Pesti Napló, 1852. január (3. évfolyam, 544–569. szám)

1852-01-13 / 553. szám

en és mért ne képzelné ezt a zenész? nem képzeli-e már ezt a költő ? — Néhány magyar népdal, Horto­bágyi puszta, Alföldi halász, A virágnak megtiltani nem lehet,“ stb. német fordításban (mint hírlik a rég hallgaté csattogány és sok reményre jogosító Bakody Tivadartól fordítva) egy más hazánkfia Koeler La­jos állal zongorára alkalmazva, közkedvességben részesülnek. — A Tornát és Baranyát, azaz Anglia, Frank- s Németországokat bekóborlott nagy Rákos- palotai Kertbeny Károly Mária is néhány hét óta itt van, s számos szülőföldi magyar irodalmi barátainak ölelésére Pestre készül; — mit nem azért írunk meg, hogy ezek elvonuljanak előle. * LAPSZEMLE. — A Magyar Hírlap (jan. 13.) közli az Oeslerr. Corresp. negyedik czikkét, mely a dec. 31-kén ki­adott legfelsőbb nyiltparancsokra vonatkozik, és kü­lönösen azon gondoskodásról szól, mely a nagy és kis földbirtok-completumok lehető legcsonkitlanabb kiterjedésben megtartására van irányozva. — A Pester Zeitung (dee. 13.) ugyanazon czikkét közli az Oeslerr. Corresp., melyet a Magyar Hírlap. HIVATALOS. Magyarkoronaországot illető országos törvény-, és kormánylap II. évfolyama XXYI. darabjából Hirdetés a cs. kir. helytartóság ideiglenes főnökétől, 1851 ki december 10-kéről, melylyel a műtanodákra vonatkozó általános határozatok azoknak tantervével együtt közhírré tétetnek. 1. Általános határozatok. 1. §. A műtanodák a népiskolák ős műtani intéze­tek közt állnak. Czéljok : hogy általános képzettségen kí­vül, melyet a régi klassikus nyelvek használata nélkül adni törekszenek, mind az iparos foglalkozásokra némi középfokú előképzést, mind a műtani intézetekhez elő- készilést nyújtsanak. 2. §. A műtanodák alsó- és felso-műtanodákra osz­lanak. 3. §. A alső-műtanoda előkészít a felső-mütanodá- Ta, s egyszersmind az alsóbb városi és falusi iparok kö­reire önálló képzettséget eszközöl. A tantárgyakat kivá- lólag népszerű modorban kezeli, s mint teljes alsó-mű- tanoda legalább három évfolyamból áll. Hol ipari szükségletek kívánják, a háromévfolya- nu alsó-műtanodákhoz kiilönösb iránybani iparműi ok­tatás végett még további évfolyamok is toldathatnak. 4. §. Olyanok képzési szükségleteinek kielégítése végett, kik magokat korán kézmüvekre adják s annál- fogva háromévi műtanodát járni módjokban nincs , a teljes bárom évfolyamú alsó-műtanodák mellett két év­folyamú alsó-mütanodák is fognak létezni. Ily iskolák a népiskolák bővítéseként tekintendők, s a népiskolákkal eddig volt kapcsolatukban tovább is megmaradnak. 5. §. A felső-mülanoda az alsó-müianodában kez­dett oktatást tudományosabb modorban folytatja ; az álta­lános emberszerü képzésnek ez iskolákban adandó mér­tékét bevégzi, s egyszermind a mütudományi tanulmá­nyoknak különlegesebb előkészítő iskolája. 6. §. A felső-műtanoda sehol som egymaga, ha­nem mindenütt az alsó-mütanodával összekapcsolva áll fen; a kettő együtt, egy közös igazgató alatt egyetlen tanintézetet tesz. Ellenben alsó-műtanodák önállólag, felső-műtanoda nélkül is létezhetnek. 7. §. A közpénzalapból fentartotl felső- és teljes alső-műtanodákra nézve az álább kitűzött tanterv (a 38. §, tekintetbe vételével) kötelező. A népiskolával közvetlen kapcsolatban maradandó két osztályú alsó-műtanodák, tantervűkre nézve általá­ban a teljes alsó-műtanodák két első osztályával egyen­lőknek tekintendők, úgy hogy a kétosztályu alsó-mű- tanodát jó sükerrel végzett tanulók a teljes műtanoda harmadik osztályábai közvetlen fölveletésüket megnyer­hessék. 8. §. Községek, testületek vagy magánosok által ala­pitolt, s felső- vagy teljes alsó-műtanodák nevére igényt tartó iskolák , tantervűk-és taneszközeikre nézve an­nyiban vannak az alább következő szabályokhoz köt­ve (magánoktatásról! ideigl. törvény, 1850. junius 27; 5. .§. ad 1), hogy az itt kitűzött czélt minden tárgyban el kell érniök; azonban a tantárgyak más módon ren- dezvék és felosztvák is lehetnek. Ha az ilyek, működéseik derekas voltáról elegen­dő kezességet nyújtanak , a vállás- és közoklatásl mi­nisztérium által nyilvános mütanodául elismertethetnek. (A felhívott törvény 15. §.) 9. §. Mindazon esetekben, melyekben a inűtano- dai képzettség felől általában törvényiig bizonyítvány kívántatik, csak a nyilvános műtanodák bizonyítványai érvényesejí. Nem nyilvános műtanodák tanítványai ily bizonyít­ványok elnyerése végett magokat valamely nyilvánoa műtanodánál vizsgálat alá vetni kötelesek. II. Tanterv. Oktatási nyelv. 10. §. 1. Mütanodákban minden hazai nyelv azon mértékben, mint arra ki van művelve, oktatási nyelv lehet. 2. Az oktatási nyelv megválasztása mindenütt azon népesség szükségleteihez irányzaudő , mely az intézet­ben kiváló részt vesz. E mellett különösen arról kell gondoskodni, hogy hol a népesség kevert, e tekintetben minden felek szük­ségleteinek kitelkctőleg elégtetessék. E czélból megen­gedtetik, miszerint egy műtanodában kétféle oktatási nyelv is lehessen, melyek külön iskolaosztályokra vagy külön tantárgyakra használandók. 11. §. Tantárgyak. Műtanodai tantárgyak : 1. Vallás. 2. Nyelvek, jelesül: a) oktatási nyelv, b) honi nyelvek, melyek az illető koronaország­ban az oktatási nyelven kívül divatoznak, c) német nyelv, ha már a fenebbiek közt néni fog­laltatnék. d) más élő nyelvek, mint: olasz, franczia, angol. 3. Földrajz és történelem. 4. Elemi mennyiségtan. 5. Alkalmazott számtan, váltó-és vámismével stb. 6. Természetrajz. 7. Természettan. 8. Géptan. 9. Vegytan. 10. Rajzolás, kapcsolatban az építészettel. 11. Mintázás. 12. Szépírás. 13. Éneklés. 14. Testgyakorlás. 15. Gyorsírás. 12. §. A 11. §-ban 1. 2. a) és 3—10 alatt kije­lölt tárgyak minden műtanulóra nézve köteles tárgyak; az alsóbb műtanulókra, és a felső-műtanoda első évfo­lyamára nézve még all. pont alatti is. Az oktatási nyelven kívül, minden mfitanodában mint szabad tárgyat kell még tanitani a koronaországnak második nyelvét, hol olyan divatoz, és német nyelvet, ha már a hazai nyelvek közé nem tartoznék. Felsőbb műtanodában , ha az iskolának módjában áll, az olasz nyelv ott is, hol nem hazai, valamint a franczia és angol nyelv is szabad tárgyakként taníttatnak azonban az alső-mütanodákből sincsenek kizárva, kivált oly helyeken, hol egy második honi nyelv tanulásának szüksége fen nem forog. Nem a tanulóktól, hanem a szülőktől vagy gyá­moktól függ a mütanodákba lépéskor meghatározni, váj­jon fiaik vagy gyámoltjaik egyik vagy másik kitűzött nyelvet s jelesül melyiket tanulják meg. Az ekként ki­jelölt nyelv a tanulóra nézve minden tekintetben a köteles tantárgyak körébe lép. Éneklés és testgyakorlás , mennyire csak lehet, minden alsó-és felső-műtanodákban fog taníttatni. Gyors­írásban ott , hol szükség mutatkozik, de rendszerint csak a felső műtanoda tanulóinak fog oktatás adatni. (Folyt.) Pestváros polgármestere legközelebb a cs. k. kerületi kormánynál 1203 ft. 16 kr pp. s egy húszast tett ie , mely öszveg az ország víz által károsult alsó vidékei számára Pestvárosban, jelesen a Teréz és .József város­részekben önkéntes adakozás útján gyüjtetett, s belőle különösen a nagyváradi árviz-károsultak részére 1167 ft 31 kr s egy huszas folyt be. A méltánylat és hála adóját érdemlik azon jótevők, kik a felebaráti szeretet erényét ily nemes tettel tanú­sítják , midőn azért ács. k. kerületi kormány ezen jeles adományt nyilvánosságra hozza , köszönetét mond azon emberbarátoknak , kik a jótékonyság nemes érzelmétől áthatva, adományaik által Ínséggel küzdő honfitársaik nyomorát enyhíteni siettek. Pesten, dec. 31-én 1851. Bagyin János kiskőrösi pest-zsolt megyei szül. 25 éves , evang. vallásu , nőtelt n . volt honvéd, kiskő­rösi lakos, ipar és határozott foglalkozás nélkül, több­ször tolvajság miatt megbüntettetett, egy a kiskőrösi helyhatóság tanúsága szerint idegen vagyon megtáma­dása, ló-és marha lopás által, melylyel az ottani la­kosságot folyvást veszélyezte, nagy mértékben veszé­lyes egyén, törvényesen bevallván, hogy f. hó 2-ikán délben a cs. kir. zsandárság által, mely őt régóta űzőbe vette, elfogatott , s egy pisztolynak, melyet kevés órá­val azelőtt tulajdon nővérére gyilkos szándékkal rásü- tött, birtokában találtatott, a rögtönítélő bíróságnak átadatott, s a mai napi egyhangú rögtönbirósági Ítélet által, mint törvénytelen fegyvertartás bűnében marasz­talt , a cs. kir. katonai és polgári kormányzóság f. bő 20-ki hirdetményének 5. §-a folytán lőpor és golyó ál­tali halálra ítéltetett , és ez Ítélet azonnal ki is hirdet- tetett és végrehajtatott. Szeged , jan. 7. 1852. Szegedi cs. k. kát. rögtönitélő bíróság. FŐVÁROSI ÉLET. — Múlt szombaton Shakspeare Othcllóját adták színpadunkon. Lendvai a czimszerepben, valódi mű­vészi élvezetet nyujta a közönségnek. Játéka erőtel jes, a legkisebb árnyalatokban is jellemző, kereked volt. Egyedül azon a pontban óhajtottuk volnakevésbbé szi­gorúnak, midőn gyanújának fölébredése után, Desde- mondval legelőször találkozik. Ily egyszerre történt elváltozás után , Desdemona nem maradhatna többé oly csendes lelki állapotban, minőben öt még azután is látjuk. Közönség nem volt nagy számmal. Lendvait több ízben elő tapsolták. Szerep-nemtudás nlost is elég fordult elő. — Mostanában jelent meg egy, az ifjúság szá mára szánt érdekes munkának első kötete Történeti életrajzok czim alatt Ballagi Károly és Batizfalvi Istvántól. Mulattató, s egyszersmind tanuságos ol­vasmányul szolgál ez az ifjúságnak, s óhajtandó, hogy alkalom nyujtassék a szerzőknek megkezdett jóczélu vállalatjok tovább folytatására. Ezen első kötet némely világhírű férfiak jellemrajzát hozza, élénk, csinos előadási modorban. Ara e kötetnek, mint halljuk 1 ft 20 kr. pp. Ajánljuk az illető kö zönség figyelmébe. — A M. H. hirdetései között egy nagy betűkkel nyomatott ,,tudósítás“ olvasható, mely Makón költ, s költötte „Simon István ügyvéd s iró.“ Ó az, ő az egészen e tudósítás minden sorában, minden szavá' ban. Olvassátok és ismerjetek rá. „Ha valakinek van joga a léthez, nekem van. Én úgy alkottam szelleti müveimet, hogy azok az örök lét széke előtt, mint soha ki nem alvó gyémánt csillagok tündököljenek Ezen mindent haladó szent jognál fogva tehát jelen­tem ezen az utón, hogy müveim léteznek, s nem akarom, (ime halljátok !) hogy mint Shakspeare-re, én rám is valamint sok egyébre, évszázadok felme^ rültével , idők lefolytával ismerjenek rá. Jelentem, miként ily becsű talpraesett müveim kaphatók Bur­ger Zsigmond szegedi könyvárusnál, s nálam a mü­vek teremtőjénél, stb. Akarom, hogy a gyémánt- sziget kimerüljön a holt óceánból, stb.“ És ez igy megy mind végig. Ajánlkozik egyszersmind Shak­speare lefordítására, „a legélctmelogebb, hű zománcz- ban.“ S legutoljára azzal rekeszti be : „Vigyük te­hát czéljához rendiden belhatalom vezédjén, ezt a nagy házelejü emberi fajt.“ Ez ő, Simon István az ügyvéd és iró. — Siéger űr, mint a Loc. Bl. írja 15-kén Becsbe menend egy Saphir M. G. által rendezett akadémiá­ban , Saphir saját meghívása után résztveendő. — Erdélyi Mária k. a.ról, ki az aradi színházban, „Elvira“ szerepében lépe föl, nem igen kedvezőleg nyilatkozik egy ottani tudósitó, s csodálja , hogy föl mert lépni. — Nyereségnek tekinti ellenben a drá­ma részére az ott nemrég szerződött Jánosi-párt. — A kőbányai szőlőkertek, és a vasút között fekvő 153 holdnyi városi földet múlt ősszel 51,634 ft 6 krért pp. adták el, mely összeg egy harmadát rögtön, másik harmadát 5 év alatt, utolsó harma­dát 10 év alatt kell lefizetni A legjobb minőségű földnek holdja 700, a legrosszabbé 150 p.ftért kele el. — A pesti bérkocsisok minden szigorú fölügyelet daczára is csak pesti bérkocsisok. Máskor is ugyan, de különösen estvénkint, midőn a színházi közönség hazafelé oszlik , oly sebességgel, oly vigyázatlanul űzik lovaikat, hogy az utonmenőket csak Isten őrzi az elgázoltatástól a nagy ködben és sötétségben. — Egy kiképezett énokesnő , kiről némely biztos tudósítások után e lapok is kedvezőleg nyilatkoztak, föllépni szándékozott nemzeti színpadunkon, s aztán, ha a közönség és igazgatóság meg lenne elégedve énekével, talán szerződni is. A föllépés azonban, mint halljuk , csak azon esetben engedtetett meg neki , ha előlegesen leköti magát három évre igen mérsékelt fizetésért. E szerint föllépése elmaradt , s lehet, hogy színházunk oly hasznavehető egyéniséget szalaszt el benne, kinek helyűt messze földről drá­gapénzen idehozott valakik aztán nem igen fogják pótolni. — A Kolzsv. lap előfizetési fölhívásában folyvást N azt olvassuk, hogy ha január végéig a költségek fedezésére megkívántaié előfizetések nem érkezné­nek , kénytelen lesz a szerkesztőség a lapot végkép megszüntetni. Bármily érdektelenül, s minden élénk­ség nélkül volt is szerkesztve ekkorig e hirlap, meg­szűnését mindenesetre sajnálnunk kellene; pedig meg kell szűnnie, ha a szerkesztőség folyvást oly kevés ügylettel leend annak összeállításában. így abból sem erdélyi, sem magyarországi olvasó nem bir kiolvasni egy érdekes sort, s ha nem bir, nem is fizet érette. •— A sokáig várt vig opera , Siren végre tegnap- estve csakugyan színpadra került Hollósi Kornélia k. a. vendég- és jutalomjátékaul. Mondanunk sem kell, hogy a színház egészen telve volt, hogy az először adatott dalmű a közönség teljes tetszésében részesült, hogy a csábitólag éneklő Sirént riadó tapsokkal üdvözölték mind kiléptekor, mind játéka folytán. A szerep különben is igen bő alkalmat nyuj­ta neki gyönyörű hangja egész erejének, coloraturái- nak kifejtésére. A jutalmazottat kiléptekor az általá­nos éljeneken kívül valóságos koszoruzáporral fogadták. Budai jótékony nüegylet az általa képviselt entbe- riségi czélok előmozdításául három zártkörű táncz- vigalomra aláírást nyitott, melyek január 21-kén, február 4-kén, s 18-kán a budai országház termei­ben véghez menendnek. Aláírhatni az egyleti elnök gr. Forrayné ő excziájánál s az egylet egyéb tag­jainál is. Egy egy személy mind a három vígalomra fizet 3 pftot. A termek kellemdús feldíszítése, válo­gatott zenekar,! csemege- s éttermek méltán eredmé­nyezhetnek fényes részvétet, melytől a segély után karját nyújtó sok szegény vigaszt vár. Budán, 1852-iki január 10-kén. Külkey , titkár. VIDfKl ÉLET. A Magy. Hir L-mik írják Zalából. — A Zala vizének legközelebb tervbe veendő szabályozása) maga a kormány is hathatósan előse- gitendi. Erre nézve másoktól is, de különösen a Zalamentébcni birtokosokoktól hivatalosan bekéret­tek ez a részbeni vélemények , hogy mily eszközök, és módokkal akarják ez ügyet sükeresiteni. Zala- Egerszeg okiratilag kinyilatkoztatá , hogy minden városi birtokosra aránylag kivetendő bizonyos összeg által, kész e vállalatot előmozdítani. A vállalat ki­vitelére társaság fog alakulni. — A jegyzőségek már meg vannak alapítva. Egy jegyző néhol 10—14 helységet lát el, mi bizony felette sok. — Múlt hó­nap 16-kán délelőtti 11 órakor két lövői rabló , s gyilkos Komáromi József és Kovács János rögtön- itélet utján hohérpallos által végeztetett ki. Az Agram. Z.-ban Írják: — Jellacsics horvátországi bán felhívást intézett Horvátország és Szlavónia lakóihoz egy nemzeti színház alapítása végett. Négy ezer patriótára van szükség, kik évenkint 25 pft. fizetésére kötelezzék magokat, hogy igy 100 ezer ftnyi összeg kikerüljön, 4* ebből 50 ezer a színház épület helyreállítására van szánva; a másik 50 ezerből 20 ezernek kamatja szinte e czélra fordittatik, a hátralevő 30 ezer pedig kamatozni fog s kamatait tiz év után tőkésitik 32 év alatt a részvények beváltatnak. A kolozsvári lapban olvassuk. — A nagy szebeni cs. kir. hadi törvényszék több ítéletet hirdet. Föiségárulás bünébeni részvétért következő katonai egyének: Fodor István , gyalog százados, b. Szentkercszti Zsigmond huszárkapitány, Macshási Lajos főhadnagy, Dálnoki József főhad­nagy, Józsa Lajos alhadnagy vagyonuk, s rangjuk elvesztése mellett halálra ítéltettek; kegyelem utján azonban Fodor István 12 évi, Szentkereszii Zsig­mond s Józsa Lajos kétévi várfogságra ítéltettek. így például I. Károly, és I. Lajos, sőt még Hollós Mátyásunk is nagy részben; a mint ez a többieket elhallgatva a budai polgársághoz irt laconicus egyik e leveléből : „Mathias Dei gratia Rex! — Bonum mane Gives ! Ad Regem si omnes non veneritis, ca­pita perdetis. Rex.“ kitetszik; és hogy mennyiben vévé igénybe ezen hires királyunk is az ország ven­dégszeretetet és erejét, kitetszik a karok és rendek Ulászló utódja alatt fölterjesztett (1492) panaszai­ul __ Mily terhes vala akkorában az ország ne­m ességére nézve a törvényhozásban! részvételnek gyakorlata, midőn viritim megjelenni kötelesek ló­vén az összes nemesség például még Ulászló alatt 1498-ban (Deer. III. art. 1) Rákos mezejére meg- hivatottj — könnyen elgondolhatjuk a miért is legnagyobb jótétemény gyanánt fogadtatott el azon törvényes változás, melynélfogva I. Ferdinánd alatt az országgyűlések mezőről mindenkorra városokba tetetvén át, a karok és rendek nagyobb része kép­viselők általi megjelenésre köteleztetett, kiket a ne­mességnek fizetnie kellett; mely utóbbit még ké­sőbbi “időkben is megyei hivatalok elvállalására nénzbeli büntetéssel szorítani szükségesnek tartatott. III András halála után (1301) aristocratiánk oligarchiává fajulván, 1560-ban anarchiával vég­ződött. Mennyire dúlták pusztították szép honunkat akkorában Omode, —• Trencsin Máté, —Jüssingen, — Perényi István, — Palóczy István, — Podma- nin, — Bebck, — Tornallyai, — Basó, — Tburócz Dániel és más számtalanok, törvénynyel királyijai daczolva , történetlapjaink eléggé bizonyítják; me­lyekből kitetszik egyszersmint az i3 : mikép királyi városaink (a polgárosodás és civilisatió ezen szék­helyei) is, akkorában prédának és pusztításnak adván magokat a közelfekvő nemesi birtokokra rontottak, a mint ezt az 1542-ki 33-ik türv. czikk bizonyítja, melyben ezen szavak olvashatók: „Et quia civitates regiae praesertim per hos annos ad obtinendas pos­sessiones nobilium vehementer aspirare coeperunt, et ob id plerosque nobiles miserabiliter occidisse, tan- demque bona corumdem quocunque titulo a regia majestate suae communitati impetrasse accusantur“ Ilatalmaskodások akkoron napirenden valának, ezekre királyaink kimúlási ideje is használtatván fel interregnum alkalmával, a mint ez gyakori törvé­nyeinkből : „ut bona post obitum Domini regis vio­lenter occupata restituantur“ kitetszik. (Sigism. D. VI. 4. Alb. art. 29. Math. D. II. Art. 12. Ulad. D. I. 14. 107. etc.) Milyen lehető, Ilonunkban a közbá­torság és jólét állapotja még erélyes Mátyásunk alatt is, könnyen elgondolhatjuk i-ső Decretuma (1462. 12.) és IV. Decretumából, mely utóbbinak 7-dik czikke szerint Posega, Valkó, Szeréin, Bara­nya, Csanád, Tentes, Zaránd, és Arad vármegyék­ben rablás, pusztítás , tolvajság, csonkítás, ember­vásárlások napirenden valának, az. ország belbátor- ságát illető akkori szomorú állapotának hű rajzát pe­dig VI-dik (14S6-diki) Dccretumában találjuk ecse­telve , különösen e szavaiban : „Magna interea pro­pter longam absentiam et occupationem nostram ho­micidarum , furunt, latronum , praedonum , falsario­rum , incendiariorum et similium sceleratorum oritur in regno multitudo, ita ut non viator, nec frater a fratre, hospes ab hospite tutus esset.“ — Mily nyo­masztó lehete az akkori régi birtokos nemesség bá­násmódja a jobbágyság irányában. Az egy 1542-ki 21-diki törvényczikből is kitetszik. Es így tartott ez továbbá is egész a XVII-dik századig; a miért is épen nem csudálkozhatunk azon, hogy egyik jeles törtenetbúvárunk végszavaiban (EngelsSchlussworte zur Geschichte des Ung. Reichs. V. S. 343) ezeket olvassuk: „Die ungrischo Geschichte seit Joseph I. ist einer fortlaufend Panegyrikus für das Erzhaus Österreich.“ Összehasonlítva tehát mostani állapotunkat és je­len korunkat őseink régi állapotjával, a hajdant a jelennel, könnyű leend minden jézan , békés honpol­gár és valódi hazafi feleletét kitalálni azon őszinte kérdésre : „Vájjon kivánná-e valaki közölünk iga­zán, hogy ama imént rajzolt jó régi időkben élhetett volna ez áldott honban ? mely habár az utolsó vész­terhes forradalmi időkben irtózatos csapásokon ment keresztül, áll még és megerősödve bizodalomban, visszavezettetvén a törvényesség és rendíthotlcn hű­ség ösvényére, boldog jövendőnek néz elébe. Dr. Láner Ferencz, cs. li. pesti egyetemi jogtanár. 1S4 J / I Mi * V/

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék