Pesti Napló, 1852. december (3. évfolyam, 820–839. szám)

1852-12-03 / 822. szám

*■rónő nagyatyja, sir.Thomas Prescotte, vásárolta meg a nevezett királynő bútorai árverésekor, s azóta a hárfa folyvást e család birtokában volt. — Hallomás szerint Tipka és Télis Róza kisaszszonyok a magyar nemzeti színházhoz fognak szerződni. — Újra fölmerült hír szerint a néger színész ha Adridge csakugyan föllép a nemzeti színpadon. — A pesti kávéházak száma 40, a kávéméréseké 205. — Bánátból érkező gabnakereskedők állítása szerint ott tetemes mennyiségű hüvelyes vetemények vannak felhalmozva, minélfogva a gabnaárak emelkedésétől nem igen tarthatni, és ez különösen a szegénységre nézve szerfölött örvendetes újdonság. — Statistikai adatok szerint, Magyarországban évenkint 80,100,000 mérő búza terem. — A magyarországi csődperekre nézve határoztatott, miszerint az eddigi eljárás az 1840-ks szabályok szerint egyelőre érvényben marad. Azonban mégis a csődperben az új perrendtartás szabályai követendők a bizonyítékok természetes ezek jogelődnek megítélése körül. A csődtömeg eladása is a perrendtartásban foglalt határozmányok szerint történik. Egyszersmind rendeltetik, miszerint a csődtömeg eladására nézve eddigelé fenállott különbség nemes és nem- nemes javak közt, jövőre megszűnik. — A budai dunapart-szabályozás ügye az óbudai szigettől le egész a nádorligetig, legfelsőbb helyen jóváhagyatott s a munkálatok már folyamatba tétettek. — A „Pesti Napló“ 812. számában közöltetett, mikép „hallomás szerint“ b. Sina György a tatai és csákvári uradalmakat megvette legyen gr. Eszterházy Miklós úrtól. Miután ezen hir, mint hiteles kütfőből értesültünk , teljesen alaptalan , kedves kötelességünknek ismerjük a kutforrást is, melyből az meríttetett, alaptalan koholmánynak nyilatkoztatni, s egyúttal akkér vagyunk értesítve, miszerint a föntisztelt gr. úr részéről e gyanúsításra czélzó híresztelés indítói ellenében a kellő lépések megtétettek. E kötelességet teljesítve, örömmel ragadjuk meg az alkalmat, a tisztelt gróf úr szilárd anyagi körülményein ama közléssel netán ejtett csorbát jelen igazítás által egészen helyreütni, annál is inkább, minthogy biztos értesítés után állíthatjuk, mikép a gróf urnak egyáltalában semmi eladási szándéka vagy szüksége nincsen, jószágai s vagyonállapota legjobban rendezvék, k b. Sina úrral pedig valaminthogy nem is volt, úgy nincs is semmi hasonló érintkezése.*) Első közlemény azon összvegek felől, melyek Öcs. k. s Apostoli Felsége 1-ső Ferencz József legkegyelmesebb Fejedelmünk s ő fensége Albrecht cs. kir. főherczeg, Magyarország hadi s polgári kormányzójának a magyar nemzeti múzeumban létező nemzeti képcsarnok részére megszerzendő képeik költségei fedezésére szenteltettek. a) Magos Csajághy Sándor Csanádi püspök 38. számú aláírási ivén : Csajághy Sándor Csanádi püspök 10 ft., Oltványi Pál titoknok 3 ft., Grosseck Gáspár, Holczmann N. papnöveldei aligazgató, és Navratill Ede rendszernek, mindenik 1 ft., Kutányi Ferencz , h. tanár 40 kr., Duschek Ede sz. széki aljegyző, Grausam József, hittanár, Nagy Alajos sz.széki jegyző, és Waechter Adolf segédlelkész, mindenik 30 kr., öszvesen 18 ft. 40 kr. b) A pécsi ft. káptalan 61. számú ivén : a nevezett ft. káptalan 10 ft. c) Friigy herczeg Batthyány Fülöp 576. sz. ivén: az említett fin. herczeg 50. ft. d) M. nagyszentmiklósi gróf Nákó Kálmán 624. számú ivén : a mlgos gróf 10 ft. e) T. ez. Karczag Benjámin ur 658. számú ivén : Karczag Benj. 5 ft. f) M. ifj. gr. Eszterházy Mihály 745. számú ivén a nevezett mlgos gróf 20 ft. g) M. gr. Széchenyi Pál ivén : Széchenyi Crescentia grófnő és Széchenyi Pál gróf, mindenik 20 ft., gróf Szécsenyi N., és gr. Zichy-Ferraris N., mindenik 5 ft., öszvesen 50 ft. Az első közlemény öszvege: 163. ft. 40. kr. p.p. pénzben. Közli Mátray Gábor, a nemzeti képcsarnok-alakító egyesület titoknoka. A pestbudai hangászegyleti zenede részéről. Egressy Béni emlékére befolyt adományok folytatása. Breisach Manó út 32. sz. ivén következők adományokkal járultak: Valero 5 pst Osvald Antal 2. Ponczer Lajos 1. Mandl A. 1. Mandl Ign. 1. Maczel Sigmond 1. Rosenthal és Fischer 1. Hannover Móricz 1. Jottis James 1. Schwiberger Sigmond 1. Ullman 1. Popper Lajos 1. Schlesinger Ignácz 1. Breisach Manó József 1. — öszvesen 19. pft. — . Csacskó Imre az ivén folytatólag következők adományokkal járultak: Bellaagh József 1 ft.; Csacskó Imre 1. ft. összesen 2 pft. — Ezen most közhírré tett 21. pfthoz a már az előtt közlött 489 pft. 10 kj. összeget hozzáadván, befolyt eddig 510 ft. 10. kr. Közli Ritter Sándor egyleti titkár. A pestbudai hangászegyleti zenede részéről közhírré tétetik, miszerint vasárnap f. évi dec. 5-én délutáni f5 órakor a helybeli Lloyd teremében a 4-dik szellemi zenély tartatni fog. Az abban előadandó hangművek következők: 1. Haydn J. D. Moll négyese, előadva Huber Károly, Kirchlehner, Peiffer és Szuck urak által. *) Azon lapok szerkesztőségei, melyek e hirt utánunk közölték, kéretnek a jelen igazítás fölvételére. — 2. „A csalogatás“ ének Dessauertól, és 3. ,,Gyermek, mit mivelsz oly ijedtenn ének Rücken F.-től, énekli Kovaltsik Anna asszonyság. 4. Hummel E. Dur hármasa, zongorára előadva Dilliker, Stuber és Szuck urak által. Bemeneti dijak : egy első rendű számozott szék 2 pft., egy másod rendű számozott szék 1. ft, az álló hely 30 kr. — Jegyeket válthatni az előadás idején a Lloydban felállított pénztárnál. közli Ritter Sándor egyleti titkár. Miután a magyar nemzeti múzeum gyűjteményi termei nem fűthetők, ezek f. hó 5-étől fogva a téli hónapokon át közszemléletre nem lesznek nyitva. Idegeneknek azonban az igazgatóság vagy az illető őrök tudtával a napnak világos óráiban ez idő alatt is kinyittatnak. Pesten 1852. dec. 1-én Kubinyi Ágoston a magyar nemzeti muzeum igazgatója. KÜLFÖLD Francziaország. (!) Páris, nov. 26. — A törvényhozótest tagjai ma 2 órakor ültek össze a szavazatok számítására. A megyék nagy részéből már megérkeztek a szavazatok. Általánosan az osztályokban csak elbámultak, mennyivel haladja meg az igenes szavazatok száma az előbbi alkalommal beadottakét. Hérault, Haute- Garonne, Hautes-Pyrénées megyékben a nemes szavazatok száma igen csekély. Igen hihető, miszerint ha ez így tart, a császárságra szavazók száma megközelíti a 8 milliót. Ma már nem beszélnek a főispánok híres chassés-croisés-járól, mit mindig hirdettek, s eddig be nem teljesedett. Különben nagy kárára lenne a kormánynak, ha oly emberektől, kik sükerrel működtek, magát megfosztaná. Különben nincs hiány a kérvényezésekben ; mindenki tudja, miszerint a belügyminisztériumhoz a főispáni hivatalokra több mint 3000 kérvény van benyújtva. Vájjon ezen 3000 szám arányban van-e Francziaország megyei számával? Bineau a pénzügyminiszter igen barátságosnak mutatja magát a követek irányában. Az értekezleti teremben fölszegeztette, miszerint ő mindennap déli 12 órától 2-ig őket elfogadja; társai az elfogadási időre nézve mi változást sem tettek. A követek dec. 3-kán a császárság kikiáltása után nagy lakomát adnak. Az aláírások osztályaikban már keringenek. A lakoma-biztosok : Jouffroy de Villeneuve, ifj. Abbalucci, Mésonan és Belmontet, a költő, ki a lakoma után másnap Salvage bárónőnél, a hgelnök Mathilde Ágne és Jeromos király jelenlétében fölolvasandja Les enfans du Soleil (a nap gyermekei) czímű 511 v.irt szomorújátékát. Mint mondják a bonapartista költő teremtő szelleme sugárkoszorúsan fog ragyogni. Mornyt az értekezleti teremben követtársai nagyon körülseregelni szokták. Megjegyzik, miszerint az éljen a császári kiáltás igen élénk volt, az elnöki üzenet fölolvasása után, a bonapartista baloldalról, Larabit, Mesonan, Belmontet, Massabiau stb. kitettek magukért. Ma sokat beszélnek Castellane és Mortemart tábornokok tábornagyi kineveztetéséről, Castellane egyszersmind a katonai érdempénzzel , lyoni polgártársaitól pedig egy diszkarddal is megtiszteltetvén. Megjegyzendő , hogy egy törvény szerint, csak azokat lehet Francziaország tábornagyaivá nevezni, kik ellenség előtt vezényeltek; már pedig a nevezett két tábornok ellenség előtt nem állott, mert polgárháborúban a vezénylet, miniszteri jegyzet szerint, a tábornagyságra érdemnek nem tekinthető. Hogy a bajon segítni lehessen, alkalmasint eltörlik a júliusi kormány megszorító törvénycikkelyét. Alig hihetni, hogy azon négy katonai parancsnokság is megszüntetnék, melyet Napoleon Lajos kormánya (Francziaországot négyfelé osztván) forradalom esetére alkotott. Azt beszélik, hogy ezen parancsnok tábornokok senatorokká neveztetnének. A kinevezendő senatorok közt említtettek: Randon és Castelbajac tábornokok. Azt beszélik, hogy már Pastoret aggodalmai is legyőzettek volna. Jelentették, hogy Persignynél tánczvigalom lenne, ez alig lesz lehetséges, minthogy a miniszter teremei február előtt nem lesznek készen. Azt beszélik , hogy az új császárnak az állami jószágokból, néhány uradalmat adnának rendelkezése alá, jövedelmével együtt. Eddig elő néhány kastély- és erdőt használhatott, jövedelmét az állam kezelvén; most azonban, saját rendelkezésére , átadnák mindazon uradalmakat, melyeket I. Napóleon birt. Ide tartozik Rambouillet is, hol a császár igen szeretett vadászni. Erősítik, hogy a Journal des Débats-nak a császárságról írott czikke mindjárt kész volt, a herczegelnök bordeauxi beszéde után, s e tény által jelentősége még fontosabbá válik. Ebből csak az következik, hogy azon férfiak, kik a Journal des Débats-hoz tartoztak, s kik hazájuk ügyére nem csekély befolyást gyakoroltak, éretten fontolták meg a Journal des Débats teendőjét, s Csak azután nyilatkozhatott Armand Berlin a császárság mellett, számára segélyét fölajánlván. Páris városa Napoleon Lajosig trónra léptét nem csak kivilágítás és lakomák , hanem kegyes adakozások által is megünnepelni kívánja. Bayver indítványa 600,000 font határozott a szegények és szerencsétlenek számára. Cavaignac tábornok, rokona a végrehajtó hatalom volt fejének , a császárságra szavazott. Dordogne megye egy kis falujának szavazata közt következő szavazati levelet találtak: „Etiamsiomnes, ego NON.“ Az Echo de Vérone írja : az utóbbi szavazás alkalmával egy paraszt szavazati czédulát kért egy literatus embertől. Ez a paraszt számára megírja a szavazati czédulát, de a paraszt ezzel még meg nem elégszik , hanem más által elolvastatja. Felolvassák előtte : Igen , III Napoleon. A paraszt mihelyt megérte , felkiáltott, három császár igen sok, én csak egyet akarok (Troi ampureurs qu’en trop ! N en voir más un tou seul !). Páris, nov. 27. — A Moniteur ma egy hosszú czikket közöl, melyet a császárság programmjául tekinthetni. Miután hosszasan fölfejtette, miért nem akarja a franczia nemzet a köztársaságot, hanem a monarchiát, s ezek közt is miért nem a legitim, vagy orleansi monarchiát, hanem egyenesen a napóleonit, az uj aeranak következő programmját tűzi ki: „A császárság az egyenlőség országa, minden érdek védelme; ez a democratia a kormány ereje és hierarchiája, munkarendje, a takarék biztossága, a vallás, a múlt dicsősége, a beljóllét és külméltóság tisztelete mellett. Ma a császárság a béke, a munkás, gyümölcsöző, egyszersmind dicsőségteljes hódítmányok után törekvő béke, de csak a tudományok és művészetek nemes pályaterén, hol minden győzelem egy-egy áldás az emberiségre nézve. A nép, józan esze daczára pillanatig csábító utópiák által magát elvakíttatni engedé : hála azon bölcs embernek, kit fejévé választott, tévelygéseiből majd ismét magához tért. Napoleon Lajos a socialismus veszélyes befolyását megsemmisitni tudta, midőn határozottan a haladás útjára lépett, és mindazt, mi a valódi népbarátok kivonatában nemes és alkalmazható volt, megvalósító. Minden dolog és minden érdek előtt , új rendet helyreállítani , a munkát és bizalmat arra föléleszteni, az erkölcsi öntudatot ismét felkelteni, a vallás és törvények iránti tiszteletet fölfrissíteni , a kormány tekintélyét és méltóságát visszaállítani; a vasútakat bevégezni , a kamatlábat leszállítani, a közigazgatást a decentralisatio által megkönnyíteni; a hadsereget leszállítani és a katonák sorsát biztosítani; a törvénykezést a szegényekre nézve is elviselhetővé, a munkás élelmét olcsóvá tenni, öregségére egészséges lakást, kenyeret és takarékot szerezni; a falusi népre nézve a földadót megkönnyíteni és rendelkezése alá a földészet és föld javítása adóssága letörlesztése végett tőkéket kellett nyújtani. Van ezen érdekek közöl csak egy is, melylyel a nemzet választottja komolyan nem foglalkozott volna , és kielégítésére azon biztos tapintat és eldöntő erővel ne működött volna, melyet Francziaország régóta nem ismert ?— Ennyit a múltra nézve. Mi a jövőt illeti, a császárságnak a bordeauxi beszédben előretervezett programmja a törvényhozó testhez intézett üzenet által épen most erősíttetik meg. Eredete és előzményei által a pártok fölött állván , az új kormány a mérsékletet a szilárdsággal egyesítni tudja, és szüntelen arra fog törni , hogy az értelmiség által teremtett és a béke által kifejtett nagy érdekeket megtermékenyítse. Az, kit Francziaország megkoronázott, új fölemeltetésében csak a nép által rá rótt nagyobb kötelességet, az isteni gondviseléstől rá bízott nagyobb küldetést lát. Ezen szavak mutatják, hogy mily vallásos érzülettel készül Napóleon Lajos a császárság kikiáltására. Francziaország, mely tudja, mennyi jót és nagyot várhat egy kormánytól, melyet oly széles alapokra fektetett, boldognak érzendené magát , ezen eseménynek, mi egyszersmind eszének és akaratának győzelme, nyilvános ünnepélyek általi megülése által. De az új császár, azon komoly kötelességektől áthatva, melylyeket a nép ragaszkodásának ezen fényes bizonyítványa elibe szabott, többre becsüli, ha a nemzettel nagylelkű szándékaiban karöltve jár. Vannak jótettek a szegény és szenvedő osztályok számára, vannak kegyelmi tények , melyek által Napoleon Lajos országát fölszentelendi.“ Nagybritannia, London, nov. 26. — (Alsóházi ülés nov. 25-én). Clay a kincstár-kanczellárhoz kérdést intéz, visszavonja-e módosítványát azon esetre, ha lord Palmerston ajánlata elfogadtatnék , s ugyanezt kérdi Villierstől is.— Sir James Graham—mielőtt e vita folytattatnék — szólhatást kér. Beszédében visszamegy a szabad kereskedelmi izgatások történetére, s arra, mily részt vett ezekben ő. Villiers indítványának fogalmát pártolja , s Palmerston ajánlatát mint elégtelent bírálgatja , miután ezen ajánlat mellett a földmivelők kártalanításának kérdése még mindig fenmarad; s míg ez az eset, szóló a közvetítő indítványhoz nem csatlakozhatik. Ellenkező esetben kész volna a Villiersféle indítvány visszavétele mellett szólani, s a kormánynak nézetei kifejtésére alkalmat adni. — Gladstone nem tartja igazságosnak a kormány előtt egy megelőző határozvány által kártalanítási politikájának útját bevágni. — Szerinte a ház előtt csak két, hozzá méltó itt nyílik : vagy a kormánynak rendszabályai előterjeszthetését akadály nélkül megengedni, vagy annak azonnal bizalmatlanságot szavazni. Ha szóló csupán Villiers indítványa s Disraeli módosítványa között volna kénytelen választani , okvetlen az első mellett szavazna, lord Palmerston ajánlata azonban őt e kínos alternatívából kimente, s ő erősen hiszi, hogy e közelítő ajánlat elfogadása által a szabadkereskedelem elismerve, s az elv biztosítva van.“ — Duncombe sajnálja, hogy a ház ily vitába, mint a tegnapi és a mai, keveredhetett. — Cayley szinte így nyilatkozik, s bár régi protectionista Graham nézetéhez csatlakozik,csak hogy a dolognak vége szakadjon. — Palmer, ki szinte protectionista, s máig is ellensége Peel pénzügyi politikájának, késznek nyilatkozik az ország többségének engedni, Palmerston ajánlatát elfogadni, de kijelenti, hogy ez sem őt, sem barátait nem fogja leköthetni. — Lord Palmerston még egyszer felszólal ajánlata mellett, figyelmezteti a házat, mily fontos érdek parancsolja e kérdésnek a viták terérőli eltávolítását s az ország afölötti megnyugtatását, hogy az új pénzügyi politika illetetlen maradand. — Buliver Lytton, mint protectionista, határozottan Villiers indítványa ellen s Palmerston ajánlatának elfogadása mellett nyilatkozik. — Grandy marquin mit sem akar a közvetítésről tudni, a szabad üzlet jótékony befolyását ma épen úgy , mint 3 év előtt, tagadja, s meglehetős ócsárlással szól ama gyöngékről, kik a körülmények hatalmának áldozzák fel meggyőződésöket. — Az e nyilatkozat által neki bátorult Johnstone azt állítja, hogy egy gentleman sem csatlakozhatik Villiers indítványához. — A kincstárkanczellár először pártja szemrehányásai ellen védi magát, tett szolgálataira emlékezteti őket, kéri, ne feledjék el, hogy a kormány épen nem kereskedelmipolitikával összefüggő kérdés által lépett hivatalba, s biztosítja őket, hogy ő csak oly czélból tartja meg tárcáját, hogy a rövidséget szenvedett osztályok részére szolgáló kárpótlási rendszabályokat előterjeszthesse. (Minden oldalról ismételt: halljuk! halljuk!) Szóló ezután ellenfeleinek kiengeszteléséhez kezd, késznek nyilatkozik, a ház szabadkereskedelmi határozványa előtt meghajlani, rendszabályokat ígér, melyek a jelen rendszert nem döntik meg, s még is bizonyos érdekeknek lesznek védelmére; elmondja a Villiers féle indítvány eredetét s miként az csupán a kormánypárt megsértése végett keletkezik , s végre kijelenti, hogy kénytelen e sértő indítványnak teljes erejéből ellene szegülni, ellenben lord Palmerston közvetítő ajánlatát elfogadja, miután ez a kormánypárti módosítványtól lényegében nem igen különböző. Lord John Russell reméli , hogy e vita nevezetes többség nyilatkozata által fog eldőlni. Szóló nem akarja a kincstárkancellárt a jelen kabinet keletkezésén történetének előadásában követni; most a vita méltóságteljes befejezése forog kérdésben. Azért röviden a következőket mondja: A minisztériumnak oly állapotba helyezése óhajtható, hogy a pénzügyre és földművelés érdekeire vonatkozó javaslatait a ház elé terjeszthesse; a minisztérium részéről politikátlan volt a trónbeszédet helyenként kétértelműleg fogalmazni, s az ellenzék engedékenységét már az is tanúsítja, hogy mindjárt a válaszfelirati vitánál nem lépett fel módosítványnyal. Tagadja, hogy Villiers indítványába a Peel politikát helyeslő „bölcs, igazságos és jótékony“ szavak csak később s a kormány ingerlését czérozva ékeltettek volna, s bátran elmondhatónak hiszi, hogy Peel ekkénti elismerése csak méltányos dolog. Mi a kormány határozványát (Disraeli módosítványa) illeti, szóló azt ismét kétértelműnek találja, miután abban a jelen pénzügyi politika általános czélszerűsége nincs elismerve, s így fenn van tartva annak lehetősége, hogy maga idejében ellene lehessen dolgozni. a Villiers indítványát hajlandó volna szóról . AUSZTRIA, Bécs, nov. 30. Buod Schauenstein gróf, külügyminiszter úr ő exja, a kir. németalföldi oroszlán rend nagy keresztjét, Dobblhoff báró, cs. kir. követ Haágában, azon rend commendatori keresztjét, s Paar gróf, cs. kir. követségi titoknok, a lovag keresztet nyerték el. — Az arany gyapjas rend ünnepe jövő vasárnap fog teljes fénnyel a cs. kir. várpalotában tartatni. Az arany gyapjas rend jelenlevő lovagjai rendi teljes díszruhában fognak az ünnepélyre megjelenni. Az arany gyapjas rend vitézeivé kinevezettek közt, bécsi lapok szerint következő magas állású személyek vannak : Trautmannsdorf hg, Batthyány hg, Salm hg (bíród, tanácsnok) Lanskoronsky gróf (főkamarás), Fürstenberg gróf, Wimpffen báró tábornagy , Figuelmont gróf és Wratislaw gróf táborszernagyok. — Ma (nov. 30.) mint sz. András napján tartatik az arany gyapjas vitézrend ünnepélye. Mivel ezen legelső lovagrend meghatározott vitézeinek száma tetemesen gyérütt, uj előléptetések fognak történni. Az ujan kinevezendő tagok közt, a császári ház hétige s két magasabb állású tábornok emlittetnek. Egy idő óta itt a pénznyerészkedés új neme tűnik fel, mely jóllehet csak egyesek által, s kicsinben űzetik , mégis figyelmet érdemel. A Dunafejdelemségekben ugyanis az uj aranyok igen kerestetnek, s magas áron kelnek , ellenben nagymennyiségű ezüst van forgalomban. Ennélfogva azon aranyak, melyek az itteni cs. kir. pénzverdében átveretnek, Havasalföldre vitetnek, s helyettük ezüst hozatik Bécsbe. A montenegróiak beütvén Sterczegowinába, ezen tartomány keresztény lakosai irányában is erőszakoskodásokat követtek el. Ilir szerint, az ügy sürgetősége miatt Dalmátia tartományi főnöke egyenesen a montenegrói vladikához folyamodott, felszólítván őt, szüntetné meg a keresztyének elleni bánásmódot. — Ő cs. kir. Ap. Felsége rendelte, hogy a f. évi máj 27-diki legf. nyiltparancs által, minden koronaország számára , a határőrvidék kivételével, kiadott sajtórendtartás f. évi dec. 1-től kezdve a C3. k. hadsereg , katonai határőrvidék s katonai hatóság alatt álló minden egyéb személyekre nézve is érvénybe lépjen, azonban több , a katonai rend sajátságai által szükségelt változtatások s hozzáadásokkal.