Pesti Napló, 1852. január (3. évfolyam, 544–569. szám)

1852-01-13 / 553. szám

en HIVATALOS, Magyar koronaországot illető országos törvény-, és kormánylap II. évfolyama XXVI. darabjából Hirdetés a cs. kir. helytartóság ideiglenes főnökétől, 1851 ki december 10-kéről, melylyel a műtanodákra vonatkozó általános határozatok azoknak tantervével együtt közhírré tétetnek. 1. Általános határozatok. 1. §. A műtanodák a népiskolák és műtani intéze­tek közt állnak. Czélják , hogy általános képzettségen kí­vül, melyet a régi klassikus nyelvek használata nélkül adni törekszenek, mind az iparos foglalkozásokra némi középfokú előképzést, mind a műtani intézetekhez elő­­készítést nyújtsanak. 2. §. A műtanodák alsó- és felső-műtanodákra osz­lanak. 3. §. A alsó-műtanoda előkészít a felső-műtanodá- ra, s egyszersmind az alsóbb városi és falusi iparok kö­reire önálló képzettséget eszközöl. A tantárgyakat kivá­­lólag népszerű modorban kezeli, s mint teljes alsó-mű­­tanoda legalább három évfolyamból áll. Hol ipari szükségletek kívánják, a három évfolya­­m­ alsó-műtanodákhoz kü­lönösb iránybani iparműi ok­tatás végett még további évfolyamok is toldathatnak. 4. §. Olyanok képzési szükségleteinek kielégítése végett, kik magokat korán kézmüvekre adják s annál­­fogva háromévi műtanodát járni módjokban nincs , a teljes három évfolyamú alsó-műtanodák mellett két év­folyamú alsó-műtanodák is fognak létezni. Ily iskolák a népiskolák bővítéseként tekintendők, s a népiskolákkal eddig volt kapcsolatukban tovább is megmaradnak. 5. §. A felső-mütanoda az alsó-mütanodában kez­dett oktatást tudományosabb modorban folytatja ; az álta­lános emberszerű képzésnek ez iskolákban adandó mér­tékét bevégzi, s egyszermind a műtudományi tanulmá­nyoknak különlegesebb előkészítő iskolája. 6. §. A felső-műtanoda sehol sem egymaga, ha­nem mindenütt az alsó-műtanodával összekapcsolva áll fen; a kettő együtt, egy közös igazgató alatt egyetlen tanintézetet tesz. Ellenben alsó-műtanodák önállólag, felső-műtanoda nélkül is létezhetnek. 7. §. A közpénzalapból fentartott felső- és teljes alsó-műtanodákra nézve az alább kitűzött tanterv (a 38. §, tekintetbe vételével) kötelező. A népiskolával közvetlen kapcsolatban maradandó két osztályú alsó-műtanodák, tantervükre nézve általá­ban a teljes alsó-műtanodák két első osztályával egyen­lőknek tekintendők, úgy hogy a kétosztályu alsó-mű­­tanodát jó sükerrel végzett tanulók a teljes műtanoda harmadik osztályában közvetlen fölvezetésüket megnyer­hessék. 8. §. Községek, testületek vagy magánosok által ala­pitott, s felső- vagy teljes alsó-műtanodák nevére igényt tartó iskolák , tantervük­ és taneszközeikre nézve an­nyiban vannak az alább következő szabályokhoz köt­ve (magánoktatásról­ ideigl. törvény, 1850. junius 27. 5. .§. ad 1), hogy az itt kitűzött czélt minden tárgyban el kell érniök, azonban a tantárgyak más módon ren­­dezvék és felosztvák is lehetnek. Ha az ilyek, működéseik derekas voltáról elegen­dő kezességet nyújtanak , a vallás- és közoktatási mi­nisztérium által nyilvános műtanodául elismertethetnek. (A felhívott törvény 15. §.) 9. §. Mindazon esetekben, melyekben a m­űtano­­dai képzettség felől általában törvényiig bizonyítvány kívántatik, csak a nyilvános műtanodák bizonyítványai érvényesett. Nem nyilvános műtanodák tanítványai ily bizonyít­ványok elnyerése végett magukat valamely nyilvános műtanodánál vizsgálat alá vetni kötelesek. II. Tanterv. Oktatási nyelv. 10. §. 1. Műtanodákban minden hazai nyelv azon mértékben, mint arra ki van művelve, oktatási nyelv lehet. 2. Az oktatási nyelv megválasztása mindenütt azon népesség szükségleteihez irányzandó , mely az intézet­ben kiváló részt vesz. E mellett különösen arról kell gondoskodni, hogy hol a népesség kevert, e tekintetben minden felek szük­ségleteinek kitelhetőleg elégtetessék. E czélból megen­gedtetik, miszerint egy műtanodában kétféle oktatási nyelv is lehessen, melyek külön iskolaosztályokra vagy külön tantárgyakra használandók. 11. §. Tantárgyak. Műtanodai tantárgyak : 1. Vallás. 2. Nyelvek, jelesül: a) oktatási nyelv, b) honi nyelvek, melyek az illető koronaország­ban az oktatási nyelven kívül divatoznak, c) német nyelv, ha már a fenebbiek közt nem­ fog­laltatnék. d) más élő nyelvek, mint: olasz, franczia, angol. 3. Földrajz és történelem. 4. Elemi mennyiségtan. 5. Alkalmazott számtan, váltó-és vámisméret stb. 6. Természetrajz. 7. Természettan. 8. Géptan. 9. Vegytan. 10. Rajzolás, kapcsolatban az építészettel. 11. Mintázás. 12. Szépírás. 13. Éneklés. 14. Testgyakorlás. 15. Gyorsírás. 12. §. A 11. §-ban 1­­2. a) és 3—10 alatt kije­lölt tárgyak minden műtanulóra nézve köteles tárgyak; az alsóbb műtanulókra, és a felső­ műtanoda első évfo­lyamára nézve még all. pont alatti is. Az oktatási nyelven kívül, minden mű­tanodában mint szabad tárgyat kell még tanítani a koronaországnak második nyelvét, hol olyan divatot, és német nyelvet, ha már a hazai nyelvek közé nem tartoznék. Felsőbb műtanodában , ha az iskolának módjában áll, az olasz nyelv ott is, hol nem hazai, valamint a franczia és angol nyelv is szabad tárgyakként taníttatnak azonban az alsó­ mütanodákból sincsenek kizárva, kivált oly helyeken, hol egy második honi nyelv tanulásának szüksége­sen nem forog. Nem a tanulóktól, hanem a szülőktől vagy gyá­moktól függ a műtanodákba lépéskor meghatározni, váj­jon fiaik vagy gyámoltjaik egyik vagy másik kitűzött nyelvet s jelesül melyiket tanulják meg. Az ekként ki­jelölt nyelv a tanulóra nézve minden tekintetben a köteles tantárgyak körébe lép. Éneklés és testgyakorlás , mennyire csak lehet, minden alsó-és felső­ műtanodákban fog taníttatni. Gyors­írásban ott , hol szükség mutatkozik, de rendszerint csak a felső műtanoda tanulóinak fog oktatás adatni. (Folyt.) Pest város polgármestere legközelebb a cs. k. kerületi kormánynál 1203 ft. 16 k. pp. s egy húszast tett­­e , mely öszveg az ország víz által károsult alsó vidékei számára Pestvárosban, jelesen a Teréz és­­József város­részekben önkéntes adakozás útján gyüjtetett, s belőle különösen a nagyváradi árviz-károsultak részére 1167 ft 31 ki s egy huszas folyt be. A méltánylat és hála adóját érdemlik azon jótevők, kik a felebaráti szeretet erényét ily nemes tettel tanú­sítják , midőn azért a cs. k. kerületi kormány ezen jeles adományt nyilvánosságra hozza , köszönetet mond azon emberbarátoknak , kik a jótékonyság nemes érzelmétől áthatva, adományaik által ínséggel küzdő honfitársaik nyomorát enyhíteni siettek. Pesten, dec. 31-én 1851. és mért ne képzelné ezt a zenész? nem képzeli-e már ezt a költő ? — Néhány magyar népdal, Horto­bágyi puszta, Alföldi halász, A virágnak megtiltani nem lehet,“ stb. német fordításban (mint hírlik a rég hallgató csattogány és sok reményre jogosító Bakody Tivadartól fordítva) egy más hazánkfia Koeler La­jos által zongorára alkalmazva, közkedvességben részesülnek. — A Tornát és Baranyát, azaz Anglia, Frank-­s Németországokat bekóborlott nagy Rákos­­palotai Kertbeny Károly Mária is néhány hét óta itt van, s számos szülőföldi magyar irodalmi barátainak ölelésére Pestre készül, a­mit nem azért írunk meg, hogy ezek elvonuljanak előle. * LAPSZEMLE. — A Magyar Hírlap (jan. 13.) közli az Oesterr. Corresp. negyedik czikkét, mely a dec. 31-kén ki­adott legfelsőbb nyiltparancsokra vonatkozik, és kü­lönösen azon gondoskodásról szól, mely a nagy és kis földbirtok-completumok lehető legcsonkítlanabb kiterjedésben megtartására van irányozva.­­ A Pester Zeitung (dec. 13.) ugyanazon czikkét közli az Oesterr. Corresp., melyet a Magyar Hírlap, így például I. Károly, és I. Lajos, sőt még Hollós Mátyásunk is nagy részben, a­mint ez a többieket elhallgatva a budai polgársághoz irt laconicus egyik e leveléből : „Mathias Dei gratia Rex! — Bonum mane Gives ! Ad Regem si omnes non veneritis, ca­pita perdetis. Rex.“ kitetszik, és hogy mennyiben vévé igénybe ezen hires királyunk is az ország ven­dégszeretetét és erejét, kitetszik a karok és rendek Ulászló utódja alatt fölterjesztett (1492) panaszai­ul __ Mily terhes vala akkorában az ország ne­mességére nézve a törvényhozásban! részvételnek gyakorlata, midőn vik­tim megjelenni kötelesek lé­vén az összes nemesség például még Ulászló alatt 1498-ban (Deer. III. art. 1) Rákos mezejére meg­­hivatottj — könnyen elgondolhatjuk a miért is legnagyobb jótétemény gyanánt fogadtatott el azon törvényes változás, melynélfogva I. Ferdinánd alatt az országgyűlések mezőről mindenkorra városokba tetetvén át, a karok és rendek nagyobb része kép­viselők általi megjelenésre köteleztetett, kiket a ne­mességnek fizetnie kellett; mely utóbbit még ké­sőbbi­­időkben is megyei hivatalok elvállalására pénzbeli büntetéssel szorítani szükségesnek tartatott. III András halála után (1301) aristocratiánk oligarchiává fajulván, 1560-ban anarchiával vég­ződött. Mennyire dúlták pusztították szép honunkat akkorában Omode, —• Trencsin Máté, —Jüssingen, — Perényi István, — Palóczy István, — Podma­­nin, — Bebek, — Tornallyai, — Basó, — Thurócz Dániel és más számtalanok, törvénynyel királyijai daczolva , történetlapjaink eléggé bizonyítják, me­lyekből kitetszik egyszersmint az is , mikép királyi városaink (a polgárosodás és civilisatió ezen szék­helyei) is, akkorában prédának és pusztításnak adván magokat a közelfekvő nemesi birtokokra rontottak, a­mint ezt az 1542-ki 33-ik türv. czikk bizonyítja, melyben ezen szavak olvashatók: „Et quia civitates regiae praesertim per hos annos ad obtinendas pos­sessiones nobilium vehementer aspirare coeperunt, et ob id­olerosque nobiles miserabiliter occidisse, tan­­demque bona corumdem quocunque titulo a regia majestate suae communitati impetrasse accusantur“ f hatalmaskodások akkoron napirenden valának, ezekre királyaink kimúlási ideje is használtatván fel interregnum alkalmával, a mint ez gyakori törvé­nyeinkből : „ut bona post obitum Domini regis vio­lenter occupata restituantur“ kitetszik. (Ligism. D. VI. 4. Alb. art. 29. Math. D. II. Art. 12. Ulad. D. I MI * V­­I. 14. 107. etc.) Milyen lehető, Ilonunkban a közbá­torság és jólét állapotja még erélyes Mátyásunk alatt is, könnyen elgondolhatjuk i­s. Decretuma (1462. 12.) és IV. Decretumából, mely utóbbinak 7-dik czikke szerint Posega, Valkó, Szerém­, Bara­nya, Csanád, Tentes, Zaránd, és Arad vármegyék­ben rablás, pusztítás , tolvajság, csonkítás, ember­vásárlások napirenden valának, az­ ország belbátor­­ságát illető akkori szomorú állapotának hű rajzát pe­dig VI-dik (1416-diki) Decretumában találjuk ecse­telve , különösen e szavaiban : „Magna interea pro­pter longam absentiam et occupationem nostram ho­micidarum , furunt, latronum , praedonum , falsario­rum , incendiariorum et similium sceleratorum ob­tur in regno multitudo, ita ut non viator, nec frater a fratre, hospes ab hospite tutus esset.“ — Mily nyo­masztó lehete az akkori régi birtokos nemesség bá­násmódja a jobbágyság irányában. Az egy 1542-ki 21-diki törvényczikből is kitetszik. És így tartott ez továbbá is egész a XVII-dik századig, a miért is épen nem csudálkozhatunk azon, hogy egyik jeles történetbúvárunk végszavaiban (Engels Schlussworte zur Geschichte des Ung. Reichs. V. S. 343) ezeket olvassuk: „Die ungrische Geschichte seit Joseph I. ist einer fortlaufend Panegyrikus für das Erzhaus Österreich.“ Összehasonlítva tehát mostani állapotunkat és je­len korunkat őseink régi állapotjával, a hajdant a jelennel, könnyű leend minden józan , békés honpol­gár és valódi hazafi feleletét kitalálni azon őszinte kérdésre : „Vájjon kivánná-e valaki közölünk iga­zán, hogy ama imént rajzolt jó régi időkben élhetett volna ez áldott honban ? mely habár az utolsó vész­terhes forradalmi időkben irtózatos csapásokon ment keresztül, áll még és megerősödve bizodalomban, visszavezettetvén a törvényesség és rendíthetlen hű­ség ösvényére, boldog jövendőnek néz elébe. Dr. Láner Ferencz, cs. k­. pesti egyetemi jogtanár. 194­1 / Bagyin János kiskőrösi pest-zsolt megyei szül. 25 éves , evang. vallásu , nőtele­n , volt honvéd, kiskő­rösi lakos, ipar és határozott foglalkozás nélkül, több­ször tolvajság miatt megbüntettetett, egy a kiskőrösi helyhatóság tanúsága szerint idegen vagyon megtáma­dása, ló-és marha lopás által, melylyel az ottani la­kosságot folyvást veszélyezte, nagy mértékben veszé­lyes egyén, törvényesen bevallván, hogy f. hó 2-ikán délben a cs. kir. zsandárság által, mely őt régóta űzőbe vette, elfogatott , s egy pisztolynak, melyet kevés órá­val azelőtt tulajdon nővérére gyilkos szándékkal rásü­­tött, birtokában találtatott, a rögtönítélő bíróságnak átadatott, s a mai napi egyhangú rögtönbirósági ítélet által, mint törvénytelen fegyvertartás bűnében marasz­talt , a cs. kir. katonai és polgári kormányzóság f. bó 20-ai hirdetményének 5. §-a folytán lőpor és golyó ál­tali halálra ítéltetett , és ez ítélet azonnal ki is hirdet­­tetett és végrehajtatott. Szeged , jan. 7. 1852. Szegedi cs. k. kat. rögtönitélő bíróság. FŐVÁROSI ÉLET. — Múlt szombaton Shakspeare Othellóját adták színpadunkon. Lendvai a czimszerepben, valódi mű­vészi élvezetet nyujta a közönségnek. Játéka erőtel­jes, a legkisebb árnyalatokban is jellemző, kereked volt. Egyedül azon a pontban óhajtották volna kevésbbé szi­gorúnak, midőn gyanújának fölébredése után, Desde­­mondval legelőször találkozik. Ily egyszerre történt elváltozás után , Desdemond nem maradhatna többé oly csendes lelki állapotban, minőben őt még azután is látjuk. Közönség nem volt nagy számmal. Lendvait több ízben elő­tapsolták. Szerep-nemtudás a most is elég fordult elő. — Mostanában jelent meg egy, az ifjúság szá­mára szánt érdekes munkának első kötete Történeti életrajzok czím alatt Ballagi Károly és Batizfalvi Istvántól. Mulattató, s egyszersmind tanuságos ol­vasmányul szolgál ez az ifjúságnak, s óhajtandó, hogy alkalom nyujtassék a szerzőknek megkezdett jóczélu vállalat­ok tovább folytatására. Ezen első kötet némely világhírű férfiak jellemrajzát hozza, élénk, csinos előadási modorban. Ara e kötetnek, mint halljuk 1 ft 20 kr. pp. Ajánljuk az illető kö­zönség figyelmébe. — A M. H. hirdetései között egy nagy betűkkel nyomatott ,,tudósítás“ olvasható, mely Makón költ, s költötte „Simon István ügyvéd s író.“ Ő az, ő az egészen e tudósítás minden sorában, minden szavá­­ban. Olvassátok és ismerjetek rá. „Ha valakinek van joga a léthez, nekem van. Én úgy alkottam szellemi műveimet, hogy azok az örök lét széke előtt, mint soha ki nem alvó gyémánt csillagok tündököljenek Ezen mindent haladó szent jognál fogva tehát jelen­tem ezen az utón, hogy műveim léteznek, s nem akarom, (ime halljátok !) hogy mint Shakspeare-re, én rám is valamint sok egyébre, évszázadok felme­­rültével , idők lefolytával ismerjenek rá. Jelentem, miként ily becsű talpraesett műveim kaphatók Bur­ger Zsigmond szegedi könyvárusnál, s nálam a mű­vek teremtőjénél, stb. Akarom, hogy a gyémánt­­sziget kimerüljön a holt óceánból, stb.“ És ez így megy mind­végig. Ajánlkozik egyszersmind Shak­speare lefordítására, „a legéletmelegebb, hű zománcz­­ban.“ S legutoljára azzal rekeszti be : „Vigyük te­hát czéljához renditlen belhatalom vezédjén, ezt a nagy házelejű emberi fajt.“ Ez ő, Simon István az ügyvéd és író. — Siéger úr, mint a Loc. Bl. írja 15-kén Bécsbe menend egy Saphir M. G. által rendezett akadémiá­ban , Saphir saját meghívása után résztveendő. — Erdélyi Mária k. a.ról, ki az aradi színházban, „Elvira“ szerepében lépe föl, nem igen kedvezőleg nyilatkozik egy ottani tudósító, s csodálja , hogy föl mert lépni. — Nyereségnek tekinti ellenben a drá­ma részére az ott nemrég szerződött Jánosi-párt. — A kőbányai szőlőkertek, és a vasút között fekvő 153 holdnyi városi földet múlt ősszel 51,634 ft 6 krért pp. adták el, mely összeg egy harmadát rögtön, másik harmadát 5 év alatt, utolsó harma­dát 10 év alatt kell lefizetni A legjobb minőségű földnek holdja 700, a legrosszabbé 150 p.ftért kelt el.­­ A pesti bérkocsisok minden szigorú felügyelet daczára is csak pesti bérkocsisok. Máskor is ugyan, de különösen estvénként, midőn a színházi közönség hazafelé oszlik , oly sebességgel, oly vigyázatlanul űzik lovaikat, hogy az útánmenőket csak Isten őrzi az elgázoltatástól a nagy ködben és sötétségben. — Egy kiképezett énekesnő , kiről némely biztos tudósítások után e lapok is kedvezőleg nyilatkoztak, föllépni szándékozott nemzeti színpadunkon, s aztán, ha a közönség és igazgatóság meg lenne elégedve énekével, talán szerződni is. A föllépés azonban, mint halljuk , csak azon esetben engedtetett meg neki , ha előlegesen leköti magát három évre igen mérsékelt fizetésért. E szerint föllépése elmaradt , s lehet, hogy színházunk oly hasznavehető egyéniséget szalaszt el benne, kinek helyüt messze földről drá­ga pénzen idehozott valakik aztán nem igen fogják pótolni. — A Kolzsv. lap előfizetési fölhívásában folyvást­­ azt olvassuk, hogy ha január végéig a költségek fedezésére megkívántató előfizetések nem érkezné­nek , kénytelen lesz a szerkesztőség a lapot végkép megszüntetni. Bármily érdektelenül, s minden élénk­ség nélkül volt is szerkesztve ekkorig e hírlap, meg­szűnését mindenesetre sajnálnunk kellene, pedig meg kell szűnnie, ha a szerkesztőség folyvást oly kevés ügylettel leend annak összeállításában, így abból sem erdélyi, sem magyarországi olvasó nem bír kiolvasni egy érdekes sort, s ha nem bir, nem is fizet érette. •­ A sokáig várt víg opera , Siren végre tegnap­­estre csakugyan színpadra került Hollósi Kornélia k. a. vendég- és jutalomjátékául. Mondanunk sem kell, hogy a színház egészen telve volt, hogy az először adatott dalmű a közönség teljes tetszésében részesült, hogy a csábítólag éneklő­­k­ént riadó tapsokkal üdvözölték mind kiléptekor, mind játéka folytán. A szerep különben is igen bő alkalmat nyúj­ta neki gyönyörű hangja egész erejének, coloraturái­­nak kifejtésére. A jutalmazottat kiléptekor az általá­nos éljeneken kívül valóságos koszorúzáporral fogadták. Budai jótékony nűegylet az általa képviselt em­be­­riségi czélok előmozdításául három zártkörű táncz­­vigalomra aláírást nyitott, melyek január 21-kén, február 4-kén, s 18-kán a budai országház termei­ben véghez menendnek. Aláírhatni az egyleti elnök gr. Forrayné ő excziájánál s az egylet egyéb tag­jainál is. Egy egy személy mind a három vígalomra fizet 3 pftot. A termek kellemdús feldíszítése, válo­gatott zenekar,­ csemegé­­s éttermek méltán eredmé­nyezhetnek fényes részvétet, melytől a segély után karját nyújtó sok szegény vigaszt vár. Budán, 1852-iki január 10-kén. Külkey , titkár. VIDÉKI ÉLET. A Magy. Hir L­mik írják Zalából. ( A Zala vizének legközelebb tervbe veendő szabályozása­ maga a kormány is hathatósan előse­­gitendő. Erre nézve másoktól is, de különösen a Zalamentébeni birtokosokoktól hivatalosan bekéret­tek ez a részbeni vélemények , hogy mily eszközök, és módokkal akarják ez ügyet sikeresíteni. Zala- Egerszeg okiratilag kinyilatkoztató , hogy minden városi birtokosra aránylag kivetendő bizonyos összeg által, kész e vállalatot előmozdítani. A vállalat ki­vitelére társaság fog alakulni. — A jegyzőségek már meg vannak alapítva. Egy jegyző néhol 10—14 helységet lát el, mi bizony felette sok. — Múlt hó­nap 16-kán délelőtti 11 órakor két lövős rabló , s gyilkos Komáromi József és Kovács János rögtön­­itélet útján hóhérpallos által végeztetett ki. Az Agram. Z.-ban írják: — Jellacsics horvátországi bán felhívást intézett Horvátország és Szlavónia lakóihoz egy nemzeti színház alapítása végett. Négy­ezer patriótára van szükség, kik évenkint 25 pft. fizetésére kötelezzék magukat, hogy igy 100 ezer ftnyi összeg kikerüljön, 4* ebből 50 ezer a színház épület helyreállítására van szánva; a másik 50 ezerből 20 ezernek kamatja szinte e czélra fordittatik, a hátralevő 30 ezer pedig kamatozni fog s kamatait tiz év után tőkésitik 32 év alatt a részvények beváltatnak. A kolozsvári lapban olvassuk. — A nagy­szebeni cs. kir. hadi törvényszék több ítéletet hirdet. Fölségárulás bünébeni részvétért következő katonai egyének: Fodor István , gyalog százados, b. Szentkereszti Zsigmond huszárkapitány, Macskási Lajos főhadnagy, Dálnoki József főhad­nagy, Józsa Lajos alhadnagy vagyonuk, s rangjuk elvesztése mellett halálra ítéltettek; kegyelem útján azonban Fodor István 12 évi, Szentkereszti Zsig­mond s Józsa Lajos kétévi várfogságra ítéltettek.

Next