Pesti Napló, 1852. december (3. évfolyam, 820–839. szám)

1852-12-10 / 827. szám

827 1852. harmadik évi folyam. •------­előfizetési föltételek Vidéken, Pesten Évnegyedre 5 f. — k. p. Egy hónapra 1 ft 30 k. p. Félévre 10 ., fi „Évnegyedre 4 ff — ,f f* A havi elöfizetés,mint a 1Fe.,évre 8„-„„ Szám­onkinti eladás is megSEÜDt. I Egyes szám PESTI A lap politikai tartalmát illető minden közlés a SZERKESZTŐ-HIVATALHOZ, anyagi ügyeit tárgyaló pedig EMICH G. úrhoz intézendő, mri-utcza Laulért ház 8. S­erkentési iroda: Ori­ntou 8. cs. Bérmentetlen levelek csupán rendes levelezőinküt fogadtatnak el. Péntek, dec 10-én. HIRDETÉSEK és MAGANVITÁK. Hirdetések négyha­­■abos petit-sora 4 p. kr.­­jával számittatik. A be­­igtatási s 10 p. krnyi külön bélyegdij , előre szüzetandó a Magánviták né­gy­­hasábos sora 5 pengő krajczárjával szám­ítta­­tik. A fölvételi díj szin­te mindenkor előre le­teendő a PESTI NAPLÓ szerkeztő-hivatalába Hegjelen a PESTI NAPLÓ — hétfőt és ünneputáni napokat kivéve ívnyi alakjában mindennap, reggeli órákban. ■ jelen Előfizetési felhívás a „PESTI NAPLÓ“ 1853-ik évi folyamára. Komoly czélul tűztük ki a „Pesti Naplóit a közelgő tíj évtől kezdve, minden egyesíthető erővel, lehető legérdekesebben állitni ki, mi végre semmi fáradságot s költséget nem kímélünk. A lap politikai részét illetőleg, sikerült publicistáink elismert jelesleteit megnyerni, s egyelőre szakonkinti czikkírókul következő urak mutathatók fel a t. d­v. közönségnek : Récsy Emil közigazgatás, államgazdászat, pénz- és tanügy szakában, Hun­fal­vy Pál társadalmi, történeti s nemzetgazdászati ügyekről hozand czikkeket; Wenzel Gusztáv történészeti és törvénykezési, Szok­olay István polgár- és büntetőjogi, Urházy György külügyi kérdéseket fejtegetend ; B­urányi Ákos ipar-, kereskedelmi és közlekedési tárgyakról írand. Azonkívül K. Kemény­sigmond úr ígéretét is lírjuk, miszerint dolgozatai által érdekesítendi a Pesti Napló hasábjait.­­ Belföldi levelezéseink már most is oly lábra állítják, miszerint az olvasóközönség igényeinek mind számra mind minőségre nézve megfelelhetnek; igyekezni fogunk azonban a vidéki életnek még több oldalú képviseletet szerezni lapunkban. Külföldi levelezéseinket is lehetőleg szaporítandjuk. Azon meggyőződésben, miszerint a mindennemű közhasznú intézetek s társulatokban haladásunk, nemzeti virágzásunk és jólétünk egyik főtényezője fekszik, és hogy a nyilvánosság egyik leg­főbb tiszte, azokat folytonosan szem előtt tartani, s működésüket, mozgalmaikat a haladás s tekély érdekében szakadatlan figyelemmel kisérni ; intézkedést tettünk, miszerint azok lapunk hasábjain rendesen képviseltessenek, s ennélfogva számukra jövő új évtől fogva egy külön rovatot szentelendünk a „Fővárosi hirtár“-ban. A „Műtár“-nak is folytonos érdeket kölcsönzendünk legválasztékosabb változatos tartalommal. Azonkívül, hogy a tudományok és szépművészetek több ágaiból rendes munkatársaink lesznek a Műtár számára , többi közt a megjelenő nevezetesb irodalmi művek bírálatát s ismertetését, megjelenésük után lehető leggyorsabban közlendjük, rendes színházi bírálatot avatott ügyes kéztől, végre érdekes eredeti regényeket s beszélyeket legjelesebb szépirodalmi szerzőinktől adandunk. Műtárunkat a felnevezett rovatokban becses dolgozataikkal állandón ellátandják : Jókai Mór, V­ahot Imre, E­r­d­é­l­y­i János, Dr. W­en­z­e­l Gusztáv, B­r­a­s­s­a­i Samu, B­é­r­c­z­y Károly, Po­m­p­ér­y János, S­üke­y Károly, S­z­é­k­el­y József, L­o­n­k­a­y Antal, Gyulay Pál, Degré Alajos, Kőváry László, Dózsa Dániel urak. Lisznyai Kálmánt , a „Palócz dalok“ elismert nevű szerzőjét is megnyertük a „Műtár“ számára. Névszerint Jókai Mórtól „Egy római család“ czímű történeti regényt közlendünk. Iparkodni fogunk, a külföldi híreket első kézből adni, s a külország­ ügyeket legjobbaknak elismert kútfők után érdekes választékossággal közleni.­­ S mindezen fáradozásaink és a megkíván­tabb áldozatok daczára, a lap előfizetési föltételeit nem változtatjuk, s ezek tovább is az eddigiek maradnak. Előfizetési föltételek: Vidékre postán küldve félévre 1© forint, — évnegyedre 5 írt p. p. — Pesten házhozh­ordással félévre 8 írt, — évnegyedre 4 ft p. p. Pesti Napló­ kiadóhivatalában, (ari utcza 8-dik szám, az udvarban első emeleten) és EMICH GUSZTÁV könyvkereskedésében az úri- és kigyó-utcza szögletén.— Vidéken, ElflftCH GUSZTÁV, mint kiadó tulajdonos. TARTALOM. Levelezések. (London.: Anglia hadi készületei szem­közt a francza császárság s az amerikai democratiával. Hivatalos. (Aranygyapjas rendjellel diszesités. — Aranygyapjasrend gyű­lés. — Az általános polgári törvénykönyvet behozó s életbeléptért! cs. nyílt pa­rancs. — Katonai rögtönbirósági ítélet.) Fővárosi hirtár. Ausztria. (Bécsi hirek és események ) Francziaország. (A dec. 2-kai események vagyis a császárság kikiáltása ) Nagybritannia. (Disraeli dec. 3-kán az alsóház ülé­sében előterjesztett pénzügyi terve.) Helvétia. (A szász kézműves legényeket kiutasító rendelet.) Olaszország. (A miniszteri programm miatti bizony­talanság. — Scioloja exminiszter. — Sue Jent! ;­­ re­génye. — Pó áradása.) Spanyolország. (Kétesjövendő.) Görögország. (Athén.) Törökország. (Az idegen gőzösöknek a Bosporusoni járása eltiltatik. — Török-montenegrói viszályok.) Legújabb. Telegrafi tudósítások V­egyesek. (Nemzeti színház). Budapest, dec. 10-én. London , dec. 2.­­ Mióta a jelen politikai irányzat fő- és ehkérdé­­sére nézve lord Palmer,­ton módosítványa határozatba ment, s e módosítványba nem foglaltatott annak elis­merése , hogy a Peel Róbert által megállapított sza­bad üzlet — mely ellen Derby­ Disraeli hat év óta nyiltan és kéz alatt küzde — bölcs, igazságos és jó­tékony rendszabály : a jelen minisztériumnak élete e parl­amenti ülésszakra biztosítva van. — A felsőház­tól nincs mit félnie. Itt sokkal több a nagy földbirto­kos, kinek személyes érdeke a földmivelők és haszon­bérlők érdekével van kapcsolatban , mintsem e tár­gyat puszta formalitásnál komolyabb szempontból tár­gyalja. Lord Clankicarde fog itt egy , a Palmerston­­féle módosítványnál is gyöngébb határozatot indítvá­nyozni, mit a kabinet-párt tárt karokkal fogadand. E kérdés, mint említem, az összes minisztérium elv­es életkérdése volt, s bár ezúttal fenyegető sorsa elől kisiklot­t, egyenként sok viharral kellene még meg­küzdenie . Packington gyarmatügyi s Malhiesbury külügyminiszter ellen heves megtámadások készül­nek ; az elsőnél a jóreményfoki alkotmánynak mindez ideig meg nem oldott s függőben levő ügye; a máso­diknál a belgiumi alkotmányban a sajtó megszorítása által engedett csorba, s a piemonti, konstantinápolyi, berlini ügyekben erélytelenül gyakorlott eljárás, lesz­nek a botlás köve. E reeriminatiók azonban aránylag elenyésznek aman elkeserültséghez képest, melylyel a kincstár-kanczellár által holnapra ígért pénzügyi elő­terjesztés fog fogadtatni azon esetre, ha ebben a sza­bad üzlet rovására a haszonbérlőknek bármi kedvez­ményt vagy compensatiót sejthetne az ellenzék. „A budget visszavetése — írja a Chronicle _ a kor­mányra sokkal veszedelmesebb lehet, mint a Villiers­­féle határozvány, s oly nehézséget idézhet elő, melyet lord Palmerston ügyessége sem fog elsimíthatni.“ Én attendant vessünk egy tekintetet Albion jobb és bal szomszédjára, melyeknek egyikében a demokratia zászlója fennen lobog, mig a másikban a császári sas ma kel ki újra phönixként hamvaiból; s vessük e té­nyekkel ös­ze ama hadikészületeket, melyek egy idő óta e szigetország kezeit és kedélyeit foglalatoskod­­tatják. A kormány — a hadigőzösök szaporításán s csa­­var­gépekkeli ellátásán kívül — öt ezer tengerész s ezeknek megfelelő számú hajó­ legénység állítását határozá el, midőn a franczia kormány a hadsereg létszámát h­armincznyolcz ezerrel szállítja le, s e le­szállítási rendeletet a „Moniteur“ épen Wellington hg temetési napján közli; midőn a hajóhad költségei is évenkinti két millió frankkal kevesbtteznek, midőn Európa minden hatalmasságán kívül maga Anglia is kész, sőt első akar lenni a császárság elismerésében, s midőn a gyanuskodó ,Times­-en kívül, minden lap a közvélemény kifejezéseként siet elhinni, hogy a császárság a béke. A nyilvánosság és parlamentáris élet ezen orszá­gában , hol a diplomatiának alig lehet oly titka, mely a lapok hasábjain köz­vitatás alá ne kerüljön, az ezekben kifejezett irány tagadhatlan nyomatékkal bír ugyan , mindamellett én , a két ország közt e percz­­ben létező barátságos viszonyt nem a lapok positív állításaiból hiszem el, hanem onnan következtetem, hol a két hatalmasság érdekei összefolynak, s a pont — mit mindenki lát , de senki nyiltan ki nem mond — a szabad államok, e közös vetélytárs elleni közös érdek. — A császárságból származható eventualitá­­sok elleni óvatosság jó ürügy lehet­ a készületekre, de a perezben, midőn köztudomássá lön, hogy a fran­czia kormány a spanyollal Cuba védelmére szövet­kezett, nyilvánvaló lett az is, hogy nem ily óhajtott szövetséges ellen élesül a kard s feszül a vitorla, s hogy az eszélyes John Bull máshova néz és máshova vág. Ki neki barátja az új világban, annak ő nem ellensége az­óban. Vetélytársi féltékenységét a szabad­ államok irá­nyában ildomosan elfojtja, s ez csak néha-néha, akkor is elburkolva tör ki, így az utóbbi napokban Cubából érkezett hírek, az ottani népségnek Pierce elnökké választatása által tett megrendüléséről be­szélvén, a sajtónak ezt lehetlen volt hallgatással mellőznie. Nem hisszük — írja az Exansiner — hogy Cubának a szabad­ államokhozi csatoltatását az amerikai nép őszintén óhajtaná; valamint azt sem hisszük , hogy Pierce elnök Cuba, Canada vagy Me­xico ellen vállalkozni akarna , ha azonban lapokat­­töltő izgatások, szenvedélyesség vagy balítéletek ál­tal odavitetnék, hogy e politika balkövetkezéseit mellőzve, a cubai kormányzó s közte keletkezhető kicsinyes vitát casus belli-nek tekintse, csalnék ma­gunkat, azt hívén, hogy vállalkozása népszerűség s köz rokonszenv hiányán törnék meg. Saját pártja örömriadva követendi őt; a whigek sokkal inkább le vannak verve, hogy som ellenállást kisérthetnének meg. Határt egyedül a külhatalmak közbeszólása szabna, s mi biztosan hisszük, hogy ha ilyszerű megtámadás lesz készülőben, a külügy­ hivatal elég tapintattal bizánd azt előre látni, ha pedig a szán­dék már ki is lesz jelentve, elég erővel szembeszállni amaz értelem­elé való ügyességgel, mely az amerikai államférfiak utolsó segédeszköze, midőn tudják, hogy nincs igazságuk.“ Ily apró s csak oly mellesleg tett vonatkozások árulják el, hogy a császárság ellen tett riadozás nem egyéb vak lármánál, mig a valódi czél: Jonathan bátya. HIVATALOS. Ó cs. k. Ap. Felsége, Ferdinánd Miksa, Károly Lajos, Ferdinand Salvator, József Károly Lajos, Zsigmond , Rainer Ferdinánd és Henrik főherczegek a cs. k. fenségüket, továbbá lovassági tábornok hg Liechtenstein Károly első főudvarmestert, herczeg Salm-Reifferscheid-Krautheim Hugo Károlyt, hg Schwarzenberg Károly al­nagyot, herczeg Batthyány Fü­löpöt, Fürstenberg Egon Frigyes Jand gróf főudvar­­marshallt, báró Wimpffen Maximilian­­nagyot, az első arciére-testőrség kapitányát, gr. Ficquelmont Károly lovassági unokot és az első hadsereg parancsnokát, gr. Lanckorowski Károly főkamarást, hg Trauttmanns­­dorff Ferdinándot, és hg Auersperg Károly Vilmost az arany-gyapjas renddel legkegyelmesebben meg­ajándékozni méltóztatott. F. é. dec. 4-kén­t cs. k. Ap. Felsége, mint az arany-gyapjas rend főnöke és fejedelme , ünnepélyes rendgyűlést méltóztatott tartani, melyben az utonki­­nevezett és jelenlevő lovagok 6 Flge kezéből a rendi alapszabályokat átvevék. A gyűlés berekesztése után a szokásos vecsernye ment végbe az udvari váregyházban , melyen­­3 Flge és a rend tagjai jelen voltak. Ugyane hó 5-kén­t Fige az utonkinevezett lova­goknak az arany­gyapjas rendet az alapszabályok szerinti módon ősszokásos ünnepélyességgel a szer­tartási teremben átadni méltóztatott, mire a rend je­lenlétében az udvari váregyházban az ünnepélyes nagymise következett. Császári nyílt parancs 1852. november 29-től *) hatályos Magyar, Horvát , Szlavonországban , Szerb Vajdaságban és Temesi Bánságban , mely által e koronaországokra az 1811 junius­­­i általános pol­gári törvénykönyv többnemű megszorítások és bő­­vebbi határozmányokkal behozatik és 1853 május 1-jétől fogva életbe léptetik. Mi első Ferencz József, Isten kegyelméből ausz­triai Császár, Magyar és Csehország királya stb. Már az 1851 dec. 31 - ki **) császári nyiltparan­­csunkban közzétett elvekben a jövő, Császárságunk koronaországaiban szervezendő intézmények iránt azon szándékot fejeztük ki, az általános törvény­­könyvet mint közös jogot az ausztriai állam minden lakóira nézve azon koronaországokban is, melyekben az ekkorig érvénynyel nem birt, a sajátságos viszo­nyok tekintetbe vételével életbe léptetni. E szándék kivitele végett s hogy ily módon a közjólét előmoz­dítására a magán­jogot illető kimerítő, határozott, és korszerű szabályzatok kibocsátása által rendezett jogállapotot alapítsunk meg, minisztereink és biro­­dalmi tanácsunk meghallgatása után határoztuk, mint következik : I. sz. 1853. május 1-jétől kezdve Magyar, Hor­vát, Szlavonországban, Szerb vajdaság és Temesi bánságban, az 1811 jun. 1-ji cs. nyiltparancs által Császárságunk más koronaországaiban közzétett ál­talános polgári törvénykönyv az arra vonatkozó s az *) Az általános hírod. törv. és korm. lap. 1852 év­ben kiadott (LXX. darabjában 246. sz. a fog­laltatik. **) A birodalmi törvénylap 1852 évi folyamában 4 sz. a. ide csatolt függelékben foglalt utólagos rendelvé­nyekkel . *) együtt hatályba helyezendő, mi által egyszersmind az e koronaországokban ekkorig fen­­állott, ezen általános polgári jog tárgyaira vonat­kozó törvények, szabályok és szokások eltöröltetnek s hatályból kiléptetnek. II. ez. E mellett azonban, tekintettel ezen koro­naországok sajátságos viszonyaira, a következő pon­tokban foglalt megszorítások és bővebbi határozmá­­nyok léptetnek életbe. III. ez. Az e törvénykönyv második fődarabjában foglalt rendeletek a házassági jogról, a­mennyiben a házasság érvényes megkötését, az asztal és ágy­­téli elkülönzést s a házassági elválást illetik, pol­gári álláshoz (X. ez.) tartozó római kath., továbbá görög egyesült és nem egyesült vallású alattvalóink­ra a föntemlitett koronaországokban nem alkalmaz­hatók. Az előbb kijelölt, a házasság kötését magát illető pontokra nézve ezen vallásbeliek továbbra is a hitvallásuk különbsége szerint fenállott és fenálló tör­vényes rendeletek és egyházi törvényszékeknek ma­radnak alávetve. IV. ez. Minden nem katholikus keresztény vallás­­beliekre a nevezett koronaországokban, a nem egye­sült görögök kivételével (III. ez.) a törvénykönyv második fődarabjának rendelm­ényei a házassági jog­ról általában alkalmazhatók ugyan. De a katholikus és nemkatholikus keresztény val­lásbeliek közti vegyes házasság kötésénél az eddig fenállott törvények , különösen azon törvényes hatá­­rozmány marad érvényben , mely szerint azon eset­ben , ha a föntemlített koronaországokban egy katho­likus és egy nemkatholikus keresztény vallású sze­mély össze akar házasodni, erre az engedély eltérő­sig az általános büntető törvénykönyv 77. §-ának rendeletétől a nemkatholikus fél rendes lelkészétől is kinyerendő és ez által az összeesketés is véghez vihető. Az általános polgári törvénykönyv második főda­rabjának rendelvényei továbbá, teljes alkalmazást nyernek a zsidó vallásbeliekre. V. ez. Az elől említett koronaországok lakosainak személyes házasságkötési képessége azon törvények szerint ítélendő meg, melyeknek azok hitvallásuk különbsége szerint (III. és IV. sz.) alá vannak vet­ve, köttessék a házasság bármely helyen. Azon koronaországok lakosainak személyes képes­sége , melyekben az átalános polgári törvénykönyv rendelvényei házassági dolgokban teljes érvény­nyel bírnak, hitvallásuk különbsége nélkül a törvény­­könyv rendelvényei szerint ítélendő meg. A hely, hol a házasságot kötik , e személyes képesség meg­ítélésére nem bír befolyással. VI. ez. A föntnevezett koronaországokban fen­álló külön törvények és rendeletek oly tárgyakról, me­lyekre nézve az átalános polgári törvénykönyv egyes helyein az ország alkotmányára vagy a politikai, kincstári­ és finansztörvényekre különösen történik utalás, valamint a politikai, kincstári és finansztár­­gyakról ugyanott kibocsátott, a magánjogot megszo­rító és közelebbről meghatározó rendelvények italá­ban érvényben maradnak annyiban, a­mennyiben *) Az általános polgári törvénykönyv maga a töleb­­­bi függelékkel együtt utólagosan hivatalos kézi kiadásban német nyelven úgy mint a fölemlített koronaországokban divatozó nyelveken közzé fog tétetni.

Next