Pesti Napló, 1852. november (3. évfolyam, 796–819. szám)
1852-11-27 / 817. szám
rendű hatóságon és testületen kívül a törvényhozói hatalom ; s midőn ez , a Sz. Pál templomi ravatalra letett koporsdlt környezd, felhangzottak a hatalmas kar által énekelt halotti gyászsorok : „És a király mondá népeinek, kik vele valának, tépjétek meg ruháitokat, és öltözzetek dardozba és gyászoljatok. És a király maga is kisérte a koporsót. És eltemették őt. És a király feljajdult, és siránkozok sírhalmán, és siránkozik vala az egész népség. És a király mondá szolgáinak : tudjátok-e , hogy ma egy herczeg, ki nagy ember volt, esett el Izraelben ?“ S a nemzeti gyász ezen általános megilletődött kifejezése, mindenesetre leglélekemelőbb jellemrésze volt az ünnepélynek; egyesek hálája gyakran megható, hat meg midőn ennek nyilvánításában az összes nemzet, s ennek nagyjai és fejdelme osztoznak ! A látvány nagyszerűségében az összegyűlekezett roppant embertömeg áttekintése meghaladott minden egyéb fényt és pompát. A 18-at megelőző napokon a vaspályák nem győzték szállítani a vidékről érkezőket, kiknek számát az idegenekkel együtt másfél millióra teszik. Nem csoda, 1806 óta, midőn Nelson kísértetett örök nyughelyére, nem volt ehhez hasonló gyászünnepély látható. Az utczák, merre a menet vonala, már napkelte előtt zsúfolva voltak a majdnem két millió emberrel. S ha ezeket ma egyenként megkérdezni lehetne, mit találtak a szemlében legbámulandóbbnak, a legnagyobb rész azt felelné, hogy a Cambridge herczeg által vezénylett katonaságot. Angol ember szigethonában ritkán láthat Csak néhány ezerből központosított sereget is. S honnan van az, kérdi a „Times“ hogy Anglia, mely annyira nem szereti a demonstrátiókat, mely nem szűkölködik nagy emberekben, mely a mindennapi rendes ügyfolyamtól eltérő zaj és fénynek nem barátja, ez alkalommal majdnem lázas ingerültséggel sietett Wellington koporsójához? Ez onnan van, mert Anglia mindig komoly hidegen számit, s megtudja különböztetni a valódi érdemet, s míg a szomszéd országok mosolyogva sorolnak elő tíz tizenkét hőst, Anglia nem hajlandó útjait bálványozni s valakit egy Algír királysággá emeléséért hősnek tartani. Anglia, midőn Wellington emlékét tisztelet és szeretetben tartja, ezt azért teszi, mert Isten által ő volt a hon megmentésére küldve.“ A gyászünnepélynek helyet engedő s fél napra elszenderült politika este ismét felébredt, s külérdekei között e pillanatban alkalmasint az amerikai elnökválasztás eredménye foglal első helyet. Ez érdek azonban egy színezetében és ágazatában nincs nyíltan bevallva. A parliamentben hallgatnak róla, a hírlapvilág csak közvetve teheti combinatiók tárgyává. Pierce tábornok megválasztatása Angliát kettős szempontból érdekli. Az első az, hogy e választás a korlátlan üzlet elv-barátainak diadala ; mi az ellenzéknek nem történhetett volna a jelennél kedvezőbb időben. Még nemrég ideje, hogy a toryk által szemrehányásul hozatott fel, miszerint az éles eszű amerikaiak kapva kaptak az angolok által elhagyott rendszeren, sem most kiviláglik, hogy az értelmes yankeek belátták, mily káros a hazai ipart roppant költséggel oly áruczikkekre nézve előmozdítani s bátoritni akarni, melyek más országból olcsóbban kaphatók. Pierce elnöksége alatt az amerikai védvámok le fognak szállíttatni az 1846-os állapotra, s e változás kiszámithatlan hasznára leend az angol kivitel- és kereskedelemnek s nem kevésbé kedvező az egyesült államok forgalma és fogyasztására nézve; s igy a két legnagyobb kereskedő nemzet rendszeréből ki leend terülve a protectio. A második szempont, melyből az angol, Pierce megválasztatását nézi, az, hogy a tábornokot a rabszolga-tartást ellenző éjszaki tartományok választák a rabszolgatartó déli tartományok ellen, mint ama democrat pártjelöltet, ki nyiltan és határozottan az abolitio elvét vallja. — S ez az a pont, melyről az angol sajtó hallgat, mit az ellenzék röviden az egyesült államok benső kérdésének mond, s mig Pierce győzelmében a szabad kereskedelmi elv győzelmének nyiltan örül, addig az abolitionista megválasztatásához , mint savanyu álmához, édes arczot kénytelen mutatni. Mert mi természetesebb, mint hogy az új elnök elvét terjeszteni s azon tartományoknak , melyek rabszolgát nem tartanak, számát szaporítani igyekvendik, már csak azért is, hogy állását s jövőjét biztosítsa? s mi természetesebb ismét, minthogy az első tartomány, mely helyzeténél s hajlamánál fogva legalkalmasabb az egyesültekhezi csatlakozáshoz, az Antillák királynője, a szép Cuba legyen ? Az eddigi kísérletek sikertelensége , s a Crescent City ismételt visszautasítása az annexationistákat épen nem riasztotta vissza terveiktől, az új választás pedig szándékukban csak megerősítette. Sőt kettőt biztató példa fekszik előttük. Texasnak az e. államokhozi csatolása s California elfoglalása szinte ily alapon nyugszik. Magán kalandorok támadták meg Mexico jogait, az e. államok pogárai megtapsolták a sikert , s a végrehajtó hatalom kénytelen len pártolni a közvélemény által pártolt mozgalmat. Ily előzmények után nem csoda, ha a Gubára vágyó amerikai sympathizerek nem mondtak le vállalatukról, s bár az utóbbi év betörési kísérletei tökéletesen meghiúsultak, s az egyesült államok kormánya által kárhoztatva lőnek, e kárhoztatás nem volt oly általános , hogy a vállalkozó társulatokat lefegyverezze. E társulatok még mindig élnek s oly egyénekből állanak, kik roppant összegekkel rendelkezhetnek czéljaik kivitelére. S most midőn ezzel, az általános érdeken kívül, az elnök elve és érdekével is kapcsolatban van, ki áll érte jól, hogy, ha egy Cressent City még egyszer el fog a cubai kikötőből utasittatni, a kormány egy szép reggelen nem fogja-e ezt az amerikai zászló meggyaláztatásának s elegendő oknak nyilvánítani, hogy az Antillák királynője is, lerázva a spanyol uralmat, Texas példáját kövesse, s a rabszolgát nem tartó államok számát egygyel szaporítsa ? Mindamellett Anglia talán nem aggódnék annyira, ha ezzel aztán tökéletesen be volna végezve az ügy. A példák azonban ragadósak, s a siikerült lépés egy másodikra szokott bátorítani. Cubát más tartomány is követhetné, mely szinte nem tart rabszolgát, s mely különben is nem feledte el még egészen a 15 év előtt történteket — s ez az angol Canada. A szabadság fijai, kik 1807-ben Canada függetlenségéért csatatérre szállva , leggyőzöttek , s az egyesült államokba menekültek , azóta csak az alkalmas órára várnak működéseiket megújítani. Ezen óra akkor fogna ütni, midőn Cubában az amerikai lobogó tűzetik ki, s a következőben már Pierce két írt állam választóival rendelkezhetnek , kik őt a legközelebbi választás alkalmával elnöki székében megtartani segéljék. E combinatio azonban még az eventualitások távoli terében áll s kényes természeténél fogva sem a sajtó betűivel sem parliamenti szózattal, mint puszta aggály meg nem pendíthető; a mig a tény, mely Pierce megválasztása által a szabad-kereskedelmi elvnek a más világrészbeni győzelme, az angol freetrader ellenzéket az új elnök nyilt karokkali üdvözlésére kényszeríti. Rosnyó, nov. 22. Társadalmi életünkből igen kevés érdekest tudunk felhozni, habár Rosnyó azon kis városok sorába tartozik, hol minden csekélységről sokat tudnak beszélni. Hiába, azon egy-két hangverseny, mely az evang. felgymnasium javára tartalék, már régen elmúlt, s a sok bírálgatásban már kifáradt a műértő közönség. Színészekhez s más egyéb spektaculumokat mutató társulatokhoz sincs jelenleg szerencsénk , hogy hallhatnék a felölök szóló véleményeket. A napi beszéd köztárgya egyedül a rósz időjárás, fa drágasága, melyet ily erdővel födött vidékeken az idegen csudálkozva hall, — és a rósz kövezet, vagyis inkább ennek nem létében a sárral higan elbontott utczák. Igaz, hogy Rosnyó nem tartozik a dúsgazdag városok sorába , de annyit okkal móddal mégis eszközölhetne, hogy a mint a piaczon keresztül, a berzéti utczából a váraljaiba álladalmi költségen jó kemény töltés vonatott , ezt városunk a csucsorai s más utczákon is megtehetné. Legalább az embernek az éj sötétségében nem kellene attól tartania, hogy az itt ott kiálló köveken, a sarat akarván kikerülni, fejét összezúzza. Ilyen eset épen a múlt héten adta elő magát. Egy szegény öreg asszony a csucsomi utczában a postahivatal átellenébeni nagy köveken keresztül akarván menni, vagyis inkább e köveken a sarat kikerülni , megcsúszandó«, s csaknem nyakát tőré. És mégis a szegény pára , ahelyett, hogy a városháza felé tekintett volna, csizmadia fiát szidta, mivel mezítláb engedi járni. Mint halljuk, Hajisi Sándor ev. gymnasiumi tanár úr, a felsőbb osztályú tanulók által egy színdarabot akar előadatni a gymnasium javára. Ez nem mondható épen rosz ötletnek, ha elgondoljuk, hogy közönségünk ez intézet irányában igen jó hangulatú, mit a nemrégiben tartott hangversenyek alkalmával is tettleg bebizonyított. — Alkalmilag fölemlítjük egyúttal, hogy J. Kalmár L. úr kereskedésében igen sok, szép és nagyértékű tárgyak halmozódtak már lakásra, melyek a legfelsőbb jóváhagyással megengedett sorshúzás által, a jövő farsang folytán szinte az ev. főiskola javára kijátszandók lesznek. Kiknek netalán kedvök, vagy reménységök volna e tárgyak megnyeréséhez, s így közvetve a hazai növelés előmozdításához is, a jövő farsangig még elláthatják magukat sorsjegyekkel. Mint értesülünk , e sorsjegyeknek eddig elő meglehetős keretük volt. Mit tehet a pénz és spekulatio, azt legközelebb Sch. kereskedő úr mutatta meg. A rimaszombati országúton fekvő ,Bánki malomnak birtokába jutván, ezt oly jó karba állította, hogy jelenleg csaknem egész Szepes megyét látja el liszttel. Mivel pedig malmát a pesti hengermalom módjára, szinte hengerekre akarja alkalmazni, egy darabon a Sajót szabályoztatá, miáltal, ha jól emlékezünk, 3652 ölnyi darab földet nyert, melyet, mint mondá, nem adna tízezer forintért. Lám, milyen jó haszna van kicsinyben is a vízszabályozásnak, és mégis mennyire irtóznak tőle hazánkban ! Kekik László nyomdatulajdonos úr, nyomdáját a napokban újból szereté fel. Prágából igen szép öntető betűket rendelt meg, melyek ha megérkeztek, nyomdája bátran ki fogja állhatni a versenyt a többi magyarhoniakkal. Kekker ekkor maga is több irodalmi vállalatokba készül fogni, s jelenleg egy „Mi hír Rosnyón ?“ czím alatt megjelenendő napi újságra, egyik gymnasiumi tanárral, mint leendő szerkesztővel egyezkedésben áll. — Jelenleg több czélszerű iskolai könyvek vannak a sajtó alatt. Jelesül Batizfalvi István ev. gymnasiumi tanárnak „A földrajz alapvonalai" az első osztály számára, és szintén nevezett szerzőtől „Magyar nyelvtan az újabb rendszer szerint“ az első és második osztály használatára. Nálunk is sokat beszélnek arról, hogy az osgyáni és gömöri ev. gymnasiumokat Rimaszombatba akarják áttenni, s egygyéolvasztani az ottani ref. gymnasiummal. Meglehet, hogy a sok beszéd után csakugyan kell lenni valaminek a dologban? E napokban két nevezetes fedelet tétetett közzé, kerületi főispán Forgách Antal gróf a méltóságától. Egyik, (3 cs. k. Ap. Felsége f. 1852. év. september 3-tól kelt legfelsőbb határozata következtében, a *) volt földesuraknak urbériségek kártalanítása fejében, mely további, vagyis 4 évi minden telekért la fr.. zsellér helyért 2 f. 30 kr. számítandó előlegezés kiszolgáltatását tárgyazza, az 1850-dik ev apullara kelt magas pénzügyi rendeletben meghatározott s a kormánylap IX. darabja 54-dik számában foghat föltételek szoros megtartása mellett. — Másik a molnároknak olykor igenis lelkiismeretlen vámját korlátozza. E rendelet szerint azon molnár, ki az érendo mennyiségből 16 résznél többet merészel vámolni, 12 pftnyi pénzbírsággal rakoland. — Bizony nem ártana az ilyetén korlátozó rendeletet a zsemlyesütők és mészárosokra is, de legkivált a piaczon áruló kenyérkofákra hozni. Ezekre nézve ez valóban a legkorszerűbb rendelet lenne. Vagy ha netán ilyes ren .Múlt levelemben említést tettem Nádasdy Gy. gr. Betlér mellett fekvő Tamás nevű vasolvasztó gyáráról. Ez már megindult s naponta élénkebb működést fejt ki. Mivel pedig e gyár egyike a legnagyobb iparvállalatoknak hazánkban, némi ismertetést adni, habár körvonalakban is, nem találjuk fölöslegesnek. Említett nemes grófé gyárat a forradalmat megelőző két utolsó évben építtette föl. A nemes gróf első akart hazánkban hengerművön készített vasat előállítani, s a gyár fölszerelését külföldi, jelesen Evence és Dops nevű gépészekre bízta. Ez idegenek daczára vakbuzgóságuknak (a biblia olvasásával feküdtek le, s ugyanazzal keltek föl) eléggé aljas érzelmüek valának a némes gróf hiszékenységével visszaélni, s a gyárat, nem révén vagy nem akarván venni számításba a vidék helyzetét, sokkal nagyobb erőre állították fel, semhogy a vidék elegendő kőszénnel láthatta volna azt el. A pazar költséggel fölszerelt gyár, egyik kéménye csupán negyvenezer forintba került, pompás hengerművével s vasolvasztó kemenczéjével készen állott. Ekkor vették észre csak a rosz számítást. Kőszén nem lévén elengedő, s a gépezet sem sükerülvén a legjobban, a gyár elvégre is megálló. - - A magyar ipart szívén viselő nemes gróf, fájlaltatva minden hazafitól, ennek következtében tetemes zavarba jött, a gyárra költvén ugyanis vagyonának legnagyobb részét, s csuful reászedetvén némi ingyenélők által. — A gyár ezután egy ideig használatlanul állott, s egyszersmind az említett gróf hitelezőinek kezébe , vagyis inkább csődtömegbe esett. A gyáron ezentúl több gépészek munkálódtak, névszerint Horst, Hrobony s mellőzve a pompás hengerművet, melynek czélszerűtlenségét e vidéken kőszén hiánya miatt elvégre belátták, csupán az olvasztó kemenczére fordítok figyelmöket. De ezeknek kísérletei sem ütöttek ki legjobban, még végre Wolny szepesmegyei hazánkfia azt igen sikerülten készité el. Most a gyár teljes mozgásban van s hetenkint az olvasztó kemencze 800— 1000 mázsára menő nyers vasat szolgáltat ki. A készítmény a legjobb magyarországi vasak közé tartozik , s naponta újabb és újabb megrendelések létetnek reá — Az olvasztókemencze egy nagyszerű, középen bőterjedelmü, de nyílásához mindig szűkebb üreget képez, mely tele van szénnel és vasporral. A vaskő egyfelől készített állványról szóratik az üregbe, s meggyújtatván a faszén és vaspor, a tűz igen egyszerűen készített fúvókkal ébresztetik benne. A kerekek , melyek a fuvó-szelepeket mozgatják , víz által hajtatnak. — Mint halljuk, az érdemes gróf kiegyezkedvén hitelezőivel, a gyárat ismét átvette, s mi szivünkből óhajtunk neki szerencsét a vállalathoz, mivel a vidék különben is sokat köszönhet e nagylelkű hazaimnak. Több nemes jellemvonásaiból csupán e kettőt említjük, nem akarván szerénységét sérteni. Néhány évvel ezelőtt igen nagy éhség uralkodott e tájon, s akkor a nemes gróf csaknem az egész vidék szegényeit kitartotta. A másik ritka példa; ő elismerte, hogy a gyármunkások erkölcsi neveléséről is kellene gondoskodni, s e végett a jelenlegi betléri evangélikus lelkészt Sándor urat felszólította, hogy bizonyos napokon, a gyár munkásainak hasznos és czélszerű oktatást adjon. E napokban a Putnokról Miskolcz felé vezető országúton egy szekeret rablók támadtak meg , s félhalálra vervén a kocsist, két köböl gabonáját vitték el. Az ember lelke elszomorodik, ha országszerte folyvást ily rablásokról olvas a hírlapokban! Szép napjaink eltűntek és megeredtek az égnek csatornái, s Rozsnyón száraz lábbal nem mehet végig az utczán embernek fia. — Bár őszi vetésünk szépnek mutatkozik, mégis igen nagy drágaság uralkodik piaczunkon. Búzának ára 22—24, gabonáé 19 fr. De sertéseket olcsó áron remélünk vásárolhatni. | ]_ *) Mondják, Rosnyón valaha lámpák is világítottak éjjelenkint az utczákon , de ennek nagyon régen kellett lennie, mivel a most élő nemzedék legvénebbjei is alig emlékeznek róla. r. 1. Pest, nov. 26. A mintegy évtizede Széchenyi István a» megszületnie« budai alagút tervét lánczhidas tője Clark hasonló genialitásu fia készítette, kit -wín, mikép, ha az alagút minden ölének karát alOOO p.rtra teszi is, mégis legroszabb e 6yig tiszta jövedelemre tarthatni számot. Mi emlitve volt, az alagút építési s fentartási ki előteremtésére 3000 részvény van kibocsátva lyekből már körülbelül 600 részvény az van remélhetni, hogy a nagyszerű s dicsőséges v melyre majd a magyar méltán büszke lehet a dunántúli részre bizton remélhető vasutnál szoros összeköttetésben leend, országszerte ha részvéttel karoltatván fel, csakhamar műnk vétethetni. A kibocsátott aláírási ivek szövivetkezőleg szól : , Aláirási-iv a legfelsőbb helyen megengedett budai várhegy alatti alagút építési költségeire szükséges részvények jegyzésére. Alulirszennel kötelezi magát s kinyilatkoztatja, hogy e vállalatban annyi részvénynyel szándékozik részesül,mennyit neve mellé följegyzett. Egyúttal neve aláírása által kötelezi magát a legfelsőbb helyen helybenhagyandó társulati alapszabályokat magára nézve kötelezőknek és határozóknak elismerni. Továbbá kötelezi magát a jegyzett összeg 10%-jának az aláíráskor történendő lefizetésére a czélból, hogy a szükséges előmunkálatok megkezdőthessenek és bevégeztethessenek, azon hozzáadással, hogy e kötelezettség az esetre, ha az aláírt részvények az előmunkálatok eredményére alapított költségvetést fedezik, az aláírt részvények hátralevő járandóságára is kiterjedjen, s pedig úgy, hogy ez esetben a már befizetett 10% az első részletfizetés gyanánt számíttassék be ; ha ennélfogva a részletfizetésekről kiadott ideiglenes nyugtatvány valakire át is ruháztatnék, az illető aláíró a felelősséget s illetőleg kezességet a hátralevőség pontos befizetésére ezennel elvállalja, s magát e hátralevőség pontos befizetésére addig kötelezi, mig őt a társulat e kötelezettség alól az ideig,lenes nyugtatványnak az uj birtokos nevére választmányi határozat által történt átíratása által föl nem menti. Egy részvény egyszáz pártban állapíttatott meg, s minden utólagos felülfizetés nélkül 10 részletben fizetendő, mely részletek soha rövidebb, mint legalább négy heti időközben nem követeltethetnek be; a mindenkori részlet-fizetés pedig történik Pesten. Wodianer és fia nagykereskedő-háznál naponkint, az ünnep- és vasárnapokat kivéve, délutáni 3—5 óra közt. Pest nov. 20. 1852. A pestbudai alagút-társaság ideig, választmánya.“ — A hengermalom -társaság legközelebbi határozata szerint, a hengermalmi liszt árai már olvashatók a hirdetménytáblákon kifüggesztett jelentésekben, melyekből nyilván láthatni, mikop a hengermalmi liszt tetemesen olcsóbb a többi liszteladásokban árult készítménynél. Ez, és azon körülmény, hogy a hengermalmi liszt sokkal kiadóbb mint a vízi molnárok készítménye azért, mert amott a gabna száraz minőségben adatik őrlésbe, mérsékelni fogja minden bizonynyal a molnárlisztárusok olykor túlcsigázott követeléseit, s ezáltal üdvös hatást gyakorland az egész közönségre. — Jövő hó folytában a földtani társulat ismét szaküléseket tartana, mik annál inkább érdekesek lesznek, mivel ez alkalommal a társulat által földtániés búvárlatokra kiküldött tagok jelentést fognak tenni utazásaik eredményéről. Említett szakülések a nemzeti múzeumban fognak tartatni, s a bemenetel minden tudománybarátnak meg lesz engedve. — Kitűnő tájfestész hazánkfia Brodszky Elek, kinek sikerült műveit a legutóbbi műkiállitáson alkalmunk volt szemlélhetni, hosszabb távollét után, melyet Schweiczban, Tirol- és Styriában tett műutazásra fordított, napokban állítólag Pestre visszaérkezik. Az erdészeti államvizsgálatok f. hó 17-én Budán megkezdődtek s 21-kén érdemosztályzással befejeztettek. A vizsgálóbizottmány elnöke Balasitz Manó cs. kir. erdészeti tanácsos, s vizsgálóbiztosok Szmetaczek Ferencz primatialis s Helm Ervin szászkoburg herczogi erdőmester urak voltak. 5 jelölt közöl, kik a vizsgálattételre engedélyt nyertek, 4-en jelentek meg, s ezekből egy kitünőleg képesnek, kettő képesnek s egy nemképesnek ismertetett el. — A helybeli cs. kir. állatorvosi intézet ideigleni igazgatója Zsamál Vilmos úr jelenti, miszerint felsőbb engedély folytán egy állatorvosi tanfolyam nyittatván mezei gazdák számára, ezen tanfolyamra a beírás f. évi dec. 1 -jén s az előadás dec. 6-kán kezdődik. A tanfolyam téli hónapokon át, déli órákban, mérsékelt tandíj letétele mellett fog tartatni. — Holnap délután 4 órakor a m. nemzeti múzeum dísztermében a muzeumkert alaptőkéje gyarapítására műkedvelők és művészek által hangverseny adatik , melynek tárgyai lesznek : 1) Nyitány „Teli“ operából Rossinitól, Szabó József tanár ur által 16 kézre téve , Brauer úr vezérlete alatt előadják 4 zongorán Fáncsi, Latinovics, Péter, Sandeau kisasszonyok és Fetter, Huber, Mildner, Thern urak. 2) Ária „Tündérsíp“ operából Mozarttól és „Fájdalom borítja“ stb. dal, szerző és mindkettőt énekli Thanhoffer ur. 3) „Románcz“ angol kürtre; előadja Karlhoffer ur magánjátszó a nemzeti színházban. 4) Olasz románcz, énekli Gino k. a. 5) „Allegro Brillant“ zongorára Schulhoftól; előadja Latinovics k. a. 6) „Magyar népdalok,“ énekli Füredy ur. 7) Ábránd „Hunyady Lászlódból vett tétel felett 2 hegedűre, szerző Huber; előadják Ridley Kohno úr és a szerző, mindkettő zenedei tanár. Belépti dijak ezüst pénzben: Körszék 2 ft. — Számjegyes hely a teremben: 1 ft. 30 kr. — Bementi jegy a terembe: 1 ft. — Számjegyes hely az I-ső karzaton : 1 ft. — Bemenet a II-ik karzatra : 20 kr. Jegyek válthatók szombaton délig a múzeumi kapusnál — valamint Rózsavölgyi és társai Wagner műárus uraknál, délután pedig a pénztárnál. — A pesti jótékony nőegylet a napokban ismeretlen kéztől 20 pftot adományt nyert egy levélben, mely választmányi tag báró Gerliczynőhöz volt intézve. — A délkeleti vaspályán fenálló gyorsvonatok hallomás szerint új év után szaporittatni fognak. — Az Onge Hildegarde főherczegnő nevét viselő utanépült utazógőzös , mely Bécs és Galacz közti járatra van határozva, holnap ünnepélyesen bocsáttatik vizre , mely ünnepélyre mintegy 400 budapesti előkelő van meghiva.• A múzeum udvarára tervezett sétaliget máris előre jótékony hatást gyakorol a múzeumhoz közeli Sándor utcza házai- a telkeinek ,árára, legközelebb-