Pesti Napló, 1852. december (3. évfolyam, 820–839. szám)
1852-12-22 / 837. szám
kívánatos lenne a magas kormánynak ezen körülményt feljelenteni, mely igazságszeretetében bizonyára jobb helyiségről gondolkoznék, s a kívánt szállásbért utalványoztatná; de ha fel nem jelentetik, a bajt sem orvosolhatja. — A farsangra piqueniquek készülnek. Indítványozd a megyei főnök, [j Haditörvényszéki Ítélet. Sánta Mihály, jászberényi jászsági sz., 18 éves, kath., nőtlen, a cs. k. szekerész testben közlegény, megállapított tényállás mellett törvényesen bevallván a meghitelt tanuk által rá bizonyulván, hogy i. é. júniusban csapattestétől azon föltétellel, hogy oda többé soha vissza nem tér, megszökött, azóta rosz hírnevű csavargók társaságában, a Jászberény körül fekvő pusztákon tartózkodott, magát fegyverekkel és lóval ellátva, többnemű lótolvajlásokat követett el. f. hó 30-án két bűntársával együtt Danis András majorságában a lajosi pusztán ennek fia Danis Istvántól lövésre kész töltött fegyverrel halállali fenyegetés mellett egy egy paripát, elvett, s a majorságnak az ő elfogására összesietett lakosaira tüzelt legyen, a f. h. 16-án felette tartott teljes haditörvényszék által egyhangúlag a rablás bűnében törvénytelen fegyverbirtoklás és első szökés által súlyosbítva elmarasztalván, a 33. haditörvényczikk utasítása szerint kapcsolatban az 1802. oct. 16-ki rablási pátenssel kötél általi halálra ítéltetett, s ez ítélet annak a magas cs. k. III hadsereg parancsnokság által történt megerősittetése után f. hó 17-én Jászberényben legzs. k. haditörvényszék. F. é dec. 18-kán jelent meg a birodalmi törv. és komi. lap LXXIV. darabja, összes kettős kiadásban ; tartalma: 252. sz. Császári nyiltparancs 1852. September 4-éről, mely által a házaló kereskedésre nézve uj törvény tétetik közzé. 253. sz. Császári nyiltparancs 1852. november 26-áról, mely által az egyletekre nézve uj törvényes határozmányok (egyleti törvény) tétetnek közzé. 254. sz. Kibocsátványa a külügyminiszteriumnak 1852. nov. 28-áról, az ausztriai hadihajókról az angol kikötőkben elszökő matrózoknak viszont kiszolgáltatását illetőleg. 255. sz. Rendelete az igazságügy-miniszteriumnak 1852. dec. 9-éről, mely a bankutalványok törlesztése iránti törvényszéki eljárást meghatározza. (Magy. Hirl.) FŐVÁROSI HÍRTÁR Pest, dec. 21— Ő cs. kir. Fensége Albert főherczeg kormányzó urunk, fenséges nejével Hildegarde főherczegaszszonyával együtt Bécsből f. hó 18-ra éjjelén Budára visszaérkezett, s ő Fenségeik azóta ismét körünkben mulatnak. — Miután a kellő lépéseket megtettük arra nézve, hogy új évtől kezdve fővárosi társulataink s intézeteink érdekeit képviselve , folyton egy tartalmas rovatot kezelhessünk, mely által mind belterjes erejét lapunknak emelni szándékunk, mind különösen a társulatok s intézetek ügyeinek s mozzanatainak éber szemmeltartásával azokra a csekély tehetségünk szerint hatni megkisérlendjük : több oldalról szerencsések voltunk azon szives biztosítást nyerni, mikép kitűzött szándékunk a czél jelentősége s komolyságához képest méltó elismeréssel fogadtatott, s hogy örömteljes készséggel fognak bennünket feladatunk sikerdús megoldásában gyámolitani. Névszerint egy tekintélyes iskola főtanárától melegérzelmű levél intéztetett hozzánk, mely míg a nevelés s oktatás sokoldalú teendőit ügyesen fejtegeti, egyúttal sajnosan látszik érezni hiányát egy illetékes részrehajlatlan orgánumnak, melynek iránya lenne: „a tan-és nevelési ügy emeléses fejlesztésére, s annak általános virágzására oly szerfölött szükséges oktatói tanácskozmányokat lehetőleg pótolni, s a kölcsönös eszmecserét tüzetes tárgyalások s értekezésekkel lehetségessé tenni.“ Végül örömmel ígérkezik a megnyitandó rovat ezélravezető kezelésében bennünket tehetsége szerint segíteni. — Mélyen érezzük mi a levélben fejtegetett nevelési momentumok egy egész életre kiható fontosságát, s az intézetek sorában, miket képviselni szándékunk, kétségkívül a növeldék s tanodák egyik legkitűnőbb helyet foglalandnak, miknek működéseit éber figyelemmel kisérni édes kötelességünknek tartandjuk, s azért nem mulaszthatók el örömünket nyilvánitni azon jelenség fölött , hogy köszhasznú czélunkat illetőleg, első méltányló szózat a tanintézetek köréből emelkedett, — Európai Kírű hazánkfia Liszt Ferencz zongorai virtuóz utóbbi időkben a weimari operát igazgatta, s azt a kitűnőség legmagasb fokára emelte. Legutóbbi hírek szerint azonban Liszt a vreimári dalműházat odahagyni s Párisba visszatérni készült, minek következtében általánosan a nevezett opera sülyedésétől tartanak. Természetes, hogy egy olyan vonzó személyisége, a művészerőket maga köré könnyen egyesíthetvén, csakhamar fényes állásra képes emelni vállalatot, melynek élén áll; valamint azt sem csodálhatni, ha valamely mű, melynek összetartó, életadó ereje nem magában, hanem egymásban rejlik, ennek határán túl lenni megszűnik. — Lisztnél levén , érdekesnek tartjuk annak műutazásából Jules Janin a híres francziamilitesz után következő anekdotát közölni. Liszt egyszer bizonyos kisebb városban hangversenyt hirdetett. Midőn este a hangversenyterembe lépett, az egész hallgatóság 56 személyből állott. Liszt, ki előtt e történet furcsának látszott, csekély számni hallgatóihoz ekkép szóla mit gondolnak uraim, nem lenne-e jobb , a helyett, hogy önöket itt játékommal untassam , a vendéglőbe menni, hol önök engem szerencsésenek mestelimet velem megosztani.“ Megtörtént. A vacsora élénkül folyt. Éjfél táján Liszt a zongorához ült s elragadólag játszott. Ez esemény hire másnap az egész városban villámként elterjedt, s midőn a zongorahős legközelebb ismét hangversenyt hirdetett, a terem zsúfolásig tömve jön. Liszt maga mondá többször, hogy ama vacsora neki sokat jövedelmezett. — Vágó marha egy időtől fogva igen nagy mennyiségben szállíttatik hazánkból Hamburgba, így a múlt hónapban 4000 darab sertés érkezett egyenesen Magyarországból azon éjszaki kikötőbe; ökrök is szállíittattak oda, hogy a húsbesozással kísérletek tétessenek. A helybeli bölcsőde igazgató tagjai néhány nap óta az intézet keletkezte ótai számadásai vizsgálatával foglalkoznak. A még jelen hó folytában tartandó intézeti közgyűlésen a bölcsőde kiterjesztése fog többi közt tárgyaltatni, melynek alaptőkéje jelenleg már 4000 pftra rúg, s ezenkívül még nagymennyiségű mindenféle gyermekruhák birtokában van az intézet. Most naponkint 10 ágy van elfoglalva, s az ápolásul behozott gyermekek száma folyvást növekszik. Az intézet csendesen működő jótékonyságával szemközt, nem tartjuk szükségesnek hangosabb ajánlattal buzdítgatni a közönséget annak méltó pártfogolására. — A városi elemi iskolák összes altanitóinak fizetése fölemeltetett, s ezért kötelességükké tétetett a vasárnapi iskolák növendékinek ingyen oktatást adni. — A pesti Lloydtársaság jelen első évi bevétele volt összesen mintegy 21,800 pft, kiadása ellenben 23,800. Kiadási legfőbb tételét a bútorzat vásárlása képezi, mely is 9300 ftra rúgott. Többi kiadásai következők : házbér 4100 ft, tisztviselők és cselédek fizetése s utóbbiak ruházata 4100 ft, világítás 6 cs. Ap. Felsége legmagasb utmulatásakor 700 ft, a helyiségek világítása 1200 ft, hírlapok 1000, könyvek 200 , fűtés 600, hirdetmény s nyomtatási költség 500, a helyiségek helyreállítása 1000, javítási tisztítási, s mosási költségek, s többi apró kiadások a bélyegdíjak és levéljegyekkel együtt mintegy 1100 ft. A bevételek legfőbb tételét a bejegyzési díjak és a rendes befizetések teszik, s az előforduló kiadási fölülség okát a beruházás szükségében találjuk, melyet amazzal összeállítva, mégis a társaság tiszta vagyonértékére — mintegy 6000 pftra akadunk. A Pesten fenálló temetési egyletek hallomás szerint egybe fognának olvasztatni, mi által a nevezett intézet igazgatásába egyrészt kezelési könnyebbség, másrészt örvendetes takarékosság hozatnék be. Míg Pestváros vásári helybére 62,000 pftra rúg , ugyanaz Budán csak 6000 ftnyi jövedelmet hajt, mi a két testvérváros forgalmábani különbséget nyilván feltünteti. — Récsi Emil, e lap felelős szerkesztője, „Regénycsarnok“ czím alatt külföldi legjelesb regények magyar nyelvbeni kiadását indítja meg, s ez iránt előfizetési felszólítást hirdet. (Lásd a mai szám hirdetményeit.) Üdvös hatását egy ilyen vállalatnak nem szükség bővebben mutogatnunk, s ezen meggyőződésben utasítjuk a közönséget az előfizetési felhívásra. — A színházi „illető rendezőség“ a M. Hírlapban egy választ közöl minapi megjegyzéseinkre az utánrendezett Hunyadi László opera előadását illetőleg. Nem mulasztandjuk el, e czáfolat lenni akaró válasz pontjaira közelebb részletesen vissza felelni. Pest, dec. 20. Azon események Ötödik közlemény. Ő cs. k. s Apest. Felsége I ső Ferencz József legkegyelmesebb Fejdelmünk, s ő Fensége Albrecht cs. k. Főherczeg, magyarország hadi s polgári kormányzójának a nemzeti képcsarnok részére megszerzendő képeikre szentelt összegek felöl. a) A váczi ft. káptalan 58. számú aláírási ivén : n. Gasparik Kázmér nagyprépost 5 ft.; Mericzay Antal ez. prépost és Szarvas Ferencz éneklő kanonok, mindenik 2 ft.; Cseh András, Slaulik József, Sterrmann József, Kriszter Antal, Müller Mihály, Fajthy Ferencz és gróf Zichy Ipoly kanonok urak, mindenik 1 ft.; öszvesen 16. ft. pengő pénzben. b) A nagyváradi latin szertartásu (t. káptalan 69. sz. ivén , a ft. káptalan 10 ft. c) A rosnyói ft. káptalan 78. sz. ivén: a ft. káptalan és Hollók Imre őrkanonok, mindenik 5 ft. öszszesen 10. ft. d) Amígy gróf Almásy Móricz cs. k. m. orsz pénzügyigazgatósági elnök 596. sz. ivén : ő excja az elnök 20 ft.; Végh Johanna 15 ft.; Eötvös Pál, Ghyczy Miklós, Ilesz János, Keszlerlfy János, Koneczny Vimos dr. Korizmics László, Poszavecz Zsigmond, gróf Török Bálint, mindenik 10 ft.: Charmant Rudolf Christen Endre, Czech János, Fiuk Edmund, Gömöry Viktor, Jäger József, Kálosy József, Kamanházy János, Keszler János, Kummer Rudolf, Leeb Péter, Marcher József, Olts Alajos, Sax Ingnácz, Keszler Sidorovicz N., Miksó Sándor, Perczel Sán., Schwarzhuber N., Stangl N., és Willrader Zsigmond, mindenik 2 ft.; Albert Mihály, Bélik Rudolf, Köffinger Szilágyi Sándor. VIDÉKI HÍREK. — Ő cs. Fensége főherczeg kormányzó urunk Bécsből Budára visszautaztában Pozsony városát is látogatásával szerencséltette, hová 17-kén estve érkezék meg, s reggel Va 8 órakor a kiállított helyőrség felett tartott szemlét, azután megtekintette a kórházakat, s az újonan felállított felső nevelőházat, a kerületi kormány, kerületi főtörvényszék, megyei főnökség hivatali helyiségeit, továbbá a fogházakat, az utóbbiak állapotáról s ügyviteléről az irodákban pontos meggyőződést szerezve magának. A reggeli vonattal ő és. Fensége ismét elhagyta a várost, s Bécsből azalatt megérkezett fenséges nejével Hildegarde főherczegné ő cs. Fenségével az ország fővárosába tovább utazott. Ernst főherczeg ő cs. Fensége, a magas tábornoki kar, gr. Attems főispán ur s a tiszti kar a pályafőnél vala egybegyülve, ugyanott a katonai tisztelgést egy díszőrszázad zenekarral teljesítette, s a népességnek is egy része egybegyűlt a fenséges országkormányzó irányában mély tiszteletét kitüntetendő. A „Wanderer“ egy levele szerint Nagy-Kanizsa közelébeni vendég pusztán egy fegyveres rablócsapat támadta meg az ottani urasági tisztet, s azt minden készpénzétől és drágaságaitól megfosztá. A rablók néhány óráig ott dulongtak s távoztukkor nemsokárai visszatéréssel fenyegetőztek. Ugyanazok két juhpásztort, kik múlt évben egyik czinkosukat a törvény kezébe szolgáltatók, most egy távol fekvő csapszékbe elcsalván , nagy kínzásokkal vettek rajtok boszút. Mindkét szerencsétlen meg nehány óráig élt a kínzás után , s a rablók egyiket, ki lábán nagy sebet viselt, annyira megjelölhetők, miszerint az ennek nyomán a csendőrök által elfogathatott. — Békés megyében a csordási pusztán f. hó 5-kén bunkósokkal ellátott nyolcz gonosztevő szekéren érkezvén egy juhnyájhoz, ennek pásztorát megtámadták, ki azonban késsel leven fölfegyverezve, a betyárok közöl kettőt leteritett, a többit elszalasztá, mindamellett sikerült az utóbbiaknak az éj homályában 21 juhot elhajtani. AUSZTRIA, Bécs, dec. 21. — Az Oesterreichische Correspondenz következőket közöl hiteles kútfőből azon üldöztetésekről, melyeket a keresztyének Bosnyákországban , s a Slrezofjovinában tűrni kénytelenek: ,,Ismail pasa, Herczegovina kormányzója, összetett kézzel nézi a dolgok menetét; csak a keresztyéneket illetőleg nyilatkozik minden tartózkodás nélkü, a nagyon fájlalja, hogy a szultán túlzott szelídségéből eredeti utasítások által igen korlátolt törvényhozási formákhoz volna kötve, mert különben teljes szigor alkalmazása mellett már rég kész lehetne a nyugtalan fejekkel. S mivel ezen nyilatkozatai mindenütt köztudomásra vannak, a legingerültebb hangulat uralkodik a keresztyének irányában, a igy A N., és Márffy Ágoston, mindenik 1 ft. összesen 229 forint. e) A pesti nemzeti casino 598. sz. ivén: Bajzáth Rudolf és gróf Zichy Miki, mindenik 10 ft.; Inkey Ede, Jeszenszky Ignácz, Nagy Gedeon és Somsich Pál, mindenik 5 ft.; összesen 40 ft. f) Ngos Vizkelety Ferencz cs. k. tanácsos, m. k. tudom. egyetemi jogászati kar dékánja 603. sz. ivén : Vizkelety Ferencz cs. k. tanácsos s dékán 4 ft; Elitscher Boldizsár jogtanár 2 ft.; Degen János tanár, Harum Péter tr., Slentner János római jogtanára, Karvasy Ágoston, Láner Ferencz államtantanára, Pauler Tivadar, Récsi Emil tanár, Wenzel Gusztáv, mindenik 1 ft.; összesen 14 ft. g) T. Tognio Lajos, m. k. t. egyetemi orvoskar dékánja 604. sz. ivén: Arányi Lajos Balassa N., Beke Imre, Birly Flórián, Brauer József, Csausz Márton, Diescher János, Joffe N., Lippay Gáspár, Margó Tivadar, Nedelko Döme, Pisztóry Ferencz, Prevendar Sámuel, Rupp Nép. János, Sauer Ignácz, Schordann Zsigmond, Stockinger Tamás, Tognio Lajos, Wagner N., Zlamal Vilmos, mindenik 5. ft. Dürer József 3 ft.; Czifra Ferencz és Knopp Ferencz, mindenik 2 ft. összesen 107 ft. h) T. Reisinger János a m. k. tudom. egyetemnél bölcsészeti kar dékánja 605. sz. ivén : Gärtner Vilmos, Gerenday József, Haider K., Jedlik Ányos, Kiss Ferencz, Langer Károly, Reisinger János, Sangaletti Eduard, Télfy János, Wolf Adolf, mindenik 2 ft.; Grynaus Alajos, Horvát Árpád, Mutschenbacher Alajos, Nékám Sándor, Szabó József és Teffenberg Adolf, mindenik 1 ft. összesen 26 ft. Az ötödik közlemény összege : 452 forint pengő pénzben. Közli: Mátray Gábor, a nemzetképcsarnok-alakitó egyesület titoknoka. Értesítés. Miután azon akadályok melyek, a nagy enyediek segélyezésére szánt almanachom II-dik kötetének megjelentetését látják, nagy részint el vannak hárítva , örömmel tudatom a közönséggel , hogy az a jövő év első napjaiban elhagyandja a sajtót. A közzönség, ha értesül, hogy a kérdéses almanach eddig meg nem jelenhetésének nem én valók oka, meg fog bocsátni. Szolgáljon ez előleges válaszul azon megtámadásra, mely ellenem távollétemben intézteték, s feleletül azon sürgetésekre, melyeket e tárgyban kaptam. Egyébiránt az almanach megjelenése után közzé teendem számolatomat s válaszomat a’gyanúsításokra. Pest, dec. 20-kán 1852.