Pesti Napló, 1852. február (3. évfolyam, 570–592. szám)

1852-02-21 / 586. szám

ágybélivel stb. , hogy már most is kényelmesen el­láthatja fölveendő csecsemőit, pedig még az aláírt részvényes tagok tartozásai nem hajtattak be, s a­mit e közhasznú tajdon intézet eddig szerzett, mond­hatni, hogy csupán jótékony adományozásokból sze­rezte.­­• A május első napjaiban a gazdasági egyesület részéről tartandó virágkiállítás felől egyik helybeli német lap következő részleteket közli előlegesen : a kiállítás nem csupán virágokra terjed, hanem mind­azon termesztményekre, melyeket május hónap ele­jére előállíthatni, melyek közt természetesen legtöbb lesz az ü­vegházakban, melegágyakban ápolt növény. Elfogadják a múlt évből fönmaradt és jól megőrzött gyümölcsöt is. Jutalmakat fognak kitűzni a jelesebb termelők számára ez alkalommal is. Egy szép vi­rágkoszorú , kerti vagy mezei virágokból, egy darab aranyra érdemesittetik ; egy darab szép uborka egy ezüst tallérra in natura. Ezenkívül jutalmakat tűz­nek még a kerti szerszámok, ékességül szolgáló cse­repek , kosarak stb. készítőinek számára. E kiállítás okvetlen jó hatással leend kertészetünk emelésére. — A budai jótékony nőegyesület két tánczvigal­­mának tiszta jövedelme tesz 1250 ft. 24 krt. pen­gőben. VIDÉKI ÉLET. Kolozsvárt, febr. 11. Erdély nagyfejedelemsége magas kormányának egy rendeleténél fogva értesítetett volt a közönség hírlapi utón is arról, hogy a fegyvertarthatási enge­dély csak meghatározott mérsékelt dij, mellett nyer­hető az illető vidéki cs. kir. katonai parancsnokság­tól. E magas rendelet kibocsátására alkalmat nyúj­tott volt a múlt évben országszerte a vízáradások által ínségre jutott polgártársaink nyomorainak az által is enyhítése. A rendelet czélszerűségét igazolta a kö­vetkezés, ugyanis , az e vidéki cs. kir. katonai pa­rancsnokságnak a m. kormányhoz tett jelentése sze­rint a kolozsvári vidékben a fegyvertarthatási enge­délyekért ez év elejéig 1171 ezüst forint gyűlt be, mely összegnek a czélzott kezek közé oszthatása és juttathatása végett herczeg kormányzónk­­ magas­sága egy köztekintélyű egyénekből álló bizottmányt nevezett ki azon további nyilatkozattal, hogy az em­lített összeg a vidékben víz által károsultak legszegé­nyebb jei ínségének enyhítésére fordítandó ;A hála­könnyek kiss­rendik az atyáskodó gondoskodást! Ma d. e. 10 óra után ezrenként hullámzó minden vallásé, osztályú és nemű néptömeg kiséré­ a köznyu­galom helyére nagygörgényi id. Csiszár Sámuelt a kolozsvári evang. reform. egyház első papja s domest. curatora, és a kolozs-kalotai ref. egyházvidék espe­­ressének tetemeit, ki hosszas vizkóros szenvedései után széthű­dés következtében hirtelen , csendesen elnyugodott. A bóldogult, mint hiv lelkipásztor és mind­végig kedves szónok, sokáig megmarad számos tisztelői és hivei emlékében. Nyugodjanak porai! Derék ideigl. polgármesterünk hirdetményekben tudatja a városi közönséggel, hogy sikerült valahára a házi koldulásokat és ezzel járó sokféle alkalmat­lanságokat megszüntethetni, miután fertály­onk­énti önkéntes aláírás utján 985 frt 9kr. évi adakozás biz­tositatott , mely összeghez még egypár száz forint a városi szegényi pénztárból is járulván lehetővé lett a helybéli valódi könyört érdemlő szegények fölsegitése, s hogy ez kevesebb bonyolodással kivihető legyen, egy szegényiház alapítására f. hó 18-kán jótékony tánczestély fog rendeztetni, 30 kr. bemeneti dij mellett, a Tivoli vendéglőben; — remélhetni, hogy a nemes czél méltánylata számos közönséget gyűjtene egybe. A farsang itt is megpendült, több házi táncresté­­lyek után közelebbről az itt szállásoló K. Piret ezre­dének altisztjei rendeztek népes bált; közelebbről pedig készülőben van egy fényes hivatalnoki táncz­estély , mely körébe varázsolandja a város minden szépségeit és báli érdekességeit. Nyilatkozat a b. csabai a. h. ev. egyház részéről. A Pesti Napló m. é. dec. 20-ai számában B. Csabáról egy levelet közöl, melyben e szavak olvas­hatók : „Csaba legnagyobb evangelica egyház, s os­kolái al7­ik századbeli minta iskoláinak tekinthetők. Egy részt a szülők kárhoztathatók, mert gyermekeiket decembertől mártiusig oskoláztatják, más részt azon­ban az egyház elöljárói. Képzeljék önök hat különböző osztályú, számra 300 növendék, egy tanító kezelése alatt, egy piszkos fűtetlen szobába szoríttatik, azon­kívül a tanítót legnagyobb zavarában, betűzök, ol­vasók, elemi tanokat tanulók, leányok, fiúkkal fog­lalatoskodjék é­s megrohanják orgonázás , temetés, ostyasütés és tudja isten hányféle hivatalos műkö­déssel. A tavasz megnyíltával a növendékek, requasi gesta bene ,eloszlanak.­ Az egyházi igazgató választmány, noha jól érzi, miszerint oskolái a tökély non plus ultráját korán sem érték el, kötelességének tartja kijelenteni, hogy a fenebbi kép túlzó s nagyon is sötét színekkel van ecsetelve, és hogy a csabai egyház a szemrehányást annál kevésb­é érdemli, mivel soha sem mulasztotta el az oskolákat és nevelést gondoskodása legkedvesebb tárgyául tekinteni. Minek bizonysága, hogy oskolái épségben és tisztán tartására tehetségéhez képest évenként nem csekély pénzösszeget áldoz, hogy rövid idő óta a három régihez még négy egészen új elemi oskolát alapított, hogy 11 év óta egy külön magyar real-oskolát tart fen, és hogy múlt évben is két új oskolai épületet emelt. Mely nyilatkozatához még hozzácsatolja, miszerint ezután is legszentebb köte­lességének tartandja, valamint a szükséghez képest új oskolákat alapítani s a tanítók számát szaporítani, úgy a fönállókat a kor igényeihez alkalmazni. A fönérintett czikk egyébiránt közhatósági vizs­gálatot vonván maga után, a csabai egyház ezt is dicsőséggel kiállotta. Kelt B.-Csabán, 1852. febr. 7-kén. A b. csabai ág. ev. egyh. igazgató választmánya. A Presb. Ztg-ban olvassuk : , __Szerencsen, a kassai kerületben, két, állítólag a mezőn talált ágyú adatott be az illető hatóságnak. Egyik hat fontos, teljesen használhatón , másik há­rom fontos egészen jó állapotban. Az Ober mg. Ztg irja : — Kassán is egymást érik a tánczvigalmak. Leg­­föltünőbb volt a folyó 14-én Peter Zakowelska, ott mulató lengyel grófnő által rendezett, s nála tarta­tott jelmez-bál, melyben mintegy 100 előkelő egyé­niség vett részt. Minden bámulatra méltó fénynyel vala kiállítva. A különböző századbeli ízlés hűn volt képviselve a vendégek öltönyein. Ugyanazon lapban olvassuk : — Szathmárban gr. Károlyi erdődi uradalmában a volt sváb jobbágyok megtagadták a bortizedet, s a hatóság többszöri fölszólitására sem akarták azt be­fizetni. A csendőrségnek és katonaságnak kellett őket tartozásuk teljesitésére szorítani. Több sváb el­fogatott, s a megye tömlöczébe kisértetett. Nagybányá­ról írják : — Egy városi kórház állítására, folyvást műked­velői színi előadások rendeztetnek, melyeket a kö­zönség eléggé látogat, úgy, hogy a kórház fölállí­tása, másonnan is segélylyel gyámolittatván, rövid idő múlva megtörténhetik. Liptó­ból tudósítják a Press. org : __Múlt hónap 18-án egy sorshúzással összekö­tött jótékony tánczvrgalom tartatott a szentmiklósi lányiskola javára. A tiszta jövedelem, mely a ne­vezett czélra átadatott, 210 pengő­útát tett, s Régnier urakat, egymás mellett ülve két chinait; Lagreneét, s Stanislas Julient; Matild herczegnőt egyik unokatestvérével együtt. Szóval, hogy bizo­nyítékokkal támogassam, mit fönebb állitok, az em­beri­ nem szebbik fele a gyűlésnek három­negyedét teszi. Hét-nyolcz nőből álló sorozatokat lehet­ látni, melyeket egy fekete frakk sem szakaszta meg közben. Rendre a karszékeknek nevezett akadémikus pa­dok is telnek, érkeznek az Institut különböző tagjai. Fájdalmas érzéssel szemlélek Thiers, Rémusat, Hugó Victor üres helyeit. Két órakor megérkezett a bureau három tagja királyi pontossággal. E három tag Guizot, Villemain , Ancelot volt. Beléptek alkalmával nagy tapssal fogadtattak. Világosan e köszöntés legjobb része Guizot-t, a négy év óta annyira elzárkózottat illette. Guizot, ki a spanyol aranygyapjas-rend lovagja, a braziliai Cruzeire-rend nagy­keresztese, a görögor­szági megváltó rend nagykeresztese, a két szicziliai Sz. Januarius, Sz. Ferdinand és érdem­rend nagy keresztese, a toskanai Sz. József rend nagykeresztese, és a becsületrend nagy keresztese; e rendkeresztek közül csak az elsőt s utolsót tűzte volt fel. Minden szem ráfordult. Montalem­bert Mérimée és Pasquier (a kanczellár) közt foglalt helyet épen ott, hol azelőtt Droz ült, kinek helyébe választatott. Egy állványos asztal várt rá , azon két pohár viz. Uj akadémiai zöld hajtókás egyenruha volt rajta. Kezein szürke keztyü. — Kibontotta nyomtatott lapjait, s olvasni kezde. Rövid bevezetése, mely az újonnan belépőnek méltatlan volta felőli régi thema körül forgott, elhangzott. Beszéde csak akkor nyert valódi lendületet, midőn Drozról kezdett szólni. Első sensatiot okozott egy kifejezés, hol a szónok egy nagyhírű akadémikusnak azon előre kimondott vé­­leményét idézte, hogy ha a köztársaság egykor Fran­­cziaországban fölújulna, egy monarchiai napot hozna magával, melyre másnap despotismus következnék. Ez megtapsoltatott. Nem tudom Lamartinera czél­­zott-e azon hely, hogy „a hisztoriai rögtönzések ve­szélyes hazugságait“ említette. Következett aztán nagy dicséret XVI. Lajosra, emlékezvén e fejedelem­nek Droz által szerzett hisztériájáról. A gyűlés tar­tózkodó maradt, bár ezen eszméknek viszhangjai Guizot feleletében nagy elragadtatással fogadtattak. A nagy háborúink korszakára következett király­ság 34 évének dicsérete megtapsoltatott. Hasonló­képen , a hallgatóság különböző köreiben benyomást okozott egy elég hosszú fejtegetés az örökös monar­chia előnyeiről, s egy más a köztársasági jelszó ál­egyenlőségéről. Hanem beszédének főhelye, melyben az első al­­kotmányozó gyűlést megtámadta — különösen jól fogadtatott; ellenben az egyház által 1789 után szenvedett üldözések rajzolata elhangzott. A nők föllelkesültek Maria Antoniettának elég ékesen szóló dicséretére. Alfre, párisi érsek dicsérete természete­sen rokonszenvre talált. A szónok egészben véve, s­oroznak a forradalmi korszakokról irt hisztériai munkáiról emlékezve , élénken megtámadta a forra­dalmat , mind elvében, mind eszközeiben. Beszéde, vége felé, vallásos hangot váltott. Végül földicsérte az Akadémiát. Utolsó szavai, melyek Guizotra utal­tak, tapsokkal fogadtattak. Montalem­bert meglehetősen egyhangúlag, bensőség nélkül, s nem valami nagy kifejezéssel olvasta fel be­szédét. Dicsérettel említtetik meg benne a császárnak, mint a forradalom legyőzőjének, neve. Czélzás az állodalom mostani főnökére nem fordul elő, valamint Guizot feleletében sem. Montalem­bert után azonnal felállott Guizot. Az első, szemüvegén keresztül a környezetet vizsgálta. Úgy találták közönségesen, hogy nem fordult eléggé azon jeles férfiú felé, ki neki felelt, s 1848. óta elő­ször jelent meg nyilvános helyen szót emelendő. Guizot finom, éles , elmés, ékesszóló volt beszé­dében. Igen jó ízlésű udvarisággal határozta meg a különbséget azon politikai pálya közt, melyet 18 év óta követ egyfelől Montalem­bert, másfelől ő maga. S ezen összehasonlítás során haladva, ismeretes ma­gas és derült philisophiája hangján fejezte ki magát. Beleszőtte Droz életét s munkáit, s a dolgot magas, más szempontból tekintette , mintsem előzője, s mindezt oly nagyszerű egyszerűséggel, oly nyíltság­gal adta elő, mely legnagyobb hatást tett a hall­gatóságra , mely fölött hatalmas és nyugodt tekin­tetét jártatta a szónok, ki nem szóról szóra olvasta le beszédét. Montalem­bert politikai s vallási pályáját említve, finom tapintattal s udvarisággal teljes tartózkodás hangján tett némi szemrehányásokat azon túlságos hevéért, elragadtatásáért, melyben a szabadságot föláldozta volna az egyháznak. Végre szemére ve­tette, hogy a polgári életben harezsi volt ...s e kifejezés igen megtapsoltatott. Valódi lelkesedést idézett elő az okos monarchia s mérsékelt egyház dicsérete, mely a polgárisodást szülte, — hasonlóképen e két világi s szellemi ha­talmasság befolyása a nemzet életére;—úgy XVI.La­­jos arczképe, e XVI-ik Lajosnak, kinek erkölcsei egy­szerűek voltak XIV-dik Lajos után, s tiszták XV-dik Lajos után. Hasonló kegyben részesült a szónok beszédének azon egész része, melyben fejtegeti a forradalom hatását a monarchia elveire s az egyház érdekeire. S különösen e helyen Guizot, a jó keresz­tény , szinte lehetne mondani katholikus, a nagylelkű s következetes eszü férfiú, századának fia s szabad gondolkozó fő , a nézeteknek oly magasságára emel­kedett, s oly dicső nyelven szólt, hogy az legszebb beszédeire, legszebb lapjaira emlékeztetett. Ő is szigorún kárhoztatta a 89-diki forradalom aljas esz­közeit , de nem kárhoztatta oly föltétlenül annak elvét, s e tekintetben az új akadémiai tag okoskodá­sának több tévedéseit kiemelte. Beszéde végén néhány igaz s jó indulatszót szentelt azon király emlékének , kit oly sokáig szolgált, ki, mint Guizot mondá „az országot meg­menté az anarchiától, melybe csak akkor esett, mi­dőn maga Lajos Fülöp megbukott.“... Végezetül az akadémia dicséretet adta , visszamenve alapítóira XIV. Lajos és Richelieure. S aztán minden idősza­kot átfutva , rajzolta a mostani gyűlést, bölcsekhez illő derültségét, becsülést érdemlő munkálódásait s minden politikai szenvedélyektől­ mentességét. Gui­zot felannyit sem beszélt, mint Montalem­bert, s még ezen aranyon túl is jóval rövidebbnek tetszett be­széde. A siker jó része őt illette. S a hallgató közön­­ség e magatartása megfejthető a következő két beszéd figyelmes vizsgálatából, mely alkalommal bizonyára elő­d sk m-Trem­'du’ mi,„ Sokszor fordul ezekben sag’ szó 7 különböző alkalmazással a szabad­ Foly­tatjuk: B. Csaba, február 16-kán. Alig küldöm tegnapi levelünket postára, városunkban, s valószínűleg más vidéken is, oly körülmény adta elő magát, melyet megírni érdekesnek tartunk. Február 15-kén esti 6 órakor földmozgás volt észrevehető, ez azonban gyenge létére, alig vétetett minden huszadik által észre. 2­3 percz múlva következett az erősebb lökés, mely azonban erőre s káros következésekre az 1834-vel össze sem hasonlítható; a roppant nagy­ságú evangelica templom alig észrevehető csekély sérülést, s illetőleg repedéseket szenvedett. K. Székes-Fehérvár­ról Írják a M. H.-nak: A­z hét farsangra megállapított hat nyilvános tánczvigalom közül kettőt már megtartottak. Egyik I­I. hó 9-en tartatott s ideiglenes megyei főnök Sztan­­kovics Károly úr által rendeztetett a múlt évben víz által károsult honpolgárok fölsegélésére. Minden te­kintetben a legfényesebben ütött ki. A vigalom sors­húzással volt összekötve, ezenkívül számos pénzbeli adakozások is érkeztek. A károsultak segélésére for­dítandó tiszta hasznot legalább is két­ezer pengő forintra tehetni. Eperjes­ről tudósítják ugyanazon lapot. A farsang itt is folyamatban van, de a múlt farsanghoz mérve, sokkal prózaibb és bágyadtabb. A régi széles jó kedv és carnevali költészet oda van belőle. A menyegzők száma is feltünőleg kevés.­­ Az összeírás és ujonczállítás ügye a hatóságnak sok fáradságot okoz. Harmincz egyén lesz kiállítandó.— Némely helybeli iparos férfiak egy „műmalmot“ szándékoznak itt fölállítani. Még nincs eldöntve, váj­jon gőz-vagy amerikai vízmalom lesz-e czélszerűbb? —A takarékpénztár,mely a közelebb múlt idő csapá­sai alatt sokat szenvedett, már oly állapotban van, hogy tagjai részére 20 po­ntnyi osztalékot képes fi­zetni egy részvény után. AUSZTRIA, Bécs, febr. 19. — Tegnap, szerdán, mintegy dél­utáni 2 óráig, itt oly szélvész dühöngött, mely némi­leg az 1849. évi jan. havi orkánhoz hasonlítható. A bel- és külvárosok utczáit zsindelycserepek s egyéb épületanyagok boriták, s a járáskelés mindenfele ve­szélyeztetve volt. Az út Sz. István tornya közelében egészen elzáraték, mivel a toronycsúcson létező sas miatt aggódtak, jóllehet az egy igen hosszú és zömök vasrúdon szélvitorla gyanánt minden irányban for­gott. Az Ágostoniak tornyának állásáról a szélvihar két gerendát sodrott le, melyek közöl egyik a kis Lobkowitz-féle házra zuhant, s ott a tetőbe szóródva felakadt. Eddig csak egy emberről tudhatni, hogy tetemesebben megsebesült. A szél legvadabb dühön­gése közben (délelőtti 11 óra tájban) a Sophia utczá­­ban, a Wiedenen, tűz is ütött ki, mely azonban sze­rencsére, még mielőtt jól észrevehető volt, már elal­­tatott. Az elemi események komolyságát azonban ez­úttal is, mint többnyire történni szokott, mindenféle comicus jelenetek szeliditették , s számos ember fut­kosván fejéről lesodrott s a szél által tovarepitett kalapja után, sőt némely hídnál ennek következtében még egy különös új iparág is keletkezett, több egyén t. i. a h­id alatti halászcsónakokra helyezkedék s a feléjök úszó cylinder- (nem óra-, hanem) kalapokat 6 kv. díj letétele mellett a vízből kiszabadították, így írja ezt meg újdonságai közt a Presse. — A „Fremdembl.“ szerint Poroszország és Han­­novera között alkudozások vannak folyamatban a septemberi szerződvény módosítását, s egy Ausztriá­val eszközlendő egyesülést illetőleg, minek csak ked­vező eredménye lehet. — A spanyol kir. rendkir. követ és meghatalma­zott miniszter az ausztriai cs. k. udvarnál de Ayllon, Madridból Berlinen keresztül ide megérkezett. — Hamburg szabad város a német-ausztriai pos­taegylethez csatlakozott. — Az újabb időben gyakrabban mint máskor elő­forduló erdőégések megakadályozására a miniszté­rium a legszigorúbb felvigyázatot rendelte meg, s azoknak, kik az erdőket égésektől megotalmazzák, illő pénzbeli jutalom igértetik. — Ő felsége a császár, Slüssemann János György követségi tanácsost s az éjszakamerikai szövetséges államokban császári ügynököt, a cs. k. ausztriai vas­korona III-dik osztályú rendjelével méltóztatott di­­szesiteni. — Hallomás szerint: Dr. Bach Sándor belügymi­niszter úr báróságra emeltetett volna. __(­ felségének a császárnak in. évi nov. 16-kán rendelete által jóváhagyott vasut-üzleti rendtartás valamennyi vaspályán febr. 20-kán volt életbe lé­pendő. . . . , _ — Egy Trieszt és Newyork közötti rendes gőz­hajózási vonal nyitása iránt a magas kormány ré­széről tanácskozások kezdettek , melyekben a trieszti börze-küldöttség is részt vesz. — A legközelebbi telegrafi congressus Berlinben, és pedig hiedelem szerint octoberben gyülend össze. — A posta­hivatali pénzutalványozások intézete 1. évi mart. 1-jétől kezdve uj kiterjedést nyer az által, hogy a befizetések öszlete 50 ftról 100-ra emeltetett. KÜLFÖLD, Francziaország (!) Paris, febr. 15. — A Moni­teur megc­áfolja azon híreket, mintha a bel- és hadügyminiszterek kilépnének a minisztériumból. A közelebbi vasárnap az Elyséeben egy táncrvi­galom lesz, melyre 500 egyén van meghíva. Az Univers ma ismét egy mérges czikket hoz régi ellensége, az universitás ellen. Jelenleg megtámadás pontja a párisi orvosi kar, melynek növendékei a socialism­us és forradalomnak legtöbb elemet adtak, s ezt Napoleon Lajosnak le kell vernie. Ott, így vé­lekedik Montalem­bert lapja, a legvastagabb mate­­rialismus taní­latott , mi az igazi egyházat összeron­tani akarta. Az Univers maga bevallja, hogy azért a híres Ecole de médicine de Paris-t nem kell ho­­z­­ni; a katholika vallás szellemétől átihletett orvo­sokat akar, s egy szabad orvosi kar megállapítását, melynek épen úgy joga legyen a különböző fokoza­tok osztogatására , mint az Ecole de médicine-nek, mely azokat eddig egyedül osztogathatta. Armand Bertin, hír szerint, a Journal des Débats igazgatóságától visszavonul, minthogy az orleanista Débats, a kormány főközlönyévé fog válni. Holnap reggeltől kezdve, a Palais Royalban el­fogadtatnak az ítélőbíróságtól, ki­állítás végett, az élő művészek művei. A közelebbi szerdán a városháznál nagy táncz­vrgalom fog tartatni. Helvécziából jövő hírek szerint, ott élénken fog­lalkoznak egy jegyzékiratával Francziaország­­és Ausztriának, melyet ezen hatalmasságok a helvét szövetséghez intéztek volna, és a­melyben Helvéczia menhelyi joga megtagadtatik. Az illető jegyzékirat­ban a szomszédos államok biztossága- s azon körül­ményre támaszkodnak , hogy Helvéczia nemzeti jo­gait megváltoztatta , midőn az 1815-ki­kötés többé nem áll, következőleg a nagyhatalmaktól semlegesség nem lehet biztosítva. A berni angol követ, Magenis, ki szabadsággal elutazott volt, visszaparancsoltatott, minthogy az angol kormány Helvécziában keletkez­hető zavarok előjeleit látja föltűnni. Az ellenállási bizottmány tagjai, kiknek ügye pár nap óta az esküdtszék előtt tárgyaltatik, egy kivéte­lével, öt évi fogság- és 1000 fre pénzbírságra ítéltet­tek. A három elítélt neve: Corubes, Chavary és Fom­­bertauz. A Nagy Lajos iskolá­ját, mint tegnap írtuk, szinte egészen föloszlatták. Nagyon beszélik , hogy minden lyceumot föloszlatnának , s a szabadoktatást hoznák be. Nagyon hiszik , hogy az állam fölmond minden a közoktatást illető jogáról, s azt magánygondoskodás alá bízza. A munkásegyletek , melyek nagy fáradsággal oda jutottak, hogy végre olyan állásba jöjenek , mint előbbi uraiknál volt, nagyon félnek, hogy politikai színezetük miatt őket föloszlatják , s ezért nem vesznek részt a választásokban, nehogy annyi

Next