Pesti Napló, 1852. szeptember (3. évfolyam, 744–768. szám)

1852-09-17 / 757. szám

1852. harmadik évi folyam. ELŐFIZETÉSI FÖLTÉTELEK Vidéken : Pesten : Évnegyedre 5 f. — kp. Egy hónapra 1 ft 30 kr­p. Félévre 10 ,, „ ,, Évnegyedre 4 ,, — „ „ A havi előfizetés, mint a 1.H számonkinti eladás is­me­re ” ” 11 megszűnt. jEgyes szára . . 4 ,, ,, 757 PESTI NAPLÓ. A lap politikai tartalmát illető minden közlés a SZERKESZTŐ-HIVATALHOZ, anyagi ügyeit tárgyaló pedig EMICH G. úrhoz intézendő, úri­ utcza Laffert ház 8. Szerkesztési iroda: Úri utc­a 8. sz. A havonkinti előfizetés (helyben) mindig a holnap elsejétől számittatik. Minden bérmentetlen levél visszautasittiltik. Péntek, sept. 17-én. HIRDETÉSEK és MAGÁNVITÁK. Hirdetése­­k négyha­­sábos petit-sora 4 p. kr. - jával szármiztatik. A be­iktatási • 10 p. krnyi külön bélyegdíj , előre lefizetendő a Magánviták né­rgy­­hasábos sora 5 pengő krajcárjával származta­­tik. A fölvételi díj szin­te mindenkor előre le­teendő a PESTI NAPLÓ szerkeztő-hivatalába Megjelen a PESTI NAPLÓ — ünnepeket és vasárnapokat kivéve évnyi alakjában mindennap, délesti órákban. - jelen Előfizetési felhívás a „PESTI NAPLÓ“ 1852-diki october-decemberi évnegyedi folyamára. A „PESTI NAPLÓ” jövő évnegyedre is jelen alakját megtartandja. Béltartalmát illetőleg a szerkesztőség különösen a közlések gyorsaságára és sokoldalúságára fordítandja figyelmét, s általában mindent elkövetend, hogy a t. közönség megelégedését minél nagyobb mértékben kiérdemelje, mit annál inkább hisz elérhetni, mivel sikerült többeket publicistáink elismert jeleslejei közöl dolgozótársakul megnyernie. —Azonkívül intézkedtünk, hogy mind fővárosi naplórovatunk — különös tekintettel a fővárosi közéletre, s minden közhasznú, tudományos és művészeti intézetekre, mind vidéki híreink, eredeti levelezésekkel gazdagítva, minél élvezetesbek legyenek. Lapunk Mintára érdekességének kiemelésére megemlítjük, hogy legjelesebb íróinktól hozank szépirodalmi dolgozatokat, s azokon kívül érdekes könyv- és színbí­­rálatokat. — Figyelmeztetjük különösen a t. közönséget, hogy a m­űtárban october 1-vel Jókai Mór­nak egy új történeti regényét kezdendjük meg, mely a köztet­széssel fogadott ..Erdély aranykorának a folytatását képezendi. Előfizetési föltételek. Vidékre postán küldve félévre 10 forint, — évnegyedre 5 ft p. p. — Pesten házhozhordással félévre 8 forint, — évnegyedre 4 ft p. p. Az előfizetés elfogadtatik Pesten a „Pesti Napló” kiadóhivatalában, (úri utcza 8-dik szám, az udvarban első emeleten) és EMICSI GUSZTÁV könyvkereskedésében az úri- és kigyó-ufcza szögletén. — Vidéken, minden cs. k. postahivatalnál. — Az előfizetési leveleket és pénzeket bérmentesitetni kérjük. _______________________________________________ EMICH GUSZTÁV, mint kiadó tulajdonos. TARTALOM Telegrafi tudósítások A budapesti kereskedelmi s iparkamara j­elentése. Állam­papírpénz forgalom 1852. míg. végén. Szombathely. (Kinevezés. Időjárás. Ti­zt szerencsét­lenségek stb.) Hivatalos. (Hirdetés a cs. k. pénzügyőrség részéről teendő motozások tárgyában.) Vegyes hírek s események Ausztria. (Az Oest. Corr. Ilannovera nyilatkozatát il­letőleg a vámegyesülési ügyben.) K­ü­l­f­ö­l­d. (Francziaország. Németország. Dánia. Olasz­ország. Spanyolország. Rómiai szigetek. Amerika.) Legújabb. (Bécs. Berlin Páris. London. Madrid.) Vegyesek. (Nemzeti színház. — Börze. Gabonaár. — Dunavizállás). Hátá­r. (Nemzeti irodalom.) Budapest, sept. 17-én. TELEGRATI TUDÓSI­TÁSOS Berlin , sept. 14. — Holnapra van a vámértekez­­leti ülés kitűzve. Egy az államminiszteriumhoz inté­zett kir. rendelet az egyes minisztériumoknak a mi­niszterelnök irányábani tárgykörét szabályozza, hogy ennek a beligazgatás külön ágainak áttekintését, a kellő egység fentartását lehetővé tegye, valamint azt is, hogy fontos közigazgatási rendszabályok iránt a királynak felvilágosítást adhasson. A rendelet hatá­rozza : 1) Minden fontos közigazgatási rendszabályra nézve az illető osztályfőnök előbb a miniszterelnök­kel köteles értekezni. 2) Midőn ily közigazg. rend­szabályok kb­. helybenhagyást igényelnek, az azt illető jelentés előbb a miniszterelnökkel közlendő, ki netalánt észrevételeivel a király elé terjeszti azt. 3.) Midőn a közigazgatási főnök tárgykörebeli ügyben valamit a királynak közvetlenül előad, arról előbb a min­iszte­relnököt értesítse, hogy az az előadáson jelen lehessen. A hadm­iniszter rendes közvetlen elő­adásai e határozvány alól kivéve maradnak. London, sept. 13. — A Chronicle jelenti: mire jár, hogy kölcsönös szabadkereskedési szerződés köttetett légyen Francziaországgal. A legmagasb beviteli vám teszen lépcentet; hasonlókén a vitelbér is mérsékelve, van. Paris, sept. 13. — A tegnapi „Moniteur“ com­­mentárja a megyetanácsok kérvényen; tényül csak a stabilitás általános óhajtását állapítja meg , a­nél­kül , hogy a császárságról említést tenne. Róma, sept. 10. — Több forradalmi zugsajtó fe­deztetett föl és koboztatott el; mindamellett, még számos röpirat kering, melyek által a lakosságot az uj adóztatási rendszer ellen izgatni szándék. A sze­kérposta Róma és Civitavecchia közt kiraboltatott, erős katonaosztályok czirkálnak azóta a viterboi és civitavecchiai vidék utain. Mondják, hogy az igaz­ság és hadügyminisztérium egybe fognának olvasz­­tatni. Calanea, sept. 6. — Az Aetna kitörése némileg enyhébb , de a slávafolyamok mindamellett még 20 ölnyi magasok s 10 pereznyire esnek le Zufferana előtt. Corfu, sept. 11. — A középtengeri hajóhad Smyr­­nába vitorlázott; áll 12 vitorlahajóból és 4 gőzösből. Uj-York, sept. 1. — A congressus a Hollandiával! A BUDAPESTI KERESKEDELMI S IPAR­ KAMARA JELENTÉSE. 1852. III. A nemzeti gazdagság második nagy tényezője, a kereskedés felől, hasonlóképen sok becses adatot hoz az előttünk fekvő jelentés. A kamarai terület kereskedése leginkább Pesten összpontosul. Pest az­előtt minden ausztriai, s külföldi gyártmányok és kézmüvek lerakó helye volt; innen láttatott el e czikkekkel nemcsak egész Magyarország s Erdély, hanem egyszersmind az élénk dunafejedelemségi s törökországi kereskedés Pest által közvetittetett. — Pest négy vásárja a birodalom legnevezetesebb vá­sárjai közé tartozott. e vásárok idején roppant men­nyiségű nyers termények s gyártmányok hordattak egybe az itteni piaczra, s küldettek szét minden irányban , mi­által az itteni forgalom minden vásár alatt több millió forintra emelkedett. Hanem az újabb időben szaporított közlekedési eszközök , a dunagőzhajózás emelkedése , a Pest és Bécs közötti vasút megnyitása, a magyar-osztrák közbenső vámok megszüntetése, a kereskedőt a gyártó iparűzőhöz közelebb hozta ,­­ a pesti piaca nyereséges közvetítését igen csökkentette; az idegen vevő ott keresi fel a gyártmányokat, hol azokat leg­jobban , s legolcsóbban kapja, s hová őt a gőz ereje néhány óra alatt elrepíti, s a forrásból merít, s har­madik személy közbejötte nélkül megszerzi magának az iparosság mindazon készítményeit, mikre vidéke fogyasztóinak szüksége van, a keleti kereskedés egé­szen megszűnt, s azoknak száma, kik áru-szükség­­letöket Pestről vagy Pesten át elégítik ki, napról napra fogy , s ezzel együtt a kereskedés azon sürgő forgása is, mely annyi kezet, s annyi tőkét foglalkoz­tatott. A kamara, hogy az iparc­ikk akkori kereskedés­nek Pest városa virágzására nézve ezen igen érez­hető hanyatlása orvosoltassék , czélszerű­­ek találná egy átviteli raktár felállítását, minő Lipcsében is lé­tezik; miután Pest, fekvésénél fogva, a birodalomnak egyik legkedvezőbb pontja, honnan a dunai fejede­lemségek , a fekete tenger kikötő­helyei, s a keleti tartományok áruszükségletüket gyorsabban, s kényel­mesebben fedezhetnék , mint bár­honnan. Hanem a gondviselés a gyártmány­vásár csökkenését némileg úgy látszik más részről a nyers termény kereskedés öregbítése által kívánta kipótolni, s az ezekkel űzött kereskedés rövid idő óta oly lendületet nyert, hogy a kivitelnek, mely innen az ország középpontjából eszközöltetik, a gőzhajózás és délkeleti államvaspálya egyesült szállító eszközei nem képesek eleget tenni. Itten több érdekes adatokat találunk közölve a kamarai kerület kereskedelmi forgalmát s állását il­letőleg. Egy táblázat kimutatja azon hajók számát, melyek Pesten 1844 óta gabona- s más nyers ter­ményekkel terhelve kikötöttek. Egy más táblázatban foglaltatik a kamara kerületében létező 5. sz. kir. város és 9 vármegyében találtató kereskedést űző személyek kimutatása ; ezeknek összes száma 2342; e számból esik Pestre 4159, Budára 143, Eszter­gomra 100, Székes-Fehérvárra 32, Szegedre 22, Pest-Pilis megyére 172, (Pest-Soltról nincs adat) E­sz­ter­g­o­m­­ megyére 61, Fehérmegyére 173, Hevesre 200, Csongrádra 113, Borsodra 58. A PESTI NAPLÓ MŰTÁRA. NEMZETI IRODALOM. Elmélkedések a magyar nemzet viszontagságainak története felett. Irta Vida Károly. Pesten, 181. I. ára 1 ft pp. Emeljük fel fejünket az ég felé! nekünk is adott a gondviselés ép észt és két szemet arra, hogy magunk szemével látva, valami újat és mégis hiteleset mondhassunk. Horvát István Rajzol. 14. §. Egy munka jelent meg a múlt hónapban , mely a magyar nép őstörténete fölött Horvát István nyomain igyekszik világot deríteni, s már csak azért is, mivel a halhatatlan Horvát Istvánnak — nem ugyan szelle­mében — de legalább nyomdokaiban jár, tudományos nemzeti irodalmunkban mindenesetre érdekes jelen­ség. A tudományok minden szakában határozott oda illő s különösen sajátos iránynak, úgyszinte sajátos előadási módszernek kell uralkodnia, s az öntudatos és hivatásos iró e kellékeket mindig szem előtt fogja tartani; minthogy különben, ha a sajátos irányt és módszert vagy oda nem illővel cseréli fel, vagy leg­alább összevegyíti , akkor vagy a czél és eszköz áll ellentétben egymással, vagy pedig az iró munkája tárgyától elütő érdekektől vezettetett. A magyar tör­ténetkutatásban is határozott és sajátos irány ural­kodik, melynek czélpontja természetesen nem lehet más, m­int a nemzet őstörténetének dicső sziliben feltüntetése. Hogy pedig e czélpont nem csupán a homály eloszlatása, hanem az őstörténetnek dicső színben feltüntetése is, azt következőleg bizonyít­juk : a magyart — mint Vida Károly úr írja — ha őstörténetét nem kutatjuk , úgy látjuk a Don megöl Európában teremni és azonnal egy nagy és sok szá­zadig állandó birodalmat alkotni, mint a mesés Ju­piter fejéből Minervát; mint kész, nemcsak vitéz és rettenthetlen, hanem mint nagy, hatalmas és pogány­sága daczára , az álladalmi organisatiónak bizonyos fokával biró népes családot. Már pedig az emberiség fejlődésének ez nem természete. Valamint kis forrá­sokból veszik eredetöket a nagy folyamok, melyek földünk tág medreibe ömölve , tengereket alkotnak , úgy a legnagyobb nemzetek is egy ember vagy pa­­triarkhális családtól veszik származásukat.­­ A magyar nemzetnek tehát Európába jötte előtt is je­lentős történettel kell­ bírnia , melynek földerítése, ránk utódokra nézve csak dicső és kedves lehet; az­tán atyáink nem is voltak durvák és vademberek, minőknek őket a háború súlyaitól panaszra fakadó vagy őket nem is igen ismert néhány régi iró s utánok a magyarfaló Schlözer festette, E­­­adnak megczá­­folása is csak dicsőségünkre szolgálhat; s igy a ma­gyar történetkutató irányának czélpontja nemcsak a homály­t eloszlatni, hanem az őstörténetet dicső szín­­ben is tüntetni fel. A nagy Horvát István ezen irányt a legtisztábban s a legragyogóbb hazafiság forró szent érzetével fogta fel. Vida Károly úr szinte fel­fogta ezen irányt, de nem elég tisztán követte azt, miután egy másikkal annyira összevegyité, hogy művében ama kellő s valódi irány az utóbbi által, mintegy háttérbe szorittatott s másodrendűvé lön. Soha világi magyar embertől katholikusabb tudomá­nyos munkát nem olvastunk , mint a Vida Károly űrét. Nekünk ez ellen semmi kifogásunk, sőt örven­dünk ily buzgó vallásosságot láthatni; ám mégis őszintén megvalljuk, óhajtanék , vajha mindenikünk saját körében maradna, s különösen irodalmi foglal­kozásnál azon körben, melyet munka alá vett tár­gyúnk igénynyel és szab ki. Az isten dicsőségének szó s írás általi hirdetését legjobb, azt tartom, az ő sajátképi s hivatott szolgáira bíznunk; mi csak tet­teink s életirányunk által igyekezzünk igazi embe­rek lenni s akkor eléggé hirdettük isten dicsőségét. Nem is tanácsos isten hivatott szolgáinak tisztébe avatkoznunk,minthogy könnyen megtörténhetik, hogy az óhajtott czél helyett ellenkező hatást idézünk elő. Mi, ha a legtökélyesb lényt V. K. úr munkájából tanulnók ismerni, azt mindenesetre mindenhatónak, de nem egyszersmind legjobb, legbölcsebb, legtö­­kélyesb valónak, hanem csak nagyravágyó, dics­szomjas urnák, a népeket kénye kedve szerint öldöklő Zeusznek , ármányos, önző mennyei politikusnak kellene tapasztalnunk. Szerző szerint különösen a magyar nemzet is már a legrégibb időktől fogva nem volt egyéb , mint olyan eszköz, melyet Isten előbb hatalma megmutatására más nemzet által öldökölte­­tett, utóbb czéljaihoz képest rettentő ostor gyanánt forgatott kezében , végre pedig már mint keresztyén nemzetet földi országának bajnoka é­s legerősebb határszéli bástyájául használt. Szerző, ki maga is idézi Maculay jeles mondatát: „egész története ne­münknek vélek s tévelynél alig egyéb“ , mégis min­dent az isten dicsőségére történtnek hirdet, és nem veszi észre, hogy midőn ekkér akarja istent dicső­íteni , valóságos anthropopathia bilincseibe nyűgö­zi őt. De térjünk már a műre, melyet főbb vonásaiban bemutatni akaránk. Sz. mintha Mózest, vagy inkább Mózes rendező­jét akarta volna utánozni, öt könyvre osztja munká­ját. Az előszótól kezdve a munka végéig három elem uralkodik : vallási, szenttörténeti és nyelvészeti. Az első könyvben legelül a népek vándorlásának okai fejtegettetnek. Sz. a népek vándorlását egyene­sen a keresztyéntelenségnek tulajdonítja, s hogy a legújabb keresztyén népköltözködés őt következetlen­ségbe ne hozza, ez utóbbit a két, vallás hanyatlásá­ból , meggyengüléséből magyarázza. Őseink költöz­ködésére nézve megjegyzi, hogy mielőtt keresztyé­nekké lettek volna, valahányszor egy vagy más népnek szomszédsága , szövetsége vagy épen felső­­sége rájok nézve nyomasztó kezdett lenni, — egyet gondoltak, lóra kerekedtek s hazájoktól és rokonik­tól oly könnyen megváltak , mint viseltes kaczagá­­nyuktól. E vonást a nemzet eredeti jellemén a két­ vallás változatta meg s a magyar csak azóta ragasz­kodik híven hazájához. Mint keresztyén, soha sem hagyta azt el többé, hanem nyomoraiban a megvál­tóra emlékezett, ki a keresztfán szenvedett kínos fájdalmaiban mindenható atyjához folyamodott, hogy ,múlnék el e pohár ő tőle. Most is istenbe veti remé­nyét a magyar, nem költözik Amerikába, békével szántja háladatos földét, s azt, hogy a sorsnak leg­utóbbi csapásait is oly nemesen s egy jobb jövő iránti szent hittel tűri, nem férfias lelkületűből, nem ke­leties jellemének erős komolyságából, hanem onnét kell magyarázni, mivel a magyar nép megfogadta az üdvözítő tanácsát, melyet a nehéz bajban szen­­vedőkhez intézett: ,, Vegyétek magatokra az én jár­momat és tanuljatok tőlem , mert én jámbor és alá­zatos szivil vagyok : ekkép telketek nyugalmát meg­­találandjátok ; mert az én jármom könnyű és az én terhem nem nehéz.“ Szerző nincs megelégedve Eu­rópa jelen állásával, a birodalmak alapját pogány­­nak mondja és a keresztyén hit meggyengülésével a civilizáltabb népek szivében a társadalmak állandó­ságát nem reméli. Felkiált ezek után , hogy: „Vagy a népek térnek meg újra, növekedő nyomoraik vég­telenségében, vagy uj barbárok törnek Európára és serkentik új életre a haldokló keresztyénséget! Fö­lösleges aggodalom! Folytatjuk.­ D )a szerződést elfogadta, mely által mind­két állam ha­jói egyenrangba helyeztetnek.

Next