Pesti Napló, 1853. január (4. évfolyam, 845-868. szám)

1853-01-14 / 854. szám

FŐVÁROSI HÍRTÁR. Pest, jan. 13. — Intézetek és társulatok. Budai alagút. A buda-várhegyi alagút ügye, miként igen biztos kútfőből értesültünk, a következő stádiumban van. A vállalattal aláírás folyvást nö­vekvő részvéttel történik , s jóllehet egy harmada az előleg kivetett költségeknek az aláírások által födöz­­ve van, mindazáltal még csak azon kezdetbeli mun­kálatok vehetők eszközlésbe, melyeken sajátképen a vállalat nem képzeleti vagy feltételi , hanem va­lódi költségterve alapulana. E végett mindenekelőtt a várhegy keble keresztül fog furatni, az ott létező föld- és sziklarétegek minőségének kipuhatolása te­kintetéből , mert csak ily módon számíthatni ki az alagútépítés költségtervét a legutolsó részletig. Ezen átfutási műtét négy felől kezdetik meg : a hegy két szemközti oldaláról s felülről lefelé függőlegesen szin­tén két ponton, mik aztán az első kettővel s egy­mással vízirányosan összetalálkozandnak. A négy­rész felőli egyszerres munkálat leginkább időkimélet végett­ történik. Jelen biztos alapon nyugvó részletes költségvetés (ilyen kívántatik igen okszerűen felsőbb helyről) aztán a legújabban közzétett egyleti rendszabály értelmében szerkezeti alapszabályokkal együtt fog legfelsőbb helyre jóváhagyás végett ter­jesztetni. Földtani társulat. A földtani társulat leg­utóbbi gyűlésében ismét nyolcz új társulati tag jön bemutatva. A földtani társulatnak általában a ter­­mészettani tudományok, de különösen hazai f­öldis­­mei tapasztalatainkra, s ezekből a gyártás és kéz­­műtan minden ágazatára kiható közhaszna tekinte­téből méltán óhajtandó, hogy iránta minél nagyobb részvét keletkezzék hazaszerte, kiváltkép az arra hivatott egyének közt, kiknek nagy mennyisége mel­lett valóban csodálhatni a nevezett társulat részvé­nyeseinek még most oly csekély számát, minélfogva az 100 egyénnél csak valamivel többet foglal kebe­lében. Pedig a társulat jelentékeny előnyű működé­sét csak úgy folytathatja kívánt terjedelemben, ha minél több tag szellemi s anyagi hozzájárulásával gyámolitja annak vállalatait. Budapesti m­ű e­g­y 1 c­­. Folyó hó 10-én tar­tott választmányi gyűlésében a budapesti műegylet­nek, el­len határozva, miszerint az 1853-ik évre ki­tűzött egyleti műlap (Mátyás király bevonulása Budavárába Veber után), melyet Münchenben Hanf­­stenger ismeretes Ügyességű keze aczélra metsz, 2000 példányban nyomassák le. A választmány nem hibázandott, ha a gyönyörű műképet még több példányokban állíttatja ki, mert vevője bizonnyal találkozandik. — Ó cs. kir. Fensége Albert főherczeg kor­mányzó urunk, tegnapelőtt este vaspályán Bécsből Budára visszaérkezett. — Ö cs. k. Fensége A­l­b­e­r­t főherczeg kormányzó termeiben, a jelen farsangi saison udvari tánczesté­­lyeinek sora tegnap nyilt meg. Mintegy 400 külön­féle magas állású s rendű személy volt hivatalos a tánczestélyre, melyet a fenséges elfogadó Házipár leereszkedő szívélyességén kívül, minden lehető ké­nyelem és fény jellemzett. A Khevenhu­lkteir- estedi zenekar és Sárközy Ferencz társasága felváltva játszottak. Ezen kívül még négy tánczestély lesz (3 Fensége főherczegkormányzó úrnál. — A budai cs. kir. járásbíróságnál január 1-jén, mely napon az uj ideigl. polgári perrendtartás életbe lépett , az írásbeli tárgyalás a szóbelitől akkér lön elkü­lönözve, miszerint az első minden fényi­tőjogi tárgyalásokkal együtt Kanicser János járásbiró ur elnöklete alatt láttatik el, a szóbeli tárgyalások s minden előbb úgynevezett sommás eljárás Z­a­l­a­f­f­y István ülnök ur előtt folynak. — Zl­i­n­s­z­k­y János pestkerületi főtörvényszéki ülnök, ki mint pestmegyei központi főszolgabíró, csaknem húsz évig üdvös szolgálatokat tett a köz­ügynek, s mint bíró és magán­személy egyiránt köz­­tiszteletben állott, f. hó 9-kén tüdőlob következtében, életének 58-ik­ évében, itt Pesten meghalálozott. Az ünnepélyes gyászmenetet nagyszámú tisztelői a leg­előkelőbb osztályokból disziték. — A budai nőegylet tánczvigalma az országházá­ban fényesen és kívánt jó sikerrel ütött ki, — az egylet pénztára mellett meglehetős aratása volt a bérkocsisoknak, annál inkább, mivel a tánczvigalom estéjén köd és sár boritá utczáinkat. — A nemzeti zenede részéről jövő február 2-kán ■tartatik meg a nevezett intézet javára rendezendő tánczvigalom a Lloyd-társaság helyiségeiben, melyek ez alkalomra annál fényesebben lesznek díszítve, minthogy e czélra mind a Lloydtársaság, mint a nem­zeti zenede egyesült erővel közreműködendnek. — Múlt hétfőn estve tartatott a sándor-utczai, „Kesztyűhöz 14 czimzett vendéglő helyiségeibe!» nyilvános próbatéti tánczvigalom a magyar magán­­tánczból, mely a mily arányban társas tánczaink száma naponkint növekedik, a kép kezd eltünedezni a nyilvános tánczvigalmakból. A szép számmal meg­jelent vendégek, különösen a szülők méltó elismeréssel nyilatkoztak Finger György, magyar magántáncz­­tanitó e térem­ képessége fölött, tanítványainak mind apraja, mind nagyja ügyesen s jellemző taglejtéssel járván el a magán tánczot, melyben mind eszményi­­ség mind valódi magyar tartás egyesülve van. A mindkét nembeli tanítványok közöl kitüntetett ügyes­ségekre nézve különösen megemlítendők : Bender Ferencz, He­fér Szidónia, Bender Anna, Bu­­csánszky Hermina, Ezer Ferdinand, Prém Károly, Krézlbauer József, Melcher Antal, Grundli Anna és Schoösel Katarina. — Hallomás szerint a pesti német színház egy­kori igazgatója Forst­er, tavaszra egy német opera és szintársasággal Éjszakamerikába­­ menni szán­dékozik. — Az eltilasdettitások s tolvajlások városunkban különféle alakban gyakoroltatnak. Múlt éjjel a Jó­zsefváros hasonnevű utczájában egy földszinti ház­hoz létrát támasztván a tolvajok , a padlásról nagy­mennyiségű fehérruhát raboltak el. A­ létra reggel az átelleni egykor Donnerféle ház előtt a földön ta­láltatott. Kilenczedik közlemény (3 cs. k. s Ap. Felséges, Ferencz Jó­zsef legkegyelmesebb Fej­­delmünk, s (3 Fensége Albert cs. k. Főherczeg, Magyarország hadi s polgári kormányzójának a nem­zeti képcsarnok számára megszerzendő képeikre szen­telt összegek felől. a) T. Török János, Szolnokmegyében tiszafüredi járás cs. k. főszolgabirája 145. számú aláírási ivén : Okolicsányi György s Gusztáv, és Széky Péter, mindenik 5 ft; Balogh István, Elek Salamonná, Ka­­nizsay Kár., Menyhárt Kár., Névtelen, Péczely ft., Szombathely Ján., Török Ján., Trázsi Ist., mindenik 1 ft; Acz György, Buday N.,­Fazekas Ján. ref. pap, Maar N., Nyáry Kár., Pájer N., Rapaics Dán., Vá­­rady Miks., mindenik 30 kr. Névtelen 20 kr; két név­telen, mindenik 10 kr; egy névtelen 4 kr, összesen 28 fr. 44 kr p. pénzben. b.) T. Wachtlerházraér, sz. k. besztercze­­bányavárosi polgármester ur 494. sz. ivén : Beszter­­czebánya város 10 ft. ; Wacht­er Kázmér polgárm­. 2 ft.; Libay Sám­., Thaisz Márt.; és Würscl­ing-csa­­lád , mindenik 1 ft.; Borsiczky Józs., Burda Kár., Fischer K. és Wagner József, mindenik 30 ft.; Bauer Sam., Dillnberger C., Drexler András , Ge­­duly Laj., Illavats N., Ilortsek N. Kaluzsy János, Littmann Adalbert Málly János, Merkatz Antal, Mory Fr., Palesch Kat., Palkovics Baj., Pandler J., Pénzel N., Potyko N., Pramritska A., Pruc­a Vencz., Purchmannheim Józs., R. L. Rudnyánszky Adalb., Schön Ján., Stampa N., Sztrak Amália , Zipser Jr., mindenik 20 kr.; Damay C., Eisert Ant., és József, Fiedler N., Gneisinger J­, Liskovícz Ján., R L., Ro­senberger Fer., Steininger Józs., Wagner Sám., min­­denik 10 kr., ősziesen 27 ft. c) T. Walheim Nép. János, buda váró 4 fő­polgármester ur 495. sz. ivén : Walheim N. Ján. 2 ft; Áldásy Ant., Brey Ferencz, Bruckner Ant., Cul­­mann Kár. Th., Culmann G. F., Davidovics Pál, Endresz Mih., Gretsch Józs. C., Grünberg Fr. Kell N., Kimnach Kár. jegyző , Kohn Simon , Kovács P., Páldt N., városi tanácsnok, Paulovics N., Schmidt N., Schwaiger Vencz., Seyffert N., Sieber N, Spiel­­mann Péter, Stankovits Józs., Strobl Kár., és Zw­­ietner Mih., mindenik 1 ft, összesen 25 ft. d) T Takács István, esztergomi főpolgármes­ter ur 502. sz. ivén : Esztergom város közönsége 10 ft; Esztergom Sz Tamás m. város közönsége és Ta­kács Pit. főpolgármester, mindenik 5 ft; Esztergom vízi város közönsége, és Tóth N. kanonok, mindenik 2 ft; Adámy Alajos , Deli Adami Ágost., Deszáth József, Eintzinger György, Ferenczy Jakab gymn. igazgató, Forster János, Fravirth Józs., Gantner Ferencz, Kleitzler Dávid, Héja Imre, Kollár Zsi. lelkész, Levy Láz., Maurovich Kár., Paczolay Ján., Palkovich Sikulszky József, Tauber Vilmos, Will­­heim Mózes, mindenik 1 ft.; Ferenczrendi zárda Esztergomban 48 kr, Heszterényi János 20 kr., összesen 43 ft 8 kr. e) Magos Rudics Dániel, cs. k. udv. tanácsos s a pesti cs. k. váltó- és kereskedelmi törvényszék el­nöke 564. sz. ivén : Bergando Alfoncz gróf s kapi­tány a cs. kir. hadseregben 10 ft.; Ráth Károly ügyvéd , Rudics Dániel , Rudics - Vojnics Anna és Teréz , Vojnics - Rudics Ágnes , mindenik 5 ft.; Aigner Ferencz , Blahunka Ferencz ügyvéd, Her­­sich Ignácz, Kohn József, Deifner János, Pákozdy Zsigmond, Széll Kristóf és Urbanovszky Justin, mindenik­é ft. Barabás Dániel, Bujanovics János jegyző, Csorba Sánd., Fadgyas Gusztáv ügyvéd, Gi­­czey Sám. ügyvéd, Gozsdu Manó, Károlyi Lajos, Kauda Ede, Lenkey Ede, Peláthy Józs., Szabó Meny­hért, Szeniczey Guszt. jegyző, mindenik 1 ft; Gegus Dán., s Ilarago Máté, mindenik 30 kr; Udvardy Gáb. és Zolnay Lind.,mindenik 20 kr; összesen 641t40 k. f) T. Kapriorái W o d i a n e r Móricz ur 588. sz. ivén : Wodianer Móricz 10 f. g) Nargy báró Geringer Károly, cs. k. titkos tanácsos ur 591. sz. ivén: ő excellentiája 30 f. h) A pesti izraelit­a község 613. sz. ivén: 25 ft. A kilenczedik közlemény összege: 253 ft. 32 kr. p. pénzben. Közli M­á­­­r­a­y Gábor a nemzeti képcsarnok-alakító egye­sület titoknoka. AUSZTRIA Bécs, jan. 12. — Hir szerint a franczia kormány legközelebb azon kívánságát nyilvánitá, hogy több franczia beviteli csikkek, melyek az uj vámtariffa szerint magas vám alá vettetvék, erre nézve némi könnyebbségi kedve­zésben részesüljenek. A cs. k. ausztriai kormány erre nézve valószínűleg alkudozásokba bocsátkozar­dik.­­ Hírszerint Lembergben legközelebb szinte érte­kezletek fognak tartatni egy tartományi iparbank fel­állítása végett, mire Gallicziában is oly nagy szükség van. A helytartóság által az erre nézve szükséges be­adványok már megrendeltettek.­­ A „G. di Venezia-4 részletes tudósításokat kö­zöl a piemonti journalistica jelen állapota felől. A „Parlamento‘-ról, a „Risorgimento“ utódáról mon­datik, miszerint Cavour Gusztáv marquis, a minisz­ KÜLFÖLD. Francziaország. (!) Pár­is, jan. 8. — Az Indépendance belge tegnapról még a következő érdekes­ újsá­gokat közli : Kisseleff orosz követ megbízó levelében a császár, mikép már megjegyezve volt, sire és bon ami, s nem írére czim­mel szólittatik. Az alak különben épen az, minő a köztársaság elnöke irá­nyában vala. A Drouyn de Lhuys-vel közlött sürgöny­ben az orosz kormány megelégedését nyilvánítja azon biztosítékok felett, melyeket a határok és kö­tések fentartását illetőleg neki nyujtattak. Mi a se­­natusvégzést illeti , mely, mikép tudhatni, a csá­szárság kikiáltatásakor, az ezen eseményt jelentő jegyzékhez csatoltatott, az orosz kormányt úgy te­kinti, mint egészen belügyet, s reá nincs levitus meg­jegyzése. Mondják, hogy Wagram herczeg, a császárnak egy igen nyájas levele következtében vette volna vissza a senatori méltóságrali lemondását. Mindennap erősödik azon hír, hogy D­e­­­a­n­g­­­c semmitő törvényszéki főügyvédet Dupin, a nem­zetgyűlés volt elnöke váltaná föl. A diplomatiai világban ezen változások történtek. N­is de Butenval Turinból megy Brüsszelbe, Bass­a­no herczeg helyébe. Guiche herczeg, ki jelenleg Stuttgartban van, megy helyébe; L­a­­grange nem fogadta el ezen állomást. Guiche herczeget Stuttgartban Beam gróf váltja föl. Ma a következő hírek szállongtak : hogy R­e­­­­nevalt Romából visszahitták, és senatori méltó­sággal kárpótolják; — hogy Gouy, oisei követ, kinek neje Mathilde herczegnő palotahölgye, második kamarássá neveztetett; — hogy az apródo­­kat illető rendelet holnap a Monsteur-ben meg­jelennék ,­­ hogy Proudhon a császárhoz hiva­tott a rendőrminiszter azon végzése tárgyában, melynél fogva Roue p­h­i­l­o­s­o­p­h­i­q­u­e-ja meg­­til­tatott, s a császár ezúttal ezt nem engedte volna meg, ki a R­é­v­o­l­u­t­i­o­n social­e-ját megengedte. M­a­g­n­a­n tábornagy a tuileriákat elhagyja, és a Vendôme-piaczon fog lakni; ez a Moni­te űr­ben áll. Érintettük, mikép Michel Chevallier, a ne­vezetes államgazda, a közoktatási főtanácsból kima­radt. E tárgyban még a következőket jegyezhetjük meg. Nemcsak Chevallier, hanem D­u­p­a­n­­loup, orleansi püspök is kimaradt. Micheval­­lier-t illeti: kihagyását egyenesen az Univers emberei befolyásának tekintik. Az Univers darab idő óta Michel C­h­e­v­a­li­­­e­r-t folytonosan bántja, még­pedig azért, mert az államtanácsban minden szabadság, nevezetesen pedig a lelkiismereti sza­badság védelmezőjeként áll. Egy közelebbi alka­lommal az államtanács kebelében kikelt a vallási türelmetlenség tanai ellen, melyeket társai fölhoz­tak. Ezért bűnhődnie kellett. Ez évre nem nevezte­tett ki tanácsosnak. Chevallier kilépése vesz­teség a közoktatási tanácsra nézve, és csak sajnálni lehet a kormányt, hogy ily jeles talentum, fölvilá­­gosultsága, részrehajlatlansága és buzgósága által kitűnő férfiút segélyétől magát megfosztatni engedi. És minden a közoktatási miniszter munkája. De menjünk tovább. Laroch­ejaquelein­ és Pa­store­t-nak se­­natorrá történt kdneveztetése nagyobb sensatiot oko­zott a vidéken , mint Parisban. Az annyi izgalmak által meghalaványodott közvélemény, némi bámulás­sal nézi ezen két nevet, melyekre úgy tekintett, mint fehér zászlókra. La Rochejaqueleinban az egész Vendéet s egy egészen hős fajt szoktak nézni; általánosan nem tudták vagy feledték, miszerint a ploermeli ex-követ, ki sokkal rábeszélhetőbb mint elődei, Duchatel miniszter pártfogásával jutott a ka­marába, s azon ponton állott, hogy az 1848-ks köz­társaságtól Lamartine és L e d r u-R­o 11 c­n ne­vében követséget fogadjon el. Tehát csak igen naiv szellemek nézhetik bámulással La R­o­c­he j­a que- i­ein Lajos fiát a senatorok között. Az engedmény nem nagyobb mint 1848-ban volt. Nagybátyja Hen­rik a köztársaság ellen csatázva halt meg; atyja Lajos hasonlókép halt meg, a nevezetes 100 nap alatt. A marquis, legjobb egyetértésben él minden ha­talommal, az idősb, vagy ifjabb monarchián kiv­ül. P a s t o r e t, kit némelyek összezavarnak 1840-ben meghalt ex-kanczellár atyjával, és kit sokan Cham­­bord gróf régi gyámjának hisznek, atyja halála után, ez iránti tiszteletből darab ideig viselte a gyám­i hivatalt és a családtól némi pénzügyi foglalkozásokért tizenkét ezer frankot kapott. A jelen időben C­h­a­m­­b­o­r­d grófot arra kérte, engedjé meg neki, hogy a senatusba léphessen; de a gróf ezt megtagadván, a hírlapokban többszerű fenforgott nevezetes levelét közlő, melyet úgy lehetett tekinteni, mint a fehér zászló odahagyását. P­o­u­­­d tegnapelőtt salonjait megnyitván, igen fényes vendégkoszorút gyűjtött össze. A pénzügyminiszter jan. 28-kán ünnepélyt adand. A tuileriákban adandó tánczvigalom pár nappal to­vább halasztatott. Azt mondják, hogy a császár ro­­szulléte miatt történik, de ez nem igaz. Az igaz, furcsa nép, ez a jó franczia. (3 azt kép­zeli , hogy­ a császár mindent tehet, mindent lát és neki mindent kell akarnia. Nincs nap, hogy száz levél ne érkeznék a tuileriákba, melyekben Napoleon La­jostól a legnagyobb lehetlenségeket kérik; egyik pe­réről szól, a másik nyugpénzt, jutalmat stb. kíván. Másfelől kihallgatási kérésekkel halmozzák el. Min­denki kivan vele szólani, ugyannyira, hogy mióta B­a­s­s­a­n­o herczeg a császárnál szolgálatban van, több mint 800 ilyen kérvényező levelet kapott. Ha a tuileriákban adandó tánczvigadnakat illetőleg minden kérvénynek helyet adnának, megkettőzni, hármazni kellene a palotát, vagy pedig egy szárnynyal meg­toldani. A G­a­­­i­f­f e t-hotel, Bac­ utcza szögletén, a nem­­zedörségi táborkar lakásául rendeltetett. Abba­­tucci igazságügyminiszter neje tegnap meghatá­lozott. Az I­n­d­é­p­e­n­d­a­n­c­e be Ige másik levelezője alaptalannak mondja azon hírt, hogy D­u­p­a­n­t­o­u­p, orleansi püspök, a közoktatási tanácsból kizáratva volna, az egyház jogait fejtegető körlevele követ­keztében. I. Napoleon császár első orvosa Corvisart báró, első sebésze Boyer báró volt. Mindenik három há­rom hónapot szolgált nála fölváltva. I. Napoleon csá­szár egészségi személyzetéből különben most csak egy ember van életben ,­o v­a­n orvos, ki szerényen elvo­nulva él Párisban. (ő volt nála szolgálatban a császár Moskauban létekor, s mikor visszatért Elba szigeté­­ről, ő szolgált nála az Elyséében. R­a­o­u­s­s e­t-B­o­u­­­b­o­n gróf,kiről mostanság any­­nyira beszélnek , 1848-ban egy avignoni legitimista hírlapnak szerkesztője volt. A lyoni gyárak legnagyobb virágzásnak örvende­nek. A megrendeléseket alig bírják. Nagybritannia, London, jan. 7. — A „Morning Chronicle“­­nak Parisból írják . A czár levele e szavakkal kez­dődik ,,Mon cher ami“ és nem „Mon bon ízére“, vala­mint a III. Napoleon czira említése is egészen elvbe kerülve benne.44 Ez arra c­éloz , hogy a czár a csá­szárságot mint tényleges kormányt elismeri, s a tör­vényes örökösödés elvének elismerését fentartotta magának. Napóleon Lajos állítólag az orosz köve­tet a porosz és ausztriai előtt kívánta elfogadni, hogy Oroszország iránti különös tiszteletét s a czárrali ba­rátságos viszony óhajtását nyomatékosan kiemelhesse. — Tamás bátya konyhója írónője Beecher Stown asszony hir szerint Angelhont szándékozik megláto­gatni. Egy hölgyek és férfiúikból álló társaság Glas­­gowban hizta őt meg Skócziába, ajánlkozván az úti költségek fedezésére. — Colloredo gróf és grófnő, Clarendon lord Rus­sell lord és lady, s Mahon lord és lady, ma Wind­­sorba hivattak meglátogatásra. — Tegnap nagy ebéd volt Windsor-castleban , melyen Kent os Cambridge herczegnők , Leiningen herczeg, Szász-Weimar herczeg, Hohenlohe her­czegnő , lord Aberdeen, Hardingo lord és lady­s van de Weyer ur és asszonyság valának jelen. Ebéd után a királynő Neuilly grófnő, Nemours herczeg és her­czegnő , Joinville, Aumale herczegek és herczeg­nők , s Coburg Auguszt herczeg nejétől fogadott el látogatást. —• Eglinton gróf és grófnő Dublinből ide érkeztek. — Az izlandi új alkirály St. Germans gróf, tele­­grafi tudósításhoz képest tegnap Dublinba érkezett, a királyi palotába ment s ott a titkos­ tanácsi ülésben hivatalára felesküdött. Holnap visszatérend Londonba s ünnepélyes bevonulását Dublinba csak f. hó 16-án tartandja. Az angol kabinettagok következő m­nnyiségü fizetés- és nyugpénzzel vannak ellátva : — A miniszter­elnök, hivatalos szállás s 2000 font sterling nyugdíjon kí­vül, 5000 f. sterlinget húz; a pénz-kill-bel-és gyar­matügyi miniszter , külön külön 5000-et, és 2000 nyugdijat. Az admiralitás első lordja 4500-at, hiva­talos szállást és 2000 nyugdijt; az indiai ügyvezető 3500 f. fizetést és 2000 nyugdijt; a kereskedelmi kamara elnöke 2000 f. fizetést s ugyanannyi nyug­dijt , — az izlandi állam­titkár 5500 f. fizetést s 1400 f. nyugdijt. — a hadügyminiszter 2580 f. fize­tést s 1400 f. ny. d. — az admiralitási hivatal első titkára 2000 f. fiz. és 1200 f. ny. d., a kereskedelmi kamara al­elnöke 2000 f. fiz. és 1200 f. ny. d. — — Oxfordban már több nap óta tart a választási harct. Itt még a lehetőség határain belül van, hogy a korm.­párt legyőzettessék, mit a valódi szabadelvűek szerencsének fognának tartani. Sir Robert Peel is csak akkor fejthette ki nyíltan elveit s tehette ér­vényesekké politikai tapasztalatait, midőn Oxford által visszautasítva, az egyházi párt kötelékeiből ki­bontakozott. — „Gladstone ellen több rendbeli ki­fogásunk van — írja a Daily News — de az iránt soha sem kételkedtünk, hogy ő Oxford számára na­gyon is jó. Az utósó telegrafi sürgöny szerint Glad­stone 304, ellenfele pedig Perceval 324 szava­zattal bírt. A lelépett kormány párthívei maguk is megvallják, hogy Percevalt csupán azért voltak kény­telenek Gladstone ellenében felállítani, mert C­h­a­n­­dos marquis ez utóbbi ellen a sorompók közé lépni nem akart, azonban, mindenki inkább, mint az áruló Gladstone. A „Times“ azzal dicséri meg Percevalt, hogy semmit sem tud róla mondani. „Mindamellett, hogy hamarjában felfedezve jön, miszerint ő vagy hatszor mente meg a hont, kénytelenek vagyunk e felőli legvastagabb tudatlanságunkat bevallani.“ Németország, Berlin, jan. 9. —A katholikus töredék és baloldal közötti egyesség iránti jóslatokat az elnök­­z­terelnök fivére, ugyanaz, ki 1848-ban az Armeniát hozta életre, továbbá F­a­r­i­n­i volt miniszter, a Cor­dova állanának e lap élén; az „Opinione“ elkese­redett harczot folytat a mazzinisták ellen ; a „Voce della Libertá“ a hegy párt élét képviselné; a „Patria“ a senatus többsége által közlönyül használtatik ; az „Armonia“ mint tudva van, az egyház érdekeit kép­viseli, miben a „Campana“ által gyámolittatik ; végre a „Fischietto“ most is előbbeni hangján fütyül.

Next