Pesti Napló, 1852. december (3. évfolyam, 820–839. szám)
1852-12-16 / 832. szám
1852 harmadik évi folyam. ELŐFIZETÉST föltételek 832 Pesten Egy hónapra 1 ft 30 krp, Vidéken Évnegyedre 5 f — kVFélévre 10 r* — 3’ «* Évnegyedre 4 ,, ,, „ A havi elöfi*61f3'm/nt.al Félévre . 8 „ — „ “' “lEgye.»». • *»,■PESTI NAPLÓ. A lap politikai tartalmát illető minden közlés a SZERKESZTŐ-HIVATALHOZ,nyagi ügyeit tárgyazó pedig EMICH G. úrhoz intézendő, mi-utcza Laffert ház 8. Szerkesztéti iroda: Drintoia 8. o. Bérmentetlen levelek csupán rendes levelezőinkre fogadtatnak el. ====^= Csütörtök, dec. 16-án. HIRDETÉSEK és MAGÁNVITÁK. Hirdetések négyhalábos petit-sora 4 p. kr.jával számittatik. A beigtatási s 10 p. krnyi külön bélyegdíj , előre fietendő a Magánviták egyhasábos sora 5 pengő krajczárjával szármíttatik. A fölvételi díj szinte mindenkor előre leteendő a PESTI NAPLÓ szerkezte-hivatalába Regjelen a PESTI NAPLÓ — hétfőt és ünneputáni napokat kivéve ívnyi alakjában mindennap, reggeli órákban. ■ jelen Előfizetési felhívás a „PESTI NAPLÓ“ 1853-ik évi folyamára. Komoly czélul tűztük ki a „Pesti Naplóit a közelgő tíj évtől kezdve, minden egyesíthető erővel, lehető legérdekesebben állitni ki, mi végre semmi fáradságot s költséget nem kímélünk. A lap politikai részét illetőleg, sikerült publicistáink elismert jelesleteit megnyerni, s egyelőre szakonkinti czikkírókul következő urak mutathatók fel a t. dv. közönségnek : Récsy Emil közigazgatás, államgazdászat, pénz- és tanügy szakában, Hunfalvy Pál társadalmi, történeti s nemzetgazdászati ügyekről hozand czikkeket; Wenzel Gusztáv történészeti és törvénykezési, Szokolay István polgár-és büntetőjogi, Urházy György külügyi kérdéseket fejtegetend; Birányi Ákos ipar-, kereskedelmi és közlekedési tárgyakról írand. Azonkívül K. Kemény Zsigmond úr ígéretét is lírjuk, miszerint dolgozatai által érdekesítendi a Pesti Napló hasábjait. Belföldi levelezéseink már most is oly lábra állítják, miszerint az olvasóközönség igényeinek mind számra mind minőségre nézve megfelelhetnek, igyekezni fogunk azonban a vidéki életnek még több oldalú képviseletet szerezni lapunkban. Külföldi levelezéseinket is lehetőleg szaporítandjuk. Azon meggyőződésben, miszerint a mindennemű közhasznú intézetek s társulatokban haladásunk, nemzeti virágzásunk és jólétünk egyik főtényezője fekszik, és hogy a nyilvánosság egyik legfőbb tiszte azokat folytonosan szem előtt tartani, s működésüket, mozgalmaikat a haladás s tekély érdekében szakadatlan figyelemmel kísérni , intézkedést tettünk, miszerint azok lapunk hasábjain rendesen képviseltessenek, s ennélfogva számukra jövő új évtől fogva egy külön rovatot szentelendünk a „Fővárosi hirtár“-ban. A Műtár“-nak is folytonos érdeket kölcsönzendünk legválasztékosabb változatos tartalommal. Azonkívül, hogy a tudományok és szépművészetek több ágaiból rendes munkatársaink lesznek a Műtár számára , többi közt a megjelenő nevezetesb irodalmi művek bírálatát s ismertetését, megjelenésük után lehető leggyorsabban közlendjük, rendes színházi bírálatot avatott ügyes kézzől, végre érdekes eredeti regényeket s beszélyeket legjelesebb szépirodalmi szerzőinktől adandunk. Műtárunkat a felnevezett rovatokban becses dolgozataikkal állandón ellátandják : Jókai Mór, Yahot Imre, Erdélyi János, Dr. Wenzel Gusztáv, Brassai Samu, Bérczy Károly, Ney Ferencz, Pompéry János, Litkey Károly, Székely József, Lonkay Antal, Gyulay Pál, Degré Alajos, Kőváry László, Dózsa Dániel urak. Lisznyai Kálmánt , a „Palócz dalok“ elismert nevű szerzőjét is megnyertük a „Műtár“ számára. Névszerint Jókai Mórtól „Egy római család“ czímű történeti regényt közlendünk. Iparkodni fogunk, a külföldi híreket első kézből adni, s a külországi ügyeket legjobbaknak elismert kútfők után érdekes választékossággal közleni. — S mindezen fáradozásaink és a megkívántabb áldozatok daczára, a lap előfizetési föltételeit nem változtatjuk, s ezek tovább is az eddigiek maradnak. Előfizetési feltételek: Vidékre postán küldve félévre 1© forint, — évnegyedre 5 frt p. p. — Pesten házhozhordással félévre 5 frt, — évnegyedre 4 ft p. p. Az előfizetés elfogadtatik Pesten a „Pesti Napló“ kiadóhivatalában, (ari utcza 8-dik szám , az udvarban első emeleten) és EMICH GUSZTÁV könyvkereskedésében az úri- és kigyó-utcza szögletén.— Vidéken, minden cs. k. postahivatalnál. — Az előfizetési leveleket és pénzeket bérmentesittetni kérjük. EMICH GUSZTÁV, mint kiadó tulajdonos. TARTALOM. Eszmék a franczia császárságról. Levelezések. (Nagy-Bányáról: Időjárás, sár, bor- és húsfogyasztási adó. Lopás. Bányábani szerencsétlenség. Színészet. Vásár. — Felsőbányáról: casino, tolvajlás, egy vigyázatlan himlőoltás szomorú következése. — Szászvárosból: Szervezet; új perreend ; hivatalnokok ; gyógyszertár ; csigmai régiség ; Vida Károly meséi és „Elmélkedései a rómaiak „Petrisse ;“ ethymologia ; gyilkolási merény ; színészet; n.-enyedi-album ; budapesti viszhang ; telegraph.) Hivatalos. (Kinevezések.) Fővárosi hirtár. Ausztria. (Bécsi hirek és események ) Francziaország. (A törvényhozó-test megszorítása. Dupin állása. A megfegyelmezés. Anglia hadkészülete. Az államgazdászok lakomája ) Nagybritannia. (A parliament elnapolása. A „Hérald és Chronicle“ Malmesbury beszédéről a franczia császárság iránt. Kivándorlási ügy. A budget ellenében hirdetett módosítványok, s a „Times“ újabb véleménye a budgetről. A lordmayori lakoma stb.) Németország. (Berlin, Drezda.) Spanyolország. (Cortesgyűlés feloszlatása , kir. rendeletek.) Törökország. (A Porta jegyzéke az idegen gőzösöket a Bosporuson járástól eltiltó végzésére nézve. — Újabb hirek Montenegróból.) Legújabb. Telegrafi tudósítások Vegyesek. (Tankönyv-irodalom. — Nemzeti c.színház.) Műtár. (Pétervár —B. Podmaniczky Lajos úti naplójából.) ESZMÉK A FRANCZIA CSÁSZÁRSÁGRÓL. I. Európa egyik első politikai színpadán egy drámát játszottak el. E dráma jelenetei, 1848. febr. 24-ke óta, szemeink előtt folytak le. A tények e szerint oly eleven emlékezetben állnak, hogy azokat a politikus és történetíró a részrehajlás fényében föl nem mutathatja, az ellenszenv homályával el nem palástolhatja. Mert a dátumok csak alig pár napiak. A függöny dec. 2-kán gördült le, s mint a franczia drámák rendesen, ez is eléggé csattanósan végződött. A színmű hőse, kinek jelszava a kitartás és önmegtagadás (perseverance et abnegation) annyi életküzdelem után, végül czélt ér. Napóleon-Lajost a franczia nemzet császári trónra emeli. Bárhogyan vizsgáljuk, lehetlen megtagadnunk a férfiú rendkívüliségét és az esemény fontosságát, és önként kérdezzük magunktól: Napóleon- Lajos teremté-e az eseményeket vagy az események teremték Napóleon Lajost? Francziaország négy évi történetében a kérdés úgy egyik mint másik oldalának támogatására elég vedvet találhatunk. És ki vonhatja kétségbe, miszerint ez új Caesarnak Francziaországgal szembeni állása nem egy a legrendkívülibb jelenségek közöl ? Midőn az ideiglenes kormány külügyminisztere, Lamartine, Európához intézé a szabadság, egyenlőség és testvériség nevében békenyilatkozványát, ki hitte volna, hogy 1852. dec. 2-kán III. Napóleon császár külügyminisztere, Drouyn de Lhuys, Európa nagyhatalmasságainak követeit arról értesítse, miszerint Napoleon Lajos az isteni gondviselés kegyelméből és a franczia nemzet akaratából a francziák császári trónjára emeltetik? S midőn Persigny 1848- ban Párisban megjelenvén úgy kezdett beszélni, hogy majd ha én miniszter leszek, máskép fogom a dolgokat rendezni: nem félőrültnek tartá a leghevesb bonapartista is? De mondhatná valaki, miszerint mindez nem egyéb, mint a vaksors, a fatum műve, s Napoleon Lajos, ki csillagáról úgy is igen sokat tart, csak a szerencse különös kegyei következtében jutott oda, hol jelenleg áll. Ne legyünk önzők és ne áltassuk magunkat. Valljuk be az igazat, miszerint ha sikerül is valami és néhány napi állandóságra jut a vaksors munkája következtében, nagyszerűt és állandót közönséges fők nem teremthetnek. És ha igaz is azon állítás , hogy Napóleon Lajos az 1848-ks forradalom következtében, tehát a véletlen közretonikálásával, lehetett a franczia köztársaság elnöke, de másfelől, kérdezzük, hogyan lehetett tíz évre consul, és örökös császár? Szinte harmincz évi komoly gondolkodás, szerencsétlen kísérletek után szerzett tapasztalat munkája mindez, s az annyi időn át érett eszme csak most, miután azt a franczia nemzet magáénak ismeré, minthogy a század legnagyobb lángeszének kifolyása s igy a nemzet szellemének nagyszerű conceptiója vala, juthatott a megtestesülés stádiumához. Ha Napóleon L. csak nevére támaszkodhatik, vihette volna-e tovább az elnökségnél ? Ha ő egy hétköznapi ember , merészelte volna-e a coup d’Etat-t végrehajtani , s azután bátorkodott volna-e a nemzettől kérni mindezért absolutiót? Igen könnyű azon ellenvetés, hogy a nemzettel a köztársaságot meguntatta, a szabadság iránti vágyát eloltotta, s miután életerejét vámpírként kiszítta, megjuhászodva kényszerítő lábaihoz borulni, igen könnyű azt is mondani, miszerint ő nem a nép, hanem a katonaság vállain vonult be a tuileriákba. Ily eszme csak a képzelődés országában élő ábrándozók agyában foganhatik. Igaz, hogy a katonaság Napoleon Lajossal tart, de miért ? azért, mert az egész nép is vele tart, s mihely a császár a népet el- s hagyja, elhagyva lesz a katonaságtól is. Mi tehát épen nem osztva azok véleményét éi kik őt a hétköznapiság színvonalánál több nem emelik, csodálkozással tekintünk vissza négy év történetére, s lehetlen be nem vallanunk, miszerint Francziaország sorsát eszméje és saját keze vezették. S midőn ezt bevalljuk, egyszersmind látjuk azon eredményeket, melyek eszméinek kifolyásai, látjuk azon munkálatokat, melyek kezének művei. Négy év óta Francziaország virágzásnak indult. A forradalmak sebhelyei behegedni kezdenek. A forradalom korszaka bezáródni látszik. Francziaország nem forradalmak, hanem más utakon akar az emberiség és polgárosodás sorsára befolyni. Valaha megállapodásnak kell történni. Ha egy nemzet pártküzdelmek által folytonosan rongáltatik, súlya és befolyása nem lehet. És nem szerencse-e az Francziaországra nézve, hogy nemzeti kormánya van? Miután I. Napóleon a forradalmat bezárta: nemzeti kormányt alapított, a nemzet saját kebeléből. Európa akkori viszonyai megdöntötték. A Bourbonokat nem a franczia nép választotta. A júliusi dynastiát egy parlament alkotta. A febr. 24- ei kormányt azok teremtették, kik megbuktatók: a tanulók és napszámosok. Napóleon Lajos az egész nemzet akaratával lépett Francziaország egyik legjobb és legnemesebb katonája helyébe, az egész nemzet tette consullá, az egész nemzet császárrá. E szerint méltán mondá, hogy midőn a franczia nemzet fejére teszi a koronát, önmagát koronázza meg. Egyik szerencse tehát, hogy Francziaországnak nemzeti kormánya van, s mily szerencse ez Európa jelen viszonyai közepett! De e mellett az anyagi előhaladás újabb, megujabb lendületet kap, míg az irodalom és művészet párhuzamban vele együtt emelkedik. MI A PESTI NAPLÓ MŰTÁRA. BÁRÓ PODMANICZKY IRKYIS UTAZÁSI NAPLÓJÁBÓL. Pétervár. (Folytatá is. *) Nem vagyok ugyan barátja, a sokszor előforduló és hosszas leírásoknak, mindamellett kénytelen vagyok néhány fényesebb épületekről szólani; nem, mintha megvolnék győződve arról, hogy szavaim után az olvasó tiszta s kimért fogalmat szerezhetne Lásd Pesti Napló 831. számát, magának a művek valóságos minőségéről, hanem egyedül azért, mert hiszem , hogy azok leírása alatt, fordulhatnak elő a népek és városok jellemét felvilágosító tények is. A császári palota már azért is érdekes, mert csak most készült el, miután 1837-en tűzvész által semmisült meg. Külseje egy rendes négyszöget képez, melynek mindegyik oldala 200 angol yard hosszúságú, éjszaki arcza a Nevára néz , a délit pedig a szemközt levő főhaditörzs palotájával a Sándortért képezi, nyugat s kelet felől az Eremitage és a régi admiralitással szomszéd. Az ízlés, melyben épült, olasz, byzanthi modorú oszlopzatokkal, falai barnára festvék, ablakfái tölgyből készitvék fényes réz-kapcsokkal ; a Sándor térre nyiló három oszlopokon nyugvó kapuk, képezik a főbemeneteleket. A főlépcsőnek kúpja arany foglalványokban, igen szép fresco festvények által díszesíttetik, s hatalmas gránitoszlopokon nyugszik , a lépcsők márványból metszvek. Az épületnek jelleme, inkább a régi mintsem az új modorhoz közeledik; a nagy mértékben kifejtett pompa a fény daczára sem nélkülözünk az egésznél bizonyos classicus egyszerűséget, mi mostani a túlszifrázott s kicsinyszerű ékítvényekben bővelkedő korszakunkban , kétszeresen jól esik. Belsejében látott termek közül, csak kettőt akarok megemlíteni, véleményem szerint legkitűnőbbeket. Az egyiknek falai fehér márványból rakvák, boltja tíz malachit oszlopon nyugszik , ezek talpazata s koronái aranyzott bronz-öntvények , a fehér és zöld színek , s az arany, igen szép vegyületet képeznek, gazdagot különösen , ha meggondoljuk, hogy nálunk a malachit kő , női ékszereknél, aranyba foglaltan használtatik csak. A másik terem szinte egészen fehér márvány, hatvan aranyzott körülfutó oszlopok , mintegy a termet övedző csarnokot képeznek; két oldalait az orosz városok czimerei ékesítik; ez egyszersmind legfényesebb s legnagyobb terme a palotának; az ajtók mind mahagóni fából készitvék aranyzott szélekkel. A temérdek, az épület többi termeiben látottak közöl, különösen emlékemben maradtak a három orosz főherczegné, a mostani czár leányainak , életnagyságú arczképei, mert hol a természet szépségei, a művész mesteri ecsetével párosulnak, ott a szem valódi élvezetben részesül. — Láttam Potemkin, Suwarov, Wittgenstein s több orosz nagyok arczképeit, s Nagy Péter ütközeteinek rajzait, ezeket Napoleon Parisba hurczoltatta volt Moskauból. A császári palota s az admiralitás közötti szűk téren egy pléhernyő alatt roppant nagyságú vas kályhát láttunk, kérdezősködvén czélja után az tudtuk meg, hogy udvari tánczvigalmak vagy ünnepélyek alkalmával, a kályha körül gyűlnek össze a vendégek cselédjei, biztosítandók megfagyás ellen meredt tagjaikat. A császári palotával kelet felől szomszéd az Eremitage, neve onnan veszi eredetét, mert itt szokta volt maga körül összegyűjteni Katharina czámnéüres óráiban a művészek és tudósok neki annyira kedves koszorúját. A palota belseje museumot képez, nyolc teremben van kiállítva a képtár; szép példányait láthatni az olasz és németalföldi iskoláknak: Raphael, Corregio, Guido Reni, Van Dyk, Rembrandt munkái díszesítik. A képtár rendezése különösen eredeti és kellemes, mert nem a szokott modor szerint egymás mellé aggatvák, hanem bútorzott termekben, mint lakszobákban szervák széjjel a festvények; az egésznek megtekintése kevésbbé fárasztó, más