésné, Csercser Nathalia — ez különösen népszínművekben, igen tetszik. A férfiak közöl Gyulai, Benedek, Károlyi , Döme és még néhányan bármely színpadon is megállhatnának. Adatott Rózsa királyné és Hulla férje , de bizony egyik sem csinált sok hatást. Szombaton fog adatni először a drámabiráló választmány által már rég elfogadott, igen dicsért, és mégis több később elfogadott darab által háttérbe szorítva mindekkoráig Pesten nem adott Vetélynő, Ilinár Jánostól, ki már megunta a hosszú várakozást. bb. A Szepességrő ! Írják : — Béla sz. kir. városban nemrég azon szerencsétlen eset történt, hogy egy egész család veszté életét a széngőz miatt. Apa, anya és három gyermek lettek annak áldozativá, csupán a legkissebb gyermeket leleli még életben, de egészen öntudatlanul az ajtó mellett, a mint reggel a szobába léptek. Annak fölgyógyulásához is kevés a remény. Az Oberung. Z. írja Sárosból: — A zborói vár e napokban lángok martaléka lett. E vár tulajdonosát gróf Szirmay Antalt hirtelen halál érte, mint mondják, halálát e szerencsétlenség miatti nagy megrettenés okozta. Debreczenből tudósítják a Hölgyf.-t. — Debreczenben igen is fognak bálozni e farsangon. A casino maga három bált rendez, mindegyiket jótékony czélra. A casino napról napra emelkedik erőben, tekintélyben. A színház építésének ügye is halad előre; az építtetést tervező bizottmány munkájával mielőbb készen leenni. A városban két tánczmester Lakatos és Veszter működik. Vigan vannak. KÜLFÖLD FranCZiaorsZág. (1) Páris, jan. 8. — Azt beszélik, hogy a diplomatiai személyzet, valamint a külügyminisztérium körében is, jelentékeny mozgalmak fognának történni. Az európai udvarokhoz négy rendkívüli követ menend, kiknek föladata : Bonaparte politikájával azokat megbarátkoztatni, s ezek nevei már tudva vannak. Paraguay d'Hilliers tábornok Berlin, Bécs és Petersburg , d'Hautpoul tábornok Madrid és Lisszabon , London számára pedig Drouyn de l'Huys lenne kijelölve. Azonban több gyöngéd tekintetből — bár előbbi szolgálata és diplomatiai képessége ezen nehéz állomásra alkalmassá teszik — Drouyn de l’Huys helyébe, legalább ideiglenesen gróf Flahaul-t vagy Persigny-t küldik. Brenner báró, a külügyi hivatal igazgatója pedig Helvétia, Turin, Florencz, Róma és Nápoly számára van kinézve. A külügyminisztérium belsejében is tetemes módosításokat várnak. Báró Vielcastel, ki a politikai osztálytól visszavonul, Thouvendl volt athenei fölhatalmazott és müncheni miniszter által fog fölcseréltetni. A kormány szándéka észak és dél ügyeire nézve külön osztályokat állítani föl, mint 1848. előtt volt, s ezen aligazgatóságok élére ügyes diplomatákat állítani, az egyik helyre Mofrast, a Bonaparte-család rokonát, a másikra Vecourt-t, ki Buenos-Ayresben volt. A franczia bank kormányzó hivatala hotele kertjében egy pinczét építtet. Az ezen a czélra szükséges IRODALOM. Nagyenyedi album. MDCCCLI. Szerkeszti Szilágyi Sándor. Budapest. Kiadja Lukács László. Nagy Madról 276 lap. Ara? A közelebb megjelent jótékony ezélú emlékkönyveket illő figyelemre méltaták e lapok. Bemutatták azokat az olvasóközönségnek a tartalom részletes megismertetése- sőt bírálatával. Egyedül a Nagyenyedi Album maradt érintetlen mindez ideig, bizonynyal nem azért, mintha ez emlékkönyv tán kevésbbé volna említésre méltó , nem azért, mintha a többiek mellett tán szükség sem volna egypár szóval erre is fordítnunk az olvasóközönség figyelmét. Sőt meg kell vallanunk, hogy az minden tekintetben első helyet érdemel a közelebb megjelent hasonczélú gyűjtemények között, s így már csak azért sem lehet azt szó nélkül mellőznünk. Midőn az olvasó megvásárlótt könyvét kezébe veszi, először is annak külsején, kiállításán, szóval külminőségén áll meg szeme. És jobban esik az élvezet, melyet később merít belőle, s bizonyos kedvező elővélemény támad benne könyve iránt, ha annak jó ízléssel, valódi csínnal kiállított külseje mindjárt az első tekintetnél tetszését bírta megnyerni. Sőt még akkor is, ha a benső tartalom