Pesti Napló, 1852. augusztus (3. évfolyam, 719–743. szám)
1852-08-04 / 721. szám
állami legújabb leírása.“ Azon nagy változás mellett, melyet Magyarország a legújabb időben szenvedett, egy ily munka igen kedvesen fogadtatik, főleg, ha mint ez hivatalos adatokon alapszik. Az első kötet 35 ivén Pest-Buda leírását tartalmazza, egy Lipcsében készült kőnyomatú térképével a két testvérvárosnak. — Az ország minden részeiből írják , miszerint évek óta annyi gyümölcs nem termett, mint ez évben ; a szilva különösen igen jó5, s rendkívüli menyiségben termett. — A felügyelő orgánumok rendeletére, a zöldség- és főzelékárulónek, kiknek eddig szokásukban volt a zöldségről lehulló leveleket az utczán hagyni, melyek rothadásnak indulván , egészségtelen gőzöket fejtettek ki, ezután tartoznak mindjárt, miután áruikat eladták, a hulladékokat összetakaritni, s a helyet tisztára seperni. — Azon számos vizbefulási esetek, melyek újabb időben Pest és Buda közt előfordultak, alkalmat szolgáltattak arra, hogy már most a Duna két partján mentőcsolnakok lesznek, melyeken jó úszó egyének minden pillanatban készen leendnek előforduló szerencsétlenségben azonnal segitni. A gyakorlati haszon, melyet az ily mentőcsolnakok , ahol behozattak, felmutattak, itt sem fog kimaradni. A mentési dijak azonban kettős ösztönül fognak szolgálni, hogy a hajósok ezen tisztes kötelességet minél lelkiismeretesebben teljesítsék. A hatóság három gyümölcsárusnőnek, kik a gyümölcsárulást nagyban űzték , s e czélból több raktárt bérlettek ki , nyomára jött, s valószínűleg egész gyümölcskészletük el fog koboztatni. — Jóllehet a gyümölcs ez évben majdnem mindenütt szépen megtermett, mégis Pesten egypár kis alma, annak, ki azt talán meg akarná enni, legalább három pengő krajczárjába kerül. — Legutóbbi napokban ismét több eltévedt gyermeket fogtak fel, kik szüleiknek sem lakását sem nevét megmondani nem tudták ; a rendőrség a városházához vitte őket, honnan az aggódó szülök ismét elvitték. — Tegnapelőtt délelőtt a váczi utczában egy napszámos lármája s kiáltozásai által nagy figyelmet gerjesztett az elmenőkben ; később kiviláglott, hogy a szerencsétlen tébolyodott, ennél fogva a Rókuskórházba vitetett. — Szerb Elemérről a következő szomorú s borzasztó eseményről tudósitnak : egy oda való lakos, nejét, ki minden órán várandó volt, megfojtó, s igy kétszeres gyilkosságot követett el. Ezen borzasztó tettre, mint mondják szerelemféltés vitte volna őt. A bűntettes elfogatott, s a törvényhatóság kezeibe adatott. — Miskolczon jelenen gőzfürdőt épitnek. Magyarországon alig létezik három vagy négy ily nemű intézet , azért is igen kívánatos volna , ha Miskolcz példáját több városok is követnék. A közoktatási minisztérium a teresianumi gymnasiumban megürült természetrajzi és természettani tanszékre Bozdoci Gusztáv drt. a lőcsei kath. gymnásiumtól nevezte ki. — Varga István rabló, ki Veszprém és Szalamegye békés lakóit 1849 óta folytonosan nyugtalanító, végre a cs. kir. csendőrség által behozatott, s julius 5-kén Tapolczán, rögtönitélő törvény szerint felakasztatott. KÜLFÖLD. Francziaország (!) Páris, jul. 28. — Az Indép. berge-nek írják Párisból, hogy Napoleon Lajos csakugyan dynastia alapításáról gondolkozik. Jól értesült egyének azt állítják, hogy a minden dynastiának alapfeltétele az állam főnökére nézve megvalósuland,— mielőtt egy hónap eltelnék, s hogy az aug. 15-ki ünnepélynek könnyen kettős lesz czélja. Ha, mint azt minden mutatni látszik , a herczegelnök választása a svéd herczegnőre esett, úgy e nagy tény bevégzését nem hátráltathatná egyéb , mint az atyai fenség részéről jövő habozás. Was a herczeg emlékszik ugyan talán egy kissé, hogy (különös dolog), ha a mostani kormány feje az ő leányának trónt akar adni, az államfőnek nagybátyja, az ő atyjától, Gusztáv Adolf ő felségétől, trónt rabolt el. Egyébiránt az Elysée belsejében igen élénk hit, igen lelkesedő áldozatkészség létezik, azon császársági dynastiai eventalitásokkal szemben, melyek a herczegelnökre nézve oly közellevőknek tetszenek. Künn minden sokkal csendesebb. Észrevehetni, hogy a herczegelnök már több ideje nem jött érintkezésbe a főkülhatalmasságok képviselőivel, lord Cowley, Hübner , Kiseleff úrral. Történet-e ez , vagy pedig azért teszi, hogy minden alkalmat kikerüljön nyilatkozatokra e komoly kérdés fölött, melynek egyébiránt, a franczia állam főnöke, mennyire ez őt magát illeti, egyedüli bírája. — Párisban igen keveset foglalkoznak a helyhatósági választásokkal; ez onnan kimagyarázandó, hogy a főváros municipális tanácsa különös módon van egybealkotva, s jelenleg ottan nem forognak fel választások. A megyékben egy kissé többet foglalkoznak azokkal, anélkül, hogy valamely nagyobb élénkség volna észrevehető. A főispánok által támogatott jelöltek kétségkívül legtöbb helyt nagy többséggel meg fognak választatni, mindamellett a kormány győzedelme e választásokban kevésbé lesz teljes, mint a törvényhozótestre történtekben; vannak helyek, hol ellenzéki jelöltek fognak el választatni. — Az ügyvédek kara tegnap megnyitotta tanácsát. Midőn a politika ki van zárva természetes teréről, oly mezőre költözik át, hol sohasem kellene feltűnnie. Eddig elő Párisban az ügyvédi kar által az ügyvédi tanácsra tett választások mentek voltak minden politikai gondolattól. Ellenben ha a tegnapi választások eredményéből ítélünk, azt kell mondanunk, hogy most nem hiányzott ezekből egészen a politika, s a szavazás által némi ellenzéki szellem nyilvánult. — Egymás után hunynak el a császárság utolsó tábornokai. Előbb Anthouard, Coutard, O’Donnell; aztán Marmont, Gérard, Excelmans; most a sor Gourgandra lőve, a korszakból egyik legifjabbikra. Báró Gourgand Gáspár, tüzér tábornagy, becsületrend nagykeresztes vitéze, egykor Napoleon, s később Lajos Fülöp segéde, 1783. sept. 11-én született, 16 éves korában a polytechnicumba vétetett fel; két év múlva a chalonsi katonai iskolába lépett át, s 1802-ben a 6-dik tüzérezredbe lépett be alhadnagyul. Minthogy csapatja a boulognei táborhoz tartozott, Foucher tábornok segédévé lön. Az ifjú katonatiszt részt vett azután a németországi hadjáratban, nevezetesen az ulmi, bécsi ütközetben, a Dunáni átkelésnél is ott volt, és Auszterlitznél nehéz sebet kapott. Az 1807-diki táborozásban Pultusk mellett nyeré meg a becsületrendjét, s az ostrolenkai ütközet után kapitánynyá lön. A spanyol háborúban Saragossánál tünteté ki magát. Ott volt az Abensberg, Eckmühl, Regensburg, Esslingen s wagrand ütközetben. A békekötés után a versaillesi fegyvergyárba küldetett. Később Danzigba jött, s Napóleon segédtisztjei közé vétetett fel. Azóta mindig Napóleon személye közelében maradt. Kétszer mentette meg a császár életét, Moskauban és Brienneben, és követte őt Sz.-Helena szigetére. Egészségi tekintetekot onnan távozni kényszeriték, s Angliába költözött át. Onnan írta levelét Maria-Luizhez, melyben esdeklék hozzá, tenne lépéseket a sz.-helenai fogolyért. Nemsokára azután kiadta az 1815-diki hadjáratról irt történeti munkáját. 1821-ben tért vissza Francziaországba, s kitöröltetett a hadsereg listájából, Montholonnal együtt adta ki a szhelenai napóleoni emlékiratokat 8 kötetben, később Ségur „A nagy hadsereg története“ czímű munkájára egy kritikai felvilágosítást irt, melynek következménye egy köztes Ségur közötti párviadal lett. 1830-ban újra belépett a hadseregbe, s Páris és Vincennes tüzérségi parancsnokává neveztetett ki. 1835-ben tábornokká s Lajos Fülöp tábornoki segédévé neveztetett ki. Február óta Gourgand a párisi nemzetőrség első légiója ezredesévé választatott el. A monarchia alatt a pair kamarában, a respublica alatt az 1849-ki törvényhozó testben ült. Gourgand ma temettetett el Louis St.-Antoin templomában. A gyászmenet élén fia Gourgand Napoleon lépett. Páris, júl. 29. — A Moniteur végre megszólalt, Drouin de Lhuys neveztetett ki külügyminiszterré Turgot helyébe, Magne közmunkás miniszterré Lefebvre-Duruflé helyébe. Lefebvre-Duruflé ugyanazon elnöki rendeletnél fogva senatorrá neveztetett ki, s a Patrie szerint 30,000 francnyi dotatiót nyert. Baroche, az államtanács alelnöke, részt veend a minisztertanács munkálataiban, s ennek üléseiben tanácskozó szavazattal bírand, mi által azonban csak törvényesíttetett az, mi már tettleg létezett, mert Baroche több idő óta bejárt a miniszteri tanácsülésekbe. A Moniteur reggeli lapja nem szólott volt Casablancáról, de a nap folytán egy pótlék jelent meg a hivatalos laphoz, mely jelenté az államminiszter lelépését, egyszersmind kötelezett belépését a senatusba. Ki lesz Casablanca utódja, még nem tudatik. Annyi bizonyos, hogy ezen államminiszterség eddigelő nem mutatkozott valami különös fontosságúnak, minőnek pedig eleinte váratok. Beszélnek Barrot Ferdinandról, ki ezen állomásra lenne kinézve, de még eddig bizonyost nem tudhatni. Turgot csak a Moniteur jul. 30-diki reggeli lapjában közölt rendelet által neveztetett ki, hasonlóképen senatorrá. Mely körülmény azért megjegyzendő, mivel már sok helytt beszélték volt, hogy Turgot az elnöknél kegyvesztésbe esett. A dolgot úgyis beszélik el, hogy Turgot, cserében a külügyi tárcsáért, megkínáltatott volt az államminiszterséggel, de ő ebben kisebbítést látott, s úgyis nyilatkozott az elnöknek, kérvén, hogy akkor legalább a minisztertanácsi elnökség ruháztassék rá. Mire az elnök megjegyezte, hogy ez jeladás lenne minden miniszter lemondására; ekkor Turgot beadta tiszta egyszerű lemondását. Drouin de Lhuys kineveztetését a diplomatiai kar bizonynyal kedvesen vette. S átalában azt lehet mondani, hogy az új kinevezések által az elnök minisztériumát administratív szellemben erősítette meg. Beszélik, hogy Stephanie nagyherczegnő kinek több viszonyai vannak az európai diplomatiával s ki nagy politikai ügytapasztalattal bir, tanácsai által sokat tett arra, hogy az elnök az ügyvitelben régibb idő óta jártas férfiakat igyekezzék maga részére megnyerni. Mi legyen azonban különös oka ezen miniszteri személyváltozásoknak, bizonyossággal annyival kevésbé lehet tudni, mivel Lefebvre-Durusfé igen nagy önfelszánással viseltetett az elnök irányában, s nem szállott szembe sem eszméivel, sem terveivel, sem határozataival. Turgot marquis, határozottan, szilárdul követte az elnök külpolitikai eszméit, s haszonnal szolgált neki neve, tekintélye, becsületessége és szavának állása által. A két új miniszter ma reggel már el is foglalta hivatalos lakását az illető minisztériumi hotelekben. Tegnap éjjel égés volt a belügyminisztériumban. Persigny néhány barátjának ebédet adott. Ebéd után abban egyeztek meg, hogy menjenek az operaházba csatlakozni a herczegelnökhöz. Féltizenkettőre jőve haza, a miniszter egy kabinetben dolgozott hálószobája mellett, míg nejét egy kis bondokban szobaleánya levetkőztette. A szobaleány egy perczig eltávozott asszonyától, hogy meggyújtsa az éjjeli mécset, s nem vette észre, hogy az égő gyufát a mousseline és csipkével borított öltözőre dobta. Egy percz múlva az egész szoba lángban volt. Persignyné férjéhez szaladt , ki hasonlóképen nem birt behatolni a kigyult szobába, melyben minden porrá égett. E szoba művészet s ízlés remeke volt; a miniszter azt nemrég házasodása alkalmával díszittette volt fel; felséges képek voltak, s ott volt az asszonynak egész öltözéke, minden csipkéi, cademirjei, ékszerei stb. Nem tudtak megmenteni egyebet, mint néhány gyémántot. A kár kétszázezer frankra tétetik. Persigny urnak és nejének titkára szobájába kelle menekülni. Maupas miniszter szomszéd minisztériumából észrevéve a lángokat, egyik első szaladt oda segítségre; a tűz az épületben nem tett egyéb kárt. — Az Ind. Beige levelezője azt írja , hogy Wasa herczegnőszül. 1834-ben közelebbről Bécsbe menend , hogy oktatást nyerjen a kath. vallásban. — A mai Moniteur a fontos kinevezési oklevelek után egy főczikket hoz nem hivatalos részében, mely elárulja a kormány némely aggodalmait a fenforgó municipális választásoknak nem végeredménye, hanem a miatt, hogy néhány helytt csakugyan megveretést szenvedend. Két akadály győzendő le: egyik a választók közönyössége, kik egészen a kormányra bízzák magukat, s elszoknak a politikai élettől; mig az ellenzék felemeli fejét s itt ott sikert nyer; másik, hogy a nemrég letett polgármesterek, kik a népességgel igen élénk érintkezésben állanak, nagy kinézéssel bírnak arra, hogy a községi tanácsokba elválasztatnak. Ezen aggodalmat igazolják a tények. Mert míg p. o. Toulouseban minden kormányt jelölt megválasztatott , Montpellierben mind megbukott. Egyébiránt a hatóság mindenütt, tartózkodás és eltagadás nélkül erélyesen közbenjárul. A Lot-et- Garonne megyei főispán egy nyílt levél által ellene nyilatkozott Rayneval jelöltségének, „mert Rayneval úr magát csak a kormány és igazgatás iránt mondja áldozatkésznek, nem pedig különösen a hg iránt, ki az országot megmentette.“ — Még szigorúbban kezdenek felügyelni a sajtóra és könyvkereskedésre. Több megidéztetett s megintetett , hogy jól vigyázzon , mert könnyen el találja veszteni nyomdajogát. A könyvvel házalók ellen pedig legközelebbről igen komoly rendszabályhoz nyúlt a kormány. Eddig elő kormányilag láttamoztatott a házaló csomagában találtató könyvek catalogusa, s a helyhatóságoknak a gyakran hosszú katalógust nehéz volt egybevetni a nyalábban találtató könyvekkel, most pedig minden munka abban el fog láttatni egy kis bélyeggel, mely hamisítás nélkül után nem csinálható , e bűnre pedig gályarabság büntetése van szabva. A bélyeg mintája előre megküldetik a hatóságoknak. SHAKESPEARE JELLEMZÉSE. Gervinus után. Számtalanok azon néppontok, melyekből e sokoldalú költő tehetségét, jellemét és művészetét megítélhetni ; véletlen azon anyag , melyből egy ily általános tárgyalás fonala lehozható, s megmérhetlen már akkor is, ha csak azt vesszük tekintetbe, mit oly sok szellemdús ítész róla találólag mondott. Itt épen oly nehéz valami újat mondani, mint rövidnek lenni. Mennyivel nehezebb feladat ez , annyival inkább érdem- és iránybeli dolog, arra szorítkozni, hogy tárgyalásunknak kevés , határozott és lehetőleg termékeny szempontokat válaszszunk. Két tételt állítottunk fel magunknak e tárgy megvitatásában : hogy Si. az újabb drámában, mint a faj és faj törvényeinek kijelentő lángelméje , azon helyen áll, melyet Homer, a hősköltemény történetében elfoglal, és hogy ő , mint az emberek és emberi dolgok legmélyebb ismerője, elvitázhatlan tekintélyű tanító s a választásra legérdemesebb vezető a világ- és életre nézve. E nézpontból indultunk ki, s ide fogunk visszatérni mindenütt fejtegetéseink közben. Bármennyire ismerték is el újabb időkben Si. teremtő lángelméjét, sokakra nézve tisztán különösségnek fog tetszeni még ma is, ha Homer mellé, ki csaknem 3000 éven át, a művészi ízlés minden változásait legyőzte, egy költőt állítunk, kiről a művelt világ legalább is felerésze, az egész román népfaj, eddigelé alig tudott valami keveset, kiről körülbelül három századon át, oly felette eltérő vélemények uralkodtak, s még ma is, magát az angol népet sem véve ki, uralkodnak. Mint egykor Voltaire, úgy mai csodáiéi is, kik Si.-t Francziaországban meg akarják honosítani, maga Villemain, jóllehet a költő elérhetlen gyöngédségeit dicsőíti, még mindig szélűre beszélnek szelleme nyersesége és vadságáról. Mint egykor Johnson azon véleményben volt, hogy Sir. gyakran saját szándékát sem értette s legmagasabb szépségeit csupán szerencsés véletleneknek köszöni, úgy ma Birch és Courtenay, nem is csodálva drámái mély értelmű szerkezetét, Sh. műveitől minden szövevényrajzot megtagadnak, sőt még azt is kétségbe vonják, hogy személyeit valaha, öntudatos szándékkal jelezetesen beszéltette volna, tiltakoznak ünnepélyesen e szellem tisztelete ellen, s istenkísértésnek tartják, hogy őt Coleridge, ember felettinek állította. Ízléstelenség, vagy a „szép“ érzeményének hiánya, Szabálytalanság, vagy szervező szellem hiánya, Eszménynélküliség, vagy műveiben a dolog szerinti természetrajz : kezdetben és ma is, azon ellenvetések , melyek Sh. ellen bizakodó hangon felhordatnak, mintha ez alaptulajdonságok fogyatkozását — melyek nélkül egy valódi kezdő művészt sem gondolhatni—feltehetnők egy költőről, ki mint színész , a tömeg és annak közös szeszélyeiért élt, s durva és mivel ellen időszakban irt. — Egyenkint rá fogunk menni ezen pontokra , mivel ha védelemre nem is, de kölcsönös felvilágosításra még mindenütt szükség van. ,,Szép“röli érleménye. A mi először is költőnknek, a „szép“röli fogalmát illeti, nem tagadhatjuk, hogy részünkről is, egy túlmivelt és nemmivelt ízlés ismejegyeire találtunk, akár ama sikamlósságot, akár ama mesterkélt szójátékot és különöz felfogást, akár ama színpadon elvagdalt fejeket és kitolt szemeket, vagy bámulásra méltó kortévesztéseket (anachronismus) és szófordulati (metaphora) képek módját és felhalmozását vegyük, melyek Sh. költői nyelvét jellemzik. Egy általános megjegyzést kell e gáncsok tekintetében előrebocsátanunk. Ez ellenvetések mindenütt, csupán egyes jeleneteket, vagy az előadás külsőségeit érik; s ha mi az ilye nemű hibákat sem el nem hallgattuk, sem nem helyeseltük , mindamellett, épen mivel kivételek és apróságok, szántszándékkal nem adtunk azoknak több helyt, mint a mennyi egy oly nagy egész ellenében illett. Minden szépség a méregben és aránytól függ. Valamely kinövés, mely egy virág erejét elszívja s alakját diszteleniti, egy tölgyön az erőnek ártatlan játéka, sőt növésének éke lehet; valamely nagyobb téren egy cserje, a mező szépségét növelheti, mig egy kertágyat egészen elvadítana. Egyenkint és az egészből kiszakasztva, a szabálytalan soha sem szép; mig kapcsolataiban a sokoldalúság által vonz. A Polonius iskolájábóli áldott embereknek, kik nem látnak tovább az orruknál, kik egyes szólásmódokon felül emelkedni nem bírnak: „ez ostoba alak, e rész kifejezés, e jó, e nagyon unalmas“ kiket Hamlet orruk és műitéletekkel egyetemben fürdőkádba küld, olyan költő mint Sh. nem való. Hogy az ilyenek után menjünk, attól a szerzett tapasztalások legkisebb nyoma visszariaszt. A Sh. feletti ítészet egy századtól fogva nem egyéb, mint azok tévelyeinek felfedezése, kik száz éven keresztül előbb a költő hibáit vélték felfedezni. Láthatnák csak Sir.-t a legközelebbi századon át úgy, mint eddig csupán olvastuk, utójára, ami még benne illetlennek látszik, ha nem is mindenütt művészi szép gyanánt, de természeti igazságkép fogna feltűnni. Hagy'Britannia. London , júl. 29. — A Morning Chronicle a tegnap közlött „titkos szerződését“ az északi hatalmasságoknak taglalván, azt igyekszik bizonyítani , mikép annak semmi nevezetes közvetlen következménye nem lesz. Csak annyiból fontos, menynyiben abból láthatni, mikép a 3 hatalmasság Francziaország irányában nagyon meghidegült, de a szerződés a franczia köztársaság elnökét nem fogja akadályozni a császári koronának fejére tételében , feltéve , hogy e nagy lépésre elhatározta magát. Az eszközök kezében vannak , s csak jelt kellene adnia, de Francziaország bonapartistái közt Napoleon Lajos a leghidegebb , s a legnagyobb közönyösséggel viseli felemeltetését,mindegy akár előrelátásból,hidegségből vagy ravaszságból tegye , s annyi bizonyos, mikép a herczegelnök egy ideig késni fog ezzel. A Times a Chronicle tegnapi közlését minden commentár nélkül adja. A királyi család tegnapelőtt Wight szigetre a Carlsbrooke Castle regényes romjaira kirándulást tett, e szigeten volt I. Károly sok ideig bezárva. ■— Palmerston és neje jószágaikra utaztak s augustus hó közepéig alig ha visszatérnek Londonba. Macaulay Edinburghban történt megválasztatása óta újra oly mellbetegségbe esett, mikép választói még eddig egy szavát sem hallhatták. Reménylendő, hogy a parliament megnyitásáig egészségét újra visszanyerendi. Több pótválasztásokról beszélnek. Carlow conservativ képviselőjét Izlandban Bruen ezredest a guta megütötte. Clydeben 9 új nagy hajó van készen Ausztráliába vitorlázandók. A Tájé flotta, mely Portugalliábeli hazatérte óta a corki kikötőbe horgonyzott, Northumberland hgtől az admiralitás első lordjától parancsot kapott az ír tengert elhagyni. A parancs a hajóverseny előestéjén érkezett, mely versenyre a királyné is 100 guineát áldozott, s mely a hadi flotta közelében fényben és kellemetességben igen sokat nyert volna. Corkban részvért okozott ez esemény s azt mondják a herczeg a városon a toryjelöltek Hudsonban. és Chatterton ezredes megbukása végett ez által boszulta meg magát. Liverpoolból a legutolsó amerikai hajón igen különös ajándék érkezett Victoria királynő számára. Áll az egy igen szépen dolgozott diófa ládácskából, mely két oldalról nehéz ezüst lemez és szegekkel van kirakva. Tartalmát következő az ezüst lemezre metszett írás árulja el: „Warren Stagg igen finom és czukorka