Pesti Napló, 1852. augusztus (3. évfolyam, 719–743. szám)

1852-08-21 / 735. szám

Stuttgart , aug. 13. — A coalitioban levő államok miniszteri tanácsa, melyet tegnap befejezettnek hir­dettek, ma is tart még. Wiesbaden, aug. 13. — Walmerod kerületben fekvő egész sespenrodi község Amerikába vándorol ki , a kormányi engedély ki van eszközölve. F. é. sept. 9. a község összes vagyona elárvereltetik. Flamburg, aug. 12. — Mint hitelt érdemlő forrás­ból halljuk, Altonában titkos, de azért nem tekin­télytelen mozgás uralkodik. Minden körben elégü­­letlenség jelei mutatkoznak a bekövetkezendő dán beszállásolás miatt. Különösen az altonai nyugati rész Palle Maille lakói azok , kik ezen beszállásolás ellen felszólalnak. Az altonai beszállásolási bizott­mányt (elnöke Biernatzky Senator) ma délelőtt recla­­matiókkal rohanták meg, melyekre a bizottmány természetesen mit sem felelhetett. Éhez­­ő még, hogy a szegényebb lakosok még fizetés mellett is vonakod­nak a dánokat lakóikba fogadni, úgy hogy itt nehe­zen fognak boldogulni a kiszállásolással. E körül­mények könnyen eszközölhetik, hogy több jó érzelmű, azaz dán érzelmű aristocrata család Altonából, csat­­lakozhatik a slezvig-holsteiniakhoz, annyival inkább, mert senki be nem látja valódi okát , miért kell a békés Altonát 600 (mások szerint 1000) dán katoná­val (a Palle Maillé minden házára­­ esvén)­megszál­­latni, ha csak Hamburg ellen nem akarnak ez által demonstrálni. Frankfurt, aug. 15. — A franczia követ által ma a főegyházban rendezett nagymisére, természetesen az egész főegyház feldiszíttetett, a franczia színek sem hiányoztak, s a mise zene és ének stb. közt ment végbe. Három pap végezte az isteni tiszteletet. A franczia követség tagjai, az itt lakó és tartózkodó francziák, és néhány idevaló lakos vett részt az ün­nepélyben , a közönség többi részét a bámuló nem nagy sokaság tette. A diplomatikai kar megjelenésé­ről természetesen szó sem lehetett. — A folytonos eső a franczia követ Tat­enay marquis palotájának kivilágítását akadályozni fogja. Berlin, aug. 16. — Azon kellemetlen benyomást, melyet a franczia követségeknek a Napoleon ünnep egyházi megtartásáral felhívásai Németországban kell hogy felidézzenek, miután a felhívások a német napo­­leon-tisztelőkhöz is intéztetnek, még azon itt elterjesz­tett hiteles hír is növeli, hogy a szász hadsereg né­hány veteránjai, kik Napóleon alatt az oroszok elleni hadjáratban részt vettek, Lipcsében különös Napó­­leon-ünnepélyt rendeztek. Mindenesetre egy jele az időnek, bárha nem kellemes jele is , hogy németföl­dön az elnyomó melletti rokonszenv újra feléledhet, és ezen rokonszenv erősebb mint az elnyomás feletti fájdalom. Az isteni tisztelet itt is végbe ment, de a franczia követségen s annak tagjain kivül a diplo­matikai karból senki sem volt jelen. Helvétia Boul, aug. 13. — Aargau kantonban és Bázel-vidéken az utánkeresztelők (Neutanfer) garáz­dálkodnak. Tanjokat állítólag az üldözés szelleme s az állam s államegyház iránti gyű­lölség lengi át. — Appenzelben egy pap irigy szónokolt: ,,Míg a nép meg nem szűnik skót tánczokat járni, addig a bur­gonyabetegségnek sem lesz vége.“ Erre a skót táncz büntetés alatt eltiltatott. A freiburgi conservativ párt vezérei e napokban Payorneban (waadtlandi határon) értekezést tartot­tak a közelgő nemzettanácsi választást illetőleg. Töb­bek közt elhatározták, hogy a férfiak a választási napon, különösen kijelölt vezetők alatt induljanak meg. Szavazatgyűjtésre nők is igénybe veendők, s a választási tényt külön reggeli mise előzendi meg. A nemzettanácsba kétségtelenül conservativ jelölt fog megválasztatni. (Schw. M.) Bern, aug. 13. — A nemzettanács a köztá­rsaság és a badeni nagyherczegség közt kötött s­zerződvényt a badeni vasútnak Haltingentől Konstanzig közönkint a helvet határon által tovább vezetését illetőleg — nagy többséggel megerősítette. — Thiers Yevayt már elhagyván, visszatért Fr­ancziaországba. — Aug. 14. — A nemzettanács ma a szövetség­tanácsot felhatalmazta, hogy a német ausztriai pos­­taegyletteli ideigl. egyezményt jövő octobertől kezdve mint vivendi modus­t léptesse előbe. Belgium, Brüssel, aug. 14. — Bedeau tábornok az ,,Independence“-ben jelenti , hogy azon hír, mintha a világról lemondani szándékoznék, merőben alaptalan. Ő tovább is esélyesen kész harczolni a szabadság és jog mellett. Olaszország- A házassági törvény Piemontban még mindig a legélénkebben foglalkoztatja a kedélyeket. E tárgyban legközelebb a senatusnak viharos ülése lesz. Gróf Cardenas Girolamo egy az „Arm­onia“ szerkesztőségéhez intézett iratban a minisztériumot forma szerint személye elleni bírói üldöztetésre hízta föl. Cardenas követségi titkár és kir. kamarás. Ő ke­reken kimondja, hogy a kormány az intendánsokhoz menesztett azon parancsa által, miszerint a törvény­elleni kérvényeket akadályozzák meg, a közvéle­ményt álutakon akarja megkeríteni. — Lannes és Forey franczia tábornokok, mindketten a franczia köztársaság elnökének hívei, a piemonti kormány tudtával vesznek szemügyre itt minden fegyverzetű hadcsapatot s kémlik azok erejét. A hadminiszter kiséri ez urakat szemlészeti útjukban. Roma, aug. 7. — A porosz kormánynak a szent­széknél tett hathatós közbenjárására Calandrelli a római köztársaság volt hadminisztere anconai fog­ságából kibocsáttatott, azon világos kijelentéssel, hogy az egyházi állam határb­a többé ne lépjen. ____________ (Aug. 7.) Görögország Athen, aug. 10. — Pomas Flamiatos, a pelopponezi szerzetes-összeesküvés főnöke, ki Pat­­rasban vizsgálati fogságban ült, chronikus szenvedé­sei következtében a börtönből kiszabadult, azaz meg­halt. Kevés órával halála előtt a megaspilion-zárda­­beni, vele együtt raboskodó szerzetesek őt valóságos szerzetesbaráttá tevék, s rögtön reá zárdái elöljáróvá (priorrá) s mint ilyent temették is el. Keletindia és China- Bombayba a Birmaországba­­ni hadszínhelyről június 8-káig terjedő tudósítások érkeztek. Ezekből kiderül, hogy a birmánok, ámbár komolyan ellenállani sehol sem voltak képesek , de bátorságukat még koránsem vesztették el annyira, mint talán eleinte sokan nem ok nélkül hitték. Ők p.o. uj megtámadást intéztek Martabanra, hol máj. 26- kan 1000 egész 1200 főnyi erővel jelentek meg, de a mintegy 400 főnyi angol őrségtől visszavezettek. Peguban is — daczára az ottani lakosság irántuki ellenszenvének — ismét felülkerekedtek , s a brittek kénytelenek voltak oda új expeditiót küldeni. Az ezen czélra kiküldött „Phlegeton“ gőzös azonban nem jöhetett kellő közelségre a parthoz, mi miatt a ki­szállás kompokon történt, melyek legénysége a pe­­gui sánczokat (jun. 3-kán) rohammal bevette ugyan, de visszatértükkor a kompokat a hátuk mögött mű­ködő birmánok által kirabolva s néhány társaikat legyilkolva találták. Aziránt sem maradt kétség­ben, hogy azon helyet, miután a brittek onnan eltávoz­tak , az ellenség újra elfoglalandja, mivel a taleinok (benszülöttek) a száz éves iga által elgyengülve azt elnyomóik ellen bajosan tarthatták meg, vagy csak kísértették is megtartani. A perui benszülött népség ezen gyöngesége akadályára szolgál azon tervnek is, miszerint országuk a korábbi függetlenséget vissza­nyerje s Birma ellen előőrsül használtassék. „Centaur“ kereskedőhajó egy nagyértékű, körül­belül 70 egész 100,000 font sterlingre becsült teher­rel a Kalkutta és Mascat közti után az arab partok­nál törést szenvedett , a part lakosai a hajó romjait megrabolván. A „Delhi Gazéit“ , mely egyébiránt az azon tája­kon fölmerülő eseményekről nem résztul szokott érte­sítve lenni, végre igazolja Heratnak a persák általi megszállását is. Yar Mahomednak, a herati öreg vezérnek fia t. i. jóllehet a kandahári emireret egy csatában megverte, még­sem volt képes állását meg­tartani s a persa fejdelemhez segély-csapatokért fo­lyamodott, melyek legott el is küldettek. Meszhidből 10000 ember útra kelt s megérkeztük után három nap nyilva kinyilatkoztatta a herati főnök, hogy a várost és tartományt átadta a sahhnak, s önmagát annak helytartójául nevezte ki. Erre a sirdat Hérái­ból száműzetvén , elvitetett a persák által , ez utób­biak azonban 1000 főnyi lovas őrséget hagytak hátra, mint látszik kettős czélból, t. i. hogy az új helytartó részéről minden árulás meggátoltassék, de részint azért is , hogy hatalma szilárduljon. Azonban hihe­tőleg korábban vagy későbben egy persa herczeget nyerend utódul. A Japánba tett északamerikai expeditio további folyamáról egyáltalában mit sem tudhatni. A hajók még mindig a chinai vizeken időztek; a­mi pedig az elnöknek a japáni császárhoz írt levelét illeti, minden­ki azon hiedelemben van , hogy e levél soha sem ju­­tand a császár kezeibe , miután a szokásos etiquette szerint akármely japáni lakosnak is, ki a kézhez szolgáltatást magára vállalná, nem maradna egyéb hátra, mint tulajdon basát fölmetszeni. A chinai fölkelés folyam,írói pontos tudósítást sze­rezni még mindig a régi bajjal jár. Wulantai császári fővezér nyert sebei következtében meghalt, vagy mint a hivatalos tudósítás mondja, nemzethez szállott fel. Seu és Sae-shang-ha biztosok, kik a pártosok ellen hozott rendszabályok végrehajtásával voltak meg­bízva , visszahivattak, é­s ez Kweilinnek Tien-Teh párthívei által történt bevételéről szóló hírekkel a dol­gok rész fordulatát tanúsítaná, ha más részről ismét azt nem állítanák, hogy maga Tien-Teh, vagy lega­lább a pártütők főnöke , ki e czimet fölvette s tulaj­donkép Wu-chinnak neveztetetik, elfogatott s Pe­­ckingbe vitetett, büntetését ott veendő. Ezen elfoga­­tásról természet szerint már több ízben volt szó , a­nélkül, hogy megvalósult volna. Kantonban magában e helyzetet nem igen tartják aggasztónak, mivel „Ne­mesis“ az ottani britt állomás legerősebb hajója pa­rancsot kapott a birmai expeditióh­oz csatlakozni, s az angol residensek utalmára csupán egy álgyas-komp maradt viszsza. Egyébiránt Riegpoban is fölkelés tör­tént, előidézve azon szigor által, melylyel a manda­rinok az adóhátralékokat behajtották. LEGÚJABB POSTA. Berlin, august. 17. —Még ma sem mondhatni semmi bizonyosat a vámkonferenczia újabbi megnyi­tása felől. Valószínűleg e napokban hozatik erre nézve határozat. Több teljhatalmazott már tegnap ide érkezett. Az is bizonytalan, mikor utazana Manteuffel mi­niszterelnök Purbusba, mivel tegnap a mára kitett utazás elhalasztatott. London, aug. 16. — Baring Tamás szombaton Liverpoolból Newyorkba indult. Elutazása előtt több értekezletet tartott Derby lorddal, s mint mondják igen tágas felhatalmazást kapott a halászati ügy be­fejezését illetőleg. A Globe szerint azonban nem ment el Baring szombaton. Liverpoolból hétfőn délben telegráf útján jelente­tik : Amerika postahajó épen most érkezett meg 65 utazóval Merseyben.­­ A Mississippi gőzfregatte Új-Yorkból a Fundy-Bayba már elindult. A Liverpool Chronicle azon igen nevezetes hírt közli, hogy Rothschild báró lemond a Liverpoolban keresztül esett Cardwell javára képviselői állásáról. A báró belátja, mikép a zsidóemancipálo és szabad­kereskedés ügyét sokkal jobban előmozdítandja, ha a parliamentnek visszaad oly felvilágosult férfiút, mint Cardwell, Egyházi és nevelési ügyek. Pest. A jó és olcsó könyvkiadó társulat 1852-diki közgyűlésének Programmja. — Gyűlés napja au­gusztus 22., mint Nagy- Boldog-Asszony ünnepé­nek nyolczada. — Reggeli kilencz órakor az egye­temi templomban püspöki nagy-mise, utána egyházi­beszéd. A nagy-misét a femért, herczeg-primás tartandja, azután az egyházi szónoklatot ft. Danielik János ur. — Isteni szolgálat után a közgyűlés a seminariumi könyvtár teremében tartatik , következő renddel: A társulat mélt. gróf-Elnöke „Dicsértessék a Jézus Krisztus“ beköszöntő szavakkal nyitja meg az ülést, rövid élőbeszédet intéz a jelenlevőkhez , s azonnal egy küldöttséget nevez ki, mely a társulat fővédnökét, a főmért, herczeg-primást tiszteletteljesen, s azon kérelemmel hivja meg a gyűlésbe , hogy az elnökségét átvenni s a tárgyalásokat vezérelni mél­­tóztassék. Ő herczegsége magas rangjához illő tisztelettel fogadtatván , az elnökséget átveszi a gyülekezethez intézendő előszó után az igaz­gatót a tárgyalások megkezdésére felszólítja. Erre megkezdetik a Hivatalos előadások sora. — Az igazgató a társulat múltját , jelenét rövid rajz­ban előterjeszti, bepillantással annak jövőjébe; kü­lönösen kiemeli annak szellemét, e szellem hordere­­jét, megérintve azt is, mily szükség e szellemet az elkorcsosodástól megóvni és mily eszközök vezetnek annak további megszilárdítására. Elősorolja tovább a társulat érdekében választm­ányilag tett nevezetes­ intézkedéseket s a társulat működésének eddigi ered­ményeit. Utána az aligazgató tudósítja a gyűlést számszerinti adatok felsorolásával a társulat által kiadott minden könyvekről, az eladott példányok szá­máról, s szintúgy a Néplapok előbbi s mostani álla­potáról, és a Családi­ Lapok újabb vállalatának ed­digi elhaladásáról. •­ Az ügynök elősorolja a ke­zelése alatt lévő könyvek létszámát, hozzávetőleg kijelölvén azoknak pénzbeli értéküket, tudósítja a gyűlést a július és augustus havakban mutatkozott forgalomról. A pénztárnok a pénztár állapotáról tesz jelentést. A titoknok felolvassa lajstromát a dol­gozó tagok vagy mások által beadott minden kézira­­toknak, előadván egyszersmind, mi történt egyenkint velök ? miket használ föl belőlök a társulat ? s me­lyek volnának még azok, melyeknek jövőben hasz­­nukat vehetni reméli ? Tudósítja a gyűlést a folyó évben sajtó alól kijött, már az alatt lévő vagy még oda kerülendő munkákról. — E hivatalos jelentések után a közgyűlési tanácskozások tárgyai sorban fel­vétetnek, melyek folytán a jelenlévő tagoknak szabad­­ságukban állami kellő rövidséggel véleményüket nyil­vánítani , sőt a társulat javára c­élzó indítványokat is szőnyegre hozni. Mint sürgetőbb és elhatározást igénylő tárgyak a gyűlés figyelmébe ajánlhatnak e kö­vetkezők, úgymint: a) Az alapszabályok értelmében : kitűzése a jövő évben kiadandó könyveknek, b) Meg­vitatása azon módok­ s eszközöknek, melyek által a társulat jótékonysági hatását terjeszthesse, c) szabá­lyozása az írói dijaknak, d) A társulat újságlapjainak terjedését előmozdító intézkedések, e) A hivatali ál­lomások és hivatali dijak körüli határozmányok, f) A hivatalnokok utasításainak megerősítése, g) Az alap­szabályok VI. IL nyomán a közgyűlés teendői közé tartoznak még. Az alapszabályokban ne­tán szük­ségeseknek mutatkozó módosítások, új választmá­nyi s dolgozó tagok választása, az időközben al­kalmazott hivatalnokok megerősítése vagy újak­nak választása. E végből a hivatali kar és választ­mányi tagok az eddig­iennek helyzeti bizodalmát megköszönvén­­ a gyűlés szinén hivatalaikról le­mondanak , mire a tiszti kar és választmányi tagok megválasztása kerül szőnyegre. Mindezek folytán Prímás­­ herczegsége, mint­ a gyűlés elnöke kimondja a hozandó végzéseket, a titoknak pedig azokat pon­tosan feljegyzi, és hitelesítés tekintetű ül a gyűlés előtt felolvassa. Végül az igazgató hálás szavakban köszönetet mond e gyűlés alatt tanúsított magas, ke­gyes és türelmes részvétükért a főméit, herczeg Prímásnak, a társulat főrangú elnökeinek, s a tisz­teletreméltó érdemteljes tagoknak. Befejezésül gróf ő méltósága a közgyűlés rendes elnöke a jegyzőkönyv kinyomatását elrendeli, a főméit, Herczeg-prímás­nak részvevő magas kegyességét megköszöni, ki­tartásra s lelkesedésre buzdítván a jelenlevőket, de különösen a társulat hivatalnokait, és a választ­mányi tagokat, s mint kezdetben, a Jézus Krisztus dicséretével a gyűlést bezárja. A Florenczből érkezett tudósítások következtében a toskanai nagyherczeg minisztertanácsának kijelen­tette , miszerint kath. fejdelem létére magát lelkisme­­retében köteleztetve érzi azon egyházellenes kor­mányzással fölhagyni, melyet eddig minisztereinek tanácsából követett. Ő szabad választást enged nekik, e rendszertől vagy elállani , vagy tárczáikról lemondani. ” A straszburgi püspök a vasút beszentelésének alkalmával a herczegelnököt következő szavakkal üdvözölte : „Elnök úr! Míg az anyagi számításai és érzéki gyönyöreibe elmerült ember, az ipar ezen cso­dálatra méltó alkotásait, melyekre századunk való­ban büszke lehet, a gazdagság és élvezet csak újabb eszközeiül tekinti, a hivő keresztény gondolataival magasabbra száll, s az emberi lángész ezen alkotá­saiban uj eszközöket, Istentől arra használtakat, szemlél, hogy a föld népeit illető atyai végzéseit tel­jesedésbe hozza s az embereket örök rendeltetések felé vezesse. — Tizennyolcz század előtt a nemzetek apostola a templom homlokzatára e magasztos fel­írást véste: Egy Isten, egy hit, egy keresztség. És maga Krisztus, midőn apostolainak munkája és kül­detése czélját megfejtette, értesité őket, hogy jövend egy idő, melyben e földön csak egy pásztor és egy akol leszen. Isten végzeteiben minden oda törekszik, hogy az emberiség ölében ezen csudálatos egységet megalapítsa. „A haladó embert Isten vezérli,“ mond egy kér, bölcselő. Igen, az ember, ezen törékeny és korlátolt teremtmény, gyakran elméletei és törekvé­seiben egy anyagi s hozzá hasonlókép elmúlandó jólléten kívül más czélt nem tűz ki magának- Isten azonban, ki vezérli, őt előtte ismeretlen régiók és eszmék körébe emeli föl. Távol legyen tőlünk ama gondolat, mintha a jelen műiparnak ezen bámulatos kifejtése, ezen nagyszerű fölfedezésekben, melyeket ötven év előtt még a föllengzőbb s legkihatóbb elme sem mert volna sejteni, az isteni gondviselésnek mi része sincsen. Egy bölcs és jóságos Isten azon földi lángokat, melyek a mostani világot mozgatják és emésztik, bizonyosan az igazság diadalmára fordi­­tandja. Midőn a műipar a távolságokat megszünteti, s azon korlátokat lerombolja, melyeket az idő és tér alkotásai elé rak, egyszersmind az evangélium isteni tanainak egy sebesebb és tágasabb pályát nyit, ledönti a határköveket s eltör­i a mértföldeket, me­lyek a népeket egymástól elválasztják, hogy belőlük csak egy, a szeretet és kér­ erények gyakorlatában összeolvadott családot képezzen. — Midőn Isten az 5 választott népét az akkor ismeretes világ minden országutain szétszórta,­­a szent nemzetségek ellensé­gei örömzajt­ ütöttek a meglátogatott nemzet bale­setei fölött, azonban be nem látták, hogy Jákob szétszórt törzsei mindannyi hithirdetők valónak, ki­ket Isten arra használt, hogy a Messiás óhajtását a föld legvégsőbb határin is felköltsék. Ama nagy­szerű országutak, melyekkel a rómaiak Európát ke­resztül metszették , s melyek még napjainkban is nagyságuk és hatalmuk mindannyi emlékeiül i­ ön­­állanak , mi egyebek voltak , mint előre készí­tett pályák Krisztus tanitványi s az evangélium hirdetőinek számára? S midőn nagy Sándor győz­tes seregeit Euphrat és Ganges partjaiig vezette, csak kielégithetlen nagyravágyásának látszott hó­dolni, nem is sejtvén, hogy ez általa kor, igaz­ságnak utat tör s előhaladását könnyiti. Az emberek tehát, bármily nagy legyen is hatalmuk és lángeszűk, nem egyebek, mint eszközök Istennek kezében e­­­­berszerető szándékainak végrehajtására. Legyen te­hát , hogy az ipar bár­mennyi tért foglaljon is el s vaspályáit szaporítsa; legyen, hogy a földieket vas­­gyürükkel evedzze át; legyen, hogy a tűz erejét legyőzve s a gőz dühét megszeliditve, pályavonalai­nak a villám sebességét kölcsönözze; — mindezzel tudta nélkül , az isteni akarat végrehajtását műkö­di s a kér­ hitnek hirdetését mozdítja elő; a béke angyalai vele fognak a villám sebességű kocsikba lépni, oldalán a legtávolabb fekvő égövek alá repül­ni, azok lakóinak az üdv örömhírét meghozni, s azon nagy egység beteljesítésén munkálkodni , melyet Krisztus szenvedett halála előestéjén fáradalmai és szenvedésének jutalmául mennyei atyjától kért. Áldd meg tehát, oh Isten ! ezen uj pályát, mely ma nemcsak az igazság terjesztése , hanem az ország jóllétére is megnyittatik, s mely a hittel rokonult tudományt véd­ ótalmad alá helyezi. Áldd meg azon férfiakat, kik oly széles műismerettel, s oly áldozatkész kitar­tással a gazdagság egy uj forrását nyitották meg, s miután lángeszöket oly ragyogó fényben kitüntették, kezük művére az egyház áldásáért könyörögve, e pilla­natban szi­vek áj­tatosságának is oly érzékeny jelét adják. Áldd meg mindazokat, kik magokat e rette­netes gépekre bizondják, hogy a távolságokat meg­semmisítsék s a tért elnyeljék. Otalmazd meg őket minden balesettől, mely testek , de legkivált lelkük­nek kárára lehetne. Ne engedd , hogy a kor törek­véseinél, az öröklés ügyéről megfeledkezzenek. Áldd meg, oh Isten t e nagylelkű herczeget, ki miután Francziaországot az anarchia iszonyaitól megszaba­dította, csak azzal foglalkozik, hogy hazájának a béke előnyeit s az egésy jótéteményeit megszerezze.“ VEGYESEK. NEMZETI SZÍNHÁZ. Bérlet 111. szám, Pest, szombaton, augustus 21. 1852. LAMMERMOORI LUCIA. Opera 3 felv. Irta Camarano Salvator. Zenéjét Donizetti. Fordította Egressi Béni. Személyek: Asthon Henrik , ford .... Füredi. Lucia, húga .......................Kaiser­ Ernstné. Sir Rawenswood­ Edgard . . . Reszler. Buklaw Arthur , lord . ... Bratka. Bidebend Raimond, Lucia nevelője és megbízottja.......................Kőszeghi. Alisa, Lucia hölgye .... Boldogné. Norma,a rawenswoodi őrsereg vezére Udvarhelyi S. Hölgyek. Apródok. Lovagok. Szolgák Asthonnál. Vadászok. Kezdete 7 órakor, vége 9­ után. Bécs, aug. 18. Agio: arany: 25%, ezüst: 18­ 4. Dunavizállás. (Aug. 19-én) 8', 3', 0'“, v­an fölül. Kele!69 szerkesztő : BÉCS1 EMIL­■' / r\ \ #

Next