Pesti Napló, 1852. augusztus (3. évfolyam, 719–743. szám)
1852-08-21 / 735. szám
Stuttgart , aug. 13. — A coalitioban levő államok miniszteri tanácsa, melyet tegnap befejezettnek hirdettek, ma is tart még. Wiesbaden, aug. 13. — Walmerod kerületben fekvő egész sespenrodi község Amerikába vándorol ki , a kormányi engedély ki van eszközölve. F. é. sept. 9. a község összes vagyona elárvereltetik. Flamburg, aug. 12. — Mint hitelt érdemlő forrásból halljuk, Altonában titkos, de azért nem tekintélytelen mozgás uralkodik. Minden körben elégületlenség jelei mutatkoznak a bekövetkezendő dán beszállásolás miatt. Különösen az altonai nyugati rész Palle Maille lakói azok , kik ezen beszállásolás ellen felszólalnak. Az altonai beszállásolási bizottmányt (elnöke Biernatzky Senator) ma délelőtt reclamatiókkal rohanták meg, melyekre a bizottmány természetesen mit sem felelhetett. Éhező még, hogy a szegényebb lakosok még fizetés mellett is vonakodnak a dánokat lakóikba fogadni, úgy hogy itt nehezen fognak boldogulni a kiszállásolással. E körülmények könnyen eszközölhetik, hogy több jó érzelmű, azaz dán érzelmű aristocrata család Altonából, csatlakozhatik a slezvig-holsteiniakhoz, annyival inkább, mert senki be nem látja valódi okát , miért kell a békés Altonát 600 (mások szerint 1000) dán katonával (a Palle Maillé minden házára esvén)megszállatni, ha csak Hamburg ellen nem akarnak ez által demonstrálni. Frankfurt, aug. 15. — A franczia követ által ma a főegyházban rendezett nagymisére, természetesen az egész főegyház feldiszíttetett, a franczia színek sem hiányoztak, s a mise zene és ének stb. közt ment végbe. Három pap végezte az isteni tiszteletet. A franczia követség tagjai, az itt lakó és tartózkodó francziák, és néhány idevaló lakos vett részt az ünnepélyben , a közönség többi részét a bámuló nem nagy sokaság tette. A diplomatikai kar megjelenéséről természetesen szó sem lehetett. — A folytonos eső a franczia követ Tatenay marquis palotájának kivilágítását akadályozni fogja. Berlin, aug. 16. — Azon kellemetlen benyomást, melyet a franczia követségeknek a Napoleon ünnep egyházi megtartásáral felhívásai Németországban kell hogy felidézzenek, miután a felhívások a német napoleon-tisztelőkhöz is intéztetnek, még azon itt elterjesztett hiteles hír is növeli, hogy a szász hadsereg néhány veteránjai, kik Napóleon alatt az oroszok elleni hadjáratban részt vettek, Lipcsében különös Napóleon-ünnepélyt rendeztek. Mindenesetre egy jele az időnek, bárha nem kellemes jele is , hogy németföldön az elnyomó melletti rokonszenv újra feléledhet, és ezen rokonszenv erősebb mint az elnyomás feletti fájdalom. Az isteni tisztelet itt is végbe ment, de a franczia követségen s annak tagjain kivül a diplomatikai karból senki sem volt jelen. Helvétia Boul, aug. 13. — Aargau kantonban és Bázel-vidéken az utánkeresztelők (Neutanfer) garázdálkodnak. Tanjokat állítólag az üldözés szelleme s az állam s államegyház iránti gyűlölség lengi át. — Appenzelben egy pap irigy szónokolt: ,,Míg a nép meg nem szűnik skót tánczokat járni, addig a burgonyabetegségnek sem lesz vége.“ Erre a skót táncz büntetés alatt eltiltatott. A freiburgi conservativ párt vezérei e napokban Payorneban (waadtlandi határon) értekezést tartottak a közelgő nemzettanácsi választást illetőleg. Többek közt elhatározták, hogy a férfiak a választási napon, különösen kijelölt vezetők alatt induljanak meg. Szavazatgyűjtésre nők is igénybe veendők, s a választási tényt külön reggeli mise előzendi meg. A nemzettanácsba kétségtelenül conservativ jelölt fog megválasztatni. (Schw. M.) Bern, aug. 13. — A nemzettanács a köztársaság és a badeni nagyherczegség közt kötött szerződvényt a badeni vasútnak Haltingentől Konstanzig közönkint a helvet határon által tovább vezetését illetőleg — nagy többséggel megerősítette. — Thiers Yevayt már elhagyván, visszatért Francziaországba. — Aug. 14. — A nemzettanács ma a szövetségtanácsot felhatalmazta, hogy a német ausztriai postaegyletteli ideigl. egyezményt jövő octobertől kezdve mint vivendi modust léptesse előbe. Belgium, Brüssel, aug. 14. — Bedeau tábornok az ,,Independence“-ben jelenti , hogy azon hír, mintha a világról lemondani szándékoznék, merőben alaptalan. Ő tovább is esélyesen kész harczolni a szabadság és jog mellett. Olaszország- A házassági törvény Piemontban még mindig a legélénkebben foglalkoztatja a kedélyeket. E tárgyban legközelebb a senatusnak viharos ülése lesz. Gróf Cardenas Girolamo egy az „Armonia“ szerkesztőségéhez intézett iratban a minisztériumot forma szerint személye elleni bírói üldöztetésre hízta föl. Cardenas követségi titkár és kir. kamarás. Ő kereken kimondja, hogy a kormány az intendánsokhoz menesztett azon parancsa által, miszerint a törvényelleni kérvényeket akadályozzák meg, a közvéleményt álutakon akarja megkeríteni. — Lannes és Forey franczia tábornokok, mindketten a franczia köztársaság elnökének hívei, a piemonti kormány tudtával vesznek szemügyre itt minden fegyverzetű hadcsapatot s kémlik azok erejét. A hadminiszter kiséri ez urakat szemlészeti útjukban. Roma, aug. 7. — A porosz kormánynak a szentszéknél tett hathatós közbenjárására Calandrelli a római köztársaság volt hadminisztere anconai fogságából kibocsáttatott, azon világos kijelentéssel, hogy az egyházi állam határba többé ne lépjen. ____________ (Aug. 7.) Görögország Athen, aug. 10. — Pomas Flamiatos, a pelopponezi szerzetes-összeesküvés főnöke, ki Patrasban vizsgálati fogságban ült, chronikus szenvedései következtében a börtönből kiszabadult, azaz meghalt. Kevés órával halála előtt a megaspilion-zárdabeni, vele együtt raboskodó szerzetesek őt valóságos szerzetesbaráttá tevék, s rögtön reá zárdái elöljáróvá (priorrá) s mint ilyent temették is el. Keletindia és China- Bombayba a Birmaországbani hadszínhelyről június 8-káig terjedő tudósítások érkeztek. Ezekből kiderül, hogy a birmánok, ámbár komolyan ellenállani sehol sem voltak képesek , de bátorságukat még koránsem vesztették el annyira, mint talán eleinte sokan nem ok nélkül hitték. Ők p.o. uj megtámadást intéztek Martabanra, hol máj. 26- kan 1000 egész 1200 főnyi erővel jelentek meg, de a mintegy 400 főnyi angol őrségtől visszavezettek. Peguban is — daczára az ottani lakosság irántuki ellenszenvének — ismét felülkerekedtek , s a brittek kénytelenek voltak oda új expeditiót küldeni. Az ezen czélra kiküldött „Phlegeton“ gőzös azonban nem jöhetett kellő közelségre a parthoz, mi miatt a kiszállás kompokon történt, melyek legénysége a pegui sánczokat (jun. 3-kán) rohammal bevette ugyan, de visszatértükkor a kompokat a hátuk mögött működő birmánok által kirabolva s néhány társaikat legyilkolva találták. Aziránt sem maradt kétségben, hogy azon helyet, miután a brittek onnan eltávoztak , az ellenség újra elfoglalandja, mivel a taleinok (benszülöttek) a száz éves iga által elgyengülve azt elnyomóik ellen bajosan tarthatták meg, vagy csak kísértették is megtartani. A perui benszülött népség ezen gyöngesége akadályára szolgál azon tervnek is, miszerint országuk a korábbi függetlenséget visszanyerje s Birma ellen előőrsül használtassék. „Centaur“ kereskedőhajó egy nagyértékű, körülbelül 70 egész 100,000 font sterlingre becsült teherrel a Kalkutta és Mascat közti után az arab partoknál törést szenvedett , a part lakosai a hajó romjait megrabolván. A „Delhi Gazéit“ , mely egyébiránt az azon tájakon fölmerülő eseményekről nem résztul szokott értesítve lenni, végre igazolja Heratnak a persák általi megszállását is. Yar Mahomednak, a herati öreg vezérnek fia t. i. jóllehet a kandahári emireret egy csatában megverte, mégsem volt képes állását megtartani s a persa fejdelemhez segély-csapatokért folyamodott, melyek legott el is küldettek. Meszhidből 10000 ember útra kelt s megérkeztük után három nap nyilva kinyilatkoztatta a herati főnök, hogy a várost és tartományt átadta a sahhnak, s önmagát annak helytartójául nevezte ki. Erre a sirdat Héráiból száműzetvén , elvitetett a persák által , ez utóbbiak azonban 1000 főnyi lovas őrséget hagytak hátra, mint látszik kettős czélból, t. i. hogy az új helytartó részéről minden árulás meggátoltassék, de részint azért is , hogy hatalma szilárduljon. Azonban hihetőleg korábban vagy későbben egy persa herczeget nyerend utódul. A Japánba tett északamerikai expeditio további folyamáról egyáltalában mit sem tudhatni. A hajók még mindig a chinai vizeken időztek; ami pedig az elnöknek a japáni császárhoz írt levelét illeti, mindenki azon hiedelemben van , hogy e levél soha sem jutand a császár kezeibe , miután a szokásos etiquette szerint akármely japáni lakosnak is, ki a kézhez szolgáltatást magára vállalná, nem maradna egyéb hátra, mint tulajdon basát fölmetszeni. A chinai fölkelés folyam,írói pontos tudósítást szerezni még mindig a régi bajjal jár. Wulantai császári fővezér nyert sebei következtében meghalt, vagy mint a hivatalos tudósítás mondja, nemzethez szállott fel. Seu és Sae-shang-ha biztosok, kik a pártosok ellen hozott rendszabályok végrehajtásával voltak megbízva , visszahivattak, és ez Kweilinnek Tien-Teh párthívei által történt bevételéről szóló hírekkel a dolgok rész fordulatát tanúsítaná, ha más részről ismét azt nem állítanák, hogy maga Tien-Teh, vagy legalább a pártütők főnöke , ki e czimet fölvette s tulajdonkép Wu-chinnak neveztetetik, elfogatott s Peckingbe vitetett, büntetését ott veendő. Ezen elfogatásról természet szerint már több ízben volt szó , anélkül, hogy megvalósult volna. Kantonban magában e helyzetet nem igen tartják aggasztónak, mivel „Nemesis“ az ottani britt állomás legerősebb hajója parancsot kapott a birmai expeditióhoz csatlakozni, s az angol residensek utalmára csupán egy álgyas-komp maradt viszsza. Egyébiránt Riegpoban is fölkelés történt, előidézve azon szigor által, melylyel a mandarinok az adóhátralékokat behajtották. LEGÚJABB POSTA. Berlin, august. 17. —Még ma sem mondhatni semmi bizonyosat a vámkonferenczia újabbi megnyitása felől. Valószínűleg e napokban hozatik erre nézve határozat. Több teljhatalmazott már tegnap ide érkezett. Az is bizonytalan, mikor utazana Manteuffel miniszterelnök Purbusba, mivel tegnap a mára kitett utazás elhalasztatott. London, aug. 16. — Baring Tamás szombaton Liverpoolból Newyorkba indult. Elutazása előtt több értekezletet tartott Derby lorddal, s mint mondják igen tágas felhatalmazást kapott a halászati ügy befejezését illetőleg. A Globe szerint azonban nem ment el Baring szombaton. Liverpoolból hétfőn délben telegráf útján jelentetik : Amerika postahajó épen most érkezett meg 65 utazóval Merseyben. A Mississippi gőzfregatte Új-Yorkból a Fundy-Bayba már elindult. A Liverpool Chronicle azon igen nevezetes hírt közli, hogy Rothschild báró lemond a Liverpoolban keresztül esett Cardwell javára képviselői állásáról. A báró belátja, mikép a zsidóemancipálo és szabadkereskedés ügyét sokkal jobban előmozdítandja, ha a parliamentnek visszaad oly felvilágosult férfiút, mint Cardwell, Egyházi és nevelési ügyek. Pest. A jó és olcsó könyvkiadó társulat 1852-diki közgyűlésének Programmja. — Gyűlés napja augusztus 22., mint Nagy- Boldog-Asszony ünnepének nyolczada. — Reggeli kilencz órakor az egyetemi templomban püspöki nagy-mise, utána egyházibeszéd. A nagy-misét a femért, herczeg-primás tartandja, azután az egyházi szónoklatot ft. Danielik János ur. — Isteni szolgálat után a közgyűlés a seminariumi könyvtár teremében tartatik , következő renddel: A társulat mélt. gróf-Elnöke „Dicsértessék a Jézus Krisztus“ beköszöntő szavakkal nyitja meg az ülést, rövid élőbeszédet intéz a jelenlevőkhez , s azonnal egy küldöttséget nevez ki, mely a társulat fővédnökét, a főmért, herczeg-primást tiszteletteljesen, s azon kérelemmel hivja meg a gyűlésbe , hogy az elnökségét átvenni s a tárgyalásokat vezérelni méltóztassék. Ő herczegsége magas rangjához illő tisztelettel fogadtatván , az elnökséget átveszi a gyülekezethez intézendő előszó után az igazgatót a tárgyalások megkezdésére felszólítja. Erre megkezdetik a Hivatalos előadások sora. — Az igazgató a társulat múltját , jelenét rövid rajzban előterjeszti, bepillantással annak jövőjébe; különösen kiemeli annak szellemét, e szellem horderejét, megérintve azt is, mily szükség e szellemet az elkorcsosodástól megóvni és mily eszközök vezetnek annak további megszilárdítására. Elősorolja tovább a társulat érdekében választmányilag tett nevezetes intézkedéseket s a társulat működésének eddigi eredményeit. Utána az aligazgató tudósítja a gyűlést számszerinti adatok felsorolásával a társulat által kiadott minden könyvekről, az eladott példányok számáról, s szintúgy a Néplapok előbbi s mostani állapotáról, és a Családi Lapok újabb vállalatának eddigi elhaladásáról. • Az ügynök elősorolja a kezelése alatt lévő könyvek létszámát, hozzávetőleg kijelölvén azoknak pénzbeli értéküket, tudósítja a gyűlést a július és augustus havakban mutatkozott forgalomról. A pénztárnok a pénztár állapotáról tesz jelentést. A titoknok felolvassa lajstromát a dolgozó tagok vagy mások által beadott minden kéziratoknak, előadván egyszersmind, mi történt egyenkint velök ? miket használ föl belőlök a társulat ? s melyek volnának még azok, melyeknek jövőben hasznukat vehetni reméli ? Tudósítja a gyűlést a folyó évben sajtó alól kijött, már az alatt lévő vagy még oda kerülendő munkákról. — E hivatalos jelentések után a közgyűlési tanácskozások tárgyai sorban felvétetnek, melyek folytán a jelenlévő tagoknak szabadságukban állami kellő rövidséggel véleményüket nyilvánítani , sőt a társulat javára célzó indítványokat is szőnyegre hozni. Mint sürgetőbb és elhatározást igénylő tárgyak a gyűlés figyelmébe ajánlhatnak e következők, úgymint: a) Az alapszabályok értelmében : kitűzése a jövő évben kiadandó könyveknek, b) Megvitatása azon módok s eszközöknek, melyek által a társulat jótékonysági hatását terjeszthesse, c) szabályozása az írói dijaknak, d) A társulat újságlapjainak terjedését előmozdító intézkedések, e) A hivatali állomások és hivatali dijak körüli határozmányok, f) A hivatalnokok utasításainak megerősítése, g) Az alapszabályok VI. IL nyomán a közgyűlés teendői közé tartoznak még. Az alapszabályokban netán szükségeseknek mutatkozó módosítások, új választmányi s dolgozó tagok választása, az időközben alkalmazott hivatalnokok megerősítése vagy újaknak választása. E végből a hivatali kar és választmányi tagok az eddigiennek helyzeti bizodalmát megköszönvén a gyűlés szinén hivatalaikról lemondanak , mire a tiszti kar és választmányi tagok megválasztása kerül szőnyegre. Mindezek folytán Prímás herczegsége, mint a gyűlés elnöke kimondja a hozandó végzéseket, a titoknak pedig azokat pontosan feljegyzi, és hitelesítés tekintetű ül a gyűlés előtt felolvassa. Végül az igazgató hálás szavakban köszönetet mond e gyűlés alatt tanúsított magas, kegyes és türelmes részvétükért a főméit, herczeg Prímásnak, a társulat főrangú elnökeinek, s a tiszteletreméltó érdemteljes tagoknak. Befejezésül gróf ő méltósága a közgyűlés rendes elnöke a jegyzőkönyv kinyomatását elrendeli, a főméit, Herczeg-prímásnak részvevő magas kegyességét megköszöni, kitartásra s lelkesedésre buzdítván a jelenlevőket, de különösen a társulat hivatalnokait, és a választmányi tagokat, s mint kezdetben, a Jézus Krisztus dicséretével a gyűlést bezárja. A Florenczből érkezett tudósítások következtében a toskanai nagyherczeg minisztertanácsának kijelentette , miszerint kath. fejdelem létére magát lelkismeretében köteleztetve érzi azon egyházellenes kormányzással fölhagyni, melyet eddig minisztereinek tanácsából követett. Ő szabad választást enged nekik, e rendszertől vagy elállani , vagy tárczáikról lemondani. ” A straszburgi püspök a vasút beszentelésének alkalmával a herczegelnököt következő szavakkal üdvözölte : „Elnök úr! Míg az anyagi számításai és érzéki gyönyöreibe elmerült ember, az ipar ezen csodálatra méltó alkotásait, melyekre századunk valóban büszke lehet, a gazdagság és élvezet csak újabb eszközeiül tekinti, a hivő keresztény gondolataival magasabbra száll, s az emberi lángész ezen alkotásaiban uj eszközöket, Istentől arra használtakat, szemlél, hogy a föld népeit illető atyai végzéseit teljesedésbe hozza s az embereket örök rendeltetések felé vezesse. — Tizennyolcz század előtt a nemzetek apostola a templom homlokzatára e magasztos felírást véste: Egy Isten, egy hit, egy keresztség. És maga Krisztus, midőn apostolainak munkája és küldetése czélját megfejtette, értesité őket, hogy jövend egy idő, melyben e földön csak egy pásztor és egy akol leszen. Isten végzeteiben minden oda törekszik, hogy az emberiség ölében ezen csudálatos egységet megalapítsa. „A haladó embert Isten vezérli,“ mond egy kér, bölcselő. Igen, az ember, ezen törékeny és korlátolt teremtmény, gyakran elméletei és törekvéseiben egy anyagi s hozzá hasonlókép elmúlandó jólléten kívül más czélt nem tűz ki magának- Isten azonban, ki vezérli, őt előtte ismeretlen régiók és eszmék körébe emeli föl. Távol legyen tőlünk ama gondolat, mintha a jelen műiparnak ezen bámulatos kifejtése, ezen nagyszerű fölfedezésekben, melyeket ötven év előtt még a föllengzőbb s legkihatóbb elme sem mert volna sejteni, az isteni gondviselésnek mi része sincsen. Egy bölcs és jóságos Isten azon földi lángokat, melyek a mostani világot mozgatják és emésztik, bizonyosan az igazság diadalmára forditandja. Midőn a műipar a távolságokat megszünteti, s azon korlátokat lerombolja, melyeket az idő és tér alkotásai elé rak, egyszersmind az evangélium isteni tanainak egy sebesebb és tágasabb pályát nyit, ledönti a határköveket s eltöri a mértföldeket, melyek a népeket egymástól elválasztják, hogy belőlük csak egy, a szeretet és kér erények gyakorlatában összeolvadott családot képezzen. — Midőn Isten az 5 választott népét az akkor ismeretes világ minden országutain szétszórta,a szent nemzetségek ellenségei örömzajt ütöttek a meglátogatott nemzet balesetei fölött, azonban be nem látták, hogy Jákob szétszórt törzsei mindannyi hithirdetők valónak, kiket Isten arra használt, hogy a Messiás óhajtását a föld legvégsőbb határin is felköltsék. Ama nagyszerű országutak, melyekkel a rómaiak Európát keresztül metszették , s melyek még napjainkban is nagyságuk és hatalmuk mindannyi emlékeiül i önállanak , mi egyebek voltak , mint előre készített pályák Krisztus tanitványi s az evangélium hirdetőinek számára? S midőn nagy Sándor győztes seregeit Euphrat és Ganges partjaiig vezette, csak kielégithetlen nagyravágyásának látszott hódolni, nem is sejtvén, hogy ez általa kor, igazságnak utat tör s előhaladását könnyiti. Az emberek tehát, bármily nagy legyen is hatalmuk és lángeszűk, nem egyebek, mint eszközök Istennek kezében eberszerető szándékainak végrehajtására. Legyen tehát , hogy az ipar bármennyi tért foglaljon is el s vaspályáit szaporítsa; legyen, hogy a földieket vasgyürükkel evedzze át; legyen, hogy a tűz erejét legyőzve s a gőz dühét megszeliditve, pályavonalainak a villám sebességét kölcsönözze; — mindezzel tudta nélkül , az isteni akarat végrehajtását működi s a kér hitnek hirdetését mozdítja elő; a béke angyalai vele fognak a villám sebességű kocsikba lépni, oldalán a legtávolabb fekvő égövek alá repülni, azok lakóinak az üdv örömhírét meghozni, s azon nagy egység beteljesítésén munkálkodni , melyet Krisztus szenvedett halála előestéjén fáradalmai és szenvedésének jutalmául mennyei atyjától kért. Áldd meg tehát, oh Isten ! ezen uj pályát, mely ma nemcsak az igazság terjesztése , hanem az ország jóllétére is megnyittatik, s mely a hittel rokonult tudományt véd ótalmad alá helyezi. Áldd meg azon férfiakat, kik oly széles műismerettel, s oly áldozatkész kitartással a gazdagság egy uj forrását nyitották meg, s miután lángeszöket oly ragyogó fényben kitüntették, kezük művére az egyház áldásáért könyörögve, e pillanatban szivek ájtatosságának is oly érzékeny jelét adják. Áldd meg mindazokat, kik magokat e rettenetes gépekre bizondják, hogy a távolságokat megsemmisítsék s a tért elnyeljék. Otalmazd meg őket minden balesettől, mely testek , de legkivált lelküknek kárára lehetne. Ne engedd , hogy a kor törekvéseinél, az öröklés ügyéről megfeledkezzenek. Áldd meg, oh Isten t e nagylelkű herczeget, ki miután Francziaországot az anarchia iszonyaitól megszabadította, csak azzal foglalkozik, hogy hazájának a béke előnyeit s az egésy jótéteményeit megszerezze.“ VEGYESEK. NEMZETI SZÍNHÁZ. Bérlet 111. szám, Pest, szombaton, augustus 21. 1852. LAMMERMOORI LUCIA. Opera 3 felv. Irta Camarano Salvator. Zenéjét Donizetti. Fordította Egressi Béni. Személyek: Asthon Henrik , ford .... Füredi. Lucia, húga .......................Kaiser Ernstné. Sir Rawenswood Edgard . . . Reszler. Buklaw Arthur , lord . ... Bratka. Bidebend Raimond, Lucia nevelője és megbízottja.......................Kőszeghi. Alisa, Lucia hölgye .... Boldogné. Norma,a rawenswoodi őrsereg vezére Udvarhelyi S. Hölgyek. Apródok. Lovagok. Szolgák Asthonnál. Vadászok. Kezdete 7 órakor, vége 9 után. Bécs, aug. 18. Agio: arany: 25%, ezüst: 18 4. Dunavizállás. (Aug. 19-én) 8', 3', 0'“, van fölül. Kele!69 szerkesztő : BÉCS1 EMIL■' / r\ \ #