Pesti Napló, 1852. december (3. évfolyam, 820–839. szám)

1852-12-17 / 833. szám

sajnosan ismeri; mi csak azon tényt akarjuk történetileg constatirozni, hogy a föld ez ártalmas megkötése közörömünkre megszűnt. Elismerjük, mikép némely egyesek mélyen leszállítják igényeik, óhajaik s reményeik magas polczáról; de ezekre is lehető tekintettel van a nyiltparancs, sőt a szív kedvencz ösztönét sem feledé ki a számításból, mivel mindamellett, hogy az általános polgári törvénykönyv örökösödési határozmányait, jövő évi május 1-jétől, kivétel nélkül mindennemű birtok és vagyonra kiterjeszti, mégis az ősi jószágok birtokosainak még három évig megengedi, azokról végintézetileg a régi szokás szerint, a nőág kizárásával jogérvényesen rendelkezhetni. Továbbá megengedi : a közpolgári törvénykönyv hatályba léptéig 30 év óta hallgatás által el nem avult örökségi, vagy korábbi birtoklási igényeket illető per útján érvényesíthetni, hozzátéve : mikép a fölemlített igények, ha a kereset irántok egy év alatt meg nem indíttatik, végképen elévülnek. Egy pontja a rendelvénynek látszik némi okot aggályra szolgáltatni , miszerint ugyanis a jószágszerzés kiterjesztett képességénél fogva, melynek a honfiuság hiánya nem áll többé útjában , fajunknak s nemzeti jólétünknek netán nem kedvező elemek fognának ide beözönleni. De mi részben nem aggódunk, s nyugottan nézünk e tekintetben az uj birtokviszonyok alakulásának elébe , azon erős reményt táplálva, hogy minden idegen birtokszerző ha nem is a régi törvény szerint honnosítva, de tettlegs jellemileg mindenesetre nemes fog lenni. Különben az új birtokrendszer kiszámíthatlan előnyeit foglalja magában egy czélszerűen szervezett országos vagyonállapotnak, a földészet összes érdekeinek gyarapító ápolást igér, a közhitel meghonosulását s terjedését biztosítja, a birtokperek határtalanságát megszünteti, s a közállapotok szilárdulására úgy, mint az igazság s jog élvezetének biztosítására legüdvösb befolyással leend. UJ POLGÁRI PERRENDTARTÁSUNK, v. Miután a perlekedés módját, a szóbeli és írásbeli eljárás közti különbségeket s azok elveit, szabályait előadtuk, következik a bizonyítási tan, melyről szólnunk kell. Ez minden pernek legfontosabb, legéletbe vágóbb alkatrésze. Mert ha bármily különféle elvi vélemény-ellentételek uralkodnak is a bizonyítási eljárásban , azon elv iránt köz az egyetértés, mikép a perben valónak csak az fogadtatik el, és így az ítélet alapjául is csak az vétetik , mi valamelyik fél által bebizonyíttatott. És ezen bizonyítást mindig s kizárólag magoknak a feleknek kell teljesíteni. Nem akarjuk fejtegetni s indokolni ezen elv alaposságát a polgári egyenlőségből, mely szerint egyik fél sem igényelheti, hogy az ő állításának bizonyítás nélkül több hitel adassák, mint ellenfelének — mert ezt úgy is kiki könnyen beláthatja. E helyett előadjuk inkább azon főelveket és szabályokat, melyeket itt követni kell. Ha mindazt, minek a bizonyítás körül elő kell fordulni, figyelemmel vizsgáljuk , látandjuk, mikép itt következő főkérdéseket kell megoldani 1. Mit kell bizonyítani. 2. Kinek kell bizonyítást teljesíteni. 3. Lehet-e nemcsak közvetlenül hanem közvetve is bizonyítani, és 4. Mily elővélemények , vagy mások szerint vélelmek , feltevések mentenek fel a bizonyítás terhétől ? Ami az első kérdést illeti, itt főszabály az, hogy minden tényt, melyet valaki állít, és amelyre valamely jogigényt vagy kifogást alapít, be kell bizonyítani. Éspedig amint maga a törvény világosan kifejezi, az semmi különbséget sem tesz, akár igénylő, akár tagadó tételt képezzen az állítás. Ez igen szükséges szabály, mert sokszor s könnyen ki lehetne nélküle a törvényt játszani, a legtöbb állításokat tetszésünk szerint öltöztethetvén akár igenlő akár tagadó formába. Minden tényt kell tehát igazolni. Csak a törvények vétetnek ki. Ezeket a bírónak szükségkép kell tudni, s azért nem szükséges, hogy a felek akár hivatkozzanak reájuk, akár igazolják azokat. De a törvényen kivül bármily magántudomása legyen is a bírónak valamely esemény vagy tárgy felől, azt ítélete alapjául vennie nem szabad, kizárólag csak ahhoz köttetvén , mit a felek maguk bizonyítanak be. A törvényen kívül még azon kivétel van , melyet az u. n. törvényi elővételinek képeznek, melyeket szinte nem szükséges bizonyítani. Az azonban magától értetik, hogy csak azon tények lesznek igazolandók, melyek a pertárgyra vonatkoznak , és amelyek kétségbevonattak s tehát bizonytalanok. A másik kérdés az , hogy ki köteles bizonyítani ? Ez egyike azon kérdéseknek, melylyek a peres jog terén legtöbb vitákra nyújtanak alkalmat, és amelyeket legnehezebb is gyakorlatilag eldönteni. Ismeretesek azon sok mindenféle szabályok p. o. probare debet, cui praesumtio adversatur, actori incumbit probatio , affirmanti non ,neganti incumbit probatio sat, melyek szerint kívánták a jogászok a bizonyítási kötelesség kérdését eldönteni. Jelen törvényünk azon elvet fogadá el , mely legújabb időkben átalános helyeslési elterjedéssel bír. És ez az, hogy a perben minden fél köteles bizonyítást nyújtani, aki valamely tényt állít, akár állíttson igénylőleg, akár tagadólag. Ez szerint elvetette egészen azon alaptalan elvet, mely szerint a tagadótól nem követeltethetett bizonyítás. Megjegyzendő, mikép némelykor a félnek olyat is kell igazolni, mit ellenfele adott elő. Ez különösen akkor történik , ha az ellenfél elhallgatott oly tényeket, melyeket előadnia kellett volna. Ezek igazolásától nem menthető fel azért, mert a másik fél pótolta ki hiányát. Igen sok érdekkel bír azon kérdés is, hogy csak közvetlenül lehet-e bizonyítani ? A tudományi joggyakorlat eléggé kimutatta, mikép igen sok veszteséggel járna, ha a közvetve nyújtott bizonyítás egészen kizáratnék, így sok esetben nem lehetne a tényeket igazolni, vagy csak nehezen, s idős költségveszteséggel lehetne ahhoz jutni. A jogelleniségnek és csalásnak mindenesetre tág kapu nyittatnék. Azért igen helyes, miképtelen perrend is kimondá a 105 §-ban azt, hogy közvetve is lehet bizonyítani, t. i. ha magát a tényállítást p. o. hogy A nem hagyományozott bizonyos kertet B-nek, nem lehet egyenesen bizonyítanunk, hanem lehet oly tényeket kimutatni, melyekből egész biztossággal következtethetni azon állítás valóságát, akkor ezen bizonyítás is elegendő leend; p. o. fentebbi esetben kimutatván, hogy A még életében eladta a kérdéses kertet. Végre meg kell említeni az u. n. elővélemény, vagy vélelmeket is. Ezek kétfélek lehetnek u. m. emberiek tettbeliek, melyek bizonyos tényekből logikai okoskodás útján következtetnek, és jogiak, törvényiek , melyek magában a törvényben alapszanak p. o., hogy az, ki meg nem jelent, vagy ellen nem mondott, ellenfele állításait valóknak fogadta el; az, ki bizonyos idő alatt nem föllebbező, a hozott ítéletben megnyugodott. Ezek törvényi vélelmek , melyek közül azon elv alapíttatott meg, hogy azokat igazolni nem szükséges. Itt az ellenkezőt az ellenfélnek kell bizonyítani, feltéve azonban, hogy azon tények, melyekre a feltevés, vélelem alapszik, valóknak bizonyultak be. Csak azt kell megjegyezni, mikép vannak oly törvényi vélelmek, melyeknek ellenkezőjét sem lehet bizonyítani, p. o. ha valaki nem fölebbezett. Az emberi, tetti vélelmek nem bírnak semmi kiváltsággal , hanem épen úgy lesznek igazolandók, mint bármily tények. Ezek a bizonyítás főbbb elvei, melyek után a bizonyítás egyes nemeiről szólandunk. Kaposvár, dec. elején. Időjárásunk s utaink folyvást lágyak, főleg a sétatér melletti hetvenöt hosszú út,— mely az elhirült poroszlai töltésen is túltesz, — csodálkozunk, hogy az erélyes cs. k. mérnöképitészeti hivatal figyelmét mindez ideig kikerülé, holott ezen ut által egész Zseliczczeli közlekedés és városunknak fávak ellátása eszközöltetik. — Vetéseink a legjobb reménynyel kecsegtetnek , de művészi tekintetben annál roszabbak a Hetényi igazgatósága alatti színészek. Megkezdette ezen társulat mimoszi előadásait nov. hó elején „Nagyapó“ czimű tragico-comicus darabbal, melyben aesthetikai ízlését a nagy számmal összesereglett közönségnek ily czimű dallal: ,,A polma iszsza már“ mutatá be ; — tizennégy előadás után, melyben csak a „Szökött Katoná“bani Zrinyi-kávéházi jelenet vala sükerült, e gyönyörű művészkoszorú megbomlott. S az eként elárvult igazgató a Dráva körül czirkál fris tagokat ujonczozni; egy ily művészi kirándulásból f. hó első napjaiban hazatérvén, családja számára, némely műkedvelő tisztelői „nagy hangversenyt“ rendeztek , amelyben a műkedvelők családja , s rokonain kívül a fizetők száma igen gyér volt. Ezen egy szerelmes műkedvelővel együtt megbukott transennalis társaságtól, szinlaposztója egy darabka zsiris veres papirra irt verseivel veszünk búcsút, melyek, ha jól emlékszünk , igy hangzanak : "A kaposvári szinlaposztó Csak azért jó hozzátok Búcsúzni, hogy tőzsérileg Megajándékozzátok. Casinónk is élénkül; láthatni benne estvénkint kártyázni, s hallhatni életeket oly találókat, mint egy tavai itt járkált arczfestész miniatűrjei; — a köz- és személybátorság biztositvák, s csak egyes főre lopásokról halhatni , a még hurokra nem került szegénylegényeink pedig oly ildomosak , hogy a múlt hó elején Varga ügyvéd urat látogatván,annak nejét csupa udvariasságból szűrük ujjába akarák elvinni.— Városbiránk is megújult, de több lámpáink a régi sötétségben maradtak. — Az uj büntetőtörvény életbeléptetése számos foglyainkat újakkal szaporitá. — A húsnak fontja 18 kr. r. 1. HIVATALOS. A magas cs. k. földművelési és bányászati minisztérium, Bokszer András nyugalmazása által ürességbe jött segédi állomásra a budai cs. ki erdészet-felügyelői hivatalnál , ideiglenesen nyugalmazott doroszlói erdőmester gr. Lichtenberg Zsigmondot nevezte ki. Köztudomású létetik, hogy f. évi december. 16-tól Kassa és Pest között Losoncz felé, hetenkint négy izbeni cariolposta lépend életbe, melylyel pénzes levelek és tiz fontnál nem nehezebb teherküldemények is fognak szállíttatni. Kassán, sept. 20. 1852. Cs. kir. postaigazgatóság. Katonai rögtönbirósági ítélet Komáromi Ferencz , unokai, szolnokié, m. 15. szül., 22 éves, reform, nőtelen, 1850-ben mint exhonvéd 8 évre besoroztatok, közkatona a cs. k. katonai szekerésztestnél, a vele eszközlött rögtönbirósági vizsgálatban részint bevallá, részint megállapított tényállás mellett tanuk által rábizonyult, miszerint hadtestétől megszökvén, f. hó. 5-én az Urbány-házban Inokán Szolnok megyében egy karabélylyal és két pisztolylyal felfegyverezve találtatott és elfogatott, hol Urblány Juliána kisasszonytól 20 pftot félelemgerjesztő fenyegetések közt kicsikart és ezen pénzösszeget meg is kapta. Komáromi Ferencz ennélfogva rablás és törvénytelen fegyverbirtoklás miatt a magas cs. k. katonai és polgári kormány 1851. dec. 20-ki proclamatiója 3 és 4. §§-nak értelmében, lőpor és golyó általi halálra ítéltetett, és ez ítélet ma délelőtt 1 kil órakor rajta végrehajtatott. Kecskemét, dec. 13. 1852. A cs. k. katonai rögtönbiróság. (Magy. Hirl.) FŐVÁROSI HÍRTÁR Pest, dec. 16. — Tegnap délutáni órákban tartá a budapesti műegylet uj igazgató- választmánya első gyűlését a nemzeti múzeumi igazgató ur termeiben. Mindenekelőtt egy küldöttség neveztetett ki a választmány kebeléből, a többség által titkos szavazás utján választott uj egyleti elnök gróf Andrásy Manó ur üdvözlésére, mely az uj elnöknek megválasztatását tudtul adja, s őt egyúttal fölkérje, miszerint az egyesület czéljait ismeretes ügy szeretetes buzgóságával felkarolván, azt a kivánt haladás s virágzás felé vezetni segítse, mire nézve az egylet a dúslelkű fiatal elnökben teljes reményét helyezi is. Továbbá az igazgató választmány önszervezése kerülvén szőnyegre , szintén titkos szavazás utján a választmány elnökévé b. Prónay Gábor, alelnökké Kubinyi Ágoston , s pénztári igazgatóvá b. Podmanitzky László urak választattak meg. Végre a műbiráló választmány alakult meg, mely t. i. első javaslatokat szokott adni az egylet körébe tartozó dolgokról, például a szállásról, képek választásáról stb. A gyűlés folyamán az ügyvezetési nyelv változtatása hozatván szőnyegre, ez, mint a közgyűlés hatáskörét illető tárgy , egyszerűen mellőzve jön. — A test-gyakorló-intézeti társulat igazgatóválasztmánya hasonlag tegnap délután tartá ülését, s ebben az évi számadások megvizsgálására egy bizottmány neveztetett ki, a 1. évre szóló egyleti évkönyvecske nyomatása határoztatott meg, s végre a társulat növelésére , sokkép az intézet hatáskörének tagobbítására megállapittatott: minden részvényesnek felszólítása a végett, hogy legalább egy uj tagot iparkodjék a társulatnak szerezni. A Pestváros és városliget közti közlekedés végett alakult társaskocsi-társulat engedélye a cs. h. nm. helytartóságtól már leérkezett, s a 27 tagból álló egylet folyó hó 18-kán tartandja első gyűlését. — Arczfestésnél legelső kellék : a hűség, mely a képalkat külső idomának s az egyéniség jellemi kifejezésének öszhangzatából ered, s az arczfestész jelességét leginkább meghatározza. Sem a színezet alkalmas vegyítése s elevensége, sem a festék finomsága, sem a körvonalás helyessége, vagy egyéb kültulajdonok nem teszik magukban véve a jóltalált kép valódi becsét, hanem egyedül a két fönérintett tulajdon összetalálkozása. Aki az arczfestészet e titkának birtokába jutott, az kiválólag hivatott e nemes pályára. E tekintetben ismerünk egy fiatal festészt, kinek műveit a hűség feltűnőleg jellemzi, s ki jelenleg még szerény elvonultságban működik ugyan, hanem fölismertetése után csakhamar a közönség méltó részvétére tarthat bizton számot. Művészi kiképzését külföldön, végezé , holott 1840-iktől kezdve hetedfél évig tartózkodott, s névszerint a velenczei akadémiában, hol érdem-oklevéllel jön kitüntetve, három évet töltött, a többi negyedfél évet gyakorlatra szentelé; mialatt Európa több fővárosaiban, s jelesen Münchenben, Párisban (két évig, Londonban stb. sükerrel, s elismeréssel működött. A derék arczfestész— Simonyi Antal; műtelepe Dorottya-utczában 8-ik sz. alatt 2-ik em. létezik.— Tauber Vilmos ügyvéd legközelebb engedélyt nyert egy ügynökség felállítására, mely a jószág- s földbirtokvétel és eladás ügyében a kellő tudósításokkal magánosoknak szolgálni ajánlkozik, s e végre figyelmeztetni kívánja minden az ország külön pontjain létező ügytársait, kik hasonló tárgygyal foglalkoznak, hogy magokat irodájával összeköttetésbe tenni, s a közhasznú vállalatot üdvös czéljában ekkér előmozdítani szíveskedjenek. Az ügynökségi iroda van a Lipótvárosban, kétsasuteza 2-ik sz. alatt. — Az új polgári perrendtartásra magyarázatot, Szokolay Istvánon kívül, még három más jogtudós egyén ir, n. m. Császár Ferencz volt hétszemélynök, Wenzel Gusztáv egyetemi tanár, és Suhajda János, pest megyei törvényszéki ülnök. Tegnap reggeli órákban az orvosi egyetemi kórodában ismét egy nevezetes műtét tanúi voltak számos orvosok s orvosi növendékek. Balassa János tanár egy alkari üzetet kötött meg, mely vigyázatlan érvágás és czélszerütlen további kezelés miatt veszélyes daganatot képezvén, a kar szerves képleteit mind vérrel elbobtá, mik közöl mégis nevezett tanár ura meg- VIDÉKI HÍREK. Gyöngyös város hatósága s lakossága Ő cs. k. Ap. Felsége legmagasb trónralépte évnapját dec. 2 -án fényesen megünnepelték. A casino-egylet e napon nagyszerű diszlakomát rendezett. — Békéscsabán az idei termést a jobbak közé számítják. Az ottani iskolatanítók néhányai különösen gyümölcsnemesítésben kitűnő sikerrel működnek ; igy péld. Sztralsa Károly tanító egész kiállítást lett volna képes rendezni öntermesztette legnemesb alma- és körtefajokból. — A város s egykori földesurasága közti urbérváltási per végéhez közéig. — A város szélén lakó Steiner Jakab urat, gr. Apponyi gazdatisztét , dec. 6-kán több rablóból álló csapat tetemesen megrabolta s összes háznépével együtt megverte és megkinozta. A helybeli csendőrség s ott tanyázó lovasság azonnal nyomozására indult a rabló csapatnak. — Bácskában az agarak szerfölött elszaporodván, a nyulakat irtózatosan pusztítják s e miatt hirszerint az álladalmi uradalmakban az agártartás korlátolva leend. — Komáromban a leégett kath. templom újraépítési költségei födözésére múlt hó 27-kén ismét egy hangverseny adatott Kletzer gordonkaművész által. Ő cs. k. Ap. Felsége a város illető folyamodására megengedni méltóztatott, hogy a forradalmi időben parancsoló hatóságoknak e város által kölcsön adott 275,000 p/t betudassék ama 300,000 phtba, mely 1848-ban az álladalmi pénztárból a pesti képviselőház által Komárom város fölsegélésére adatott, a még hátramaradt 25 ezerről kötelezvény adatai rendeltet- s vén. — Komáromban jelenleg egy delejesálomban szenvedő hölgy vonja magára a közönség figyelmét. AUSZTRIA. Bécs, dec. 15. Ő cs. k. Apóst. Fölsége m. hó 24-dikán kibocsátott legfelsőbb rendeleténél fogva megengedni méltóztatott , hogy Horvátország és Szlavóniában egy ideiglenes középponti ügyvédi hivatal állíttassák föl, melynek székhelye Zágráb leend, élén egy pénzügyvéd, pénzügy-tanácsosi ranggal s 2500 ft fizetéssel állandó — A „Wiener Zug“ írja: Néhány nap óta egy új államkölcsönről beszélnek még pedig külföldön. Mi ez által alkalmat vészük magunknak nyilvánítani, miszerint e hír merőben alaptalan. A pénzügyminisztérium egyetértve az oktatási minisztériummal , f. hó 4-n kibocsátott rendeleténél fogva megengedte , hogy egyes esetekben , s ott, hel a hivatalos szükség is kívánja, azon joghallgatók, kik a politikai s jogtudományokat 1851- 1852-ben elvégezték, s a pénzügyi fogalmazási gyakorlatba szándékoznak belépni, az elméleti államvizsgálatok harmadik osztályától fölmentessenek, s mint valóságos fogalmazó gyakornokok föleskettessenek s alkalmaztassanak. Ezen kedvezésben azonban csak azon joghallgatók részesülhetnek, kik felvételére az 1853-dik év lefolyta előtt folyamodnak. A német-osztrák telegrafegylet conferentiája martiusban fog Bécsben tartatni. Ezen összejövetelre máris igen sok anyag gyűlt össze, a tárgyalás leginkább a külföldi telegrafoknak az egyleti vonalakhozi csatoltatását illetendi. A tegnap megjelent hírod, törv. és kormánylap az uj erdészeti törvényt tartalmazza, mely érvényes minden koronaországokra, kivévén Magyarországot, Erdélyt, Horváthországot, Szlavóniát, katonai őrvidéket , Dalmatiát s a lombard-velenczei királyságot. E szerint az erdők három osztályba soroztatnak: ország, községek s magánosok erdekre. Engedelem nélkül erdőtelket kiirtani nem szabad. Az igen terjedelmes törvény főczikkelyei kimeritőleg szólanak az erdőégésekről, rovarok által okozott károkról, a házak megtéritetéről, erdővéd-szolgálatról. Az erdészeti személyzet föleskettetik. E törvény 1853. jan. 1-jén lép életbe. KÜLFÖLD. Francziaország. (!) Paris, dec. 10. — A senatusból semmi uj, az alkotmány módosítását tárgyazó senatusvégzés megvizsgálására kinevezett bizottmányok értekezletei hosszasak, fárasztók. Meg előadó nincs kinevezve. Közönségesen azt hiszik, miszerint hétfőnél előbb a jelentés meg nem történik. Különben azt beszélik , hogy a dotatio, mi Magnon tábornok által 30,000,000 frankban indítványoztatott, némelyekben nehézséget keltött fel, s 25,000,000, némelyek pedig 24,000,000 frankra akarják levonni. (L. az utóbbi telegrafi tudósítást e lapok tegnapi számában.) Ma azt beszélik , (és már nem először beszélik, miszerint Rothschild bárót St. Cloudba hitták, és fölkérték a híres bárót, ne vonná meg hitelezésétrancziaországtól, s ne akadályozza a börze emelkedését részvétlensége által. Rothschild, bár tisztán kimondá a pénzügyi mozgalmak élén álló F... iránti é s sértett üterét hihetetlen ügyességgel kikereste s megkötötte. — A nemzeti színházban hallomás szerint operabálok fognak tartatni, s Leitner asztalos mondatik megbízva lenni a padlat elkészítésével. — A pesti Lloyd társaság évi számadása elkészült, s megvizsgálás végett egy bizottmánynak adatott át. A Lloyd-társaság tiszta vagyonértéke jelenleg 6000 pftra rúg; tagjai száma 541, mely azonban folyvást szaporodik.