Pesti Napló, 1852. január (3. évfolyam, 544–569. szám)

1852-01-14 / 554. szám

munkával legszorosabb viszonyba jutott. Lehe­tetlen birtokot megtartanunk, ha magunk is nem dolgozunk. Ezen tételt bár­mennyire resteljük is, azért kiforgatni nem bírjuk. Hajdan a vitézé volt a birtok, mert ő forgatta a kardot, mely a birtokot védte és foglalta. Most a tőke azon kard, mely foglal és véd. A tőkét munka szüli, mint hajdan a vitézség tette a kardot hatal­massá : innen a munkásé most a birtok, mint hajdan a vitézé volt. A jog az élettel jár; a ki élni akar, az dol­gozzék , mert jogot bírni és nem dolgozni — még pedig, ha nemzetről van szó, szellemileg anyagilag nem dolgozni, már összeférhetetlen. LAPSZEMLE: A Magyar Hírlap (jan. 14.) a bécsi vámértekez­­letnek politikai tekintetben is fontosságáról szólva, reményét fejezi ki, hogy „a császári kormány böl­­csesége , mély belátása, mint helyes tapintata kezes az iránt hogy az említett nagy és egész birodalom anyagi,mint politikai érdekével szorosan összeforrott tervnek kívánt czélrajutását eddig is tanúsított leyá­­lis bánásával s minden akadályokat legyőző munkás­ságával eszközlendi.“ — A Pester Zeitung (jan. 14.) azon nézet ellen küzd, mintha jelenleg csupán kormányzásról és igaz­gatásról volna szó , s discussióknak helye nincs. Rajzolja azon hangulatot, mely Európán hatalmat von akkor, midőn a valóban hatalmas Napóleon csá­szár hatalma alá hajtotta Európa legnagyobb részét és a többség ép úgy mint most gyáván politikai in­­differentismusba burkolózott. Állítja, mikép valamely hatalom túlnyomó ereje ellen a politikai súlyegyen rendszere biztosítékot nem nyújt, s vissza kell térni Európa régi alkotmányára az országok közötti foede­­rativ rendszerre. — Az Oesterr. Corresp. (jan. 12.) a porosz lapok azon irányát támadja meg, miszerint Ausztriának Németország anyagi érdekei előmozdítására irány­zott törekvését folyton gyanúsítani meg nem szűnnek, és különösen a Kreuzzeitung a szabadkereskedés el­vei mellett küzdve azon alaptalan tételt állítja fel, hogy Németországban alig néhány száz gyámol óhajtja az Ausztria által felkarolt védvámrendszer fentartását, a többi rész érdekeit pedig határozottan a szabad kereskedés mozdítja elő. Az Oest. Corresp. megjegyzi erre , hogy ha Németország angol áruk­­kali elárasztatástól, mely gyáriparát tönkre juttatja , menekülni akar, védvámszerre van szüksége. — A Lloyd (jan. 13.) Cairóból egy igen érdekes tudósítást közöl, mely a dolgok ottani állapotát raj­zolja, s e rajzolat értelme oda megy ki, hogy az egyptomi alkirály, mulató kastélyából Cairóba visz­­szatérvén hatórai értekezletet tartott az angol ügy­nökkel , minek eredménye jön, hogy Abbás basa egészen a brit kabinet karjaiba vetette magát, mi­után az európai hatalmak nagy részét a cairo-ale­­xandriai vasút építésének megengedésével eljátszván, arról győzetett meg Murray által hogy az angol kor­mány protectióját minden áron fen kell tartania. — A Morgen­ Post, (jam 13.) Sajnálattal említi azon törekvést, mely a birodalomnak több f­öldm­i­­velő vidékén az Amerikába való kivándorlásra irá­nyul. Azon veszélyeket és szükséget, melyekkel a kivándorló küzdeni kénytelen Amerikában — meg­említvén, figyelmezteti az illetőket azon terekre, melyek Magyarországban munkás kezekre várnak. Igaz — úgymond —, hogy némely kivándorlási kí­sérlet az országban hajótörést szenvedett, azonban a bajokon segítend, ha a kormány fölkarolja az ügyet. Azokat — kik mindemellett csak Amerikába kívánkoznak — figyelmezteti, hogy mielőtt e veszé­lyes útra kelnének, jól ellássák magukat a szükséges értesülésekkel. — Az Ost. Deutsche Post (jan. 13.) egy berlini levelet hoz főczikkül a bécsi vámértekezletről, s el­mondja azon hangulatot, melyet az értekezlet meg­nyitása Poroszország fővárosában előidézett. — A Presse (jan. 13.) a birodalmi főváros köz­ségtanácsát azon testületek közé sorozza, melyeknek napjai a dec. 31-ki legfelsőbb rendeletek folytán meg is számlálják. Szerinte ezen választott községtanács Az elefánt túlsó oldalán egy férfi lovagolt, izmos, vad tekintetű alak, ki Herode beszédjére hangosan felkaczagott. — Anyám , szólt félénken Herode, Maeon itt lo­vagol mellettem és kikaczag, nem merek oda tekin­teni , mert rámnéz. Érzem, hogy sötét fekete szemei rajtam függnek, kérd meg, hogy maradjon el tőlünk, én szeretem őt, de mégis félek tőle. — Maeon ! kiálta a nő , miért nem sietsz előbbre ? Maeon Zenobia elé lovagolva, égető szemeit a hölgyre függesztő s daczosan kérdé tőle : — Mivel van nekem kevesebb jogom melletted le­hetni , ki férjednek öcscse vagyok, mint Ilefodenak ? — Te férfi vagy , ő gyermek , neked erős karokat adott a sors, neki gyönge szivet. Eredj oda, a­hol veszély van. — Nincs rám nézve nagyobb veszély, mint sze­meidbe néznem. Örömestébb mennék a tigris bar­langjába , s puszta kézzel fojtanám meg, örömes­ebb ülnék fel a szarvorrú hátára , minthogy tégedet lás­salak , és én mégis tégedet akarlak látni, tégedet ke­reslek. — Maeon! monda a nő erényes borzalommal, ar­czom elpirul előtted. Még most csak a szégyen piru­lása az, vigyázz, hogy a haragé ne legyen. — Haragudjál rám. Tégy semmivé, tapodj el lá­baiddal, lássam szemeidben a gyűlöletet, csak a hi­degséget ne. Én csak szívedtől félek, nem kezeidtől. — Minő daemon szól belőled ? — Hát daemon-e a szerelem ? Csak egy neme van-e a szeretetnek, te szereted Odenathot és szereted He­­rodét, nem találkozik-e kettőjük között számomra is egy kis parányi hely ? — Férjemet szeretem, mint nő, fiát szeretem, mint anya. — No hát szeress engemet, mint testvér. ■— Odenath bátor, Herode érzékeny; hát neked mi érdemed van arra, hogy szerettessél ? — Tudod te azt, tudod , mert mindig el akartál magadtól távolítani. Csatákban a legveszélyesebb he­lyekre küldtél, mindig a halálhoz én álltam legkö­zelebb mindenütt, de visszajöttem úgy-e mindenün­nen ? nem sikerült elvesztened, és nem fog sikerülni soha. Híjába küldesz a viharos tengerbe egy rozzant naszádon, én visszajövök hozzád, híjába vettetsz oroszlányok vermébe, én kiszabadulok onnan, híjába küldesz rám bérgyilkosokat, férfi karja el nem olt­hat engem, ezt egyptomi máguszok jósolták én nekem. Értettél engemet, vesztemre törhetsz. Ha te elhallgatnád is, a­mit mondtam, az a pulya ott fenn czifra tornyában füleit hegyezve szítta hegyébe min­den szavamat, s még ez órában el fog atyjának mindent mondani, de te látni fogod , hogy engem összetörni senki keze sem elég erős, s nincs oly ma­gasság , melyről én leesve, összezúzzam magam­at.­­• Bámullak. Nem hallottam még férfit ennyi ideig beszélni egy házamban. Ha csak azért nem hordtál fel ennyi vadat, hogy mire társaid a többit elejtik , neked is maradjon valami. Attól ne tarts, hogy üres szavaidért megbüntessen valaki, ha csak úgy nem jársz , hogy kézihúrral hátadra nem ver­nek , mint olyan vadásznak, a­ki semmit sem lőtt. — Értelek Zenobia , szeretnél oly dühössé tenni szégyenemben , hogy azt a hírt vedd, miként engem Valami fenevad összetépett. Oda megyek. De nem veszek el ottan. Elhozom neked a hyena megfojtott kölykeit, a víziló agyarát, a mérges kígyó fejét, hogy azokat lábaidhoz rakva, mosolyogva mondhas­sam: úgy-e, nem vesztem el? E szavakkal daczosan megsarkantyúzó paripáját Maeon s kopjája nyelével ráütve az elefánt orrmá­­nyára , kaczagva kiálta vissza futtában az egész be­széd alatt sápadtan hallgató ifjúra. — Öcsém ! Herode! próbáld meg, belém tudnál-e lőni azzal a nyíllal ott kezedben. S azzal az erdőben eltűnt. Herode borzadva rejte el arczát palástjába. — Anyám , ez a Maeon ugy­e nem jól beszél? — Ne hallgass szavaira gyermekem , felelt nyu­godtan a nő, apád előtt is hallgasd el a­mit hallot­tál. Bolond beszédekre nem indul meg az ég. — Hallgatni fogok anyám. Rebegő a gyámoltalan, s reszketve nyujtá tegzét a mögötte ülő néma rab­szolgának, kérve, hogy ereszsze le felajzott ideget, nehogy kárt találjon tenni vele. (Folytatjuk). ---------HOH--------- I­­­épen azért, mert igen széles működési térrel láttatott­­ el, nem mindig felelt meg hivatásának; lelépése saj­nálatot nem gerjesztene, miután mindenki meg van győződve, hogy a községtanács részére kitűzendő szűkebb kör azt eszközlendi, hogy hivatásának, a vá­ros közjava előmozdítását illetőleg, jobban megfe­lelem­. Egy másik czikkében a magyarországi közbátorság mibenlétéről szólva kijelenti, hogy a kormánynak minde­n erőfeszítése nem használand addig, míg min­denrangú községi hivatalnok őszinte buzgalommal nem csatlakozandik e törekvéshez. Hogy ez még je­lenleg nincsen igy, példát hoz föl reá. — A Wanderer (jan. 13.) azon szakadásokról szól, melyek Németországban jelenleg politiko-oeco­­nomialis tekintetben léteznek. HIVATALO­S. Magyar koronaországot illető országos törvény­es kormánylat II. évfolyama XXVI. da­rabjából. (Folytatása.) Egyes tantárgyak kezelése, 14. §. Oktatási s másod élő nyelv. Mindkét nyelvbeni oktatásra első és második osz­tályban nyolcz nyolcz, a harmadikban hét óra rendel­tetett. Hogyan legyen ezen óraszám a két nyelv közt fel­osztandó, s minő czél mindeniknek tanításában megál­lapítandó , esetről esetre kell elhatározni, tekintettel mind a két kérdéses nyelv irodalmi állapotára, valamint azoknak szintúgy az ügyforgalom mint a tanítványok művelése irányábani fontosságára. A német nyelvre mint oktatási nyelvre nézve a következő határozványok érvényesek, más nyelvek irányában azok a viszonyok­hoz képest módosítandók. Czél: Folyó és tiszta kiejtés; biztosság a nyelv írás­beli használatában , nyelvtan, helyesírás és pontozás elleni hiba nélkül, közönséges ügyködési fogalmazások ismerete ; kezdetek az Ízlésnek olvasmányok által műve­lésére. 4. Osztály, hetenkint 5 óra. a) Olvasmányok. Olvasás , elemezés , betanulás (könyv nélkül), előadás. Tulnyomólag kötetlen elbe­szélések , mondák, mesék, természet- és földisme egyes tárgyai. Az alapul veendő olvasókönyv nemcsak helyes kimondás és hangjelzés gyakorlására használtatik , ha­nem egyszersmind a tanítványok eszmekörének tágítá­sára a tanítótól értelmezendő olvasmánydarabok tartalma által, továbbá beszédgyakorlatokra, az olvasott tárgy­nak ismét elbeszélésére s betanult olvasmánydarabok­nak előadására. b) Szókötési formáknak átalános átnézete, az egy­szerű , összetett és összevont mondat biztosabb megkü­lönböztetése végett mustrapéldákkal világítva (pontozás). A helyesírást legjobban kapcsolhatni össze a különböző hangzók kimondásával, szótagok nyújtásával és élesíté­sével. Erős (rendhagyó) igék hajlításának ismerete, azok származtatása (szócsaládok). c) Utánzó modorú írásbeli gyakorlatok (elbeszélé­sek és leírások). A tanítványok minden héten egy fogalmazatot is­kolában vagy honn dolgoznak ki. Ezek kijavítása iránt v. ö. a 33. §-t.) II. Osztály, hetenkint 5 óra. a) Olvasmány és gyakorlatok mint az első osztály­ban. Kötetlen szövegű előterjesztvények s (leginkább el­beszélő) költemények olvastatnak, fejtegettetnek, újra olvastatnak s részleg betanultatnak. b) Egyszerű szókötés, különösen­­ a mondat viszo­nyai és tagjai, főtekintettel az igék és névelők vonza­tára s azon esetekre, melyekben az ejtegetés ellen leg­több hiba követtetik. Az összetett szókötetnek mindkét főfaja (mellé- és alárendelés) csak átalában tárgyaltatik. Erős igék különböző jelentései, származtatásai. Folyta­tólagos gyakorlatok helyesírásban. c) Folytatott írásbeli gyakorlatok, kapcsolatban a már olvasottakkal s elbeszéltekkel és a történelem- s természettanbeli egyidejű oktatással. III. Osztály, hetenkint 4 óra. a) Kötetlen és költészeti darabok olvasása. Ezeknek bizonyos száma könyv nélkül tanultatik. b) Összetett mondat vagy szókötet különösbben; mellé- és alárendelés nemei, mellékmondatok nemei: I összevonások és röviditések; pontozás és helyesírás. I Néhány szócsalád , tekintettel a nevek több jelentőségé­re és értelemrokonságára. c) Irmódbeli gyakorlatok folytatása, különös tekin­tettel a leggyakrabban előforduló ügyködési fogalmaza­­tokra, melyeknek számos példányai az olvasókönyvbe igtatva lesznek. (Folytattatik.) M. H. FŐVÁROSI ÉLET. — Fővárosi hírlapjaink száma jövő február elejé­től egygyel szaporodik. Ez új lap Értesítő czímet visel­ő tulajdonos szerkesztője Szilágyi Virgil úr, kiadója Kozma Vazul. A mutatványszám mai nap küldetett szét. Fontos közlönyül szolgáland­ó hírlap az irodalom, művészet, ipar és kereskedelem körében, s előlegesen is ajánljuk azt a közönség pártfogásába. Szerkesztő és kiadó igyekeztek rajta, hogy lapjukat lehető legolcsóbb árért juttassák az olvasó közönség kezébe , s így minél többeknek alkalmat nyújtsanak e komoly tartalmú közlöny megszerezhetésére. Elő­fizetési ára, mindamellett, hogy hetenkint háromszor egy-egy tömött ivén jelenik meg, két hónapra Pesten csak 2 ft 20 kr. pp., vidéken 2 ft 40 kr., öt hónapra, azaz február elejétől jun. 30-ig Pesten 5 ft, vidéken 6 ft. Ily vállalatnak, mely a közönség méltányos pártolásába vetett bizalommal indul meg, arra van szüksége mindenek fölött, hogy megindultának első hónapjaiban mindjárt némi részvétet tapasztaljon, mely legalább bátorítsa föl az előre törekvésre jobb jövendő reményében. Hisszük, hogy e részvét nem fog hiányzani a közönségnél. Az új lap, mutat­vány­számának kiállításáról ítélve is, meg fogja ér­demelni pártfogását. — A pesti jótékony nőegyesület által múlt vasár­nap a német színház épületében tartott álarczos bál­járól mások után megemlítjük , hogy az minden te­kintetben megfelelt az óhajtott czélnak. A terem terve volt, a közönség elég nagy számmal sietett résztvenni a jótékonysággal összekötött táncrvigalom­­ban. A páholyok már idejekorán ki­béreltettek. Álar­czos látogatók is elegen voltak. Egyébiránt a zené­ről megjegyzik , hogy az kivált éjfél után nem birt elég tüzet, vidámságot önteni a közönségbe. — Nemzeti színházunk a közelgő új szerződési időszakra , mint hírlik , már el van látva egy új al­­tistánéval, kit Bécsből hoznak, s kiről sok dicséretest mondanak; el van látva bassistával is, kit nem tudni honnan hoznak , de kiről szinte sok dicséretest mondanak.­­ Londoni tudósítások szerint b. Kemény Far­kas erdélyi magyar menekült, Londonban gutaütés következtében jan. 5-kén meghalálozott. A guta ép akkor érte, midőn a Daily Nettóban Tulmin Smith­­től egy levelet olvasott. Életéről következő adatokat jegyezhet­i: báró Kemény Farkas tagja volt Erdély egyik legrégibb, s legfényesebb családjának, mely Erdély húszévi alkotmányos mozgalmaiban,mint ellen­zéki hajlamú tünteté ki magát. Régebben katona volt, de quietálván a háziélet körébe vonult, mezei gaz­dasággal foglalkozott, s a politikában részt nem vett. A forradalom árja azonban őt is elragadá. 1848-ban tordai nemzetőrségi főparancsnok lett. Azonban Tor­­da, és Kolozsvár Waldener cs. kir. tábornok és Urbán cs. kir. ezredes által elfoglaltatván, Kemény F. nemzetőreivel Csúcsára vonult, hol mindaddig tartózkodott, míg Bem Kolozsvár­ felé közeledett-Lem zászlóaljparancsnoknak nevezte ki, s mint alezredes jelen volt többek közt a piski csatában. Később Gyu­­lafejérvár ostromában is részt vett, s eleinte a meg­szálló sereg parancsnoka volt. Ezenkívül több hadi kirándulásokat tett az oláhok ellen. Végre a kolozs­vári katonai kerület parancsnokságával bízatott meg, s Kolozsvárról vonult ki az oroszok elől Vajda-Hu­­nyad­ felé. Utoljára Zsibón volt látható, honnan sok viszontagság után Lengyelországba, majd Párisba s Londonba menekült. Londonban legközelebb a ma­gyar menekültek javára gyűlt segélypénzek kiosztá­sával volt megbízva. Élete 63 év volt. A testgyakorló intézet javára múlt pénteken a Beranek-féle cirkusban rendezett jótékony előadás igen kedvezőleg ütött ki. A nevezett intézet részére tiszta jövedelműi, s Beranek- alapítvány czim alatt 262 ft., 50 pkr. adatott át. Ez alkalommal a Kheven­hüller ezred zenekara is a jótékony czél iránti tokín­­t°tből minden díj nélkül volt szives játszani. VIDÉKI ÉLET. Győr, jan. 10. A farsangon kívül az egész várost a vasút foglal­­koztatja. Lesz-e, nem lesz-e­ ez a kérdés. A ke­reskedő világ a brucki vonalnak csak Győrig nyúj­tását óhajtaná; rájuk , különösen a gabnakereske­­dőkre nézve ez annyival hasznosabb lenne, minthogy Moson kárára Győr leendene azon üzlet főlakhelye. Általában azonban mindenesetre jobb lenne , ha az építendő vonal Pesttel is összeköttetésbe hozna ben­nünket. Úgy mondják, most tartatnak Bécsben ezen ügy iránt az értekezletek. A farsang nem sokat ígér, az itt szállásoló Wei­den zászlóalj tisztikarát kivéve, nem igen történnek bábrai készületek, egyedüli élvet még eddig a szín­ház ad. Az igazgató Latabár Endre,­­— mennyire csak vidéken lehetséges , teljes számú társaságot hozott városunkba. — Telekiné, Kecskésné, Cser­cser Nathalia — ez különösen népszínművekben, igen tetszik. A férfiak közöl Gyulai, Benedek, Ká­rolyi , Döme és még néhányan bármely színpadon is megállhatnának. Adatott Rózsa­ királyné és Hulla férje , de bizony egyik sem csinált sok hatást. Szombaton fog adatni először a drámabiráló választmány által már rég el­fogadott, igen dicsért, és mégis több később elfoga­dott darab által háttérbe szorítva mind­ekkoráig Pesten nem adott Vetélynő, Ilinár Jánostól, ki már megunta a hosszú várakozást. bb. A Szepességrő ! Írják : — Béla sz. kir. városban nemrég azon szerencsét­len eset történt, hogy egy egész család veszté életét a széngőz miatt. Apa, anya és három gyermek lettek annak áldozativá, csupán a legkissebb gyermeket leleli még életben, de egészen öntudatlanul az ajtó mellett, a mint reggel a szobába léptek. Annak fölgyógyulásához is kevés a remény. Az Oberung. Z. írja Sárosból: — A zborói vár e napokban lángok martaléka lett. E vár tulajdonosát gróf Szirmay Antalt hirtelen ha­lál érte, mint mondják, halálát e szerencsétlenség miatti nagy megrettenés okozta. Debreczenből tudósítják a Hölgyf.-t. — Debreczenben igen is fognak bálozni e farsan­gon. A casino maga három bált rendez, mindegyiket jótékony czélra. A casino napról napra emelkedik erőben, tekintélyben. A színház építésének ügye is halad előre; az építtetést tervező bizottmány mun­kájával mielőbb készen leenni. A városban két táncz­­mester Lakatos és Veszter működik. Vigan vannak. KÜLFÖLD FranCZiaorsZág. (1) Páris, jan. 8. — Azt beszé­lik, hogy a diplomatiai személyzet, valamint a kül­ügyminisztérium körében is, jelentékeny mozgalmak fognának történni. Az európai udvarokhoz négy rendkívüli követ menend, kiknek föladata : Bona­parte politikájával azokat megbarátkoztatni, s ezek nevei már tudva vannak. Paraguay d'Hilliers tá­bornok Berlin, Bécs és Petersburg , d'Hautpoul tá­bornok Madrid és Lisszabon , London számára pedig Drouyn de l'Huys lenne kijelölve. Azonban több gyöngéd tekintetből — bár előbbi szolgálata és diplomatiai képessége ezen nehéz állomásra alkal­massá teszik — Drouyn de l’Huys helyébe, legalább ideiglenesen gróf Flahaul-t vagy Persigny-t küldik. Brenner báró, a külügyi hivatal igazgatója pedig Helvétia, Turin, Florencz, Róma és Nápoly szá­mára van kinézve. A külügyminisztérium belsejében is tetemes módosításokat várnak. Báró Vielcastel, ki a politikai osztálytól visszavonul, Thouvendl volt athenei fölhatalmazott és müncheni miniszter által fog fölcseréltetni. A kormány szándéka észak és dél ügyeire nézve külön osztályokat állítani föl, mint 1848. előtt volt, s ezen aligazgatóságok élére ügyes diplomatákat állítani, az egyik helyre Mofrast, a Bonaparte-család rokonát, a másikra Vecourt-t, ki Buenos-Ayresben volt. A franczia bank kormányzó hivatala hotele kertjé­ben egy pinczét építtet. Az ezen a czélra szükséges IRODALOM. Nagyenyedi album. MDCCCLI. Szerkeszti Szilágyi Sándor. Budapest. Kiadja Lukács László. Nagy M­adról 276 lap. Ara? A közelebb megjelent jótékony ezélú emlékköny­veket illő figyelemre méltaták e lapok. Bemutatták azokat az olvasóközönségnek a tartalom részletes megismertetése- sőt bírálatával. Egyedül a Nagy­enyedi Album maradt érintetlen mindez ideig, bizony­­nyal nem azért, mintha ez emlékkönyv tán kevésbbé volna említésre méltó , nem azért, mintha a többiek mellett tán szükség sem volna egypár szóval erre is fordítnunk az olvasó­közönség figyelmét. Sőt meg kell vallanunk, hogy az minden tekintetben első helyet érdemel a közelebb megjelent hasonczélú gyűjtemé­nyek között, s így m­ár csak azért sem lehet azt szó nélkül mellőznünk. Midőn az olvasó megvásárlótt könyvét kezébe veszi, először is annak külsején, ki­állításán, szóval kü­lminőségén áll meg szeme. És job­ban esik az élvezet, melyet később merít belőle, s bi­zonyos kedvező elővélemény támad benne könyve iránt, ha annak jó ízléssel, valódi csínnal kiállított külseje mindjárt az első tekintetnél tetszését bírta megnyerni. Sőt még akkor is, ha a benső tartalom

Next