Pesti Napló, 1852. december (3. évfolyam, 820–839. szám)
1852-12-10 / 827. szám
827 1852. harmadik évi folyam. •------előfizetési föltételek Vidéken, Pesten Évnegyedre 5 f. — k. p. Egy hónapra 1 ft 30 k. p. Félévre 10 ., fi „Évnegyedre 4 ff — ,f f* A havi elöfizetés,mint a 1Fe.,évre 8„-„„ Számonkinti eladás is megSEÜDt. I Egyes szám PESTI A lap politikai tartalmát illető minden közlés a SZERKESZTŐ-HIVATALHOZ, anyagi ügyeit tárgyaló pedig EMICH G. úrhoz intézendő, mri-utcza Laulért ház 8. Serkentési iroda: Orintou 8. cs. Bérmentetlen levelek csupán rendes levelezőinküt fogadtatnak el. Péntek, dec 10-én. HIRDETÉSEK és MAGANVITÁK. Hirdetések négyha■abos petit-sora 4 p. kr.jával számittatik. A beigtatási s 10 p. krnyi külön bélyegdij , előre szüzetandó a Magánviták négyhasábos sora 5 pengő krajczárjával számíttatik. A fölvételi díj szinte mindenkor előre leteendő a PESTI NAPLÓ szerkeztő-hivatalába Hegjelen a PESTI NAPLÓ — hétfőt és ünneputáni napokat kivéve ívnyi alakjában mindennap, reggeli órákban. ■ jelen Előfizetési felhívás a „PESTI NAPLÓ“ 1853-ik évi folyamára. Komoly czélul tűztük ki a „Pesti Naplóit a közelgő tíj évtől kezdve, minden egyesíthető erővel, lehető legérdekesebben állitni ki, mi végre semmi fáradságot s költséget nem kímélünk. A lap politikai részét illetőleg, sikerült publicistáink elismert jelesleteit megnyerni, s egyelőre szakonkinti czikkírókul következő urak mutathatók fel a t. dv. közönségnek : Récsy Emil közigazgatás, államgazdászat, pénz- és tanügy szakában, Hunfalvy Pál társadalmi, történeti s nemzetgazdászati ügyekről hozand czikkeket; Wenzel Gusztáv történészeti és törvénykezési, Szokolay István polgár- és büntetőjogi, Urházy György külügyi kérdéseket fejtegetend ; Burányi Ákos ipar-, kereskedelmi és közlekedési tárgyakról írand. Azonkívül K. Keménysigmond úr ígéretét is lírjuk, miszerint dolgozatai által érdekesítendi a Pesti Napló hasábjait. Belföldi levelezéseink már most is oly lábra állítják, miszerint az olvasóközönség igényeinek mind számra mind minőségre nézve megfelelhetnek; igyekezni fogunk azonban a vidéki életnek még több oldalú képviseletet szerezni lapunkban. Külföldi levelezéseinket is lehetőleg szaporítandjuk. Azon meggyőződésben, miszerint a mindennemű közhasznú intézetek s társulatokban haladásunk, nemzeti virágzásunk és jólétünk egyik főtényezője fekszik, és hogy a nyilvánosság egyik legfőbb tiszte, azokat folytonosan szem előtt tartani, s működésüket, mozgalmaikat a haladás s tekély érdekében szakadatlan figyelemmel kisérni ; intézkedést tettünk, miszerint azok lapunk hasábjain rendesen képviseltessenek, s ennélfogva számukra jövő új évtől fogva egy külön rovatot szentelendünk a „Fővárosi hirtár“-ban. A „Műtár“-nak is folytonos érdeket kölcsönzendünk legválasztékosabb változatos tartalommal. Azonkívül, hogy a tudományok és szépművészetek több ágaiból rendes munkatársaink lesznek a Műtár számára , többi közt a megjelenő nevezetesb irodalmi művek bírálatát s ismertetését, megjelenésük után lehető leggyorsabban közlendjük, rendes színházi bírálatot avatott ügyes kéztől, végre érdekes eredeti regényeket s beszélyeket legjelesebb szépirodalmi szerzőinktől adandunk. Műtárunkat a felnevezett rovatokban becses dolgozataikkal állandón ellátandják : Jókai Mór, Vahot Imre, Erdélyi János, Dr. Wenzel Gusztáv, Brassai Samu, Bérczy Károly, Pompéry János, Sükey Károly, Székely József, Lonkay Antal, Gyulay Pál, Degré Alajos, Kőváry László, Dózsa Dániel urak. Lisznyai Kálmánt , a „Palócz dalok“ elismert nevű szerzőjét is megnyertük a „Műtár“ számára. Névszerint Jókai Mórtól „Egy római család“ czímű történeti regényt közlendünk. Iparkodni fogunk, a külföldi híreket első kézből adni, s a külország ügyeket legjobbaknak elismert kútfők után érdekes választékossággal közleni. S mindezen fáradozásaink és a megkívántabb áldozatok daczára, a lap előfizetési föltételeit nem változtatjuk, s ezek tovább is az eddigiek maradnak. Előfizetési föltételek: Vidékre postán küldve félévre 1© forint, — évnegyedre 5 írt p. p. — Pesten házhozhordással félévre 8 írt, — évnegyedre 4 ft p. p. Pesti Napló kiadóhivatalában, (ari utcza 8-dik szám, az udvarban első emeleten) és EMICH GUSZTÁV könyvkereskedésében az úri- és kigyó-utcza szögletén.— Vidéken, ElflftCH GUSZTÁV, mint kiadó tulajdonos. TARTALOM. Levelezések. (London.: Anglia hadi készületei szemközt a francza császárság s az amerikai democratiával. Hivatalos. (Aranygyapjas rendjellel diszesités. — Aranygyapjasrend gyűlés. — Az általános polgári törvénykönyvet behozó s életbeléptért! cs. nyílt parancs. — Katonai rögtönbirósági ítélet.) Fővárosi hirtár. Ausztria. (Bécsi hirek és események ) Francziaország. (A dec. 2-kai események vagyis a császárság kikiáltása ) Nagybritannia. (Disraeli dec. 3-kán az alsóház ülésében előterjesztett pénzügyi terve.) Helvétia. (A szász kézműves legényeket kiutasító rendelet.) Olaszország. (A miniszteri programm miatti bizonytalanság. — Scioloja exminiszter. — Sue Jent! ; regénye. — Pó áradása.) Spanyolország. (Kétesjövendő.) Görögország. (Athén.) Törökország. (Az idegen gőzösöknek a Bosporusoni járása eltiltatik. — Török-montenegrói viszályok.) Legújabb. Telegrafi tudósítások Vegyesek. (Nemzeti színház). Budapest, dec. 10-én. London , dec. 2. Mióta a jelen politikai irányzat fő- és ehkérdésére nézve lord Palmer,ton módosítványa határozatba ment, s e módosítványba nem foglaltatott annak elismerése , hogy a Peel Róbert által megállapított szabad üzlet — mely ellen Derby Disraeli hat év óta nyiltan és kéz alatt küzde — bölcs, igazságos és jótékony rendszabály : a jelen minisztériumnak élete e parlamenti ülésszakra biztosítva van. — A felsőháztól nincs mit félnie. Itt sokkal több a nagy földbirtokos, kinek személyes érdeke a földmivelők és haszonbérlők érdekével van kapcsolatban , mintsem e tárgyat puszta formalitásnál komolyabb szempontból tárgyalja. Lord Clankicarde fog itt egy , a Palmerstonféle módosítványnál is gyöngébb határozatot indítványozni, mit a kabinet-párt tárt karokkal fogadand. E kérdés, mint említem, az összes minisztérium elves életkérdése volt, s bár ezúttal fenyegető sorsa elől kisiklott, egyenként sok viharral kellene még megküzdenie . Packington gyarmatügyi s Malhiesbury külügyminiszter ellen heves megtámadások készülnek ; az elsőnél a jóreményfoki alkotmánynak mindez ideig meg nem oldott s függőben levő ügye; a másodiknál a belgiumi alkotmányban a sajtó megszorítása által engedett csorba, s a piemonti, konstantinápolyi, berlini ügyekben erélytelenül gyakorlott eljárás, lesznek a botlás köve. E reeriminatiók azonban aránylag elenyésznek aman elkeserültséghez képest, melylyel a kincstár-kanczellár által holnapra ígért pénzügyi előterjesztés fog fogadtatni azon esetre, ha ebben a szabad üzlet rovására a haszonbérlőknek bármi kedvezményt vagy compensatiót sejthetne az ellenzék. „A budget visszavetése — írja a Chronicle _ a kormányra sokkal veszedelmesebb lehet, mint a Villiersféle határozvány, s oly nehézséget idézhet elő, melyet lord Palmerston ügyessége sem fog elsimíthatni.“ Én attendant vessünk egy tekintetet Albion jobb és bal szomszédjára, melyeknek egyikében a demokratia zászlója fennen lobog, mig a másikban a császári sas ma kel ki újra phönixként hamvaiból; s vessük e tényekkel ösze ama hadikészületeket, melyek egy idő óta e szigetország kezeit és kedélyeit foglalatoskodtatják. A kormány — a hadigőzösök szaporításán s csavargépekkeli ellátásán kívül — öt ezer tengerész s ezeknek megfelelő számú hajó legénység állítását határozá el, midőn a franczia kormány a hadsereg létszámát harmincznyolcz ezerrel szállítja le, s e leszállítási rendeletet a „Moniteur“ épen Wellington hg temetési napján közli; midőn a hajóhad költségei is évenkinti két millió frankkal kevesbtteznek, midőn Európa minden hatalmasságán kívül maga Anglia is kész, sőt első akar lenni a császárság elismerésében, s midőn a gyanuskodó ,Times-en kívül, minden lap a közvélemény kifejezéseként siet elhinni, hogy a császárság a béke. A nyilvánosság és parlamentáris élet ezen országában , hol a diplomatiának alig lehet oly titka, mely a lapok hasábjain közvitatás alá ne kerüljön, az ezekben kifejezett irány tagadhatlan nyomatékkal bír ugyan , mindamellett én , a két ország közt e perczben létező barátságos viszonyt nem a lapok positív állításaiból hiszem el, hanem onnan következtetem, hol a két hatalmasság érdekei összefolynak, s a pont — mit mindenki lát , de senki nyiltan ki nem mond — a szabad államok, e közös vetélytárs elleni közös érdek. — A császárságból származható eventualitások elleni óvatosság jó ürügy lehet a készületekre, de a perezben, midőn köztudomássá lön, hogy a franczia kormány a spanyollal Cuba védelmére szövetkezett, nyilvánvaló lett az is, hogy nem ily óhajtott szövetséges ellen élesül a kard s feszül a vitorla, s hogy az eszélyes John Bull máshova néz és máshova vág. Ki neki barátja az új világban, annak ő nem ellensége azóban. Vetélytársi féltékenységét a szabad államok irányában ildomosan elfojtja, s ez csak néha-néha, akkor is elburkolva tör ki, így az utóbbi napokban Cubából érkezett hírek, az ottani népségnek Pierce elnökké választatása által tett megrendüléséről beszélvén, a sajtónak ezt lehetlen volt hallgatással mellőznie. Nem hisszük — írja az Exansiner — hogy Cubának a szabad államokhozi csatoltatását az amerikai nép őszintén óhajtaná; valamint azt sem hisszük , hogy Pierce elnök Cuba, Canada vagy Mexico ellen vállalkozni akarna , ha azonban lapokattöltő izgatások, szenvedélyesség vagy balítéletek által odavitetnék, hogy e politika balkövetkezéseit mellőzve, a cubai kormányzó s közte keletkezhető kicsinyes vitát casus belli-nek tekintse, csalnék magunkat, azt hívén, hogy vállalkozása népszerűség s köz rokonszenv hiányán törnék meg. Saját pártja örömriadva követendi őt; a whigek sokkal inkább le vannak verve, hogy som ellenállást kisérthetnének meg. Határt egyedül a külhatalmak közbeszólása szabna, s mi biztosan hisszük, hogy ha ilyszerű megtámadás lesz készülőben, a külügy hivatal elég tapintattal bizánd azt előre látni, ha pedig a szándék már ki is lesz jelentve, elég erővel szembeszállni amaz értelemelé való ügyességgel, mely az amerikai államférfiak utolsó segédeszköze, midőn tudják, hogy nincs igazságuk.“ Ily apró s csak oly mellesleg tett vonatkozások árulják el, hogy a császárság ellen tett riadozás nem egyéb vak lármánál, mig a valódi czél: Jonathan bátya. HIVATALOS. Ó cs. k. Ap. Felsége, Ferdinánd Miksa, Károly Lajos, Ferdinand Salvator, József Károly Lajos, Zsigmond , Rainer Ferdinánd és Henrik főherczegek a cs. k. fenségüket, továbbá lovassági tábornok hg Liechtenstein Károly első főudvarmestert, herczeg Salm-Reifferscheid-Krautheim Hugo Károlyt, hg Schwarzenberg Károly alnagyot, herczeg Batthyány Fülöpöt, Fürstenberg Egon Frigyes Jand gróf főudvarmarshallt, báró Wimpffen Maximiliannagyot, az első arciére-testőrség kapitányát, gr. Ficquelmont Károly lovassági unokot és az első hadsereg parancsnokát, gr. Lanckorowski Károly főkamarást, hg Trauttmannsdorff Ferdinándot, és hg Auersperg Károly Vilmost az arany-gyapjas renddel legkegyelmesebben megajándékozni méltóztatott. F. é. dec. 4-ként cs. k. Ap. Felsége, mint az arany-gyapjas rend főnöke és fejedelme , ünnepélyes rendgyűlést méltóztatott tartani, melyben az utonkinevezett és jelenlevő lovagok 6 Flge kezéből a rendi alapszabályokat átvevék. A gyűlés berekesztése után a szokásos vecsernye ment végbe az udvari váregyházban , melyen3 Flge és a rend tagjai jelen voltak. Ugyane hó 5-ként Fige az utonkinevezett lovagoknak az aranygyapjas rendet az alapszabályok szerinti módon ősszokásos ünnepélyességgel a szertartási teremben átadni méltóztatott, mire a rend jelenlétében az udvari váregyházban az ünnepélyes nagymise következett. Császári nyílt parancs 1852. november 29-től *) hatályos Magyar, Horvát , Szlavonországban , Szerb Vajdaságban és Temesi Bánságban , mely által e koronaországokra az 1811 juniusi általános polgári törvénykönyv többnemű megszorítások és bővebbi határozmányokkal behozatik és 1853 május 1-jétől fogva életbe léptetik. Mi első Ferencz József, Isten kegyelméből ausztriai Császár, Magyar és Csehország királya stb. Már az 1851 dec. 31 - ki **) császári nyiltparancsunkban közzétett elvekben a jövő, Császárságunk koronaországaiban szervezendő intézmények iránt azon szándékot fejeztük ki, az általános törvénykönyvet mint közös jogot az ausztriai állam minden lakóira nézve azon koronaországokban is, melyekben az ekkorig érvénynyel nem birt, a sajátságos viszonyok tekintetbe vételével életbe léptetni. E szándék kivitele végett s hogy ily módon a közjólét előmozdítására a magánjogot illető kimerítő, határozott, és korszerű szabályzatok kibocsátása által rendezett jogállapotot alapítsunk meg, minisztereink és birodalmi tanácsunk meghallgatása után határoztuk, mint következik : I. sz. 1853. május 1-jétől kezdve Magyar, Horvát, Szlavonországban, Szerb vajdaság és Temesi bánságban, az 1811 jun. 1-ji cs. nyiltparancs által Császárságunk más koronaországaiban közzétett általános polgári törvénykönyv az arra vonatkozó s az *) Az általános hírod. törv. és korm. lap. 1852 évben kiadott (LXX. darabjában 246. sz. a foglaltatik. **) A birodalmi törvénylap 1852 évi folyamában 4 sz. a. ide csatolt függelékben foglalt utólagos rendelvényekkel . *) együtt hatályba helyezendő, mi által egyszersmind az e koronaországokban ekkorig fenállott, ezen általános polgári jog tárgyaira vonatkozó törvények, szabályok és szokások eltöröltetnek s hatályból kiléptetnek. II. ez. E mellett azonban, tekintettel ezen koronaországok sajátságos viszonyaira, a következő pontokban foglalt megszorítások és bővebbi határozmányok léptetnek életbe. III. ez. Az e törvénykönyv második fődarabjában foglalt rendeletek a házassági jogról, amennyiben a házasság érvényes megkötését, az asztal és ágytéli elkülönzést s a házassági elválást illetik, polgári álláshoz (X. ez.) tartozó római kath., továbbá görög egyesült és nem egyesült vallású alattvalóinkra a föntemlitett koronaországokban nem alkalmazhatók. Az előbb kijelölt, a házasság kötését magát illető pontokra nézve ezen vallásbeliek továbbra is a hitvallásuk különbsége szerint fenállott és fenálló törvényes rendeletek és egyházi törvényszékeknek maradnak alávetve. IV. ez. Minden nem katholikus keresztény vallásbeliekre a nevezett koronaországokban, a nem egyesült görögök kivételével (III. ez.) a törvénykönyv második fődarabjának rendelményei a házassági jogról általában alkalmazhatók ugyan. De a katholikus és nemkatholikus keresztény vallásbeliek közti vegyes házasság kötésénél az eddig fenállott törvények , különösen azon törvényes határozmány marad érvényben , mely szerint azon esetben , ha a föntemlített koronaországokban egy katholikus és egy nemkatholikus keresztény vallású személy össze akar házasodni, erre az engedély eltérősig az általános büntető törvénykönyv 77. §-ának rendeletétől a nemkatholikus fél rendes lelkészétől is kinyerendő és ez által az összeesketés is véghez vihető. Az általános polgári törvénykönyv második fődarabjának rendelvényei továbbá, teljes alkalmazást nyernek a zsidó vallásbeliekre. V. ez. Az elől említett koronaországok lakosainak személyes házasságkötési képessége azon törvények szerint ítélendő meg, melyeknek azok hitvallásuk különbsége szerint (III. és IV. sz.) alá vannak vetve, köttessék a házasság bármely helyen. Azon koronaországok lakosainak személyes képessége , melyekben az átalános polgári törvénykönyv rendelvényei házassági dolgokban teljes érvénynyel bírnak, hitvallásuk különbsége nélkül a törvénykönyv rendelvényei szerint ítélendő meg. A hely, hol a házasságot kötik , e személyes képesség megítélésére nem bír befolyással. VI. ez. A föntnevezett koronaországokban fenálló külön törvények és rendeletek oly tárgyakról, melyekre nézve az átalános polgári törvénykönyv egyes helyein az ország alkotmányára vagy a politikai, kincstári és finansztörvényekre különösen történik utalás, valamint a politikai, kincstári és finansztárgyakról ugyanott kibocsátott, a magánjogot megszorító és közelebbről meghatározó rendelvények italában érvényben maradnak annyiban, amennyiben *) Az általános polgári törvénykönyv maga a tölebbi függelékkel együtt utólagosan hivatalos kézi kiadásban német nyelven úgy mint a fölemlített koronaországokban divatozó nyelveken közzé fog tétetni.