Pesti Napló, 1852. július (3. évfolyam, 692–718. szám)

1852-07-10 / 700. szám

taságában áll a hivő előtt, s a formák csak meg­különböztetik de nem idegenítik el egymástól a követőket, igen korunkban, és pedig Európában, mely miveltségénél fogva az éréshez közeledik, h­y vallásos izgatásokat, úgy egyik mint másik részről — ismét mondjuk — rajongásnak, esze­­lősködésnek,és veszélyes mesterkedésnek tartjuk, mik még az állami intézmények fölforgatására vezethetnek. A térítésnek tehát Európában nem vagyunk barátai. Hagyjuk ezt a lelkek sugallatára. Ezen meggyőződés vezetett bennünket a Wi­­semann féle ügy megítélésében, s ez vezet most, látva a stockporti rajongást. Ha a történészet lapjain végig tekintünk, látni fogjuk , hogy az ily vallásos súrlódások mindig politikai czélokból történtek. Így látjuk Angliában is. A Derby-minisztérium érze gyengeségét. Egy oly gyógyszerhez folyamodott, mitől néhány hétre élete tovább tergetését remélte. Ily gyógy­szer volt a vallásos processiók megtiltása. A conservativ ügy soha sem szenvedett An­gliában nagyobb csapást, mint ezen tény által. A túlbuzgó toryk nem láttak tovább orruknál, s nem gondolták meg, hogy Anglia kath. pol­gárai majd visszapótolandják azon megalázó eljárást. A toryk maguk vertek rést az őket védő bástyákon, s most nagyon valószínű, hogy a rvhigek egy árnyalata Palmers­tón vezetése alatt, a radikálokkal szövetkezve a királynő ő felsége tanácsából a megvénhedt torykat kiszo­­rítandja. Legalább most a közvélemény úgy áll. E jelenség igen sajnos, hogy a dolgok élére ismét oly férfiú lépjen, ki míg a külügyeket vezette , Európának annyi nyugtalanságot szer­zett. De hisszük, hogy azóta Palmerston is változott: a viszonyok miatt változnia kel­lett , s egészen más szemüveget fog hasz­nálni Anglia természetes szövetségesei irányá­ban , s ha kormányra lépne , nem nyújtana táplálékot ismét némely túlzók vakmerész és bűnös reményinek. Igen, mi valószínűnek tartjuk, hogy a toryk mesterkedése épen ellenkező eredményeket szül, mint minőket ők remélnek. S ezt minek köszön­hetni leginkább? — a királynő ismeretes pro­­clamátiójának, melyet Derby a parliamenti poros acták közöl nagy fáradtsággal kikeres­tetett. E poros actákban Derby végrendeletét nyit­tatta föl Anglia királynője. LAPSZEMLE. Felséges császárunk királyunk diadalmenete ha­zánkban minő benyomást okozott Angliában, kitet­szik a Times egyik e h­avi számának vezérczikkéből, melyben a többi közt igy szól : „Még nincs három, év, hogy befejeztetett azon harcz, mely Magyaror­szágnak az ausztriai birodalom államterületétőli el­­szakasztásával fenyegetett, s már e rövid idő ele­gendő volt a polgárháború nyomainak, s a politikai haragtartás nyomai elenyésztetésére. A nép szivében csakhamar visszafoglalta régi helyét a magyarok ősi hűsége­s lojalitása a császári uralkodó ház iránt, s minden tudósítás egyhangúlag adja azon — mint hiszszük is, tökéletesen igaz — biztosítást, hogy Fe­­rencz József az ifjú császár , mind a városi mind a falusi népesség által minden általa meglátogatott vidékeken legnagyobb lelkesedéssel fogadtatott. „De eg,y távoira vezetett nép hibáit és szenvedé­lyeit elfeledni, egy uralkodónak nemcsak politikájá­hoz tartozik, hanem kötelességében is fekszik. — Ugyanazért meg is nyittattak tá a fogházak , sok büntetés elengedtetett, s mérsékeltetett; remélhetjük, hogy a büntetés ideje véget ért, s azon szives foga­dásból ítélve, mely­lyel a császár mindenütt találkozott, valószínűnek látszik, hogy azon kormány, mely a polgárháború borzalmai közt vette kezdetét, szem­tanúja lesz az uralkodó és nép közötti ragaszkodás kötelékei megszilárdulásának, mialatt az ország hely­zete­ , s jóllétére nézve is új korszak nyílik meg. A császári kormány tekintélye kétségkívül föl fog hasz­náltatni oly különféle javítások előmozdítására, s kivitelére, melyek sürgetőleg megkívántatók , hogy egyatalában megvalósulhasson azon czél, miszerint Magyarország polgárisodás­ és jóllétre nézve a biro­dalom többi tartományaival egyenlő fokra emeltessék. „A kormány első kötelessége , az eltörölt robotot s jobbágyi szolgáltatásokat méltányos módon meg­váltani. Azon úrbéri szolgáltatások újbóli behozatala sem méltányos, sem kívánatos nem volna, de a földbir­tokosok jogosan kívánhatnak méltányos kárpótlást, melynek összege azonban sem egyik, sem másik fél által meg nem állapítható. Az igazságkiszolgáltatás ügye Magyarországon mindig szörnyű rendetlenség­ben volt; az ingatlan vagyonra vonatkozó törvények olyan természetűek voltak, hogy az ingatlan jószá­gok értékét okvetlenül csökkentették, bár tisztán a nemesség érdekében voltak szerkesztve. Az ausztriai polgári,­s büntetőtörvénykönyv behozatala a tulaj­don védelmére, s a bűn büntetésére ezen ország átme­netét jelelendi a hűbéri igazság kiszolgáltatásból az igazi törvényességre. — Az egész országon minden irányban vasutak s országutak fognak átvonulni; a vámkorlátok, melyek Magyarországot Európától el­zárták, lehullottak, s lassankint a népnek minden osztályai úgy találandják, hogy érdeküket nem ki­zárólagos szabadalmak védelmezésében, nem a csu­pán tudatlanok előtt kívánatosnak teszhető adómeny­­nyiségben kell keresniök, hanem hogy az ország jól­léte s jelentősége azon mértékben fog növekedni, melyben a birodalom iparában , értelmességében s gazdagságában részesedik.­­ A háború folyta alatt gyakran hasonlítók össze a Magyarország s Ausztria közt, és az Anglia és Skóczia közt a 18-dik század elején létezett viszonyokat. Ezen összehasonlítás ta­láló volt , de mióta az egyesülés megtörtént s a nemzeti elzárkózottság korlátai lehullottak , nem ké­telkedünk, hogy Magyarország előmenetele idővel épen oly nagyszerű lesz, mint Skótiáé 1745 óta. „Ilyneműek azon tárgyak, melyekre Ferencz Jó­zsef császár és miniszterei figyelme fordítva van. Nem kell most már egy borzasztó lázadást elfojtani, hanem az országot hozzájárulhatóvá kell tenni a fő kormány irányábani bensőbb viszonyokra, s a biro­dalom közös érdekeire nézve. Nem szükség régi in­tézeteket állítni vissza, melyek az alattuk élő népet a többi Európa mögött messze hátrahagyták, hanem egy új kormányrendszert kell Magyarországba be­hozni, tekintettel azon nép jogaira, mely még mindig féltékeny önállóságára, és tartós szolgaságra nem alkalmas. Ha sikerül e nagy vállalat, úgy Magyar­­ország nemcsak vissza van vezetve alattvalói hű­ségére, hanem Ausztria hatalma és segédforrásai is lényegesen gyarapulva leendenek. Mai időben oly országterület birtoka, mely még nincs egészen kifej­lődve , s oly folyó által van átszelve, minő a Duna, oly előny, melylyel más európai állam nem dicse­kedhetik. Magyarország állapota olyan volt, milyenné válnia kell e hibás törvények, s hibás kormányzat alatt, de sem népében, sem földjében nem fekszik oly akadály , mely a gyors haladást, s a jóllét emel­kedését hátráltathatná. Útdíjára még valószínűvé válik, hogy az 1848—1849-diki izgalmak azon népre nézve jótékony hatással voltak. Az ausztriai kormány sohasem bántotta és semmisítette volna meg a magyar alkotmányt; ellenkezőleg, tiszteltetett volna ez , ámbár javítások ellen gátat képeze, s a méltányosság legelső elveivel ellenkezett. De midőn a forradalmi párt azt maga megdöntötte , s a nem­zetet anarchia állapotába sülyesztette, a koronát nemcsak följogosította, a közhatalmat azon alakban állítni helyre, mely a közérdeknek legjobban meg­felelő, hanem a koronának egyszersmind kötelessé­gévé tette a nép jólléte, rend és jó korm­ányzók­ gon­doskodása által lehetőleg elenyesztetni az emlékez­tető jeleket azon gyászos korszakra.“­ HIVATALW Katonai rögtönbirósági ítélet. Bakai Mihály, apétfalvai Csanád megyei szül. 40­ éves, kath. nős, 3 gyermek atyja, apátfalvai lakos, hírneves rabló és tolvaj, ki egy kettős csövü puskával és pisztolylyal fegyverezve , még egy második hasonlag fegyverzett gonosztevővel m. hó 21-ről 22-re forduló éjjel Molnár Márton ottani lakos Tilalmában , Máté András molnárlegényt boszúból gyilkolási szándékkal megtámadta, s a gyilkossági kísérlet nem sikerülte után az odasietett helységlakosokra több lövéseket tett, ugyanazon hó 23-án saját helysége lakosai által befo­gatott, katonai rögtönbiróság elé állíttatott, hites tanú­ságok folytán törvénytelen fegyverbirás bűnében elma­­rasztaltatott, s a cs. k. katonai és polgári kormány­­zóság m. é. dec. 20-ki proclamatiója 5 §-ánál fogva lőpor és golyó általi halálra ítéltetett, mely Ítélet 28-án kihirdettetett és végrehajtatott. Szeged, jul. 7. 1852. Cs. k. katonai rögtönbiróság. Magy. Hirl. ( * A * f 4 . VEGYES HÍREK ÉS ESEMÉNYEK — Holnap vasárnap történik a Hentzi-emlék leleplezése. Az ünnepély reggeli 8 órakor veendi kezdetét. Hirszerint a Hentzi-emlék leleplezésénél nézők csak az e czélra épített karzatokon foglal­­hatandnak helyet; belépti jegyek e karzatokra a városi tanács által osztatnak helybelieknek, s a cs­ kir. rendőrigazgatóság által idegenek­ s átuta­zóknak.­­ Holnap vasárnap július 11-kén délutáni 4 óra­kor a császárfürdői kertben nagy zenekör fog tar­tatni, hol a 6-ik vadász zászlóalj közkedvességű ze­nekara Landa Ferencz karmester személyes vezér­lete alatt, felváltva Patikáros testvérek szinte köz­­kedvességű nemzeti zenetársaságával a legérdekesb s legújabb zenedarabokat adandja elő. Egy érdekes magyar, s német „talány“ is leend kifüggesztve, melyek első megfejtője egy egy palaczk pezsgőt nye­­rend. A 3 órai gőzös zeneszóval induland fel a mu­latóhelyre. — A császár-fürdőtől a Laszlovszki-féle majorig vezetendő s lóerőre tervezett vaspálya ügyében ta­nácskozó gyűlés lesz holnap déli 10 órakor a császár­fürdő teremében­. A mérnöki előmunkálatok már be­­végezték, a terv készen van; e tanácskozmány a további lépések tételéről fog gondoskodni.­­ A városi hatóság szabadalmat adott Kiinger Miksa úrnak , az imitt-amott a konyhákról lekerülő s eddig csak a szemetet és csinatlanságot szaporító csontok összeszedésére , megvételére. A nevezett tír most már falragaszokban hirdeti, hogy ő ezen sza­badalommal bir s annak gyakorlását legközelebb meg is kezdi. E czélra szánt kocsik tesznek köruta­­kat a város különböző részeiben, összeszedik a cson­tokat jó pénzért minden háztól. Íme egy új jövede­lemforrás gazdaasszonyainknak! Tehát most az is hoz a konyhára, mit eddig onnan ki­hajítottak. — A Dunagőzhajózási társaság legközelebb több, mint ötven hold bányaföldet vásárlott Pécs körül kőszénszerzés végett, azon kívül egy ott levő tár­sasággal szerződést kötött néhány millió mázsa kő­szén iránt. Mindez nem csekély befolyással van arra, hogy a Pécs vidékén nagy bőséggel találtató kőszén­telepek , minél inkább használatba vétessenek, s mi­nél ismeretesbekké váljanak. — A Petrovics művész hazánkfia által Kisfaludy Sándor emlékére készített Hymfilant a nemzeti mú­zeum régiségtárának termében már fel van állítva. Magassága meghaladja a tizenegy lábat. Fölirata, mely még nincs készen, következő lesz : „Hymfilant. Készíttették Kisfalusi Sándor emlékére Magyar- és Erdélyhen leányai.“­­• A nyár-utczában levő városi szegény ápoló intézet a legközelebb múlt három hónap folytán 71 különböző beteget ápolt, kik közül i­lyen korgyön­geség miatt — 60 — 78 évesek — meghaláloztak. — Kórházaink általában sűrűn el vannak foglalva mos­tan­ában. A Rókus-kórházban szinte tetemes a bete­gek száma. Azon kívül e helyen a tébolyodottak az utóbbi időben annyira megszaporodtak, hogy több­nek befogadására már helyet sem mutathattak , ezért e napokban ismét néhány szobát bútoroztak föl czél­­szerűen az ily betegek számára , szaporítván egy­úttal a felügyelő személyzetet is.­­ A láncz-hidtársulat a Dunán csónakon esz­közölni szokott átszállítási jogát haszonbérbe adni szándékozik. Terjed pedig ezen ő joga a Dunán­­-Buda felső végétől le egészen a katonai kórházig.­­ Legközelebb a himlő-oltás­ra nézve ismét némi czélszerű lépés történt azáltal, hogy a helybeli egész­ség­ügyelő hatóság a himlő-oltási szabályokat kidol­gozván számos ezer példányban kinyomatta, s a házakhoz küldöztette. Azon szülők , kik már most elmulasztják gyermekeiknél a himlő­oltást , e sza­bályok szerint, tetemes pénzbüntetést kapnak.­­ A „Wiener Lloyd“ egy levelet közöl Zágráb­ból, jul. 5-kéről, melyben többek közt ez is foglal­tatik : „Boszniai bevándorlók még folyvást mutat­koznak, s koránsem nagyítjuk a dolgot, h­a számát az eddig bevándorlótoknak 4000-re teszszük. Hova ezen tömegekkel ? E mellett legtöbben közölök — ha nekik a hazájukba visszatérés ajánltatik — azt fele­lik : „hisz ti hittatok bennünket !“ Ez ugyan senki­nek sem jutott eszébe, ámbár az emberi kötelességet hatóságaink — mikép méltányos is — igen nemesen gyakorolják. Minap Sziszek közelében, mint hire jár, már véres czivódás is fordult elő , mely alka­lommal egy bosnyák egy horvátot agyon­lőtt. — Az új polgári büntetőtörvénykönyvet nem­sokára , mint bécsi lapok írják, az átvizsgált katonai büntető törvénykönyv követendő, tervezete annyira készen van , hogy már átvizsgálható. A nagy ki­terjedésű dolgozat miniszteri tanácsos Bergmayer úr műve. — A Czegléd és Szeged közötti vasúti munkála­tok annyira haladtak , hogy e pályaszak megnyitása 1853 május havában remélhető. A kereskedelmi mi­niszter ő excr­­­e­műnek addig leendő bevégzését rendelte.­­ A „Preussischer Staatsanzeiger“ a porosz föld­mi­velésügyi minisztériumnak egy bocsátványát hozza, miszerint a tartományi kormányok a burgonyabeteg­ség elhárítására következő szert igyekezzenek köz­tudomásra juttatni: Venni kell porrá mállott, de továbbra nem oltott meszet — nem gipszet, — a­mint t. i. kapja azt az ember, ha az oltatlan meszet nedves levegőnek kitéve tartja, vagy vízzel gyengén megfecskendi. E porral be kell hinteni, legczélsze­­rűbben nyugodt esti órákban a burgonya földet, kü­lönösen a burgonya szárait (hol a kezdődő betegség jelei , fekete foltok, mutatkoznak.) Egy porosz holdra (egy porosz hold), 3 ausztriai hold, ezt 1600 Q ölével számítva , tehát 1 ’3 magyar hold 0 3 véka mész kívántatik.­­ A brassói műipari egylet elöljárója meghagyást kapott, hogy a császár Ő Felsége örvendetes láto­gatása alkalmára Brassóban műkiállítást rendezzen az ottani műipar készítményeiből. Az ez iránti meg­hívó levelek már szét is küldettek, és minden oldal­ról legmelegebb részvét várható ezen ügy iránt. — Párisban vasúton, természetesen hogy gaz­dagok számára , fris­svó forrásvizet is kezdenek szállitni. Reményük, hogy ezen ügylet jó jöve­delmet hajtani, s igy aztán a forrásvíz is olcsóbbá fog válni. — Éjszakamerikában a juhtenyésztés annyira ha­lad előre, hogy az egyesült államok nemsokára gyapjút is fognak kivinni. Már az idén Ohio állam­ban a gyapjúnyiret eredménye 18 millió font. Olvassuk , hogy Angliában veszélyes betegség kezd mutatkozni a babvetéseken. Minden legjobb karban áll: egyszerre elhull a virág, a levelek meg­feketednek s egy hét alatt csak a száraz kórók láthatók. Kénytelenek a földet újra felszántani s répát vetni bele. — A „Kasseler Zeitug“ irja, szinte mesésnek tetszik, pedig igaz, hogy az orosz czár Konstantin ! E két mutatványból is már kiviláglik, hogy oly eszejárásu ember nem nyúlhat úgy semmi jelenség­hez , hogy annak magyarázata kezei alatt új és gyakran senki által sem sejtett irányt ne vegyen. Ez történik épen most is, midőn az ő tevékeny figyelme azon egymást nyomba követő nyava­lyák szomorú sorát ragadá meg, melyek az em­beri nem sorsára nézve életkérdésű növényeket kezdek napjainkban tizedelni. A burgonya megpe­­nészedik , a búza elsilányul, a rozs ragyosodik , a repete lábán megúszik , és nem akar olajat adni, a répa rothad , a leher kivesz , a zab megüszögösödik, a tengeri meggombásodik , a narancsfát eszi a fene, a szőlő megpenészedik , szóval undok lajstromunkat csak a miveit plánták elésorozatával végezhetnek be. Amerika és Ázsia nem mentebbek e csapásoktól mint­ Európa , a czukornád , a bananász , a pisztaczia stb hasonnemű­ elfajulásban sintenek és pusztulnak. Hon­nan van e különös és aggasztó jelenség ? E kérdést téve fel Schleiden magának és meg is fejtette oly ál­talánosságban, mely annál váratlanabb és meglepőbb volt, hogy a nyavalyáknak szintúgy mint a nyavalyás fajoknak számos és különböző volta nem hagyá gya­nitatni, hogy mindnyájoknak és mindig és mindenütt azon egy alapoka lehessen. De a jénai tanár elméle­tének épen egyszerűsége szolgál díszére. Schleidennek mindjárt eleinte a következő észre­vétel ötlik fel: mi az, a­mi ez utóbbi időkben sinak? minden növény-e általában, vagy csak némely nö­vények kiválólag? Ezen kérdés vizsgálása őt ezen csapások számbavétele nyomán azon tényre vezeté, hogy a természetdajkálta önkéntes lények, azaz: azon növények , melyeket a világ dudváknak vagy burjánoknak nevez, mind igen jó egészségben van­nak , hogy egyikök sem smnlik máskép, mint azon történetes nyavalyákban , melyek ős­időktől fogva ismeretesek , s a melyek nem terjednek el járvány­kép nagy helyre. Ellenben észleli igen hamar Schlei­den , hogy a nyavalyák csupán a föld- és kertmive­­lés uradalma alá tartozó tárgyakat járják; egyedül a termesztett növények betegesek, nem a vadak ; és, ha szabad a hitrege kifejezésével élnünk, ha Ceres és Pomona lázban vannak, de bizony Flórának semmi baja. Az okoskodás ezen alapját a tények legkisebbé sem csorbítják. Bár mi keveset szemlélődtünk, kény­telenek leszünk ez állítás igazságát bevallani. De az­tán fontosabb is ezen első lépés, mint egyelőre vél­­nők; semmibe dönti az, mindazon álmodozásokat, a miket gőzköri viszonyokról és befolyásokról képzeltek és írtak. Hiszen szembetűnő ez! Ha minden részeiben a világnak egészségesek a vadon termő növények s csu­pán a miveitek nyavalyások, lehet-e ezt gőzköri vagy levegői környületeknek tulajdonitni? különbözően hat­nak-e ezek egyikökre mint másikokra? Világos hogy nem. Ha esik az eső , minden növény megvirul, ha meleg van, m­indenik szenvedi a hőséget sat.; oly igazságok ezek, melyeket vitatni is nevetséges volna. E szerint Schleiden véleménye szerint a júniusi vagy júliusi esők szintoly kevéssé okozzák a burgonyabe­tegséget, mint Mars és Venus össze vagy ellenbe állása a harmadnapi lázt — mit ugyan hihet valaki, de mi nem irigyeljük az eszét. — De lássuk, mire figyelmeztet továbbá az alapos német tudós. A vad plánták ott nőnek, hol a természet, keltett s létezni engedi: a mivelt növényeket kényszeríti az ember ott nőni, hol a természet önkénytes erejeinél fogva nem teremnének. Amazok, úgy szólva, vá­lasztják lakhelyüket, im ezeket mintegy erőszakkal elszállásoljuk. A növények e két osztályának egész­ségi állapotára nézve tehát igen különbözők a felté­telek. Imigy okoskodva, azt hozza ki Schleiden, hogy ha a mivelt növények már erőtetett elköltözte­­téseknél s fejekhez sújtott száműzésnél fogva nem is épen betegek, de biz­ony állapotban vannak, hogy akármely betegségnek könnyen áldozatul esnek. Ha a növények tudnák érezni a honvágy gyötrelmeit, a kibujdosottak ezen borzasztó és gyógyíthatlan nya­valyáját , akkor azt mondaná az ember, hogy igazi nostalgiában vannak s a szeretett anyaföld s köztöki kötél erőszakos eltépése minden baj iránt fogéko­nyabbakká s veszendőbbekké teszi. Ezen eszmék szerint azt kell elismernünk, hogy a föld-, és kertmi­­velés , a­mennyiben azok erőszakos mivelések , már magukban előrekészitő okai mindenféle betegség­nek. És itt kell kereskedni azon okok körül, melyek minden gőzköri általános állapottól függetlenül, a honi és önkénytes növényeknek szilárd ellenálló erőt adnak, a termesztettekben és honosítotokban pedig oly gyengeséget vagy pegyhüdtséget okoznak. A dol­gok ezen állásából az következik, hogy a mivelők­nek, — mezei gazdáknak és kertészeknek — nagyon bőrökben áll különösen meg- és kitanulni mindazon föltételeket, melyek a mivelt növényekben a beteg­ségekre való készenséget öregbíthetik, valamint más­felől azokat, melyek a nyavalyát hozó okok erejét csökkenthetik. Értekezésünk további folyamában meglátjuk, mikép fejti meg .Schleiden ezt a feladatot gyakorlati szempontból, nyelven,a magvügy első hallására megértené, hogy amazt kell tennie. Ellenben az ilyeket, mint „virbur“, „pety­­meg“ stk épen úgy kell tanulni, mint ezeket: pollen, vagy samara, s nem is hangzanak magyarosabban.

Next