Pesti Napló, 1852. október (3. évfolyam, 770–795. szám)

1852-10-23 / 788. szám

szinte arany hímzetű legszebb szőnyegekkel borítva. Az emelvény jobb oldalán a senátus, herczeg Perom tábornaggyal élén, bal oldalán a törvényhozó testület foglalt helyet. A miniszterek, az államtanács elnökével az emelvény előtti lépcsőzeten , az államtanácsosok pedig jobb és bal oldalt várakozzanak. Úgy következtek aztán a teremben felosztva, a főtörvényszék , a becsületrend nagy keresztesei, a nemzetőrség törzstiszti kara, a tengerészeti főtisztek, az érsek által vezetett párisi clerus, a rendőrfőnök, a kereskedelmi kamara, a reformált vallások consistoriumai, polytechnicum sat. sat. A perezben, midőn a herczegelnök a vagyonból kilépett, adott jelre száz huszonegy ágyúdörgés következek s valamennyi torony harangja meghúzatott. Herczeg Jerom tábornagy, a miniszterek , az államtestületek elnökei, és a párisi érsek a kiszálló helyre az elnök elébe mentek. Az elfogadó terembe léptekor, minden jelenlévő fölkelve, ,,éljen a császár!“ riadással üdvözlő őt. A herczeg a terem közepén álnzott meg s nem ment fel az emelvényen lévő trónra. A szajnamegyei főnök mint Páris város organona és képviselője, következő beszédet intéze hozzá: „Monseigneur ! Fenséged hű fővárosa Paris boldog, hogy ma fenségedet falai közé visszatérni látja. Egy hó óta követé az szivével és gondolatival fenséged diadalútját, s nyugtalanul várta a napot, melyen ő is üdvözölheti majd a visszatérőt. A békés diadal győzelmekkel ér fel, s az azt kisérő dicsőség szinte tartós és bő áldású. Engedjen Monsigneur egy egész nép szavának; a gondviselés szava ez, mely fenségedet felhívja, hogy az általa önre bízott küldetést végezze be az ön dynastiája halhatlan alapítója koronájának visszavételével. Csak a császári czímmel teljesítheti fenséged ama dicső programm ígéreteit, melyet Bordeauxból intéze a figyelő Európához. Páris segélleni fogja fenségedet az ország boldogságára tervezett nagy munkálatiban, s valamint a császár szavára apáink fölkeltek védeni a haza függetlenségét , épen úgy leszünk mi is ama békés diadalokban , melyekre fenséged Francziaországot felhívja, mindnyájan fenséged katonái.“ A herczegelnöknek a terembeli távoztakor a testületek ismét „Vive l’empereur !“-t riadoztak. A hercczeg ekkor egy mellékterembe ment, hol reggelizvén, a pályaudvarban egy reá váró s dúsan felszerelt lóra ült. Kíséretét a belügyminiszter, a tábornokok és ezek segédei tevék. Az auszterlitzi hídon átmenve, a Bastille-téren Delangle, a párisi községtanács elnöke, ily tartalmú feliratot nyujta át a herczegelnöknek : „Herczeg! A párisi község buzgalommal siet ön visszatértét üdvözölni, s szerencsét kívánni jó önnek és magamagának azon diadalhoz , mely e dicsőséges út minden lépését jelölé. Mily boldogságnak kell herczegséged szivében áradozni, ha igaz az, hogy a megmentett hazát hálásnak találni az élvek legnemesbike! Mindenfelé a tett szolgálatok érzete, mindenfelé a nép örömrivalgásai! Hová a polgárviszály kétségbeesés és halál magvát veté, oda ön vigaszt, reményt, életet hozott. Herczeg, Francziaország néhány hó előtt ön kezeibe téve le a törvényhozási főhatalmat; ma a nép szava, miután dec. 2-kát szentesíti, kéri, az önre bízott hatalom megszilárdulását, s azt, hogy ennek állandósága legyen a jövő biztosítéka. Páris városa boldognak érzi magát, midőn e vágyhoz csatlakozik , nem az ön érdekében herczeg, s nem azért, hogy ön dicsőségét növelje, mert hiszen, lehet-e nagyobb dicsőség, mint a haza megmentése, hanem mindnyájunk érdekében, s azért, hogy az intézmények megváltoztatása ezentúl ne nyújthasson a rendetlenség szellemének sem reményt, sem ürügyet. Ön megelőző Francziaországot, midőn annak a veszély- teli megmentése forgott fenn; jelenleg , midőn emlékei által vezérelve s szeretettel átihletve , az önnek uj pályát nyit, — most, kövesse őt fenséged.“ A herczegelnök negyedfél órakor érkezett a Tuileriákba, — az „éljen a császár“ kiáltások mindenütt, a munkásosztály által lakott városrészekben a legnagyobb lelkeszültséggel, a Montmartre, más gazdagabb lakosságú külvárosokban, gyérebben hangzottak. A diszmenetnek a legszebb időjárás kedvezett. « y « A vendégek mind jónak látták kaczagni a seraskier ötletén, s még e dísztelen kaczagás sem vette ki a komoly török urat nyugalmából, csupán azt kérdezé: — Mikor fogod tehát a nagy ur parancsát elolvasni ? Az éj közéig s a nap utósó óráiból nem szabad annak kimaradni. — Magad is mondod , hogy az éj közéig, tehát sötét van. Már pedig az Alkorán azt mondja , hogy mikor sötét van, akkor semmi Istennek tetsző élő állat nem lát, melynél fogva én sem látok ; hanem ha várni kívánsz, a mig a próféta tiszteletére s a Thora mennyből alászálltának emlékére készíttetett tűzijátékot elgyujtatom s annak világánál elolvasom a fermánt. — Legyen úgy, — monda Kucsuk ismét visszaült helyére. A vendégsereg kaczagott. Következett a tűzijáték; forogtak a tűzkerekek; — tűzokádó sárkányok nyargaltak a kerten keresztül ; — emelkedtek a röppentyűk ; — hullott a tűzeső ; — pattogtak a bombák s végül egy mesterséges tűzhányó hegy nyilt meg, égi crateréből millió csillagot lövellve az égre, mik kékre zöldre és pirosra válva, szálltak ismét csendesen alá, mint égő tűzpillangók. — Most már láthatsz. — szólt Kucsuk, előmutatva a fermánt. — Csak egy van még hátra az ünnepélyből; az utolsó tréfa, melyet elébb meg kell látnod ; mert hisz azt épen feleséged kedvéért szereztem s legalább te majd elmondod neki odahaza. Hozzátok elő a nagy poharat! Mindenki feszült kiváncsiggal várta, hogy mi lesz az ? E szóra nyolcz szolga elő hengeritett egy kerekeken álló óriási ólomserleget, mély tizakó borral volt megtöltve. . . . Azt oda álliták a vendégsereg közepébe.... — Most hozzátok elé a kétszarvú embert! Egy lánczokkal megterhelt alakot vezetének elé, kinek csodás tekintetén felkaczagott a vendégsereg ; csupán Kucsuk borzadt vissza, szánalom és irtózat állva el szivét. — Micsoda ember ez ? — hiába előlépve. — Ez egy rabszolga, kit feleséged megakart tőlem venni, s hogy nem adtam neki, jól megfojtogatott miatta. Most előhozattam az állatot rejtőkéből. — Sokáig bújdokolt előttem, de az éhség végre előhozta. Én ugyan megesküvöm, hogy csak akkor adom őt ki kezemből, midőn a fejemet a nyakamról ; de most mást mondok; én elbocsátom őt, ha poharát ki birja inni. — Vessétek őt e pohárba; — ha kiissza, jó; ha belefullad, az az ő baja.... A vendégek hangos hahotával fogadák e szókat. Ez derék tréfa; valakit a poharába fullasztani, mint valami legyet! Ott igazán agyonihatja magát s vígan megy a más világra! .. . A hajdúk már megragadták Boór Ádámot, hogy a serlegbe vessék. —■ Megálljatok." Kiálta menydörgő szóval Kucsuk, hogy mindenki reá nézett, s a torkokban elakadt a hang. — Elébb e fermánt olvasd! • — Majd azután! Szabódék a seraskier és kaczagott , hogy nagy potroha rázkódék bele, — elébb hadd végezzük azt. — Nyomorult ! Ez halálitéleted!... Mintha a villám csapott volna le közöttük , egy ■ szerre elnémult a tivornyázó sereg, s midőn Kucsuk basa a fermánt felemelte, arezra borultak mind; a seraskier hanyatt esett kerevetére. — Árulásodért te halsz meg! — monda Kucsuk; — s a hogy te akartál megölni mást , úgy halj meg magad. E halál nemét tenmagad számára találtad fel. Azzal iite a hajdúknak s Baruck Tavais kétségbeesve látta, hogy ugyanazon szolgák , kik egy pillanat előtt az ő szavait fogadták, most őt ragadták meg, s viszik a billikom felé, sebtében összekötözve kezeit. Senki sem iparkodott őt védni, senki sem könyörgött érte, nem voltak sem jó barátjai, sem hű szolgái! Egy vadállati orditás hangzott. A roppant test belezuhant az iszonyú billikomba , s a szerte locscsanó bor, mely annak szélein túlömlött, tanusstá, mennyi tért foglalt el ottan ? Még néhányszor felmerült a bor felszínére, kidülledt szemekkel, elkékült orczával s hörgő ordítása ijesztően hangzott szét a teremben , azután végkép elmerült: néhány buborék úszkált utána még; abba volt a roppant test parányi lelke beszorulva , — az is szétpattant azután — s a lélek hova lett ? Kucsuk basa ott nézte hideg tekintettel, a különös kivégezést, egy vonás nem mozdult arczán. A vendégek, a zenészek , a bajadérek szétfutottak , mint akiket kisértetek űznek; a vigalom termei, a pompás kertek ezernyi lámpáikkal üresen maradtak. A seraskier fogadása betelt. — Lön neki az ő szavai szerint. Akkor ígérte odaadni a kétszarvú embert a rabszolgaságból, a mikor a fejét a nyakárul: — Kucsuk basa egyszerre vivé el levágott fejét s megszabadult rabját. Folytatjuk. A vidékről s külföldről az ünnepélyre érkezettek száma százezerekre megy. — Gróf Bacciochhi küldetése, melynek politikai czéljáról annyi sokféle gyanitás kering, hirszerint e három főpontból áll: 1) Abd-el-Kadernek Egyptomba fogadtatása s a pasha őrszeme alá helyezése iránt alkudozni. 2) Said basa részére, kinek ügyében mindkét részről véletlen félreértés történt, némi engedményt tenni. 3) A Memphis környékén egy franczia tudós által felfedezett régiségeknek Párisba hozatala iránt értekezni. Nagybritannia, London, oct. 16. — A „flerald“ malltime-nak egy levelét közli, melyben az öreg reformer kereken kimondja, hogy lord Kussel reformátori irányzatának, akár a politikai akár az egyházi téren, egyaránt nem hisz, s hogy a szabadelvű pártnak készen kell állani a whigek ellenében épen úgy, mint a toryk elleni fellépésre. A plymouthi öbölbe ma reggel érkezett „Bosphorus“ a Cap-tól hoz híreket. Szerinte a csatatéren még nem dőlt el az ügy. Cathiart tábornok elégedetlen tért meg ugyan a Kei-táborozásból; Krelli tábora elégett, s 10,000 darab marha esett zsákmányul; Watersloofnál azonban gyülekeznek a hottentották s a háború bevégeztére még mindig oly kevés a kilátás, mint azelőtt .‘A gyarmati áruczikkek e héten sűrűn kerestettek s áraik növekedtek; a czukoranyagot-indiai áruk, a ceyloni és costa-ricai kávé, a rizs és bea ára általában emelkedett, csak az indigó maradt a régiben. — Bernal utódja az alsóházi választmányi ülések elnökségében a „Globo“ szerint, Wilson Patten leend. A kormány és az ellenzék közötti egyességhez képest. 1) Israelt őt ajánlani, s lord J. Russell az ajánlatot pártolni fogja. London, oct. 17. A „Morning Herald“ tegnapi czikke szerint a Derby-Malmesbury-Beresford párt azon reményben él , hogy Napoleon Lajos diadala következtében, nemcsak a szárazföldi, de az angol democratia is meg fog juhászodni. „Napoléon Lajos — írja e lap párisi levelezője — jövő szombaton de facto franczia császár lesz. Mint I. Napoléon Cannes-téli jövetelekor, úgy repül most is toronyról toronyra s a Tuileriák fedelére a császári sas. Mily keserű gúny az a democratia ellen! szegény republikánusok , mi lett belőletek ? Semmi tisztességes ember sem akar rólatok tudni. Az egész nemzetközmegelégedésére kiutasítva lettetek hazátokból, s Napoléon Lajos Európa köszönetét érdemli érte, bár mi legyen is jövendője. Herkulesi karokkal háríták vissza a democratia hullámzatát. Mit szólnak ezen egyszerű tényekhez Bright, Graham , Cobden urak és társaik ? A nagy franczia nemzet mit semi akar forradalmi elveitekről tudni, s nemcsak monarchia, de korlátlan császári monarchia mellett nyilatkozik. A democratia forgalmon kivűl létetett!“ — Később ismét e levelező a francziákat féltigris és félmajmoknak mondja, mint már Voltaire őket joggal nevezé. — Néhány nap előtt Adare helység mellett egy Shine nevű haszonbérlő agyonütve találtatott. Gyilkosai ma már tudják, egy Bourke nevű kis haszonbérlő család tagjai ezek , kiknek egyike a bérleti jószágról elűzetvén, utána a földet az öreg Bourke apa akarta bérleni. * Schine azonban megelőzte őt s innen származott Bourke-ék haragja. Egy estén meghívták az öreg Schinet, hogy velök együtt kocsizzék haza, de ez gyanút forralva a színlelt barátság ellen , nem fogadta el az ajánlatot. A gyilkosok erre lesbe álltak, s a késő este gyalog hazatérő 60 éves agyot agyon kövezték. A halott-vizsgáló orvosok véleményei merőn ellenkeznek. Az adarei orvos Worrall nem képes a felől meggyőződni, hogy Sehine csakugyan a kapott sebek következtében halt meg. Dr. Gelston ellenben azt hiszi, hogy egy ember halálának, ki az útfélen repedt koponyával találtatik meg, bajosan korgyengeség vagy nátha az oka. Olaszország, Florencs, oct. 15. — A Guerazzi által önvédelmére előterjesztett okiratok nyilvános felolvasása f. hó 6-kán vette kezdetét és még 12-kén sem fejeztetett be. Mindezen okmányok a sajtó utján közzé fognak tétetni. — Legközelebb Romanelli nyilvános kihallgatása kezdődik. Helvétia, Octob. 17. A „Nouvelliste“ bizonyos titokteljes politikai gyűlésről tesz említést, mely Montreuxben Waadt kantonban tartatott. Hir szerint mintegy 20 egyén sereglett össze, conservativok és ultramontánok több kantonból, waadtlandi conservativok s a lausannei cercle national (nemzeti kör) képviselői. E férfiak tanácskozás tárgyáról még eddig mi sem jött tudomásra. Az Orleans herczegnőnek Lausanneban mulatója folyvást sok magasrangu vendéget vonz e város falai közé, igy legközelebb Luiza Thereza infánsné s a mecklenburgi nherczeg és a herczegnő érkeztek ide. A város lakossága a sors által gyakran és súlyosan illetett Orleans-család iránt kitűnő tiszteletet tanúsít. Spanyolország, Madrid, oct. 10. — Az anyakirályné ezúttal leányánál a miniszterek háta mögött egy amnestiát eszközölt ki, melytől Murillo mindig vonakodott. A királyné mai születésnapját alkalmul használván, minden politikai és sajtóvétségek miatt vizsgálat alatt levő egyéneknek megkegyelmezett. A Saladeroban még mindig fogva ült öt felelős hírlap-kiadó az amnestia következtében ismét szabadon bocsáttatott. Midőn mindkét királyné — az anya és leánya — ma kocsiban ülve, a város utczáin elhaladtak, a nép örömkiáltása nem akart véget érni. Krisztina egy idő óta ismét a nép rokonszenvét bírja, mivel mindig meg tudja ragadni a kellő pillanatot, melyben a spanyolok különben is izgékony vérét könnyen felforralhatni. A miniszterek azonban nem fogadtattak oly kedvezőleg, mert midőn Murillo a királyi palotába kocsizott, a tömeg kipisszegette, s kocsiját rothadt almahéjjal dobálta meg. „Ahi va el tradidor“ (ott megy az áruló!) kiálta fel néhány a Plaza del Orienten. — A nagyobb városok szabók ezédei kérvénynyel járultak a kormányhoz, miszerint a kész ruhadarabok behozatala tiltatnék meg. A szabók kérvényére tagadó válasz adatott ugyan , mindazáltal az érintett tárgyak behozatala némileg mégis korlátoztatni fog, mert a kormány arra adót szándékozik kivetni, mostanig e tárgyak szabadon hozathattak be. Spanyolország néhány év óta valóságos eldoradóul szolgált a német és franczia ruhagyártóknak. Az öntöttvas árukra nézve hír szerint a beviteli vára kevesbítetni fog. Ismét miniszter-változásról a hírek keringnek. Mindenekelőtt de la Terre Ayllon-nak, ki jelenleg követ a bécsi udvarnál, külügyminiszterül a kabinetbe lépését várják. Törökország, Konstantinápoly, oct. 9. — A bankkölcsöne határozottan elvettetett, négy örmény bankár, Alah- Verofi Olgu, Tinguir Olgu, Mohdrood és Tzainik tetemes összegeket ajánlanak , melyek el is fogadtattak. Ezen felül több miniszter az ezen ügyben tartott értekezlet után önkéntesen 40 millió piasztert irt alá, s néhány gazdag görög szinte jelentékeny segélykészletekkel járult, így p. o. Misse Janni 4 millióval. Ha ezen összegek nem lennének elegendők, azultán kész személyes áldozatokra, s még ezüst edényeit is hajlandó elzálogosítni. Egyúttal, mondják , azon végzés is hozatott, hogy a vámokat az állam saját igazgatása alá vegye, s azzal Hussein bég bizassék meg. Dsegarli a korábbi haszonbérlő az államnak 100 millió piaszterrel adós, s szó van arról is , hogy Reschid basát, ki vele egy kézre dolgozott , valamint Nafiz basát a volt pénzügyminisztert is a díván ez adósságra nézve felelősekké tenni . Amerika. (E. C.) Új-York, octob. 2. Népségünk szellemi fejlődésére nézve valóban igen szégyenítő bizonyítványul szolgál az, hogy a spiritualisták vagyis szellemlátók sektái naponkint szaporodnak, sőt még a társaság jobb osztályiban is szereznek prosétyiákat, őrjöngős ábrándokkal nyilvános helyen föllépnek , s azzal saját hírlapokat töltenek meg. Múlt hó 30-kan tartották rég hirdetett gyűlésüket Worcesterben, s azon jelenetek , melyek ez alkalommal ott fölmerültek , bármi tébolydás mutatványoknak is beillettek volna. Legelsőbb is bizonyos mr. Davis mutattatott be a gyűlésnek, mint oly férfiú, kit a „szellem“ több ízben látogatásával tisztelt meg s ki késznek nyilatkozott hűséges tudósítást adni a „szellem“mel tartott párbeszédeiről. Ez esetet még maga ezen gyülekezet is, mely különben csupa szellemlátókból állott, különösnek s a természet rendén túlhajtottnak tartá, mert mr. Davis többi közt beszélte, hogy ő szerencsés volt, mint előtte még senki más, egy egész szellem-congressust láthatni. Az ő magánangyala t. i. neki egy jégdarabokból álló s légben függő keresztet, s ezen kívül halomra gyűjtött számos villanyelemeket, meteorköveket s többesféléket mutogatott azon megjegyzéssel, hogy még igen homályosak a sulyerő törvényeirőli fogalmak. Angyala megmutatta neki ezen szellemizett anyagot, tisztán kifejtvén előtte, hogy szellemi testek (?) azaz spiritusalisált matéria járhatnak és nyughatnak a légkörökben , anélkül, hogy a súlyerő törvényeivel legkisebb összeütközésbe jöjenek. Ezen nevezetes nyilatkoztatás eredménye a régi már oly gyakran létezett , vala. A „szellem“ t. i. azt mondotta neki hogy a föld végenyeszete ajtó előtt áll, siessen azért, és testvéreit szólítsa fel a bűnbánásra. — Egy másik mr. Hewitt nevű tag, közleményt olvasott fel Hancock J. magánszelleméről, megerősítve Washington, Franklin, Henry stb. urak magánszellemei által. Ebben mr. Spear mint a bűnös világ némi megváltója hirdettetik. E közben egy némber felkiáltott a karzatról, kinek szinte sok érintkezése volt a szellemekkel , vajha én tizenkét éves koromtól fogva minden eseményeimet elmondhatnám ! Lássatok a töredelmességhez, mert a végső nap közelget! — Ekkor fölemelkedett egy szélesszájú skót s jelenté, hogy Hancock szelleme épen most volt nála s panaszkodott légyen az ezen ülés kezdetén felolvasott tudósítások néhány valótlansága fölött. Egy hölgy közleményt olvasott fel egy ohiobeli szellemről. — Egy másik tag a házasságról disserált, mint minden tosznak forrásáról, és mialatt mindezen őrültházi badar beszédek tartottak , látni lehetett egyes férfiakat és nőket , kik épen szellemükkel ellenmondásban valának , dühöngök gyanánt szegmozogni, körben forogni, s a legiszonyatosb torzképeket vágni. Az elnök, úgy látszik, még legokosabb volt, mert ő meg megnyita azon kérelmét, hogy egősz rajongással hagyjanak fel. Hasztalan. A szellemek azért még dühösebben gyakorlák e tébolydás manoeuvert. Az ülés úgy végződik a mint kezdődött. A szellemek többsége a világ enyészete mellett látszék nyilatkozni. Döntő szavazatra azonban nem került, s a legközelebbi gyűlés decemberre tűzetett ki. Híreink, melyek politikai jelentőséggel bírnának, ezúttal nincsenek. Hírlapjaink Wellington herczeg-vádperbe vonni fogná. Reschid basa csillaga egyáltalában halványodik; kegyenczeinek egyike Selimbey azultán első kabinettitkára , kit Reschid emelt ez állomásra, hogy közbenjárása által a palotábani eseményekről folyvást pontosan értesült legyen, Kallimaki herczeg sorsában osztozott, és Riza basának a korábbi kegybe és hatalomba nem valószínűtlen visszahelyeztetése megpecsételni fogná főellenének Reschidnek sorsát. Jövő hónapban veendik kezdetöket az ausztriai Lloyd menetei Rhodusból Tarsus, Alexandrette, Beirut, Jaffa és Alexandriába, fentartatván a smyrnai, rhodusi, ciprusi és beiruti vonalat. Ezen új vállalat kedvező eredményéről legkisebb kétség sincs.