Pesti Napló, 1852. szeptember (3. évfolyam, 744–768. szám)

1852-09-21 / 760. szám

b felsőbb rendelet folytán, az ott fenálló 19 kincstári­­ ásatási állomás 44-re s a kincstári csődörök száma 52-ről 104-re fog emeltetni. Bécs, sept. 20. __ Újabb tudósítások szerint C Fige a Császár ál­lítólag rendeletet bocsátott, miszerint a házassági tör­vény egyes szakaszai újabb tanácskozás alá vétes­senek, s a legfontosb pontok szigorún indokolt véle­­ményzés által állapíttassanak meg. Utóbbi napokban a graetzi érsek úr távirati után hivatott az oktatási miniszter gr. Thun által Bécsbe, mely tény az egész ügygyel összeköttetésbe hozatik , miután az említett egyházi főhivatalnok tagja azon bizottmánynak, mely az oktatási minisztérium kebelében az uj házassági törvény tervét szerkesztő.­­ Az életbelépett sajtótörvény folytán az uj pos­taépületben egy külön rendőrségi vizsgálóbizottmány állíttatott fel, hol minden külföldről érkező könyvek­­ a vámkezelési alkalommal átnézetni fognak, s csak ezen kettős hivatali tény befejeztével adatnak majd ki.­­ A „vasútépítési központi igazgatóság“ felállí­tása következtében új alakítása len szükségessé az építészeti ügynek a m. keresk. minisztériumban. Az ügyek a középitészeti s vasútépítési központi bizott­mány közt oszlanak fel. Amaz áll b. Czörnig osztály­főnök ur vezetése alatt s négy alosztályt foglal ma­gában : vasutügyit, ut- s vizépitészeti-műtanit, m­a­­gasb épitészeti-műtanit s végre igazgatásit. — A katonai képzőintézetek szervezéséhez tartozó függelék szerint, még a lovassági, tüzérségi, mérnök­kari s utásziskolák számárai határozmányok követ­kezni fognak. Ezen iskolákba bizonyos számú növen­dékek a hadfi (kadét) intézetekben töltött négyévi folyam után tétetnek át, m­íg ellenben a gyalogság számára rendelt növendékek a gyakorlati folyamba lépnek. — A „Presse“ biztos kútfő után állítja , mikép a birodalmi törvény s kormánylap megszüntettetni, s a törvények kihirdetése más után fog eszközöltetni. — Egy legközelebb megjelent rendelet által az államhivatalnokoknak a teljes és állszakáll viselete megtiltatik s csak illedelmes bajuszt és pofaszakáll i s szabad viselni. — Az uj személy- és málhacsarnok építése az éj­szaki vaspályán még az idén fog megkezdetni. — A bruck-salzburgi vasút előmunkálatai gyor­san folynak. Brucktól a pálya Poltenthalon át Mura s Enns közt vonul fel; itt semmi akadály nem gördül eléje. Túl ezen vidéken a liesingi völgybe lép s ezzel az ennsi területet éri, hol szintén kényelmes lesz az építés. KÜLFÖLD. Francziaország. Páris, sept. 15. Az egyetlen sző­nyegen forgó tárgy az elnök útja. A Pays az elnök­nek Bourges-báni fogadtatása felől következő érde­­kes­ részleteket közölt. Már est­e hat órakor ki volt világítva a város, s ágyudörgés és harangok zúgása jelenté a herczeg-elnök érkezését. A feldíszített vas­úti pályaudvarban a polgármester, a községi tanács, a megyefőnöki tanács s más főbb hivatalnokok vár­ták a herczeget, kinek láttára minden oldalról „Él­jen Napoleon“ kiáltások hangzottak, s midőn a ko­csiból kiszállott, még zajosabbakká váltak. A me­gyei főnök bemutatta a polgármestert, s az egész községi tanácsot. Beszéd nem mondatott. A herczeg néhány perczig a polgármesterrel beszélgetett. A herczeg aztán lóra ült, s fényes lovas kísérettől kör­nyezve megindult. Fél hétkor a menet a székesegy-­­ ház elébe ért, s ott Napoleon Lajos leszállott a ló­ról. A bibornok, papi kíséretével elébe járult, s kö­vetkező szavakat intézett hozzá : „Herczeg ! Óhaj­tók császári fenséged lábaihoz tenni le azon érzelme­ket, melyekkel szivünk császári fenséged irányában el van telve ; de hallgatás parancsoltatott nekünk ; herczeg! olvasson szivünkben, s látni fogja ottan hála a készségünk érzetét, melylyel csak legmélyebb tiszteletünk egyenlő.“ Az elnök következőkép válaszolt: „Bibornok úr ! Mélyen megható engem az ön által kifejezett érzés. Ezt jó jelnek tekintem mindjárt utam kezdetén; sze­rencsét hozandanak nekem azon fohászok, melyek ily érdemes főpap és erényéről dicsért papság tétet­nek éreztem.“ A bibornok felele: Menjünk bemutatni ezeket az oltár lábainál. S a herczeg a bibornok által bevezet­tetett az egyházba, hol a Domine Salvum fac Napó­leonéin énekeltetett. Az elnök ugyanazon szertartás­sal vezettetett ki a bibornok által a templomból. In­nen a herczeg a bibornok palotájába ment, hol az éjt kelle töltenie. A város egy lakomát akart volt adni a herczegel­­nök tiszteletére, melyet azonban ő császári fensége nem fogadott el. Fél nyolczkor ebéd volt negyvennyolcz terítékre. Másnap reggel szemle a helyőrségi csapatok fe­lett. Sasok kiosztása a nemzetőrségnek, a községek küldöttségeinek elfogadása, aztán elutazás Neversbe. — Ma kezdettek meg a jegyrendőrségi bíróság előtt a fille de la Reine blanche-i complot miatti tárgyalások. A vádlottak titkos társaságbani részvét, lőszer, s hadi fegyver tartása , és a köztársaság el­nöke elleni bántalom bűnével vannak vádolva.­­ A lyoni kereskedelmi kamara ajánlatot tett egy vasút építésére Turin és Chambéry közt, mely a lyoni vasúthoz csatlakozzék. Nagy Britannia, London, sept. 14. — Az izlandi egyházügyekben tartott meetingek nem tetszenek a Times-nek, s ellenök hevesen kikel. A Times nem szereti hallani , hogy a katholikusok az angol államegyházat nem tisztelik. Ha a vallási viszályok mind­két részről oly elkeseredésre adnak alkalmat, előre látható, hogy nagy forrongás lesz következése. Minden­esetre feltehető, hogy az egyház­ügy a jövő parliamentben többször fog felmerülni. Az aratás eredménye, írja a Mark Lane Expres, következő : az aratási munka némely vidéken a vál­tozó időjárás miatt félbeszakasztatott múlt héten. Az élet nagyobb része be van már hordva, de azért van még kün elég, melynek a rész időjárás árthat. Bár a rész aratásról a hírek délről nem voltak is túl­zottak, az északi jó eredmény minden aggodalmat megszüntetett. Igaz ugyan , mikép a termés az idén nagyon is középszerű, de azért nem­ lesz a gabona­ár magasabb, mivel az Amerika és Európa északi ré­széből jött aratási hírek kedvezők voltak. A be­vitel a vétellel az utóbbi hetekben egyenlő lépést tartott. Minden attól függ: leend­ő ez továbbra is lehetséges ? Limerickben a papság pénzt gyűjt a Dr. Newman­­féle perköltségek fedezésére. A limericki püspök és alsegéd papjai összesen 40 ft. stget, és Earl of Dun­­raven 10 ft. stget adtak. De leginkább számít a pap­ság , mint maga is mondja, az alsóbb osztály pence és fél penceire, melyek minden időben legnagyobb számban szoktak összegyűlni. Dr. Newman állítólag 10,000 ft­­st. perköltséget tartozik fizetni (?) és még ezenfelül talán néhány havi börtönre fog ítéltetni, — az ítélet még nem mondatott ki. — Sept. 15. — Wellington herczeg, kinek ha­lálát telegráf utján jelenték, tegnap reggel még leg­jobb egészségben volt, szokott sétáját megtette, s nyugodtan tért vissza, csak otthon érvén el őt az epilepticus roham. Orvosai hánytató szert adtak be neki, de a roham szűnni nem akarván, s később őt eszméletétől is megfosztván, délután öt 4-re a her­czeg megszűnt élni. Wellesieg lord, neje, és a család voltak a haldokló körül. A fájdalmas hír rögtön te­legráf útján megküldetett Balmoralba, s egy futár indíttatott Frankfurtba a herczeg örökösei Douro marquis és nejéhez. Bár a 84­ éves hadvezér halála naponként várható volt is, az esemény még­is, mint véletlen csapás, érte a közvéleményt. Ezen hiányt a nemzet igen meg fogja érezni. Egy fontosabb határozat,­­ lett légyen az egy új kabinet alakítása, az indiai hadjáratok szervezése, a gyarmatok kormányzata , vagy az anyaország biz­tossága miatt hozandó, a „vas herczeg“ véleménye­zése vagy jóváhagyása nélkül nem hozatott, kinek m meggondoltsága és éles látása kis és nagy dolgokban a legutolsó pillanatokig elhatározó volt. Egész élete az angol nemzet boldogításának biztos záloga volt, és ez mindenkinek megnyugtatására szolgált. Minden rend és párt a herczegben — miként röviden nevez­ték — auctoritást ismert el; a tisztelet az egy kis ideig népszerűtlenné lett herczeg iránt (1828-ban) nevezetesen az alsóbb osztály közt határtalan sőt hihetetlenséggel volt határos. A királyné után a herczeg volt az ország közlojalitásának tárgya; ő nem­ ­ a főpap veszélyt jósol, s mindjárt is a következő éj­szaka két ló kiszabadulása a táborban nagy zavart szül, melyben a török hadak egymást pusztítják azon hitben, hogy Zrinyi támadta meg őket. Ez alkalom­mal háromezer török veszett el. Ötödik ének Zrinyi készületeit a közelgő császár ellen tartalmazza. A szigeti hős összegyűjtvén baj­nokait, buzdító beszédet intéz hozzájuk, többi közt a hit ösztönére vonatkozólag ezt mondatja vele költő: „Mostan megnevelnünk kell a mi hírünket, Avvagy tisztességgel végeznünk éltünket. El nem rontja idő cselekedetünket, Valamig világ lesz és lát ember­eget.“ Zrinyi beszédére haragos vér forr fel a bajno­kokban , s erre egyenkint lépnek a főnökök csapa­taikkal elő, tegutól Deli Vid hatalmas leventa, kit költő bővebben jellemez. Szemle végével s mindenek elrendezése után Zrinyi egy megnyugtató s illetőleg búcsúlevelet ir a királynak, s azt György fiának adja kézbesítésül, egyúttal atyai bölcs tanácscsal látván el ez utóbbit, ki eltávolittatását sajgó szívvel veszi. — Miután erre költő hatodik énekben Szulimán meg­állapodását Harsánynál, a­zultán követségét Zrínyi­hez a vár fölkérése iránt s ennek válaszát előadná, a vár szemléző török előcsapat Zrinyi kitört hadá­­val­ összeütközését, s vereségét rajzolja, melynek hírére, a hetedik ének tartalma szerint, Szulimán A még az­nap megindult táborával Sziget ellen. Köl­csönös jeladások történnek ágyúval. Farkasics meg- s hal, Zrinyi kicsap, Demirhám Deli Viddel pártbajt vr, mit a beállott és félbeszakaszt. Nyolczadik énekben költő Szulimán busulását a csataveszteségek fölött rajzolván, erre a nagy hadi­tanácsot irja le, melyet a török hadfőnökök tartot­tak, s melyet a zultán egy rejteksátorból titkon hall­gatott. A zultán a vár ágyúztatását rendeli el, s a Delimántól felajánlott párbajt továbbra halasztja. Kilenczedik énekben Radivoj és Juranics vajdák — szigeti bajnokok — küldöttségre ajánlkoznak Miksa császárhoz, s mármár keresztül is verik magukat a törökökön, midőn a tatár táborőrök által észrevétet­­vén, megtámadtatnak és megöletnek. Radivoj Deli Vidnek álmában megjelenvén, megjósolja nekis tár­sainak a vértanúi halált. Tizedik énekben kezdődik a szigeti várostrom rajza, meglepő történethü részletességgel, s következő években folytattatik, hol különösen Zrinyi hős ret­tenetes harczát festi költő, ekkép szólván róla többi­­közt: „Holttestek között jár mint kegyetlen halál, Török vérben gázol, mint tengerben kószál, Senki ő eleiben fegyverrel nem áll, Bajvívó társára senkire nem talál.“ — Tizenkettedik ének egy szerelmi epi­­sódot tartalmaz — Delimán s Camilla szomorú tör­ténetét , mely az utóbbinak halálával végződik, mire Delimán örök boszút esküszik a keresztények ellen. Tizenharmadik énekben Deli Vid , ki a csata za­varában eltévelyedett, törökösön átöltözött nejétől, (ki szintén török leány volt előbb, de Vid által egy erős várból elragadtatván, megkeresztelkedett s nőül ment hozzá) feltaláltatva, szerencsésen visszatér Szigetvárba. Szulimán mármár ott akarja a várat hagyni, midőn egy onnan kibocsátott galambot el­fogván az ostromlók, ennek szárnya alatt talált le­vélből megértik a vár szorult helyzetét, s a­zultán csakhamar parancsot ad ki általános ostromra. Tizennegyedik ének ismét egy kitéréssel nyittatik meg a költő tengeri átjáróli hazajövetelre, hol az egy pár barátjáról — azon kor első embereiről haza­­fiulag emlékezik. Következik az általános ostrom le­írása , Demirhám és Deli Vid elesik. — Tizenötödik ének végre Zrinyi utolsó kitörését festi. A bán egész seregét csoportba hivatja, lelkes beszéddel végső ellenállásra buzdítja; drágaságait elégeti s a végcsa­tára fölkészül úgy, a mint a történetből tudjuk; Gá­bor (a kereszténység) angyalai szétűzik Alderán (a pogányság) ördögeit — képlet ez, mythosi alakban; a csata rettenetesen foly, Deliman Zrínyivel talál­kozik , s ezáltal megöletik. Zrinyi a zultán sátráig hatol, s ezt is „derékban ketté szakasztá.“ *) Ezt véghezvivén a szigeti hős, midőn kisded seregét *) Horvát és olasz krónikák után, egy nagy csapat töröktől körülvéve látná, odarohan, hanem janicsárgolyótól leteritve, vitézeivel együtt a honért elvérzik. — A hatos vegyes rímekben irt eposzt költő egy „exegi monumentum“-féle szakaszszal fe­jezi be. Azért mulattunk tán kelletinél tovább e költe­ménynél, mert az egyike legédesb nemzeti visszaem­lékezéseinknek, melynek részletei, úgy hisszük, mindenkor — bár­mennyiszer ismételve — ked­vesek. A második füzet ugyancsak Zrinyi Miklós „A tö­rök áfium ellen való orvosság“ czímű értekezésével záratik be , melyben a hadtudós hős üdvös tanácsait a magyar nemzet számára ezen háromszorozott szó­ban öszpontosítja : „Fegyver, fegyver, fegyver i s név szerint egy tizenkétezer lovas portyázóból álló had teremtését ajánlja , a törökök belső megtámadá­sai visszatorlására. (Vége kö­vet) csak élő emléke volt egy teutdus időszaknak , 3 jel­képe a vészes idők alatti angol győzhetlenségnek, hanem a nép előtt bizonyos mértékben Anglia di­cső régi intézményeinek védbástyáját képezi. A mai reggeli lapok természetesen mind gyász­­szegélylyel jelentek meg, s alig foglalkoznak mással, mint a nagy halottal. A Times fél nyolczadréd köte­tet —21 hosszú hasábot — hoz Wellington életrá­­sából, folytatását ígérve. A többi lapok is mind kivonták zsebeikből a rég elkészített körülményes gyásztudósítást. Az Evening Post kimutatja, mikép Britanniában az erkölcsiség sokkal jobb lábon áll, mint Izland­­ban, s ezen állítását statistikai adatokkal bizonyítva, azt mondja: Britannia 1850-ben 18,000,000 lakost számlált, Izland pedig 6,000,000. Britanniában a bünperek 30,000-re mentek, Izlandban pedig 33,000- re. Úgy 1841-ben Izlandban 3000 ítéltetett el depor­­tatióra s 60 bitófára. Németország, Berlin, sept. 14. — A Zeit, Man­­teuffel miniszterelnök orgánuma a vámkérdésről e pillanatban igen jelentékeny czikket közöl. A czikk szerint a porosz kormány benső szükségnek tartja at­tól el nem állani, hogy az új vámegyleti szerződvé­­nyek az Ausztriával kötendő vámszerződés előtt köt­tessenek meg. „Ha — így h­a kell,—néhány kormány Bécsben kötelezettséget vállalt magára, mely ezen rendszabálylyal ellenkezik, ennek Poroszország nem oka.“ Poroszországnak amaz értekezletek előtt ok­vetlen tudnia kell, mely államokkal álland­ó, és melyekkel a másik szerződő fél Ausztria 1854-dik évjan. 1-jén vámegyesülésben. Máskülönben Po­roszország oly egyességbe bocsátkozik, melynek semmi alapja nincsen. — Sept. 15. — A Preuss. Zeitung irja: Őfelsége a király méltóztatott tegnap déli 2 órakor Libour pá­risi érseket Podsdamban a miniszter­elnök által ma­gának bemutattatni, s­őt ebédre meghíni. — Sept. 16. — Az államtanács egybehivása — irja a Neue Preuss. Zeitung — minek october elején meg kelle vala történni, újólag elhalasztatott, s igy azon szándék, hogy az államtanács ez első kamará­val összeköttessék, valósulni látszik. Ezen két rész­ből összetett tanács, birodalmi tanács­ vagy senatusnak neveztetvén. Rendsburg, sept. 12. — Kevés napok múlva Né­metország egy várral szegényebb lesz. Rendsburg vára levegőbe fog röpittetni. Kevés napokkal ezelőtt e végből egy katonai bizottmány küldetett ide, mely ezen műtétekt fogja vezetni. A lőszer-készlet, fegy­verek , álgyúk, más hadi készletek mind Kopenhá­­gába szállíttatván. München, sept. 15. — Ma este 9 órakor a leg­utolsó vonaton érkeztek meg ő kkr. felségek Lajos király és neje Terézia királynő, családjuk és Mathilde hesseni főherczegnő úgy több főherczegasszony és Ottó görög király. Az országos tanácsülések f. évi oct. 11-kére fognak megnyittatni. Olaszország- A Pó mellől, septemb. 9. — Ha azon időnkint nagyobb vagy kisebb határozottsággal felmerülő hírnek, hogy t. i. a külföldi őrsergek az egyházi államból kivonulnak , hitelt akarnánk adni, akkor bizonyára ezen ország jelen körülményei­ és viszonyiról legcsekélyebb ismeretünk sem volna. E körülmények — mikép tagadni nem lehet — oly roszak, mint bár­mikor, s korán sem túlzott azon állí­tás , hogy az idegen őrsergek kivonulása után nem folyna le 24 óra, s a külhatalom által most nagy bajjal és fáradsággal épségben tartott építmény már halomra omlanék. Az ausztriai katonai erő megteszi a mit tehet, de a szervezés nem feladata, s e tekin­tetben, fájdalom nem tagadhatni, hogy a pápai ható­ságok rendesen kötelességeknek megfelelhetni gyön­gék. Ők meg vannak félemlítve, és ha, mikép a közelebb múlt napokban történt, egy delegátus az ő szobájában egy gránátot talál, neki egy kis meg­­rezzenést s ijedelmet nem tulajdoníthatni vétkül, ha mindjárt azon veszélyes golyót valaki minden ártó szándék nélkül történetesen csak ott felejtette volna is. Egy barátságos olasz hatalom követe, midőn minap egy római szomszéd városban az ausztriai császár születésnapja megünnepeltetett, távollété­nek mentségéül a falura utazást hozta fel, mely al­kalommal azon szerencsétlenség történt vele, hogy útközben a rablók mindenéből kifosztották. Most talán majd emlékezetben tartja augustus 48-kát! (Alig. Ztg.) Törökország, Viddin, septemb. 7. — Folyó hó 3­ kán Müshhir Kiamil-Sami basa, a már hosszabb idő előtt Viddinbe kinevezett kormányzó, számos kí­séretével és több mint 20 nő és rableányból álló há­remével ideérkezett. Ő már Mehmed Ali alatt titkári minőségben szolgált s akkori ura őt különféle külde­téssel bízta meg Páris és Londonban, mely világvá­rosokban huzamosb ideig tartózkodott. Mehmed Ali halála után török szolgálatba lépett. Múlt télen, mint rumeliai főfelügyelő hivatalkodott Monastirban. Csak­hamar azután Trapezuntba jön áthelyezve, honnét azonban már a harmadik hónapban előmozdíttatni kívánt. Csak ama különös fontosság, melyet a török kormány Viddinnek tulajdonított, volt képes Kramil basát arra bírni, hogy ezen állomást — alkalmasint ismét csak ideiglenesen — elfogadja. Kramil basa körülbelül 60 millió piaszter értékű vagyonnak ura. Franczia műveltsége és szokásai a viddini moslimek­­nél kedvezőtlen benyomást idéztek elő, a bolgárok ellenben már most is rokonszenv­vel látszanak iránta vi­seltetni. Háznépéhez tartozik 3 franczia is , kiket Konstantinápolyból hozott magával, s ezek egyike gyermekeinek nevelője. A mushiir maga jól beszél görögül, azonkívül a franczia és olasz nyelvekben sem egészen járatlan. A bécsi „Morgen-Post“-ban imezt olvassuk: Hogy a fenálló kormány s különösen a­zultán élete ellen ennek fivére és trónörököse, továbbá sógora Halil basa és néhány más országnagy, főleg papok, össze­esküvést forraltak, s hogy többen az összesküdtek közöl elfogattak és titkon megzsinegeltettek, valósulni látszik. A zsineggel megfojtottak közt találkoznék maga a­zultán fivére és sógora is. Amerika, Boston, sept. 1. A washingtoni congres­­sus tegnap (aug. 31-kén) elnapolta magát. A senatus bezárólag még egy végzést fogadott el, melynél fogva a Bähring­ut, a chinai tengerek, s a gaspari tengerszoros kikémlése végett hajók fognak fel­szereltetni. A washingtoni képviselőkamra 148 szóval 24 el­len fogadta el a senatus által már megszavazott tör­vényjavaslatot, mely az amerikai gőzösökön az uta­sok életét biztosítandó. E bik­nek a senatusban tör­tént előterjesztése óta több mint 700 egyén vesztette gőzhajós balesetek által életét, és még sokkal többen lettek örökre nyomorékokká. Missouri és Buffalóban a cholera dühöng. Cincin­­nati­ban a tűzvész nagy károkat tett. Délszakon szélvész és vihar gyakorlók pusztító hatalmukat. Név szerint Mobile sokat szenvedett, házak dőltek halomra, hajók sérültek meg; egyszersmind számos ember veszett el. Mobile környékén, a kárt egy mil­lió dollárra teszik. Jamaiká­ban múlt hó 22-kén erős földrengést ta­pasztaltak. Kaliforniá­ból jelentik, hogy ott egy igen jelen­tékeny körülbelül 2000 indusnak beütésétől tartanak, kiknek főtörekvések : a fehér gyarmatosokat kiirtani. A forradalmi előlépések Cubában, melyeket a spa­nyol lapok épen oly határozottan tagadnak, mint a­mily jelentékenyeknek amerikai lapok azokat rajzol­ják , a „Constitutionnel“nek alkalmat szolgáltatnak egy terjedelmes czikk közlésére, melyben többek közt Imigy szól: „Mi bizonyosnak tartjuk, hogy a jelen év utolsó, vagy a jövő év első hónapja nem foly le a nélkül, hogy Guba ellen új amerikai expeditio induljon. Az időpont igen kedvezően leend választva. Mostanig a hatóságok Cuba ellen minden expeditiót paralizáltak. Ámde novemberben meg fog az elnök választatni, ki 1853-d. évi mártiusban Fillmore helyébe lép; azon időtül kezdve az elnök hatalma csökken , a hivatal­nokok magukat némileg kötelességek alól feloldozot­­taknak tekintik, és pedig különösen azon esetben, melyben a demokrata párt az ő elnökségi jelöltjét ke­resztülviszi, mert akkor az összes igazgatási személy­zetnek tökéletes megújítása várható. A folyvást hó­dítani törekvő democraták minden erejökből rajta lesznek, hogy a divatszerű kalózoknak semmi komoly akadály ne gördüljön útjukba. közönyösség, corapro­

Next