Pesti Napló, 1852. január (3. évfolyam, 544–569. szám)

1852-01-23 / 562. szám

pénzt csikart,s felgyujtással fenyegetődzött, innét Sá­ra­don, hol a ca. k. csendőröknek felfedeztetvén, üldözőbe tétetett, Csökölyön , Dadán , Hosszufalun s Rinyaszent­­királyon keresztül bujdokolt, itt a második , t. i. Neo­­gradesz György , s más hét kóborlóval találkozván , a hosszufalusi mezőn négy cséplő polgárnak fegyveres kézzel s borzasztó káromlással utjokat állottak, azokat szűzeiktől, könyörgésük daczára megfosztották, egyiket meg is verték, sőt helységük felgy­ujtásával fenyegették, ha tetteiket valakinek felfedezik. — Ezek után az őket üldöző három cs. k. csendőröknek a k­enészi, úgyneve­zett móriczi malomnál fegyveres kézzel ellenszegültek, s azok közöl Lozon Ferencz csendőr halálosan lett megsebesitésében, (ki másnap mégis halt) résztvettek. Ezen kegyetlenséggel párosult utonállás, rablás s gyil­kosságért a somogymegyei cs­ k. rögtönitélő törvény­szék elé állíttatván , mindkét vádlott kötél általi kivé­geztetésre ítéltettek, mely ítélet vádlottakon f. é. január hó 16-án reggeli­l 10 órakor végre is hajtatott. Kaposvár jan. 16. 1852. s Elnöki megbízásból közli Ferber József, a rögtönitélő törvényszéken h. n. jegyző. Magyar koronaországot illető országos törvény­­es kormánylap II. évfolyama XXVI. darabjából. (Folytatás.)*) 33. §. A tanulók írásbeli dolgozatai. 1. Műtanodai tanulóknak Írásbeli házi kidolgozásra rendszeres feladatok fognak kitűzetni , jelesül oktatási nyelven a mennyiségtanból , és egy másik élő nyelven is ("ha ennek tanításában részt vesznek); e fölött az említett tanszakokból, továbbá történelemből, termé­szettudományokból s összeállító rajzolásból időnkint az oktatási órák alatt, is írásbeli dolgozatokat kell készit­­niök. Alsó-műtanodában az Írásbeli dolgozatok inkább iskolában mint otthon végeztessenek. 2. A tanulók Írásbeli munkái azon komolyság és gondosság által nyerik teljes becsüket és sükerüket, melylyel azokat a tanuló a tanító által méltányoltatni látja. Ennélfogva a tanítók szabályul tegyék maguknak, hogy a tanulótól se leczke alatt, se háznál írásbeli mun­kát ne kivárjanak , melyet aztán otthon ki nem javít­­nának , azaz melyben a hibákat, a nem oda illőt, vagy hiányost ki ne jelölnék , s a fogalmazatot írott ítéle­tükkel ellátva a tanítványoknak vissza nem adnák. 3. Ha ez megtörtént, követelni kell a tanítványok­tól, hogy azon hibákat, melyeknek fölismerése tőlük megvárathatik , mihelyt mint hibák határozottan , pél­dául , mint nyelvtan- vagy helyesíráselleniek, sőt. ki­jelöltettek, önmaguk javítsák ki. 4. Hogy e körül a tanító a következő munka kiiga­zításánál mindenkor kellő felügyeletet gyakorolhasson, s e fölött a rendnek erkölcsileg oly fontos értelme táplál­­tassék, s tanítványnak mint tanítónak a munkálatok me­netének áttekintése könnyítessék, arra kell ügyelni, hogy a tanulók munkálatainak tisztázata, melyeket tanítójok­­nak kézbesitendenek, ne egyes lapokra vagy ívekre, ha­nem fűzött könyvecskékbe irva legyenek, s ha a tanév folytában ugyanazon tárgyra több ily füzetek kivágat­nának is , a tanítványok ugyanazon tanévben itt vala­mennyi dolgozataikat mindvégig gondosan megőrizzék. 5. Nem lenne-e felső­mütanodában czélszerű a mun­kálatoknak egyes ívekre írását megengedni, a tanító­testület ítéletére bizatik ; de mindenesetre, a felsőmüta­­nodai tanulóktól követelni kell, hogy minden következő munkálat mellett az ugyanazon szakban legközelebb megelőzőt is benyújtsák, s valamenyi írásbeli dolgozatai­kat a tanév végeztéig megőrizzék. 34. §. Órák felosztása. A tanóráknak a hét napjaira felosztásánál következő szabályokat kell megtartani. 1. A minden heti két szabad délutánra vagy a szabad napra (35. §. 3. pont), kötelezett tanszakok nem létezhetnek. 2. Kötelezett tanszakoknál az órák nagyobb része délelőttre teendő.­­ 3. Nem­ kötelezett tanórák , a más élő nyelvbelieket kivéve, délelőtt a kötelezettek elé soha se tetessenek , azonban részleg a hét szabad félnapjaira, vagy a szabad egész napra igenis áttetethetnek. 4. Rajzoktatásnál gondoskodni kell, hogy mindenkor két óra szakadtlan összefüggésben ugyanazon tárgyra fordíttassék. 6. Egy félnapi első két tanóra után, ha még harma­dik is következnék , tíz percznyi szünet legyen 6. Ha egy osztályban külön hitvallású tanítványok vannak , a hittani órák mennyire lehetséges, zárórákra tétessenek. 7. Oly­­an szakokra , melyeknek hetenkint hatnál kevesebb órájuk van, rendszerint egy napra egy óránál többet szabni nem kell; azoknak pedig, melyekre hat vagy több óra van kitűzve, naponta legalább egy tanóra engedtessék. 8. A minden tantárgyra megállapított heti óra­számtól eltávozni csak akkor engedtetik meg a tanító­testületnek, ha erre az országos iskolahatóság jóváha­gyását kinyerte. (Vége következik.) M. H. a vallási ügyek újabb rendezése alkalmával, a bol­dogult nádor által adott részletes engedély érvényes­sége megszűnik. — Arany János mint hírlik, jövő tavaszra „Nagy­ijai czigányok“ czim­ű népies víg epost bocsátani­ sajtó alá. Volt alkalmunk abból némely részleteket hallani, s ezen csekélységből is bízvást mondhatjuk, hogy e költemény szinte méltó lesz Aranynak kitűnő teremtő erejéhez s megfelel azon általános elisme­résnek, melylyel a költő tehetsége iránt mindnyájan viseltetünk. A szöveg hir szerint illustratiókkal lesz ellátva, s az egész kiállítás bizonyosan oly alakban történik, hogy a művet a szegény, de nagyszámú nép is könnyen megszerezhesse. Aranynak van leg­inkább hivatása dalolni a magyar köznépnek oly szellemben, oly nyelven, oly költői tiszta egyszerű­séggel , melyben az mintegy tükörben magára ismer­jen, s elfogadja azt sajátjának, véréből való vér­nek , testéből való testnek. Mi hisszük, hogy Arany költői művei előbb utóbb megtalálják az utat ama nagy közönséghez, melynek számára azok teremtvék. — Jövő tavaszszal a helybeli gyermekkórháza­­kat tetemesen megbővítvén, egyszersmind egy szü­lészintézetet is fognak azzal összekötni, sőt mint né­melyek mondják, azzal kapcsolatban az oly rég nél­külözött s naponkint szükségesebbé vált lelenctház is csakugyan létre fogna jöni, mit az igen gyakran előforduló gyermekkitétel esetei valóban óhajtandóvá tesznek. — Szekrényesi József tír a falragaszok, hirdet­mények stb. kizárólagos jogát ki akarván venni a vá­rostól , a hatóság ezen tárgynak megvizsgálása s el­intézése végett egy bizottmányt nevezett néhány ta­nácsnokból , hogy a kérelmezett jogért fizetendő díj s a haszonbér közelebbi feltételeiről az illető folya­madóval értekezzék.­­ A Localbl. írja, hogy a pesti légszesz világítási vállalathoz legközelebb ismét hat előkelő háztulaj­donos csatlakozott 80 ezer p.­ft alájegyzésével. Ily élénk részvét mellett a vállalat rövid idő múlva tel­jes valósulásra jut.­­ A Kálózdiféle jeles magyar zenetársulat je­lenleg végre csakugyan Londonban mulat s onnan érkezett tudósítók szerint szép sükerrel s jelentékeny számú közönség előtt működik. Kedvelt hangverse­nyeket ad s St Martins­hallban, s magyar népda­laink, melyeket e társaság oly kitűnőleg, oly híven ad elő, ott is különös tetszésben részesülnek. FŐVÁROSI ÉLET. — Azon körülményre vonatkozólag, mely nemrég lapunkban is említve volt, hogy t. i. az angol missio tagjait fővárosunkból kiutasíták, ezeket írja egy bé­csi lap: az angol missionariusoknak Pestrőli kiuta­sítása , hallomás szerint, tisztán egyházi rendelkezés következtében történt. Az angol missionak Magyar­­országban letelepülését hajdan még József nádor ő fensége engedte meg. De annak vallásgyakorlata so­ha törvényes engedményben nem részesült, s ezért, mint ama lap írja, természetesnek tarthatni, hogy VIDÉKI ÉLET. Sz. Fehérvár , jan. 20. A megyében, úgymint a városban, a társalgás és készület főtárgyául szolgál, n. Stankovics Károly helyettes főnök úr által a vizöntésekkel károsult sze­gényebb honfiaink némi segedelmezésére rendezett tánz-vigalom, mely vigalom február 4-kén a megye­ház pompás teremében fog megtartatni. — A vigalom sorsjátékkal leend érdekesitve. Ő nagysága Stanko­­vicsné asszonyság, igy szinte édes anyja Slalacsyné asszonyság, a városban osztályokat nem tekintve, személyes látogatások utján kérték fel hölgyeinket kézi munkák s egyéb kijátszandó ajándékok adomá­nyozására , mely méltánylást érdendő fáradozásuk bizonynyal nem maradand sükertelen. — Tisztelettel­jes elismerésünkkel előre is köszönetet mondunk a ne­vezett úrhölgyeknek nemes buzgalmukért, mely a jótékony czélt elősegétő részvétük, nemes keblük­nek minden esetre ragyogó ékessége. — A városban szálásoló lovasság ezredese, a katonai zenét minden díj nélkül volt kegyes febr. 4-kén ajánlani. — S hogy a kiálitási költségek némileg fedeztessenek , Farkas Ferencz nagyprépost m­aga a világítási költségekre 60 pengő forintot ajándékozott, s ezen kitűnő aján­déka által a jelen esetben is begyőzte, miszerint ő minden jótékony vállalatnál mint első pártfogó áll. — Szívből óhajtjuk , hogy minél kielégítőbb s fényesb süker jutalmazza az adakozókat s a rendezőt; biztat is benünket a remény , hogy ezen vigalom minél lá­­togatottabb leend , s hogy nemcsak megyénk, de a szomszéd megyék hölgyei és ifjai is nagy számmal fognak abban résztvenni. — A czél tekintetéből óhajtjuk, hogy a jövedelemre nézve örvendetes tu­dósítással léphessünk az olvasó közönség elé. 7. — A M. H-nak írják Jolsváról: — Múlt hónapban Rozsnyón egy kuruzsoló asszony a bába tisztébe avatkozván, a születendő ép fiú gyermeknek fejét vigyázatlanságból leszakasztá. — A népmiveltség állapotáról sem imák örvendetest, van Gömörben helység, hol az egész községben csu­pán egyetlen egy ember képes némileg tótul írni, s ha ez ember otthon nincs, olvasatlanul expediálják tovább a körleveleket. — Sopronyból közük: A sopronyi kerületben multévi december hónap­ban úrbéri kárpótlási előlegezésül utalványoztatott 29,399 ft 46% kr pp. Az eddig utalványozott előle­gezés tesz összesen 1,097,175 ft 59% krt pp. — Nagy Szombatból tudósítják a Pesth. Z.-t. E városban a farsang nem hozott sok mulatságot. Egy német színésztársaság mulattatja meglehetősen a lakosokat. A fogyasztási­ adót itt is maga a város bérelte ki 6400 p. forintért. Egyéb újságot nem kö­zölnek.­­ Ugyanazon lapban olvassuk: A rendőrigazgatóság helyesen intézkedett, hogy levélgyűjtő ládácskák s levéljegyeladások több he­lyen állíttatnak. Ez által tetemes kényelemben ré­szesül a közönség. Jövő febr. 1-sejétől kezdve a „Zöldfához“ czímzett vendéglőben is lesz állítva egy ily gyűjtőszekrény , mely vendéglőben kivált idege­nek leginkább szoktak megfordulni. AUSZTRIA, Bécs, jan. 20. — Az itteni kereskedelmi kontra néhány nap előtt kérvényt nyújtott be, melyben az itteni iparegylet ismeretes indítványa: bánnának a csempészettel, mint „haszonlesésből forrásozó vétség­gel“, hatályosan támogattatik. — Múlt szerdán a földművelési és bányászati mi­niszter úr jelenlétében különféle kísérletek történtek a Kleyle lovag s miniszteri tanácsnok által Angliában vásárlott földművelő gépekkel. Ezen gépek s műsze­rek nagyobbrészt a cse­k- polytechniai intézetben föl­­állitják, hol azokat legközelebb a földművelés min­den baráti megszemlélhetik. — A megtörtént intézkedések szerint az északi vaspálya jövő évben már egész Lembergig fog ter­jedni. — A „L. Z. C.“ szerint: Meyendorf báró, cs. orosz követ az itteni udvarnál, aggasztólag betegen fekszik. — Athéni levelek szerint a görög király több hétig tartott betegségéből már tökéletesen fölgyógyult.­­• Az osztrák-német vámtanácskozmány megha­­talmazottai ma reggel főülésre gyűltek össze. Az al­­bizottmányok ezentúl üléseiket rendesen estve tar­­tandják. Ma estve a vámátszabási albizottmánynak első ülése lesz, melyen Fidina, cs. k. fővám­hivatal igazgatója elnöklend. — Az igazságügyi minisztérium valamennyi fenyitő törvényszék elnökeihez utasítást menesztett, mely bő­vebben meghatározza , mikép bocsáthatnak az ő fel­sége által szentesített alapelvek értelmében az első­­biróságú fenyitőtörvényszéki tárgyalásokhoz hallga­tóságot. E határozványok, mint halljuk, az eljárás nyilvánossága czéljának eléggé megfelelők. — Az útlevél-ügy Poroszországban most szigorún kezeltetik, s oly utazd, ki a porosz követség vitáját meg nem szerzi, kényszerű visszautasításnak teszi ki magát. Nem fölösleges ennélfogvást az ausztriai biro­dalomból­ utazókat figyelmeztetni, hogy az útlevélen a porosz követség láttama nélkülözhetlen. — A „L. Z. C.“ jelenti: számos nagyobb földbir­tokosok, különösen magyarországiak, most illető ma­gántisztviselőiktől kötelezvényt adatnak magoknak, melyben ezek fogadják, hogy minden politikai párt­törekvéseket kerülni fognak s a császári ház minden­kori hívei maradnak. _ — A „L. Z. C.“ szerint a cs. k. kereskedelmi tör­vényszék a kereskedési­ adress-könyvek szerkesztőit minden azokba fölvett de be nem jegyzett firmáért felelősekké tőn. — A modenai és parmai herczegségek, hallomás szerint az osztrák-szárd kereskedelmi szerződéshez járulásukat már megígérték. — A cs. k. postaigazgatóság részéről tegnap köz­­lött hirdetmény szerint Oldenburg nagyherczegség, valamint Braunsweig herczegség is az ausztriai-né­met postaegylethez csatlakozott. — Az új katonai büntetőtörvénykönyv terve már be van végezve s az ő felsége eb­be terjesztetést várja. KÜLFÖLD Francziaország. (!) Páris , jan. 16. —Az Ordre czím­ű hírlap ma megszűnt; mondják , hogy rövid időn még több más lap meg fog szűnni. Rautian volt képviselő elfogatott. Már több mint 500 kérelem volna az elnök kezé­nél senatori helyekért; 25 tábornokot mondanak se­­natorokul kijelölteknek. Az alkotmány az elnöknek úgy­szólván kizáróla­gos­ műve, ki eziránt csak Persigny, Troplong, Ba­­roche, Roucher s Meynard le Franc véleményét hall­gatta ki. Legfőbb pontjai csaknem szorul szóra van­nak kivéve a VIII-ik évi alkotmányból, a X-ik évi thermidor 16-án hozott senatusconsultumból, végre a XII-ik évi floréal 28-án hozott senatusconsul­tumból. A választási törvény élénk vitákra adott alkalmat; szinte magas census határoztatott volt már, de e határozattól utolsó perezben elálltak azon aggodalom miatt, hogy így a választóképesség több megyében csaknem kizárólag a legitimisták kezébe adatnék. A senatuselnöki jelöltek között említik Pasquiert, a volt pari kamarának elnökét. Az algíri főkormányzóhoz parancs ment Lam­­bessa fegyelmi gyarmat készentartására. A főszámvevőszék új tanácsosai néhány nap múlva be fognak hivatalukba igtaztatni. Megyei tudósítások szerint a Te Deum mindenütt legkisebb csendzavarás nélkül ment véghez. A Madridon át érkezett hír a franczia hajóhadnak a marokkói császár hadserege előli visszavonulása felől valótlan. Egy rendelet a Moniteurben azt határozza , hogy a cayennei igazgatás a kisajátítási jogot az itt alapí­tandó fegyelmi gyarmat tekintetéből nagy kiterje­désben alkalmazhatja. A Republique de 1848 czím­ű lap Bourgesben megszűnt; ma már az egész franczia köztársaság földén mondhatni, egyetlenegy republicánus lap sem jelenik meg. Mondják, hogy a különbféle szervezeti törvények még e hét folytán megjelennek. Paris, jan. 17. — Az alkotmányról ma három lap szól: a Pays, lAssemblée nationale és­­ Univers. A Par­sben Gueronniére így szól: „Az 1852. jan. 15-ki (14) alkotmányt két szóval meg lehet hat­ározni: ez a tekintély elvét egy egyes, a franczia nép egy­ségét képviselő kormány által állítja vissza. A dec. 2-án született, és a dec. 21-ei szavazat által törvé­nyesített kormány ellenállás és akadály nélkül kor­mányozhat. Mindazon erők, melyeket az előbbi al­kotmányok , mint hadi gépeket a végrehajtó hatalom ellen szerveztek, az új rendszerben, a köztársaság köletének kezei közt egyalakú és hatályos műkö­déssé folynak össze. Ha Bonaparte Napoleon Lajos herczeg nem uralkodik, de mindenesetre kormányoz és egyedül kormányoz. Ő az, ki politikájának mi­nisztereit választja, ki a törvényeket indítványozza, ki az államtanácsot kinevezi és a senatust össze­­hivja. Ő az, ki a külügyeket vezeti, a szövetségi kötéseket aláírja, hadat izén és békét köt. Ő az , ki a szárazi és tengeri haderő fölött parancsol. Szóval ő a nemzet feje , egy XIV-ik Lajos, a néptől beig­­tattatva. Nem ismerünk időt, melyben a tekintély elve szilárdabban megállapítva, egyetértőbben el­ismerve és komolyabban segítve lett volna.“ Végül kérdi Gueronniére: hát ez volna-e a legjobb alkot­mány, melyet várhattunk ? ez jelenleg nem kérdés. Ez létezik; azon elvitázhatlan jog alapján közölte­­tett, melyre csak hivatkozni lehet. Mi csak elfoga­dása­ és tisztelésére vagyunk. Ez kétségkívül bor­zasztó tekintélyt állít föl. De ezen tekintély oly em­ber kezei közt van egyesítve, kit Francziaország választott, ki egy dicső nevet hordoz, s nagy jelle­met tanúsított. Bonaparte Napóleon Lajos magát or­szága előtt felelősnek nyilvánította. Ezen felelősség, mi a hatalomtól elválaszthatlan , s mely fölé egy dictator sem emelkedhetik , nem rémit el bennünket a jövendőtől; mert ha azon nagyravágyóknak, kik egy népet veszélybe ragadnak borzadalom és megla­­kolás osztályrésze, vagy azon államfőkre, kik né­pet szabadítanak, védenek meg, becsület nagyság.“ Az Assemblée nationale, a köztársaság elnökének művében kevésbbé alkotmányt, mint inkább egy kor­mányszervezetet lát, melynek feje minden hatalmat kezeiben tart, minden államhatalomnak erélyes ösz­­pontosítását. A köztársaság elnökétől kibocsátott al­kotmányt, megjelenése­, és azon rendkívüli körül­ményekkel együtt, melyek ezt előidézték, nem lehet vitatni, mint egy politikai elméletet vitatni, mely­nek több vagy kevesebbé szokott tetszeni. Mi nem ítéljük meg az alkotmányt, mi azt elfogadjuk. Ez törvényes, engedelmességre kötelező tény. Ha Fran­­cziaországban a békét és rendet biztosítja, szeren­csét kívánunk hozzá. Ma csak egy kívánatunkat fe­jezzük ki, hogy tudniillik ezen, különösen hata­lomra épített alkotmány, szabad szellemben alkal­maztassák. Az Univers, a katholikus párt orgánja, melynek élén Montalembert gróf áll, s eleintén a köztársaság elnökét rendkívüli dicséretekkel halmozta, úgy lát­szik , miszerint elégedetlen az új alkotmánynyal. Következő helyeiből ki fog tetszeni. „Nehéz volt, mondja többek között , egy tökéletes alkotmányt vagy épen, mit sem adni. Leglényegesebb valt, mit sem teremteni, mit javítani nem lehet. Az elnök erről bölcsen gondoskodott: az új alkotmány a javí­tásokra utat nyit. Van egy javítni való, melyet a közvélemény már­is kijelöl, s reméljük, hogy a kormány jó és békítő érzületében nem fogja elvetni. Mi a hivatalnokoktól megkívántató esküt véljük. Annyi forradalom után , az eskü alakja igen gyenge kezességet nyújt a hatalom fejének, és sok embert eltávolít a szolgálattól, kit különben oda kellene vonni. Nagy szerencsétlenség volna, ha ezen eskü miatt , mely mintegy a régi ragaszkodás és meg­győződés megtagadásául tekinthető, a befolyásos és hasznos állampolgárok egész osztálya, kik mindenek felett becsületes emberek, különböző hivatalokból kizáratnék, hol jelenlétükre most inkább szükség van, mint valaha. Ezen veszély terjedelme­ és ko­molyságának méltánylatára elég azt meggondolni hogy melyik vélemény az, mely az esküről vissza­vonul , s melyik az, mely annak letételére sietni fog ? Egyik oldalon azokat találhatni, kik soha nem conspirálnak, a másikon, kik mindig conspirálnak." Az 1789-ki elvek tiszteletére tett nyilatkozat is, az alkotmány elején, miután az Univers ezen forradal­mat mindig kárhoztatta, nem tetszik neki egészen. Végül tökéletes vallásszabadság mellett nyilatkozik, mi, szerinte, nincs eléggé kifejezve, s kevés kezesség adatik az új alkotmányban: „mert a catholicismus az, mely Francziaországot megmentette, és a catho­licismus az, mely azt, az egyház szabadsága által újra szüli és megszabadítandja. ” A köztársaság elnöke tegnap meglátogatta a Palais Bourbont (a nemzetgyűlés volt palotáját) az ottani munkálatokat megtekintendő. Köztudomás szerint, a volt nemzetgyűlés ideiglenes tereme lerontatott. Azon helyre, hol ezelőtt: Chambre des Deputes sza­vak valának olvashatók, Corps législatif feliratot tettek. Sue Jenő Genfbe utazott, s ott fog ezután lakni. Lamartineról is azt mondják, hogy Szmyrnába megy, a szultán által neki ajándékozott mezei jó­szágára. A Moniteur 326 hadnagyi, századosi, őrnagyi és ezredesi előléptetést tartalmaz. A Moniteur szerint a tüzérparancsnokság száma ezután is leendő­ik Francziaország,­­ Algier szá­mára, az igazgatóság 26. A tüzérparancsnokság főhelyei, mindenik egy dandártábornok alatt, követ­kezők: Páris, Donai, la Fère, Metz, Strasbourg, Be­­sançon, Lyon, Toulouse, Rennes, Bourges, és Algier. Minden parancsnokságban, a parancsnokság főhelyén egy tüzériskola állíttatik föl. Azon hír, hogy ezután az elnöki rendeletek nem a franczia nép nevében kelnének, hamis, sőt ellen­kezőleg, a hivatalos iratokban a czimzet,a köztársa­ság herczeg-elnöke, és a megszólítás: Monseigneur. Nagybritannia. Londonján. 14. — Ma déli 2­ óra­­kor a Foreign-cilviceben minisztertanács tartatott; a miniszterek mind jelen voltak. A Globe csodálkozik azon ingerültségen, melyet Britannia fölfegyverke­zésének hire a párisi börzén előidézett. Ezen fölfegy­­verzést a sürgető szükség parancsolja,és tisztán véde­lemre van számítva. Európa minden katonai tekin-

Next