Pesti Napló, 1852. január (3. évfolyam, 544–569. szám)
1852-01-13 / 553. szám
en HIVATALOS, Magyar koronaországot illető országos törvény-, és kormánylap II. évfolyama XXVI. darabjából Hirdetés a cs. kir. helytartóság ideiglenes főnökétől, 1851 ki december 10-kéről, melylyel a műtanodákra vonatkozó általános határozatok azoknak tantervével együtt közhírré tétetnek. 1. Általános határozatok. 1. §. A műtanodák a népiskolák és műtani intézetek közt állnak. Czélják , hogy általános képzettségen kívül, melyet a régi klassikus nyelvek használata nélkül adni törekszenek, mind az iparos foglalkozásokra némi középfokú előképzést, mind a műtani intézetekhez előkészítést nyújtsanak. 2. §. A műtanodák alsó- és felső-műtanodákra oszlanak. 3. §. A alsó-műtanoda előkészít a felső-műtanodá- ra, s egyszersmind az alsóbb városi és falusi iparok köreire önálló képzettséget eszközöl. A tantárgyakat kiválólag népszerű modorban kezeli, s mint teljes alsó-műtanoda legalább három évfolyamból áll. Hol ipari szükségletek kívánják, a három évfolyam alsó-műtanodákhoz különösb iránybani iparműi oktatás végett még további évfolyamok is toldathatnak. 4. §. Olyanok képzési szükségleteinek kielégítése végett, kik magokat korán kézmüvekre adják s annálfogva háromévi műtanodát járni módjokban nincs , a teljes három évfolyamú alsó-műtanodák mellett két évfolyamú alsó-műtanodák is fognak létezni. Ily iskolák a népiskolák bővítéseként tekintendők, s a népiskolákkal eddig volt kapcsolatukban tovább is megmaradnak. 5. §. A felső-mütanoda az alsó-mütanodában kezdett oktatást tudományosabb modorban folytatja ; az általános emberszerű képzésnek ez iskolákban adandó mértékét bevégzi, s egyszermind a műtudományi tanulmányoknak különlegesebb előkészítő iskolája. 6. §. A felső-műtanoda sehol sem egymaga, hanem mindenütt az alsó-műtanodával összekapcsolva áll fen; a kettő együtt, egy közös igazgató alatt egyetlen tanintézetet tesz. Ellenben alsó-műtanodák önállólag, felső-műtanoda nélkül is létezhetnek. 7. §. A közpénzalapból fentartott felső- és teljes alsó-műtanodákra nézve az alább kitűzött tanterv (a 38. §, tekintetbe vételével) kötelező. A népiskolával közvetlen kapcsolatban maradandó két osztályú alsó-műtanodák, tantervükre nézve általában a teljes alsó-műtanodák két első osztályával egyenlőknek tekintendők, úgy hogy a kétosztályu alsó-műtanodát jó sükerrel végzett tanulók a teljes műtanoda harmadik osztályában közvetlen fölvezetésüket megnyerhessék. 8. §. Községek, testületek vagy magánosok által alapitott, s felső- vagy teljes alsó-műtanodák nevére igényt tartó iskolák , tantervük és taneszközeikre nézve annyiban vannak az alább következő szabályokhoz kötve (magánoktatásról ideigl. törvény, 1850. junius 27. 5. .§. ad 1), hogy az itt kitűzött czélt minden tárgyban el kell érniök, azonban a tantárgyak más módon rendezvék és felosztvák is lehetnek. Ha az ilyek, működéseik derekas voltáról elegendő kezességet nyújtanak , a vallás- és közoktatási minisztérium által nyilvános műtanodául elismertethetnek. (A felhívott törvény 15. §.) 9. §. Mindazon esetekben, melyekben a műtanodai képzettség felől általában törvényiig bizonyítvány kívántatik, csak a nyilvános műtanodák bizonyítványai érvényesett. Nem nyilvános műtanodák tanítványai ily bizonyítványok elnyerése végett magukat valamely nyilvános műtanodánál vizsgálat alá vetni kötelesek. II. Tanterv. Oktatási nyelv. 10. §. 1. Műtanodákban minden hazai nyelv azon mértékben, mint arra ki van művelve, oktatási nyelv lehet. 2. Az oktatási nyelv megválasztása mindenütt azon népesség szükségleteihez irányzandó , mely az intézetben kiváló részt vesz. E mellett különösen arról kell gondoskodni, hogy hol a népesség kevert, e tekintetben minden felek szükségleteinek kitelhetőleg elégtetessék. E czélból megengedtetik, miszerint egy műtanodában kétféle oktatási nyelv is lehessen, melyek külön iskolaosztályokra vagy külön tantárgyakra használandók. 11. §. Tantárgyak. Műtanodai tantárgyak : 1. Vallás. 2. Nyelvek, jelesül: a) oktatási nyelv, b) honi nyelvek, melyek az illető koronaországban az oktatási nyelven kívül divatoznak, c) német nyelv, ha már a fenebbiek közt nem foglaltatnék. d) más élő nyelvek, mint: olasz, franczia, angol. 3. Földrajz és történelem. 4. Elemi mennyiségtan. 5. Alkalmazott számtan, váltó-és vámisméret stb. 6. Természetrajz. 7. Természettan. 8. Géptan. 9. Vegytan. 10. Rajzolás, kapcsolatban az építészettel. 11. Mintázás. 12. Szépírás. 13. Éneklés. 14. Testgyakorlás. 15. Gyorsírás. 12. §. A 11. §-ban 12. a) és 3—10 alatt kijelölt tárgyak minden műtanulóra nézve köteles tárgyak; az alsóbb műtanulókra, és a felső műtanoda első évfolyamára nézve még all. pont alatti is. Az oktatási nyelven kívül, minden műtanodában mint szabad tárgyat kell még tanítani a koronaországnak második nyelvét, hol olyan divatot, és német nyelvet, ha már a hazai nyelvek közé nem tartoznék. Felsőbb műtanodában , ha az iskolának módjában áll, az olasz nyelv ott is, hol nem hazai, valamint a franczia és angol nyelv is szabad tárgyakként taníttatnak azonban az alsó mütanodákból sincsenek kizárva, kivált oly helyeken, hol egy második honi nyelv tanulásának szükségesen nem forog. Nem a tanulóktól, hanem a szülőktől vagy gyámoktól függ a műtanodákba lépéskor meghatározni, vájjon fiaik vagy gyámoltjaik egyik vagy másik kitűzött nyelvet s jelesül melyiket tanulják meg. Az ekként kijelölt nyelv a tanulóra nézve minden tekintetben a köteles tantárgyak körébe lép. Éneklés és testgyakorlás , mennyire csak lehet, minden alsó-és felső műtanodákban fog taníttatni. Gyorsírásban ott , hol szükség mutatkozik, de rendszerint csak a felső műtanoda tanulóinak fog oktatás adatni. (Folyt.) Pest város polgármestere legközelebb a cs. k. kerületi kormánynál 1203 ft. 16 k. pp. s egy húszast tette , mely öszveg az ország víz által károsult alsó vidékei számára Pestvárosban, jelesen a Teréz ésJózsef városrészekben önkéntes adakozás útján gyüjtetett, s belőle különösen a nagyváradi árviz-károsultak részére 1167 ft 31 ki s egy huszas folyt be. A méltánylat és hála adóját érdemlik azon jótevők, kik a felebaráti szeretet erényét ily nemes tettel tanúsítják , midőn azért a cs. k. kerületi kormány ezen jeles adományt nyilvánosságra hozza , köszönetet mond azon emberbarátoknak , kik a jótékonyság nemes érzelmétől áthatva, adományaik által ínséggel küzdő honfitársaik nyomorát enyhíteni siettek. Pesten, dec. 31-én 1851. és mért ne képzelné ezt a zenész? nem képzeli-e már ezt a költő ? — Néhány magyar népdal, Hortobágyi puszta, Alföldi halász, A virágnak megtiltani nem lehet,“ stb. német fordításban (mint hírlik a rég hallgató csattogány és sok reményre jogosító Bakody Tivadartól fordítva) egy más hazánkfia Koeler Lajos által zongorára alkalmazva, közkedvességben részesülnek. — A Tornát és Baranyát, azaz Anglia, Frank-s Németországokat bekóborlott nagy Rákospalotai Kertbeny Károly Mária is néhány hét óta itt van, s számos szülőföldi magyar irodalmi barátainak ölelésére Pestre készül, amit nem azért írunk meg, hogy ezek elvonuljanak előle. * LAPSZEMLE. — A Magyar Hírlap (jan. 13.) közli az Oesterr. Corresp. negyedik czikkét, mely a dec. 31-kén kiadott legfelsőbb nyiltparancsokra vonatkozik, és különösen azon gondoskodásról szól, mely a nagy és kis földbirtok-completumok lehető legcsonkítlanabb kiterjedésben megtartására van irányozva. A Pester Zeitung (dec. 13.) ugyanazon czikkét közli az Oesterr. Corresp., melyet a Magyar Hírlap, így például I. Károly, és I. Lajos, sőt még Hollós Mátyásunk is nagy részben, amint ez a többieket elhallgatva a budai polgársághoz irt laconicus egyik e leveléből : „Mathias Dei gratia Rex! — Bonum mane Gives ! Ad Regem si omnes non veneritis, capita perdetis. Rex.“ kitetszik, és hogy mennyiben vévé igénybe ezen hires királyunk is az ország vendégszeretetét és erejét, kitetszik a karok és rendek Ulászló utódja alatt fölterjesztett (1492) panaszaiul __ Mily terhes vala akkorában az ország nemességére nézve a törvényhozásban! részvételnek gyakorlata, midőn viktim megjelenni kötelesek lévén az összes nemesség például még Ulászló alatt 1498-ban (Deer. III. art. 1) Rákos mezejére meghivatottj — könnyen elgondolhatjuk a miért is legnagyobb jótétemény gyanánt fogadtatott el azon törvényes változás, melynélfogva I. Ferdinánd alatt az országgyűlések mezőről mindenkorra városokba tetetvén át, a karok és rendek nagyobb része képviselők általi megjelenésre köteleztetett, kiket a nemességnek fizetnie kellett; mely utóbbit még későbbiidőkben is megyei hivatalok elvállalására pénzbeli büntetéssel szorítani szükségesnek tartatott. III András halála után (1301) aristocratiánk oligarchiává fajulván, 1560-ban anarchiával végződött. Mennyire dúlták pusztították szép honunkat akkorában Omode, —• Trencsin Máté, —Jüssingen, — Perényi István, — Palóczy István, — Podmanin, — Bebek, — Tornallyai, — Basó, — Thurócz Dániel és más számtalanok, törvénynyel királyijai daczolva , történetlapjaink eléggé bizonyítják, melyekből kitetszik egyszersmint az is , mikép királyi városaink (a polgárosodás és civilisatió ezen székhelyei) is, akkorában prédának és pusztításnak adván magokat a közelfekvő nemesi birtokokra rontottak, amint ezt az 1542-ki 33-ik türv. czikk bizonyítja, melyben ezen szavak olvashatók: „Et quia civitates regiae praesertim per hos annos ad obtinendas possessiones nobilium vehementer aspirare coeperunt, et ob idolerosque nobiles miserabiliter occidisse, tandemque bona corumdem quocunque titulo a regia majestate suae communitati impetrasse accusantur“ f hatalmaskodások akkoron napirenden valának, ezekre királyaink kimúlási ideje is használtatván fel interregnum alkalmával, a mint ez gyakori törvényeinkből : „ut bona post obitum Domini regis violenter occupata restituantur“ kitetszik. (Ligism. D. VI. 4. Alb. art. 29. Math. D. II. Art. 12. Ulad. D. I MI * VI. 14. 107. etc.) Milyen lehető, Ilonunkban a közbátorság és jólét állapotja még erélyes Mátyásunk alatt is, könnyen elgondolhatjuk is. Decretuma (1462. 12.) és IV. Decretumából, mely utóbbinak 7-dik czikke szerint Posega, Valkó, Szerém, Baranya, Csanád, Tentes, Zaránd, és Arad vármegyékben rablás, pusztítás , tolvajság, csonkítás, embervásárlások napirenden valának, az ország belbátorságát illető akkori szomorú állapotának hű rajzát pedig VI-dik (1416-diki) Decretumában találjuk ecsetelve , különösen e szavaiban : „Magna interea propter longam absentiam et occupationem nostram homicidarum , furunt, latronum , praedonum , falsariorum , incendiariorum et similium sceleratorum obtur in regno multitudo, ita ut non viator, nec frater a fratre, hospes ab hospite tutus esset.“ — Mily nyomasztó lehete az akkori régi birtokos nemesség bánásmódja a jobbágyság irányában. Az egy 1542-ki 21-diki törvényczikből is kitetszik. És így tartott ez továbbá is egész a XVII-dik századig, a miért is épen nem csudálkozhatunk azon, hogy egyik jeles történetbúvárunk végszavaiban (Engels Schlussworte zur Geschichte des Ung. Reichs. V. S. 343) ezeket olvassuk: „Die ungrische Geschichte seit Joseph I. ist einer fortlaufend Panegyrikus für das Erzhaus Österreich.“ Összehasonlítva tehát mostani állapotunkat és jelen korunkat őseink régi állapotjával, a hajdant a jelennel, könnyű leend minden józan , békés honpolgár és valódi hazafi feleletét kitalálni azon őszinte kérdésre : „Vájjon kivánná-e valaki közölünk igazán, hogy ama imént rajzolt jó régi időkben élhetett volna ez áldott honban ? mely habár az utolsó vészterhes forradalmi időkben irtózatos csapásokon ment keresztül, áll még és megerősödve bizodalomban, visszavezettetvén a törvényesség és rendíthetlen hűség ösvényére, boldog jövendőnek néz elébe. Dr. Láner Ferencz, cs. k. pesti egyetemi jogtanár. 1941 / Bagyin János kiskőrösi pest-zsolt megyei szül. 25 éves , evang. vallásu , nőtelen , volt honvéd, kiskőrösi lakos, ipar és határozott foglalkozás nélkül, többször tolvajság miatt megbüntettetett, egy a kiskőrösi helyhatóság tanúsága szerint idegen vagyon megtámadása, ló-és marha lopás által, melylyel az ottani lakosságot folyvást veszélyezte, nagy mértékben veszélyes egyén, törvényesen bevallván, hogy f. hó 2-ikán délben a cs. kir. zsandárság által, mely őt régóta űzőbe vette, elfogatott , s egy pisztolynak, melyet kevés órával azelőtt tulajdon nővérére gyilkos szándékkal rásütött, birtokában találtatott, a rögtönítélő bíróságnak átadatott, s a mai napi egyhangú rögtönbirósági ítélet által, mint törvénytelen fegyvertartás bűnében marasztalt , a cs. kir. katonai és polgári kormányzóság f. bó 20-ai hirdetményének 5. §-a folytán lőpor és golyó általi halálra ítéltetett , és ez ítélet azonnal ki is hirdettetett és végrehajtatott. Szeged , jan. 7. 1852. Szegedi cs. k. kat. rögtönitélő bíróság. FŐVÁROSI ÉLET. — Múlt szombaton Shakspeare Othellóját adták színpadunkon. Lendvai a czimszerepben, valódi művészi élvezetet nyujta a közönségnek. Játéka erőteljes, a legkisebb árnyalatokban is jellemző, kereked volt. Egyedül azon a pontban óhajtották volna kevésbbé szigorúnak, midőn gyanújának fölébredése után, Desdemondval legelőször találkozik. Ily egyszerre történt elváltozás után , Desdemond nem maradhatna többé oly csendes lelki állapotban, minőben őt még azután is látjuk. Közönség nem volt nagy számmal. Lendvait több ízben előtapsolták. Szerep-nemtudás a most is elég fordult elő. — Mostanában jelent meg egy, az ifjúság számára szánt érdekes munkának első kötete Történeti életrajzok czím alatt Ballagi Károly és Batizfalvi Istvántól. Mulattató, s egyszersmind tanuságos olvasmányul szolgál ez az ifjúságnak, s óhajtandó, hogy alkalom nyujtassék a szerzőknek megkezdett jóczélu vállalatok tovább folytatására. Ezen első kötet némely világhírű férfiak jellemrajzát hozza, élénk, csinos előadási modorban. Ara e kötetnek, mint halljuk 1 ft 20 kr. pp. Ajánljuk az illető közönség figyelmébe. — A M. H. hirdetései között egy nagy betűkkel nyomatott ,,tudósítás“ olvasható, mely Makón költ, s költötte „Simon István ügyvéd s író.“ Ő az, ő az egészen e tudósítás minden sorában, minden szavában. Olvassátok és ismerjetek rá. „Ha valakinek van joga a léthez, nekem van. Én úgy alkottam szellemi műveimet, hogy azok az örök lét széke előtt, mint soha ki nem alvó gyémánt csillagok tündököljenek Ezen mindent haladó szent jognál fogva tehát jelentem ezen az utón, hogy műveim léteznek, s nem akarom, (ime halljátok !) hogy mint Shakspeare-re, én rám is valamint sok egyébre, évszázadok felmerültével , idők lefolytával ismerjenek rá. Jelentem, miként ily becsű talpraesett műveim kaphatók Burger Zsigmond szegedi könyvárusnál, s nálam a művek teremtőjénél, stb. Akarom, hogy a gyémántsziget kimerüljön a holt óceánból, stb.“ És ez így megy mindvégig. Ajánlkozik egyszersmind Shakspeare lefordítására, „a legéletmelegebb, hű zománczban.“ S legutoljára azzal rekeszti be : „Vigyük tehát czéljához renditlen belhatalom vezédjén, ezt a nagy házelejű emberi fajt.“ Ez ő, Simon István az ügyvéd és író. — Siéger úr, mint a Loc. Bl. írja 15-kén Bécsbe menend egy Saphir M. G. által rendezett akadémiában , Saphir saját meghívása után résztveendő. — Erdélyi Mária k. a.ról, ki az aradi színházban, „Elvira“ szerepében lépe föl, nem igen kedvezőleg nyilatkozik egy ottani tudósító, s csodálja , hogy föl mert lépni. — Nyereségnek tekinti ellenben a dráma részére az ott nemrég szerződött Jánosi-párt. — A kőbányai szőlőkertek, és a vasút között fekvő 153 holdnyi városi földet múlt ősszel 51,634 ft 6 krért pp. adták el, mely összeg egy harmadát rögtön, másik harmadát 5 év alatt, utolsó harmadát 10 év alatt kell lefizetni A legjobb minőségű földnek holdja 700, a legrosszabbé 150 p.ftért kelt el. A pesti bérkocsisok minden szigorú felügyelet daczára is csak pesti bérkocsisok. Máskor is ugyan, de különösen estvénként, midőn a színházi közönség hazafelé oszlik , oly sebességgel, oly vigyázatlanul űzik lovaikat, hogy az útánmenőket csak Isten őrzi az elgázoltatástól a nagy ködben és sötétségben. — Egy kiképezett énekesnő , kiről némely biztos tudósítások után e lapok is kedvezőleg nyilatkoztak, föllépni szándékozott nemzeti színpadunkon, s aztán, ha a közönség és igazgatóság meg lenne elégedve énekével, talán szerződni is. A föllépés azonban, mint halljuk , csak azon esetben engedtetett meg neki , ha előlegesen leköti magát három évre igen mérsékelt fizetésért. E szerint föllépése elmaradt , s lehet, hogy színházunk oly hasznavehető egyéniséget szalaszt el benne, kinek helyüt messze földről drága pénzen idehozott valakik aztán nem igen fogják pótolni. — A Kolzsv. lap előfizetési fölhívásában folyvást azt olvassuk, hogy ha január végéig a költségek fedezésére megkívántató előfizetések nem érkeznének , kénytelen lesz a szerkesztőség a lapot végkép megszüntetni. Bármily érdektelenül, s minden élénkség nélkül volt is szerkesztve ekkorig e hírlap, megszűnését mindenesetre sajnálnunk kellene, pedig meg kell szűnnie, ha a szerkesztőség folyvást oly kevés ügylettel leend annak összeállításában, így abból sem erdélyi, sem magyarországi olvasó nem bír kiolvasni egy érdekes sort, s ha nem bir, nem is fizet érette. • A sokáig várt víg opera , Siren végre tegnapestre csakugyan színpadra került Hollósi Kornélia k. a. vendég- és jutalomjátékául. Mondanunk sem kell, hogy a színház egészen telve volt, hogy az először adatott dalmű a közönség teljes tetszésében részesült, hogy a csábítólag éneklőként riadó tapsokkal üdvözölték mind kiléptekor, mind játéka folytán. A szerep különben is igen bő alkalmat nyújta neki gyönyörű hangja egész erejének, coloraturáinak kifejtésére. A jutalmazottat kiléptekor az általános éljeneken kívül valóságos koszorúzáporral fogadták. Budai jótékony nűegylet az általa képviselt emberiségi czélok előmozdításául három zártkörű tánczvigalomra aláírást nyitott, melyek január 21-kén, február 4-kén, s 18-kán a budai országház termeiben véghez menendnek. Aláírhatni az egyleti elnök gr. Forrayné ő excziájánál s az egylet egyéb tagjainál is. Egy egy személy mind a három vígalomra fizet 3 pftot. A termek kellemdús feldíszítése, válogatott zenekar, csemegés éttermek méltán eredményezhetnek fényes részvétet, melytől a segély után karját nyújtó sok szegény vigaszt vár. Budán, 1852-iki január 10-kén. Külkey , titkár. VIDÉKI ÉLET. A Magy. Hir Lmik írják Zalából. ( A Zala vizének legközelebb tervbe veendő szabályozása maga a kormány is hathatósan elősegitendő. Erre nézve másoktól is, de különösen a Zalamentébeni birtokosokoktól hivatalosan bekérettek ez a részbeni vélemények , hogy mily eszközök, és módokkal akarják ez ügyet sikeresíteni. Zala- Egerszeg okiratilag kinyilatkoztató , hogy minden városi birtokosra aránylag kivetendő bizonyos összeg által, kész e vállalatot előmozdítani. A vállalat kivitelére társaság fog alakulni. — A jegyzőségek már meg vannak alapítva. Egy jegyző néhol 10—14 helységet lát el, mi bizony felette sok. — Múlt hónap 16-kán délelőtti 11 órakor két lövős rabló , s gyilkos Komáromi József és Kovács János rögtönitélet útján hóhérpallos által végeztetett ki. Az Agram. Z.-ban írják: — Jellacsics horvátországi bán felhívást intézett Horvátország és Szlavónia lakóihoz egy nemzeti színház alapítása végett. Négyezer patriótára van szükség, kik évenkint 25 pft. fizetésére kötelezzék magukat, hogy igy 100 ezer ftnyi összeg kikerüljön, 4* ebből 50 ezer a színház épület helyreállítására van szánva; a másik 50 ezerből 20 ezernek kamatja szinte e czélra fordittatik, a hátralevő 30 ezer pedig kamatozni fog s kamatait tiz év után tőkésitik 32 év alatt a részvények beváltatnak. A kolozsvári lapban olvassuk. — A nagyszebeni cs. kir. hadi törvényszék több ítéletet hirdet. Fölségárulás bünébeni részvétért következő katonai egyének: Fodor István , gyalog százados, b. Szentkereszti Zsigmond huszárkapitány, Macskási Lajos főhadnagy, Dálnoki József főhadnagy, Józsa Lajos alhadnagy vagyonuk, s rangjuk elvesztése mellett halálra ítéltettek; kegyelem útján azonban Fodor István 12 évi, Szentkereszti Zsigmond s Józsa Lajos kétévi várfogságra ítéltettek.