Pesti Napló, 1852. március (3. évfolyam, 593–618. szám)

1852-03-13 / 604. szám

Szardínia megszállására vonatkozó javaslatáról, szint­­oly rágalmazd mint szemtelen koholmány, mely ma­gyarázatát csak azon lapnak melyben áll s azon egy­éneknek , kiktől kiindúl, jellemében találja föl. KÜLFÖLD. Nagybritannia. London, mart. 6. — A whigek táborozási terve több kútforrásból kezd tudomásra jőni. Ez folytatása lesz a réginek, mely a párt ava­tottjait, azon szijasságból ítélve, melylyel ahoz ra­gaszkodnak, a lelkesedésnek, egy nemével tölti el. Úgy látszik, valamint hogy az Cobdennek Manche­sterben tett nyilatkozataiból is kitetszik, hogy lord John Russell barátsága, tanácsa és segítsége nem ve­­end részt azon istenítéletféle harczban, melyre­ Vil­­liers ki akarja hívni a minisztériumot s a protectio­­nistákat. Ő más módot talált, s merített saját rész tapasztalásaiból 1841-ben, midőn kabinetje Sir Ro­bert Peel ismételt csapásai alatt, daczára az igazga­tás rendelkezése alatt állott minden védelmi eszkö­­zök fölhasználásának összedőlt, ez pedig nem egyéb lenne, mint a bevételek korlátolt megszavazása an­nak tekintetéből, hogy a kormány átalában kisebb­ségben van. Ez annyit tesz: nem akar a miniszté­riummal egyenesen csatát vívni, hanem a maga ál­lása előnyeit felhasználva, azt minél előbb tarthat­­lan állásba akarja szorízni. A döntő­s nyílt harczba ebben ő győztes maradna, de más embereket is tenne szükségesekké, mint a minőket neki kedve van hasz­nálni. S ezt ő el akarja kerülni. Ismét s ha lehet, még az év­ folytán össze szeretné foltozni a régi whigminisztériumot, mely a többi párt egyenetlen­sége által tengette létét, s a maga kisebbségével, a többi kisebbségek daczára­­ szeretne kormányozni; mindamellett, hogy itt méltán lehet kérdeni, miért kormányozzon épen az ő kisebbsége, miért ne más kisebbség, melyek jövendőjéhez várakozásokat lehet kötni, holott a whigek igazgatásához reményeket senki sem köt többé. Van Angliában egy politikai közmondás, melyre az idén,a dolgok fölfogására, kü­lönösen hasznos megemlékezni. E közmondás az: A tory, hogy kormányon maradjon, megtesz olyat, mit nem ígért; a whig, hogy kormányra jusson, megígér olyanokat, miket soha sem szándékozik megtartani. (N. Pr. Z.) — Az Amalgamated­ society-hez tartozó munká­sok egyik gyűlésében Newton tegnap minden mun­kás-egyletek nagylelkűségéhez folyamodott, s fel­szólította ezeket, adakozásokkal járulni a czélra, hogy munkás­műhelyek állíttathassanak fel. Az Amalgamated­ society pénzalapja már 25,000 font sterlinggel megfogyott, s Newton mégis azon csaló­dásban él, hogy a munkások anyagi állapotbán se­gítve lesz, ha az associatio munkái megkezdethet­nek. Eddig azonban nincs kilátás e munkák meg­indulására , másfelől pedig sok munkás visszatér előbbi gazdájához dolgozni. Németország, Berlin, mart. 6. — (Az első ka­mara ülésének vége. *) A miniszterelnök nyilvánítja, mikép ő Koppe-nek első indítványát kívánja elfo­gadni , melyből az „életek végéig“ kitétel hiányzik. Koppe (indítványát védelmezve) hiszi, mikép a földbirtokos osztálynak nagyobb kedvezményekben­ részesítésében minden párt megegyez. A többség általi választások rendszere rosznak bizonyult be, az első kamara képezését tehát egészen a királyra kell bízni. De hogy a régi és megerősített földbirtok legyen egyedül kiváltságolva, ez az országban rosz hangulatot idézne elő. A tényleges viszonyok által a nagy javak örököseire nézve úgyis van tekintet. Forstner az örökösödést és osztályozást ellenzi. Raumer (düsseldorfi képviselő) történetileg tár­gyalja a kettős kamarai rendszert, s a nemesség törekvéseit, melyben élő elemül ismeri ugyan el a birtokot, de kimutatja a nehézségeket, melyek a bir­tokra nézve az általános megállapodást lehetetlení­tik. Továbbá a Heffter indítványa fölötti bizottmányi javaslatot taglalja , s Koppe indítványának kitűnő többséget óhajt. Itzenplitz gróf nem akarván a kérdést általánosan taglalni, egyedül arra híja föl a ház figyelmét, mi utóbbi időkben a fönforgó kérdésre nézve történt. A további fejlődés stádiumára nézve az alkotmány nem ily lényeges módosítása is elegendő lett volna. A Heffter-féle indítvány, az egyenetlenség almája, mely a minisztériumot is érintő A miniszter­elnökkel tart. Brüggemann. Az alkotmány mostani 65 czikkének czélszerűtlenségét mindenki belátja, miután az egy vegyes kamarát állít föl. Az első kamara hivatásá­nak, mint megtartó és kiegyenlítő, eredetileg a király és nemzet érdekeivel megegyezőnek, és politikailag függetlennek kell lennie, és ennek garantiája a birtok és intelligentiában rejlik. Koppe indítványa mellett szavaz. Camphausen szavazatát módosítja. Lette vele együtt Heffter indítványára szavaz. Stahl azon okokat adja elő, miért kíván pártja a korona látszólagos jogainak kiterjesztése, s Heffter indítványa ellen szavazni. Fő oka a Sleifter-féle ki­nevezett kamara elleni szavazatának , annak függet­lenségi hiánya s az, hogy benne bízni nem lehet. A Koppe által indítványozott javításnak lényege igen csekély, mindkét indítvány eredménye az volna, hogy a képviselet súlypontja a második kamarában volna, melynek választásánál az extrém párt még be nem folyt, hanem rövid időn befolyhatna. A szó­nok bizonyítani igyekszik, miért nem lehet a Sleifter­­féle kamara független, és miért nem lehetne benne bízni. Még soha egy király sem alkotá egyedül maga a pairkamarát, — de miként is volna e pillanatban *) Lásd P. N. 602. számát: kiválasztható ? minden pártból ? vagy egy pártból ? jelenben a választói elem az első kamarára nézve is szükséges. Régi pairek már sehol sincsenek, pedig csak ezek alkothatnának a második kamara ellen oly egyensúlyt, mely a földbirtokos aristocratiára tá­maszkodnék. A Heffter-féle indítványban szinte Po­roszország speciális viszonyai sincsenek tekintetbe véve; ha Heffter az angol pairekre tekint, nem fi­gyelt arra, mikép az angol alsó ház az első kamara.­­ A Heffter-féle kamara csak mérséklője lenne az új, alkotmányosságot játszó második kamarának. A Heffter-féle indítvány indoka, hogy a földbirtokos nemességet az udvari nemesség kitolja állásából, pedig a nemességnek történeti alappal kell bírnia, és ha tekintélyre a nagy nemesség előbb a kamara által emelendő , akkor annak tekintélyt sem kölcsö­nözhet. A kisebb nemességet a második kamarába akarják szorítani, de ott hát a proletáriusokkal egy vonalban legyen ? Particularismusról beszélnek, de lehet-e inparticularis képviselet? és a főnemesség mint állítólagos juste milieu nem fogja e párt érde­keit is képviselni ? — Nekünk még reaktionáriusabb elemekre van szükségünk, hogy a forradalom mérgét egészen kiirthassuk , nem pedig egy kamarára, mely az 1850-iki alkotmányt fait accompli-ül elismeri. — Nem új aristocratia megalakításáról lehet szó, hanem a régi intézmények föntartásáról. A törvényhozó tes­tületben a népszerűség mértéket nem adhat, hanem a politikai jelentőség. A szónok a földbirtokos aris­tocratia politikai jelentőségét igyekszik bebizonyítani, s a szakkeblüségi stb. vádakat történetileg kívánja megc­áfolni stb. A miniszterelnök ellenzi szónok nézeteit, mert az előzmények hamisak, a Sleff­terféle indítványt pártol­ja. A szavazat eredményét már egyik múlt lapunkban közlöttük. — Berlin, mart. 8. — A katona­orvosi ügy re­formja , melyről már korábban is volt szó, legmaga­sabb helyen jóváhagyatott. Miként Frankfurtból írják, a Bundestag múlt szombaton (6­kán) nagy többséggel egy határozatot hozott, mely szerint a német flotta két hajója Bar­barossa gőzös és Ekern förde (Gefion) vitorlás fre­gatté Poroszországnak 160,000 ftért, a visszaváltás fentartása mellett, márt. 31-ig elzálogosíttattak. Ha ápril 1-ig oly egyezés nem létesíthető, mely a német flotta fenállhatását biztosítja, úgy azt az illetők közt fel fogják osztani, de ama két nevezett hajó Porosz­­országé marad. Egy ily egyesség létesítése végett Hannovern e hó 20-ára conferencziát gyűjtend össze Hannoverben, de mikint látszik, csak az északten­geri államokból, mert Poroszország és Ausztria nin­csenek meghíva. A második kamara pénzügyi bizottmányának szom­bat esti ülésében a hirlapadó iránti kormányjavas­lat elvettetett, s a bélyegadó elfogadtatott. Ezen elv kivitelére nézve a lapok különbözőleg fognak osztályoztatni nagyságuk szerint. Azon lapok, me­lyek a legnagyobb adót fizetik, nagyságukra nézve nincsenek akadályozva. — mart. 9-kén. — A vámegyleti conferenczia végre ápril 14-re határoztatott. A meghívó iratokban Poroszország épen azon állást foglalja el, melyeket a porosz jegyzékekben, s a Preussische Zeitung leg­közelebbi számában egy czikkben kifejezett. A con­­ferenczián csak azon államok veendnek részt, melyek eddig a vámegyletben voltak, vagy ahhoz csatla­kozni kívánnak. A második kamarában a baloldal néhány tagjai a polgári és párt érdekek képviseletére nézve egyletet alakítottak. A jobb­oldal ellenkező egyletet alakított. Hamburg, mart. 4. — A Neu Pr. Ztg Írja : Svéd­országból érkezett hírek szerint az éhség oly nagy, miszerint azt leírni lehetetlen. Az Oeresundspost szerint Vermeland és Oestland tartományokban fa­héjat és szalmát is esznek. A lakosság csoportonként barangolja be az országot, és koldul. Kiel, mart. 5. — Tegnap a slezvig-holsteini ma­rine a dánoknak általadatott, s az eddigi tisztek el­bocsáttattak. A hadügyhez tartozó dolgok általadása naponkint folytattatik. Frankfurt, mart. 4. — Cowley lordnak a franczia köztársaság követéül történt kinevezése, még nem bizonyos. Párisban eddig csak ideiglenesen képviseli kormányát, s talán Konstantinápolyba fog küldetni. Karlsruhe, mart. 1. — Hírlik, hogy Poroszország és Baden közt a katonai segély iránti egyesség meg­történt ; e szerint Poroszország követelése 2,600,000 tallérról, 1,500,000 tallérra szállíttatott alá, mit Poroszország a badeni vámjövedelem részéből visz­­szatartott. A badeni kormány ezen egyességet az or­szággyűlés elébe terjesztendi, mely azt bizonyosan jóváhagyandja, a nélkül hogy Badennek a német bundnál­ követeléseiről lemondjon. München, mart. 5. — A képviselőházban Nenffer következő interpellátiót tett a minisztériumhoz. A dunai vámok eltörlése, mit évtizedek óta kívánt a kereskedelmi világ a közlekedés érdekéből, hírlapi czikkek után az osztrák koronávali megegyezés sze­rint, már múlt évben eszközlésbe veendő lett volna. A miniszter­elnök is január 17-kén tartott beszédé­ben, melyet a Lajos-duna-majnai csatorna megszer­zése tárgyában mondott, ezt legközelebb eszközlésbe venni ígérte. De miután az mai napig sem történt meg, pedig a dunahajózás már megkezdetett, és mert erre nézve elkerülhetlen, hogy a Lajos-duna­­majnai csatorna megnyitásáig a vám eltörlése meg­történjék, bátor vagyok a kir. államminisztériumot megkérdezni: 1) el fog-e legközelebb az egész dunai vám, s különösen az engelhartzelli vízvám töröltet­ni? 2) s ugyanazon időben Donauwörth és Ingol­stadt városok községi vámjai megszüntetnek-e ? V. d. Pfordten miniszter­elnök következőleg vála­szolt : Ismert dolog, hogy ezen tárgy felől Bajoror­szág és Ausztria kormányai között az értekezletek jó ideje folynak: mikép lehessen a Dunát minden vám alól felszabadítani. Azon vámok alatt, melyeket eltö­rölni szándékoznak, az interpellatioba taglal­tak is értetnek. A szerződés minden pontja fölött megtörtént az egyesség, most csak a kérdés kivitele tárgyaltaik. És csak a napokban indíttattak Bécsbe az ottani következ­ő szükséges utasítások , melyek­ről hiszem, miszerint minden kétséget eloszlatnak, úgy­hogy rövid idő alatt a szerződés jóváhagyása is megtörténhetik. És csak akkor mehet az teljesedésbe. Ayatott azon teljes meggyőződésben, hogy csak a lord­főbiztos jelöltei fognak az urnából kikerülni. De, mikép fentebb előadtuk, a dolog megfordítva ütött ki. A korfui választások eredménye még nincs tudva. Görögország, Athén, febr. 27. Al. hó 18-kai kam­raülésben interpelláltatott a minisztérium a mene­külteknek a legközelebb múlt napon történt kiutasí­tatása végett. Mivel Patkós külügyi miniszter igen általános előadása a kamarát ki nem elégítette . Pri­vileges igazságügyi miniszter lépett föl s igére, hogy a kezei közt létező iratokat, mihelyt görög­nyelvre átfordítva lesznek, a kamara elé terjeszten­dő, valamint azon iratokat is, melyek a lengyel „tá­bornok“ szállásán történt kutatás alkalmával talál­tattak. Az „Observateur d’ Athénes“ hármat közöl ez okiratok közöl, s azon megjegyzést függeszti hoz­zá, hogy a kormány kezei közt még több ily irat is van. Papiros és aláírás mindegyiknél ugyanaz; az aláírás így hangzik: „A lengyel légió főparancsnok­sága.“ Két pecsét, egy nagyobb s egy kisebb van­nak alája nyomva; az első, sast ábrázol ily körül­­irattal: „Lengyel légió.“ A második pecséten e sza­vak olvashatók: „Isten és Nép.“ Ez iratoknál, mikép a titkos társulatok kibocsát­­ványain közönségesen előfordul, egyiken sincs a ke­let napja és a hely kitéve. Egy okmány a katonai szervezetet tartalmazza az altiszttől kezdve a bhili­­archig; egyedül közölök választatik a végrehajtó ha­talom. Egy második okiratban az európai kormányok politikai szerkezete terveztetik. Török- és Görögor­szág benne szövetséges köztársaságok gyanánt figu­ráznak! A harmadik okmányban felfejtetik, mikép Milbitz „tábornok“ által már­is a különféle köztársa­ságok kormánya a legtekintélyesb és érdemesebb fér­fiakkal van ellátva. Mellesleg meg kell jegyeznünk, hogy az úgynevezett lengyel tábornok egy született helve­­ta,­ki tábornoki rangját a római torlaszokon nyerte. Az úgynevezett „tábornok“ az előbbeni franczia gőzös elindultakor katonailag kisért­etett Pyräusba, s Ge­­nuába menend. A többi tizenhárom egyén, kik a do­lognál nagyobb vagy kisebb mértékben vannak com­­promittálva, Alexandriába szándékozik útját venni; ők is ugyanazon órában keltek hajóra. Jóniai Szigetek, Korfu, febr. 14. — Az új válasz­tások a tör­vény­hozógyűlésre, mely a feloszlatottnak helyébe lép , valamennyi szigeten megtörténtek ; az eredmény a róm­ai nép óhajtásai­ és reményeinek megfelelő. Zanteban az angol kormány elleni Oppo­­sitio minden jelöltje megválasztatott, egyetlen angol jelölt sem győzhetett. Hasonló történt Sancta Maura-, Ithaka- és Cerigoban. Egészen ellenkező eredmény, t. i. a tiz angol érzelmű jelöltnek általános megválasz­tása fejlett ki az angol katonák százada által őrzött választási vederből Cephaloniában. A talányt meg­fejtik az ott előfordult események. Cephalonia a nem­zeti kivánatok és törekvések gyúpontja, úgy hogy a lordfőbiztos már többször kényszerítve jön a lakosok érzelmeit a testi fenyítés minden nemével, még akasz­tófával is, javítani. Cephalonia a „rizospastok“ főte­lephelye. A rómiai rizospastok nem óhajtanak semmi­nemű reformokat igazgatásukban, csupán az 1815- dik évi párisi kötés valóságos végrehajtását. Miután e kötés erejénél fogva Anglia csak ótalmazó lehet, nem pedig egyszersmind kényúr vagy elnyomó , tehát a dolog természetében fekszik, azt kívánniuk , hogy az angol „ótalom“ a jelen alakzatban szűnnék meg. Legtöbben a természetes állami súlyponthoz, Görög­országhoz, érzik magukat vonatni. Az angol védvi­­szony megszűnése és Görögországba kebleztetések: ez a rómiai rizospaszok törekvése. Miután a múlt évi események óta Cephaloniában a kivételes törvényszé­kek még folyvást tartottak, s nagyszámú angol írely­­őrség a népességet nyugalomban maradásra kénysze­­rítette, ennélfogva két főemeltyű hozatott mozgásba, hogy a választások angol értelemben üssenek ki. Ámde tökéletes eredmény kivívása végett a cephalo­­niai népnél, mely vasakarattal, egyszersmind erély­­lyel bir, egészen más eszközökre való szükség , me­lyeket aztán a lordfőbiztos alkalmazott is. A rendőr­­hatóság Argostoliban, Cephalonia fővárosában, min­den nagyobb és kisebb hajót, sőt minden bárkát lefog­lalt , melyek arra voltak határozva, hogy Sixuriból az ellenzéki választókat Argostoliba hozzák. Itt azon ígéret történt, hogy Sixuriba valamennyi választóért gőzhajó fog küldetni. E gőzhajó azonban elmaradt s a választók átlátták, mikép a kitűzött idő el fog múlni, a nélkül, hogy szavazatukat beadhassák. Ők elhatá­rozták tehát, hogy a nyolcz órai utat szárazföldön teendik meg. Mily nagy vala álmélkodásuk, midőn az argostok­i hídhoz érkezve , a városba vezető utat angol csapatok által elzárva látták, melyek értékükre adák, hogy haladéktalanul, s a nélkül, hogy élelem­mel látnák el magokat, ismét térjenek hazájokba vissza. Minden uton, melyek a faluktól Argostoliba vezetnek, csendőrök valának elhelyezve, kik minden ismeretes rizospastának a városba menetelt, s igy a szavazást megtiltani tartoztak. Nyolczszáz főnyi angol csapatokból állott az argostolii őrség a választás ide­jén , s a tüzérség égő kanóczokkal állott az álgyúk­­nál, melyek a város utczáira valának szegezve. Ily körülmények közt történt a követválasztás Cephalo­niában. Valamennyi választott az angol kormány jelöltje. A többi szigeteken, miután a népesség min­dig csöndesen viselte magát s katonai beavatkozásra sohasem nyújtott alkalmat, a választás szabadon ha­ LEGÚJABB POSTA. (!) Páris, mart. 8. — A Constitutionnel-ben ma va­lami távoli czérzás foglaltatik oly közjó tekintetéből teendő rendszabályokra, melyeket az elnök kivételes hatalmánál fogva még a kamarák egybeülése előtt kiadhatna ; ez némi aggodalmat keltött, miután senki sem tudja , mit kelljen érteni e rendszabályok alatt. Ellenben más rendeletekről, melyekre a Constitution­nel ezenkívül még c­éloz , a közönség némileg már értesült. Bizonyos, hogy a cherbourgi, és bordeaux­­toulousei vasút építése egyenes engedélyezés által fog biztosittatni; ezzel azonban a magántőkékre bizandó eféle vállalatok sora egyelőre be lenne zárva, nehogy a hitel túlfeszíttessék. Hasonlólag szintoly bizonyos, hogy a költségvetés 1852-re még a kamarák megnyitása előtt csupán rendelet által fog szabályoztatni, mikor aztán egyszersmind a már sokszor emlegetett pénzügyi reformok napvilágra kell, hogy jöjenek. A közoktatási ügy átalakítása is említtetett. . Bonaparte Jerome hg. belső ügyrendtartást adott ki a senatus számára , mely nagyobbrészint a volt pak­kamaráé szerint van elrendezve. A senatus hi­vatalnokait is többnyire kinevezte már. Hanem a törvényhozótest hivatalnokait maga az elnök szán­dékozik kinevezni, valamint ü­gyrendtartását az ál­­lamminisztérium szabályozni. Morny,­ki ezzel egy darabig bajlódott, úgy látszik semmit sem tesz többé e tárgyban, mióta kineveztetése a törvényhozótest elnökévé kétségessé vált. Mialatt a Helvéczia irányábani viszonyok, hiteles kútforrások szerint, békésbekk alakulnak, feltűnő, hogy az Assemblée nationale, a fusionisták orgánja, a kormányt ezen ország ellen szüntelen kényszerítő rendszabályokra ingerli, hogy nemcsak a menhelyi jogot korlátozza , hanem fonálló alkotmányának is véget vessen. Ma a sz. bernardi és simploni befo­gadóhelyeken fölhasználják, hogy Francziaország­­nak Szolvécziában leendő beavatkozását előidézzék. Berryer Németországba utazik, de csak kevés ideig fog ott tartózkodni. Napóleon császár szobra a törvényhozó-testületben fölállíttatik. Mint hallatszik, az elnök márt. 29-kén személye­sen nyitná meg a törvényhozótestület üléseit. Gil Blas hajón, Buenos Airesből jan. 7-kéről ér­keztek tudósítások. Ezek szerint Rosas hadseregének előcsapata őt elhagyta, és Urquiza 40—50 órai távolságra van. A Courier de Marseille írja: Azon pillanatban mi­dőn lapunkat bezárjuk, az angol hajó az indiai pos­tával még meg nem érkezett, s igen lehet félni, hogy útjában valami szerencsétlenség érte (minthogy az indiai posta Triesztbe még febr. 29-kén megérke­zett). Azon hajó is, mely Konstantinápolyból hóna­ponként szokott jőni, hasonlólag kimaradott. Ma a választás eredményét egészen tudhatni, a corsikai Választás kivételével, mely felől semmi kétség sincs többé. Négy követ ellenzéki , öt helyütt újra kell választani. Dinanban, Párisban, Lyonban, Nantesban és végre Clerem­ontban, gróf Morny-nak Puy-de-Dômeban történt kétszeres megválasztásáért. A kormánynak 251 jelölte választatott meg. A franczia követségnek Bernben levő első titkára, Gubineau, Párisba érkezett. Az Elyséeben tegnap fényes lakoma volt, az ál­lamtanács tagjai számára , kik egyenruhájokban jelentek meg, s igen feltűnő képet mutattak. A her­­czeg elnök igen elevenen beszélt Barocke, az állam­tanács elnökével, mit észrevették. Az elnök igen barátságosan fogadta Michel Chemb­ert. A lakoma igen fényes volt. Közelebbről még fényesebbet ren­deznek , a senatus tagjai számára. A Presse bizonyossággal akarja tudni, hogy a törvényhozótestület elnökévé Chasseloup- Laubat, alelnökévé pedig Billault neveztetnék ki. (1. tolegr. tud. regn. számunkban.) Közelebbről egy rendelet fog megjelenni, mely szerint jövendőben az ügyvédek elnöküket nem ma­guk választják, hanem a főügyész nevezi ki. Úgy hallatszik, hogy több Párisban levő helvét törzstiszt parancsot kapott a hazatérésre. A kormánynak egy esti lapja, a Moniteur párisién megszűnt. A börze ma szilárdan maradt. Eleintén a folyam igen magasra hágott, de később úgy záratott be, mint a tegnapelőtti. London, márt. 8. — Szombaton J. Herries Stam­­fordban ellenzés nélkül újra megválasztatott. A mi­niszter igen óvatosan szólott a miniszterelnök pro­­tectionista hivatásáról s azon nehézségekről, melyek e kérdést igen bonyolultá teszik. A militiabillt csak mellékesen emlitette, hogy az már megtette a ma­gáét s valószínűleg félre fog létetni. Mint mondják Henleynek sem lesz Oxfordiban ellenjelöltje. Lord Naas ellen, Kildareben Izlandban, mint beszélik, Lein­­stet­­g egy katholikus-whig ellenjelöltet akar fel­ül­ütni, kinek neve O’Connor Ilenc­y. A franczia követ Gróf Walewskynek nejével együtt szombaton történt rögtöni elutazása sok különös hír keletkezésére adott alkalmat, és sokan azon vélemé­nyen voltak, hogy ennek fontosabb oka van, mint­sem csupán magán­ügyletek. Morning Post azt ál­lítja hogy a gróf a hét végén újra Londonban lesz, holott Daily­ News hír gyanánt írja, hogy helyébe de Turgot fogna lőni. Taumban a Dr. M’ Halé megyéjéhez tartozó pap­ság teljes gyűlést tartott, melyben a többi közt el­határozta egy olyan követjelöltet sem gyámolítani, ki

Next