Pesti Napló, 1852. október (3. évfolyam, 770–795. szám)
1852-10-22 / 787. szám
1852 harmadik évi folyam. előfizetési föltételek. Vidéken : Pesten: Évnegyedre 5 f. — k. p. Egy hónapra 1 ft 30 kr p. Félévre 10 .. — „ „ A havi előfizetés, mint a siámonkinti eladás is megszűnt. ____ 9 787 Évnegyedre 4 Félévre 8 Egyes szára . PESTI NAPLÓ A lap politikai tartalmát illető minden közlés a SZERKESZTŐ-HIVATALHOZ, anyagi ügyeit tárgyaló pedig EMICH G. úrhoz intézendő, uri-utcza Lakért ház 8. Szerkesztési iroda: Uri-utcza 8. sz. Bérmentetlen levelek csupán rendes levelezőinktől fogadtatnak el. Péntek, oct. 22-én. HIRDETÉSEK és MAGÁNVITÁK. Hirdetések négyhasábos petit-sora 4 p. kr.jával számittatik. A beigtatási s 10 p. krnyi külön bélyegdíj , előre lefizetendő a Magánviták négyhasábos sora 5 pengő krajczárjával számíttatik. A fölvételi díj szinte mindenkor előre leteendő a PESTI NAPLÓ szerkeztő-hivatalába Megjelen a PESTI NAPLÓ — hétfőt és ünneputáni napokat kivéve — jelen ívnyi alakjában mindennap, reggeli órákban. Előfizetési felhívás. A „PESTI NAPLÓ“ november-decemberi két hónapos folyamára ezennel előfizetés nyittatik. Előfizetési feltételek. Vidékre postán küldve 3 ft 20 kr. Pesten házhozhordással 2 ft 40 kr pp. Az előfizetés elfogadtatik Pesten a „Pesti Napló“ kiadóhivatalában, (Jiri-utcza 8-dik sz., az udvarban első emeleten) és EMICSI GUSZT. könyvkereskedésében az úri- és kigyó-utcza szögletén. — Vidéken, minden cs. k. postahivatalnál. — Az előfizetési leveleket és pénzeket bérmentesitetni kérjük. Kezelési könnyebbség tekintetéből tisztelettel felszólítjuk e lap t. ez. rendes levelezőit, s szíveskedjenek leveleiket bérmesktedeibül küldeni be. EMICSI GUSZTÁV, mint kiadó tulajdonos. TARTALOM. Ö cs. k. Ap. Felségének utazása. Élet és irodalom. I. Levelezések. (Nagybánya ; gymnasium ; társasélet; szüret. — Barsból; szüret; időjárás ; szántásvetés ; hús drágasága. — Deés : iskolaügy sat.) Fővárosi hitár. Ausztria. (Bécs: vegyes tudósitások). Francziaország. (Rendőri rendeletek oct. 16-kára I. vagy III. Napoleon-e ? A Constitutionnel). Nagybritannia. (Ausztrigahalászat. Brinsden találmánya. Lansdowne kegyessége). Németország. (Berlin: neuenburgi ügy. München Würzburg. Wiesbaden, Frankfurt, Kassel). Olaszország. (Florencz : nagy vizáradások). Római szigetek. (Corfu). Legújabb posta. Telegrafi tudósítások Vegyesek. (Nemzeti színház. Börze. Dunavizállás). Műtár. (A kétszarvú ember. Történeti regény, irta JÓKAI MÓR. A PESTI NAPLÓ MŰTÁRA. A KÉTsZARVÚ EMBER. Történeti beszély. Irta JÓKAI MÓR. ( Folytasdt. *) VII. A kitért fogadás. Kucsubnó ez alatt valahány követ ment az ő határán keresztül a seraskiertől, vagy hozzá, azokat mind elfogatta, bezáratá s a nálok találtató irományokat elszedte. Ezek folytán, mint előre sejté, sajátságos tervezeteknek kezde nyomára jönni. A seraskiei levelezésben állt a moldován herczeggel, ki hatezer moldvai lovas élén Ismail basa táborához volt rendelve, mely a Rába partján a római császár magyar és német hadaival állt szemben , s ottan parancsot kapott újabb hatezer embert vonni maga után Moldvából egyenesen Erdélyen keresztül. Egy napon tehát jön egy követ Magyarországból, kinek lefoglalt iratai között ily tartalmú levél találkozott : „Nagyérdemű seraskier , dicsőséggel teljes Baruch Tavais. A mire még otthon létemben kértelek, azt ne *) Lásd Pesti Napló 785. számát, felejtsd el. Meg vagyok felőle győződve, hogy te a keresztyének romlásának most sem vagy óhajtója, s ennélfogva nem átallasz nekem módokat szolgáltatni, hogy mindazon törekvéseket, melyek az ő elpusztításukra vannak intézve , mint igaz keresztyén, ha erővel nem is, legalább erőtlenséggel meghiúsítsam. Egyszersmind azonban kérve kérlek, hogy eljárásod által gyanúra ne szolgáltass okot, mert az igen siralmas állapot lenne, ha másokat akarva szabadítani, magamat veszteném el. Ezen levelemet vivő embert azonnal küld vissza válaszoddal s ne engedd senkivel beszélni, hogy valamit ki ne fecsegjen; azon tízezer aranyból pedig, melyet neked hála fejében ígértem, ötezeret most mindjárt átvehetsz ispánaimtól, a többit majd, ha visszatérek. Egyúttal tudakozódjál a feleségem felől, ha nem betegedett-e még le ? lekötelezett barátod és legalázatosabb szolgád * * *“ U. i. E levelet a mint olvastad küld vissza megnyugtatásomra.“ Katalin újra lepecsételé szépen a levelet, s egy meghitt szolgájától elküldé azt Baruch Tavassnak. Néhány nap múlva visszaérkezék az, magával hozván a herczeg levelét, s a választ rá a derék seraskiertől , mely is eképen hangzott: „Becsületes keresztyén úr (itt az „úr“ helyett az állott, hogy „kutya“ amit a seraskier széjárásból ejtett oda, hanem azután kitörökt) nekem legalázatosabb szolgám! (gondolta a seraskier, hogyha a herczeg maga így nevezi magát, ez lesz a leghelyesebb czíme.) „Megértettem a leveledet, és azt találtam benne, hogy nekem a te keresztyénségedhez semmi közöm, akár éltek, akár haltok, hanem azt a tízezer aranyat nem bántam volna, ha egyszerre lefizetteted , mert ámbátor véghetetlenül tisztellek, attól tartok, hogy megcsalsz. Ami az óvatosságot illeti , ne taníts te arra engem, tudván miszerint te úgy kívánod, hogy az újabb hatezer ember hozzád ne juthasson, aként fogom intézni a dolgot, hogy előre kitudom, mely után akarja őket utánnad szállítani az effendi ? Ha ő a boczai szoroson át rendeli a bevonulást, az én dolgom lévén az élelmi és fegyverbeli szereket utánok küldeni, ezeket a tömösi szoroshoz utasítom. Azok ott várni fognak a podgyászra, fele a várakozásban elszéled, s akkor az effendi vagy élelmezés nélkül bocsátja őket Erdélynek, a midőn a székelyek szanaszét fogják őket verni, és soha azokból egy sem jut el hozzád, vagy megtudja a tévedést s oda küldi őket a tömösi szoroshoz; de mire oda érnek, már akkorra én, mintha legnagyobb szorgalommal tenném, a boczai szoroshoz küldtem a podgyászt s ők ismét annyira vannak tőle, amennyire voltak. Ilyenformán a hiba egyikünkre sem fog háramlani, csak te magad vigyázz magadra, s amint ezen levelemet vivő ember hozzád érkezik, nagyobb biztosság okáért rögtön vetesd fejét, hogy senkivel ne beszélhessen. Ami végre a feleségedet illeti, ahoz nekem semmi közöm. Allah irtson ki minden asszonyi állatot e földről.“ Bucsukné midőn e levelet olvasta, épen kertjében sétált, s történetesen egy nagy bibircses úritok akadván lábai elé, azt úgy találta felrúgni, hogy imitt amott állt meg. Soha még lábbal gondolatot jobban ki nem fejezett senki, amióta a pantomimba fel van találva. E perezben a seraskier feje nyilván alig állt erősebben a szárán, mint az a felrúgott dinnye — vagy mi ? S néhány nap múlva csakugyan lehet hallani, hogy a küldött segédcsapatok, félreértett rendelkezések miatt nem indulhatnak ki Moldvából. Katalinnak ugyan módjában lett volna e félreértéseket a felfogott levelek által azonnal felderíteni, de attól tartott, hogy még akkor a seraskier pénzzel és helyrehozással tisztára moshatja magát, s engedte odáig haladni a dolgot, míg a sükertelenség dühre fogja gerjeszteni a vezéreket s keresni fogják annak okozóját. Ez is bekövetkezett nemsokára, csakhogy Katalinnak sokkal nagyobb rémület, mint öröm jutott benne. Egy napon sebes hírnök érkezek a herczegtől, levelet vivén a seraskierhez, mely nem a fejedelem kezével, hanem annak íródeákja által volt írva: a felbontott levél igy szólt: „Érdemes — (ez — meg amaz.) Futtában írom e sorokat, mint a ki két nap óta le nem szálltam a léről. Hátunk mögött nagy a veszedelem, mert hajnal óta tart az ütközet. A múlt éjjel a janicsárok két hidat vervén a Rábán, azon észrevétlenül átmentek s megrohanták a keresztyén tábort, mely az átelleni parton egy helység mellett (úgy gondolom, szent Gothárd) elsánczolta magát, s hajnalra elfoglalták a sánczokat, s háromezer embert leöltek benne. Ekkor a vezér aga, és Ismael basa riadót fuvattak az egész tábornak, s mindnyájunknak rohamra kelle menni a keresztyén tábor ellen. Nekünk sehogy sem jutott alkalmunk czélunk kivitelére, mert a keresztyén gya- Ludapest, oct. 22-én. Ó cs. kir. Apostoli Felsége utazásáról a M. Hirlap a .G. di Ven. után még a következőket közli : Pordenone, oct. 11. A velenczei tartomány császári királyi helytartója, és az udinei cs. kir. delegátus Ő Felségét Palma- Nuovában várták. A legmagasb utazás hire villámgyorsan elterjedt a szomszéd helységekben, és a szakadó eső daczára mindenfelől nagy néptömeg gyűlt össze a Fejedelemnek legőszintébb hódolatát tanúsítandó. Palma erősség fényes kivilágításban ragyogott. Agyüdörgés jelenté Ő Felsége érkezését, és a lakosság legélénkebben nyilvánító örömteljes tiszteletét. Lóváltás közben Ő Felsége a helyőrséget ellépteté. Az egész idő alatt, mit Ő Felsége Pordenonéban töltött, a concordiai püspök is két kanonokkal, káptalana nevében szintén ott maradt. A Monrealeur által palotája homlokára alkalmazott históriai epigraphékat a helyhatóság pompás albumba írva (3 Felségének elutazása perezében mély tisztelettel átnyujtá. A Spelladi család, melynek palotájában3 Felsége lakott , e szerencse örökítéséül emléket állitand. Ugyanezt teendi Pordenone. Ő Felsége Fiuméban létéről Írja a „Tr. Ztg“ f. hó 13-ról : „A viharos rosz-nő daczára, mi 3 nap óta folyvást dühöngött. A metsző borászéi daczára , mely esővel váltva a napot egy pillanatig sem engedé látni, (3 Felsége e napot csaknem kizárólag hajóhadának szentelé. Ez állott : „Novara“ fregát parancsnokhajóból , továbbá „Diana“ „Leipzig“ „Titania“ korvettek; „Huszár,“ „Pilades“ briggek, „Sphynx,“ „Artemisia“ schoonerek, „Lucia“ gőzfregát, „Custozza,“ „Taurus,“ „Achilles“ gőzösökből, és a fiumei kikötőben két sorban horgonyzott egy naszádban, melyet e kereskedő város első hajósai hajtottak. (3 Felsége, ,Orovara‘ fregát fedezetére ment, honnan a gyakorlatok végezte után, gr. Wimpffen alt. teng. főpar. Nugentnagy és más főrangú katonaság kíséretében mindenik hadihajót megtekinté. A cs. k. marina, melynek egy ily látogatás által viharos időben tanúsított áldozat, kezességet nyújt azon érdek iránt, melylyel (3 Felsége a hadihajó előhaladása és felvirágzása iránt viseltetik, a Fejedelem kétségbevonhatlan dicséretét aratá mind a hajók jeles tartása, mind a gyakorlati pontosság és ügyességért. D. u. 2 óra tájban (3 Felsége ,,Sta Lucia“ gőzfregát fedezetére szállott, mely ámbár az északkeleti szél sokkal erősebben feltámadt, a buccarii és portorei kikötőkbe ment, mely két pontokat (3 Felsége szintén személyesen megszemlélt. „Sta Lucia“ 3/2 órakor érkezett vissza és 1 3 Felsége minden hadihajók ágyudörgése és az összes hajónép hurrahkiáltásai közt partra szállt. A cs. k. hadihajók minden parancsnokai a császári ebédre meghivatással tiszteltettek meg, melynek végével (3 Felsége mindenikökkel tengerészügyekről beszélgetni méltóztatott. Laibachból, oct. 15-től jelenti a „Laib. Zeitung“ . Ő cs. kir. Ap. Felsége Fiumébeli legmagasb útjában tegnap d. y. 1 óra 15 perczkor érkezett az itteni pályaudvarba, hol gr. Hohenwart cs. k. udv. tanácsos, a mélt. herczegpüspök, b. Handel vezérőrnagy kat. parancsnok, Pettenegg tart. törv. elnök urak és a községtanács által mély tisztelettel fogadtatott. — Miután Ő Felsége a nagy számban összegyűlt városi lakosság örömkiáltásai közt az Estei Ferencz Ferdinánd félig gyalogezrednek a pályaudvarban felállított zászlószázadát megszemlélő, villás-reggeli után 1 óra 35 perczkor különvonattal legmagasb útját Bécsbe folytatá. — Gr. Chorinsky helytartó ur, ki (3 Felségének Lippáig eléje ment, szerencséje volt (3 Felséget Ciliiig kisérhetni. Ciliiből, oct. 14-től jelenti a „Gratzer Zeitung“ . Ma azon nem- gyanított magas szerencsében részesültünk, (3 Felségét, legkegyelmesebb Császárunkat a legmélyebb tisztelet és határtalan szeretet kifejezéseivel üdvözölhetni. (3 Felsége d. u. 3—4 óra közt volt Ciliin áthaladandó, s már 2 órakor telve volt a pályaudvar néppel, nehogy elszalaszsza a lovaglás Fejedelem láthatásának szerencsés pillanatát. — 4 órakor taraczklövések jelenték a különvonat érkezését, és csakhammar harangzúgás és a nagy néptömeg üdvkiáltásai között (3 Felsége a pályaudvarba megérkezett. A lelkesült vivát- és zsivro-kiáltásokba taraczklövések, és a városi zenekar által játszott néphymnus hangjai vegyültek. Itt3 Felségét a dicasteriumok tisztviselői, a helyőrség, községelöljáróság és iskolai ifjúság mély tisztelettel fogadók, midőn a 3 Felsége a kocsiból leszállani, és Schmelzer János cs. k. járásfőnök és kormányszéki tanácsos úrhoz néhány kérdést intézni méltóztatott. 6 percznyi mulatás után (3 Felsége útját Gratz felé folytató Ciki leyális lakossága áldáskivonatai és vivatkiáltásaitól kisérve. ÉLET ÉS IRODALOM. I. Rövid időn meg fog jelenni az Újabb nemzeti könyvtár első évi folyamának második kiadása, ámbár az első 1500 példányból állott. E tényt azért említem, hogy reá néhány eszmét és lélektani következtetést fűzhessek, mely által aztán könnyebben tájékozhassuk magunkat irodalmi, s részint társalmi viszonyainkra nézve is. Mik tétetnek közzé az „Újabb nemzeti könyvtár“ hasábain ? Régi költői művek, régi emlékiratok, krónikák. Mind oly tárgyak, mikhez ama kornak, mely törekvései és csalódásaival már hátunk megött fekszik, mikhez főleg a múlt évtizednek, minden irodalmi élénksége mellett, legkevesebb vonzódása sem volt. S miért? Sok ok közöl csak két főbbet hozok fel, olyat, melyet egyébiránt más alkalommal bővebben fejtettem volt ki. A neologismus diadala még új levéli, önként folyt, hogy a győztes iskola tekintélyei ellenszenvvel, vagy lenézéssel viseltettek ama szülő, ama pongyola és idegen szavakkal tarkított nyelv iránt, melyet ellenfeleik több érddel, mint elmeéllel , több makacssággal, mint tudománynyal védelmezének. Ezen hangulatból némi elfogultság, némi előítélet támadt a XVII-dik század írói iránt is, kiknek művei tartalmasság és még nyelv tekintetéből is többnyire felülmúlták a későbbi kor terményeit. Aztán— bármint becsüljük a részrehajlatlanság erényét, legkevésbé lehetett épen a neológoktól kivárni, hogy míg egyfelől az új szavak és a régitől lényegesen különböző helyesírás népszerűsítéséért küzdenek , ugyanakkor oly elmeművek buzgó terjesztőiül ajánlkozzanak, melyek a mily arányban forogtak volna közkézen, azon mértékig hátráltatók vala a tömegnek a nyelvujitássali megbarátkozását. Minden helyzet magával hoz bizonyos önzést, mely sejtelmileg munkál a többségnél s határozott eszmék szerint a gondolkozóknál, és épen ezen önzés — mi nélkül a felekezetek és pártok hamar felbomlanának — midőn már a nyelvreform ügyét visszaesésektől félteni nem lehetett, akkor a politikai átalakulások sürgetőinél gerjesztett közönyt, sőt ellenszenvet az iránt, mit ők avasnak, korhadtnak, s a társalmi viszonyok térszinítésére törekvő eszmékkel egybeférhetlennek hittek. És a tapasztalás bizonyítja, hogy mihelyt a közvéleményben ily szellem nyer túlsúlyt, mihelyt a hisztériai jog — mely a múltból ezer gyökeret bocsátva öleli át a jelent — fitymálás vagy megtámadások alá esik, mihelyt a többség új formák és szervezetek után sóvárog: ezen forrongási állapot befolyása közt, a régi irodalom is legott elveszti érdekét, hideg közönynyel találkozik, s rendre feledékenységbe sülyed. Nincs eszköz, nincs mód, mely ilyenkor gátat vethessen a terjedő részvétlenségnek, s még azon