Pesti Napló, 1852. október (3. évfolyam, 770–795. szám)

1852-10-19 / 784. szám

mok jőnek létre, míg a tétlenség puha párnáin he­verő tisztviselők csak szánalomra méltó helyzetet, sőt olykor a lakosság közkárosodását idézhetik elő; — tűzhelyül tartom pedig a városokat, működési irá­nyukat tekintve, azon szerencsés állásuknál fogva, mert a magas kormány, a városi mivelt nép mun­kálkodni óhajtó szellemétől nem kívánta megtagadni azon tevékenységi erőt, melyet a törvényes rend és józan haladás körüli működésre használva, a polgári társaséletet kedvessé s élvezetessé tehetik; s midőn ugy hiszem köz­hajtást fejezek ki, azon kívánság ál­tal , vajha minden városi hatóság közigazgatási teen­dőit helyesen felfogva, a kormányzata alatti nép s ekkép a közjólét érdekében tegyen annyit, mennyi szellemi erejétől kitelik, nem tartom érdektelennek Nagy-Várad jelenlegi igazgatási mozzanatait néhány szóval érinteni. Ha a múlt idők tükrébe városainkat illetőleg bele­tekintünk, fájdalmasan látjuk itt képét azon gyám­ságnak , mely a városokra a megyei rendszerből ki­folyólag nehezült, s hogy ezáltal mily elválasztó fal vonatott a különben szintén értelmes városi néposz­tály és megyei nemesség közé, azt a forradalom előtti történetek híven tanúsítják ; — gyökerét verte ez a felekezetek iránti gyülölségnek s magvát hinté el a társadalmi élet különféle bonyodalmainak. Más­ként áll ez jelenleg általában és különösen is Nagy- Várad városa, mely ezelőtt négy részre szakítva, annyi különnemű érdekekkel találkozó négy tanács által igazgattatott, most már egy testté alakítva egy hatóság alatt áll, s igy egy nagyobb, teljesebb kör­ben mozogva, hivatását könnyebben töltik. A cs. k. kerületi kormány felügyelete alatt még ugyan ren­dezetlen állapotában lévő tanács által intézi a város belügyeit; a polgármester a közigazgatás élén áll; gazdasági s financiális érdekei a városnak 24 tanács­nok által a polgármester vezénylése mellett képvi­seltetnek. Miután a közigazgatás némely ágaiban eddig is már több czélszerű hatósági intézkedések történtek, ezek közöl megemlítendőknek vélvén a következőket: a) A vagyonbátorság szilárdabb alaprai fektetése végett, tűzrendőri tekintetben nád és más hasonló könnyen gyúrható anyagokbeli építkezés megtilta­­tott; a tűzveszélyes kémények — a helybeli cs. kir. rendőrigazgatóság közbejöttével — lerontottak; de midőn egyrészről a hatóság ekként intézkedett, más­részről tapasztalva azt, hogy az épitkezési anyagok ára felszökkenvén, az építeni kénytelenek, a tégla­mesterek túlcsigázott nyerészkedő követeléseivel ter­­heltetnek, módot gondolt ki, mely czélszerű­sége miatt úgy az egyesek , mint a város javára szolgál, azaz a város maga égettet téglát, s a szintéglát 11, a lakót 9 pftért adja, mely e szerint olcsóbb, de jobb is a téglamesterekénél, minélfogva sok vevője akad­ván, a városnak még haszna van belőle, s a nye­részkedők készleteik árát már eddig is alábbszállí­­tani kénytelenek lévén, az egyedárusság imez ága terjedésének hatalmas gát vettetett. 6) Főfelügyeletét fordítja a városi hatóság arra is, hogy mind egészségi, mind rendőri szempontból az utczák tisztán tartassanak , a végre „utczafelügye­­lők“ czime alatt ,15 egyén van megbízva, kiknek fel­adatuk , az épitkezési csinosság, az utczák tisztán­tartása felett őrködni, jutalmazásul ebbéli működé­seikért a városi adó alól mentetvén föl. c) A közlekedési vonalak jó karbani tartása körül kitűnő munkásság szemlélhető ; az uriutcza s a koldus­­ápolda előtti tér kiköveztetett, a Pak­s pataknák­ fa­lazat elkészíttetett, s amazon egy híd állíttatott fel; továbbá, részint a múlt évi árviz miatt, részint a hosz­­szas tétlenség által elhanyagolt számos utczák any­­nyira kijavíttattak , hogy azokon már a közlekedés egész biztossággal folytattatik. d) Az ipar és kereskedés felvirágoztatása, s ahoz értő kiképzett egyének alkalmazása fölött is a ható­ság a helybeli kereskedelmi testülettel folytonosan intézkedik, s hitem szerint mindenkor is fő törekvése leend, hogy a nemzeti gazdászatot oly annyira gya­rapító ipar­i kereskedési ügy czélszerűen rendeztes­­sék , mely működésének eddigi sikeréről egyébiránt minden figyelmes vizsgáló meggyőződhetek. e) A városi javadalmak közt van egy igen becses hagyománya e városnak: a „Rhédai kert“, mely kü­lönben a természettől élénk helyiség, de az eddigi rendetlenség és hanyagság következtében kellemetlen s kietlen alakot ölte magára. A városi tanács tehát gondoskodott, hogy azon díszes kert további rendet­len állapotában ne maradjon ; e végre faiskola állít­tatott ott, s remélhető , hogy a csinosítás is mielőbb megkezdődül, s azon kert, melynél több társas kertje e városi népnek nincs , hova hamarább kedves mula­tóhelyül szolgáland, főleg az ünnepi napokon élvezni kívánó lakosságnak. Óhajtandó még, hogy az ugyan­azon kertben létező fürdő s vendéglő izlésteljesb épít­kezéssel tétessék kényelmesbbé.­­) A vasút ügye jelenleg az , mely­ mindenkit leg­inkább foglalkoztat. Városi hatóságunk kebelében egy állandó vasúti bizottmány alakult több igen tekintélyes földbirtokosok, s helybeli polgárokból, melynek feladata leend, minden erővel oda hatni, hogy a püspök-ladány-n.váradi vasút mielőbb léte­süljön ; köszönetet érdemel e bizottmány eddig is, mivel a deák szert, püspökséget, s d. zs. káptalant felhívta, hogy birtokaikon a vaspályához­ tért mérsé­kelt kártalanítás mellett adják ide, úgy­szintén a cs. kir. kerületi kormányt is fölkérte, hogy befolyásával az útba eső birtokosokat, és helységeket oda bírja, miszerint földjeiket a vaspálya teréül díj nélkül en­gedjék át. Ha azon öröm, s áldozatkész nyilatkozatokra gon­dolok, melyeket a vasút iránt e városi nép keblében táplál, úgy bizton állíthatom, hogy e városi nép ér­demesítve van arra, hogy ez által belélete emelked­Losoncz , oct. 15. Ha Losoncznak mostani szellemi és anyagi álla­potáról kimerítő tudósítást akarnék írni, azon fur­csa dolog történnék, hogy felette sok helyet foglalna az, a­mi nincs, a­mi hiányzik. — Ezen város az oroszok általi elpusztítása óta egészben újonnan ala­kul. Haladása, élete , intézetei új dátummal bírnak. Bár építkezünk lassan kint, és a romokkal ittott, csinos alakú lakházak váltanak helyet, még is szá­mos romokat láthatni, melyek a pénzetlenségnek nagy hősége miatt, folyvást is statu quo maradnak Szállásaink felette drágák, s ha az tovább is igy megy, maholnap felülhaladjuk a prehensiónkkal a pesti és bécsi lakbérfizetők méltó indignatióját. Uj épületeink között l­egnevezetesebb a városház­nak és vendégfogadónak szánt egykori casinoi épület, és az új református templom, mely alapjától új alak­jában lévén felépítve, a reformált templom nevezetét méltán megérdemli. Szomorú állapotban van azonban a két, t. i. ágost. és helvét hitv. egyház iskolája. Az első félig fel­építve , a másik készen ugyan, de üresen áll. A ta­nuló ifjúság ezen tan­évben felette csekély, mit an­nak lehet tulajdonítani, hogy ezen iskola még most is a magánintézetek sorában áll. — Ezen két isko­lára nézve, a rég óhajtott, többször megkísértett, de létesíteni komolyan soha sem akart uniónak szük­sége még soha sem létezett annyira, mint jelenleg. Az alapítványok és erők összesítése, új életet és vi­rágzást adna az uniált iskolának, míg különvá­lasztva, hiányai miatt mindkét intézet a könyörü­­letlen megsemmisülés áldozata fog lenni. De hiában, nincs ügyszeretet, nincs komoly szándék, nincs te­vékenység , de van két iskola, van tengődés, és ráadásul van hat diák. Van azonban egy intézet, melynek emelkedéséről örvendeteseket mondhatni, s ez a Kubinyi Ágoston úr által gyűjtött losonczi közkönyvtár. Mindannak daczára , hogy ezenkívül Losonczon egy legjobb, ki­­válólag új német regényekkel felszervezett kölcsön könyvtár létezik , még­is a könyvtár kelete felette nagy. 1851-dik évi május 11-dikén nyittatott meg, hetenkint négyszer áll nyitva, s azóta ez olvasásból csupán 1 kr. 392 vft 4 kr jött be f. évi oct. 2-ig. Ezen könyvtár jelenleg 6000 köteten felül foglal magában, s a tudomány minden ágaiból számos és nevezetes munkák léteznek benne, kivévén a történeti osztály, magyar olvasók számára, még felette hiányos. Eddig 523 füzet köttetett be, és 613 kötet szerzeményez­­tetett, már a könyvtár pénztárából. A Könyvtárnok Homokai Pál úr buzgósága kiemelést érdemel. A belső élet és közszellem, mely egykor oly ruga­nyos volt, és a városra sajátszerű bélyeget ütött, most lanyha és lehangolt. Iliában, ha mód nincs, semmi sincs. Nagy hiányát érezzük egy casinónak, vagy egyéb társalgási közhelynek. Múlt hetekben egy kis élénkséget okozott,a kétszeri igazgatása alatti színésztársaság, melyet — bár ke­vés éleményt nyújtott,­­- még­is igen nagyszámú közönség látogatott. Sem színházunk, sem valami nagy tervünk még eddig nincs, s az előadásokat a casinó félig készített nagy teremében szemléltük, hol az ablakok hiányát nem alkalmatosabb eszköz pó­tolta, mint nyírfa-vessző. Úgy szinte néhány estvéink közé vidám változa­tosságot szőtt Kövessy Ede bűvészjátékával. — Ná­lunk a művészek nem rosszul jőnek ki, még­is ki­vált a színészek igen rosszul mennek el, melynek oka többnyire a takarékosság iránti iszonyban fekszik A rablók titkos látogatásaikat nálunk is kezdik megtenni. Sept. 13-dikán estve 8—9 óra közt egy gazdatisztnek, ki magánosan lakik, s akkor épen a színházban vala , lakát feltörték, s többnyire arany és ezüst pénzben 1400 oftot vittek tőle el. Azóta ismét megkisértetett egy két kisebbszerű rablás. Sokakat aggodalomban és rettegésben tart, ily merényletek további ismétlése. Bár eddig a csendőrség a rablók kipuhatolása végett mindent elkövetett, mégis azok nyomára nem jöhetett. A mi rablóink nem oly híre­sek mint az alföld rablói, de épen oly gonoszul lopnak. A tiszta­ búza kilójának ára 10 víz, a rozsé pedig 9 ft 30 kr. Maholnap az egyenlőség a termesztmé­­nyek között is életbe lép, s megérjük, hogy a nö­vények országában­ is a zab és a lóheremag, polgár­társ lesz. r. I. mely által egy kisebb kézipecsétnek behozatala finomabb áruk vámbélyegzése végett közhírré tétetik. 123. a pénzügym­. 1852. jul. 18-ki rendeletét, mely által a vámtarifa 88. d. betüjü tariffatétele magya­ráztatik. . . 121. a pénzügym­. 1852. jul. 28-ki rendeletét, mely által a tara a papirképek és festmények ládákban, továbbá a középfinom déli gyümölcsöknek közönséges ládákban beviteli megvámolására nézve megállapittatik. 125. a keresk. miniszt. 1852. jul. 12-ki rendeletét a községi előjárók postadij-mentességéről Magyar-, Er­dély-, Horvát-, Szlavonországban , a Vojvodinában és a temesi Bánságban. 126. a magyar cs. k. orsz. pénzügyigazgatóság 1862. jul. 27-ki hirdetményét, a finanezőrségnek a személy­kereseti adótóli mentességét illetőleg. 127. a bel-, had- és pénzügyi miniszt. 1852. jul. 28-ki kibocsátványát a kat. beszállásolási szabályzat 48. §-ában 1851. május 15-étől kezdve egy embernek elhelyezéséért a községi kaszárnyában í­ri ki, és egy katonai kért katonai béristállóban 1­orra határozott kár­pótlási dij felosztását illetőleg. 128. a legfensőbb rendőrhatóság 1852. julius 29-ki rendeletét, jogosított fuvarosok és szolgáik átigazo­­lása iránt. 129. az 1852. jul. 51-ki császári pátenst, a tartalék­­szabályzatot foglalván magában. 150. a pénzügym­. 1852. jul. 51-ki kibocsátványá­­nyát, mely által az ezüst vegyiték tallérok, forintosok, húszasok és tízesekre nézve 10%-ben állapittatik meg 151. a hadügym. 1852. aug­ 1-ji rendeletét, mely által az 1852. jul. 25-ki legfensőbb határozat tétetik közzé, mely által f Flye a rendőrhatóság jelen főnö­kére a büntető és kegyelmezési jogot minden a rendőr­testhez s az azzal összekötött boltőrséghez tartozó egyé­nek felett alezredestől lefelé, s a jogot, e személyeknek házassági engedélyt adhatni, ruházni méltóztatott. 152. az 1852. aug. 5-ki cs. rendeletet, mely által a latin és görög egyesült kath. szerz. papság számára a határőrvidéken, büntetési ügyekben a katonai törvény­székek illetékeseknek nyilatkoztatnak. 155. Főherczeg kat. és polg. kormányzó ur Ő Fen­ségének 1852 aug. 12ki hirdetményét, mely szerint az összes már szervezett városkapitányságok jövőben „rend­­őrigazgatóságok“­ nevet viselni kötelesek­ 154. sz. a pénzügym. 1852 aug. 14-ki kibocsátvá­nyát, mely által azon állampénztárak neveztetnek meg, melyeknél politikai tartalmú időszaki nyomtatvány ki­adása, vagy törvényes elitéltetése esetében a biztosíték­­összegnek le kell tétetnie, s az 1849 márt. 21-ki kibo­­csátvány érvényét veszti. 155. Főherczeg kat. és polg. kormányzó ur ő cs. Fenségének 1852 aug. 15-ki hirdetményét, a volt ma­gyar kir. hétszemélyes tábla s részben a királyi táblára bízott kegyes alapítványok igazgatása, őrzése és alkal­mazása iránt. 156. Az 1852 jun. 5-ki államszerződvényt Austria és Liechtenstein közt, mely által Liechtenstein herczeg­­ség csatlakozása az austriai vám- és adóterülethez meg­állapittatik. 157. a pénzügym. 1832 jul. 25-ki kibocsátványát, mely által közzététetik, hogy az 1852 febr. 2-ki 1. f. határozat folytán a lombard-velenczei királyságban uj rézpénzek hozatnak be. (Magy. Hirl.) Kessék , egyszersmind­­tehetsége, akarata is leend az ipar, s kereskedelmi téren tevékenységét, s mun­kásságát tanúsítani. Ilyen, s több hasonnemű czélirányos intézkedések tételében találom én föl a városi élet jelentékenysé­­gét; legközelebbi alkalommal nem mulasztom el a­árosi gazdászat, s még több tárgyak fölötti tapasz­talataimat és nézeteimet elmondani. Társalgási élete városunknak jelenleg igen házias. Színészek már régóta nem vidítottak föl bennünket, azonban — mint hírlik — pár nap múlva megjele­­nendnek. Szüretünk ma kezdődött, s bár az idő nem mutat­kozik egészen vidámnak, az itteni jó­s bő termés mégis zajos kedvet idéz elő. ... r. 1. HIVATALOS. Több szomszéd helységek országos vásárainak össze­találkozása miatt a vásár Körmenden f. é. october 18- ról 19-re tétetik át. Múlt hó 27-kén jelent meg az országos törvény- és kormánylap XVII. darabja, német egyes s összes kettős kiadásban ; tartalmazza : 122. sz. a pénzügym. 1852. jun. 28-ki rendeletét. FŐVÁROSI HÍRTÁR­ Pest, oct. 18. — Mondják: az ország szive Pest, és ezt nem ok nélkül mondják. Ha való, hogy a szív az élete­rők forgalmának gyupontja, hova be- s melyből ki­vezetik az élet nedvét a lézerek, — hol az indulat, szenvedély, érzelem és kedély csirája székel, mely áldásosztólag s boldogítva, vagy rombold hatással uralg az egész testen; — hogy a szív az ész irányá­ban az, mi a szelíd hölgy a szigorú férfira nézve t. i. enyhítője, mérséklője a föllengző komoly szándéko­toknak; hogy a szív korlátolója a nagyravágyóénak, s ösztöne, eszközlője az emberiség legjótékonyabb intézményeinek, mik annak emlékét örökítik a föl­dön , akkor egyrészt már egészen megfelel e tulaj­donoknak fővárosunk, más­részt iparkodnia kell, hogy a többit is egyesítse magában. S jelesen mig az ezernemű szellemi s anyagi munkálkodás és vállalatok szálainak e tűzfokbani központosítása által a nemzetélet rugékony elevenségét, vidorságát, gya­rapodását és virágzását biztosítja, s az e forgalom folytonos fentartására s élénkítésére ható csatornák és ezek középpontját képezi péld­­a számos országutak, a délkeleti vaspálya,, s a soha ki nem apadó hatalmas szivér—ősz Dunánk által, azalatt az ország vágyait s kívánságait, hiányait, bajait, vagy előnyeit is, nem különben annak mindenkori kedélyét s hangu­latát többajku s többrendbeli közlönyök segedelmé­vel csaknem naponkint nyilvánítja, s ekkép nemzeti művelődésünket, fajunk nemesbítését és elhaladá­sát hathatósan közvetíti. Midőn ily hatalmas tényezők szerencsés birtoká­ban , az ország szellemi s anyagi fejlesztésére, s művelődésünk irányzására hivatva látja magát a fő­város , nem szabad soha felednie nyugtató, kibékítő, engesztelő, mérséklő tisztet, melyet a sociális élet mezején úgy, mint a nyilvános pályák munkaterén, és különösen a sajtó tágas küzdhomokán gyakorolni köteles. Miután szíve az országnak, illendő, hogy az épséghez megkivántató kedélyöszhangzatot az egész testben lehetőleg fentartsa, s a test jóllétét s undor­ságát belülről, a mennyiben csak eszközei s hatás­köre engedi, ez után is állandósítsa. Végre, hogy a szív nevezetet valósággal megérde­­m­elje, mellőzhetlen föltétele munkásságának, min­den humanistikus czélu vállalatok s intézeteknek le­hető legnagyobb mértékbeni felkarolása s ápolása. Nem vethetni ugyan a fővárosi lakosság szemére kü­lönös részvétlenséget e tekintetben, de a kor a haladás és polgárisodás igényeihez képest, mégis te­temesen hátramaradt a jótékony és segélyezetek mindenféle nemeivel biró más fővárosok mögött, me­lyeket híven s buzgón utánoznia kell, ha nem akar szívtelennek bélyegeztetni. _ Ez alkalommal a már annyiszor pengetett s indít­ványozott lelenczházak civikeket hozzuk csak a többi közöl fel, s egy ilyen intézetnek alapítását az eré­lyes várostanács figyelmébe ajánljuk. — A gyármunkásság emelkedésének örvendetes jeleit tapasztaljuk Budapesten. A vállalkozó szelle­­mű Aranyvári József, ki pár év előtt a volt Belez­­nayféle jószágokat béklé, körünkben telepedvén le, tömérdek- áldozat és fáradsággal egy nagyszerű szesz­préselt-élesztő-gyárt alapított a Józsefvárosban (közel a kálváriához), hol naponkint 8 mázsa élesz­tő s 28 akó szesz készül. (A figyelmet érdemlő gyár­telep leírását közelebbről adjuk.) — Óbudán pedig egy nagy daramalom gőzerőre van alakulóban. — A műegyleti fest­vény- s rajzkisorsolás tegnap délelőtti órákban ment a kiállítási csarnokban vég­hez. Az első nyerők sorában egy pár olyan részvé­nyes is találkozik, kik épen csaknem a kisorsolás előtt lőnek a műegylet tagjaivá, s kiknek eszerint a részvé­nyes díj csakhamar fényesen kamatozott. Hanem a kisorsolt festvények-­s rajzokon végigtekintve, lehet­­len azon megjegyzésünket elhallgatnunk, mikép jö­vőre inkább kevesebbet vásároljon az egylet, kiját­szásul a részvényesek közt, semmint arra tekintsen, hogy minél több tag jusson nyeremények birtokába. —■ annál is inkább, mivel az egyletnek külföldön is vannak részvényesei, kik szép fogalmat csinálhat­nak maguknak műértelmünk­ s ízlésünk felől, ha egy olyan 10—15 pftos festvénynyel lepetnek meg. — A nagy hirdetv­énytáblák kifüggesztése hirte­len félmunka közepett abbamaradt. Hallomás szerint a háziurak a táblák alkalmazását ellenzik most, mi­dőn a bérlő s város közti szerződés már meg van kötve, minélfogva az előbbi 150 pftot fizet a kifüg­­gesztési jog élvezetéért. Egyébiránt hasonló új húzás­­nak nem sok sikert jövendölhetni. — Városhatósági hirdetmény szerint a forgalom­­ból kivonandó 10 pftos kincstárjegyek, felsőbb ren­delet értelmében, f. oct. hó végéig a gyű­jtőpénztá­­rak­ és adóhivataloknál is beválthatók. — A budapesti lánczhíd-társaság f. évi nov. 17- kén d. e. 10 órakor tartandja közgyűlését az igazga­tóság budai épületében. — Egy hazánkfia, ki múlt nyáron honunk több vi­dékeire kirándulásokat tőn, s a színházakat mindenütt előszerettel látogató, nemzeti színházunk igazgató­ságának figyelmét a jelenlegi aradi szintársaságnál működő Munkácsi Flórára óhajtaná irányozni, mint ki mindenütt, a­hol csak föllép, a közönség ked­­venczévé válik , s ki f. évi sept. 30-kán Nagy-Becs­­kereken a ,,Végrendeletben“ szerepelvén, zajos tap­sokkal és virágkoszorukkal jutalmaztatott. Ugyan­azon hazánkfia bennünket a vándorszínészek szomorú sorsára figyelmeztet, mint kik sokszor még nagyobb­­szerű magyar városban is kevés részvétre találván, tömérdek nélkülözések­ és bajokkal küzködni kény­szerülnek. Figyelmeztetőnek igaza van sok tekintet­ben , csakhogy olykor e részvétlenségnek maguk a színészek okai — teljes élvezhetlenségök miatt. Jól szervezett s ellátott színtársaságok legalább ilyenről nem igen panaszkodhatnak. — Mondják , az őszkor áldás az emberre nézve; igen, de csak akkor, ha megtanultunk úgy élni, mi­szerint a leghosszabb kor se váljék elviselhetlen te­herré , melytől szabadulni kívánkozzunk. Lehet ak­­kér intézni az életet, hogy midőn a test már egészen tehetetlen is, a szellem tartsa fen az élet ingerét azon végpontig, midőn a természet adóját kell le­fizetnünk. És mégis, daczára ennek, mennyi szo­morú példáját tapasztaljuk csaknem naponkint a gyil­kos életuntságnak. Legközelebbi szerdán reggel egy 84­ éves agy a Lipótvárosban , hallomás szerint szin­tén életuntságból, öngyilkos szándé­kkal több sebet ejte balmellén, s ily sérült állapotban vitetett a kórházba. — Községtanácsos Boskovitz, a helybeli izraelita egyházközség elöljárója, legközelebb egy tervet nyúj­tott be az építtetni szándékolt izr. imaházra, mely a mellett, hogy a szükségelt melléképületekre nézve minden igényleteknek megfelel, egyúttal lehetségessé teendi, hogy az építendő imaház tíz év múlva ne csak községtulajdon, hanem közös jószág legyen, minél­fogva mindenki a­nélkül, hogy ülést venni kénysze­rüljön, szabad bejárással birand. A pompás építésű imaház több mint 200 ezer próba kerülend. — Budán egy 47­ éves bortszolga, házgondviselő­­nője távollétében, ereit bal karján fölvágta, s midőn a házba jöttek, már csak hullát találtak. Gärtner tanár múlt héten kezde meg egyetemi előadásait a német nyelvbuvárlat s irodalmi tudo­mány köréből.­ ­ V­­­ ói * A kivételes törvények áthágása miatt a cs .­pesti haditörvényszéknél, a legutóbbi f. hó elsejéről kelt hirdetvény óta, a kisebb fenyitéki eseteken ki­vid, elítéltettek. 1. Engedélytelen fegyver és töltény-birtoklásért : Morocz Sándor veszprémin, palotai földművelő har­­mmner, Tóth Mihály földművelő ugyanonnan, busz botuteste , Bálint Péter pestm. kalocsai fazekas két havi porkolabfogsagra vasban. 2. Másodfokú felségsértés miatt : Oroszlányi Fe­­reTi7u°it tanuló 5­6. honvádtiszt, Pesten egyhavi sulyosb't °^8^^ra Va8^an’ hetenkint egyszeri böjttel 3. A forradalomra emlékeztető iratok és jelvények tiltott birtoklása miatt : Külley Emma magántaní­­tóné Pesten, és Jekelfalusi István sárosm.­tark

Next