Pesti Napló, 1852. július (3. évfolyam, 692–718. szám)
1852-07-10 / 700. szám
taságában áll a hivő előtt, s a formák csak megkülönböztetik de nem idegenítik el egymástól a követőket, igen korunkban, és pedig Európában, mely miveltségénél fogva az éréshez közeledik, hy vallásos izgatásokat, úgy egyik mint másik részről — ismét mondjuk — rajongásnak, eszelősködésnek,és veszélyes mesterkedésnek tartjuk, mik még az állami intézmények fölforgatására vezethetnek. A térítésnek tehát Európában nem vagyunk barátai. Hagyjuk ezt a lelkek sugallatára. Ezen meggyőződés vezetett bennünket a Wisemann féle ügy megítélésében, s ez vezet most, látva a stockporti rajongást. Ha a történészet lapjain végig tekintünk, látni fogjuk , hogy az ily vallásos súrlódások mindig politikai czélokból történtek. Így látjuk Angliában is. A Derby-minisztérium érze gyengeségét. Egy oly gyógyszerhez folyamodott, mitől néhány hétre élete tovább tergetését remélte. Ily gyógyszer volt a vallásos processiók megtiltása. A conservativ ügy soha sem szenvedett Angliában nagyobb csapást, mint ezen tény által. A túlbuzgó toryk nem láttak tovább orruknál, s nem gondolták meg, hogy Anglia kath. polgárai majd visszapótolandják azon megalázó eljárást. A toryk maguk vertek rést az őket védő bástyákon, s most nagyon valószínű, hogy a rvhigek egy árnyalata Palmerstón vezetése alatt, a radikálokkal szövetkezve a királynő ő felsége tanácsából a megvénhedt torykat kiszorítandja. Legalább most a közvélemény úgy áll. E jelenség igen sajnos, hogy a dolgok élére ismét oly férfiú lépjen, ki míg a külügyeket vezette , Európának annyi nyugtalanságot szerzett. De hisszük, hogy azóta Palmerston is változott: a viszonyok miatt változnia kellett , s egészen más szemüveget fog használni Anglia természetes szövetségesei irányában , s ha kormányra lépne , nem nyújtana táplálékot ismét némely túlzók vakmerész és bűnös reményinek. Igen, mi valószínűnek tartjuk, hogy a toryk mesterkedése épen ellenkező eredményeket szül, mint minőket ők remélnek. S ezt minek köszönhetni leginkább? — a királynő ismeretes proclamátiójának, melyet Derby a parliamenti poros acták közöl nagy fáradtsággal kikerestetett. E poros actákban Derby végrendeletét nyittatta föl Anglia királynője. LAPSZEMLE. Felséges császárunk királyunk diadalmenete hazánkban minő benyomást okozott Angliában, kitetszik a Times egyik e havi számának vezérczikkéből, melyben a többi közt igy szól : „Még nincs három, év, hogy befejeztetett azon harcz, mely Magyarországnak az ausztriai birodalom államterületétőli elszakasztásával fenyegetett, s már e rövid idő elegendő volt a polgárháború nyomainak, s a politikai haragtartás nyomai elenyésztetésére. A nép szivében csakhamar visszafoglalta régi helyét a magyarok ősi hűséges lojalitása a császári uralkodó ház iránt, s minden tudósítás egyhangúlag adja azon — mint hiszszük is, tökéletesen igaz — biztosítást, hogy Ferencz József az ifjú császár , mind a városi mind a falusi népesség által minden általa meglátogatott vidékeken legnagyobb lelkesedéssel fogadtatott. „De eg,y távoira vezetett nép hibáit és szenvedélyeit elfeledni, egy uralkodónak nemcsak politikájához tartozik, hanem kötelességében is fekszik. — Ugyanazért meg is nyittattak tá a fogházak , sok büntetés elengedtetett, s mérsékeltetett; remélhetjük, hogy a büntetés ideje véget ért, s azon szives fogadásból ítélve, melylyel a császár mindenütt találkozott, valószínűnek látszik, hogy azon kormány, mely a polgárháború borzalmai közt vette kezdetét, szemtanúja lesz az uralkodó és nép közötti ragaszkodás kötelékei megszilárdulásának, mialatt az ország helyzete , s jóllétére nézve is új korszak nyílik meg. A császári kormány tekintélye kétségkívül föl fog használtatni oly különféle javítások előmozdítására, s kivitelére, melyek sürgetőleg megkívántatók , hogy egyatalában megvalósulhasson azon czél, miszerint Magyarország polgárisodás és jóllétre nézve a birodalom többi tartományaival egyenlő fokra emeltessék. „A kormány első kötelessége , az eltörölt robotot s jobbágyi szolgáltatásokat méltányos módon megváltani. Azon úrbéri szolgáltatások újbóli behozatala sem méltányos, sem kívánatos nem volna, de a földbirtokosok jogosan kívánhatnak méltányos kárpótlást, melynek összege azonban sem egyik, sem másik fél által meg nem állapítható. Az igazságkiszolgáltatás ügye Magyarországon mindig szörnyű rendetlenségben volt; az ingatlan vagyonra vonatkozó törvények olyan természetűek voltak, hogy az ingatlan jószágok értékét okvetlenül csökkentették, bár tisztán a nemesség érdekében voltak szerkesztve. Az ausztriai polgári,s büntetőtörvénykönyv behozatala a tulajdon védelmére, s a bűn büntetésére ezen ország átmenetét jelelendi a hűbéri igazság kiszolgáltatásból az igazi törvényességre. — Az egész országon minden irányban vasutak s országutak fognak átvonulni; a vámkorlátok, melyek Magyarországot Európától elzárták, lehullottak, s lassankint a népnek minden osztályai úgy találandják, hogy érdeküket nem kizárólagos szabadalmak védelmezésében, nem a csupán tudatlanok előtt kívánatosnak teszhető adómenynyiségben kell keresniök, hanem hogy az ország jólléte s jelentősége azon mértékben fog növekedni, melyben a birodalom iparában , értelmességében s gazdagságában részesedik. A háború folyta alatt gyakran hasonlítók össze a Magyarország s Ausztria közt, és az Anglia és Skóczia közt a 18-dik század elején létezett viszonyokat. Ezen összehasonlítás találó volt , de mióta az egyesülés megtörtént s a nemzeti elzárkózottság korlátai lehullottak , nem kételkedünk, hogy Magyarország előmenetele idővel épen oly nagyszerű lesz, mint Skótiáé 1745 óta. „Ilyneműek azon tárgyak, melyekre Ferencz József császár és miniszterei figyelme fordítva van. Nem kell most már egy borzasztó lázadást elfojtani, hanem az országot hozzájárulhatóvá kell tenni a fő kormány irányábani bensőbb viszonyokra, s a birodalom közös érdekeire nézve. Nem szükség régi intézeteket állítni vissza, melyek az alattuk élő népet a többi Európa mögött messze hátrahagyták, hanem egy új kormányrendszert kell Magyarországba behozni, tekintettel azon nép jogaira, mely még mindig féltékeny önállóságára, és tartós szolgaságra nem alkalmas. Ha sikerül e nagy vállalat, úgy Magyarország nemcsak vissza van vezetve alattvalói hűségére, hanem Ausztria hatalma és segédforrásai is lényegesen gyarapulva leendenek. Mai időben oly országterület birtoka, mely még nincs egészen kifejlődve , s oly folyó által van átszelve, minő a Duna, oly előny, melylyel más európai állam nem dicsekedhetik. Magyarország állapota olyan volt, milyenné válnia kell e hibás törvények, s hibás kormányzat alatt, de sem népében, sem földjében nem fekszik oly akadály , mely a gyors haladást, s a jóllét emelkedését hátráltathatná. Útdíjára még valószínűvé válik, hogy az 1848—1849-diki izgalmak azon népre nézve jótékony hatással voltak. Az ausztriai kormány sohasem bántotta és semmisítette volna meg a magyar alkotmányt; ellenkezőleg, tiszteltetett volna ez , ámbár javítások ellen gátat képeze, s a méltányosság legelső elveivel ellenkezett. De midőn a forradalmi párt azt maga megdöntötte , s a nemzetet anarchia állapotába sülyesztette, a koronát nemcsak följogosította, a közhatalmat azon alakban állítni helyre, mely a közérdeknek legjobban megfelelő, hanem a koronának egyszersmind kötelességévé tette a nép jólléte, rend és jó kormányzók gondoskodása által lehetőleg elenyesztetni az emlékeztető jeleket azon gyászos korszakra.“ HIVATALW Katonai rögtönbirósági ítélet. Bakai Mihály, apétfalvai Csanád megyei szül. 40 éves, kath. nős, 3 gyermek atyja, apátfalvai lakos, hírneves rabló és tolvaj, ki egy kettős csövü puskával és pisztolylyal fegyverezve , még egy második hasonlag fegyverzett gonosztevővel m. hó 21-ről 22-re forduló éjjel Molnár Márton ottani lakos Tilalmában , Máté András molnárlegényt boszúból gyilkolási szándékkal megtámadta, s a gyilkossági kísérlet nem sikerülte után az odasietett helységlakosokra több lövéseket tett, ugyanazon hó 23-án saját helysége lakosai által befogatott, katonai rögtönbiróság elé állíttatott, hites tanúságok folytán törvénytelen fegyverbirás bűnében elmarasztaltatott, s a cs. k. katonai és polgári kormányzóság m. é. dec. 20-ki proclamatiója 5 §-ánál fogva lőpor és golyó általi halálra ítéltetett, mely Ítélet 28-án kihirdettetett és végrehajtatott. Szeged, jul. 7. 1852. Cs. k. katonai rögtönbiróság. Magy. Hirl. ( * A * f 4 . VEGYES HÍREK ÉS ESEMÉNYEK — Holnap vasárnap történik a Hentzi-emlék leleplezése. Az ünnepély reggeli 8 órakor veendi kezdetét. Hirszerint a Hentzi-emlék leleplezésénél nézők csak az e czélra épített karzatokon foglalhatandnak helyet; belépti jegyek e karzatokra a városi tanács által osztatnak helybelieknek, s a cs kir. rendőrigazgatóság által idegenek s átutazóknak. Holnap vasárnap július 11-kén délutáni 4 órakor a császárfürdői kertben nagy zenekör fog tartatni, hol a 6-ik vadász zászlóalj közkedvességű zenekara Landa Ferencz karmester személyes vezérlete alatt, felváltva Patikáros testvérek szinte közkedvességű nemzeti zenetársaságával a legérdekesb s legújabb zenedarabokat adandja elő. Egy érdekes magyar, s német „talány“ is leend kifüggesztve, melyek első megfejtője egy egy palaczk pezsgőt nyerend. A 3 órai gőzös zeneszóval induland fel a mulatóhelyre. — A császár-fürdőtől a Laszlovszki-féle majorig vezetendő s lóerőre tervezett vaspálya ügyében tanácskozó gyűlés lesz holnap déli 10 órakor a császárfürdő teremében. A mérnöki előmunkálatok már bevégezték, a terv készen van; e tanácskozmány a további lépések tételéről fog gondoskodni. A városi hatóság szabadalmat adott Kiinger Miksa úrnak , az imitt-amott a konyhákról lekerülő s eddig csak a szemetet és csinatlanságot szaporító csontok összeszedésére , megvételére. A nevezett tír most már falragaszokban hirdeti, hogy ő ezen szabadalommal bir s annak gyakorlását legközelebb meg is kezdi. E czélra szánt kocsik tesznek körutakat a város különböző részeiben, összeszedik a csontokat jó pénzért minden háztól. Íme egy új jövedelemforrás gazdaasszonyainknak! Tehát most az is hoz a konyhára, mit eddig onnan kihajítottak. — A Dunagőzhajózási társaság legközelebb több, mint ötven hold bányaföldet vásárlott Pécs körül kőszénszerzés végett, azon kívül egy ott levő társasággal szerződést kötött néhány millió mázsa kőszén iránt. Mindez nem csekély befolyással van arra, hogy a Pécs vidékén nagy bőséggel találtató kőszéntelepek , minél inkább használatba vétessenek, s minél ismeretesbekké váljanak. — A Petrovics művész hazánkfia által Kisfaludy Sándor emlékére készített Hymfilant a nemzeti múzeum régiségtárának termében már fel van állítva. Magassága meghaladja a tizenegy lábat. Fölirata, mely még nincs készen, következő lesz : „Hymfilant. Készíttették Kisfalusi Sándor emlékére Magyar- és Erdélyhen leányai.“• A nyár-utczában levő városi szegény ápoló intézet a legközelebb múlt három hónap folytán 71 különböző beteget ápolt, kik közül ilyen korgyöngeség miatt — 60 — 78 évesek — meghaláloztak. — Kórházaink általában sűrűn el vannak foglalva mostanában. A Rókus-kórházban szinte tetemes a betegek száma. Azon kívül e helyen a tébolyodottak az utóbbi időben annyira megszaporodtak, hogy többnek befogadására már helyet sem mutathattak , ezért e napokban ismét néhány szobát bútoroztak föl czélszerűen az ily betegek számára , szaporítván egyúttal a felügyelő személyzetet is. A láncz-hidtársulat a Dunán csónakon eszközölni szokott átszállítási jogát haszonbérbe adni szándékozik. Terjed pedig ezen ő joga a Dunán-Buda felső végétől le egészen a katonai kórházig. Legközelebb a himlő-oltásra nézve ismét némi czélszerű lépés történt azáltal, hogy a helybeli egészségügyelő hatóság a himlő-oltási szabályokat kidolgozván számos ezer példányban kinyomatta, s a házakhoz küldöztette. Azon szülők , kik már most elmulasztják gyermekeiknél a himlőoltást , e szabályok szerint, tetemes pénzbüntetést kapnak. A „Wiener Lloyd“ egy levelet közöl Zágrábból, jul. 5-kéről, melyben többek közt ez is foglaltatik : „Boszniai bevándorlók még folyvást mutatkoznak, s koránsem nagyítjuk a dolgot, ha számát az eddig bevándorlótoknak 4000-re teszszük. Hova ezen tömegekkel ? E mellett legtöbben közölök — ha nekik a hazájukba visszatérés ajánltatik — azt felelik : „hisz ti hittatok bennünket !“ Ez ugyan senkinek sem jutott eszébe, ámbár az emberi kötelességet hatóságaink — mikép méltányos is — igen nemesen gyakorolják. Minap Sziszek közelében, mint hire jár, már véres czivódás is fordult elő , mely alkalommal egy bosnyák egy horvátot agyonlőtt. — Az új polgári büntetőtörvénykönyvet nemsokára , mint bécsi lapok írják, az átvizsgált katonai büntető törvénykönyv követendő, tervezete annyira készen van , hogy már átvizsgálható. A nagy kiterjedésű dolgozat miniszteri tanácsos Bergmayer úr műve. — A Czegléd és Szeged közötti vasúti munkálatok annyira haladtak , hogy e pályaszak megnyitása 1853 május havában remélhető. A kereskedelmi miniszter ő excreműnek addig leendő bevégzését rendelte. A „Preussischer Staatsanzeiger“ a porosz földmivelésügyi minisztériumnak egy bocsátványát hozza, miszerint a tartományi kormányok a burgonyabetegség elhárítására következő szert igyekezzenek köztudomásra juttatni: Venni kell porrá mállott, de továbbra nem oltott meszet — nem gipszet, — amint t. i. kapja azt az ember, ha az oltatlan meszet nedves levegőnek kitéve tartja, vagy vízzel gyengén megfecskendi. E porral be kell hinteni, legczélszerűbben nyugodt esti órákban a burgonya földet, különösen a burgonya szárait (hol a kezdődő betegség jelei , fekete foltok, mutatkoznak.) Egy porosz holdra (egy porosz hold), 3 ausztriai hold, ezt 1600 Q ölével számítva , tehát 1 ’3 magyar hold 0 3 véka mész kívántatik. A brassói műipari egylet elöljárója meghagyást kapott, hogy a császár Ő Felsége örvendetes látogatása alkalmára Brassóban műkiállítást rendezzen az ottani műipar készítményeiből. Az ez iránti meghívó levelek már szét is küldettek, és minden oldalról legmelegebb részvét várható ezen ügy iránt. — Párisban vasúton, természetesen hogy gazdagok számára , frissvó forrásvizet is kezdenek szállitni. Reményük, hogy ezen ügylet jó jövedelmet hajtani, s igy aztán a forrásvíz is olcsóbbá fog válni. — Éjszakamerikában a juhtenyésztés annyira halad előre, hogy az egyesült államok nemsokára gyapjút is fognak kivinni. Már az idén Ohio államban a gyapjúnyiret eredménye 18 millió font. Olvassuk , hogy Angliában veszélyes betegség kezd mutatkozni a babvetéseken. Minden legjobb karban áll: egyszerre elhull a virág, a levelek megfeketednek s egy hét alatt csak a száraz kórók láthatók. Kénytelenek a földet újra felszántani s répát vetni bele. — A „Kasseler Zeitug“ irja, szinte mesésnek tetszik, pedig igaz, hogy az orosz czár Konstantin ! E két mutatványból is már kiviláglik, hogy oly eszejárásu ember nem nyúlhat úgy semmi jelenséghez , hogy annak magyarázata kezei alatt új és gyakran senki által sem sejtett irányt ne vegyen. Ez történik épen most is, midőn az ő tevékeny figyelme azon egymást nyomba követő nyavalyák szomorú sorát ragadá meg, melyek az emberi nem sorsára nézve életkérdésű növényeket kezdek napjainkban tizedelni. A burgonya megpenészedik , a búza elsilányul, a rozs ragyosodik , a repete lábán megúszik , és nem akar olajat adni, a répa rothad , a leher kivesz , a zab megüszögösödik, a tengeri meggombásodik , a narancsfát eszi a fene, a szőlő megpenészedik , szóval undok lajstromunkat csak a miveit plánták elésorozatával végezhetnek be. Amerika és Ázsia nem mentebbek e csapásoktól mint Európa , a czukornád , a bananász , a pisztaczia stb hasonnemű elfajulásban sintenek és pusztulnak. Honnan van e különös és aggasztó jelenség ? E kérdést téve fel Schleiden magának és meg is fejtette oly általánosságban, mely annál váratlanabb és meglepőbb volt, hogy a nyavalyáknak szintúgy mint a nyavalyás fajoknak számos és különböző volta nem hagyá gyanitatni, hogy mindnyájoknak és mindig és mindenütt azon egy alapoka lehessen. De a jénai tanár elméletének épen egyszerűsége szolgál díszére. Schleidennek mindjárt eleinte a következő észrevétel ötlik fel: mi az, ami ez utóbbi időkben sinak? minden növény-e általában, vagy csak némely növények kiválólag? Ezen kérdés vizsgálása őt ezen csapások számbavétele nyomán azon tényre vezeté, hogy a természetdajkálta önkéntes lények, azaz: azon növények , melyeket a világ dudváknak vagy burjánoknak nevez, mind igen jó egészségben vannak , hogy egyikök sem smnlik máskép, mint azon történetes nyavalyákban , melyek ősidőktől fogva ismeretesek , s a melyek nem terjednek el járványkép nagy helyre. Ellenben észleli igen hamar Schleiden , hogy a nyavalyák csupán a föld- és kertmivelés uradalma alá tartozó tárgyakat járják; egyedül a termesztett növények betegesek, nem a vadak ; és, ha szabad a hitrege kifejezésével élnünk, ha Ceres és Pomona lázban vannak, de bizony Flórának semmi baja. Az okoskodás ezen alapját a tények legkisebbé sem csorbítják. Bár mi keveset szemlélődtünk, kénytelenek leszünk ez állítás igazságát bevallani. De aztán fontosabb is ezen első lépés, mint egyelőre vélnők; semmibe dönti az, mindazon álmodozásokat, a miket gőzköri viszonyokról és befolyásokról képzeltek és írtak. Hiszen szembetűnő ez! Ha minden részeiben a világnak egészségesek a vadon termő növények s csupán a miveitek nyavalyások, lehet-e ezt gőzköri vagy levegői környületeknek tulajdonitni? különbözően hatnak-e ezek egyikökre mint másikokra? Világos hogy nem. Ha esik az eső , minden növény megvirul, ha meleg van, mindenik szenvedi a hőséget sat.; oly igazságok ezek, melyeket vitatni is nevetséges volna. E szerint Schleiden véleménye szerint a júniusi vagy júliusi esők szintoly kevéssé okozzák a burgonyabetegséget, mint Mars és Venus össze vagy ellenbe állása a harmadnapi lázt — mit ugyan hihet valaki, de mi nem irigyeljük az eszét. — De lássuk, mire figyelmeztet továbbá az alapos német tudós. A vad plánták ott nőnek, hol a természet, keltett s létezni engedi: a mivelt növényeket kényszeríti az ember ott nőni, hol a természet önkénytes erejeinél fogva nem teremnének. Amazok, úgy szólva, választják lakhelyüket, im ezeket mintegy erőszakkal elszállásoljuk. A növények e két osztályának egészségi állapotára nézve tehát igen különbözők a feltételek. Imigy okoskodva, azt hozza ki Schleiden, hogy ha a mivelt növények már erőtetett elköltöztetéseknél s fejekhez sújtott száműzésnél fogva nem is épen betegek, de bizony állapotban vannak, hogy akármely betegségnek könnyen áldozatul esnek. Ha a növények tudnák érezni a honvágy gyötrelmeit, a kibujdosottak ezen borzasztó és gyógyíthatlan nyavalyáját , akkor azt mondaná az ember, hogy igazi nostalgiában vannak s a szeretett anyaföld s köztöki kötél erőszakos eltépése minden baj iránt fogékonyabbakká s veszendőbbekké teszi. Ezen eszmék szerint azt kell elismernünk, hogy a föld-, és kertmivelés , amennyiben azok erőszakos mivelések , már magukban előrekészitő okai mindenféle betegségnek. És itt kell kereskedni azon okok körül, melyek minden gőzköri általános állapottól függetlenül, a honi és önkénytes növényeknek szilárd ellenálló erőt adnak, a termesztettekben és honosítotokban pedig oly gyengeséget vagy pegyhüdtséget okoznak. A dolgok ezen állásából az következik, hogy a mivelőknek, — mezei gazdáknak és kertészeknek — nagyon bőrökben áll különösen meg- és kitanulni mindazon föltételeket, melyek a mivelt növényekben a betegségekre való készenséget öregbíthetik, valamint másfelől azokat, melyek a nyavalyát hozó okok erejét csökkenthetik. Értekezésünk további folyamában meglátjuk, mikép fejti meg .Schleiden ezt a feladatot gyakorlati szempontból, nyelven,a magvügy első hallására megértené, hogy amazt kell tennie. Ellenben az ilyeket, mint „virbur“, „petymeg“ stk épen úgy kell tanulni, mint ezeket: pollen, vagy samara, s nem is hangzanak magyarosabban.